C-59/00 sz. ügy. Bent Mousten Vestergaard kontra Spøttrup Boligselskab. (a Vestre Landsret előzetes döntéshozatal iránti kérelme)

Átírás

1 C-59/00 sz. ügy Bent Mousten Vestergaard kontra Spøttrup Boligselskab (a Vestre Landsret előzetes döntéshozatal iránti kérelme) Az Eljárási Szabályzat 104. cikk (3) bekezdése Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések A 93/37/EGK irányelvben előírt értékhatárt el nem érő építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések Meghatározott márkájú termék használatát előíró záradék, amely kizárja hasonló termék használatának lehetőségét Az áruk szabad mozgása A végzés összefoglalása 1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések A bírói gyakorlatból világosan levezethető válasz Az Eljárási Szabályzat 104. cikk (3) bekezdésének alkalmazása (A Bíróság Eljárási Szabályzata 104. cikk (3) bekezdés) 2. Jogszabályok közelítése Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai A 93/37 irányelv Hatály Az irányelvben előírt értékhatárt nem túllépő, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések Kizárás Az említett szerződésre vonatkozó dokumentációban szereplő, a kivitelezés során meghatározott márkájú termék használatát előíró záradék, amely kizárja egyenértékű termék használatának lehetőségét Az áruk szabad mozgása Nem megengedhetőség (EK-Szerződés 30. cikk [a módosítást követően EK 28. cikk]; 93/37 tanácsi irányelv) 1

2 A BÍRÓSÁG (második tanács) VÉGZÉSE december 3. 1 A C-59/00 sz. ügyben, a Bírósághoz a Vestre Landsret (Dánia) által az EK 234. cikk alapján benyújtott, az e bíróság előtt Bent Mousten Vestergaard, és a Spøttrup Boligselskab, között folyamatban lévő perben, az EK-Szerződés 6. és 30. cikkének (a módosítást követően EK 12. és EK 28. cikkek) értelmezésére vonatkozó előzetes döntés iránti kérelem tárgyában, A BÍRÓSÁG (második tanács), tagjai: N. Colneric, tanácselnök, R. Schintgen és V. Skouris (előadó) bírák, főtanácsnok: P. Léger, hivatalvezető: R. Grass, miután a kérdést feltevő bíróságot tájékoztatták, hogy a Bíróság Eljárási Szabályzata 104. cikk (3) bekezdésének megfelelően indokolt végzés formájában szándékozik dönteni, a Bíróság EK-Alapszabálya 20. cikkében szereplő érdekelteknek a kérdéssel kapcsolatos észrevételeik előadására történő felhívását követően, a főtanácsnok indítványának meghallgatását követően, meghozta a következő végzést február 14-én kelt végzésében, ami február 23-án érkezett a Bírósághoz, a Vestre Landsret az EK 234. cikk alapján három előzetes kérdést tett fel az EK-Szerződés 6. és 30. cikkének (a módosítást követően EK 12. és EK 28. cikkek) értelmezésére vonatkozóan. 1 Az eljárás nyelve: dán. 2

3 2. A fenti kérdések Vestergaard úr és a Spøttrup Boligselskab között, húsz Spøttrup-i (Dánia) lakóház felépítésére vonatkozó építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés dokumentációjában szereplő általános feltételek részét képező, és az említett szerződés végrehajtása során meghatározott márkájú ablakok felhasználását előíró záradéknak a közösségi joggal való összeegyeztethetősége tárgyában zajló jogvitában merültek fel. Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések 3. A Spøttrup Boligselskab olcsó lakásokkal foglalkozó dán közjogi szervezet tavaszán nyílt közbeszerzési eljárás keretében pályázatot írt ki húsz szociális lakás felépítésére vonatkozóan Spøttrup településen. A húsz lakás kivitelezését négy különböző építkezésen kellett megvalósítani, amelyek önálló jogi egységnek minősültek. 4. Mivel a szerződés teljes pénzügyi költségvetése DKK-t tett ki, amely összeg alacsonyabb az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló június 14-i 93/37/EGK tanácsi irányelv 6. cikkében (HL L o.) előírt eurós értékhatárnál, a Spøttrup Boligselskab nem folytatta le az említett irányelvben előírt eljárást. Ezzel szemben a pályázati feltételeket azoknak a kézműves vállalkozóknak küldték meg, akik azt kérték. 5. Az építkezések ácsmunkáit beleértve a kültéri ajtókat és az ablakokat illetően, a pályázati dokumentáció a következő záradékot tartalmazta: PVC-ből készült ablakok és ajtók. A kültéri ajtókat és az ablakokat szállítja: Hvidbjerg Vinduet, Østergade 24, 7790 Hvidbjerg (Dánia) [ ]. 6. Vestergaard ácsmester valamennyi ácsmunkára ajánlatot tett. Két építkezést illetően az ő ajánlatai voltak a legolcsóbbak, így elfogadták azokat. Mindazonáltal szerződés aláírása során Vestergaard úr fenntartással élt a Hvidbjerg Vinduet márkájú ablakok felhasználására vonatkozóan, tekintettel arra, hogy ajánlatait a német gyártmányú Trokal márkájú ablakok ára alapján tette meg. Hvidbjerg Vinduet márkájú ablakok felhasználása esetén felmerülő többletár DKK-ra rúgott, forgalmi adó nélkül. A közbeszerzési szerződés július 31-i aláírásakor a Spøttrup Boligselskab jelezte, hogy nem tudja elfogadni a fenti fenntartást. 7. A munkák az építkezéseken megvalósultak. Ahogy azt a Spøttrup Boligselskab megkövetelte, Vestergaard úr Hvidbjerg Vinduet márkájú ablakokat használt. Fenntartotta ugyanakkor azt a követelését, hogy a DKK-s összeget számára fizessék ki. A Spøttrup Boligselskab ezt a kérést visszautasította október 29-én Vestergaard úr panasszal fordult a Klagenævnet for Udbud-hoz (közbeszerzési panaszbizottság, a továbbiakban panaszbizottság ) annak 3

4 megállapítása érdekében, hogy a Spøttrup Boligselskab, a pályázati felhívásban kültéri ajtókra és ablakokra vonatkozóan meghatározott márkájú termék használatának előírásával, megsértette a Szerződés 6. és 30. cikkét. 9. A Bolig- og Byministeriet (Lakás- és Városügyi Minisztérium, a továbbiakban minisztérium ) Vestergaard úr oldalán beavatkozóként lépett fel. A minisztérium szerint a dokumentációban szereplő vitatott rendelkezés ellentétes volt az általa az ajánlatkérő számára adott ajánlásokkal május 2-i emlékeztetőjében ugyanis a Bygge- og Boligstyrelsen (építés- és lakásügyi igazgatóság, jelen esetben a minisztérium) kijelentette, hogy az EK- Szerződésből következően, még ha valamely építési beruházásra irányuló közbeszerzési ajánlat nem is tartozik a közbeszerzési irányelvek hatálya alá, a pályázatokat objektív kritériumok alapján kell elbírálni, és a szerződéseket hátrányos megkülönböztetés nélkül kell megkötni. Ezen kívül egy június 4-i iratban ugyanez az igazgatóság hangsúlyozta, hogy egyetlen építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés sem tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek a szolgáltatást nyújtók Európai Unión belüli állampolgárság, vagy az áruk eredete szerinti megkülönböztetésére irányulnak. 11. A panaszbizottság előtt a minisztérium hivatkozott a 45/87 sz. Bizottság kontra Írország ügyben szeptember 22-én hozott ítéletre (EBHT o.) november 11-i határozatában a panaszbizottság elutasította Vestergaard úr kérelmét. 13. A panaszbizottság megállapítása szerint a fent említett Bizottság kontra Írország ítélet olyan nagy projektre vonatkozott, amely értéke átlépte az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló július 26-i 71/305/EGK tanácsi irányelvben (HL L 185, 5. o.) előírt értékhatárt amely irányelvet azóta már hatályon kívül helyezték és amelynek helyébe a 93/37 irányelv lépett, aminek következtében ennek az ítéletnek nem lehetett bizonyító ereje az előtte folyamatban lévő jogvitában. 14. A panaszbizottság az ügy érdemét illetően kimondta, hogy az építési beruházásra irányuló alacsony értékű közbeszerzési szerződések, amelyek a fent említett Bizottság kontra Írország ítéletben szereplő közbeszerzési szerződéssel ellentétben nem lépik át a 93/37 irányelvben meghatározott értékhatárt, közösségi összefüggésben általában érdektelenek és jelentőség nélküliek, és hogy az ilyen közbeszerzések esetében a 93/37 irányelvben található műszaki előírások betartása az ajánlatkérők számára aránytalan költségekkel járna. A panaszbizottság tehát arra a következtetésre jutott, hogy legalábbis általános értelemben a Szerződés 6. és 30. cikke nem tartalmaz olyan kötelezettséget, hogy az ajánlatkérők által megkövetelt meghatározott márka 4

5 megjelölését a vagy azzal egyenértékű kifejezésnek kell követnie a 93/37 irányelvben rögzítettnél alacsonyabb értékű közbeszerzési szerződések esetén. 15. Miután Vestergaard úr a Vestre Landsret elé vitte az ügyet, ez utóbbi úgy döntött, hogy az ítélethozatalt felfüggeszti és a következő előzetes döntésre irányuló kérdéseket teszi fel a Bíróságnak: 1.) A 93/37/EGK tanácsi irányelv hatálya alá az értékhatár el nem érése miatt nem tartozó építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési pályázat ajánlatkérője részéről megalapozott-e előírni meghatározott dán gyártmányú termék használatát, ha ezt a dokumentációban szereplő követelményt nem követi a vagy azzal egyenértékű kifejezés? 2.) A 93/37/EGK tanácsi irányelv hatálya alá az értékhatár el nem érése miatt nem tartozó építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési pályázat ajánlatkérője részéről megalapozott-e előírni meghatározott gyártmányú termék használatát, ha ezt a dokumentációban szereplő követelményt nem követi a vagy azzal egyenértékű kifejezés? 3.) Ha az első vagy második kérdésre nemleges a válasz, az EK 12. vagy az EK 28. cikkével ellentétesnek kell-e tekinteni az első és második kérdésben leírt feltételekkel összeállított dokumentációt? A Bíróság értékelése 16. Három kérdésével amiket együttesen kell vizsgálni az előzetes döntést kérő bíróság lényegében azt kérdezi, hogy amennyiben a 93/37 irányelvben előírt értékhatárt el nem érő értékű, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés dokumentációjába az ajánlatkérő olyan záradékot foglal, amely meghatározott márkájú termék használatát követeli meg, akkor ellentétes-e a Szerződés alapvető szabályaival, különösen annak 6. és 30. cikkeivel, ha ezt a követelményt nem követi a vagy azzal egyenértékű kifejezés. 17. Tekintettel arra, hogy az ilyen módon újrafogalmazott kérdésekre adandó válasz világosan levezethető a bírói joggyakorlatból, és különösen a C-359/93 sz. Bizottság kontra Hollandia ügyben január 24-én hozott ítéletből (EBHT I-157. o.), a Bíróság az Eljárási Szabályzat 104. cikk (3) bekezdésének megfelelően tájékoztatta a tagállami bíróságot, hogy indokolt végzés formájában szándékozik dönteni, és felhívta a Bíróság EK-Alapszabálya 20. cikkében szereplő érdekelteket, hogy a kérdéssel kapcsolatos észrevételeiket tegyék meg. 5

6 18. A fent említett érdekeltek egyike sem élt kifogással a Bíróság azon szándékával szemben, hogy a fennálló bírói joggyakorlatra hivatkozó indokolt végzés formájában kíván döntést hozni. 19. A feltett kérdésekről való döntés érdekében elsőként emlékeztetni kell arra, hogy a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló közösségi irányelvek kizárólag azokra a szerződésekre alkalmazhatók, amelyek értéke átlépi az említett irányelvekben kifejezetten meghatározott értékhatárt. Ugyanakkor önmagában az a tény, hogy a közösségi jogalkotó úgy döntött, a fenti irányelvekben előírt különleges és szigorú eljárások nem alkalmazhatók alacsonyabb értékű közbeszerzési szerződések esetén, még nem jelenti azt, hogy ez utóbbiak a közösségi jog hatálya alól ki vannak zárva. 20. Ugyanis, bár bizonyos szerződések nem tartoznak a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó közösségi irányelvek hatálya alá, az azokat megkötő ajánlatkérők ugyanakkor kötelesek tiszteletben tartani a Szerződés alapvető szabályait (ezzel kapcsolatban lásd a C-324/98 sz. Telaustria és Telefonadress ügyben december 7-én hozott ítélet [EBHT I o., 60. pont]). 21. Ebből következően annak ellenére, hogy valamely építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés nem éri el a 93/37 irányelvben előírt értékhatárt, és ezért nem tartozik ezen irányelv hatálya alá, az erre a közbeszerzési szerződésre vonatkozó dokumentációban található záradék jogszerűségét a Szerződés alapvető szabályaira tekintettel kell megítélni, amelyek részét képezi a Szerződés 30. cikkében megfogalmazott áruk szabad mozgása. 22. A fenti megállapítás fényében meg kell állapítani, hogy az áruk beszerzésére irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozó joggyakorlat szerint az a tény, hogy a dokumentációban meghatározott termék megjelölését követően nem szerepel a vagy azzal egyenértékű kifejezés, nem csak eltántorítja az ehhez a termékhez hasonlót használó gazdasági szereplőket az ajánlattételtől, de a Szerződés 30. cikkével ellentétes módon akadályozhatja is a Közösségen belüli kereskedelemben az importforgalmat, mivel a szerződést azon szállítók számára tartja fenn, akik a külön megjelölt terméket használatával tesznek ajánlatot (ezzel kapcsolatban lásd a fent említett Bizottság kontra Hollandia ítélet 27. pont). 23. Ezenkívül a fent említett, a 71/305 irányelv hatálya alá nem tartozó, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésre vonatkozó Bizottság kontra Írország ítélet 22. pontjában a Bíróság olyan záradéknak a Szerződés 30. cikkével való összhangja kapcsán, amely szerint nyomás alatt lévő csatornához való azbeszt-cement vezetékeket a ír szabványnak megfelelően kell hitelesíteni úgy ítélte meg, hogy ha a vitatott ajánlattételi felhívásba az ír hatóságok az ír norma megjelölését követően belevették volna a vagy azzal egyenértékű kifejezést is, akkor anélkül 6

7 ellenőrizhették volna a műszaki feltételek betartását, hogy a szerződést kezdettől fogva kizárólag az ír anyagok felhasználását ígérők számára tartották volna fenn. 24. Ennél fogva a bírói joggyakorlatból világosan kiderül, hogy annak ellenére, hogy valamely építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés a 93/37 irányelvben előírt értékhatárt nem haladja meg, és ezért nem tartozik ezen irányelv hatálya alá a Szerződés 30. cikkével ellentétes, ha az ajánlatkérő az említett közbeszerzési szerződésre vonatkozó dokumentációba a kivitelezés során meghatározott márkájú termék használatát megkövetelő záradékot foglal anélkül, hogy hozzátenné a vagy azzal egyenértékű kifejezést. 25. A fenti megállapításokra tekintettel nem szükséges ítéletet hozni olyan záradéknak a Szerződés 6. cikkével való esetleges összeegyeztethetetlenségéről, mint amilyen az alapeljárásban is szerepel. 26. Ilyen körülmények között azt kell válaszolni az előzetes kérdésekre, hogy a Szerződés 30. cikkével ellentétes, ha az ajánlatkérő a 93/37 irányelvben előírt értékhatárt meg nem haladó, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés dokumentációjába a kivitelezés során meghatározott márkájú termék használatát megkövetelő záradékot foglal feltéve, ha ahhoz nem teszi hozzá a vagy azzal egyenértékű kifejezést. A költségekről 23. Az osztrák kormány és a Bizottság kiadásai, amelyek észrevételeket terjesztettek a Bíróság elé, nem képezhetik költségtérítés tárgyát. Tekintettel arra, hogy az eljárás a felek közötti, tagállami bíróság előtti per folyománya, a költségekről való döntés ez utóbbi hatáskörébe tartozik. A fenti indokok alapján, A BÍRÓSÁG (második tanács) a Vestre Landsret február 14-i végzésével hozzá intézett kérdésekre válaszolva a következőképpen határozott: Az EK-Szerződés 30. cikkével (a módosítást követően EK 28. cikk) ellentétes ha az ajánlatkérő az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló június 14-i 93/37/EGK tanácsi irányelvben előírt értékhatárt meg nem haladó, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés dokumentációjába a kivitelezés során meghatározott márkájú termék használatát megkövetelő záradékot foglal feltéve, ha ahhoz nem teszi hozzá a vagy azzal egyenértékű kifejezést. 7

8 Kelt Luxembourgban, december 3-án. hivatalvezető a második tanács elnöke R. Grass N. Colneric 8