A Bíróság (hatodik tanács) ítélete 2000. december 7. ARGE Gewässerschutz kontra Bundesministerium für Land- und Fortwirtschaft (a Bundesvergabeamt (Ausztria) előzetes döntés iránti kérelme) Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések 92/50 irányelv Közbeszerzési szerződések odaítélési eljárása Ajánlattevők közötti egyenlő bánásmód Állampolgárság miatti megkülönböztetés Szolgáltatásnyújtások szabadsága C-94/99. sz. ügy Az ítélet összefoglalása Jogszabályok közelítése Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai 92/50 irányelv Ajánlattevők közötti egyenlő bánásmód elve Az ajánlatkérőktől olyan támogatásban részesülő ajánlattevők részvétele, amely lehetővé teszi számukra, hogy versenytársaiktól alacsonyabb áron tegyenek ajánlatot Rejtett diszkrimináció Hiány (EK-Szerződés 59. cikke (módosítás után jelenleg az EK 49. cikke); 92/50 tanácsi irányelv) A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 92/50 irányelvben említett, az ajánlattevők közötti egyenlő bánásmód elve nem megsértett azon egyetlen indok miatt, hogy az ajánlatkérő elfogadja egy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában olyan szervezetek részvételét, akik tőle vagy más ajánlatkérőktől támogatást kapnak, bármilyen legyen is annak természete, amely támogatás lehetővé teszi e szervezeteknek, hogy az ilyen támogatásokban nem részesülő ajánlattevő-társaiktól lényegesen alacsonyabb áron tegyenek ajánlatot. Az az egyetlen tény, hogy egy ajánlatkérő elfogadja egy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában ilyen szervezetek részvételét, nem képez sem rejtett diszkriminációt, sem a Szerződés 59. cikkével (módosítás után jelenleg az EK 49. cikke) ellentétes korlátozást. A C-94/99. sz. ügyben, (lásd a 32., 38. pontok 1 2. rendelkezéseit) a Bírósághoz a Bundesvergabeamt (Ausztria) által az EK-Szerződés 177. cikke (jelenleg az EK 234. cikke) értelmében benyújtott, az e bíróság előtt ARGE Gewässerschutz és Az eljárás nyelve: n émet. 1
Bundesministerium für Land- und Fortwirtschaft között folyamatban lévő eljárásban a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 1992. június 18-i 92/50/EGK tanácsi irányelv (HL L 209 szám, 1. o.), és az EK-Szerződés 59. cikkének (módosítás után jelenleg az EK 49. cikke) értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, A BÍRÓSÁG (hatodik tanács) tagjai: C. Gulmann (előadó), tanácselnök, J.-P. Puissochet és F. Macken, bírák főügyész: P. Léger hivatalvezető: H. A. Rühl, vezető tisztviselő tekintve a bemutatott írásbeli észrevételeket: az ARGE Gewässerschutz nevében dr. J. Schramm, bécsi ügyvéd által; az osztrák kormány nevében W. Okresek, Sektionschef a Kancellárián, által, meghatalmazotti minőségben; a francia kormány nevében K. Rispall-Bellanger, a Külügyminisztérium jogi főigazgatóságának igazgató-helyettese, és A. Bréville-Viéville, ugyanezen főigazgatóság megbízottja, által, meghatalmazotti minőségükben; az Európai Közösségek Bizottsága nevében M. Nolin, a jogi osztály tagja által, meghatalmazotti minőségben, segíti R. Roniger, a Brüsszeli Ügyvédi Kamaránál bejegyzett ügyvéd; tekintve a tárgyalásra készített jegyzőkönyvet, az ARGE Gewässerschutz, képviseli dr. M. Öhler, bécsi ügyvéd; az osztrák kormány, képviseli M. Fruhmann, a Kancelláriától, meghatalmazotti minőségben; a francia kormány, képviseli S. Pailler, a Külügyminisztérium jogi főigazgatóságának szerkesztője, meghatalmazotti minőségben; és a Bizottság, képviseli M. Nolin, segíti dr. R. Roniger, szóbeli észrevételeinek a 2000. március 16-i tárgyaláson történő meghallgatását követően, a főügyésznek a 2000. június 15-i tárgyaláson bemutatott indítványának meghallgatását követően, meghozta a következő ÍTÉLETET Indokolás 1. Az 1999. március 5-i határozat által, amely 1999. március 17-én érkezett a Bírósághoz, a Bundesvergabeamt (pályázati felhívások szövetségi hivatala) az EK- 2
Szerződés 177. cikke (jelenleg az EK 234. cikke) értelmében a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 1992. június 18-i 92/50/EGK tanácsi irányelv (HL L 209 szám, 1. o.), valamint az EK- Szerződés 59. cikkének (módosítás után jelenleg az EK 49. cikke) értelmezésére vonatkozó négy előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést tett fel. 2. Ezek a kérdések az ARGE Gewässerschutz (a továbbiakban: ARGE ) és a Bundesministerium für Land- und Fortwirtschaft (Mezőgazdasági és Erdészeti szövetségi M inisztérium), ajánlatkérő között folyamatban lévő per keretében merültek fel, egy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés odaítélési eljárásában félig közajánlattevők részvétele kapcsán. A közösségi jogi keret 3. A 92/50 irányelv a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolására irányul. Indoklásának második pontja szerint a belső piac fokozatos létrehozására törekszik, amely piac a meghatározása szerint olyan, belső határok nélküli területet foglal magában, ahol az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása biztosított. 4. Indoklásának hatodik pontja szerint az irányelv a szolgáltatásnyújtások szabad mozgása akadályainak kiküszöbölésére törekszik. Indoklásának huszadik pontja hozzáteszi, hogy a versenyt általában korlátozó, és a többi tagállam állampolgárainak szerződésekben való részvételét korlátozó magatartás megszüntetése érdekében a szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy jobban hozzáférhessenek a szerződésodaítélési eljárásokhoz. 5. A 92/50 irányelv 1. cikkének b) pontja az ajánlatérőket, az említett irányelv szerint a következőképpen határozza meg: az állam, a területi vagy települési önkormányzat, a közjogi intézmények, egy vagy több ilyen szerv, illetőleg közjogi intézmény által létrehozott társulás. 6. Az említett rendelkezés szerint közjogi intézmény minden olyan intézmény: amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, és kifejezetten közérdekű szükségletek kielégítésének céljából alapították, továbbá jogi személyiséggel rendelkezik, és amelynek tevékenységét legnagyobb részben az állam, vagy területi, illetve települési önkormányzat vagy egyéb közjogi intézmény finanszírozza; vagy amelynek irányítása e szervek felügyelete alatt áll; vagy olyan ügyviteli testülete, igazgatósága vagy felügyelőbizottsága van, amely tagjainak több mint a felét az állam, a területi vagy települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki. 3
7. Ugyanezen cikk c) pontja meghatározza a szolgáltatót: bármely természetes vagy jogi személy beleértve az állami szervet is aki, illetve amely szolgáltatást végez. Az ajánlatot benyújtó szolgáltatót ajánlattevőnek nevezi. 8. Az 1. cikk d) pontja egyébként úgy határozza meg a nyílt eljárásokat mint olyan nemzeti eljárásokat, amelyek során minden érdekelt szolgáltató ajánlatot nyújthat be. 9. A 3. cikk (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik: (1) Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélése során az ajánlatkérő az ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelő eljárást alkalmazza. (2) Az ajánlatkérő biztosítja, hogy ne legyen megkülönböztetés a különböző szolgáltatók között. 10. A 6. cikk a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak alkalmazása alóli kivételt határoz meg: Ez az irányelv nem alkalmazható arra a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésre, amelyet egy olyan vállalkozásnak ítéltek oda, amely maga is az 1. cikk b) pontja szerinti, a törvényi, rendeleti és közigaz gatási rendelkezések alapján a Szerződéssel összeegyeztethető kizárólagos jogot élvező ajánlatkérő. 11. A 37. cikknek a kirívóan alacsony összegű ajánlatokra vonatkozó első bekezdése előírja: Ha egy adott szerződés esetében az ajánlatok a teljesítendő szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaznak, az ajánlatkérő mielőtt elutasítaná ezeket az ajánlatokat írásban bekéri az ajánlat általa lényegesnek ítélt alkotóelemeinek adatait, és a kapott magyarázatok figyelembevételével ellenőrzi az alkotóelemeket. Az alapeljárás 12. Az ARGE, vállalkozások és építő-technikusok társulása, ajánlatokat nyújtott be Bundesministerium für Land- und Fortwirtschaft által kiadott nyílt ajánlati felhívási eljárás keretében; az érintett közbeszerzési szerződések tárgya egy sor osztrák tóból és folyóból érkező víz mintavételezése és mintaelemzése, az 1998/1999 és az 1999/2000 költségvetési évekre vonatkozóan. Az ARGE-n kívül a közszektor szolgáltatói, tudniillik különösen az Österreichische Forschungszentrum Seibersdorf GmbH és az Österreichische Forschungs- und Prüfungszentrum Arsenal GmbH kutatási és tanulmányi központok, szintén nyújtottak be ajánlatot. 13. A Bundes-Vergabekontrollkommission (a pályázati felhívások szövetségi ellenőrző bizottsága) előtti egyeztető eljárás keretében az ARGE vitatta e társaságoknak az érintett közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásában való részvételét, hangsúlyozva, hogy ezek a félig köz-ajánlattevők jelentős állami támogatásban részesülnek, ezeknek egy meghatározott projektben való konkrét feladata nélkül. 4
14. A Bundes-Vergabekontrollkommission úgy ítélte meg, hogy a Bundesvergabegesetz (a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó szövetségi törvény) 16. cikke, amely előírja különösen a szabad és lojális versenyelvek tiszteletben tartását, valamint az ajánlattevők közötti egyenlő bánásmódot, nem ellenez ilyen részvételt, a magánajánlattevőkkel együttesen. 15. Az ARGE ekkor keresetet nyújtott be a Bundesvergabeamt-hoz. 16. Ez utóbbi, úgy ítélve meg, hogy az eljárás megoldása a közösségi jog értelmezéséről függ, úgy határozott, hogy eljárását felfüggeszti, és a következő előzetes döntéshozatali kérdéseket teszi fel a Bíróságnak: 1) Az ajánlatkérő azon határozata, hogy elfogadja egy közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában olyan szervezetek részvételét, akik tőle vagy más ajánlatkérőktől támogatást kapnak, bármilyen legyen is annak természete, amely támogatás lehetővé teszi e szervezeteknek, hogy az ilyen támogatásokban nem részesülő, kereskedelmi tevékenységet folytató ajánlattevő-társaiktól lényegesen alacsonyabb áron tegyenek ajánlatot egy odaítélési eljárás keretében, ellentétes-e az odaítélési eljárásban résztvevő jelentkezők és ajánlattevők közötti egyenlő bánásmód elvével? 2) Az ajánlatkérő azon határozata, hogy elfogadja egy odaítélési eljárásban ilyen szervezetek részvételét, képez-e rejtett diszkriminációt, attól fogva, hogy az ilyen támogatásban részesülő szervezetek kivétel nélkül az ajánlatkérő székhelyével egyező tagállam állampolgárságával rendelkeznek, vagy székhelyük ugyanabban a tagállamban található? 3) Elfogadva akár, hogy az ajánlatkérőnek azon határozata, hogy egy odaítélési eljárásban elfogadja ilyen szervezetek részvételét, nem diszkriminatív a többi jelentkező és ajánlattevő tekintetében, ez a határozat a szolgáltatások szabad mozgásának az EK-Szerződés rendelkezéseivel, és különösen annak 59. és azt követő cikkeivel összeegyeztethetetlen korlátozását képezi-e? 4) Az ajánlatkérő köthet-e szolgáltatási szerződéseket olyan szervezetekkel, amelyek kizárólag, vagy legalábbis főként a hatóságokhoz tartoznak, és szolgáltatásaikat kizárólag vagy főként az ajánlatkérő vagy más állami szerv részére gyakorolják, anélkül, hogy a szolgáltatást a 92/50 irányelvnek megfelelő odaítélési eljárásnak alávetnék, a kereskedelmi tevékenységet folytató jelentkezőkkel együtt? Előzetes észrevételek 17. Az áttételi határozatból kitűnik, hogy az ARGE kérte egy egyeztetési eljárás végrehajtását annak megvilágítása céljából, hogy a Bundesvergabegesetz által előírt pályázati felhívási eljárásban a közszektor ajánlattevőinek a tisztán magánjellegű ajánlattevőkkel egyidejűleg történő részvételének elfogadása megfelel-e az e törvény 16. cikkében említett szabad és lojális versenyelveknek, valamint az ajánlattevők közötti egyenlő bánásmód elvének. 18. Ugyanebben a határozatban a Bundesvergabeamt megállapítja, hogy ha úgy, mint jelen ügyben bizonyos ajánlattevők közvállalkozások vagy közszervezetek, amelyek mint ilyenek az EK-Szerződés 92. cikke (módosítás után jelenleg az EK 87. 5
cikke) szerinti támogatásban, vagy különleges, költség szerinti kedvezményekben részesülnek, az ajánlatkérő nem képes megbízható módon megállapítani, hogy az ezen ajánlattevők által kínált ár ésszerű-e vagy megfelel-e a piaci helyzetnek, mivel ez az ár nem mindig tükrözi a valós gazdasági alapon kiszámított költségeket. Az ilyen ajánlattevők lényeges versenyelőnyben részesülnek a többi ajánlattevőhöz képest, abban a mértékben, amennyiben az érintett tagállam vállalja legalább mind az állandó, mind a változó költségek egy részét, amely költségek relevánsak ajánlatuk kiszámításánál. 19. Az áttételi bíróság így felveti azt a fontos kérdést is, hogy a közösségi jog ellenzi-e azt, hogy egy ajánlatkérő elfogadja a nem támogatott ajánlattevőkkel együttesen az adott esetben a Szerződés 92. cikke szerinti támogatásban részesülő szervezetek részvételét, amely szervezetek javára egy tagállam vállalja az ajánlatuk kiszámításánál releváns költségek egy részét. 20. Az első három kérdésével az áttételi bíróság konkrétan azt kérdezi, hogy az kedvezményben részesített szervezetek részvétele elfogadásának határozata, amikor a biztosított kedvezmények lehetővé teszik számukra, hogy versenytársaikénál lényegesen alacsonyabb áron nyújtsanak be ajánlatokat, sérti-e az ajánlattevők közötti egyenlő bánásmód elvét, amely szerinte benne rejlik a 92/50 irányelvben; és abban a mértékben, amennyiben a kedvezményben részesített szervezetek mind hazai szervezetek, ez a határozat rejtett diszkriminációt vagy a szolgáltatások szabad mozgásának a Szerződés 59. cikkével ellentétes korlátozását képezi-e. 21. Az áttételi bíróság nem zárja ki, hogy az ezekre a kérdésekre adott válasz felfedi azt, hogy a közösségi jog ellenzi a kedvezményben részesített szervezetek részvételét. Mindazonáltal úgy véli, hogy egy ilyen megoldás túlzott következményt vonna maga után, nevezetesen egy írásos szerződés alapján ellenszolgáltatás fejében végrehajtott, az állam részére szánt szolgáltatások végrehajtásának kizárását minden olyan állami szerv által, amely mint megkülönböztethető jogalany jogi személyiséggel rendelkezik. Ebben az összefüggésben teszi fel e bíróság a negyedik kérdést, amely a közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos irányelvek alkalmazása alóli kivételek korlátainak meghatározására irányul, kivéve az ajánlatkérő által bizonyos közszervezetekkel, amelyek kapcsolatban állnak vele, megkötött szerződésekre vonatkozó úgynevezett In House Providing -ot. Az első kérdésről 22. Az ARGE fenntartja, hogy a közbeszerzési szerződések területén alkalmazható közösségi irányelvek abból az elvből indulnak ki, hogy az ajánlattevők közötti versenynek a rendes piaci feltételek mellett kell zajlania, azaz anélkül, hogy a versenyt meghamisítaná különösen a vonatkozó tagállam általi beavatkozás. Ez tűnik ki a Szerződésből, amely elvben megtiltja a mind a magánvállalkozásoknak, mind a tagállamoknak betudható versenykorlátozásokat. Ezt mutatják maguk az irányelvek is: a 92/50 irányelv 37. cikkének, és a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolására vonatkozó 1993. június 14-i 93/38/EGK tanácsi irányelv (HL L 199 szám, 84. o.) 34. cikkének (5) bekezdése végrehajtásához, az ajánlatkérőnek először pontosabban me g kell vizsgálnia a kirívóan alacsony összegű ajánlatokat, amelyek gyaníthatóan egy támogatás engedélyezése miatt lehetségesek. Az ARGE szerint, hogy ha a 6
törvényalkotó úgy ítélte volna meg, hogy a támogatott vállalkozások és szervezetek részvétele a pályázati felhívási eljárásokban elfogadható, az ilyen rendelkezések fölöslegesek lennének. 23. Az ARGE szerint az állami támogatásokban részesülő ajánlattevők részvétele szükségképpen maga után vonja az egyenlőtlen bánásmódot és a nem támogatott ajánlattevő hátrányos megkülönböztetését, a jobb ajánlatot kínáló meghatározásának keretében. Végeredményben, az ilyen részvétel megengedhetetlensége kitűnik a 92/50 irányelvnek az indoklása huszadik pontjában kifejtett célszerűségéből, tudniillik, a versenyt általában korlátozó, és különösen a többi tagállam állampolgárainak szerződésekben való részvételét korlátozó gyakorlatok kiküszöböléséből. 24. Helyénvaló megállapítani, hogy amint azt az áttételi bíróság megállapította az ajánlatkérő a 92/50 irányelv keretében köteles tiszteletben tartani az ajánlattevők közötti egyenlő bánásmód elvét. Valóban, ezen irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerint az ajánlatkérők biztosítják, hogy ne legyen megkülönböztetés a különböző szolgáltatók között. 25. Mindenesetre, mint azt az osztrák és francia kormány, valamint a Bizottság fenntartotta, az egyenlő bánásmód elve nem megsértett azon egyetlen indok miatt, hogy az ajánlatkérők elfogadják a támogatásban részesülő szervezetek részvételét egy közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában, amely támogatás lehetővé teszi e szervezeteknek, hogy az ilyen támogatásokban nem részesülő ajánlattevő-társaiktól lényegesen alacsonyabb áron tegyenek ajánlatot. 26. Valóban, ha a közösségi törvényalkotónak az lett volna a szándéka, hogy kötelezze az ajánlatkérőket az ilyen ajánlattevők kizárására, azt kifejezetten meghatározta volna. 27. Márpedig e tekintetben helyénvaló megállapítani, hogy a 92/50 irányelv 23. és 29 37. cikkei tartalmaznak az ajánlat benyújtására és a szerződés odaítélési feltételei mellett elfogadott szolgáltatók kiválasztási feltételeire vonatkozó rendelkező részt, de e rendelkezések egyike sem írja elő, hogy egy ajánlattevőt ki kell zárni, vagy ajánlatát elvből el kell utasítani azon egyetlen tény miatt, hogy állami támogatásokat kap. 28. Ellenkezőleg, a 92/50 irányelv 1. cikkének c) pontja kifejezetten engedélyezi az adott esetben állami alapokból finanszírozott szervezetek részvételét egy közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában. Valóban, ez a pont megállapítja, hogy ajánlattevő az a szolgáltató, aki ajánlatot nyújtott be, és ezt a szolgáltatót úgy határozza meg, mint bármely természetes vagy jogi személy, beleértve a közszervezetet is, amely szolgáltatást nyújt. 29. Ha tehát az ajánlattevők közötti egyenlő bánásmód elve önmagában nem is ellenz i közszervezetek részvételét egy közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában, mé g olyan összefüggésben sem, mint amelyet az első előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés leír, nem kizárható, hogy bizonyos sajátos körülmények között a 92/50 irányelv kötelezi az ajánlatkérőket, vagy legalábbis lehetővé teszi számukra, hogy figyelembe vegyék a támogatások, és különösen a Szerződésnek nem megfelelő támogatások meglétét azért, hogy adott esetben kizárják az abban részesülő ajánlattevőket. 7
30. E tekintetben a Bizottság jogosan hangsúlyozta, hogy egy ajánlattevőt ki lehet zárni a kiválasztási eljárás során, amennyiben az ajánlatkérő úgy véli, hogy a Szerződésnek nem megfelelő támogatást kapott, és hogy a jogszerűtlen támogatás visszatérítése veszélyeztetné pénzügyi egyensúlyát, olyan módon, hogy az ajánlattevőt úgy lehet tekinteni, mint aki nem nyújt megfelelő pénzügyi vagy gazdasági biztosítékokat. 31. M indazonáltal az alapeljárásban feltett elvi kérdésre való válaszoláshoz nem szükséges, és nem is lehetséges az ügy elemeire tekintettel meghatározni azokat a feltételeket, amely között az ajánlatkérők kötelesek vagy jogosultak lennének kizárni a támogatásban részesülő ajánlattevőket. 32. Elég tehát azt válaszolni az első kérdésre, hogy a 92/50 irányelvben említett, az ajánlattevők közötti egyenlő bánásmód elve nem megsértett azon egyetlen indok miatt, hogy az ajánlatkérő elfogadja egy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában olyan szervezetek részvételét, akik tőle vagy más ajánlatkérőktől támogatást kapnak, bármilyen legyen is annak természete, amely támogatás lehetővé teszi e szervezeteknek, hogy az ilyen támogatásokban nem részesülő ajánlattevő-társaiktól lényegesen alacsonyabb áron tegyenek ajánlatot. A második és a harmadik kérdésről 33. Áttételi határozatában a nemzeti bíróság megállapítja, hogy azok a támogatások, amelyekben bizonyos ajánlattevők részesülnek, kizárólag azoknak a szervezeteknek van hasznára, akiknek Ausztriában van a székhelye, és akik az osztrák területi vagy települési önkormányzatokhoz kapcsolódnak. Lehetségesnek ítéli meg, hogy a nemzeti szervezetek működési költségei részleges vagy teljes vállalásának ténye, és e szervezetek olyan helyzetbe hozása, hogy képesek legyenek a nem támogatott ajánlattevő-társakhoz képest alacsonyabb áron ajánlatot tenni, az állampolgárságon alapuló rejtett diszkriminációnak, és így a Szerződés 59. cikkének rendelkezéseivel összeegyeztethetetlennek tekinthető. Hozzáteszi, hogy ha más tagállamokban létezhetnek is olyan szervezetek, amelyek tagállamuk összehasonlítható támogatásai által finanszírozottak, és amelyek részt vehetnek egy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában, más tagállamok kereskedelmi jellegű szolgáltatóinak nem kell felkészülniük arra, hogy egy ilyen eljárás keretében olyan osztrák ajánlattevőkkel találkoznak, akik hozzájuk képest jelentős versenyelőnnyel rendelkeznek az osztrák területi vagy települési önkormányzatok támogatásainak köszönhetően. 34. Az áttételi bíróság számára, még ha a kedvezményben részesített nemzeti szervezetek elfogadása nem is képez rejtett diszkriminációt, mindamellett a szolgáltatásoknak a tagállamok közötti szabad mozgása korlátozásának tekinthető, attól fogva, hogy az ilyen szervezetek, a létrehozásukat vezérlő közérdekű célszerűségen kívül, a költségeik részleges vagy teljes finanszírozását előirányzó rendelkezések alapján olyan feltételekkel és árakkal tudnak szolgáltatásokat kínálni, amelyeket a kedvezményben nem részesülő ajánlattevő társak nem tudnak nyújtani. 35. Az ARGE hangsúlyozza, hogy az a körülmény, hogy az előnyben részesített ajánlattevők részt vehetnek egy pályázati felhívási eljárásban, ellentétes az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetések megtiltásával. 8
36. Helyénvaló megállapítani, amint azt a Bizottság megtette írásbeli észrevételeiben, hogy általában a támogatások annak a tagállamnak a területén letelepedett vállalkozások számára biztosított, amely azokat engedélyezi. Egy ilyen gyakorlat, és az abból a más tagállamok vállalkozásai számára következő egyenlőtlen bánásmód tehát benne rejlik az állami támogatás fogalmában. M indazonáltal ez önmagában nem képez sem rejtett diszkriminációt, sem a szolgáltatások szabad mozgásának a Szerződés 59. cikke szerinti korlátozását. 37. Helyénvaló egyébként kiemelni, hogy ebben az alapeljárásban egyáltalán nem említett az, hogy az érintett eljárásban való részvétel jogilag vagy ténylegesen alárendelt egy olyan feltételnek, amely magában foglalja azt, hogy a támogatott ajánlattevőknek annak a tagállamnak az állampolgárságával kell rendelkezniük, amelyhez az ajánlatkérő tartozik, vagy székhellyel kell rendelkezniük az említett tagállamban. 38. E feltételek között helyénvaló válaszolni a második és a harmadik kérdésre, hogy azon egyetlen tény, hogy az ajánlatkérő elfogadja egy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában olyan szervezetek részvételét, akik tőle vagy más ajánlatkérőktől támogatást kapnak, bármilyen legyen is annak természete, amely támogatás lehetővé teszi e szervezeteknek, hogy az ilyen támogatásokban nem részesülő ajánlattevő-társaiktól lényegesen alacsonyabb áron tegyenek ajánlatot, nem képez sem rejtett diszkriminációt, sem a Szerződés 59. cikkével ellentétes korlátozást. A negyedik kérdésről 39. Az első három kérdésre adott válaszra tekintettel, és figyelembe véve azt az összefüggést, amelyben a negyedik kérdés feltett volt (lásd a jelen ítélet 21. pontját), nincs helye erre a kérdésre válaszolni. 40. Minden megfelelő célból, helyénvaló megállapítani, hogy a Bíróság egy hasonló kérdést vizsgált meg a Teckal C-107/98. sz. ügyben 1999. november 18-án meghozott ítéletében (EBHT I. 1999. 8121. o.), az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 1993. június 14-i 93/36/EGK tanácsi irányelv (HL L 199 szám, 1. o.) kapcsán. A Bíróság úgy határozott, hogy ez az irányelv alkalmazható, amennyiben egy ajánlatkérő, mint a területi vagy települési önkormányzat, előirányozza, hogy egy tőle formális viszonylatban eltérő, és határozati viszonylatban hozzá képest önálló szervezettel írásban szerződést köt, amelynek tárgya ellenszolgáltatás fejében árubeszerzés, akár ajánlatkérő e szervezet saját maga is, akár nem. A költségekről 41. A Bíróság felé észrevétellel élő osztrák és francia kormány, valamint a Bizottság részéről felmerült költségeket nem kell megtéríteni. M ivel ez az eljárás az alapeljárásban résztvevő felek számára a nemzeti bíróság előtt függőben lévő ügy egy szakaszát képezi, ez utóbbi bíróság dönt a költségek viseléséről. a fenti indokok alapján, A BÍRÓSÁG (hatodik tanács) 9
a Bundesvergabeamt 1999. március 5-i határozatával hozzá intézett kérdésekre válaszolva a következőképpen határozott: 1) A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 1992. június 18-i 92/50/EGK tanácsi irányelvben említett, az ajánlattevők közötti egyenlő bánásmód elve nem megsértett azon egyetlen indok miatt, hogy az ajánlatkérő elfogadja egy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában olyan szervezetek részvételét, akik tőle vagy más ajánlatkérőktől támogatást kapnak, bármilyen legyen is annak természete, amely támogatás lehetővé teszi e szervezeteknek, hogy az ilyen támogatásokban nem részesülő ajánlattevő-társaiktól lényegesen alacsonyabb áron tegyenek ajánlatot. 2) Az az egyetlen tény, hogy egy ajánlatkérő elfogadja egy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában ilyen szervezetek részvételét, nem képez sem rejtett diszkriminációt, sem a Szerződés 59. cikkével (módosítás után jelenleg az EK 49. cikke) ellentétes korlátozást. Gulmann Puissochet M acken Kihirdetve Luxembourgban, a 2000. december 7-i nyilvános ülésen. hivatalvezető a hatodik tanács elnöke R. Grass C. Gulmann 10
S ZÓS ZEDET joganyag száma: 61999J0094 Angol Magyar Francia Német award of public contracts public service contract közbeszerzési szerződések odaítélése szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés passation des marchés publics marché public de services öffentliche Auftragsverga be Szerepel a glosszáriumban öffentlicher Dienstleistungsauftrag contracting ajánlatkérő pouvoir öffentlicher authority adjudicateur Auftraggeber tenderer ajánlattevő soumissionnaire Bieter invitation to pályázati Ausschreibung adjudication tender felhívás principle of equal treatment egyenlő bánásmód elve soumissionnaire semi-public principe de l égalité de traitement subsidy támogatás subvention libre circulation des services Beihilfe; Subvention Megjegyzés félig közajánlattevő Grundsatz der Gleichbehandlung szolgáltatások szabad mozgása 11