Levél Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2011. március Jóváhagyott tervdokumentáció TH-10-02-09

Levél Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2011. március Jóváhagyott tervdokumentáció TH-10-02-09 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Lilla településmérnök Szabó Roland településmérnök Közműtervező: Zöldfelülettervező: Kazó Pál VR1,VCS1-1, VCS2-1 08-0064 Limpné Csemez Magdolna K1 08-0056/04 1

TARTALOMJEGYZÉK 1 tervezési feladat... 4 1.1 előzmények... 4 1.2 a tervezési feladat meghatározása... 5 1.2.1 A rendezési tervmódosítás által érintett területek... 5 1.2.2 A rendezési tervmódosítás célja, feladata... 5 2 településfejlesztési koncepció... 6 3 vizsgálati munkarész... 6 3.1 Történeti áttekintés... 6 3.2 Földrajzi adottságok... 8 3.2.1 Földrajzi elhelyezkedés... 8 3.2.2 Éghajlati adottságok... 8 3.2.3 Természetes növényzet, talajviszonyok... 9 3.3 Műemlékvédelem, védett épületek... 9 3.4 Környezetvédelem... 9 3.4.1 Levegőtisztaság... 9 3.4.2 Zajhatások... 9 3.4.3 Hulladékkezelés... 13 3.4.4 Felszíni és felszínalatti vizek vizsgálata... 14 3.5 Közlekedési kapcsolatok vizsgálata... 14 3.5.1 Közúthálózati kapcsolatok... 14 3.5.2 Tömegközlekedés... 15 3.5.3 Vasúti közlekedés... 15 3.5.4 Kerékpáros közlekedés... 15 3.6 Infrastruktúra vizsgálata... 15 3.6.1 Ivó és tűzi víz ellátás... 15 3.6.2 Szennyvízelvezetés... 15 3.6.3 Csapadékvíz elvezetés... 16 3.6.4 Villamos energia ellátás... 16 3.6.5 Gázellátás... 17 3.6.6 Hírközlés... 17 4 Szerkezeti terv... 18 4.1 JÓVÁHAGYANDÓ munkarészek... 18 4.1.1 Településszerkezeti terv M=1:4 000 felbontású... 18 4.1.2 Határozat tervezet... 18 4.1.3 A településszerkezeti terv módosítással érintett tervezési területek településszerkezeti vonatkozásai... 18 4.2 A rendezési terv készítésekor figyelembe vett területfejlesztési dokumentumok... 18 4.2.1 Országos területrendezési terv... 18 4.2.2 Megyei területrendezési terv... 21 4.2.3 A területhasználat vizsgálata és változása... 23 4.2.4 A település biológiai aktivitásértéke... 24 4.2.5 A településszerkezeti tervmódosítás és várható hatásainak leírása... 25 4.3 Kötelező alátámasztó szakági munkarészek... 25 4.3.1 Tájrendezés... 25 4.3.2 Környezetalakítás, a terület zöldfelületi rendszere... 26 4.3.3 Zöldfelület-fejlesztés irányelvei... 26 4.3.4 Növénytelepítésre javasolt fajok... 28 4.3.5 Környezetalakítás... 29 4.3.6 Közlekedésfejlesztés... 32 2

4.3.7 Közművesítés... 32 4.3.8 Tulajdonvizsgálat... 32 4.3.9 Örökségvédelmi hatástanulmány... 32 5 szabályozási terv... 33 4.2. A szabályozási terv leírása... 33 4.2.2. A szabályozási terv változtatásával érintett területek... 33 4.2.3. A terv szükségességének indoklása... 33 4.2.4. A szabályozás alapelvei... 33 4.2.5. A szabályozási terv várható hatásainak bemutatása... 33 4.3. Jóváhagyandó munkarészek... 34 4.3.2. SZ-1/M jelű szabályozási terv M=1:2 000 felbontású... 34 4.3.3. Rendelet tervezet... 34 4.4. Kötelező alátámasztó szakági munkarészek... 34 RAJZJEGYZÉK Á-1 Áttekintő helyszínrajz M 1: 30 000 É-1 Kivonat a hatályos településszerkezeti tervből M 1: 4 000 É-1/M Településszerkezeti tervmódosítás M 1: 4 000 M-1 Módosítással érintett terület M 1: 2 000 SZ-1/M Szabályozási tervmódosítás Észak M 1: 2 000 Kivonat a hivatalos digitális alaptérképből M 1: 4 000 3

1 TERVEZÉSI FELADAT 1.1 ELŐZMÉNYEK Levél község Önkormányzatának Képviselőtestülete 2008-2009 évek folyamán az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. (3) (4) továbbá a 13. (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. (1) bekezdésében és a 16. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva elkészíttette a település közigazgatási területére vonatkozó, többször módosított 2004-ben jóváhagyott településrendezési tervének felülvizsgálatát. Az 1997. évi LXXVIII törvény (a továbbiakban építési törvény), illetve az azt módosító 1999. évi CXV. törvény értelmében a rendezési tervet településfejlesztési koncepcióval (továbbiakban: koncepció) kell megalapozni. A rendezési terv előzményeként elkészült a község településfejlesztési koncepciója, melyet a képviselőtestület a 11/2003.(II.17.) sz. képviselő-testületi határozattal elfogadott. Levél község önkormányzatának képviselőtestülete 2009-ben hagyta jóvá a település településszerkezeti és szabályozási tervét. A településszerkezeti tervet a 38/2009. (V.11.) számú önkormányzati határozattal, a szabályozási tervet a 3/2009. (V.13.) számú önkormányzati rendelettel hagyták jóvá. A fenti dokumentációkat cégünk a Tér-Háló Kft. készítette. Levél település önkormányzatának képviselőtestülete ezek után úgy döntött, hogy a község településrendezési tervét 4 területre vonatkozóan módosítani kívánja. A rendezési terv módosításáról szóló döntést a 63-65/2010. (V.31.) KH. határozatokkal fogadta el a testület. A korábban elfogadott fejlesztési koncepcióban megfogalmazott fő fejlesztési elképzeléseknek, a jelenleg tervezett módosítások megfelelnek, így nincs szükség a településfejlesztési koncepció módosítására. A tervezési feladat tehát a településszerkezeti- és szabályozási tervmódosítás elkészítése, a hozzá tartozó szakági munkarészekkel együtt. A területre vonatkozó településszerkezeti és szabályozási terv módosításának elkészítésével az önkormányzat cégünket, a Tér-Háló Kft.-t bízta meg. Jelen terv készítésénél figyelembe vettük az alábbi előzményeket: Országos Területrendezési Terv (2003. Évi XXVI. törvény) Győr-Moson-Sopron Megye Rendezési Terve 2010. Levél község rendezési terv felülvizsgálat 2009. Jelen dokumentáció a szabályozási tervmódosítás a 2006. évi L. Törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény szerinti jóváhagyandó anyaga. 4

1.2 A TERVEZÉSI FELADAT MEGHATÁROZÁSA 1.2.1 A rendezési tervmódosítás által érintett területek Jelen tervdokumentáció Levél következő részeire vonatkozik: I. sz. terület: 200, 269 hrsz.-ú terület II. sz. terület: 594, 583 hrsz.-ú terület III. sz. terület: 611/83, 611/91 hrsz.-ú terület A rendezési tervmódosítással érintett területeken belül külön megkülönböztetjük a településszerkezeti terv és szabályozási terv változtatásával érintett területeket, mely területek pontos lehatárolása a településszerkezeti és szabályozási terv műszaki leírásában kerül sor. A településszerkezeti- és szabályozási tervmódosítások érintett területei a megváltozott paraméterű területek, természetesen kisebb kiterjedésűek, mint a változtatással érintett, hiszen a módosítások hatása kiterjed egyes változatlanul maradó területekre is. 1.2.2 A rendezési tervmódosítás célja, feladata I.sz. tervezési terület: A 200 hrsz.-ú lakótelek és 269 hrsz.-ú közlekedési út terület közötti telekhatár módosítása A 200 hrsz-ú lakótelek tulajdonosa, a 269 hrsz.-ú út területből mintegy 50 m 2 -es területet kíván megvásárolni telek-kiegészítés céljából. Ennek érdekében módosítani kell a szabályozási vonalat. Az övezeti paraméterek módosítására nincs szükség. A 197, 199, és a kiegészített 200 hrsz. ú telkek összevonásával beépítésre alkalmas lakótelek alakítható ki. Ennek megvalósítása érdekében a község képviselő testülete kezdeményezte a településrendezési terv módosítását. Feladat: a szabályozási terv módosítása II.sz. tervezési terület: Az 594 hrsz-ú, és a 583 hrsz-ú közlekedési út terület közötti telekhatár módosítása A módosítás célja a 594 hrsz.-ú telek megoszthatósága. A telek Vasút utcai felén azonban található egy helyi védelem alatt álló kereszt. A tervezett megosztás érdekében a kereszt mintegy 260 m 2 es környezete a közterülethez kerül csatolásra, és közlekedési zöldterületként kívánja a továbbiakban szerepeltetni az önkormányzat. Ennek megvalósítása érdekében a község képviselő testülete kezdeményezte a településrendezési terv módosítását. Feladat: a szabályozási terv módosítása III.sz. tervezési terület: A 611/83, 611/91 hrsz-ú gazdasági- kereskedelmi, szolgáltató terület lakóterületbe történő sorolása A levéli EXPO területén található 611/83 és 611/91 hrsz-ú telket tulajdonosai a továbbiakban lakóterületként kívánják hasznosítani. Ennek megvalósítása érdekében a község képviselő testülete kezdeményezte a településrendezési terv módosítását. Feladat: a településszerkezeti és szabályozási terv módosítása 5

2 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Levél község képviselőtestülete a 11/2003.(II.17.) számú képviselő-testületi határozattal fogadta el a község településfejlesztési koncepcióját, amely az Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a Győr- Moson- Sopron Megyei Területfejlesztési Koncepcióval összhangban került meghatározásra. Jelen tervdokumentációban megfogalmazott fejlesztési elképzelések illetve szabályozási elemek a településfejlesztési koncepció céljainak elősegítését szolgálják, a terv elhatározásai szervesen illeszkednek a településfejlesztési koncepcióban rögzített fő fejlesztési célkitűzésekhez. A településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési elképzelések módosítására nem volt szükség. 3 VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ 3.1 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Az egykori honfoglalókra és határőrző besenyőkre emlékeztető névadás (lövő, lövér, Levél) a XV.századtól ismert. Ebből az időből származik a német Kalthosthan névváltozat is, amely az óvári várbirtok hűbéreséről, bizonyos J. Rawaser de Kalthostan-ról való névadás. Későbbi lakói az óvári vár szekeresei, futárai és postásai voltak. A törökök 1529-es felvonuláskor elnéptelenedett községbe 1570 körül württenbergi szászokat telepítettek, velük állandósult a német nyelvű katolikus etnikum. A következő, 1594-es és a későbbi, 1683-as török pusztítások után megint csak német területekről érkezett új lakosság. A colonusként bejegyzett település jobbágyok szorgalmas földművelők és állattenyésztők voltak, akik még szőlőtermesztéssel és méhészettel is foglalkoztak. Levél község térképe az 1800-as évek közepéről Ezek a katolikus szászok építették fel a templomot, amelynek hajója egy korábbi, török időkből származó őrtoronyhoz kapcsolódott. A katolikus templom építési ideje ismeretlen, de 1692 előtt történt, mert ettől kezdve vezetik az anyakönyvet. Az 1600-as években - rövid megszakításokkal 70 évig - a reformációban evangélikussá lett lakosság használta a templomot, amelyet aztán 1673-ban vissza kellett adniuk a katolikusoknak. 6

Külterületi kataszteri térkép a múltszázad közepéből A korábban a Forgách és a Zichy családok birtokában lévő falut 1763-tól a Habsburgok birtokolták. Mária Terézia rendelete nyomán 1773-ban urbárium készült Levélről is, amely szerint a falu akkori földesura Habsburg Mária Krisztina. II. József türelmi rendelete után 1789-ben evangélikus templom épült és 1844-ben kis tornyot is kapott. A XIX. század első felében sok természeti csapás, kolera, árvíz, tűz pusztította a községet. A jobbágyfelszabadítás után a határt felosztották a lakosság és az uradalom között. Az 1855-ben megnyílt Bécs-Buda-Pest vasútvonal révén a falu bekapcsolódhatott a gazdaság vérkeringésébe, ez jótékonyan ösztönözte az egyébként is jó kereskedelmi érzékkel megáldott lakosságot. Az ekkor már mezőgazdasági gépeket is használó heidebauerek Bécsbe és Pozsonyba kezdték szállítani termékeiket. A század végén jelentkező újabb nagy fellendülés a magyaróvári akadémia tudós tanárának, Ujhelvi Imrének volt köszönhető. Közreműködésével híres siementhali szarvasmarha-tenyészetet hoztak létre, ezzel a község nemzetközi hírnévre tett szert. 1897-ben megalakult a községi Szarvasmarhatenyésztő Egyesület és a Tejszövetkezet. A tejszövetkezet, a gabonatermelés és a gyümölcstelepítés nemcsak gazdagságot, hanem virágzó társadalmi életet, kultúrát és kiemelkedően szép faluképet varázsolt a nagyközségi rang mellé. A gazdagodással összefüggő életmódváltás jele a Fő utca (ma már helyi védelemben részesített) zártsorú beépítésű szép német ház együttes. A falu városias képet kezdett mutatni. 1927 elején villanyvilágítást kapott a község. A gazdasági válságban minden elveszett, a lakossági adómegtagadás miatt a község önkormányzatát 1934 júliusáig felfüggesztették. A később újrateremtett vagyont egyaránt fosztogatták a németek és az oroszok. Az 1946-os kitelepítéskor elvitt csaknem 1500 (91%) németajkú lakos helyébe Borsodból, Erdélyből és a Felvidékről érkeztek telepesek. Az 1948-1956 között erőszakkal alapított mezőgazdasági szövetkezetek a háború előttieknél összehasonlíthatatlanul alacsonyabb szinten álltak. 1948-ban az Erdélyből és Szatmár megyéből települt lakosságcsoport református egyházközséget alapított, első lelkészük az 1956-os mártír, Gulyás Lajos volt, akinek sírja a helyi temetőben, emléktáblája a református imaház (Újhelyi Imre tér 18.) falán található. Csak 1960 után indult meg a határszéli község fejlődése: tűzoltószertár, szilárd burkolatú utcák és az akkori járásban elsőként felépült községi vízmű jelentette az urbanizációs változásokat. 7

Történelmi kép A község jótevőjének, Újhelyi Imrének emlékét Pátzay Pál mellszobra őrzi. A mártír lelkész emléktáblája és a háborús áldozatok, kitelepítettek Rieger Tibor által készített emlékműve a mai falu tisztelgése a múlt előtt. A községi közintézményeket a községházán kívül a távhívásos rendszerű postahivatal, a takarékszövetkezet jelenti. A község határ felé eső részén épült fel az ún. Levél-EXPO idegenforgalmikereskedelmi falu, amelyben motel, fogadó, panziók, csárda, büfék, benzinkút állt a vendégek rendelkezésére. Az utóbbi időben jelentősen visszaesett a forgalom ezen a területen és átalakult a tevékenységi kör is. Ma már csak a benzinkút, egy autómentő, motel, büfé működik a területen. Emellett mára lakásokat is találunk. A falu csak a 70-es, 80-as években indult újra fejlődésnek, amely napjainkban is folytatódik. Levél község az ősi címerképet tartotta meg: kerek talpú pajzs, kék mezejében közepén elhelyezkedő (lebegő) arany színű, pántos, kereszttel ellátott gömb. 3.2 FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK 3.2.1 Földrajzi elhelyezkedés Levél a Mosoni-síkon (kistáj) fekszik. A Mosoni-sík a Kisalföldön (nagytáj), ezen belül a Győri-medence (középtáj) található a Szigetközzel, mint szomszédos kistájjal együtt. A szomszédos településekkel megfelelő közlekedési kapcsolattal rendelkezik, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok, Hegyeshalom, Rajka és Bezenye településekkel határos. 3.2.2 Éghajlati adottságok Mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú terület. A napfénytartam meghaladja a az 1950 órát, az évi középhőmérséklet 9,5-10 C. A fagymentes időszak átlagosan 180 nap. A lehetséges hőmérsékletingadozás 15,5 C - +33,0 C között várható. A csapadék évi összege 580 és 600 mm, amely a vegetációs időszakban 330-340 mm-re korlátozódik. A hótakarós napok száma átlag 35 nap, maximális hóvastagság 29 cm. Uralkodó szélirány ÉNY, átlagos szélsebesség 3,0-3,2 m/s. Az éghajlat alapján termeszthető kultúrnövények: gabonafélék. 8

3.2.3 Természetes növényzet, talajviszonyok A terület az Arrabonicum flórajárásba tartozik. Potenciális erdőtársulás a fűz- és égerligetek, illetve keményfa ligetek, a tölgy kőris - szil ligeterdők. Aljnövényzetben a ligeterdők jellegzetes fajai mellett a bükkösök elemei is megtalálhatók. Jellegzetes fajok a medvehagyma, ibolya, őszi kikerics. Erdészetileg a fiatal, kemény- és lágylombos fajok jellemzőek a kistájon. A mezőgazdaságilag művelt területeken az árpa, kender, búza, a kukorica és a cukorrépa a döntő. A talajtakaróra jellemző a változatosság, de döntően a réti öntés és a lápos réti talajok jelentősek. A kisalföldi homokos-kavics klaszteren található talajok változó termőképességűek, mezőgazdasági művelésre alkalmasak. A külterületen az autópálya mentén fellelhető eredeti talajszerkezet és vastagság csak nyomokban követhető, az autópálya építés során a terület talajviszonyai jelentősen megváltoztak. 3.3 MŰEMLÉKVÉDELEM, VÉDETT ÉPÜLETEK Az Országos Műemlékjegyzékben védett épület nem szerepel. 3.4 KÖRNYEZETVÉDELEM 3.4.1 Levegőtisztaság A településen a levegő minősége jónak mondható. A közigazgatási területen egyetlen jelentős szennyező a külterületen található gázátadó, gázfogadó, szagosító és gázelosztó állomás. A mezőgazdasági területekről esetenként felszálló port a területen lévő lombos növényzet nagyrészt kiszűri a levegőből. A községben ipari mértékű szennyezőanyag kibocsátás jelenleg nincs. A lakóterületek és a természeti élőhelyek közelsége miatt megjelenése nem kívánatos a jövőben sem. A kén-dioxid és szén-monoxid emisszió a hagyományos vegyestüzelésű fűtés háttérbe szorulásával folyamatosan csökken. A gázhálózat kiépülésével a háztartások fokozatosan átállnak a környezetkímélő fűtési módra. 3.4.2 Zajhatások 3.4.2.1 Üzemi tevékenységből származó zajemisszió A településen jelenleg nincs üzemi tevékenységből származó káros zajterhelés. A létesítésre kerülő és meglévő üzemi létesítményekre vonatkozó zajterhelési határértékek megállapításánál a zaj és rezgésvédelemről szóló 12/1983/V.12/MT rendeletben foglaltak irányadóak. A zajkibocsátási határérték megállapításánál a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet mellékleteiben meghatározott határértéket kell figyelembe venni. 3.4.2.2 Közúti gépjármű-közlekedésből származó zajterhelés A közúti gépjármű-közlekedésből eredő környezeti zajterhelése az 1. sz. országos főútnak van. A közúti közlekedésből eredő zajterhelés meghatározása az ÚT 2-1.302: 2000 útügyi műszaki előírás szerint: A számítás célja a közúti közlekedésből eredő, a megváltozott körülmények során fellépő környezeti zajkibocsátás illetve a változás mértékének meghatározása. 9

A számítás alapja a hosszútávú forgalom (2015) adatsora. A forgalom nagysága tekintetében kiindulási adatok: 2015 év évi átlagos napi forgalom szgk kistehe Busz tehergépkocsi mkp Összes forgalom r szól ó csukló s közé p Neh éz Pótk. nyerge s speciáli s Jármű/na p Ejármű/na p 7413 807 143 -- 294 165 112 1010 14 82 10086 10244 2015 Járműkategóriánként I. II. III. 8302 437 1301 Évi átlagos nappali óraforgalom Q in j/h Q1n Q2n* Q3n* A1n x ÁNF1/16 A1n x (ÁNF2+ ÁNF4 + ÁNF4 ) /16 A1n x /ÁNF3 + ÁNF5 + ÁNF6 ) /16 2015 467 25 73 Évi átlagos éjszakai óraforgalom Q ie j/h Q1e Q2e* Q3e* A1n x ÁNF1/8 A1n x (ÁNF2+ ÁNF4 + ÁNF4 ) /8 A1n x /ÁNF3 + ÁNF5 + ÁNF6 ) /8 2015 103 63 16 Referenciatávolság : d ref = 7,5 m Megítélési idő: nappali 06-22 óráig 16 óra (57600 mp) nappali 22-06 óráig 8 óra (28800 mp) mértékadó sebesség: belterület, v = 50 km/óra Mértékadó zajterhelés: a forgalomnagyság és a mértékadó sebesség felhasználásával számított eredő hangnyomásszint A referencia egyenértékű A-hangnyomásszint (L Aeq (7,5) g,s,t,j )értékei a távlati állapot szerint 2015 (L Aeq (7,5) g,s,t,j ) nappal 69,4 db (L Aeq (7,5) g,s,t,j ) éjjel 62,9 db A szélső forgalmi sáv középvonalától d távolságban levő megítélési ponton fellépő zajszint csökkenés 7,5 K d = 12,5 x log /dba/ d A 8/2002(III.22) KöM-EüM sz. rendelet 3. sz melléklete szerint a tárgyi útvonal környezete a 2.sorszám alatti Kisvárosias, ketvárosias, telepszerű beépítésű terület. A nappal 60 dba, éjjel 50 dba zajterhelési határérték abban az esetben teljesül a létesítendő védendő épületek út felőli védendő homlokzatai előtt, ha a szélső forgalmi sáv középvonala és a homlokzat közötti távolság d 40 méter Az M1 autópálya közúti zajterhelése a lakóterületek szempontjából a nagy távolság miatt nem számottevő. 10

A külterületen meglévő és a tervezett széltornyok zajkibocsátása a lakott (beépítésre szánt) területek védőtávolságainak betartásával minimalizálható. 3.4.2.3 Vasúti közlekedésből származó zajterhelés Összhangban a vonatkozó építési előírásokkal a beépítés során a vágánytól számított 50 méteren belül lakófunkciójú épület nem létesíthető. Szükséges ugyanakkor az 50 méteren túli terület vasúti forgalomból eredő zajterhelésének, a megengedett határértékek (a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet szerint L TH nappal = 65 dba, éjjel 55 dba)) teljesülésének vizsgálata, illetve a lehetséges beépítési vonal és a vágányok távolságának meghatározása. A számítási módszert az MSZ 07-2904-1990 szabvány írja elő. A számítás során a vizsgált szakaszon átmenő forgalmat kell figyelembe venni vonat fajtánként és napszakonként, a nappali 16 óra (06-22) illetve az éjszakai 8 óra (22-06) időszakban. A számítás célja a megítélési pontban várható és a határértékekkel összevethető mértékadó A- hangnyomásszintek meghatározása. A jellemző forgalomnagyságot és összetételt lásd a táblázatokban. (Az adatok forrása a MÁVTI zrt. ) A vasúti pálya az elmúlt évek során teljes felújításon esett át ennél fogva műszaki állapota jó, a levéli állomás csak vasúti megállóhely funkciót tölt be a két közeli nagy pályaudvar között. Egyes személyvonatok kivételével átmenő vonatforgalom van a jelzett szakaszon. A vasúti közlekedésből eredő zajterhelés meghatározása az MSZ - 07-2904-1990 szabvány szerint Az egyes vonatfajtákra vonatkoztatott kiindulási egyenértékű A-hangnyomásszint meghatározása L Aeqi (25) = L oi + 10logQi + 10log l i vi 20log loi voi ahol L oi - az i-edik vonatfajta vonatkoztatási egyenértékű A-hangnyomásszintje db Q i - az i-edik vonatfajta mértékadó forgalma vonat/ó l i - az i-edik vonatfajta hossza m l oi - a vonatkoztatási vonathossz m v i - az i-edik vonatfajta tényleges vonatsebessége km/ó v oi - vonatkoztatási sebesség km/ó Az egyes vonatfajtákra számított L Aeqi (25) egyenértékű A-hangnyomásszintekből az LAeq(25) kiindulási egyenértékűa hangnyomásszintet a következő összefüggéssel számítjuk: m 0,1LAeqi L Aeqi (25) = 10log 10 (25) ahol i 1 m a vonatfajták száma A nappali forgalmi adatok és a kiindulási LAeq meghatározása Vonatforgalom nappal Vonat tipus darab Sebesség Km/h 11 Hossz m Nemzetközi gyors, EC 25 100 330 59,4 LAeq 25m) dba

Belföldi gyors 6 100 220 50,5 Távolsági személy 24 60 220 52,5 SZEMÉLYFORGALOM ZAJSZINTJE 60,6 gyorsteher 17 80 500 54,3 teher 12 40 600 54,5 Forda teher 1 40 200 39,2 TEHERFORGALOM ZAJSZINTJE 57,5 Az éjszakai forgalmi adatok és a kiindulási LAeq meghatározása Vonatforgalom éjjel Vonat tipus darab Sebesség Km/h Hossz m Nemzetközi gyors, EC 10 100 330 58 Belföldi gyors - - - - Távolsági személy 6 60 220 49,9 Szerelvény vonat 2 40 220 45 Postavonat 1 40 200 40 SZEMÉLYFORGALOM ZAJSZINTJE 60,6 LAeq 25m) dba Gyorsteher 11 80 500 56,5 teher 13 40 600 59 TEHERFORGALOM ZAJSZINTJE 61,0 Kiindulási egyenértékű hangnyomásszint nappal L Aeqi (25) = 62 db Kiindulási egyenértékű hangnyomásszint éjjel L Aeqi (25) = 63 d távolságban levő észlelési ponton várható megítélési A- hangnyomásszint meghatározása a szabvány 3.4 szerint* történhet. L Aeq (d,h) = L Aeq(25) + K d + K e + K p + K h + K á + K sz + K z + K r Jelen esetben a K d távolság miatti korrekciót indokolt figyelembe venni. K d = - 12,5 x log(d/25) db A vonatkozó 8/2002(II.22)KöM- EüM rendelet szerinti, a tervezett Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű) beépítésű funkciónak megfelelő határérték ( L TH nappal = 65 dba, éjjel 55 dba) teljesüléséhez megfelelő védelem nélkül a beépítési vonal és a vasútvonal legkisebb távolsága d = 120 méter lehetne. A tervezett telekalakítás esetén a beépítési vonal távolsága a vasúti vágánytól mintegy d =60 méter. Ezen távolságban a zajszint: 12

Leq = 57,3 db nappal (a határérték teljesül) Leq = 58,3 db éjjel Tehát az éjszakai határértékek külön védelem nélkül nem teljesülnek, a határérték túllépés 3,3 db. A terület védelme céljából a vasútvonal mellett a sínkorona magasságához viszonyított 3 méter magas, 16 m talpszélességű és 3 m koronaszélességű védőtöltés építése tervezett a terület teljes hosszában. A töltésen túl az 50 méteres védőtávolságon belül - 10 méter szélességben erdősáv kerül kialakításra. A fenti paraméterekkel rendelkező töltés árnyékoló hatása az Msz-07-2904-1990 szabvány 3.4.6 szakaszában ismertetett számítási módszer alkalmazásával K á = - 5,7 db-re adódik. Az árnyékolás miatti korrekció alkalmazásával a várható zajszintek: Leq = 57,3-5,7 = 51,6 db nappal Leq = 58,3-5,7 = 52,6 db éjjel Tehát az éjszakai határértékek teljesülnek. A vasútvonaltól számított 60 méteren túl elhelyezett lakóépületek zajterhelése határérték alatti lesz abban az esetben, ha a zajárnyékoló töltés megvalósul. KÖVETELMÉNYÉRTÉKEK: 3. számú melléklet a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelethez A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Határérték (LTH) az LAMkö megítélési szintre (db) Sorszám Zajtól védendő terület Üdülőterület, gyógyhely, 1. egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, 2. kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias 3. beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület és 4. különleges terület üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra kiszolgáló út; gyűjtőút; összekötőút; átmenő forgalom bekötőút; egyéb közút; nélküli út mentén vasúti mellékvonal és pályaudvara; repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra autópálya; autóút; I. rendű főút; II. rendű főút; autóbuszpályaudvar; vasúti fővonal és pályaudvara; repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 45 35 50 40 55 45 60 50 50 40 55 45 60 50 65 55 55 45 60 50 65 55 65 55 60 50 65 55 65 55 65 55 3.4.3 Hulladékkezelés A kommunális hulladék elszállítását a község a mosonmagyaróvári Rekultiv Kft.-vel együttműködve oldja meg. A kommunális hulladék szabványszerű gyűjtése megoldott. A település területén kijelölt dögkút nincs megjelenése továbbra sem kívánatos. Szelektív hulladékgyűjtés megoldott a településen. 13

A jövőben keletkező ipari hulladék tárolását, szállítását a településen a vállalkozóknak maguknak kell végezni. 3.4.4 Felszíni és felszínalatti vizek vizsgálata A külterületi vízfolyások a Mosoni-Duna vízgyűjtő területéhez tartoznak. A Levél északi határában található Lajta és a jobb parti csatornájának vízminősége erre van kihatással. A felszín alatti vizek védelme a csatornahálózat kiépülésével és a rákötések számának növekedésével nagymértékben javulni fog. Ipari tevékenységből felszín alatti talajvíz szennyeződés nem keletkezik. A mezőgazdasági területek vegyi anyag felhasználása (műtrágya) évről- évre csökken, ez részben gazdasági okokra vezethető vissza, részben a növényfajok megfelelő kiválasztásának eredménye. 3.5 KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK VIZSGÁLATA A települési úthálózat elemeit az alábbi utak jelentik: M1 autópálya, amely Győrből Mosonmagyaróváron és Levélen át halad Hegyeshalom és Bécs felé M15 autópálya, amely a Levél közigazgatási területén található autópálya csomópontból kiindulva Rajkán keresztül halad Pozsony felé 1. sz. országos főút, amely Győrből Mosonmagyaróváron és Levélen át halad Hegyeshalom és Bécs felé 1. sz. Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonal a település külterületén áthalad a 8505. sz. állami mellékút, amely Mosonmagyaróvár és Mosonszolnok között biztosít közvetlen közúti kapcsolatot szintén a település külterületén halad át a 16. sz. Hegyeshalom-Jánossomorja-Csorna vasútvonal 3.5.1 Közúthálózati kapcsolatok Levél községet legmagasabb rangú elemként az M1 és M15 autópálya érinti. Az autópályák illetve annak levéli csomópontja kiemeli a községet a szomszéd települések közül, és a közvetlen le és felhajtási lehetőséggel közelebb kerül a Győr-Bécs-Pozsony tengelyhez. A nemzetközi közúti forgalom jellemzően az autópályákon halad. Az M1 autópálya átlagos napi forgalma 3500-5000 jármű. Település Légvonal Közúti elérhetőség Elérési idő Elérhetőség Mosonmagyaróvár 6,2 km 6,7 km 9 min 1,08 Bécs 71,0 km 80,0 km 60 min. 1,12 Budapest 150 km 170 km 1h 32 min. 1,13 Győr 40,6 km 49,6 km 32 min. 1,22 Hegyeshalom 4,0 km 5,6 km 8 min. 1,4 Bezenye 8,4 km 13,0 km 16 min. 1,5 Rajka 11,2 km 17,0 km 16 min. 1,5 Pozsony 29,0 km 47,0 km 42 min. 1,6 Mosonszolnok 4,3 km 8,8 km 12 min. 2,04 Levél elérhetősége A 19. táblázat Levél és a táblázatban feltüntetett földrajzi helyek, települések központjának elérhetőségét mutatja be. Az elérhetőség a közúti elérhetőség és a légvonalbeli távolság hányadosa. A táblázatban szereplő földrajzi helyek sorrendjét az elérhetőségi index határozza meg. A leginkább elérhetőek Levél esetben az kelet-nyugati irányú kapcsolatok (M1 menti települések). 14

Levél közvetlen szomszédságában fekvő települések közül egyedül Mosonszolnok elérhetősége rosszabb, a közvetlen kapcsolat hiánya miatt. 3.5.2 Tömegközlekedés Naponta 17 járatpár közlekedik Mosonmagyaróvár és Hegyeshalom között, amely az egész nap folyamán fellépő utazási igényeknek általában megfelelő. A munkakezdési és befejezési időpontokban gyorsított, illetve sűrített járatokra lépett fel igény. Ennek kényelmi szempontjai vannak, ugyanis a munkás és diákjáratok túlzsúfoltak. Az esetleges további járatindítások gazdaságossági okokból nehézségekbe ütköznek. 3 pár meglévő autóbuszváró található a település egészén. A fedett autóbuszvárók hiányoznak a településről, az autóbusz öblök kiépítettsége sem megfelelő. A településen tömegközlekedési szempontból ellátatlan terület jelenleg nincs. 3.5.3 Vasúti közlekedés Az 1. sz. vasútvonal 160 km/h-s sebességre való átépítése az 1997-es év végén befejeződött. Korszerűsítették a levéli állomást is, az állomáson aluljáró épült. A tömegközlekedés egy részét a Bécs- Budapesti fővonal bonyolítja le, főleg Győr és Mosonmagyaróvár irányában. A 16. sz. vasútvonal csak áthalad a település közigazgatási területén, megállóval nem rendelkezik. A korábbi regionális koncepciók és a helyi rendezési tervek is tartalmazzák az EURÓPA nagysebességű vasút nyomvonalát (NSV). A jelenlegi elképzelések szerint ez a megye területén az autópályától délre helyezkedne el, az attól 20-50 m-re eső sávban. Levél területén azonban a nyomvonal Mosonmagyaróvár megkerülés miatt jóval délebbre esik és Levél külterületén kettéválik Pozsony és Bécs irányába. Ez a fejlesztés várhatóan 10-15 éves időtávlatra tehető, melynek pontos nyomvonala még az Országos és a Megyei Területrendezési Tervben sem rögzített. 3.5.4 Kerékpáros közlekedés A szomszédos települések között nincs külön kerékpárút összeköttetés, így a külterületi és belterületi részen is csak az útpálya szélén közlekedhetnek a kerékpárosok. Mára azonban már elkészült egy kerékpárút terv, mely építési engedéllyel is rendelkezik. A kerékpárút tervezett nyomvonala az 1. sz. főút déli oldalán halad majd. 3.6 INFRASTRUKTÚRA VIZSGÁLATA 3.6.1 Ivó és tűzi víz ellátás A község közműves ivóvíz hálózata kiépült. Önálló vízbázisa megszűnt, a vízellátás Mosonmagyaróvárról történik, közvetlen vezetékrendszerrel. E vízbázisról kiinduló hálózat szolgáltatja a szomszédos Hegyeshalom ívó- és tüzivíz igényét is. A levéli 200 m3-es AK 20/3 típusú magastározót lebontották a mosonmagyaróvári hálózatban figyelembe vehető 3,0 bar nyomásértéket a levéli rendszer biztosítani tudja. A kiépült vezetékhálózat keresztmetszetei a lakóterületek ivó- és tűzi víz biztosítására is megfelelnek. 3.6.2 Szennyvízelvezetés Levél szennyvízelvezető hálózata a mosonmagyaróvári regionális szennyvízgyűjtő rendszer része. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 1994 és 2001 között történt. 2009-ben 15,4 km hosszú volt a hálózat hossza bekötővezetékekkel együtt. Üzemeltetője az AQUA Szolgáltató Kft. Levél község csatornahálózata gravitációs rendszerű, a szükséges átemelőkkel és nyomóvezeték szakaszokkal. 15

Külterületen Levél és Mosonmagyaróvár között Levél szennyvizeinek szállítására NA 150 KM PVC nyomóvezeték szolgál. A szennyvízcsatornára kötés az új épületek esetében jelenleg is folyamatos. Az új területek rákötése átemeléssel történhet, amit meg kell terveztetni. 3.6.3 Csapadékvíz elvezetés Levél belterületi csapadékvizeinek befogadója részben a Lajta jobb parti csatornája és annak mellékágai, árkai, részben a belterületen található mélyfekvésű erdők területei. Egyéb helyeken, utcákban, árkokban szikkadnak el a felszíni vizek. A község jelenlegi csapadékvíz elvezetése az országos képnek megfelelően nem tudatos és méretezett rendszerben történik. A spontán kialakult hálózatok karbantartása is elmaradt az évek során, kivéve néhány működő burkolt árok állapotát. Az átereszek árkokkal együtt feliszapolódtak, keresztmetszetük, anyagaik- és folyásfenék-szintjeik az előbb jellemzett képbe illeszkedve rendszertelenek. Az alapközművek: víz-, gáz-, villany-, telefon vezetékek kiépítése befejeződött. A községi infrastruktúra fejlesztés következő fázisa az útépítéssel együtt kialakítandó csapadékvíz elvezető rendszer építése, tudatos ütemezéssel a településfejlesztési szempontok és az anyagi lehetőségek függvényében. A csapadékvíz elvezető hálózat: - a befogadó Lajta jobb parti csatorna és mellékágaival, - a mélyfekvésű területeken javasolt tározó-szikkasztó tavak létesítésével, - ill. szikkasztó árkok alakításával, mint a felszíni vizek fogadási lehetőségeivel számol. Az utcaszélességeknek megfelelően, nyílt árkok-, folyókák-, szikkasztó árkok, valamint zárt csapadékvíz-csatornák építését javasoljuk. Megfelelő szélességű utcákban távoli fogadóhely esetén szikkasztó árkok létesítését javasoljuk a kapubehajtók alatti átereszek mellőzésével, a meglévők megszüntetésével. (Pl. Tulipán u., Szabadság u., Gyöngyvirág u., Akácfa u., Gábor Áron u. és térsége, ill. a Fő utca.) Egy vagy kétoldali folyóka építését kell előirányozni szűk utcákban árok befogadók esetén (Liszt F. u., Pere köz., Földes köz., Iskola köz, Ady E. u., Bartók B. u., Kun u., stb.). Nyílt a tisztíthatóság érdekében burkolt árkok megtartását, ill. kiépítését javasoljuk a Hunyadi-, Római-, Kormos-, Vörösmarty stb. utcákban. Elsősorban a községközpontban javasolunk zárt csapadékvíz-elvezető rendszert kialakítani a Fő út egyes szakaszain, a Tűzoltó és a Diófa utcákban, a Vadász és Legelő közben és az Újhelyi téren. A közvetlen befogadók mélyfekvésű területek, a Május 1. utcában található horgásztó - közelében lévő Május 1. utcában, Akác utcában a jelenlegi állapot fenntartásával elvezető művek nélkül közvetlen lefolyással számolunk. 3.6.4 Villamos energia ellátás A község észak-keleti határában húzódó Mosonmagyaróvár-Hegyeshalom elnevezésű 20 kv-os gerincvezetékről leágazó szárnyvezetékeken keresztül van ellátva. A falu villamos energia ellátását 6 db. transzformátor állomás biztosítja. Közvilágítás: A fejlesztésre szánt területek világítására kompakt fénycsöves lámpatestek betervezése célszerű. A szabadvezetékes részen az energiaellátási oszlopokra kerülnek a közvilágítási lámpatestek, földkábellel ellátott részeken kandeláberes a közvilágítás. Közepes megvilágítási érték legalább: 4 lux. Megvilágítás középegyenletessége legalább: 0,2 Megvilágítás határegyenletessége legalább: 0,1 Közepes fénysűrűség értéke legalább: 0,3 Fénysűrűség hosszegyenletessége legalább: 0,4 16

Lámpatestek káprázási osztálya: K 2 A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezendő. A közművek egymástól való távolságát az MSZ 7487 szabályozza. Villamos szabadvezetékek létesítéséről az MSZ 151 intézkedik. Kiviteli tervek készítésekor az egyéb szabványok és előírások betartása is kötelező. 3.6.5 Gázellátás Levél gázellátása a település észak-keleti sarkánál letelepített fogadóállomásból történik. A fogadóállomás a nagy középnyomású gázvezetéket fogadja mely Mosonmagyaróvár irányából érkezik. A fogadóállomás csak Levél gázellátását biztosítja középnyomáson. A településen a gázhálózat szolgáltatását az ÉGÁZ-DÉGÁZ zrt. látja el. A tervezett fejlesztési területek ellátása a hálózat bővítésével megoldható. 3.6.6 Hírközlés A terület a Magyar Telecom szolgáltatási területéhez tartozik. A távközlési hálózat javaslatunk szerint a fejlesztési területeken belül földkábellel építendő ki, illetve településképi esztétikai szempontok érvényre juttatása érdekében így építendő át a meglévő hálózat. Az utcai távbeszélő állomások elhelyezése és száma biztosítja az 500 fő/db. sűrűséget. A telefonvezetékek, kábeltévé nyomvonalvezetése a szabadvezetékes részen oszlopon mehet, kivételt képez a 20 kv-os hálózat, ahol üzembiztonsági szempontból földkábeles kialakítás szükséges. A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezendő. A településen a mobiltelefonok és vezetékes telefonhálózat szolgáltatási minősége megfelelő. A kábeltévé hálózat szintén megfelelő minőségben látja el a települést, a jövőben elérhetővé válhat a kábeltévé hálózat az adatátviteli igények kielégítésére is. 17

4 SZERKEZETI TERV 4.1 JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK 4.1.1 Településszerkezeti terv M=1:4 000 felbontású 4.1.2 Határozat Levél község Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2011 (III.1.) számú határozattal jóváhagyott Levél község Településszerkezeti Terv módosításáról. Levél képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. (1) és a 10. (1) bekezdés d.) pontja szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 7. (3) bekezdés b.) pontjára, továbbá a 253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelmények (a továbbiakban OTÉK) 2. (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozva az alábbi határozatot hozza: A Településszerkezeti tervet módosítja a TH-10-02-09 számú terv szerint. A településen a következő területeken tervezett a területfelhasználás változása: A III. sz. tervezési területen a 611/83, 611/91 hrsz.-ú, Erzsébet és Zoltán utca sarkán lévő, jelenleg gazdasági-kereskedelmi, szolgáltató terület, lakóterület kategóriába kerül. (kb. 0,2 ha) 4.1.3 A településszerkezeti terv módosítással érintett tervezési területek településszerkezeti vonatkozásai III. terület A 611/83 és 611/91 hrsz-ú terület a jelenlegi rendezési tervben Gazdasági, kereskedelmiszolgáltató területfelhasználású. A Levéli EXPO területén található telkeken és környékén sem folytatnak gazdasági tevékenységet. A tulajdonosok a továbbiakban lakóterületkén kívánják hasznosítani a két ingatlant. A szomszédos terület felhasználások is indokolják ezt a módosítást. A terület Lke kertvárosias lakó területfelhasználási kategóriába kerül besorolásra. (kb 0,2 ha) 4.2 A RENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSEKOR FIGYELEMBE VETT TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK 4.2.1 Országos területrendezési terv A települési célok elérését az országos, regionális, kistérségi, és a szomszéd településeken történő fejlesztésekkel összehangoltan kell megvalósítani. Ennek érdekében figyelembe kell venni a megyei területrendezési tervben és az országos területrendezési tervben megfogalmazott fejlesztéseket, amelyek az egyes konkrét települési elképzelések nagyobb összefüggésrendszerbe integrálhatóságát segítik elő. 18

Kivonat az országos területrendezési tervből A OTrT-ben szereplő meghatározó elemeknek kell tekinteni Levél vonatkozásában: a külterületet érintő meglévő országos jelentőségű közműfolyosót (400 kv, 220 kv, nagynyomású gázvezeték) a település környezetét érintő országos jelentőségű közlekedésfejlesztési elemeket (az autópályákat és a tervezett nagysebességű vasútvonalat) települést érintő regionális közlekedési elemeket (a 1-es út, vasúti törzshálózat) az OTrT alátámasztó munkarészeiben szereplő Levél és térségére vonatkozó domborzati, vízrajzi, földtani adottságokat A fent említett elemeket a rendezési terv felülvizsgálata készítése során figyelembe vettük, az OTrT Levélre vonatkozó elemei belekerültek a rendezési terv felülvizsgálatának rajzos és a szöveges munkarészeibe egyaránt. Ezen felül az OTrT alátámasztó munkarészei közül az alábbiakban érintett a település: Levél teljes közigazgatási területe beletartozik az országos kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területek övezetébe Levél közigazgatási területének déli része országosan nyilvántartott kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetébe tartozik A Lajtát és a Lajta jobb parti-csatornát övező természetes élőhelyek területei pedig az országos ökológiai hálózat övezetébe tartoznak. 19

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Országos ökológiai hálózat övezete 20

4.2.2 Megyei területrendezési terv Kivonat a Megyei Területrendezési Tervből A Megyei Területrendezési tervben szereplő meghatározó elemeknek kell tekinteni Levél vonatkozásában: a külterületet érintő meglévő közműfolyosót (400 kv, 220 kv, nagynyomású gázvezeték) a település területén árhaladó nagy-középnyomású gázvezetéket az Levélen áthaladó optikai kábelt a településen áthaladó 1. sz. főutat a települést érintő országos jelentőségű közlekedésfejlesztési elemeket (a tervezett nagysebességű vasútvonalat) települést érintő regionális közlekedésfejlesztési elemeket (Hegyeshalom-Csorna vasútvonal második vágányának megépítése) a településközi kapcsolatokat adó meglévő és tervezett településközi utakat (Levél-Mosonmagyaróvár, Levél-Mosonszolnok, Hegyeshalom- Mosonszolnok) a megyei területrendezési terv alátámasztó munkarészeiben szereplő Levélre is vonatkozó domborzati, vízrajzi, földtani és egyéb adottságokat Levél a Lajta ártéri öblözetében való fekvését a Lajta egy védett ökológiai folyosó része a közigazgatási terület nagy része kiváló termőhelyi adottságú szántóterület 21

a közigazgatási terület nagy része kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület a Lajta és a Lajta jobb parti-csatorna a NATURA 2000 élőhely-védelmi irányelvek alapján védelemben részesített területek Árvízvédelem övezete (ártéri öblözet) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Országos ökológiai hálózat övezete 22

4.2.3 A területhasználat vizsgálata és változása Az Országos Területrendezési Terv és a megyei rendezési terv által meghatározott övezeti követelmények Levél területre vonatkozó értékekeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Területfelhasználás a megyei területrendezési terv és az OTrT területfelhasználási kategóriái alapján: Jelenlegi Tervezett összes A Megyei Rendezési Tervben tervezett (100%) Tervezett területfelhasználás a Megyei Rendezési Terv területfelhasználási követelmények arányában Követelmény Erdőgazdálkodási terület 124,3 ha 124,3 ha 124,3 ha 100 % 85% Belterjes mezőgazdasági terület 1877,6 ha 1877,6 ha 1877,6 ha 100 % 85% (szántó) Külterjes hasznosítású mezőgazdasági terület 14,6 ha 14,6 ha 14,6 ha 100 % 75% (rét, legelő, gyep) Vízgazdálkodási terület 44 ha 44 ha 44 ha 100 % 90% Városias települési terület - - - - - Hagyományosan vidékies települési 109,6 ha 109,8 ha 109,6 ha 100,2 % 0,2%-al nő terület Építmények által 0,1 %-al 321,9 ha 321,7 ha 321,9 ha 99,9 % igénybe vett terület csökken 23

4.2.4 A település biológiai aktivitásértéke Az épített környezet alakításáról szóló1997. évi LXXVIII. tv. és annak módosításáról szóló 2006. évi L. tv. előírja. hogy a rendezési terv módosításával egy adott település biológiai aktivitás értéke nem csökkenthet. (Biológiai aktivitásérték: a településekre egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A Tervezési terület biológiai aktivitásértékének változása A Tervezési terület jelenlegi biológiai aktivitás értékének számítása: I. sz. terület Beépítésre szánt területek Területhasználat Terület (ha) Meghatározott legkisebb zöldfelületi arány Értékmutató Biológiai aktivitás érték Gazdasági, kereskedelmi szolgáltató terület 0,2 ha 0,06 ha (30%) 0,3 0,06 A TERVEZÉSI TERÜLET JELENLEGI BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE 0,06 A Tervezési terület tervezett biológiai aktivitás értékének számítása: II. sz. terület Beépítésre szánt területek Területhasználat Terület (ha) Meghatározott legkisebb zöldfelületi arány Értékmutató Biológiai aktivitás érték Lakóterület - kertvárosias 0,2 ha 0,1 ha (50%) 3 0,6 A TERVEZÉSI TERÜLET TERVEZETT BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE 0,6 Összesítés A módosítási terület meglévő biológiai aktvitás értéke 0,06 A módosítási terület tervezett biológiai aktvitás értéke 0,6 0,54 A számításokból az derül ki, hogy a tervezési területre vetített biológiai aktivitásérték a fejlesztések megvalósulása után jelentősen, 1000 %-al nő. 24

4.2.5 A településszerkezeti tervmódosítás és várható hatásainak leírása III.sz. tervezési terület: A tervezési terület a jelenlegi rendezési tervben Gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató területfelhasználású. A területen található ingatlanok teljes egészében magántulajdonban vannak. A Levéli EXPO területén található 611/83 és 611/91 hrsz-ú telkeken és környékén sem folytatnak gazdasági tevékenységet. A tulajdonosok a továbbiakban lakóterületkén kívánják hasznosítani a két ingatlant. A szomszédos terület felhasználások is indokolják ezt a módosítást. A Lke terület estében a tervezett konkrét területfelhasználási és beépítési paraméterek a következők: Kertvárosias lakóterület Maximális szintterületsűrűség: 0,5 Tervezett telekszélesség: 20 m Tervezett telekmélység: 20 m Tervezett telekméretek: 400 m 2 Tervezett beépíthetőség: 30% Tervezett minimális zöldfelületarány: 50% Tervezett maximális építménymagasság: 4,5 m -0, 5 út 611/93 611/94 611/85 611/91 611/89 L ke -0, 5 611/86 611 611/92 611/83 611/97 611/95 G ksz -0,5 Meglévő állapot Zoltán 611/81 utca 611 /82 sfa utc a V t -0,5 611/76 611/73 61 Erzsébet u. 611/60 611/59 611/61 611/58 611/62 611 611/ 26 611/5 611/53 611/54 611/56 park park 611 611/57 Hárs 5 L ke -0,5 611/ 93 611/ 94 611/85 611/91 611/89 611/86 11/87 611/ 95 611/ 96 611/97 G ksz -0,5 L ke -0,5 Zoltán utca G ksz -0,5 611/92 611/83 út Erzsébet u. Hársfa utca 611/6 Tervezett állapot 611/76 611/ 81 611/82 611/60 611/59 611/5 611/54 611/53 611/56 611/61 611/58 611/62 park park 611/57 611 611/ 26 Hárs 4.3 KÖTELEZŐ ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK 4.3.1 Tájrendezés A település jelenlegi regionális kapcsolatait elsősorban az M1, M15 autópályák és a Budapest Hegyeshalom vasúti fővonal adja: ezek a közlekedési útvonalak biztosítják az összeköttetést a győri és a mosonmagyaróvári és a pozsonyi városi régiók felé. Az úthálózat mellett a közműhálózat is jól szemlélteti a regionális kapcsolatokat. A településen áthalad az energia folyosó magasfeszültségű vezetékekkel és a Győr-Baumgarten nagynyomású földgázvezeték. Levél a Kisalföld nagytáj, Győri medence középtáj és a Mosoni-sík kistáj része. A település egy magas ártéri helyzetű hordalékkúp síkságon fekszik. A környezetben homokdűnékkel fedett teraszszigetek maradványai is megtalálhatók. A tengerszín feletti magasság 120-124 mbf. Az alacsony szintkülönbségek mellett völgyhálózat nem jött létre a területen, a felszínt csak a vízfolyások medrei tagolják. A domborzat vonatkozásában a területhasznosítást semmi nem akadályozza. Az környék antropogén felszíni elemei közül az autópályát és a kavicsbánya-tavakat lehet kiemelni. A táj jellegzetes részét képezik a Mosoni-Duna és a Lajta vízfolyásainak korai holtág maradványai és öblei. 25

A terület földtanilag a Kisalföld süllyedő medencéjébe épült dunai hordalékkúp déli lejtővidéke. A felszínt iszapos-löszös hordaléktakaró borítja. A mélyebb rétegek 50-200 méteres mélységig jó víztározó folyóvízi iszapos, homokos-kavicsrétegből állnak. A kistáj és benne Levél alkalmas 80 C os hőmérsékletű termálvíz feltárására. A terület nyersanyagai közül a betonozáshoz és építéshez használható kavics jelentős mértékben kitermelhető. A tervezett módosítás nincs negatív hatással a táji adottságokra, konfliktusok nem alakulnak ki. 4.3.2 Környezetalakítás, a terület zöldfelületi rendszere A zöldfelületi rendszer minőségi és mennyiségi fejlesztése egyaránt hozzájárul a települési környezet kedvezőbbé és vonzóbbá tételéhez. A település zöldfelületi rendszere sokrétű, elemei mind a külterületen, mind a belterületen összefüggő hálózatot alkotnak. A hálózat értékét jelzi, hogy a település területének egyes részei (néhol egymást fedve) részét képezik az országos ökológiai hálózatnak és a Natura 2000 rendszernek. A külterületi zöldfelületi rendszer elemei a Lajtát kísérő ligeterdő, rétek, a néhány meglévő védőerdő sáv és a tervezett és meglévő utakat kísérő fasorok. Az időszakosan növényzettel fedett szántók aránya csökken a tervezett beépítések miatt. A belterületi zöldfelületi rendszer elemei a fasorok, tervezett és meglévő zöldfelületek. Kiterjedésük, méretük kisebb, mint a külterületi zöldfelületek, viszont hatásuk a települési környezetre, azon belül a lakókörnyezetre közvetlen, ezért nagyon intenzív. Utcai fasorok. Egységes, egyöntetű fasor csak a falusi utcák néhány szakaszán találhatók, akkor is jellemzően csak egyoldali fasorként. Néhány utcában még találunk részleges, vegyes fasorokat, több helyütt azonban az utca szélesség (keskenysége), a közművek vezetése és a kétoldali árok mérete nem tette lehetővé fasor kialakítását. Mindezek ellenére az utcakép nem hiányos, a lakóházak előkertjeinek gondozott, fejlett növényzete és az árkok rendszeresen karbantartott gyepfelülete pótolja a fák hiányát. A település újabb kialakítású lakóterületein és azokon a helyeken, ahol az utca és a közterületek szélessége lehetővé teszi, javasoljuk fasorok és az utakat kísérő kétoldali allék telepítését. A fasorok kialakítására és törekedni kell arra, hogy a fasor egy vonalba telepített, egységes, azonos fafajból álló legyen. Javasolt a hárs, vadgesztenye, szil vagy juhar, esetleg a dió. A településen található temető szép környezettel rendelkezik, gondozott, jól megközelíthető, jól felszerelt, megfelelően ellátott, a parkolási lehetőség megoldott, ravatalozó, vízvételi lehetőség, hulladékgyűjtés és elszállítás van. 4.3.3 Zöldfelület-fejlesztés irányelvei A területen a tájra jellemző természetes vegetáció a mezőgazdasági hasznosításkor már megszűnt. A kialakuló zöldfelületek a környező táj elemeiként a tájjelleget meghatározó növényzettel kell hogy rendelkezzenek, ezért a növényzet kiválasztásakor növényökológiai, növénytársulások szerinti, tájesztétikai és növényföldrajzi szempontokat is figyelembe kell venni az általános szempontokon (talajminőség, talajvíz mennyisége, minősége, páratartalom, stb.) túl. A tervezési területek kialakításra kerülő zöldfelületei a település zöldfelületi rendszeréhez csatlakoznak. Ezen rendszer elemeiként a területen a következő zöldfelületi elemek alakulnak ki: közterületi növénytelepítés, utcai fasorok, az egyes lakóépületekhez kapcsolódó magánkertek, a szélesebb közlekedési területek zöldfelületei, meglévő és tervezett közparkok. A közterületen levő utcai fasorok a gépjárműforgalommal rendelkező és a gyalogos utcákon jelennek meg. A fasorok gyepes sávba kerülnek betelepítésre. A zöld sávokat autóbehajtók szakítják csak meg, így bár keskeny, de hosszú, összefüggő közterületi zöldfelületek alakulnak ki. A zöld sávok alatt és azoktól 1,5-1,5 m-re közművek nem haladhatnak, így a fasorok egyöntetűsége és folyamatossága 26