SZUICID PREVENCIÓ A KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSBAN Perczel Forintos Dóra perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék
Szuicid prevenciós alapelvek Az öngyilkosság megelőzése MINDENKINEK a feladata Olyan társadalom megvalósítása, ahol senki sem akar öngyilkos lenni Helyi hatóságok, önkormányzatok konkrét és gyakorlati lépései Kiemelt beavatkozások: fiatalkorúak és kísérletet túlélők számára A központi kormány, a helyi hatóságok és a civilszféra együttműködésének elősegítése A hatások folyamatos értékelése és publikálása. 2
A szuicid prevenciós alapelvekben foglalt azonnali célok Japánban Állampolgárok bevonása és ismereteik bővítése az öngyilkosság megelőzése érdekében (médiakampányok a depresszió felismeréséről, veszélyeiről, ellátási lehetőségeiről) Emberi erőforrások képzése és biztosítása Iskolai prevenciós programok Pszichoterápiás ellátás fejlesztése Hangsúly és beavatkozás a szociális tényezőkön Öngyilkossági kísérletet túlélők támogatása Gyászolók támogatása
Szuicid prevenciós program középiskolásoknak (Ceperich, Sherrz, Rae et Dyche, 1997) Személyek: depressziós, reménytelen és kábítószerező fiatalokkal, 155 fő. Kezelés: 2 x 6 ülés 1-6: probléma megoldó készségek tanítása, 7-12: más megküzdési képességet mentálhigiénés elöadásokon keresztül. Eredmény: - probléma megoldás alacsonyabb depresszióval és reménytelenséggel, magasabb önértékeléssel járt együtt, - érzelem telítettség magasabb suicid veszélyeztetettséggel, depresszióval, reménytelenséggel és drogfogyasztással, alacsonyabb önértékeléssel járt együtt. 2014.01.10. 4
Konkrét célok meghatározása számokban Az öngyilkosságot elkövetők arányának legalább 20% -os csökkentése pl. 2013 2018 (2500-ról 2000-re) Szűrővizsgálatok bevezetése (BDI, BHS)
BDI és RS RÖVIDÍTETT VÁLTOZAT Háziorvosi Gondozói Sürgősségi helyzetben (krízisvonalak) 7. Sötéten látom a jövőmet. 14. Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom. 20. Fölösleges igazán törni magam valamiért, amit akarok, mert valószínűleg úgysem érem el. Perczel Forintos D., Rózsa S., Kopp M. (2007): A Beck-féle Reménytelenség Skála rövidített változatának vizsgálata Magyarországon egy országos reprezentatív felmérés tükrében. Psychiatria Hungarica XXII. évf. 2007/5, 379-389. oldal 6
Az összes önkormányzat erőfeszítésének értékelése: mennyire valósították meg a kiemelt célokat? Time of Investigation (number of local governments) Dec, 2002 58 Mar, 2008 64 Apr, 2009 65 Apr, 2010 66 Apr, 2011 (66) Kidolgozási fázis 1. fázis 3.Fázis Önkormányzat ok hálózata 37 57.8% 45 70.3% 51 77.3% 56(84.8%) Szuicid Prevenciós Bizottság SzPrev. Kltségvetés felhasználása 6 (10.2%) 61 95.3% 64 (98.5%) 8 (13.6%) 63 98.4% 65 (100.0%) 64 97.0% 63(95.5%) 65 98.5% 66(100.0%)
Kockázati tényezők NEM MÓDOSÍTHATÓ MÓDOSÍTHATÓ NEM ÉLETKOR CSALÁDI ÁLLAPOT NEMZETISÉG VALLÁS TESTI EGÉSZSÉG KORÁBBI KÍSÉRLET CSALÁDI MINTA SZOCIÁLIS HELYZET MENTÁLIS EGÉSZSÉG PSZICHOLÓGIAI TÉNYEZŐK (REMÉNYTELENSÉG, PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG, HANGULAT) 8
A krízisállapot meghatározása "A krízisállapot olyan helyzet, melyben a személy kénytelen a lélektani egyensúlyát veszélyeztető körülményekkel szembenézni és ezeket sem elkerülni, sem megoldani nem tudja szokásos problémamegoldó eszközeivel." (Caplan, 1964) 9
Salkovskis, Storer és Atha (1990): Sürgősségi ellátásban alkalmazott szuicid prevenciós program Személyek: többszörös öngyilkossági kísérlet elkövető depressziós és borderline páciensek Kezelés: 5 ülés problémamegoldó tréning, pszichiátriai szakápolóval 1-2 ülés: a sürgősségi osztályon 3-4-5 ülés: otthonukban 2 év utánkövetés Eredmény: - a következő 2 évben szignifikánsan csökkent az öngyilkossági kísérletek száma 2014.01.10. 10
Reménytelenség, DAS és problémamegoldó készségek (Cannon és mtsai, 1998) Diszfunkcionális attitűdök, reménytelenség és problémamegoldó készségek összefüggéseit vizsgálták N=138 páciens, major depresszió dg. Reménytelenség demográfiai, diagnosztikai és tüneti prediktorait vizsgálták regresszióanalízissel Q: problemsolving inventory, DAS, RS, BDI Eredmények: Reménytelenség szignifikáns szoros kapcsolatban volt a depresszióval, a DAS-sal és az alacsony problémamegoldó képességekkel 11
PMT hatékonyságvizsgálata Townsend, Hawton (2001): szuicid páciensek esetében 6 összehasonlító vizsgálat meta-analízise alapján PMT hatékonyabb mint a szokásos terápiák (gyógyszer, szupportív terápia, feltáró terápiák) depresszió, reménytelenség, problémamegoldás Mynors-Wallis (2000): depressziós páciensek esetében 6 üléses PMT ugyanolyan hatékony mint a PMT farmakoterápiával kombinálva alapellátásban:háziorvos vagy képzett szakápoló 12
Hatékonyságvizsgálatok 2. Stewart (2009): szuicid pácienseknél PMT és KT azonos hatékonyságúak szignifikánsan jobb javulást eredményeznek mint a szokásos terápiák Van Beek (2006): szuicid veszélyeztetett pácienseknél PMT és KT együtt (Jövőorientált Csoportterápia) reménytelenség és szociális izoláció szignifikáns csökkenése 13
Ajtay, Bérdi, Szilágyi és Perczel Forintos (2012): Egy hatékony beavatkozás a szuicid prevencióban: a problémamegoldó tréning alkalmazása Psychiatria Hungarica, 2 (27) 92-102 A problémamegoldás változása a MEPS alapján, (releváns lépések száma) (N=18) 12 10 8 6 7,7 10,6 4 PMT párhuzamosan: SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Erzsébet Kórház Krízisintervenciós Osztály 8 ülés, heti 1 alkalom, egy ülés időtartama 2 óra 4 2 0 p=0,068 t=-0,980 14
Problémamegoldó tréning (Kirk, 1986) 1. Szocializálás 2. Állapotfelmérés 3. Problémalista, problématerületek 4. Problémaelemzés 5. Problémamegoldás 6. Realitásvizsgálat 15
A PMT felépítése 1. Ülés Szocializálás. Probléma orientáció Pozitív problémaorientáció Tudom, hogy mindenkinek vannak problémái és az élet részét képezik. Tudom, hogy a problémák megoldhatók. Tudom, hogy képes vagyok megoldani őket. Tudom, hogy a problémák megoldása időbe, energiába és kitartásba kerül. Tudom, hogy a problémák megoldásához sok türelem, elköteleződés kell. Negatív problémaorientáció Gyakran hibáztatom magam a problémáim miatt és azt hiszem, hogy valami nincs rendben velem, amikor problémáim vannak. Kétlem, hogy megvan a megoldáshoz szükséges képességem. Megijedek, frusztrált, és csalódott leszek, ha problémával állok szemben. Általában elkerülöm a problémákat vagy megvárom, amíg valaki más megoldja őket helyettem.
2. ülés A probléma megfogalmazása Komplex problémák lebontása kisebb egységekre Problémalista összeállítása A problémák rangsorolása Példa: 32 éves nő problémalistája 1. álláskeresés 2. anyával való kapcsolat 3. kommunikáció barátokkal 4. bizonytalanságok új párkapcsolat 5. depresszió
3. ülés A legfontosabb probléma kiválasztása. Cél meghatározása. Megoldások generálása, ötletbörze. Hatékony megoldás kiválasztása, előny-hátrány elemzés. Az első lépéshez szükséges feladatok pontos meghatározása. A kivitelezés értékelése és a nehézségek áttekintése a következő ülésen
A problémalista következő tételei 4-5-6. ülés A problémamegoldás összes lépésének használata
Irodalomjegyzék Hajduska, M, (2008): Krízislélektan. Eötvös Kiadó Perczel Forintos D., Sallai, J., Rózsa, S. (2001): A Beck-féle Reménytelenség Skála Pszichometriai vizsgálata. Psychiatria Hungarica, (6), 632-643. old Perczel Forintos D. (2008): Öngyilkosság-megelőzés és problémamegoldás (szerk.) Psychiatria Hungarica XXIII. évf. 2008/1 tematikus szám Perczel Forintos D. (2012): Célzott pszichoterápiák és szuicid prevenció. In: Az öngyilkosság orvosi szemmel. Kockázatfelmérés, kezelés, prevenció. (szerk. Kalmár S., Németh A., Rihmer Z.), Medicina Kiadó, Budapest 280-297. Perczel Forintos D. (2012): A klinikai pszichológus szerepe az öngyilkossági veszélyeztetettség felismerésében és ellátásában. In: Az öngyilkosság orvosi szemmel. Kockázatfelmérés, kezelés, prevenció. (szerk. Kalmár S., Németh A., Rihmer Z.), Medicina Kiadó, Budapest 319-333 Ajtay Gy., Bérdi M., Szilágyi S., Perczel Forintos D. (2012): Egy hatékony beavatkozás szuicid prevencióban: A problémamegoldó tréning alkalmazása a klinikumban. Psychiatria Hungarica, XXVII. Évf. 2012/2. 92-102. o.. 21