atomerőművi és környezeti mintákból

Hasonló dokumentumok
Urán és transzurán elemek meghatározása kis és közepes aktivitású atomerőművi radioaktív hulladékmintákból. Ph.D.

Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában. Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska J., Mácsik Zs., Széles É.

SOLYMOSI József. Oktató-tudományszervező

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

MÓDSZERFEJLESZTÉSEK A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZEGEK 14 C TARTALMÁNAK MINŐSÍTÉSÉHEZ

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

Bihari Árpád Molnár Mihály Pintér Tamás Mogyorósi Magdolna Szűcs Zoltán Veres Mihály

FORRÓ RÉSZECSKÉK VIZSGÁLATA PhD tézisfüzet

Dr. Pintér Tamás osztályvezető

Szentmiklósi László BEVEZETÉS IDŐFÜGGŐ FOLYAMATOK ALKALMAZÁSA. Ph. D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. A PROMPT-γ AKTIVÁCIÓS ANALÍZISBEN

PAKS NPP GENERAL OVERVIEW OF THE WWER-440 TECHNOLOGY

KÉMIAI DEKONTAMINÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK KORRÓZIÓS ÉS FELÜLETKÉMIAI HATÁSAINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

RADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben

KIS ÉS KÖZEPES AKTIVITÁSÚ RADIOKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE ÉS ELHELYEZÉSE

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL

Paks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között. Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek.

Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam

RADIOAKTÍV ANYAGOK LÉGKÖRI KIBOCSÁTÁSAINAK ELEMZÉSE

Természetes vizek 226 Ra-tartalmának meghatározása

Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére)

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24.

Nukleáris anyagok vizsgálata a hazai nukleáris biztonság erősítésére

Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont

A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009.

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE

Bódizs Dénes PUBLIKÁCIÓS LISTA

Nagy Gábor: HORDOZHATÓ ENERGIASZELEKTÍV SUGÁRZÁSMÉRİ SZONDA KIFEJLESZTÉSE PIN DIÓDA ALKALMAZÁSÁVAL

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

TERMÉSZETES EREDETÛ VÍZMINTÁK 226 RA

A TERMÉSZETBEN SZÉTSZÓRÓDOTT NUKLEÁRIS ANYAGOK VIZSGÁLATA

GALAKTURONSAV SZEPARÁCIÓJA ELEKTRODIALÍZISSEL

Sugárvédelem nukleáris létesítményekben. Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO)

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

Radioaktív nyomjelzés

Nukleáris képzés vietnami szakembereknek Magyarországon (HUVINETT)

BIOSZORBENSEK ELŐÁLLÍTÁSA MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOKBÓL SZÁRMAZÓ, MÓDOSÍTOTT CELLULÓZROSTOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A hazai vízművek NORM-os felmérése

RADIOAKTÍV IZOTÓPOK KIKERÜLÉSE SÉRÜLT FŰTŐELEMEKBŐL

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI ÉS BIOMÉRNÖKI KAR DOKTORI ISKOLA

Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása

összesen 18 fő, ebből Ph.D. 3 fő, kandidátus 5 fő, MTA doktora 10 fő

A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009.

A magyarországi 106 Ru mérési eredmények értékelése

Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Látogatás egy reprocesszáló üzemben. Nagy Péter. Hajdúszoboszló, ELFT Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam,

Nagy érzékenységű AMS módszerek hosszú felezési idejű könnyű radioizotópok elemzésében

A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

Radon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola

A radioaktív hulladékokról

Radiokémiai neutronaktivációs analízis (RNAA)

A DEBRECENI TUDÁSBÁZIS SZEREPE A HAZAI RADIOAKTÍV HULLADÉK ELHELYEZÉSI PROGRAMOKBAN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor

Vaskor Dóra Környezettan alapszakos hallgató. Témavezető: Kiss Ádám egyetemi tanár

A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nukleáris hulladékkezelés. környezetvédelem

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nukleáris képzés vietnami szakembereknek Magyarországon (HUVINETT)

Üzemzavari bepárlási maradékok kémiai és radiokémiai összetételének pontosítása

Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló

Radon a felszín alatti vizekben

Sugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben

Radioaktív nyomjelzés

Eigemann József Gábor. Aeroszol és gáztisztító szűrők minősítése a Paksi Atomerőmű technológiai rendszereiben

MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE

Budapest, február 15. Hamvas István vezérigazgató. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Sajtótájékoztató

Baranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft

KÖRNYEZETI MINTÁK 90. Sr AKTIVITÁSKONCENTRÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA. XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam. Kristóf Krisztina Horváth Márk Varga Beáta

Alacsony hátterű kamra alkalmazása környezeti minták radioaktivitásának meghatározására

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Cs atomerőművi hűtővízben és radioaktív hulladékban

Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék Január 15.

Vízminta radioaktivitásának meghatározása.

Uránminták kormeghatározása gamma-spektrometriai módszerrel (2. év)

UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban

Magas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens

Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén

AKTINIDÁK ELEMZÉSE BIZTOSÍTÉKI CÉLBÓL VETT

KORRÓZIÓS JELENSÉGEK KOMPLEX ÉRTELMEZÉSE ATOMERŐMŰVI GŐZFEJLESZTŐKBEN. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Nagyné Szabó Andrea Kémia Doktori Iskola

Módszer köztes tárolókat nem tartalmazó szakaszos működésű rendszerek ütemezésére

Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei. Murányi Zoltán

RADIOLÓGIAI MÉRÉSEK A KÖRNYEZETMÉRNÖKI BSC KÉPZÉSBEN

Átírás:

Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI CHOBOLA RÓBERT 90Sr szelektív meghatározásának tanulmányozása atomerőművi és környezeti mintákból Témavezető: Dr. SOLYMOSI JÓZSEF D.Sc. egyetemi tanár Készült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémia Tanszékén 2006

Bevezetés Az atomerőművek hasadási termékeként keletkező, a reprocesszelló üzemek, a nem is olyan régen még folytatott légköri atomrobbantások, továbbá az atomerőművek üzemi, illetve baleseti kibocsátásai következtében a természetbe került 90 Sr radionuklid napjainkra a természetes háttérsugárzás "mesterséges eredetű" összetevőjévé vált. Az élelmiszerekben, a természetes vizekben egyaránt megtalálható, inkorporáció révén az emberi szervezetbe kerülő 90 Sr élettani hatását tekintve az egyik legveszélyesebb izotóp. Különös veszélyessége egyrészt kémiai természetéből és a szervezeten belüli metabolizmusából - miszerint beépülhet a csontvázban lévő kalcium helyére -, másrészt radiokémiai sajátosságából - miszerint tisztán béta-sugárzó - fakad. Állandó környezeti monitorozása ezért szükségszerű követelmény, mind sugárvédelmi, mind nukleáris környezetvédelmi szempontból. Ezeket a szempontokat figyelembe véve a radiostronciumok szelektív elválasztására és meghatározására irányuló kutatások - melyek a 89 Sr és/vagy 90 Sr minél gyorsabb és egyszerűbb monitorozását segítik elő - az atomenergetikai ipar fennállásáig rendkívül fontos és időszerű kérdések maradnak. A Ph.D. értekezés témája Komplex analitikai eljárás kidolgozása a Paksi Atomerőmű Rt. (PART) kis- és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékai (bepárlási maradékok, elhasznált ioncserélő gyanták, aktív iszapok, és egyéb elszennyeződött technológiai oldatok) 89/90 Sr tartalmának meghatározására, valamint a BMGE Fizikai Kémia Tanszékén a természetes vizek 90 Sr tartalmának analízisére korábban kidolgozott ún. gyors vizes módszer továbbfejlesztése, kiküszübölve annak méréstechnikai problémájaként jelentkező 234 Th izotóp zavaró hatását. 2

A téma aktualitásának szempontjai A PART VVER 440 típusú atomreaktora üzemeltetése során a primerköri hőhordozóba a fűtőelemek felületi szennyeződései, burkolatszivárgás és/vagy sérülés következtében, valamint aktiválási termékek révén β bomló izotópok kerülhetnek, amely radionuklidok szervezett és véletlen szivárgásokkal eljuthatnak a primerköri víztisztítók regenerálási hulladékaiba, valamint más erőművi hulladékokba is. A különböző reaktortípusok által keletkezett radioaktív hulladékok reaktor specifikus minta mátrixszal rendelkeznek, így az egyes reaktortípusok eltérő sajátosságai miatt a béta sugárzó radioizotópok mérésére eltérő analitikai eljárások szükségesek. A probléma megfogalmazása A PART üzemi területén tartályokban gyűjtik a kis- és közepes aktivitású (Low and Intermediate level Liquid Waste: LILW) folyékony radioaktív hulladékokat. Ezek forrása az erőmű technológiai szennyvize. E hulladékvizek erőmű környezetébe történő kibocsátását a bennük előforduló radionuklidok fajtáját és aktivitását tekintve szigorú hatósági előírások szabályozzák. Emiatt is szükséges a tároló tartályok 90 Sr tartalmának időszakos, rutinszerű ellenőrzése. A nukleáris méréstechnikában az összetett béta spektrumok szétválasztása, így az egyes alkotó izotópok meghatározása jelenleg nem teljesen megoldott probléma. Ezért a nuklid specifikus mérés kivitelezéséhez valamilyen szelektív elválasztás technika alkalmazására van szükség. Ezek többségére jellemző, hogy általában időigényesek és/vagy bonyolult kémiai műveleteket tartalmaznak, így nem, vagy csak nehezen automatizálhatók. 3

Azonban a kromatográfiás eljárások (pl. szilárdfázisú extrakciós és ioncserés módszerek) lehetővé teszik az egyszerű és gyors mintafeldolgozást, megteremtve ezzel az automatizálhatóság feltételét. A stroncium csapadékos formában történő leválasztását, illetve szelektív kémiai elválasztását hatékonyan megvalósító csapadékos és/vagy kromatográfiás eljárások a nemzetközi irodalomból jól ismertek. A két módszer együttes alkalmazására ismeretesek már előzmények, azonban az elvégzendő analízis megbízhatósága növelése érdekében célszerűnek látszott egy a fenti elválasztási elveket egyesítő komplex szeparációs módszer alkalmazhatósági feltételeinek meghatározása. Az általam továbbfejlesztett komplex eljárás fontosságát az a tény szolgáltatja, hogy minden egyes analizálandó mintából két, egymástól független módon elkészített preparátumot készítünk. Ez nagyban hozzájárul az analízis sikerességéhez: azaz a módszerrel egyrészt a stroncium radioaktív izotópjait ( 90 Sr, vagy 90 Sr/ 89 Sr együttesen), másrészt a 90 Sr-el szekuláris egyensúlyban lévő leányelemét, az 90 Y-t is elválasztjuk a mérendő mintából. Természetes vízmintákban történő 90 Sr meghatározásának egyik formája a stroncium szelektív elválasztásán, majd aktivitásának mérésén alapul. A módszerek másik csoportja abból a feltételezésből indul ki, hogy a vizsgálandó mintákban már beállt a szekuláris radiokémiai egyensúly a 90 Sr és leányeleme, az 90 Y között. Ekkor az ittriumot szelektíven elválasztják, és annak aktivitásából számítják az eredeti minta 90 Sr radioaktív koncentrációját. Ez utóbbi eljárást az 90 Y- nek a 90 Sr-hez képest kedvezőbb nukleáris méréstechnikai tulajdonságai indokolják. Ez a tény lehetővé teszi, hogy gyors és egyszerű elválasztási módszereket dolgozzunk ki. A PART Környezet ellenőrző laboratóriuma nagyszámú vízminta elemzésével tesztelte a BMGE Fizikai Kémia Tanszékén a természetes vízmintákban előforduló 90 Sr radioizotóp mérésére korábban kifejlesztett egyszerű, gyors és automatizálható ún. gyors vizes módszert. Említett eljárással készített 90 Y preparátumok részletes bomlás kinetikai vizsgálatakor kiderült, hogy a mérendő mintákat a rövid felezési idejű 234 Th természetes eredetű izotóp szennyezi. Így a gyors módszer eredményeit bizonytalanná tette, ezért zavaró hatását ki kellett küszöbölni. 4

Az értekezés új tudományos eredményei A PART kis- és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékai 89 Sr és 90 Sr tartalmának komplex kémiai analízisére kidolgozott eljárás, valamint a BMGE Fizikai Kémia Tanszékén természetes vizek 90 Sr tartalma meghatározására korábban kifejlesztett ún. gyors vizes módszer továbbfejlesztésének új tudományos eredményeit az alábbiakban foglalom össze: 1. Kidolgoztam egy komplex kémiai eljárást a PART kis- és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékaiban jelenlévő 89 Sr és 90 Sr tartalom együttes meghatározására, a stroncium kémiai elválasztását megvalósító analitikai módszerek adaptálásával. A kísérleti munka során meghatároztam az analízis alapját képező csapadékképzéses-, illetve elem szelektív szeparációs technikák alkalmazhatóságának optimális paramétereit és hatásfokát. Az így optimalizált eljárást nagyszámú atomerőművi mintával teszteltem és igazoltam annak jó reprodukálhatóságát. 2. Az eljárás alkalmazhatóságát megvizsgáltam aktív bepárlási maradékokra és zagyszerű iszapmintákra. Kiderítettem, hogy e minták koncentráltabb szerves komplexképző anyagtartalma az eljárás kémiai kitermelését nagyon lerontja, ezért az analízis az említett minták esetében direkt módon nem alkalmazható. Ennek oka, hogy a nagyobb komplexképző tartalom jelentős mennyiségű inaktív hordozót köt magához. 3. Fenti eredmények alapján az eljárást kiterjesztettem természetes talajminták vizsgálatára is. Az analízis gyakorlati alkalmazhatóságát az atomerőmű környezetében gyűjtött minták 90 Sr aktivitás koncentrációjának mérésével igazoltam, amely 1 2 Bq/kg-os értéknek adódott. Ezek nagyságrendben jól egyeznek az OSSKI és más nemzetközi laboratórium által mért értékekkel. 4. Kimutattam, hogy a BMGE Fizikai Kémia Tanszékén természetes vizek 90 Sr tartalmának meghatározására korábban kidolgozott ún. gyors vizes eljárással analizált minták béta 5

mérésében jelentős hibát okoz a jelenlévő természetes 234 Th izotóp. A 234 Th hatásának vizsgálatára kidolgoztam egy kémiai modellre alkalmazott matematikai módszert, mellyel meghatároztam az analízis során elválasztandó Sr 2+ és Y 3+, valamint Fe 3+ és Th 4+ ionok el-, illetve szétválasztásának optimális paramétereit kationcserélő gyantán. 5. Ezt követően mesterségesen összeállított oldatokat felhasználva kísérleti úton igazoltam a modell helyességét. Megmutattam, hogy megfelelően megválasztott szelektív komplexképzőt (citromsav) alkalmazva az Y 3+ és Th 4+ ionok tökéletesen elválaszthatók egymástól. 6. Fenti tapasztalatból kiindulva továbbfejlesztettem a természetes vízminták gyors analízisére kidolgozott korábbi eljárást, kiegészítve azt egy kationcserés elválasztáson alapuló ion-elválasztással. 7. A modell alapján optimalizált eljárást teszteltem az általam készített standard oldatokkal és bizonyítottam annak jó reprodukálhatóságát. Az új módszerrel meghatároztam az atomerőmű környezetében létesített víz kutak 90 Sr aktivitás koncentrációját, amely < 1.5 3 mbq/dm -3 -es értéknek adódott. Az elért eredmények alapján javaslatot tettem a korábbi módszer automatikus minta előkészítési fázisának módosítására és megállapítottam az eljárás alkalmazhatóságának feltételeit is. Eredmények gyakorlati alkalmazhatósága Hazai viszonylatban a természetes vizek 90 Sr tartalmának szakhatósági meghatározását szolgáló módszerek bonyolult, soklépcsős, emiatt időigényes eljárások. Az általam továbbfejlesztett gyors vizes módszer mindezeket a hátrányos tulajdonságokat kiküszöbölve lehetővé tette, hogy a PART Környezet ellenőrzési laboratóriuma rutinszerűen használhassa ezt az erőmű környéki természetes vizek 90 Sr tartalmának ellenőrzésére. 6

Közlemények és előadások A Ph.D. értekezés alapját képező közlemények 1. I. GRESITS, S. TÖLGYESI, J. SOLYMOSI, R. CHOBOLA, L. GY. NAGY, L. SZABÓ and P. ORMAI: Determination of Transuranium elements in Nuclear Power Plant Wastes. J. Radioanal. Nucl. Chem., 203, 135-141, 1996. 2. CHOBOLA R., VINCZE Á., ERDŐS E., SOLYMOSI J., GRESITS I., ORMAI P., FRITZ A., PINTÉR T. és SÜVEGES M.: 90 Sr meghatározása atomerőművi folyékony hulladékoból. Magyar Kémiai Folyóirat, 103.évf., 9, 457-461,1997. 3. Á. VINCZE, E. ERDŐS, J. SOLYMOSI, I. GRESITS, P. MELL, L. TÖRÖK, R. CHOBOLA, P. ORMAI, A. FRITZ, T. PINTÉR. Determination of Radiostroncium in Samples of NPP Origin. Proceedings of the IRPA Regional Symposium on Radiation Protection. Prague, 8-12 Sep. 1997. pp. 608-610, 1997. 4. R. CHOBOLA, E. ERDŐS, P. MELL, J. SOLYMOSI, Á. VINCZE, L. TÖRÖK, T. RANGA and G. VOLENT: Separation of 234 Th from 90 Y. Czech. J. Phys., 49, 715-721, 1999. 5. R. CHOBOLA, P. MELL, L. DARÓCZI and Á. VINCZE: Rapid Determination of Radiostrontium Isotopes in Samples of NPP Origin. J. Radioanal. Nucl. Chem., 267(2), 297-304, 2006. 6. L. SZENTMIKLÓSI, ZS. RÉVAY, R. CHOBOLA, P. MELL, S. SZAKÁCS and I. KÁSA: Characterization of CaSO 4 -Based Dosimeter Materials with PGAA and Thermoluminescent Methods. J. Radioanal. Nucl. Chem., 267(2), 415-420, 2006. 7. I. KÁSA, R. CHOBOLA, P. MELL, S.SZAKÁCS and A. KEREKES: Preparation and Investigation of Thermoluminescence Properties of CaSO 4 :Tm,Cu. Accepted for publication in Rad. Prot. Dosim., 2006. 7

A Ph.D. értekezés témaköréből készült előadások, poszterek 1. E. ERDŐS, J. SOÓS, J. SIMON, T. PINTÉR, P. ZAGYVAI, Á. GUJGICZER, R. CHOBOLA, J. SOLYMOSI and L. GY. NAGY: Continuous monitoring of radioiodines in NPP primary coolant. 2 nd International Seminar on Primary and Secondary Side Water Chemistry of Nuclear Power Plants. Hungary, Balatonfüred 19-23, September 1995. 2. CHOBOLA R.: 90 Stroncium meghatározása atomerőművi hulladékokból. Őszi Radiokémiai Napok MKKE Radioanalitikai Szakcsoportja. Balatonkenese, 1996. 3. VINCZE Á., CHOBOLA R., ERDŐS E. és SOLYMOSI J.: Radiostroncium gyors mérése atomerőművi mintákból. MKKE Vegyészkonferencia. Eger, 1996. 4. Á. VINCZE, E. ERDŐS, J. SOLYMOSI, I. GRESITS, R. CHOBOLA, P. ORMAI, A. FRITZ, T. PINTÉR and M. SÜVEGES: Analysis of Radiostrontium isotopes in evaporation concentrates from the water purification system of NPP Paks. 3 nd International Seminar on Primary and Secondary Side Water Chemistry of Nuclear Power Plants. Hungary, Balatonfüred 16-20, September 1997. 5. E. ERDŐS, I. GRESITS, P. MELL, R. CHOBOLA, Á. VINCZE, J. SOLYMOSI and P. ORMAI: Completion of the IVO Technology for the Separation of 90 Sr Isotope in the Decontamination of Waste Waters. EPRI 1998 International LLW Conference and Exhibit Show. Orlando, Fl, July 15-17, 1998. 6. CHOBOLA R., VINCZE Á., SOLYMOSI J., MELL P. és RANGA T.: Th-234 elválasztása Y-90- től. Őszi Radiokémiai Napok MKKE Radiokémiai Szakcsoportja.Tata, 1997. 8