Helyi Esélyegyenlőségi Program Taliándörögd Község Önkormányzata 2018-2023 Készítette: Szaller Zoltánné Monostorapáti Közös Önkormányzati Hivatal
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 10 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 11 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 11 2. Stratégiai környezet bemutatása... 12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 32 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 46 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 50 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 56 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 62 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 64 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 65 1. A HEP IT részletei... 65 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...hiba! A könyvjelző nem létezik. A beavatkozások megvalósítói... 65 Jövőképünk... 66 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 67 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 73 3. Megvalósítás... 79 A megvalósítás előkészítése... 79 A megvalósítás folyamata... 79 Monitoring és visszacsatolás... 81 Nyilvánosság... 81 Érvényesülés, módosítás... 82 4. Elfogadás módja és dátuma... 83 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Taliándörögd Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Taliándörögd a Dörögdi-szentimári medence nyugati szélén, a Déli-Bakony lábánál fekszik. Szerkezete és történelme alapján arra lehet következtetni, hogy valamikor a Tapolcára vezető vásári utak találkozási pontja volt. A mai falu a Tik-, és a Baksa-hegyek közötti völgyben terül el. Veszprém és Tapolca közötti útról Kapolcs irányából közelíthető meg, zsákfalu. Művészeti és folklór hagyományainak, építészeti értékeinek - amelyek közül kiemelkedő a nyáron szabadtéri előadásoknak otthont adó Szent András templomrom - köszönhetően a térség kedvelt turisztikai célpontja, elsősorban a Művészetek Völgye rendezvénysorozat idején. A terület már a római korban lakott volt, a határban római telep nyomaira bukkantak. Dörögd első említése 1249-ben történik, amikor az egri püspök birtokhatárait állapítja meg. Nemesek által lakott hely volt Drugd. Taliándörögd területén a középkorban négy település volt: Felső-dörögd, Alsó-dörögd, Imár és Ráskó. 1548-ban a török felégette a községet, csak 1718 után népesült be úja. A falu nevét egyrészt a Dörögdi családról, másrészt pedig az annak kihalása utáni birtokosról, Tallián Ferencről kapta. Vegyes hitű magyar népesség lakta a települést, ezért három templom épült. A település 1785-ben a népesebb falvak sorába tartozott, az 1187 lakosból a krónika szerint 793 katolikus, 43 református, 349 evangélikus és 4 izraelita. Ebben az időben épültek azok a parasztházacskák is, amelyek hangulatos utcasorokat alkotnak. 1910-ben a lakosság 90 %-a élt a mezőgazdaságból., 1925-ben a községnek szeszgyára, két vegyeskereskedése, két kocsmája és kilenc iparosa volt. Két felekezeti iskolájában katolikus és evangélikus tanítók oktattak. Nagyobb arányú foglalkozási átrétegződése 1949 után következett be, 100 ember járt el dolgozni Halimba, Ajka iparvidékeire, Sümegre és Tapolcára. 1970-től a kereső lakosság 51,9 %-a bányászatból és iparból, 44,7 %-a mezőgazdaságból élt. A község legnagyobb területe erdő és szántó. 3
A település büszkeségei a műemlék templomok: római katolikus, evangélikus és református templom Demográfiai helyzet Taliándörögd összterülete: 28,09 km2 Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés földrészletek száma egyéb önálló épületek száma egyéb önálló lakások száma összes terület (m2) legkisebb földrészlet terület (m2) legnagyobb földrészlet terület (m2) átlagos földrészlet terület (m2) belterület 688 1 0 1070911 25 19378 1557 külterület 655 0 0 26789910 40 2032468 40901 zártkert 179 0 0 219017 123 4379 1224 ÖSSZESEN 1522 1 0 28079838 Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág földrészletek száma alrészletek száma összes alrészlet terület (m2) legkisebb alrészlet terület (m2) legnagyobb alrészlet terület (m2) átlagos alrészlet terület (m2) erdő 128 143 10066314 200 1032468 70394 fásított terület 1 1 1158 1158 1158 1158 gyep (legelő) 200 214 7682804 167 457220 35901 gyep (rét) 9 9 26553 159 16831 2950 gyümölcsös 9 9 30923 423 13228 3436 kert 30 30 35262 401 2245 1175 kivett 844 846 2095087 25 96825 2476 szántó 269 408 8036000 368 452268 19696 szőlő 101 102 105737 200 5576 1037 Forrás: www.takarnet.hu 4
Régió A Közép-dunántúli régió a Dunántúl középső részén helyezkedik el, 11,117 km2 területen. A régiót közigazgatásilag három megye: Fejér, Komárom- Esztergom és Veszprém alkotja. A Magyarország legnagyobb tavát magában foglaló régió lakónépessége 2012-ben 1.090.346 fő volt, nemek szerinti megoszlás alapján 35.974-el több nő él (563.1609 a régióban, mint férfi (527.186 fő). Az aktív korú lakosság aránya a régió teljes lakosságához képest majdnem eléri a 70 %-ot (758.254 fő) Veszprém megye A régiót alkotó 4.493 km2 nagyságú megye a Dunántúl közepén, a Balaton északi partja és a Kisalföld között terül el. Középső részét a Bakony a Bakony hegység uralja, észak-nyugati része a Kisalföldhöz csatlakozik, dél-keleten a Balaton és a Balaton-felvidék hegyei veszik körül. Számokban 10 járás, 9 kistérség, 202 község, 15 város, ebből egy megyei jogú város, Veszprém található a megyében. Népességszámot tekintve csökkenés jellemzi, - az országos trendekhez hasonlóan - főleg a születés szám visszaesése következtében, ami a lakosság fokozatos elöregedésével párosul, bár itt a természetes fogyás csak a kilencvenes évtized elején. 2012. január elsejei adatok alapján 355.000-en, 6620 fővel kevesebben éltek a megyében, mint 2008-ban, míg a 2001. évi népszámláláskor (az akkori közigazgatási határokon belül) 373 794 főt számláltak. Nemek szerint 2012-ben 11.859-el kevesebb férfi (171.353 fő) képezi a megyei lakosságot, mint női állandó lakos. Az aktív korúak létszáma több mint ötszörösen haladja meg a fiatalkorú lakosság számát. Taliándörögd A község az 1785-es években a népesebb falvak közé tartozott, ekkor elérte az 1000 főt. 1910-ben 905 fő volt, amikor a lakosság túlnyomó része a mezőgazdaságból élt. Ez az arány jelentősen megváltozott 1971- re. A kereső lakosság 51, 9 %-a bányászatból és iparból, 44, 7 %-a mezőgazdaságból élt. A 70-es évek után az országos átlagnál nagyobb fogyás jellemzi a falut, A népesség öregedésének jellemzői figyelhetők meg: alacsony a gyermekek számának aránya, magas az időskorúak száma. A 2007-es években megfigyelhető, hogy kisebb volumenben ugyan, de érezhető az elvándorlás. Ennek oka a munkalehetőségek folyamatos csökkenése. A település munkaképes lakosainak nagy része a helyi termelőszövetkezetben, illetve a környező településeken lévő bauxit és szénbányákban dolgozott. Ezek megszűnésével sokan váltak munkanélkülivé. Többen vannak közülük olyanok, akik munkanélküliek. 5
1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Lakónépesség Év Fő (TS 0101) Változás 780 760 740 2012 754 #ÉRTÉK! 2013 764 101,3% 2014 769 100,7% 2015 740 96,2% 2016 699 94,5% 2017 0,0% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 720 700 680 660 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Az 1. ábrából látható, hogy a lakónépesség száma 2012 és 2016 közötti teljes időszakban jelentősen nem változott, bár 2012-höz viszonyítva az időszak végére csökkent a lakónépesség száma. A Közép Dunántúli Régió adataihoz viszonyítva jó eredménynek tekinthető, hogy átlagosan népesség fogyásról kis mértékben lehet beszélni. 2.1. számú táblázat - Állandó népesség összetétele nemek és korcsoportok szerint (a 2016-os év adatai) Korcsoport Fő Férfiak Nők Összesen (TS 0301) Az állandó népességből a megfelelő korcsoportú nők és férfiak aránya (%) Férfiak (TS 0303) Nők (TS 0304) Állandó népesség száma (férfiak TS 0300, nők TS 0302) 338 329 667 50,67% 49,33% 0-2 évesek (összes száma TS 0305, aránya TS 0316) 16 0-14 éves (férfiak TS 0306, nők TS 0307) 42 42 84 6,30% 6,30% 15-17 éves (férfiak TS 0308, nők TS 0309) 4 11 15 0,60% 1,65% 18-59 éves (férfiak TS 0310, nők TS 0311) 218 190 408 32,68% 28,49% 60-64 éves (férfiak TS 0312, nők TS 0313) 23 15 38 3,45% 2,25% 65 év feletti (férfiak TS 0314, nők TS 0315) 51 71 122 7,65% 10,64% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6
Az állandó népesség adataiból látszik, hogy a férfiak száma több, mint a nőke. Viszont a korcsoportos megoszlásban a 15-17 éves és 65 év felettiek esetében a nők száma magasabb. A lakosság legnagyobb arányát a 18-59 éves korosztály teszi ki, ahol szintén a férfiak aránya magasabb. 2.2. számú táblázat - 15-17 éves gyermekek száma Korcsoport Fő Változás 2001 2011 Fő 15 éves gyermekek száma 0 16 éves gyermekek száma (TS 0501) 9 4-5 17 éves gyermekek száma (TS 0502) 4 5 1 Összesen 13 9-4 Forrás: TEIR - KSH, Népszámlálási adatok A 2.2. számú táblázatban 2001. évhez viszonyítva 2011-ben 4 fővel csökkent a gyermekek száma. 3. számú táblázat - Öregedési index Év 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) (TS 0328) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) (TS 0327) Öregedési index (%) (TS 0401) 2012 120 78 153,85% 2013 124 77 161,04% 2014 127 84 151,19% 2015 123 81 151,85% 2016 122 84 145,24% 2017 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A korcsoportos összetételt vizsgálva jól látszik, hogy a 14 év alattiak aránya jelentősen csökkent a lakosságon belül. Az idősebb korosztályok aránya a településen belül pedig folyamatosan növekszik. Ezek az adatok jól mutatják, hogy Taliándörögd lakosságát az elöregedés jellemzi. A lakosság elöregedése országos jelenség, de az adatok azt mutatják, hogy Taliándörögdöt fokozottan érinti ez a probléma. Esélyegyenlőség szempontjából úgy értelmezhető, hogy elöregedő település esetén az idősek fokozottabb ellátására van szükség. 7
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások Év Állandó jellegű odavándorlás (TS 0601) Elvándorlás (TS 0600) Egyenleg Állandó oda-, és elvándorlások különbségének 1000 állandó lakosra vetített száma (TS 0602) 2012 10 4 6 9 2013 19 4 15 22,3 2014 12 7 5 7,41 2015 14 10 4 5,94 2016 18 20-2 -3 2017 0 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A belföldi vándorlások egyenlege a település vonzerejét tükrözi, a 2016-os évet kivéve. A táblázatból megfigyelhető, hogy Taliándörögd tekintetében az utóbbi időben ez a szám pozitív lett, a településre az odaköltözés a jellemző, nem az elvándorlás. Az ideköltözés oka, a régi üres ingatlanok egy részét helyi fiatalok vásárolták meg, akik családalapítás előtt állnak, vagy már van gyermekük. Jellemző még más településről gyermekes családok ideköltözése, akik üresen álló ingatlanokat vásárolták meg, akik lakóhelyet is létesítettek a településen, életvitelszerűen laknak itt, nem nyaralónak vásárolják meg az ingatlanokat. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás Év Élveszületések száma (TS 0701) Halálozások száma (TS 0702) Természetes szaporodás (fő) (TS 0703) 2012 7 9-2 2013 1 13-12 2014 11 10 1 2015 6 10-4 2016 4 7-3 2017 4 11-7 Az 5.számú táblázatban látszik, hogy a halálozások száma minden évben magasabb volt, mint a születések száma, kivétel a 2014-es év, ahol 1 fővel több születés volt, mint haláleset. 8
Értékeink, küldetésünk Értékeink Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő, vagy férfi, egészséges, vagy fogyatékkal élő, milyen a származása, vagy az anyagi helyzete. Esélyegyenlőségi programunk készítése során arra törekszünk, hogy a településünkön élő - mélyszegénységben élők - romák - nők - gyerekek - idősek - fogyatékkal élők esélyegyenlőségének megvalósítását előmozdítsuk, valamint az egyenlő bánásmód feltételeit biztosítsuk. Mindezt tesszük Magyarország Alaptörvényének II. cikkében foglaltakkal azonosulva azon meggyőződésből, hogy az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzatot élete fogantatásától védelem illeti meg. Taliándörögd község Önkormányzata folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a település működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását fontos elvnek tekinti, amely meghatározó az önkormányzat tevékenységében, mind a kötelező és az önként vállalt feladatok ellátása során. Az önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatóként, az általa végzett szolgáltatások során és intézményfenntartóként is érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szervezetek aktív szerepet kapjanak, elősegítve ezzel a község lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei a szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása. Értéknek tekintjük a lakosok toleranciáját, a szolidaritását, a nyitottságot és a befogadóképességet. Ezekre az értékekre alapozva bízunk benne, hogy a hátrányok csökkentése és azok kialakulásának megelőzése érdekében az érdekeltekkel és a tenni akarókkal képesek leszünk eredményeket elérni. Küldetésünk Küldetésünk, hogy Taliándörögd olyan településen legyen, ahol érvényesül az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen, vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés Taliándörögd községben senkit ne érjen nem, nyelv, vallás, politika, más vélemény, nemzeti, társadalmi, származás, vagyoni, születési, vagy egy egyéb más helyzet miatt. Taliándörögd Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának célja a helyi viszonyokhoz igazodó, a hátrányos helyzetben élő taliándörögdi állampolgárokat segítő, támogató feladatok rendszerezése, ütemezése az eddig jól bevált hagyományok megerősítése, megtartása. 9
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Taliándörögd település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 10
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 2015. február 27-én a Képviselő-testület megalkotta a 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendeletét a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról. A törvényi előírásokon túl a rendelt célja, hogy a településen olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítését szolgálja. A szociális ellátások és szolgáltatások középpontjában a család áll. A szegénység fokozódása miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelni a különböző élethelyzetekből, lakhatásból, betegségből, fogyatékosságból eredő problémák, a gyermekeket nevelő családokban a gondozásukkal kapcsolatos költségek folyamatos emelkedése miatt, ezért a helyi szabályozásban erre fokozott figyelmet fordítunk és vizsgáljuk, hogy a meglévő szabályozás összhangban legyen az elvárásokkal. A rendeletet az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján szükség szerint felülvizsgáljuk, és ha szükséges, akkor módosítjuk. Az önkormányzat 2013. december 7-én 9/2013. számon rendeletet alkotott a természetbeni ellátásban nyújtható szociális célú tűzifa juttatásról, ennek is az a célja, hogy a rászoruló családok számára biztosítsa a téli tüzelő egy részét. Az önkormányzat 2013-ban szabályzatot alkotott a hátrányos helyzetű gyermekek Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázatban részesülők támogatására, amivel szintén a jó képességű helyi felsőfokú tanulmányokat folytató gyermekek támogatása a cél. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi. A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közfeladatiról az Mötv.- 2013. január 1-én hatályba lépett törvény- rendelkezik, továbbá rögzíti, hogy a települési önkormányzatnak lehetnek önként vállalt feladatai is. 11
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Költségvetési rendelet: 2013-ban a járások megalakulásával az önkormányzatok működéséhez szükséges állami finanszírozás rendszer megváltozott, feladat alapú támogatás van, amit a települések az adott kötelező és önként vállalt feladatai ellátására fordíthatnak. Az önkormányzat ennek megfelelően minden évben elkészíti a költségvetési rendeletét, ebben megtervezi a bevételeket és kiadásokat, év közben az elfogadott rendelet módosítható. A programok szervezése során anyagi lehetőségei alapján figyelembe veszi az esélyegyenlőség biztosításához szükséges támogatási és programfinanszírozási lehetőségeket. Helyi építési szabályzat és szabályozási terv: 2017-ben a képviselő-testület módosította a korábban elfogadott tervet jogszabály változás miatt. A településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet: 2018. március 31-én fogadta el az önkormányzat a 3/2018. önkormányzati rendeletet, ami szabályozza a településen a lakóházak építését, átalakítását, kerítések, nyílászárók fajtáit a település különböző részein eltérő módon, fő szempontként a településkép megőrzését fontos célként meghatározva. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Taliándörögd község önkormányzata 2013. június 30-ig a Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulása, majd névváltozás miatt a Balaton-felvidéki Szociális, Gyermekjóléti és Háziorvosi Ügyeleti Szolgálat keretében, azok tagjaival együttműködve, a társulásban részt vevő önkormányzatokkal közösen látja el az alábbi feladatokat: gyermekjóléti szolgálat, családsegítés, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, központi orvosi ügyelet. Az óvodai nevelés feladatát a helyben működő egy csoportos óvoda útján, a védőnői szolgálatot Kapolcs, Vigántpetend községekkel közösen látja el. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A programban szereplő táblázatok a 2/2012. (VI.5.) EMMI rendeletben egységesen rendelkezésre álló, szabályozott tartalommal kerültek feldolgozásra. A helyzetelemzés elkészítéséhez a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer adatbázisa (www.teir.hu), a Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya, a Magyar Államkincstár, a helyi önkormányzat adatbázisai, valamint a népszámlálási adatok szolgáltak alapul. Vannak olyan táblázatok, amelyekre nézve nincs adat, az adatok 2016. évvel bezárólag állnak rendelkezésre, 2017. évi adatok csak néhány táblázatban szerepelnek. 12
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A mélyszegénység viszonylag új, de napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget értjük, amikor valaki, vagy valakik tartósan a létminimum alatt élnek, és szinte esélyük sincs arra, hogy abból a helyzetből, önerőből kitörjenek. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségben élőket. A településen az élet, a lakhatás, a gyermek, az időskorú, a bántalmazott nő veszélyeztetéséből, vagy a fogyatékkal élő személyek ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőségi probléma nincs. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az önhibájukon kívül, vagy önhibájuk miatt szegény, vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre az önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátása során fokozottan ne figyelne. A munkahely hiánya szerencsére ez elmúlt évekhez viszonyítva javult, viszont az alacsony iskolázottság miatt a közmunkán kívül más elhelyezkedései lehetőségük kevés ezeknek az embereknek, az alacsony fizetés miatt a családok megélhetési körülményei a segélyhez viszonyítva csak kicsit jobbak. A szegénység különböző társadalmi tényező által meghatározott összetett jelenség, okai között szerepelnek: a munkanélküliség, egészségi állapot, a családokban élő gyermekek száma, a gyermekszegénység, de leginkább a jövedelmi viszonyok mutatják meg legjobban. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli ellátások rendszeréből. Az alacsony jövedelműek egy része a szociális pénzbeli juttatásokból származik, ez településen belül, a munkalehetőségektől függően 10-15 főt érint. Közöttük vannak egyedülállók és családban élők. Az aktív korúak ellátását a Tapolcai Járási Hivatal állapítja meg, jelenleg pontos információnk nincs arról, hogy a település lakói közül kik részesülnek ezekben az ellátásokban. Az önkormányzat nagy szerepet vállal a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők foglalkoztatásában, számukra közmunkában való részvételt biztosít, az elmúlt években már egy év időtartamra, ezzel igyekszik javítani az anyagi helyzetükön. A helyi lakosok általában szerény, de összességében elfogadható körülmények között élnek. Az otthonok fenntartásának költségei egyre nagyobb gondot okoznak az embereknek, a család jövedelmi helyzetéhez viszonyítva a lakásfenntartással kapcsolatos költségek magasak, amit nehezen tudnak kifizetni. Az inaktív lakosságra vagy a nagyon alacsony jövedelemmel rendelkezőkre, az alacsony iskolai végzettség a jellemző. A szakmával rendelkezőkre kevésbé jellemző a tartós munkanélküliség. A jövedelem kiegészítés érdekében, aki szorgalmas és lehetősége van, az mellékfoglalkozást, vagy alkalmi munkát vállal. A családok többnyire saját tulajdonú családi házban élnek. A házak az ott élők jövedelmi helyzetétől függően, a tulajdonosok igényétől függően karbantartottak. Aki teheti és lehetősége van, a házhoz tartozó kertjét műveli és így a saját szükségleteinek megfelelő alapvető élelmiszereket meg tudja termelni. A településhez tartozik egy szőlőhegy, ahol sokan művelnek szőlőt. Az önkormányzat igyekszik segíteni a településen élő munkanélkülieknek, lehetőségeihez mérten évente 5-7 főt foglalkoztat közfoglalkoztatás keretében, ez azonban a Tapolcai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályáról függ, az önkormányzat részére biztosított létszámkeret függvényében. Jelenlegi 8 órás munkaviszony keretében történik a foglalkoztatás, ami jövedelmi szempontból diszkriminatív, mert nem tud érvényesülni az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. Az esélyegyenlőség ebben az esetben mindenképpen sérül. A településen egy hajléktalan személy él. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. 13
a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Munkanélküliségi ráta nemek szerint 15-64 év közötti állandó népesség (fő) Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Év Férfi (TS 0803) Nő (TS 0804) Összesen Férfi (TS 0801) Nő (TS 0802) Összesen Fő Fő Fő Fő % Fő % Fő % 2012 249 221 470 13,75 5,5% 22 10,0% 36 7,6% 2013 252 220 472 19,5 7,7% 22,75 10,3% 42 9,0% 2014 248 216 464 18,75 7,6% 16,25 7,5% 35 7,5% 2015 249 220 469 11,25 4,5% 9 4,1% 20 4,3% 2016 245 216 461 14,5 5,9% 8,5 3,9% 23 5,0% 2017 0 12,5 ####### 6,75 ####### 19 ########### Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A 15-64 év közötti regisztrált munkanélküliek száma 2012-hez viszonyítva 2016-ra csökkent, mind a férfiak, mid a nők tekintetében. Ez annak köszönhető, hogy a gazdasági helyzet javulása miatt szinte minden munkaterületen megnőtt a foglalkoztatás iránti igény. Több környékbeli városban lévő munkáltató céges járatot biztosít a dolgozóinak, így a munkába járás több műszakban is biztosított a településről. A regisztrált munkanélküliek, nyilvántartott álláskeresők összes száma a vizsgált időszak végére felére csökkent, ez is azt jelzi, hogy javultak az elhelyezkedési lehetőségek. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma korcsoportok szerint Regisztrált munkanélküliek/ Fő 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nyilvántartott álláskeresők összesen száma összesen 36 42 35 20 23 18 20 év alatti (TS 1002) Fő 0,25 0,75 1 1 % 0,0% 0,6% 2,1% 4,9% 4,3% 0,0% 20-24 év (TS 1003) Fő 4,25 4,75 1,5 1,5 1,25 1 % 11,9% 11,2% 4,3% 7,4% 5,4% 5,7% 25-29 év (TS 1004) Fő 3,75 6 2,5 0,75 0,5 0,75 % 10,5% 14,2% 7,1% 3,7% 2,2% 4,3% 30-34 év (TS 1005) Fő 4,5 5,25 3 2,25 1,75 1,75 % 12,6% 12,4% 8,6% 11,1% 7,6% 10,0% 35-39 év (TS 1006) Fő 2 5,5 3,75 1,75 2,25 1,25 % 5,6% 13,0% 10,7% 8,6% 9,8% 7,1% 40-44 év (TS 1007) Fő 5,5 5 4,25 1,25 1,5 1,25 % 15,4% 11,8% 12,1% 6,2% 6,5% 7,1% 45-49 év (TS 1008) Fő 3,75 6,25 9,5 2,75 5,75 2 % 10,5% 14,8% 27,1% 13,6% 25,0% 11,4% 50-54 év (TS 1009) Fő 6,25 2,75 3,25 3 2,25 1,75 % 17,5% 6,5% 9,3% 14,8% 9,8% 10,0% 55-59 év (TS 1010) Fő 5 6,5 5,75 2,75 3 2 % 14,0% 15,4% 16,4% 13,6% 13,0% 11,4% 59 év feletti (TS 1011) Fő 0,75 0 0,75 3,25 3,75 5,75 % 2,1% 0,0% 2,1% 16,0% 16,3% 32,9% 14
Forrás:TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az összes regisztrált munkanélküli száma 2012-hez viszonyítva a felére csökkent 2017-re. A korcsoportos megoszlás szerint mindegyik korcsoportba tartozók száma alacsonyabb, kivéve az 59 év felettieket, mert az ő létszámuk szerint az összes munkanélkülihez viszonyított aránya jelentősen emelkedett, ennek oka, hogy a munkáltatók valószínűleg szívesebben alkalmazzák a fiatalabb korosztályba tartozókat, mint a nyugdíjkorhatárhoz közel álló személyeket, illetve az is lehetséges ok, hogy a fiatalabbak valószínűleg a lakóhelyüktől távolabb eső munkalehetőséget is jobban elfogadnak. A fiatalok esetében lehetséges ok, hogy az iskolai tanulmányok ideje kitolódik, sokan végeznek felsőfokú tanulmányokat, ezért szerencsére ők nem szerepelnek munkanélküliként. Ha a feltételezés helytálló, akkor az 59 év felettiek esetében nem biztosított minden munkanélkülinek az egyenlő munkához való jog. 3.2.3. számú tábla - A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma és aránya nemek szerint Év 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (TS 1501) 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma nemek szerint Nők és férfiak aránya, a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresőkön belül % Férfi Nő Összesen Férfiak Nők 2012 16,8 2 9 11 18,2% 81,8% 2013 23,67 9 7 16 56,3% 43,8% 2014 21,71 6 1 7 85,7% 14,3% 2015 18,52 5 4 9 55,6% 44,4% 2016 27,71 6 3 9 66,7% 33,3% 2017 31,17 5 3 8 62,5% 37,5% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A táblázat szerint a tartós munkanélküliek aránya kis mértékben csökkent, ezen belül a tartós munkanélküli férfiak aránya magasabb, míg a nők aránya kedvezően alakult, az ő számuk a bázis évhez viszonyítva csökkent. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A továbbiakban a foglalkoztatottság és az iskolai végzettség közötti összefüggéseket vizsgáljuk, felhasználva a Területi Munkaügyi Központtól gyűjtött adatokat. Elsőként a 15 éves és idősebb lakosság 2001. és 2011. évi adatait összehasonlítva elemezzük, vizsgálva, hogy az adott korosztályba tartozók tagjai milyen számban és arányban rendelkeznek, vagy éppen nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel. 15
3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség Év Legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégzett 15 éves és idősebb népesség, a megfelelő korúak százalékában Iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népesség, a megfelelő korúak százalékában Férfi (TS 1601) Nő (TS 1602) Férfi Nő % % % % 2001 85,9% 77,9% 14,1% 22,1% 2011 94,9% 89,0% 5,1% 11,0% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás A táblázat adatai a népszámlálási adatokra épülnek. A településen a Művészetek Völgye Közös Fenntartású Általános Iskola tagintézménye működik, az 1-4. osztályba járnak a helyi gyerekek, a felsősök Monostorapátiban tanulnak. Az általános iskola 8. osztályánál kevesebbet végzettek az idős korosztályból kerülnek ki. A mostani generáció már 18. éves korának betöltéséig tanköteles, így a 8. osztályt ebben az életkorban mindenki befejezte. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint Év Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma összesen Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség (TS 0901) Általános iskolai végzettség (TS 0902) 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség (TS 0903) Fő Fő % Fő % Fő % 2012 36 0,75 2,1% 11,25 31,5% 23,75 66,4% 2013 42 1 2,4% 17,75 42,0% 23,5 55,6% 2014 35 1 2,9% 16,75 47,9% 17,25 49,3% 2015 20 0 0,0% 10 49,4% 10,25 50,6% 2016 23 0,25 1,1% 10,5 45,7% 12,25 53,3% 2017 19 0,0% 8,5 44,2% 10,75 55,8% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 16
3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők Év Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók száma (TS 3401) 8. évfolyamot eredményesen befejezte a felnőttoktatásban (TS 3301) Fő Fő % 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2013 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2014 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2015 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2016 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2017 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A településen általános iskolai felnőttoktatásban senki nem vett részt az elmúlt öt évben, erre helyben nincs is lehetőség. Az önkormányzat tudomása szerint két helyi lakos van, aki nem fejezte be az általános iskolai tanulmányait, részükre már többször felajánlotta a képzési lehetőséget más településen, szervezett formában, de eddig nem éltek a lehetőséggel. Cél a képzésben való részvétel megszervezése és az érintettek bevonása az oktatásba. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában Szakiskolai Középfokú Szakközépiskolai felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők száma Év résztvevők összesen résztvevők száma (TS 3501) Gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők Középiskolai tanulók száma a felnőttoktatásban (TS 3601) Fő Fő % Fő % Fő % Fő 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 2013 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 2014 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 2015 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 2016 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 2017 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Szakiskolai, szakközépiskolai, gimnáziumi felnőttoktatás nincs a településen. c) közfoglalkoztatás A 2011. évi CVI. törvény módosította A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt. Ez egy speciális foglalkoztatási forma, meghatározza a foglalkoztatók körét, az elvégzendő munkafolyamatokat és a közfoglalkoztatásban részt vevők körét. A közfoglalkozás a munkaviszony egy speciális formája, államilag támogatott, célja a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók munkaerő-piacra történő visszakerülése, illetve bevonása. A közfoglalkoztatás átmeneti munkalehetőséget biztosít azoknak az embereknek, akiknek az önálló álláskeresés hosszú ideje 17
eredménytelen. A közfoglalkoztatási jogviszony a közfoglalkoztató és a közfoglalkoztatott által kötött határozott idejű közfoglalkoztatási szerződéssel jön létre, amelyet írásba kell foglalni. A közfoglalkoztatás nagyon sok esetben az egyetlen lehetőséget jelenti a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, álláskeresési támogatásban, vagy semmilyen szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők- átmeneti jellegű, határozott idejű foglalkoztatására. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűnek minősülnek az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő emberek. Alacsony a 15-24 év közötti korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését a szakmai tapasztalat hiánya, esetleg az iskolai végzettség hiánya befolyásolja. A munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. Taliándörögd község Önkormányzata rendszeresen és folyamatosan szervez közfoglalkoztatást. A Tapolcai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályának munkatársaival az önkormányzat munkakapcsolata nagyon jó. Éves szinten a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok elvégzésére az állandó státuszban lévő dolgozók mellett 2-5 főt foglalkoztatunk, akik a regisztrált munkanélküliek közül kerülnek ki. A közfoglalkoztatottak részére az önkormányzat a támogatás keretében munkavédelmi felszereléseket - munkaruha, munkavédelmi cipő, kesztyű- is biztosít. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A településen három nagyobb vállalkozás működik, ahol több embert tudnak foglalkoztatni, az egyik egy mezőgazdasági vállalkozás, ahol növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak, a másik fém megmunkálással, a harmadik faipari munkák végzésével foglalkozik, ahol zömében helyi embereket foglalkoztatnak. Két kereskedelmi egység van, ahol szintén helyi emberek dolgoznak. Több egyéni vállalkozó van, akik különböző területeken tevékenykednek. A gazdasági helyzet javulása miatt a településen is csökkent a munkanélküliek száma, aki rendelkezik szakmával és szeretne dolgozni, az talál munkahelyet, nagyon sok munkáltató munkaerő gondokkal küzd. A közelben lévő Tapolca és Veszprém városokban lévő munkáltatók több munkalehetőséget tudnak biztosítani, vannak munkáltatók, akik céges járatot biztosítanak a dolgozóknak, ezzel megoldva a korábbi közlekedési problémákat. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A településen a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok nincsenek. A település vonzáskörzetében található nagyobb településeken, illetve városokban esetlegesen szervezett programokról nincs információnk. Regisztrált pályakezdők részére estleg a Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályának szervezésében van lehetőségük képzésre, továbbképzésre. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A településen felnőttképzés és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások nincsenek. Jellemzően a járási székhelyen, Tapolcán a Batsányi János Gimnázium és a Széchenyi István Szakképző Iskola szervez képzéseket különböző szakmák megszerzésére és érettségi vizsgára. 18
g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A mélyszegénységben élőket és a szociálisan rászoruló személyeket a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjminimum összege alapján határozzák meg a szociális ellátások területén, ami jelenleg 28.500,-Ft. A családok jövedelmére, a mélyszegénységben élők meghatározására és az etnikai hovatartozásra vonatkozó adatok különleges adatnak minősülnek, az erre vonatkozó adatszolgáltatás önkéntes alapon történik. Az önkormányzat nem zárkózik el egyik célcsoport foglalkoztatásától sem, nem tesz diszkriminatív megkülönböztetést az emberek között, aki egészségi állapota és aktivitása alapján munkavégzésre alkalmas, annak lehetőséget biztosít az önkormányzat. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek, valamint a pályakezdő fiatalok. A helyi foglalkoztatás terén hátrányos megkülönböztetés nincs. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Jogszabályi háttér: A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.évi IV. törvény munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások fejezete írja elő az aktív korúak ellátását és a munkanélküliséghez kapcsolódó támogatásokat. Az állami foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény a munkahelyteremtést, a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását szolgáltatások nyújtásával is elősegíti. Képzési támogatás A jogszabályban meghatározott személyek részére kereset kiegészítés, vagy keresetpótló juttatás, valamint a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy a szakképesítés megkezdéséhez, a külön jogszabályban meghatározott kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történő részvételhez a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése adható. Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások A munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járulékaihoz támogatás nyújtható. Az álláskereső részére- az e törvényben meghatározott feltételek szerint- álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás: annak az álláskeresőnek, rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik. Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása: új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében. 19
Egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása: részmunkaidős és olyan foglalkoztatáshoz, amikor a munkavégzés a foglalkoztató székhelyéhez, telephelyéhez nem tartozó helyen, számítástechnikai eszköz felhasználásával történik. - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szabályozza az egyes szociális rászorultság alapján igénybe vehető ellátásokat, felhatalmazást ad a helyi önkormányzatoknak, hogy helyi rendeletben állapítsák meg a településen élő rászorulóknak adható támogatási formákat és a támogatás feltételeit. Az önkormányzat a törvényi kötelezettségének eleget téve megalkotta a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendeletét, ami 2015. március 1-től hatályba lépett. A helyi rendelet szabályozza a pénzbeli ellátásokat: települési ápolási díj, gyógyszertámogatás, lakhatással kapcsolatos kiadásokhoz nyújtott támogatás, rendkívüli települési támogatás, temetési támogatás, rendkívüli gyógyszer támogatás, gyermekek tanulmányainak támogatása és újszülött hozzátartozóinak egyszeri támogatása. A rendelet szerint természetbeni ellátások: köztemetés, pénzbeli támogatás természetbeni ellátás formájában is adható pl. élelmiszer, ruha vásárlása. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Év 15-64 év közötti állandó népesség száma (TS 0803 és TS 0804 összesen) Álláskeresési segélyben részesülők (fő) - (TS 1101) Álláskeresési segélyben részesülők % 2012 470 0,0% 2013 472 1 0,2% 2014 464 1,75 0,4% 2015 469 2,75 0,6% 2016 461 3,5 0,8% 2017 0 5 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskeresési segélyben részesülők száma a 15-64 év közöttiek tekintetében kis mértékben csökkent, ennek az is lehet az oka, hogy a nők számára 40 év munkaviszony után lehetőségük van korkedvezményes nyugdíj igénybevételére, ezért lehetnek nők, akik 60 évesen, vagy még fiatalabb korban nyugdíjba vonulhattak. Férfiak és nők esetében is az adott feltételek megléte esetén lehetőségük van nyugdíj előtti segély igénybevételére a Járási Hivatalok Foglalkoztatási Osztályán. 20
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma Év Regisztrált munkanélküliek/ nyilvántartott álláskeresők száma (TS 1301) Álláskeresési járadékra jogosultak (TS 1201) Fő Fő % 2012 36 5,75 16,1% 2013 42 2 4,7% 2014 35 4 11,4% 2015 20 2,75 13,6% 2016 23 2,5 10,9% 2017 19 3 15,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A regisztrált álláskeresők száma 2012-hez viszonyítva jelentősen csökkent. Javultak a munkaerőpiaci lehetőségek, nőtt a foglalkoztatottság. A járadékra jogosultak száma is csökkent, valószínűleg csak addig veszik igénybe a munkaviszony megszűnése után ezt az ellátást az emberek, amíg nem tudnak újra munkába állni. Év 3.3.3. számú táblázat - Aktív korúak ellátása - Rendszeres szociális segélyben, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, valamint foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Rendszeres szociális segélyben részesített regisztrált munkanélküliek száma (negyedévek átlaga) - TS 1401 (2015. február 28-tól az ellátás megszűnt, vagy külön vált EGYT-re és FHT-ra) Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülők átlagos száma 2015. márc. 1-től érvényes módszertan szerint (TS 5401) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma (2015. március 01-től az ellátásra való jogosultság megváltozott) Fő Fő 15-64 évesek %-ában Fő Munkanélküliek %-ában 2012 10,5 2,23% 20 55,94% 2013 21,75 4,61% 22 52,07% 2014 10,5 2,26% 13 37,14% 2015 6,75 1,44% 8 39,51% 2016 7,75 1 1,68% 8 36,35% 2017 6,25 1 #ZÉRÓOSZTÓ! 7 36,94% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Aktív korúak ellátása: Szt. (1993.évi III.tv.) szerint: Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A járási hivatal aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, 21
a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy c) aki fogyatékossági támogatásban részesül, vagy d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék folyósítási időtartama lejárt, vagy e) akinek esetében az álláskeresési ellátás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot, vagy f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy g) akinek esetében az ápolási díj, a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. -ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat. 2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%- át és vagyona nincs. Az aktív korúak ellátása tekintetében fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik, b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9, c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8, d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7, e) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá ahol f) az a) és b) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül. 6) Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás feltételeinek felel meg. 22
A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (2018-ban 22.800,-Ft) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult. Az aktív korúak száma a bázis évhez viszonyítva jelentős mértékben csökkent, ami a kedvező munkalehetőségeknek köszönhető. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Év Lakásállomány (db) (TS 4201) Ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány Bérlakás állomány (db) Ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma Szociális lakásállomány (db) Ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) Ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 2012 302 0 0 0 0 0 0 0 2013 302 0 0 0 0 0 0 0 2014 302 0 0 0 0 0 0 0 2015 302 0 0 0 0 0 0 0 2016 303 0 0 0 0 0 0 0 2017 303 0 0 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok A településen a lakások száma a vizsgált időszakban 4 évben azonos volt, csak 2016-ban emelkedett 303-ra és ez a szám maradt 2017-ben is. Új építésű házak nem épültek az elmúlt években, mert az önkormányzatnak jelenleg nem áll rendelkezésére közművesített építési telek. A korábban kialakított telkeken a tulajdonosok már megépítették a családi házukat. Szerencsére elégtelen lakhatási körülmények közötti lakás nincs, bár vannak olyan családok, akiknek az ingatlana rossz állapotban van. Az elmúlt évben az önkormányzat egy nehéz helyzetben lévő család házának felújításában nyújtott jelentős anyagi támogatást, illetve az önkormányzati dolgozók végezték el a tető cseréjét és a szükséges egyéb felújítási munkákat. 23