L Á B J E G Y Z E T E K P L A T Ó N H O Z 2-3. A B Ű N 1
2
D L Á B J E G Y Z E T E K P L A T Ó N H O Z 2-3. A B Ű N S z e r k e s z t e t t e : é k á n y An d r á s L a c z k ó S á n d o r S z e g e d P r o P h i l o s o p h i a S z e g e d i e n s i Al a p í t v á n y, L i b r a r i u s 2 0 0 4 3
M S o r o z a t s z e r k e s z t ő : D é k á n y An d r á s é s L a c z k ó S á n d o r A k ö t e t t á m o g a t ó i : a g y a r F i l o z ó f i a i T á r s a s á g S Z T E B ö l c s é s z e t t u d o m á n y i K a r S Z T E B T K F i l o z ó f i a T a n s z é k S z e g e d M e g y e i J o g ú V á r o s Ö n k o r m á n y z a t a P r o P h i l o s o p h i a S z e g e d i e n s i Al a p í t v á n y N e m z e t i C i v i l Al a p D é k á n y An d r á s, L a c z k ó S á n d o r A k ö t e t s z e r z ő i Kiadja a Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány (Szeged) és a Librarius kkt (Kecskemét) Felelős kiadó: Csák László Sorozatterv: Bíró Zoltán Műszaki szerkesztő: Bodor Julianna Nyomdai kivitelezés: Státus Kiadó és Nyomda I S B N 9 6 3 2 1 2 6 5 9 9 I S S N 1 7 8 5-7 0 8 2 4
M G F I L O Z Ó F I A M I N T B Ű N T Á R S? LACZKÓ SÁ N D O R - DÉ KÁ N Y AN D R Á S V an-e a f ilo z ó f iá nak mo nd aniv aló j a a bű nrő l? E gy á ltalá n f ilo z ó f iai téma leh et-e a bű n, av agy so kkal inká bb a tá rstu d o má ny o k (teo ló gia, j o g- tu d o má ny, p sz ic h o ló gia, stb.) tá rgy kö rébe tarto z na? A z ered end ő en a sz akrá lis/ mo rá lis sz f érá h o z kö tő d ő bű nnek mily en f o galmi relev anc iá j a v an/ leh et ma? N em á llí th atj u k, h o gy a bű n p ro blémá j a j elenleg a f ilo z ó f ia érd eklő - d ésének h o mlo kterében á llna, u gy anakko r az t sem, h o gy marginá lis lenne. T alá n ép p en a p ro bléma mibenlétének f ilo z ó f iai értelemben v ett megv á lasz o latlansá ga, megv á lasz o lh atatlansá ga tesz i a kérd ést sz inte a kez d etektő l a bö lc seleti go nd o lko d á s tá rgy á v á? U gy anakko r a f ilo z ó f ia minth a f o ly to n f esz engett v o lna akko r, amiko r a bű nrő l igy ekez ett v alamit mo nd ani, s a sz akralitá s, a p sz i- c h iku m, illetv e a j o g sz f érá j á ba u talta a kérd ést, v agy ép p enséggel az ind iv i- d u á lis létez ésmó d h o z illesz tette. o nd o lko d ni a bű nrő l maga is a bű n terrénu má ba v aló belép és lenne? A bű n rac io naliz á lá sa, a sz akrá lis sz f éra elh agy á sa a bű nö s-lét kiterj esz tését v agy lesz ű kí tését j elenti-e? B ű nö snek lenni p rax is? A bű nrő l go nd o lko d ni: p u sz tá n teó ria a p rax isró l, v agy tö bb anná l? E gy á ltalá n v an o ly an, h o gy bű n? V agy Á d á m bű ne mind anny ió nkra á tö rö klő d ö tt? A z eltérő néz ő p o nto k f o ly tá n tisz ta f o galmi d ef iní c ió t nem v á rh atu nk a f ilo z ó f iá tó l, ö nnö n termész etébő l ad ó d ó an inká bb elbiz o ny talaní t bennü nket. S h a má r elbiz o ny talaní t, nem p ed ig f elo ld, akko r a f ilo z ó f ia p u sz tá n bű ntá rs lenne? S v aj o n miért nem tu d u nk a bű nrő l ú gy értekez ni, h o gy kö z ben ne h o z z u k j á tékba az erény ekrő l, a j ó ró l, a ro ssz ró l, a go no sz ró l, a megbo c sá tá sró l, a sz o ro ngá sró l, a v á gy ró l, az akaratró l stb. meglév ő ismereteinket, illetv e mind - ez en f o galmakat? A z emberi létez ésmó d so karc ú sá ga nem tenné leh ető v é sz á mu nkra, h o gy a bű nrő l mint ö nmagá ban v ett, ö nmagá ban (meg)á lló f o galo mró l/ d o lo gró l besz élj ü nk? M ind ez minth a v isz o ny rend sz ert sej tetne, attó l f ü ggő en, h o gy a f első bb p aranc so k, v agy a p ro f á n kö z ö sségi j á téksz abá ly o k, av agy az ind iv id u alitá s sz f érá j á bó l ind u lu nk ki, ah o gy an arra a bű nh ő d és, bü ntetés és bű ntu d at kö z ö tti f o galmi kü lö nbségek is u talnak? B ű n az, ami a sz akrá lis tilalmak ellen tétetik, av agy bű n az, amit egy p ro f á n kö z ö sség tö rv ény ileg bü ntetni rend el, netá n bű n az, amit az ind iv id u u m annak érez? á r eme kérd ésekkel j elz ett kez d ő lép ések eltérő v o lta megh atá ro z ná az elemz ések irá ny u ltsá gá t és relev anc iá j á t? A bű nrő l besz élv e éles ko ntú ro kkal v ető d ik f el az ind iv id u u m/ ko llektí v u m p ro blémá j a. A tilalo m, amely h ez a bű n f eno ménj e kö tő d ik, a sz akrá lis sz f érá bó l sz á rmaz ik u gy an, má ra az o nban telj ességgel p ro f aniz á ló d o tt és ind iv id u aliz á - ló d o tt v o lna? A bű nh ö z v aló v isz o ny u nk, f ü ggetlenü l attó l, h o gy sz akrá lis/ 5
v allá si, v ilá gi/ j o gi v agy ind iv id u á lis/ etikai megkö z elí tést tesz ü nk magu nkév á stru ktu rá lj a, sz erv ez i és beh atá ro lj a életü nket? Kérd ések h o ssz ú so ra, amely eket v allj u k meg nem sikerü lt, nem sikerü l- h etett kielégí tő en megv á lasz o lni kö tetü nkben. A Lábjegyzetek Platónhoz: A bű n c í mű ko nf erenc ia sz erv ez ő iként, a kö tet sz erkesz tő iként nem is v o lt, nem is leh etett ez a c élu nk. M ind ö ssz e lá bj egy z eteket kí v á ntu nk f ű z ni a megleh ető sen régi keltez ésű p ro blémá h o z. J elen kö tet a M agy ar F ilo z ó f iai T á rsasá g és az SZ T E B T K F ilo z ó f ia T ansz éke sz erv ez ésében Sz eged en, 20 0 4. má j u s 13-14-én megtarto tt, Lábjegyzetek Platónhoz: A bű n c í mű tanév z á ró ko nf erenc iá n elh angz o tt 44 elő ad á s sz erkesz tett any agá t tartalmaz z a. A ko nf erenc iá ra a h az ai f ilo z ó f u s c éh legkü lö nbö z ő bb mű h ely eibő l érkez tek elő ad ó k, megv ilá gí tv a a bű n p ro blémá j á - nak sz akrá lis/ teo ló giai, f ilo z ó f iatö rténeti/ etikai, iro d almi/ mű v ész eti, j o gi/ p o litikai, illetv e alkalmaz o tt-f ilo z ó f iai v etü leteit. A ko nf erenc ia- és kö ny v - so ro z at W h iteh ead tő l kö lc sö nz ö tt c í me is a ku tatá so k mind en irá ny ban, mind en ko rra és terü letre tö rténő kiterj esz tésére ö sz tö nz ö tt bennü nket. Lábjegyzetek Platónhoz so ro z atc í men h armad ik alkalo mmal kerü lt so r tanév z á ró ko nf erenc iá ra Sz eged en. 20 0 2-ben és 20 0 3-ban A s zer etet, illetv e Az er é ny v o lt a ko nf erenc iaso ro z at kiv á lasz to tt témá j a. A s zer etet alc í mű ko nf erenc ia elő ad á sai nem j elentek meg ny o mtatá sban, mí g Az er é ny any aga kép ez te a Lábjegyzetek Platónhoz c í mű kö ny v so ro z at első kö tetét. B á r A bű n alc í mű 20 0 4-es rend ez v ény v o lt a ko nf erenc iaso ro z at h armad ik á llo má sa, az o tt elh angz o tt elő ad á so k any agá t a kö ny v so ro z at 2-3. kö teteként j elentetj ü k meg, s ez z el mintegy sz inkro nba h o z z u k a ko nf erenc ia- és kö ny v so ro z at so rsz á mo z á - sá t. E nnek megf elelő en a ko nf erenc iaso ro z at 4. rend ez v ény e (20 0 5. má j u sá - ban, a kiv á lasz to tt téma: A bar áts ág) egy ben a kö ny v so ro z at 4. kö tete is lesz. T ekintettel a bű n témá j á ra, nagy ö rö mü nkre leh ető ségü nk ny í lt a Sz eged i C sillag B ö rtö n és F egy h á z ép ü letében megtartani a ko nf erenc ia első (f él) nap j á nak elő ad á sait. M ind ez ért kö sz ö nettel tarto z u nk a bö rtö n p aranc sno ká - nak. Sej tésü nk misz erint o ly an kö z egben, amely intéz mény esü lt f o rmá ban kö tő d ik a bű n f eno ménj éh ez, ah o l a bű n elny eri méltó bü ntetését, má sként sz ó lalnak meg az elő ad ó k, v agy is a h ely sz elleme nagy ban bef o ly á so lj a a go nd o lato k artiku lá c ió j á t beigaz o ló d o tt. A kö tet sz erkesz tése so rá n eltértü nk az elő ad á so k elh angz á sá nak so rrend - j étő l, s egy f aj ta tematiku s és id ő rend i elrend ez ést esz kö z ö ltü nk. 1 M egkö sz ö nv e a ko nf erenc ia elő ad ó inak, (a kö tet sz erz ő inek) mu nká j á t, abban a remény ben tessz ü k kö z z é a bű nrő l sz ó ló kö ny v ü nket, h o gy lá bj egy z eteink sz á mo t tarth atnak az o lv asó k érd eklő d ésére. 6 1 A szövegek jegyzetanyagát egységesítve lábjegyzetként helyeztü k el. Az i d egen szavakat ku r zi váltu k. A gör ög és héber szavakat f o neti ku s átír ásban ho zzu k. A ho sszabb gör ög i d ézetek átír ása a Ch i c a g o M a n u a l o f S t y l e alap ján készü lt.
Halld hát, fiam, nem épen a Tilos Fa g y ü mö lc se v olt ok a a S z ámű z ésnek hanem c sak az átlépés a Tilosb a 7
8
B Ű N S Z AN K C I Ó K N É L K Ü L HE L L E R ÁG N E S A MAGYAR B Ű N S Z Ó nem f ej ez i ki p o nto san az t, amirő l besz élni sz eretnék. M í g a német kü lö nbséget tesz Sü nd e kö z ö tt egy rész t és V er - br ec hen v agy Sc hu ld kö z ö tt má srész t, az ango l s i n kö z ö tt egy rész t és tr ans gr es s i on v agy gu i lt kö z ö tt má srész t, a magy ar ez t a kü lö nbségtev ést nem ismeri. A német Sü nd e v agy az ango l s i n sz av ak mind en to v á bbi magy a- rá z ko d á s nélkü l is bibliai-teo ló giai assz o c iá c ió kat id éz nek, mí g a magy ar bű n sz ó esetében to v á bbi magy ará z ko d á sra v an sz ü kség. Í gy p éld á u l a magy ar ny elv ű bí ró sá g az t d ö nti el, h o gy v alaki bű nö s-e v agy á rtatlan, mí g az ango l ny elv ű nem h o z h at d ö ntést arró l, h o gy a d elikv ens v aj o n s i nner -e v agy sem, miv el ennek eld ö ntése nem a v ilá gi bí ró sá g ko mp etenc iá j á ra tarto z ik. E bben az elő ad á sban a magy ar bű n sz ó t az ango l s i n v agy a német Sü nd e értelmében f o go m h asz ná lni, az az nem j o gi értelemben. E z nem j elenti az t, h o gy egy es ebben az értelemben elkö v etett bű nö k nem v o nh atná nak magu k u tá n j o gi sz ankc ió kat. V agy h a nem is j o gi sz ankc ió kat, d e esetlegesen tá rsad almi sz ankc ió kat. A z o nban nem az tesz i a bű nt bű nné és az ebben az értelemben v ett bű nö sséget bű nö sséggé, h o gy sz ankc ió kat v o n maga u tá n. E z a f aj ta bű n magá nak és magá ért v aló an bű n, f ü ggetlenü l attó l, h o gy sz ankc io - ná lj á k-e v agy p ed ig sem. So k sz ó esett a h u sz ad ik sz á z ad f ilo z ó f iá j á ban p o litikai teo ló giá ró l. C arl Sc h mitt, L ö w ith és so kan má so k v ez ették be a teo retiku s kö z go nd o lko z á sba a sz eku lariz á c ió elméletet, mely sz erint a mo d ern p o litikai go nd o lko d á s alap - kategó riá i teo ló giai ered etű ek lennének. M ic h el L ö w y a sz á z ad elő i rad iká lis, első so rban ko mmu nista sz ó tá rban az o no sí to tt messianisz tiku s, esz kato ló giku s f o rd u lato kat a teo ló giai bű n f o galo m v ilá giasí tá sa, amirő l késő bb besz élni akaro k, a p o litikai teo ló giá nak rész ben f eltétele, rész ben kö v etkez mény e. D e nem c sak a p o litikai teo ló giá ban j á tsz ik sz erep et, h anem á th atj a a mo d ern ember egész go nd o latv ilá gá t. M ind az ind iv id u aliz mu s h itv allá sa, mind a sz env ed ély megértése és értelmez ése a sz éles értelemben v ett bű n f o galma kö rü l f o ro g. * A z a bű n, mely rő l besz élni f o go k tö bbny ire nem egy ko nkrét bű ntett, bá r kif ej ez ő d h et ko nkrét bű ntettekben is. A legegy sz erű bb, h a első ként a mind enki á ltal j ó l ismert tí z p aranc so lato t v essz ü k sz emü gy re. B á rmely p aranc so lat megsz egése bű n, amenny iben I sten T ö rv ény év el az az akaratá v al v aló sz embesz egü lés. B ű nö s az, aki eltá v o lo d ik I stentő l. M inél inká bb tá v o lo d ik el v alaki I stentő l, anná l inká bb v á lik bű nö ssé. T ö bbny ire 9
nem egy etlen tett tesz i az embert bű nö ssé, h anem az I stentő l v aló elsz akad á s, eltá v o lo d á s, az az egy f o ly amat. A z egy es bű ntett akko r tesz v alakit bű nö ssé, h a ép p en ez az eltá v o lo d á s f ej ez ő d ik ki a tett á ltal. P éld á u l N e c siná lj magad nak f arago tt kép et í gy sz ó lí t meg a má so d ik p aranc so lat. A p aranc so lat teh á t f o ly amato ssá gra v o natko z ik, az ember so h a ne imá d j o n ember v agy á llat f o rmá j ú bá lv á ny o kat. A z arany bo rj ú t imá d ó k teh á t bű nö sö k v o ltak, d e Á ro n, aki megenged te, ső t megsz erv ez te az arany bo rj ú f elá llí tá sá t, mégsem v o lt bű nö s, mert ő nem imá d ta a bá lv á ny t, mert nem az I stentő l v aló eltá v o lo d á s mo tiv á lta. A ki nem sz enteli meg a Sz o mbato t, az bű nö s, mert eltá v o lo d ik I stentő l, d e J éz u s j ó l értelmez te a p aranc so lato t: aki életet ment v agy gy ó gy í t ez en a nap o n az nem sz egi meg a p aranc so t, h isz en nem tá v o lo d o tt el I stentő l, ellenkez ő leg. T eh á t nem bű nö s. A z I sten ellen elkö v etett bű nö k f elett I sten í télkez ik, mí g az emberek ellen elkö v etett bű nö k esetében az emberek is í télkez h etnek, bá r nem o kv etlenü l tesz ik. M iu tá n a gy ilko ssá g, lo p á s és h á z assá gtö rés nemc sak bű nö k, h anem egy - ben bű ntettek is, ez ért a tí z p aranc so lato t kö z v etlenü l kö v ető tö rv ény kez ésben f el is so ro lj á k az elkö v ető ket sú j tó sz ankc ió kat. A miko r az o nban az emberek ellen elkö v etett bű nö k sem ko nkrét bű ntettek, akko r is egy ed ü l I sten j u talmaz - h at v agy bü nteth et. Í gy, aki any j á t és ap j á t tisz teli, annak h o ssz ú élete lesz v agy leh et a f ö ld ö n. A tiz ed ik p aranc so lat a keresz tény T í z p aranc so latban a kilenc ed ik és tiz ed ik p aranc so lat p ed ig az irigy ség v agy inká bb a r es s enti m ent bű nét tiltj a, ez p ed ig magatartá s-bű n és nem bű ntett. B á r Á go sto n értelmez ése sz erint az ért bű n, mert az irigy ség tettleges bű nö kre mo tiv á l, a tí z p aranc so lat sz erint má r a go no sz érz és is az I stentő l v aló eltá v o lo d á s j ele, teh á t bű n. A bű n nem p u sz tá n az egy én tettére v o natko z ik. H a egy generá c ió eltá v o - lo d ik I stentő l, akko r az egy bű nö s generá c ió. I sten h armad és negy ed í z iglen bü nteti meg az o kat, akik ellene v étkez nek V annak bű nö s ko rsz ako k, ső t: rad iká lisan bű nö s ko rsz ako k is. I ly en rad iká lis bű nbe esett az első emberiség, mely et I sten a v í z ö z ö nben el is p u sz tí to tt. B á r I sten megbékü lt az emberiséggel és megí gérte N o énak, h o gy az t tö bbé el nem p u sz tí tj a, a bű nö s v á ro so k, mint p éld á u l Sz o d o ma és G o mo rra ez u tá n is tű z h alá llal lako ltak. M iko r a p ró f étá k és h iv ő k Á mo sz tó l Kierkegaard -ig kérd ő re v o nj á k I stent, amiért az elp u sz tí tj a a j ó kat a ro ssz akkal egy ü tt, megerő sí tik ez t az ö ssz ef ü ggést. E gy o ly an generá c ió ban, amely eltá v o lo d ik I stentő l, sem mind enki bű nö s. D e h a a nagy tö bbség az, akko r az emberi igaz sá gsz o lgá ltatá s a v issz á j á ra f o rd u l, mert akko r az emberek tö rv ény sz ékei a bű nö sö ket j u talmaz z á k és az á rtatlano kat bü ntetik, s ez ért c sak I sten sz abh at ki igaz sá go s bü ntetést. A z egész generá c ió ra sz abj a ki. A tú lv ilá gi j u talmaz á s v isz o ny lag késő i go nd o lata ez t a sú ly o s í téletet v an h iv atv a ko rrigá lni. A mo d ern v ilá g kez d etén a bibliai bű nf elf o gá s értelmez ése so ksz o ro san mó d o su lt. Rész ben f ellaz u lt, rész ben ellenkez ő leg, merev ebbé v á lt. H ad d h iv atko z z am M ac h iav ellire és Sh akesp eare-re egy rész t, L u th erre má srész t. 10
M H ac h iav elli esetében a bű n f o galma kétsz eresen is relativ iz á ló d ik. A z ő v ilá gá ban I sten ellen elkö v etett bű nö k egy á ltalá n nem létez nek. N inc s ö nmagá ban v ett intrinz iká lis bű n, c sak bű ntett. B ű ntettnek minő sü lh et az o nban a j ó v agy h ely es tettő l v aló tartó z ko d á s is, amenny iben ká ro s kö v etkez mény ekkel j á r magu nkra és má so kra néz v e. E bben az esetben maga a tett kö v etkez mény e a sz ankc ió : az élet, j o bban mo nd v a a tö rténelem sz abj a ki a bü ntetést. A h o gy H egel kif ej ez te: a v ilá gtö rténelem a v ilá gí télő sz ék. A j ó kö v etkez mény má r ö nmagá ban is f elmentés. N em az á rtatlant menti f el az élet, h anem a v akmerő t, a bá trat, az elsz á ntat. E z a go nd o lat a 19. sz á z ad ban mind az iro d alo mban mind p ed ig a f ilo z ó f iá ban f elerő sö d ik, tö bbek kö z ö tt H ebbelnél és N ietz sc h e-nél. Sh akesp eare v ilá ga ennél bo ny o lu ltabb és c sak néh á ny v o ná sá ra u talh ato k itt. E gy ed ü l I sten ellen ná la sem leh et bű nt elkö v etni. N em a h itetlenség bű n, h anem az immo ralitá sbó l f akad ó bű ntett. H a v alaki nem tisz teli ap j á t és any j á t, attó l még nagy sz erű ember leh et, mint J ú lia v agy D esd emo na. A z o nban az emberek ellen elkö v etett bű n egy sz erre és egy ú ttal I sten ellen elkö v etett bű n is. A gy ilko so k á ld o z atai a Kirá ly o k Kirá ly á h o z f ellebez h etnek. A két f ő bű n Sh akesp eare-nél mind ig két bű ntett, a gy ilko ssá g és az á ru lá s, az u tó bbiba a h amis eskü v ést is beleértv e. T eh á t Sh akesp eare tragéd i- á iban sem az emberi igaz sá gsz o lgá ltatá s sz ankc io ná lj a a bű nö s tettet, h o lo tt a két f ő bű ntett mind ig a tí z p aranc so lat két p aranc so latá nak ne gy ilko lj, ne tégy f elebará to d ellen h amis tanú biz o ny sá go t megsz egése. A sz ankc ió itt is első so rban a tett kö v etkez mény e, a tö rténelmi igaz sá gtev és, v agy, h ac sak mó d j á v al is, a lelkiismeret-f u rd alá s. A z ért mó d j á v al, mert Sh akesp eare-nél a nagy bű nö s d émo niku s, ninc s lelkiismerete. A rró l a biz o ny o s bű nö s generá - c ió ró l v an sz ó, mely ben a j ó is elp u sz tu l a ro ssz al egy ü tt, d e a ro ssz is elp u sz tu l mégh o z z á saj á t bű ne kö v etkez tében. Sh akesp eare, h ac sak h alv á ny an is, megő rz i a kegy elem esz méj ét, mint í rt a go no sz generá c ió kban elp u sz tu ló j ó embert ért igaz sá gtalansá gra, d e ennek a kegy elemnek f o rrá sa első so rban a j ó lelkiismeret. M ac h iav elliv el sz emben Sh akesp eare nem relativ iz á lj a a bű nt. A j ó és á rtatlan ember akko r is j ó és á rtatlan marad, h a tettei v ész es kö v etkez - mény ekkel j á rnak magá ra és má so kra néz v e. H o z z á tenném, h o gy sz emben a tragéd iá kkal a v í gj á téko k v ilá gá ban a tö rv ény v agy a kö z v élemény is sz ankc io ná l. A ko méd iá k esetében teh á t nem besz élh etü nk bű nrő l sz ankc ió k nélkü l. M i tö bb, a bű nnek itt nem kell o kv etlenü l bű ntettekben kif ej ez ő d nie. A tiz ed ik p aranc so lat megsz egő it tö bbny ire kinev etik. É s a kinev etés is sz ankc ió. eid egger 1921-es v allá sf ilo z ó f iai elő ad á saiban az t mo nd j a, h o gy a bű n kérd ésében Sz ent Á go sto n P á l-értelmez ése bef o ly á so lta az egész keresz tény go nd o lko d á st. E bbő l én a Renesz á nsz ban u gy an kev eset lá to k, d e mind ez telj esen igaz, h a L u th erre és Ká lv inra go nd o lu nk, v agy aká r j elentő s f ilo z ó - f u so kra is, kü lö nö sen a klassz iku s német f ilo z ó f iá ban. 11
A z ö rö kletes bű n á go sto ni go nd o latá h o z v aló v issz any ú lá s megint egy sz er kö z ép p o ntba á llí to tta az I sten ellen elkö v etett bű nö ket, az o kat, mely eket c sak az I steni tö rv ény tilt, d e nem az emberi tö rv ény. T eh á t az o kat, mely eket c su p á n I sten sz ankc io ná l kö z v etlenü l v agy a bű ntu d at kö z v etí tésév el. E lég h a Kierkegaard ap j á nak j ó l ismert tö rténetére u talu nk. E z a remény telenü l sz e- gény, elny o mo rí to tt j ü tland i p arasz tgy erek kamasz ko rá ban egy d o mbtető n megá tko z ta I stent. E ttő l kez d v e rettenetes bű ntu d at gy ö tö rte. A z ért kí ná lta f el á ld o z atként f iá t, Sö rent, az ő I z sá kj á t, I stennek, h o gy lev ez ekelh esse bű nét. A z Á go sto n renesz á nsz megint egy sz er kö z ép p o ntba á llí to tta mind en ember bű nö sségének go nd o latá t. M á r az á ltal is bű nö sö k v agy u nk, h o gy bű nö s tettbő l, ko itu sz bó l sz ü letü nk. Sz ex u alitá su nk maga, v á gy aink és élv ez eteink bű nü nk kö v etkez mény ei s u gy anakko r f o rrá sai, akko r is az o k, h a ez t a bű nt a h á z assá - go n belü l kö v etj ü k el. Á go sto n egy o ly an nemisz erv rő l á lmo d o z o tt, mely et ú gy mo z gath atná nk, mint a karu nkat, telj esen akaratlago san, a v á gy és a gy ö ny ö r érz ése nélkü l. A z ered end ő bű n érz éki termész etü nkben lako z ik, bü ntetése a bű ntu d at és a sz o ro ngá s. E z t a bű nt sem a tö rv ény, sem a tá rsad alo m nem sz ankc io ná lj a. E bben a rö v id á ttekintésben arra az elő z etes kö v etkez tetésre j u to ttam, h o gy minél inká bb a bibliai v allá so k sz ellemében go nd o lko z ik v alaki, anná l nagy o bb sz erep et j á tsz ik go nd o lko d á sá ban az I sten ellen v aló bű n, mely et egy ed ü l I sten sz ankc io ná l s minél kev ésbé ennek a h agy o má ny nak sz ellemében go nd o lko z ik, anná l inká bb az emberek ellen elkö v etett bű ntettek az o k, mely ek az embert bű nö ssé tesz ik. E z eket a tetteket p ed ig bü nteti a tö rv ény, a v ilá g v agy a tö rténelem í télete, s esetleg a lelkiismeret. A 19. sz á z ad ban megh alt I sten, p o nto sabban sz ó lv a e sz á z ad kiemelked ő rad iká lis go nd o lko d ó i és í ró i í gy értették meg és értelmez ték v ilá gu kat. H eine, N ietz sc h e, D o sz to j ev sz kij, I bsen, F reu d és még o ly an so kan má so k p ró bá ltak megbirkó z ni ez z el a megrá z ó élménny el és go nd o lattal. D o sz to j ev sz kij, a v allá so s ember sz á má ra I sten h alá la a mo rá l ö ssz eo mlá sá v al v o lt egy enlő, N ietz sc h e h o l nagy f elsz abad u lá sként ü nnep elte, h o l a d ekad enc ia és nih iliz - mu s ú j abb sz akasz á ra ismert benne. H eine kétértelmű v o lt, mí g I bsen v agy F reu d I sten h alá lá t kész tény ként regisz trá ltá k. I tt az o nban egy p arad o x o nba ü tkö z ü nk, mely et so ksz o r regisz trá lu nk anélkü l, h o gy elgo nd o lko z ná nk raj ta. E z t a p arad o x o nt én abban lá to m, h o gy p o nto san az o k az í ró k és go nd o lko d ó k, v agy aká r az ő d ilemmá ikat megf o galmaz ó iro d almi karakterek, akiknek életében v agy mű v eiben I sten má r semmi sz erep et nem j á tsz ik, ép p en az o k keltik életre, mégh o z z á telj es f egy v erz etében a bibliai bű nf o galmat. É p p en az ő mű v eikben és életü kben f o glalj á k el a f ő h ely et az I sten ellen elkö v etett bű nö k, a sz ankc ió nélkü li bű nö k, és sz o ru lnak h á ttérbe v agy értékelő d nek le az emberek ellen elkö v etett bü ntettek, f ő leg az o k, amely eket tilt a tö rv ény v agy elmarasz tal a tá rsad almi í télkez és. I tt sz eku lariz á ló d ik a bű n bibliai f o galma, mégh o z z á ú gy, h o gy megő rz i ered eti 12
H N stru ktú rá j á t, bá r tartalmilag kiü resed ik, az az bá rmely tartalo mmal megtö lth ető : p u sz ta f o rmá v á v á lik. em kell h o ssz asan igaz o lni, h o gy az ö rö kletes bű n go nd o lata nem id egen a sz igo rú an ateista F reu d tó l. A z ő p sz ic h o analitiku s mí to sz á ban az ő saty á nak a f iai á ltal tö rtént meggy ilko lá sa az a bű n, mely et az ó ta mind ig megismétlü nk. S nemc sak akko r érz ü nk sz o ro ngá so s bű ntu d ato t, h a tény legesen megismételtü k az t a biz o ny o s tettet, ah o gy á llí tó lag I z rael nép e tény legesen megismételte miko r megö lte M ó z est, h anem akko r is, h a c sak v á gy u nk rá, v agy megf o rd u l a f ej ü nkben. A z u tó bbi esetben a neu ró z is maga a sz ankc ió. I tt is ö rö klő d ik a bű n, c sak nem a sz émen á ltal, mint Á go sto nná l, d e u gy anc sak v alamif éle bio -p sz ic h o - ló giai, neh ez en értelmez h ető, d e mind enkép p en ú gy nev ez ett termész etes ú to n. So kat besz éltek F reu d á llí tó lago s lamarc kiz mu sá ró l, s bá r ez t a értelmez ést nem tarto m v égső so ro n j o go su ltnak, kétségtelen, az ö rö klő d és so rsként v agy v égz etként v aló értelmez ése nem v o lt telj esen id egen F reu d esz mev ilá gá tó l o gy az ap a bű ne a f iú ra sz á ll, amú gy is a 19. sz á z ad i iro d alo m egy ik ked v enc témá j a v o lt. G o nd o lj u nk c sak O sw ald ra v agy Rankra I bsennél (Kí s é r tetek, N ór a). M ind O sw ald mind p ed ig Rank ö rö klö tt v érbaj ban h al meg f iatalo n. T e- h á t: M egbü ntetem az aty á k v étkét a gy ermekekben. A z á rtatlan f iú az ap j a v étke miatt p u sz tu l el. N em I sten bü ntet p ersz e, h anem a test, a bio ló giai f á tu m. So kat elemez ték a ko rai 20. sz á z ad balo ld ali mo z galmainak messianiz - mu sá t, tö bbek kö z ö tt M ic h el L ö w y. A mi a bű n p ro blematika sz emp o ntj á bó l ebben elméletileg érd ekes, az a bű nö s v ilá gko rsz akra, mint az esz kato n, a megv á ltá s elő sz o bá j á ra v o natko z ik. L u ká c s is so kat id éz te F ic h te h í res mo n- d á sá t, mely sz erint a mi ko ru nk, az az a mo d ern ko r, a tö kéletes bű nö sség ko rsz aka. A tö kéletes bű nö sség nem anny it j elent, h o gy tö bb bű ntettet kö - v etnek el mo st, mint ennek elő tte, ebben az esetben u gy anis tartalmilag f el kellene so ro lni az o kat a biz o ny o s bű ntetteket. E gy f él év sz á z ad d al késő bben ez a f elso ro lá s kö nny en leh etséges lett v o lna, h a c sak H itler és Sz tá lin tetteire go nd o lu nk. A z o nban a go nd o lat f eltalá ló i és megismétlő i nem ép p en ef f éle rémtettekre go nd o ltak. A bű nö s ko rsz ak megh atá ro z á sa f o rmá lis v o lt. A tö megtá rsad alo m, a kö z ép sz erű ség, az az talá n ép p en a nagy bű nö k h iá ny a az, ami a mo d ern ko rt a ku ltú ra-kritiku so k és messianisz tiku s ateista go nd o lko - d ó k sz emében a tö kéletes bű nö sség ko rsz aká v á tesz i. A z ért v agy u nk rad iká lisan bű nö sö k, mert h iá ny z ik ko ru nkbó l a nagy sá g. A z a v ilá g p ed ig, amely ben h iá ny z ik a nagy sá g, megérd emli, h o gy elp u sz tu lj o n és el is f o g p u sz tu lni. L eh et a tö kéletes bű nö sség ko rsz aká nak go nd o latá t ú gy is értelmez ni, h o gy ez a ko r kic siny ességév el eltá v o lo d o tt I stentő l, mégh o z z á j o bban, mint h o gy - h a nagy bű nö kben lett v o lna v étkes, d e ú gy is, h o gy ö nmagá tó l tá v o lo d o tt el, az az saj á t immanens rend eltetésétő l, az z al, h o gy elp u h u lt, s h o gy gy á v á n elf eled kez ett a nagy ember (az emberf eletti ember) elh iv ato ttsá gá ró l. I bsen két v isz o ny lago san f iatalko ri d rá mai kö ltemény e, a B r and és a Peer G ynt p éld á u l e kö ré a kérd és kö ré ép ü l, bá r kétf éle mó d o n. M iu tá n I bsen 13
D o B á v P G y v á z o B h u d d o u ő P j o ó v á B ő o o p z ó o p D h o z u ú z ü h o I v h z ó ö h ó Í p á u I I I f o f Á j B h o ő o í B í o z d j D h h ű v j N h v c h z H c N I h M d Á v á á í u d d á v v á M h o h f v c p u v Í v ó v d A f L u c j ó u j á h u M ö v v ó f A d H I d h V o E j ó h A v j á N j ó B ó j á h f ő h o o o o j A h o o p I v B f v f ő c I u o h B ő j h á D h á v N h A h z C f ü j z h o G I G o á j á h A ö z P h z o ő c á v o I o f A f j ó h z A f v v E z ő z ő d N h á v o A í f o v á á u j M B o v A z h o f f h z v Ő p h h á z v á f Ő c f o z ő á o lény egében az no su lt rand alakj al, eer ntö t iró niá al brá lj a, rand itv allá sá t ny go tan tu laj ní th atj k a sz erz nek, mí g eer esetében bb lesz ato san elj rni. rand lelkész, az esetében a bibliai lv asmá ny kbó l tá lá lko absz lú t sz env ed ély nem tű nik sz eku lá risnak, legalá bbis az első illantá sra nem. e a egy kic sit mély ebben elgo nd lko nk sz av ain, gy érez k, gy itt nem az stent kö ető, anem az ellene lá ad, az nmagá t istení tő ember angj a sz lal meg. gy éld l a. elv ná sban, miko r elesége gnes az t mo nd a rand nak, gy az absz lu tista mérc éj év el mérv e mind enkit elér az télet, rand gy rip sz to ik: E l, bá r senki sem tu a: kit. e lá ngbetű kkel ird etik, légy a égső kig s az élet Ko ro ná a akko r a tiéd lesz. em elég a id eg erí téked, sak a sz env ed és tü e mart. a nem bí rsz, megbo sá tj a éked sten, az t nem, a nem akarsz. aj gnes lasz ra gy ref lektá l: T, egy a tö rv ény, semmi má s: semmi gy a megalku s. ind en tett bű nö s, gy a élig, agy sak sz ta lá tsz atra égz ik. gy an, tö rv énny é tenned ez t kell, nem sz al, egész életed el. iatal ká s érz ékkel itt az ind iv id aliz mu s tragéd iá ró l besz él, egy ero iku s ind iv id aliz mu s tragiku s so rsá ró l. égis, ez a sz eg tele an sz rv a bibliai él-id éz etekkel. lélek kész, e a test erő tlen. a a test erő tlen az t sten nem bü nteti, e a a lélek nem akar, az t igen. an az nban egy bö kkenő. bben az id éz etben az akarat nem a bibliai akarat, az az nem a akará sa, anem a mind en akará sa. mind ent agy semmit elsz av ban bic saklik meg a bibliai id éz et. em a t kell rand kréd ban akarni, anem bá rmit, az a, gy nagy t és nagy n, mert aki nagy t akar, az élet ko ro ná a lesz... bbó l, gy a langy sat kikö i az sten, nem kö etkez ik rand értelmez ése, mely sz erint mind en tett bű nö s, amit élig égez nek el, az az semmi nem bű nö s, amit rad iká lisan tesz nek. S leg, a bű nnek az én bű nö mnek kell lennie, sak a eny émnek. sten és a Sá tá n egy gy anaz n a ango n besz él itt, az az rand, mint maga mo nd a, mind - kettő angj n besz él. e t a Sá tá n is a allá s teremtmény e. ietz sc e is sz eretett magá ra, mint ntikrisz tu sra iv atko ni. sak ggelékként egy em meg, gy a Peer yntben bsen a mbö ntő sz ba ad az elő bbih ez aso nló sz av akat. bű nh is nagy sá g kell, s ez eerbó l iá ny tt, sak amo ly an tlagember lt. bsennél talá n a legnagy bb bű n ilisz ternek lenni. ilisz ter az, aki so k kis ro ssz at és so k kis t tesz, akibő l iá ny ik a nagy sá g. ilisz terek ilá ga a tö kéletes bű nö sség ilá ga. a meggy és ietz sc étő l nem ll tá l. bű n gy egy re kev ésbé etikai, az az egy re inká bb esz tétikai galo mmá lik. e saj to s esz tétika ez, miv el mind enekelő tt a sz btilis egoiz mu s esz tétiká a. i rand legnagy bb aló s bű ne?, gy rész es ia és elesége alá lá - ban, bá r nem kö etlenü l. so sem gy ilko l, sem nem lo, sem nem eskü sz ik amisan, nem is tö r assá go t, s nem kí n meg semmit, ami a elebará taié. sak elá ld mind enkit, aki t sz ereti saj t esz méj e-rö gesz méj e ltá rá n. 14
N E gy etlen bű ne sem v o n maga u tá n sz ankc ió t. M i tö bb, nem is érz ékeli mind - ez t bű nnek, h anem inká bb saj á t sz env ed ésének, az á ltala v á llalt á ld o z atnak. e f elej tsü k el, h o gy B rand sz á má ra egy etlen T ö rv ény létez ik, az ö nmagá v al v aló az o no ssá g tö rv ény e, a mind ent akará s tö rv ény e. E z t a saj á t maga alko tta T ö rv ény t ő nem sz egte meg. Ő teh á t nem bű nö s a sz ó sz erinte mély ebb, és nem f ilisz teri értelmében, ő c sak megsz env ed ett az ért, h o gy ö nmagá v á v á lj o n... A legrettenetesebb v ereség az lenne sz á má ra, h a ö nmagá tó l tá v o lo d na el. A B r and ban, ah o gy a Peer G yntben is, a saj á t magamtó l v aló eltá v o lo d á s isz o ny a f o glalj a el az istentő l v aló eltá v o lo d á s isz o ny á nak h ely ét. C sak megismételh etem, h o gy a stru ktú ra u gy anaz, mint a B ibliá ban, d e a tartalo m immanenssé v á lik. A z ember, mind en ember, ö nmaga T ö rv ény e és tö rv ény ad ó j a kellene, h o gy legy en. A z ember, aki a saj á t T ö rv ény t kö v eti, megistenü l. A bű n esz tétikai f elf o gá sa í gy kö z v etlenü l az ember istenü lésének h itv allá sá v al p á ro su l. A L égy ö nmagad! h itv allá s kétértelmű sége a Peer G yntben j á tssz a az első h eged ű sz ó lamá t, mert ember legy en a talp á n, aki p o nto san meg tu d j a kü lö nbö z tetni, h o gy miko r lesz az ember ö nmaga ez a nagy sá g j ele és miko r lesz ö nmagá nak elég ez a kic siny esség sz égy enf o ltj a. A megkü lö nbö z - tetés elbiz o ny talano d á sa kö z ep ette az is kid erü l, h o gy egy á ltalá n nem leh et akarni, h o gy az ember ö nmaga legy en. M iko r a d arab v ége f elé P eer v égre megkérd ez i a G o mbö ntő t, h o gy az a h itv allá s, mely nek sz ellemében mind ed d ig élni ó h aj to tt, v aló j á ban mit j elent, a G o mbö ntő í gy v á lasz o l: h á t mo nd j u k az t j elenti, magad o n v iseled, aká r egy tá blá n, a M ester elrend elését. S miko r P eer megkérd ez i: S h a v alaki so sem ismerte f ö l a terv et, amit sz á ntak neki?, G o mbö ntö í gy v á lasz o l: A z t sej tened kell. Í me, megint egy sz er v issz aj u to t- tu nk a B ibliá h o z, az isteni kiv á lasz tá sh o z, mely et I sten nem érd em és akarat sz erint o sz t, amit í gy nem leh et akarni, amit c sak sej teni leh et. A z t a biz o ny o s í rá st, h a v an, c su p á n f elismerh etj ü k, h a bí rj u k. N ev ez h etj ü k isteni á ld á snak, mint a B iblia, a so rs sz erenc sés ko c kav etésének, mint N ietz sc h e, a genetikai lo ttó ny eremény ének, mint Raw ls, v agy G u ns t d er N atu r nak, mint Kant, ami a go nd o latmenet sz erkez etet illeti, abbó l a sz emp o ntbó l egy re megy. H a az á ld á sró l v an sz ó, akko r a tu d o k, kép es v agy o k, bí ro k magasabbra sz á rny alh at, mint az akaro k. I bsen analitiku s d rá má iban mind v égig kö z ép p o nti h ely et kap a sz ankc ió k nélkü li bű n go nd o lata, illetv e ez eknek a bű nf o galmaknak az ú j raértelmez ése. H ad d emlí tsek rö v id en egy néh á ny p regná ns ö ssz ef o glalá st. M iv el az id éz ett mo nd ato kat I bsen kü lö nbö z ő d rá mai karakterek sz á j á ba ad j a, nem ú gy f o go m id éz ni ő ket, mint I bsen go nd o latait, h anem, mint a ko r bű nrő l kialaku lt f o galmainak tip iku s értelmez éseit. H ad d kez d j em a N ór áv al. N ó ra v á ltó t h amisí to tt, ez z el tö rv ény t sértett, d e ez a tö rv ény sértés sem N ó ra, sem a sz erz ő sz emében nem bű n, má r c sak az ért sem, mert N ó ra ép p en ez z el a tettel marad t h ű ö nmagá h o z. A nagy lesz á mo lá si j elenetben megtu d j u k, h o gy mi v aló j á ban a legnagy o bb bű n. T e 15
M m meg a p ap a nagy bű nt kö v ettetek el v elem sz emben. A ti bű nö tö k, h o gy nem lett belő lem semmi mo nd j a N ó ra. M aj d néh á ny sz ó v á ltá ssal késő bben, miko r f érj e, T o rv ald gy ermekei irá nti kö telességeire emlékez teti, í gy v á lasz o l: V annak má s, ép p en enny ire sz ent kö telességeim is A kö telességeim ö nmagammal sz emben. S miko r T o rv ald a v allá st emlegeti, N ó ra az t f eleli, h o gy az t sem tu d j a igaz á n, mi a v allá s, s maj d mo st f o gj a kid erí teni, h o gy sz á má ra igaz -e. A z itt megsz ó laltato tt két mo tí v u m a késő bbi d rá má kban is mind ig karö ltv e j elenik meg. V alaki elv esz ti h itét, nem tu d j a, h o gy érv ény es-e a v allá s az ő sz á mra, s u gy anakko r legf ő bb bű nének az t tekinti, h o gy ö n- magá h o z h ű tlen lett v agy még nem v á lasz to tta az ö nmagá h o z v aló h ű ség ú tj á t. E két téma ö ssz ekap c so lá sa mély ebb rétegeket tá r f el. A rró l v an sz ó, h o gy a v allá s, a h it, első so rban a h ith ez v aló h ű tlenség, sz á mo s I bsen h ő s lelkét mély en érinti, s ez ek a h ő sö k ez z el á t is v esz ik a bibliai h it egy ik legf ő bb mo tí v u má t. A bű n v agy bű ntelenség mérc éj e itt is a h ű tlenség, az az a h ű ség. int má r emlí tettem, az I stenh ez v aló h ű ség h ely ét itt ö nmagamh o z v aló h ű ség h itv allá sa v esz i á t. A kö telesség sz ó nak á ltalá ban ro ssz c sengése v an I bsen d rá má iban. I bsen legked v eltebb nő i h ő sei mind mély en anti-kantiá nu so k. A h o gy H ild e mo nd j a a Solnes s é p í tő m es ter ben: J aj, ki nem á llh ato m ez t az o tro mba, c sú ny a sz ó t Kö telesség, kö telesség N em érz i maga is, h o gy sz inte o ly an, mint egy késsz ú rá s?. H á t p ersz e, itt c ső d ö t mo nd mind en kanti h iv atko z á s a bennem lakó emberiségre, mert h a legf ő bb kö telességem, h o gy ö nmagammá legy ek, akko r mind en má s kö telesség p u sz ta sz ó, h id eg, o ly an, mint a késsz ú rá s, h ű tlenség ö nmagamh o z. A J ohn G abr i el B or km an az a d rá ma, mely ben az I bsen h ő sö k bű n értelmez ésének mo nd h atná m mind en f aj tá j a f elv o nu l. A d rá ma alap kérd ése az, h o gy mi a legnagy o bb bű n. A karakterek besz élnek, ő k keresik a kérd ésre a v á lasz t. A rra, h o gy a má sik ember miv el kö v ette el a legnagy o bb bű nt ellenü k, és h o gy nekik magu knak mi a legnagy o bb bű nü k. J o h n G abriel B o rkmanró l tu d nu nk kell, h o gy ő, a bá ny á sz f ia, a s elf m ad e an, mint banká r elsikkasz to tta a bef ektető k mind en p énz ét s ez ért bö rtö nbe kerü lt. Í z ig-v érig mo d ern tö rténet ez. A sikkasz tó és a v ilá gu ralmi ambí c ió któ l f ű tö tt banká r tö rv ény sz egését nem tekinti bű nnek, s érd ekes mó d o n senki sem lá tj a annak az egész d arabban. (M ellékesen j egy z em meg, h o gy a v ilá gu ralo mra tö rő ember a C h ristu s P ankreato r sz eku lariz á lt alakj a.) M ég B o rkman f elesége, a f érj ét á tko z ó G u nh ild is c sak az ért méltatlanko d ik: H o gy mért ép p en ez t a c salá d o t sú j tj a ily en balsz erenc se, maj d miko r ikertestv ére a bec sap o tt bef ektető kre emlékez teti, ez t í gy ko mmentá lj a N a igen, d e tö rő d ö m is én az o kkal. H isz en ő k legf elj ebb egy kis p énz t v esz tettek A rró l v an teh á t sz ó, h o gy bá r B o rkmant a tö rv ény megbü ntette, nem a v o ltakép p eni bű néért bü ntette meg. A v o ltakép p eni bű nt, a legnagy o bb bű nt, mint I bsennél mind ig, nem leh et sz ankc io ná lni, mert tö rv ény az t nem bü nteti. 16
M ily en bű nö krő l v an itt sz ó? B o rkman: T u d o d mit tarto k a legalj asabb bű nnek, amit ember elkö v eth et N em a gy ilko ssá go t, nem a rablá st. N em is a h amis eskü t... A z t, h a egy bará t v issz aél bará tj a biz almá v al (E gy h o má ly o s ü gy rő l v an sz ó, egy bará tj á nak í rt biz almas lev élrő l, amit a má sik kif ec segett v agy kiteregetett). B o rkman ép p enséggel h ű v o lt ö nmagá h o z, az az nap ó leo ni v á gy aih o z, rö gesz méih ez, h o gy a v ilá g u rá v á és j ó tev ő j év é f o g v á lni, h a elég p énz és id ő á ll rend elkez ésére. B o rkman tö bbek kö z ö tt a tí z p aranc so lattal sz á ll v itá ba, ah o gy a kö telesség kanti f o galmá v al is, mégh o z z á egy saj á to s mó d o n értelmez ett mac h iav elliz mu s sz ellemében. E d d ig B o rkman besz élt a má sik ember, a d arabban nem sz erep lő bará tj a bű nérő l, maj d az assz o ny E lla B o rkman bű nérő l: h isz en akko r nem ismertem v o lna a legnagy o bb bű nö d et A rró l a bű nrő l besz élek, mely re ninc sen bo c sá nat G y ilko s v agy! H alá lo s bű nt kö v ettél el! M egö lted bennem a sz erelmet E z a megbo c sá th atatlan bű n megö lni v alakiben a sz erelmet E lh agy tad a nő t, akit sz erettél! Kettő s gy ilko ssá go t kö v ettél el! M egö lted tu laj d o n lelked et és megö lted az eny émet is. E z ekre a bű nö kre nem talá ltak ki sz ankc ió t, nem is talá lh attak ki. D e ez ért nem marad nak o kv etlenü l bü ntetlenek. Rasz ko lny iko v, akinek esz mev ilá ga igenc sak emlékez tet B o rkmanéra, embert ö lt, az az testet ö lt, s í gy el kellett sz env ed nie a tö rv ény á ltal kisz abo tt bü ntetést. B o rkman lelket ö lt, s erre ninc sen bü ntetés. M it j elent az, h o gy v alaki megö li v alakinek a lelkét? H o gy megö li v alaki v alakiben a sz erelmet? L eh et p ersz e az t mo nd ani, h o gy p u sz ta metaf o rá ró l v an sz ó, d e I bsennél ez a f o rd u lat nem metaf o ra. I genis, az ő v ilá gá ban leh et lelket ö lni, ah o gy a sz erelmet is meg leh et ö lni, s ez a legnagy o bb bű nö k kö z é tarto z ik, h a nem maga a legnagy o bb bű n. A kinek v alaki megö lte a lelkét az c sak az á rny éka lesz ö nmagá nak, teh á t so sem leh et ö nmaga, v agy, h o gy N ietz sc h ét id éz z em, so sem v á lh at az z á, ami. M iv el az ember c sak akko r leh et az élet ko ro ná j a, h a az z á lesz, ami, az, akinek megö lték a lelkét a legf o nto sabbtó l esik el, magá tó l az élettő l, h o lo tt lá tsz ó lag él. N em bí r tö bbé akarni. I bsen, akinek h ő sei, mint lá ttu k, p o lemiz á lnak a tí z p aranc so lattal, nemc sak h ely reá llí tj a, h anem kö z ép p o ntba is á llí tj a test és lélek d u aliz mu sá t. A v allá so s h agy o má ny ban akko r p u sz tí tj a el v alaki a má sik lelkét, h a elsz akí tj a az Ú rtó l. A z ember elad h atj a lelkét á tv itt értelemben az ö rd ö gnek ú gy is, h o gy senki má s nem tu d ró la. I ly enko r a h alá lo s bű nnek ninc s ev ilá gi sz ankc ió j a. Senki má s nem tu d ta, h o gy B o rkman megö lte E lla lelkét c sak E lla maga. E z teh á t bű n sz ankc ió nélkü l. A bű n sz erkez ete megint h í v en kö v eti a v allá si h agy o má ny bó l ismert stru ktú rá t, bá r má s tartalo mmal. I tt c sak ö nmagamh o z tu d o k h ű v agy h ű tlen lenni, d e h a megö lik bennem a lelket, akko r a sá tá ni tett megf o sz t a f ö ld i ü d v ö z ü léstő l. A bű n, mint v ez érmo tí v u m, h armad sz o r is v issz atér, miko r B o rkman a két assz o nny al d ac o lv a ez t mo nd j a: F ent a sz o bá mban elő v ettem és mérlegre 17
H tettem mind en c seleked etemet É s mind ig u gy anarra az ered mény re j u to k, v agy is arra, h o gy az egy etlen, aki ellen v étettem, én magam v agy o k. H o gy an értelmez z ü k mind ez t? T alá n ú gy, h o gy h a má s ellen v étettem, akko r magam ellen is v étettem? V agy ú gy, h o gy az z al v étettem, h o gy én ö ltem meg saj á t lelkemet? V agy ú gy, h o gy megsz env ed tem v étkemért, d e nem a bö rtö nnel, h anem az z al, h o gy megto rp antam elh iv ato ttsá go m betelj esí tése elő tt? D e aká rh o gy an értelmez z ü k B o rkman sz av ait, mind en értelmez és a z sid ó -keresz tény v allá si trad í c ió v alamely go nd o latá nak v agy d emo nstratí v tö rténetének v á lto z ata. Sau ltó l egész en J u d á sig terj ed ő f érf iak so ra, akik megö lték lelkü ket és megbu ktak rend eltetésü kben, s egy ikü ket sem a tö rv ény bü ntette. o gy j elentenek-e még ez ek a 19. sz á z ad i mély értelmű, s u gy anakko r kétértelmű sz u btilitá so k v alamit sz á mu nkra, a d emo krá c ia és a tö megtá rsad alo m gy ermekei sz á má ra, s h a igen, v aj o n mit, az t nem tu d o m. A z ért v á lasz to ttam elő ad á so m témá j á nak ép p en a bibliai bű nf o galo m sz eku - lariz á lt v á lto z atá nak h istó riá j á t, h o gy T ő letek ez t ma megkérd ez h essem. 18
T I L T Á S, H AT Á R O K, K I R E K E S Z T É S AZ ISTENI SZÍNJÁTÉKB AN KE L E M E N JÁ N O S D AN T E KOMÉDIÁJ A ah o gy an so kan á llí tj á k v aló ban a kö z ép ko ri élet legá tf o gó bb sz intéz ise. N em c so d a h á t, h a h í v en tü krö z v e a kö z ép ko ri mentalitá st a tiltá s, az elh atá ro lá s, a megkü lö nbö z tetés, a kirekesz tés és a kitasz í tá s p o nto san kid o lgo z o tt sz emio tiká j á t is magá ban f o glalj a. A tiltá s a kö ltemény mo rá lis rend j ének tu laj d o nkép p eni rend ez ő elv e. E z ev id ensen kö v etkez ik egy rész t abbó l, ah o gy an a keresz tény taní tá s f o gj a f el a tö rv ény és a bű n, a tilalo m és a bű nbeesés ö ssz ef ü ggését, má srész t abbó l, h o gy a v ilá gnak, mely ben D ante élt, s mely et kö ltemény ében ú j raalko to tt, lény egi j ellemz ő j e v o lt, h o gy tilalmak so kasá ga ko rmá ny o z ta az emberek életét. A kö ltő ú gy í rj a le a tú lv ilá gi u taz á sa so rá n eléj e tá ru ló so rso kat, a bű n és a bű nh ő d és, a j u talmaz ó v agy bü ntető igaz sá go ssá g p éld á it, mint az ily en tilalmaknak v aló enged elmesked és és ellensz egü lés kö v etkez mény eit. A mo rá lis rend et sz erinte a tiltó p aranc so k nemc sak abban az értelemben alap o z z á k meg, h o gy bű n tilo sat tenni, h anem abban a még alap v ető bb értelemben is, h o gy a c selekv ések c sak egy o ly an v ilá gban ru h á z h ató k f el mo rá lis értelemmel, mely et tilalmak bá sty á z nak kö rü l. A z errő l tanú sko d ó legf o nto sabb sz ö v egh ely a Par ad i c s om X X V I. éneke, mely ben Á d á m az ered end ő bű nrő l és a p arad ic so mbó l v aló kiű z etésérő l besz él: H a l l d h á t, f i a m, n e m é p e n a T i l o s F a g y ü m ö l c se v o l t o k a a S z á m ü z é sn e k, h a n e m c sa k a z á t l é p é s a T i l o sb a. (P a r a d i c so m, X X V I. 1 1 5-1 1 7.) 1 Á d á m bű ne teh á t nem tettének materiá lis, h anem sz imbo liku s asp ektu - sá v al v an ö ssz ef ü ggésben. N em egy ö nmagá ban v év e is ro ssz c seleked et, a tilto tt gy ü mö lc s lesz akí tá sa, h anem a tiltá s á th á gá sa és semmibev étele j elenti a bű nbeesést. E z f ő bb v o nalakban megf elel A q u inó i Sz ent T amá s f elf o gá sá nak, aki az ered end ő bű n esetében sz intén nem magá t a tettet tarto tta bű nö snek, mert 1 O r, f i g l i u o l m i o, n o n i l g u st a r d e l l e g n o F u p e r sé l a c a g i o n d i t a n t o e si l i o, M a so l a m e n t e i l t r a p a ssa r d e l se g n o. A m agyar f o r d ítás: D ante: I steni színjáték (B abi ts M i hály f o r d ítása). I n: D a n t e Ö ssz e s M ű v e i (S zer k. K ar d o s T i bo r, a to vábbi akban: D Ö M ). M agyar H eli ko n, B u d ap est, 1 9 6 2. 9 2 6. 19
mint kif ej tette a tu d á s irá nti v á gy, s az a kí v á nsá g, h o gy a tu d á s tekintetében istenh ez h aso nlí tsu nk, egy á ltalá n nem bű n. Ő első so rban a tett elkö - v etésében megmu tatko z ó mértéktelenséget h angsú ly o z ta, ami abban á ll, h o gy Á d á m tú lsá go san is akart istenh ez h aso nlí tani. B ű ne a h atá r tú llép ése, i l tr ap as s ar d el s egno, ah o gy an D ante is mo nd j a. E z p ed ig nem má s, mint kev ély ség, 2 ami az I s teni s zí njáté k rend sz erében is a f ő bű n. A z a go nd o lat, h o gy a bű n a sz imbo liku s sz f érá bó l ered ez teth ető, v ilá go - sabban kio lv ash ató P á l megh atá ro z á saibó l: A tilalo m teh á t alkalmat ny ú j to tt a bű nnek arra, h o gy f ö lébressz en bennem mind enf éle kí v á nsá go t. T ö rv ény nélkü l u gy anis a bű n h alo tt v o lna. (Ró m, 7, 8). A bű n gy ö kerének ez a magy ará z ata magá ban f o glalj a az t a j o gelv et, h o gy tö rv ény nélkü l ninc s bű n, ah o gy an ez t az ap o sto l má s h ely en egész ex p lic it f o rmá ban is kimo nd j a: a bű n, h a ninc s tö rv ény, nem sz á mí t bű nnek (Ró m, 5, 13), a bű n a p aranc s á ltal mu tatta meg igaz i bű n j ellegét (Ró m, 7, 13). 3 I smeretes, h o gy a Par ad i c s om itt tá rgy alt ep iz ó d j á ban a ny elv ered etének kérd ése is f elmerü l. D ante Á d á m sz á j á ba ad v a a h agy o má ny h o z és a D e V u lgar i E loq u enti ában o lv ash ató saj á t néz etéh ez kép est is ú j és igen ered eti elméletet f ej t ki, amely sz erint a ny elv nem isten ad o má ny a, h anem Á d á m alko tá sa. A két téma ny ilv á nv aló an nem v életlenü l kap c so ló d ik ö ssz e. A z első bű nt ép p ú gy az első ember kö v ette el, mint ah o gy an az első sz ó t is ő ej tette ki. M á s sz ó v al: a bű n és a ny elv ered ete u gy anaz. A bű n és a ny elv kö z ö tt ily mó d o n erő s sz imbo liku s kap c so lat létesü l. E h h ez h o z z á j á ru l, h o gy amiko r D ante megnev ez i Á d á m bű nét, akko r ah o gy an az elő bb lá ttu k a s egno sz ó t h asz ná lj a, mely az ő ny elv én is egy - sz erre j elent, tö bbek kö z ö tt, h atá rt, mértéket és j elet. Á d á m teh á t, istennel sz embesz egü lv e, ú gy lép i á t a h atá rt, h o gy semmibe v esz i a j elet. T ú ltesz i magá t az o n, h o gy isten j elként á llí to tta o d a, és j elentéssel ru h á z ta f el a f á t. A bű n és a ny elv ö ssz ef ü ggése a kö ltemény egész ének interp retá c ió j á t megh atá ro z ó má s sz ö v eg-h ely eken is f eltű nik. E z ek kö z é tarto z ik a Pokol X X V I. énekének O d ü ssz eu sz -ep iz ó d j a. I tt rö v id en az ep iz ó d kö v etkez ő mo z - z anataira kell u talni: (1) O d ü ssz eu sz a kö ltő alteregó j a, (2) O d ü ssz eu sz nak, mint f and i f i c tor nak a v étke egy ben ny elv i v étek, (3) O d ü ssz eu sz, akit lá ngny elv bu rko l a tú lv ilá go n, a c ontr ap as s o (sz emet sz emért, f o gat f o gért) elv ének megf elelő en a ny elv ben v agy a ny elv á ltal bű nh ő d ik. (L o bo gó lá ngként j elenik meg D ante elő tt, minth a ny elv v o lna, kép es a sz av akra. Pokol, X X V I. 85-90.) A sz ó ban f o rgó ö ssz ef ü ggés o ly an erő s, h o gy az ö ngy ilko so k (Pokol, X I I I.) és N imró d (Pokol, X X X I.) bü ntetése is ny elv i termész etű. M ind ez ekben az 20 2 Aq u i nó i S zent T am ás, S u m m a t h e o l o g i a e I I, C L X I I I, 1-2. 3 I d ézve: B i b l i a. B p., S zent I stván T ár su lat, 2 0 0 0. 1 2 9 6. 1 2 9 7.