BÉÉSCSABA MJV HÉSZ 2012. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat özgyőlésének 5/2006 (I.26.) önk. rendelete egységes szerkezetben a 3/2012.(I. 30.) önkormányzati rendelettel BÉÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 1

BÉÉSCSABA MJV HÉSZ 2012. Tervezık: A 2000. évben jóváhagyott helyi építési elıírások és módosításaik: 2011 09. 23-ig MŐ-HELY TERÜLETFEJLESZTİ ÉS TERVEZİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Felelıs tervezı: Dr. Nagy Béla Társtervezı: Ruzsányi Tivadar A rendelet módosításai 2004-tıl ISS ÉS TÁRSA MŐÉPÍTÉSZ T. Felelıs tervezı: iss István A rendelet módosításai 2009-tıl NEMES ÉS ISS FT. Felelıs tervezı: Nemes Roland A rendelet módosításai: 2010-tıl ISS ÉS TÁRSA MŐÉPÍTÉSZ FT Felelıs tervezı: iss István CSABATERV FT Felelıs tervezı: metykó János A rendelet módosításai: 2011-tıl NEMES ÉS ISS FT Felelıs tervezı: Nemes Roland 2

BÉÉSCSABA MJV HÉSZ 2012. I. FEJEZET Általános elıírások A rendelet hatálya 1. (1) Jelen rendelet hatálya a Helyi Építési Szabályzatban (a továbbiakban: HÉSZ) és a Szabályozási Tervben (a továbbiakban: SZT) foglaltaknak megfelelıen, Békéscsaba Megyei Jogú Város teljes közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen (a továbbiakban: a területen) területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bıvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerősíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni csak: a) az általános érvényő elıírásoknak b) SZT, c) HÉSZ, d) a HÉSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a településrendezési és építési követelményekre vonatkozó jogszabálynak megfelelıen szabad. (3) A HÉSZ csak mellékleteivel együtt érvényes. (4) A SZT tartalma több tervlapon is ábrázolható. A szabályozás eszközei 2. (1) A SZT méretaránya nyomtatásban M=1:4000, külterületen M 1:8000. (2) 1 A HÉSZ mellékletei és függelékei: a) Mellékletek: aa) Értelmezı rendelkezések (fogalom-meghatározások)... (1. melléklet) ab) A HÉSZ-ben és a SZT-ben alkalmazott övezetek felsorolása... (2. melléklet) ac) Az övezetek területén elhelyezhetı építmények és melléképítmények... (3. melléklet) ad).az építési telkek zöldfelületi arány számításának követelményei... (4. melléklet) ae) Az (1) bekezdés szerinti SZT...(5. melléklet) af) Településkép védelem alá tartozó területek...(6. melléklet) b) Függelékek ba) Védelem alatt építmények jegyzéke..... (1. függelék) bb) Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi területek...(2. függelék) bc) Helyi természeti területek...(3. függelék) (3) A SZT kötelezı elemei: a) belterületi határvonal, b) szabályozási vonal 1. (folyamatos vonallal jelölve) a földmérési térképen beazonosítható elemekhez viszonyítva egyértelmően meghatározható vonal, 1 Módosította a 22/2011.(IX. 23.)önk. rendelet. Hatályos 2011. okt. 23-tól. 3

BÉÉSCSABA MJV HÉSZ 2012. c) szabályozási vonal 2. (szaggatott vonallal jelölve) geodéziailag beazonosítható pontokhoz nem köthetı szabályozási vonal, amit telekalakítási eljárás során kell pontosítani a szabályozási terv alaptérképén nem feltüntetett tereptárgyakat és adottságokat is figyelembe véve, de a pontosítás során az SZT-ben feltüntetett szabályozási szélesség nem csökkenthetı, d) különbözı övezeteket elválasztó övezeti határvonal, e) övezeti jel, f) a létesítmények védıterülete (védısávok és védıövezetek), g) a védelemre kijelölt területek és objektumok (természeti és épített környezet területi- és egyedi védelem alatt elemei). (4) A kötelezı jelleggel meghatározott elemektıl való eltérés a (3) bekezdés a) b),és c) alatti elemeknél csak legalább egy telektömbre kiterjedı SZT és a HÉSZ rendelet módosításával lehetséges. (5) Abban az esetben, ha az ingatlan-nyilvántartásban szereplı és a szabályozási terven feltüntetett telekhatárok között eltérés alakul ki, a szabályozási tervben meghatározott övezeti határvonalak a telekhatárokkal összhangban a szabályozási terv módosítása nélkül korrigálhatók, ha a beépítésre szánt területen a korrekció mértéke nem haladja meg a kisebbik telek területének 25%-át. ülönbözı övezetbe tartozó telkek összevonása esetén a szabályozási terven feltüntetett övezeti határvonalat továbbra is figyelembe kell venni és az eltérı övezetekbe tartozó telekrészekre különkülön alkalmazni kell az eltérı övezeti elıírásokat, azonban a beépítésre nem szánt övezetbe tartozó telekrész területe a beépítettségi hányad számítása során figyelembe vehetı. (6) (7) (8) A szabályozási terven kettıs övezeti jellel átalakuló területként meghatározott övezetekben az övezet megjelölésében második helyen rendeltetéső övezet a terület településszerkezeti terv szerinti tervezett övezeti besorolása. A tervezett övezeti besorolás csak a szabályozási terv módosítása után alkalmazható, annak hatályba lépéséig csak az övezeti megjelölés elsı helyén övezeti jelnek megfelelı elıírásokat kell alkalmazni. (9) 1 Alkalmazási elıírások 3. (1) Ott, ahol a HÉSZ és/vagy a SZT övezeti jele kialakult állapotra utal, ott az övezeti elıírásokat a kialakult állapotra figyelemmel kell alkalmazni. (2) 2 A városkép elınyösebb kialakítása, illetıleg megóvása érdekében az építésügyi hatóság a HÉSZ keretei között, tervezıi egyeztetés során a városi fıépítész bevonásával építési elıírásban meghatározhatja: a) az építmények elhelyezési módját, b) az építmények méreteit, c) az épületek homlokzatának kialakítását, d) az épületek tetızetének kialakítását, e) a közterületek mentén az épületek földszinti kialakítását (üzlet, árkád, stb.), f) az építmények takaratlanul maradó és közterületrıl közvetlenül látható határfelületeinek kialakítását, 1 Hatályon kívül helyezte a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.16 (2) 2 Módosította a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 27. -a. Hatályos 2011. okt.23-tól 4

BÉÉSCSABA MJV HÉSZ 2012. g) a közterületek burkolatának, mőtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdetı-berendezések kialakítását, h) a telkek és építési területek közterületrıl közvetlenül látható részén a tereprendezési- és kertészeti munkák elvégzését, i) a kerítések és a támfalak kialakítását. (3) 1 Védett területen (mőemléki környezet területén, helyi védett területen, helyi védett természeti területen és védett településképi területen) amennyiben az I. fokú építési hatóság szükségesnek tartja- a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által mőködtetett Építészeti Mőszaki Tervtanács (a továbbiakban: ÉMT) véleményezése szükséges: a) a védett területen lévı, egyedileg nem védett ingatlant nem érintı 1. telekalakításhoz, 2. közterület alakításhoz vagy annak megváltoztatásához, 3. közterületen lévı és közterületrıl látszó fák kivágásához (kivéve gyümölcsfa) és telepítéséhez, 4. földtani kutatás végzéséhez b) a védett területen lévı, egyedileg nem védett építmények továbbá köztárgyak, közüzemi felszerelések, közvilágítási és díszvilágítási berendezések, antennák, utcabútorok, utca- és házszámtáblák, út- és térburkolatok, zöldfelületek, kert- és vízépítészeti alkotások, hirdetıtáblák és hirdetı-berendezések, cégtáblák, illetve cégfeliratok és képzımővészeti alkotások létesítéséhez, elbontásához, cseréjéhez és bıvítéséhez. c) a védett területen a telekalakításnál, valamint a közterületen és telken belül végzendı építési tevékenységek során nemcsak a HÉSZ hanem a helyi értékvédelemre vonatkozó önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelıen kell eljárni. (4) Lakóterületen a kialakítható legnagyobb telekterület az építési övezetre elıírt legkisebb telekterület legfeljebb 2,5-szerese lehet. Vegyes területen a kialakítható legnagyobb telekterület az építési övezetre elıírt legkisebb telekterület legfeljebb 6-szorosa lehet. Ennél nagyobb telek csak szabályozási terv alapján alakítható ki. (5) A telkekre már meghatározó módon felosztott telektömbben az építési telkek kialakítása a telek építési övezetben elıírt legkisebb területének legfeljebb 20%-os csökkentésével lehetséges, ha az így kialakítható egyedi telkek az övezeti és más általános érvényő hatósági elıírások figyelembevételével beépíthetık. (6) Amennyiben (a SZT-ben feltüntetett) régészeti lelıhely védelme ezt indokolja, az építési hatóság a telek beépítési módját, elı-, oldal- és hátsókert méretét a lelıhely figyelembevételével az egyébként megengedettıl eltérı módon is engedélyezheti. 1 Módosította a 22/2011.(IX. 23.) önk. rendelet. Hatályos 2011. okt. 23-tól. 5

BÉÉSCSABA MJV HÉSZ 2012. II. FEJEZET 1 Sajátos elıírások (1) 2 (2) 3 Elvi építési engedélyhez kötött feltételek 4. (3) Az építésügyi hatóság az elvi építési engedélyben meghatározhatja: a) az épület elhelyezésének módját: 1. az övezetre elıírt legkisebb telekméret kétszeresét meghaladó összterülető telek esetén az utcakép védelme, a környezetben kialakult épületméretek alkalmazása érdekében az övezeti elıírásoknak megfelelı várható telekosztás szerinti építési hely(ek)et; 2. egy telken több épület elhelyezése esetében (a városkép egységes megjelenése érdekében); 3. védett épülethez és kialakult környezethez történı illeszkedés érdekében kötelezı építési vonal(ak)at az építési helyen belül; 4. egyéb települési értékhez, és az adottságokhoz történı illeszkedés érdekében; 5. közterületi építmény elhelyezését úgy, hogy az a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse, a beavatkozással érintett közterületszakasz (utcakép) látványát ne zavarja (korlátozza, takarja) az indokoltnál, illetve a környezetben kialakultnál nagyobb mértékben; 6. két közterületi homlokvonallal rendelkezı ( átmenı ) telkeken és a velük szomszédos saroktelkeken a fıépület meghatározott homlokvonal felıli elhelyezését és építési helyét. b) az építmény kialakítását: 1. a 35 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb lejtéső tetıidom esetén a tetıidom kialakítását; 2. a tetınyílás kialakításának módját; 3. az építmény tömeg- és homlokzatképzését az építészeti, utcaképi, településképi és tájképi illeszkedés módját, illetve az építmény jellemzı anyaghasználatát (a látványban, utcaképben együttesen érvényesülı, csatlakozó, illetve szomszédos épületek, illetve utcaszakasz látványához történı illeszkedés érdekében); 4. a zártsorú beépítéső épületek esetében az épület színezésének módját; c) a kiegészítı épületek és melléképítmények elhelyezését és kialakítását, különösen: 1. a kiegészítı épületek elhelyezésére szolgáló terület méreteit (a szomszédos ingatlanon szabályosan elhelyezett épület használati értékének védelme érdekében); 2. szabadon beépítési mód esetében kizárólag az építési telek hátsókertnek minısülı részén a telekhatáron vagy attól egy méteren belül elhelyezett kiegészítı épülethez történı csatlakozás módját: - az építmény közös telekhatáron zárt homlokzatának legnagyobb magassága nem haladja meg a 2,5 m-t, - nem akadályozza a szomszédos épület benapozását, illetve megvilágítását, továbbá - nem akadályozza a szomszédos ingatlan (kert) átszellızését. 1 Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk.rend. 3. -a. Hatályos 2011 okt.23-tól. 2 Hatályon kívül helyezte a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.16 (2) 3 Hatályon kívül helyezte a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.16 (2) 6

(4) (5) 2 BÉÉSCSABA MJV HÉSZ 2012. 3. az övezet elsıdleges rendeltetését kiegészítı épületekre kialakult beépítés esetén; 4. 1 a zavaró hatású építmények lakóterületen történı engedélyezési feltételeit 5. két közterületi homlokvonallal rendelkezı ( átmenı ) telkeken és a velük szomszédos saroktelkeken a kiegészítı épület(ek), építmény(ek) meghatározott homlokvonal felıli elhelyezését és építési helyét. Építési engedélyhez, szakhatósági hozzájáruláshoz és egyéb elıírásokhoz kötött létesítési feltételek 5. (1) Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységeken túlmenıen a) * b) állattartásra (is) szolgáló telepen csak rendeltetés megváltoztatására irányuló építési engedély alapján 1. növelhetı az állatállomány a város állattartásról szóló önkormányzati rendeletében megkülönböztetett állat fajtánként 25 %-nál nagyobb mértékben, 2. változtatható meg a telepen tartott állatok állattartási rendelet szerint értelmezett kategóriája. továbbá mindkét esetben az engedélyezési eljárásban a környezetvédelmi és a közegészségügyi szakhatóság közremőködése szükséges. c) az Má-1k építési övezetben lakás kialakítása csak a környezetvédelmi és közegészségügyi szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhetı, d) a SZT szerinti honvédelmi egyeztetési területeken 1. a 2000 m-es határvonalon belül 11 m-nél magasabb, illetve ilyen részt magában foglaló, és/vagy acél szerkezető építmény továbbá vasút, nagy forgalmú közút, 2. az 1500 m-es határvonalon belül villamos légvezeték, 3. az 1000 m-es határvonalon belül új építmény, mőtárgy, távbeszélı légvezeték, 4. az 500 m-es határvonalon belül közút csak a honvédelmi szakhatóság hozzájárulásával illetıleg kikötései szerint létesíthetı. (2) Az SZT-ben lehatárolt feltételhez kötött beépítés jelő területeken: a) az új beépítésre szánt területen jogszabály szerint elvégzendı telekalakítással kapcsolatban az út- és közmőépítésre való törvényi kötelezés keretében az építési hatóság az út -és közmőépítés telekalakítási tervvel összehangolt terveinek elkészítését és a telekalakítási tervvel egyidejő benyújtását is elıírja; b) az a) pontban meghatározott telekalakítási terv a meglévı közterületekkel és a tömbbelsı feltárását szolgáló, ön helyrajzi számon nyilvántartott közterülettel (úttal vagy magánúttal) határolt újonnan kialakított ön tömbben is alkalmazható; c) ha a területen a SZT szerint a beépítést káros környezeti hatás érinti, annak elhárításáig a terület beépítését célzó telekalakítás sem engedélyezhetı; d) ha a területen egykori bombázás vagy tüzérségi tevékenység bármilyen nyoma tapasztalható 1 Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.1 Hatályos:2010.XI.22. 2 2 Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.1 Hatályos:2010.XI.22. * Hatályon kívül helyezte: 37/2008. (IX. 22.) önk. rendelet. 7

BÉÉSCSABA MJV HÉSZ 2012. vagy ismert, a telekalakítási tervhez tőzszerészeti vizsgálat dokumentumait is csatolni kell. Meglévı (kialakult) állapot 6. (1) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani: a) kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb és a visszamaradó telkek területe eléri az övezetre elıírt legkisebb telekméretet (vagy ha ennél kevesebb, akkor a telektömbben kialakult és beépített telkek területének átlagos területét); b) tömbbelsı feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telek területe eléri az övezetre elıírt legkisebb telekterületet. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell érje az övezeti elıírásoknak megfelelıen beépíthetı legkisebb telekterületet. c) ialakult telekméret alatt a ténylegesen meglévı telekméret értendı. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelıen kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni. d) 1 Tömbtelken belül meglévı beépítetlen vagy már részben beépített úszótelket bıvíteni és beépíteni, valamint meglévı beépített úszótelket bıvíteni, csak a tömbtelekre elıírt beépítettség mértékéig akkor lehetséges, ha e) da) az építési helyen jelölt területen városépítészeti, építészeti, városképi, beépítési szempont (foghíjbeépítés, meglévı beépítés befejezése, utcasor-utcakép javítása), db) új lépcsıház építése, meglévı lépcsıház akadálymentesítése, dc) új külsı felvonó létesítése, a meglévı felvonó korszerősítése, akadálymentesítése, dd) épületgépészeti vagy épületvillamossági korszerősítés, de) utólagos hıszigetelés készítése, df) részlegesen felépített építmény építésének befejezése indokolja. A felsorolt esetekben a tömbtelekre elıírt legnagyobb beépítettség, szinterületsőrőség, építménymagasság, és minimális zöldfelületi mutató betartása mellett az úszótelek legnagyobb beépítettsége 100% lehet. 2 Tömbtelken belül új építési telket kijelölni,s azt beépíteni csak abban az esetben szabad, ha a tömbtelken belüli teljes beépítés nem haladja meg a tömbtelekre a HÉSZ-ben elıírt maximum beépítettséget és a HÉSZ-ben elıírt egyéb városépítészeti paraméterek (a tömbtelek szintterületsőrősége, a minimum zöldterület, a tömbterületre elıírt építménymagasság) is betarthatók. A tömbtelken belıli építési telek városépítészeti paramétereinél a HÉSZ-ben meghatározott építési övezetnek megfelelı OTÉ elıírások maximumát kell alkalmazni és betartani Az építési telek egyéb kialakítását (kerítés vagy kerítés nélküli lehatárolását, út- és járda- és kertészeti kiképzését) a tömbtelek jellegének megfelelıen szabad megtervezni, kivitelezni és fenntartani. (2) Általános mezıgazdasági területeken valamint a kertes mezıgazdasági területek esetében a kertek méretétıl lényegesen eltérı, az általános mezıgazdasági területen fekvıkéhez hasonló mérető és beépítéső telkeken a meglévı épületek 6666 m 2 -nél kisebb telken is 200 m 2 beépített területig 1 Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 4. -a. Hatályos 2011 okt.23-tól. 2 Létrehozta a 22/2011. (IX. 23.) önk. rend. 4. -a. Hatályos 2011 okt.23-tól. 8

BÉÉSCSABA MJV HÉSZ 2012. bıvíthetık. A bıvítés során értelemszerően alkalmazni kell a 17. egyéb elıírásait. (3) A kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját (az épület építési helyen belüli elhelyezésének módját) a vonatkozó elıírások és az illeszkedés jogszabályban megállapított szabályai szerint kell meghatározni: a) Az elıkert mérete a kialakult állapothoz igazodó kell legyen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az övezet területén. b) 1 Az oldalkert mérete a beépítési módtól függıen oldalhatáron beépítés esetén a tényleges építménymagasság, szabadon és ikres beépítés esetén annak fele kell legyen, amely 2/3-ára csökkenthetı, de legalább 4,0 méternél kisebb nem lehet. méter kell legyen, ha ahhoz a tőzvédelmi szakhatóság szakvéleményben elızetesen így nyilatkozik. c) 23 A hátsókert mérete a tényleges építménymagasság mértéke kell legyen, amely az elıírt érték 2/3-ára csökkenthetı. ialakult övezetekben a hátsókert a telekmélységtıl függıen el is maradhat., ha ahhoz a tőzvédelmi hatóság véleményben elızetesen így nyilatkozik. A hátsókert a telekmélységtıl függıen el is maradhat. d) Az övezetben elıírt vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységő telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg: 1. sem az övezetre elıírt legkisebb telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét, 2. sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét, 3. sem a kisvárosi övezetben a 30 métert, kertvárosi övezetben 40 métert, falusi övezetben 60 métert. (4) Az illeszkedés általános szabályai kialakult oldalhatáron beépítés esetén: a) A szabályozási terven lehatárolt Mőemléki jelentıségő terület -en, Mőemléki környezet -en és Helyi értékvédelmi terület -en belül ott, ahol oldalhatáron beépítés alakult ki az övezeti elıírások keretei között új épület elhelyezése esetén a kialakult utcakép védelme érdekében az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával 3,0m-re csökkenthetı. b) Ott, ahol az övezeti elıírások oldalhatáron beépítési módot írnak elı, de az a kialakult állapot (pl.: kis telekszélességnél) miatt nem alakítható ki az övezeti elıírások keretei között zártsorú beépítési mód létesítése is megengedett. c) Ha az oldalhatáron beépítés céljára már kialakított egyedi telek a szomszédos telken vagy elhelyezhetı vagy építési engedéllyel rendelkezı épületeket figyelembe véve az épületek között elıírt legkisebb távolság hiánya miatt nem volna beépíthetı, az építésügyi hatóság a tőzvédelmi hatóság elızetes szakvéleménye alapján azt is engedélyezheti, hogy az I-III. tőzsági fokozatú lakó- és üdülıépületek egymással szemben fekvı, illetve az így elhelyezhetı homlokzatai között az elıírt benapozottság teljesülése esetén min. 4,0 m távolság legyen, ha az épületek egymástól átfedı oldalhomlokzatainak magassága 5,0 m-nél nem nagyobb és az egyiken legfeljebb csak 1,80 m mellvédmagasságú és helyiségenként (közlekedı, tisztálkodó, illemhely, fızı és élelmiszertároló mellékhelyiségek) legfeljebb 1 db 60/60 cm mérető szellızıablak, szellızınyílás található. 1. Ez a lehetıség a már meglévı, oldalhatáron, az építési övezet elsıdleges rendeltetésének megfelelı épület oldalkert irányú keresztszárnnyal történı bıvítése esetén is alkalmazható, ha a bıvítés célját szolgáló keresztszárny a fıépület utcai homlokzatsíkjától legalább 3,0 m-rel hátrább áll, tetıszerkezete a fıépületével egybeépül és gerincmagassága a fıépület tetıgerincének magasságát nem lépi túl. 2. Ez a lehetıség a már meglévı, oldalhatáron fıépület hátsókert irányú bıvítése esetén is alkalmazható, kizárólag oldalhatáron beépítéső, egyedi lakó övezetben lévı telkek esetén. 1 Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2. (1)Hatályos:2010.XI.22. 2 Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2. (1)Hatályos:2010.XI.22. 3 Módosította a 22/2011. (IX. 23) önk. rend. 5 -a. Hatályos 2011 okt.23-tól. 9

BÉÉSCSABA MJV HÉSZ 2012. (5) Az illeszkedés általános szabályai kialakult zártsorú beépítés esetén: a) Ott, ahol zártsorú beépítés alakult ki, a zártsorúan összeépült épület vagy épületrész mélysége általában a szomszédos telken épületek átlagos mélysége, illetve legfeljebb 18 m lehet az övezeti elıírások keretei között, továbbá a hátsókert felé esı épületrész szélessége nem lehet több az ott található telekszélesség 40%-ánál. b) A szabályozási terven Mőemléki környezet -en, Helyi értékvédelmi terület -en belül ott, ahol zártsorú beépítés alakult ki - a kialakult telekméretek és a kialakult utcakép védelme érdekében - új épület elhelyezése esetén- hézagos zártsorú beépítés létesítése is megengedett Az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával legalább 3,0 m kell legyen. c) Zártudvaros (a hátsó telekhatárig terjedı beépítés) csak védett épület illetve védett terület településszerkezeti értékeinek megırzése érdekében létesíthetı. d) 1 100 %-os beépítettség csak ott létesíthetı, ahol egyébként a megengedett legnagyobb beépítettség legalább 75%. (6) Az építési vonal a kialakult telektömbben: a) foghíj és saroktelek esetében: illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telkek beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb elıírás ettıl eltérı beépítést ír elı. b) ha a közbensı telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen: illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb elıírás ettıl eltérı beépítést ír elı. (7) A kialakult telektömbben a legnagyobb építménymagasság: a) foghíj esetében nem haladhatja meg: 1. sem a csatlakozó szomszédos épületek ±1 méterrel eltérı magasságát, 2. sem az érintett utcaszakasz súlyozott - a beépített telkeken épületek figyelembe vételével számított építménymagasságát), 3. 2 Az 1. és 2. ponttól eltérı építménymagasság az utcakép kedvezıbb kialakítása érdekében az övezetben elıírt maximális építménymagasság betartásával engedélyezhetı. b) saroktelek esetében, vagy ha a közbensı telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, nem haladhatja meg: 1. sem a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb magasságát, 2. sem az érintett utcaszakasz átlagos építménymagasságát, 3. 3 Az 1. és 2. ponttól eltérı építménymagasság az utcakép kedvezıbb kialakítása érdekében az övezetben elıírt maximális építménymagasság betartásával engedélyezhetı. c) 4 Az építménymagasság kialakult értékétıl a kedvezıbb utcakép kialakítása érdekében az építésügyi hatóság legfeljebb 3,25 méter (egy szint) eltérést engedélyezhet, de telken belüli magasságváltással ennél nagyobb építménymagasság-eltérés engedélyezhetı a különbözı építménymagasságokat megengedı építési övezetek csatlakozásánál. A magasságváltást úgy kell megoldani, hogy homlokzat tényleges magassága a nagyobb magasságú övezetbe tartozó telken a kisebb magasságú övezet felıli telekhatártól 3 m távolságban a kisebb építménymagasság szintjétıl, a telekhatártól ellentétes irányban 45 -os szögben emelkedı sík alatt maradjon. (8) Új magas tetı létesítése, magas tetı átalakítása esetén a tetızet magassága - általában - ne nyúljon az utcavonalon vagy az épület közvetlen környezetében épületek gerincvonala fölé és illeszkedjék az utcaképhez. a) Szabadon beépítés esetén az új magas tetı hajlásszöge - megközelítıleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében szomszédos épület(ek) tetısíkjának lejtésszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetısíkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévı épület(ek)-hez kell alkalmazkodni. 1 Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2. (1)Hatályos:2010.XI.22. 2 Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2. (4)Hatályos:2010.XI.22. 3 Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2. (4)Hatályos:2010.XI.22. 4 Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2. (4)Hatályos:2010.XI.22. 10

BÉÉSCSABA MJV HÉSZ 2012. b) Zártsorú beépítés esetén a magastetı tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek takaratlan tőzfalait, és a tetısík(ok) hajlásszöge - megközelítıleg - legyen azonos a takarandó tőzfal(ak) oromvonalának hajlásszögével. Ott, ahol a csatlakozó szomszédos épületek oromvonalának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok vagy nagyobb, mint 45 fok a csatlakozás módját esetileg kell meghatározni a szomszédos épületekhez illeszkedve. (9) Meglévı ipari illetıleg a környezetében az ott meglévı vagy településrendezési terv szerint létesíthetı rendeltetési egységek területén a megengedettnél nagyobb környezetterhelést okozó létesítmény bıvítése, rendeltetésváltozása és/vagy a meglévınél nagyobb környezetterhelést okozó átalakítása csak akkor engedélyezhetı, ha az építtetı a létesítmény körül saját költségén a szakhatóságok által elıírt nagyságú védıterületet alakít ki. 11

BÉÉSCSABA MJV HÉSZ 2012. III. FEJEZET 1 Területelhasználás Területi változások (közigazgatási terület, bel- és külterület) 7. (1) özigazgatási szempontból Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területe bel- és külterületre tagolódik. (2) Építési szempontból Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagolódik. (3) A belterület határvonalát a településszerkezeti terv és a SZT rögzíti. (4) Területet a város belterületébe vonni csak ütemezetten, az igénybevételnek megfelelıen szabad. (5) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben elhelyezhetı építmények fajtáját és elhelyezésük módját a vonatkozó elıírások mellett a 3. számú mellékletben foglaltak alapján kell meghatározni. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek 8. (1) A lakó-, a vegyes-, a gazdasági-, és a különleges területek a város beépítésre szánt területébe (területeibe) tartoznak. (2) A közlekedési- és közmőterületek, a zöldterületek, az erdıterületek, a mezıgazdasági területek és az egyéb területek a város beépítésre nem szánt területébe (területeibe) tartoznak. Az építési övezetek és övezetek rendeltetése 9. (1) A SZT a telkek építési szabályait az övezeti elıírásokkal határozza meg. Az övezetek rendeltetése a területükön elhelyezhetı építmények, illetve melléképítmények alapján különül el. (2) 2 Az övezeti elıírásokban nem szabályozott - eltérı rendeltetéső - létesítmény esetében a terület rendeltetésének történı megfelelést igazolni kell. (3) A területen - a terület nyugalmának biztosítása érdekében - a környezetet zavaró hatású tevékenységre szolgáló új építmény és a már meglévı építmény bıvítése nem helyezhetı el az alábbi területfelhasználási egységek területén: a) lakóterületek: - nagyvárosias lakóterület; - kisvárosias lakóterületek, - kertvárosias lakóterületek, - falusias lakóterületek, b) különleges területek - nagykiterjedéső sport- és szabadidı-terület, egészségügyi, oktatási és konferencia központok területe. (4) A HÉSZ szempontjából a környezetet zavaró hatású építménynek kell tekinteni minden olyan 1 Létrehozta a 22/2011. (IX.23.) önk. rend. 6 -a. Hatályos 2011 okt.23-tól. 2 Módosította a 29/2010.(XI.22.) önk.rend.2. (4)Hatályos:2010.XI.22. 12

BÉÉSCSABA MJV HÉSZ 2012. létesítményt, ahol a létesítmény rendeltetésszerő üzemelése közben keletkezı zaj nem haladja meg a területre elıírt határértéket, de a tevékenység másodlagos következményei meghaladhatják a területen elvárható káros környezeti hatások mértékét, így különösen az alábbiakat: a) Nagy szállítási forgalmú létesítmény - a lakóterület győjtıút vagy annál magasabb rendő út melletti részének kivételével - még akkor sem helyezhetı el, ha egyébként a létesítmény az övezeti elıírásoknak megfelelıen elhelyezhetı lenne. b) Autós étterem, gyorsétterem, zenés vendéglátó létesítmény, diszkó és egyéb hasonló jármőforgalommal járó vendéglátó- és szórakoztató létesítmény. E létesítmények csak győjtıút vagy annál magasabb rendő út mentén helyezhetık el. a) erthelyiséggel üzemelı új közösségi szórakoztató építmény a győjtıút vagy annál magasabb rendő út mentén is csak abban az esetben létesíthetı, ha a zaj elleni megfelelı védelem méretezett védıtávolság kialakításával biztosítható, figyelembe véve a vagyonvédelmi szempontokat is. b) ereskedelmi, illetve raktározási célú helyiségeket is magában foglaló építmény úgy létesíthetı, ha a rakodási zaj elleni megfelelı védelem zárt és fedett rakodóudvarral vagy méretezett védıtávolság kialakításával biztosítható. c) A lakóterületen (azaz a köz-, ill. magánutakkal határolt lakóterületi egységben) élık ellátásához szükségesnél nagyobb kapacitású, vagy/és nagyobb területet kiszolgáló létesítmény, így az a alábbi létesítmények nem helyezhetık el, amennyiben azok nem győjtıút, vagy annál magasabb rendő út mellett létesülnének: - 1000 m2-nél nagyobb alapterületen napi cikkeket, 100 m2-nél nagyobb alapterületen egyéb árufajtákat, és 20 kg-nál nagyobb tömegő árucikkeket árusító továbbá a viszonteladókat is kiszolgáló kereskedelmi létesítmény, - 20 kg-nál nagyobb tömegő berendezések javítására is alkalmas szolgáltató egység, - több mint 50 fı egyidejő befogadására alkalmas vendéglátó egység, - körzeti nagyságrendnél nagyobb orvosi rendelı, gyógyszertár. 13