Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület
Csongrád környékének legfontosabb helynevei: Üdvözöljük Önt/Önöket a Csongrád, Köröszugi túraútvonalunkon! 1. Ugi-rét 2. Tiszaalpári Holt-Tisza 3. Kelem 4. Becsőtó 5. Kabzatelek 6. Búzás 7. Bokros-puszta 8. Háromág és Téfölös 9. Halesz 10. Erzsébet-erdő 11. Öregszőlők 12. Győrfös 13. Gyója 14. Kónyaszék 15. Csukás-tó 16. Bagi-lapos 17. Elsőpart 18. Bökény 19. Arany-sziget 20. Serházzug 21. Serházzugi Holt-Tisza 22. Baltás 23. Kilences 24. Csomorkány-lapos 25. Nagy-Osztás 26. Szentpál 27. Nagytó 28. Gyójai Holt-Tisza 29. Gyójai-sziget 30. Alsó-föld 31. Compó 32. Mámairéti Holt-Tisza 33. Mámairét 34. Kablát-sziget 35. Nagy-Gombás 36. Ellésparti Holt-Tisza 37. Várhát 38. Nagyréti-morotva 39. Nagyrét 40. Karabata-tó 41. Dög-Körös 42. Szakadás 43. Rázsonyi Holt-Körös 44. Rácz Holt-Körös 45. Kifli 46. Tőke-ér 47. Csiga-ér 48. Tehenes 49. Öthalom 50. Vadas és Vadas-ér 51. Demeter-ér 52. Felső-földek 53. Hosszú-hát 54. Tó-köze-öblözet 55. Fekete-Örvény-szögi Holt-Körös 56. Malomzugi Holt-Körös 57. Írisz-tó 58. Bökényi Holt-Körös 59. Keselyzugi Holt-Körös 60. Felső-rét 61. Jaksor-ér 62. Tőke-ér 63. Keskeny-ér 64. Kistőke 65. Zalotai-lapos A Csongrád, Köröszugi túraútvonalon a Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület természeti és kultúrtörténeti értékeit ismerhetik meg az idelátogatok. A túraútvonal teljes hossza 26.7 km, amelyhez 1 kiinduló állómás és 6 pihenőhely tartozik. (A kiinduló állomás és a pihenőhelyek közötti távolságokat zárójelben tüntettük fel.) Kiinduló állómás: Csongrád Kereszt tér (Parkolóhely) 1.sz. pihenőhely: Justin-gátőrház (1.7 km), 2sz. pihenőhely: Külső-Elléspart (2.2 km), 3.sz. pihenőhely: Farkas-gátőrház (2.8 km), 4.sz. pihenőhely: Mámairéti Holt-Tisza (5.0 km), 5.sz. pihenőhely: Tőkefoki-gátőrház: (8.0 km), 6.sz. pihenőhely: Szakadás (3.0 km), Kiinduló állómás: Csongrád, Kereszt tér (4.0 km) A Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület a Környezet- és Természetvédők Csongrád Városi Egyesületének kezdeményezésére Csongrád Város Önkormányzata képviselő-testületének rendeltével 1996. január 1-től jött létre. A terület természeti értékeit Deák József tanár és Deák József Áron egyetemi hallgató (ma a Szegedi Tudomány Egyetem tudományos munkatársa) tárta fel. A védettényilvánítás célja: a még közel természetes állapotban fennmaradt egyedülállóan gazdag élővilággal rendelkező ártéri erdők, holtágak, kubikgödrök megőrzése, a Tisza szabályozása következtében kialakult ligeterdők, bokorfüzesek, nádasok, a holtágak fajgazdag növény- és állatvilágának, tájképi értékeinek védelme, kultúrtörténeti emlékek és környezetük megőrzése, az őshonos fajok fennmaradásának biztosítása, védett és fokozottan védett madarak háborítatlan fészkelésének és vonulásának biztosítása.
Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület elhelyezkedése A 806 ha területű Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület a Tisza bal partján az ún. Kőröszugban helyezkedik el, délről 10 km hosszan a Tisza, keletről 5 km hosszan a Körös öleli körül. Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület részei A Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület nyolc részből áll: 1. Ártéri erdő a Tisza bal partján 2. Mámairéti-Holt-Tisza 3. Ellésparti-Holt-Tisza 4. Nagy-Gombás (holtág az ártéri erdő területén) 5. Szakadás (holtág az ártéri erdő területén) 6. Fekete vagy Dög-Körös 7. Rázsonyi Holt-Körös 8. Ártéri erdő a Körös jobb partján. Mámairéti Holt-Tisza A fenti részekből Tisza és a Körös mindkét partját kísérő hullámtéri erdők 2004. évben NATURA 2000 területté lettek minősítve. A NATURA 2000 területen belül a Tisza hullámtere különleges természetmegőrzési és különleges madárvédelmi terület, míg a Körös hullámtere különleges természetmegőrzési terület besorolást kapta bár élővilága (többek közt madárvilága) a Tisza mentéhez hasonlóan igen fajgazdag. A terület természetföldrajzi jellemzése A Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület az Alföld nagytájon belül a Dél-Tisza-vidék nevű középtáj Dél- Tisza-völgy elnevezésű kistáján fekszik. A táj a Tisza és a Körös folyók árterülete. Éghajlati jellemzők Csongrád környéke nedves kontinentális éghajlatú, amelyre a meleg nyár és a szárazság a jellemző. Az évi napsütéses órák összege 2070 óra, ami igen soknak számít országos viszonylatban. Nyáron a napfénytartam 830-840 óra, télen 200-210 óra közt alakul. Az évi középhőmérséklet 10,5 C, ami a tenyészidőszakban eléri a 17,5 C-ot is. Az évi csapadékösszeg 540-550 mm közötti, amelyből 320-330 mm a vegetációs időszakban hullik. A hótakarós napok átlagos évi száma 32-35, a legnagyobb átlagos hóvastagság 18 cm körüli. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, de második leggyakoribb szélirány főleg őszszel a K-i és a DK-i. Hidrológia Hidrogeológia A jégkorszak első felében még a Duna folyt vidékünkön, s Szentes környékén egyesült a Tiszával. A dunai eredetű hordalékot a mélyfúrások, de Elléspart parti dűnéjének homokja is bizonyítja. A szél felszínformáló munkája is ez utóbbi területre korlátozódott. Elléspart parti dűnéje kétcsúcsú: a mentett oldali részen található Külső-Elléspart, amely 7 m-rel emelkedik ki a 80 m magas környezete fölé, míg a hullámtéren elhelyezkedő Belső-Elléspart mintegy 10 m-es kiemelkedés. Elléspart egykor összefüggött a jobb parton lévő Bokrosi Szőlőheggyel (a Pilis-Alpári homokhát déli elvégződése), azt csak a holocén folyamán vágta le a Tisza. A Duna medrének jégkorszak folyamán bekövetkezett áthelyeződését követően e táj a Tisza vízrendszerébe került át. A táj mai arculatát Tisza és a Körös alakította ki, az elmúlt 10.000 év folyamán. A Körös fiatalabb vízfolyás, a holocén első felében az Ős-Tisza egykori medrét foglalta el. A felszínen többnyire öntésiszap van, amin réti öntéstalaj alakult ki. A folyó jelenkori meanderezését jelzik a Köröszugban a Nagyréti Morotvák és az Ellésparti Holt-Tisza egymással párhuzamos holtmedrei és övzátonyai. A Tisza több helyen szigeteket is épített: ilyen pl. a Lófogó-sziget, a Kablát-sziget, a Györfös és a Radovits-sziget. A folyamszabályozás idején a táj gyökeresen megváltozott. A Lófogó-szigetet a megépült gát vágta ketté. A Mámairéti Holt-Tisza Kablát-szigete a gát megépülésével félszigetté vált, ugyanis a gát az egykori sziget déli részét metszi. A gátak építéséhez szükséges föld kitermelésével jöttek létre a kubikgödrök, amelyek később értékes vizes élőhelyekké váltak. 2 Fűz-nyár ligeterdő 3
A folyamszabályzási munkálatok során keletkeztek a holtágak is. A hullámtéren kívül rekedt holtágakat mentett oldali holtágaknak nevezzük. Ilyenek a Köröszugban: a Mámairéti Holt-Tisza, az Ellésparti Holt-Tisza, a Dög-Körös és a Rázsonyi Holt-Körös. Közülük a Mámairéti Holt-Tisza egy folyózug átmetszésével született. A Rázsonyi Holt-Körös újholocén idején, természetes módon lefűződött Körös meander. Az Ellésparti Holt-Tisza és a Dög-Körös egy-egy szigetet vett körül. Mivel a gátat e szigeteken át építették meg, így a fenti mederrészek a mentett oldalra kerültek, míg a hullámtéren maradt mederrészekből hullámtéri holtágak keletkeztek, amelyek az árvizek idején bőséges vízellátásban részesülnek. Ezek a Szakadás és a Nagy-Gombás. Vízterek jelenlegi állapota A holtágak közül a Mámairéti Holt- Tisza a leghosszabb (9,5 km), s a legnagyobb szabad vízfelszínnel rendelkező holtág. Az Ellésparti Holt-Tisza és a Nagy- Gombás régen egymással összefüggő meandert képeztek, de a Lófogó-szigetnél megépített gát elválasztotta őket. A hullámtéri rész erőteljesebb feltöltődésnek indult. Az un. Belső Nagy-Gombás nagyobb feltöltődöttsége miatt sekélyebb, mocsarasabb, júniusra általában kiszárad. A külső rész mélyebb, így egész éven át vízzel borított, a vízszint nyáron rendszeresen lecsökken, de csak nagyon száraz nyarakon szárad ki (1992). Ekkor a nagy szabad vízfelelületű, mérsékelten feltöltött Ellésparti Holt-Tisza is kiszáradt. Nagy-Gombás (holtág a Tisza hullámterén) A Rázsonyi Holt-Körös teljes hossza 4,8 km, ám szabad vízfelülete kevesebb, mint 100 m hosszú, ugyanis a holtág nagy részét mocsári élőhelyek borítják. A legfeltöltődöttebb részek élőhelyei a szukcesszió további állomásait jelzik: a tavasszal vízborította alsó foknál mocsárrétek, míg a még feltöltődöttebb felső foknál fűz-nyár ligeterdők találhatók. A Dög-Körös v. Fekete-Körösben március vége és május eleje közt van víz, de nyárra rendre kiszárad. Ezért medrét fűz-nyár ligeterdők borítják. A Szakadás fordított L-alakú íve az egykori Ős-Körös-torok része. A holtág sekélyvizű, feltöltődött. A holtág alsó foka teljesen feltöltődött, belesimul a Körös-torki rét gyepébe, a magassásosok jelzik a medret. Az alsó fok közelében a gát tövénél egy szélesebb öblözet található, mivel a gát építése során, kubikgödörré szélesítették e szakaszt. A holtág a Tisza és a Körös felöl is kap vizet árvizek idején. Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület természeti értékei A területen a Környezet- és Természetvédők Csongrád Városi Egyesülete eddig 129 védett állat és növény fajt tárt fel. A védett fajok közül 95 faj madár közöttük 19 faj fokozottan védett (bakcsó, bölömbika, kis kócsag, nagy kócsag, fekete gólya, fehér gólya, kanalasgém, fattyúszerkő, gyöngybagoly, gyurgyalag, haris, kormos szerkő, kuvik, nagy goda, piroslábú cankó, törpegém, rétisas, vörös gém, gólyatöcs). A többi védett faj közé emlősök, hüllők, kétéltűek, rovarok és növények tartoznak. Rázsonyi Holt-Körös A természetvédelmi terület jellemző fás társulása a fűz-nyár ligeterdő, melynek korosodó állományai főleg a folyók és kubikgödrök mentén őrződtek meg. A fákra futó parti szőlő és vadkomló, a nyári melegben a fákról csöpögő víz, a kidőlt fák törzsét és a talajt vastagon borító moharéteg olyan érzést keltenek, mintha egy esőerdőben sétálnánk. A kubikgödrök partján védett növények is élnek, mint pl. a nyári tőzike és a tiszaparti margitvirág (pontusi-pannon faj). Az erdők számos ragadozó és énekes madárfajnak is otthont nyújtanak. Fekete v. Dög-Körös (holtág) A védett terület legértékesebb élőhelytípusai a holtágak, amelyek talán legjobban őrzik a táj egykori arculatát. A holtágak felszínén a sulyom és a rucaöröm figyelhető meg. Az egész terület a Tisza menti zöld folyosó része, ezért nemcsak hazai, hanem nemzetközi jelentősége is van, hiszen eltérő éghajlatú, s ezért eltérő élővilággal rendelkező területeket köt össze, nemzetközi madárvonulási útvonalak vezetnek keresztül rajta. Az őszi és a tavaszi madárvonulás idején darvak és vetési ludak csapatai húznak át a terület felett. A gátoldal védett növénye a réti iszalag, mely különösen a Körös mentén virágzik nagy tömegben. 4 5 Ellésparti Holt-Tisza
Értékes élőhelyek a hullámtéri rétek is. Belső-Ellésparton jól megférnek egymás mellett a kultúrtörténeti és természeti értékek. Itt ugyanis egy XI. századból származó bencés monostort tártak fel a régészek, amely az egykori faluhoz, Ellésmonostorhoz tartozott. Szakadás (holtág a Tisza hullámterén) Rácz Holt-Körös A Tisza folyó június közepén érdekes eseménnyel lepi meg az erre látogatót. Ekkor látható ugyanis a tiszavirágzás, amely az országban egyre ritkább. A tiszavirágzás legjobban a pontonhídról figyelhető meg - a rajzás késő délután (17 óra) és naplemente közé esik, amely általában csak derült és szélcsendes időjárási körülmények mellett jelentkezik. A téli madárvendégek közül a fenyőpinty, a fenyőrigó és a süvöltő érdemel említést. A Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület átminősítése országos védettségre folyamatban van és remélhetően mielőbb valamelyik közeli Nemzeti Park részeként gyarapítja hazánk természeti értékeit. A terület természeti értékeinek őrzését és további feltárását a Környezet- és Természetvédők Csongrád Városi Egyesülete végzi. Kultúrtörténeti értékek Belső-Ellésparton található XI. századból származó bencés monostor alapjai Elléspart mint árvízmentes kiemelkedés igen fontos szerepet játszott mindig is a Nagyrét életében, különösen árvizek idején. Ide hajtották a szarvasmarhákat is legelni és itt ellették meg borjaikat is, így kapta nevét Elléspart. Elléspart a középkorban még a Tisza jobb partján helyezkedett el, ám a Tisza mederváltozásainak következtében átkerült a bal partra. A védőgát (töltés) megépítése után a hullámtéri kiemelkedés Belső-Elléspart, míg a mentett oldali kiemelkedés Külső- Elléspart nevet kapta. A XI. században Belső-Elléspartra a Bor-Kalán nemzettség bencés apátságot épített, amelyet egy 1306-os oklevél Elleusmonustura (Ellésmonostor) néven említ. Ekkor a birtok zálogként Kopasz nádorhoz került, majd 1326-ban a Szeri család birtoka lett Elléspart. A monostor körül egy falu is kialakult, melyet zömével kunok laktak. Nagy természetes szaporulatuk miatt azonban egy részük az egyház fele elköltözött, s megalapította Kiskunfélegyházát (innen eredeztethető a város neve). A török világ nagy pusztítást végzett a környéken, ám 1547-ben Parlagi László földesúr kőből álló udvarházát Ellésen azon kevés Csongrád megyében megmaradt középkori építészeti emlékként említik, amely túlvészelte a pusztítást (Deák, 1978). A terület azonban elnéptelenedett a folyó mederváltozásait követő új vízrajzi helyzet és az árvizek miatt. A gát építésekor is előkerültek törmelékek, amelyeket a gátba építettek be. Keviczki Jolán a múlt században még a monostor pincéjét is megtalálta. A templom zömében réti mészkőből épült falait elhordták a tanyák építésére. A templom román stílusban épült. Három hajója volt, az északi oldalon volt egy kis sekrestyéje is. A XIII. században a nyugati falra két tornyot, a sekrestye helyén kis kápolnát emeltek. Ellésmonostor 6 7
Az 1990-es években a régészek a Göttingeni Egyetem segítségével feltárták az egykori monostor alapjait és a környező sírokat. A templom alapjainak rekonstruálására is sor került. Az ásatás kultúrtörténeti védettséget élvez. A falak az időjárás és az esetleges magas árvizek ellen kátránypapírral és hálóval fedettek. További állagmegóvás szükséges. Kisebb telepben gyurgyalagok is költenek a monostor régészeti feltáró gödreiben. Itt jól megférnek egymás mellett a kultúrtörténeti és természeti értékek. A monostor, mint idegenforgalmi látványosság a természetvédelmi terület egyik kiemelkedő értéke. Tanyák A Köröszug kultúrtörténeti értékeihez a tanyák is hozzátartoznak. A Köröszug 216 álló tanyájából csak 2 esik a Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület határain belülre, de 93 közvetlen annak határán fekszik. A tanyasi településforma a Köröszug területén a folyamszabályzást követően a XIX sz. végén jelent meg. A területen ezt megelőzően az időszakos vízborítás nem kedvezett állandó település létesítéséhez. A középkorban létezett ugyan Ellésparton Ellésmonostor falu és minden bizonnyal ekkoriban Várhát árvízmentes kiemelkedésén is állhattak épületek, azonban ezek a törökkor folyamán elpusztultak, s így legfeljebb a halászathoz és állattenyésztéshez kapcsolódó, időszakos szállások létezhettek e területen. A Nagyrét gátja teljes egészében az 1890- es évekre készült el. Az árvízmentesítés után a városban lakó emberek közt osztották szét a területet, de azok a rossz közlekedés miatt nem szívesen jártak ki művelni földjeiket, ezért többen eladták részüket olyanoknak, akik már tanyákat is építettek oda. A tanyasi gazdálkodási forma a Köröszugban a fokgazdálkodást váltotta fel. Az itt lakó emberek meghagyták az idős fekete és szürke nyarakat, fehér fűzeket, magyar kőriseket, de ők maguk is telepítettek fákat (pl. akác, szürke és fekete nyár). A fák, gyümölcsösök zöld szigetté válva fontos költőhelyei lettek számos madárfajnak. A tanyasi gazdálkodási formát az 1960- as évektől részben felváltotta a nagytáblás gazdálkodás, ami jelentősen csökkentette a tanyák számát. A lakosság jó része a városba költözött, eladta, elhanyagolta tanyáját, a népesség elöregedett. Számos helyen a fákat kivágták, az épületeket eldózerolták, s a tanyahelyet szántóföld váltotta fel. Ez a folyamat még ma is tapasztalható. A rendszerváltozást követően a tanyák egy részébe visszatért az élet, környékükön kistáblás gazdálkodás alakult ki. Csongrádi Fahíd/pontonhíd A Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Területre, a Dél-Tiszazug falvaiba Csongrád városából a fahídon, más néven a pontonhídon keresztül jutunk el. A Tisza magyarországi szakaszán hasonló híd csak Dombrádnál és Tiszadobnál áll. Európában máshol ilyen hidak nem láthatók, ezért ez egy ipari-közlekedéstörténeti műemlék is. A múlt század végén ugyan már komp kötötte össze Csongrádot a Nagyréttel, de a folyamszabályzás során árvízmentessé vált, jó minőségű földek oly sok terményt adtak, annyira megnőtt a forgalom, hogy a komp már nem tudta az igényeket kielégíteni. 1895-ben Sohlya Gyula jegyző a Csongrád Községi Közgyűlésnek javasolta az Esztergomnál feleslegessé váló hajóhíd egy részének megvásárlását. A Nagyréti Közbirtokosság támogatásával 1896-ban 5 hídosztályt és a hídosztályonként hozzájuk tartozó 3 tölgyfahajót megvásárolta. 1896 augusztus 30-ára készült el a teljes híd, amely 223,6 méter hosszú és 7,8 méter széles volt. Ebből gyalogosoknak 1,8 méter le lett választva, s rajta két rakott kocsi is elfért egymás mellett. 1919-ben a románok lerombolták a hidat. A helyreállítást követően takarékossági okok miatt egysávosra redukálták az útpályát. A Tisza mederváltozása és a jégrongálás miatt 1932-ben az áthaladási nyomvonalat áthelyezték, a jobb parti hídfő 140 méterrel feljebb került a Tisza folyásirányával szemben. 1936 nyarától villanyvilágítás is üzemelt a hídon, amely 4 tonnás teherbírású volt. 1944 októberében a hidat felrobbantották. Az új hidat 1949 júniusában adták át a forgalomnak. Ez a vasvázú, deszka útburkolatú híd 9 pár katonai pontonokra épült. A pontonhíd 1956-ban nyerte el jelenlegi formáját, amely 199 m hosszú, 3.2 m széles, 7,5 tonna teherbírású. A híd középső része nyitható, amit hajó (Géza) mozgat. Itt engedik át a gyér hajóforgalmat és az annál gyakoribb uszadékokat. A híd egysávos. A hidat télire és nagy árvizekkor szétszerelik. December közepétől március közepéig nappal kompközlekedés van. Ha a Tisza kilép a hullámtérre, akkor a hajózócsatornán csak egy kisebb hajó vontatta ladik (dereglye) közlekedik, amely kerékpárokat, motorokat, gyalogosokat tud szállítani. 8 9 Tanya Tőkefoknál
Várhát (Várháti domb) A Várháti domb Csongrádtól 5 km-re a csépai kövesút két oldalán helyezkedik el. A Tisza szabályozása előtt az ártérben elhelyezkedő nagy kiterjedésű löszdomb. Jelenleg egy tanyaépület, egy harangláb és egy kereszt van rajta. Régebben ezen a helyen általános iskola is működött, amelynek épületét lebontották. Várhát-harangláb 1936-ban megépített a csépára vezető kövesút a Várháti dombot két részre vágta. Az út építése során alulfűthető kemencét találtak az iskola felüli részen, hasonló kemencét találtak az út másik oldalán lévő részen is kútásás közben. Ezekben a kemencékben kincseket rejtegettek a törökök elől. A feltételezések szerint Várhátról alagút is vezetett Csongrád, mások szerint Elléspart felé. A volt várháti iskola mögött szarmata eredetű nagyobb cserépedény maradványokat találtak ezeket a csongrádi múzeumba szállították. A domb környékén mélyszántáskor három sorban elhelyezkedő lyukakat találtak. Egy-egy sorban nyolc lyuk volt feltételezés szerint ezek egykori cölöpök lyukai lehettek. A várháti dombon lévő haranglábnál eddig ismeretlen személy elhelyezett egy kézzel írott táblát, amelyen az alábbi szöveg olvasható: Attila (Etzelle) hun-magyar fejedelmünk id. u. 453. okt. 7. házassága idején méreg által elhunyt. A dombon lévő egyháznál ravatalozták fel. Fiát Ellákot (Ellést) itt avatták vezérré, édesapját innen vitték a Tiszaágyi kriptába, Csongrád alá Aranyszigetre (ma holtág) eltemetni A fenti legenda is feltételezi Várhát és Elléspart közötti egykori kapcsolatot. A túraútvonalunkon és annak környékén található természeti és kultúrtörténeti értékeinek megtekintését ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék megismerni a Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület biológiai sokféleségét és kulturális örökségét különös tekintettel az oktatási intézmények, hazai és külföldi szakemberek valamint az ökoturizmus iránt fogékony hazai és külföldi látogatók részére. Külön kérésre, előzetes időpont egyeztetéssel a Környezet-és Természetvédők Csongrád Városi Egyesülete szakvezetést vállal a Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Területen kialakított túraútvonalon. Környezet- és Természetvédők Csongrád Városi Egyesülete 6640 Csongrád, Szentesi út 1. Telefon / fax : 63 /481-033 Mobil: 06-30/6327-275 Email: kornyezetvedok@vnet.hu Levelezési cím: 6640 Csongrád, Pf.: 123. 12 13
Kiinduló állomás (Csongrád, Kereszt tér) A kiindulóhely és az 1. pihenőhely közötti területen 1. pihenőhely (Justin Gátőrház) Az 1-2. pihenőhely közötti területen Élőhely Állat és növényfajok Jelenségek, egyebek Tisza folyó, hullámtéri erdő fűz-nyár ligeterdő nemes nyaras Védett állatok Tiszavirág Barna varangy Erdei béka Kecskebéka Leveli béka Barázdabillegető Dankasirály Erdei pinty Fekete rigó Füsti fecske Molnár fecske Kék cinege Széncinege Kis fakopáncs Nagy fakopáncs Tengelic Vörösbegy Zöldike Nyári tőzike Tiszaparti margitvirág Nem védett növények Amerikai kőris Farkasalma Feketenyár Gyalogakác Parti szőlő Sárganőszirom Süntök Szeder Szürkenyár Vadkomló Élőhely Állat és növényfajok Jelenségek, egyebek Tisza folyó, hullámtéri erdő Helytörténeti, kulturális, geológiai értékek Hasznos információk 14 15 Tiszavirág Tiszavirágzás A hullámtéren a parti szőlő liánszerűen felfutott a fákra Helytörténeti és kulturális értékek Fahíd/ pontonhíd Nepomuki Szent János szobra Árvízi emlékoszlop Hasznos információk A kiinduló állomás és az 1.pihenőhely közötti távolság: 1.7 km A tiszavirágzás június 10-20 között 18-20 óra között figyelhető meg a fahídról, de csak derült meleg időben Csongrád felől haladva a csépai út baloldalán figyelhető meg Története megtalálható a táblánkon A Tisza jobbpartján a fahídi lejáró előtt jobbra a gáton látható. Nepomuki Szent János a vizek, az átkelők, a hajósok, a vízimolnárok és a halászok szentje, védője. A Tisza bal partján, a csépai út rampája és a gát töve között található fűz-nyár ligeterdő nemes nyaras Mentett oldali szántóterületek Medermaradványok fűzfa csoportokkal Védett állatok Barna varangy Erdei béka Fehér gólya Gyurgyalag Kakukk Kecskebéka Leveli béka Barázdabillegető Egerészölyv Erdei pinty Fekete rigó Fürgegyík Füsti fecske Mezei pacsirta Mezei veréb Molnár fecske Kék cinege Széncinege Tövisszúró gébics Nagy fakopáncs Tiszaparti margitvirág Nem védett állatok Őz Nem védett növények Farkasalma, Gyalogakác, Szeder, Nemes nyár, Bédai B2 nemes fűz, Ligeti zsálya, Fehérmécsvirág, Nád, Spárga Növényzeti zónák a gát oldalán Telepített és természetközeli erdők Tisza menti zöld folyosó A mentett oldali medermaradványok nagyobb áradások során megtelnek fakadó vízzel Külső és Belső Elléspart Ellésmonostor alapjai Tanyák a mentett oldalon 1-2. pihenőhely közötti távolság: 2.2 km Külső-Elléspart a mentett oldalon a gát tövében, Belső Elléspart a gáttól beljebb a Tisza hullámterén található Belső- Ellésparton található Barázdabillegető
2. pihenőhely (Külső- Elléspart) A 2-3. pihenőhely közötti területen 3. pihenőhely (Farkas gátőrház) A 3-4. pihenőhely közötti területen Élőhely Tisza folyó, hullámtéri erdő fűz-nyár ligeterdő holtágak kubikgödrök Állat és növényfajok Védett állatok Bakcsó Egerészölyv Fehér gólya Fekete gólya Gyurgyalag Kis kócsag Nagy kócsag Szürke gém Réti iszalag Rucaöröm Sulyom Jelenségek, egyebek Holtágak Nagy-Gombás Ellésparti v. Lófogó szigeti Holt-Tisza Mámairéti Holt- Tisza (alsófok) Helytörténeti, kulturális értékek Ellésmonostor Hasznos információk Az 2.pihenőhely és a 3. pihenőhely közötti távolság: 2.8 km A XI. századból származó bencés monostor Belső Ellésparton található Hullámtéri holtág Mentett oldali holtágak A holtág alsó fokának két ága között látható a Kablát-sziget Élőhely Állat és növényfajok Jelenségek, egyebek Hasznos információk holtág szántóföldek Védett állatok Kétéltűek Kecskebéka Leveli béka Hüllők Fürge gyík Mocsári teknős Vízisikló Madarak Bakcsó Egerészölyv Fehér gólya Fekete gólya Gyurgyalag Kis kócsag Nagy kócsag Nádi sármány Szürke gém Mámairéti Holt-Tisza A 3. és a 4.pihenőhely közötti távolság: 5.0 km Mentett oldali holtág (Csongrád leghosszabb holtága) A holtág parti zónájában nádasok, gyékényesek és ezek madárvilága tanulmányozható Nagykócsag Rucaöröm sulyommal Gyurgyalag Emlősök Mezei cickány Korai denevér Közönséges sün Vakondok Rucaöröm Sulyom Nem védett állat Bütykös hattyú Kecskebéka A holtág partjának közelében, a víz felszínén figyelhetők meg A nyílt vízen figyelhető meg 16 Nyári tőzike Levelibéka 17
4. pihenőhely (Mámairéti Holt-Tisza) A 4-5. pihenőhely közötti területen 5. pihenőhely (Tőkefoki gátőrház) Az 5-6. pihenőhely közötti területen Élőhely holtágak szántóföldek magas sásrét Állat és növényfajok Védett állatok Madarak Bakcsó, Barna rétihéja, Bölömbika, Bubos vöcsök, Cserregő nádiposzáta, Dankasirály, Egerészölyv, Énekes nádi poszáta, Fattyúszerkő, Fehér gólya, Függő cinege, Gyurgyalag, Jégmadár, Kis kócsag, Mezei veréb, Nádi tücsökmadár, Nagy kócsag, Szárcsa, Szürke gém, Törpegém, Vetési varjú, Vizityúk Rucaöröm, Sulyom, Réti iszalag Nem védett állat Őz Nem védett növények Bákatutaj, Nád, gyékény Jelenségek, egyebek Mámairéti Holt-Tisza, Rácz Holt- Körös Réti iszalag Helytörténeti, kulturális értékek Bőrhidak A Mámairéti Holt-Tiszán mesterségesen kialakított átkelőhelyek Várháti domb Kubikerdő Hasznos információk A 4. és az 5.pihenőhely közötti távolság: 8.0 km Rácz Holt-Körös mentett és hullámtéri oldalon is megfigyelhető (a gát vágja ketté) Kitérővel érhetjük el, a csépai út két oldalán helyezkedik el A rucaöröm és a sulyom főleg a Pintér átjárónál (bőrhíd) figyelhető meg A réti iszalag a Körös-gát hullámtéri oldalán fordul elő Élőhely holtágak szántóföldek hullámtéri erdők kubikgödrök Állat és növényfajok Védett állatok Madarak Bakcsó Barna rétihéja Egerészölyv Fehér gólya Fekete gólya Kis kócsag Mezei pacsirta Mezei veréb Nagy kócsag Szürke gém Rucaöröm Sulyom Réti iszalag Nem védett állatok Őz Róka Nem védett növények Békatutaj Nád Gyékény Nyílfű Sárganőszirom Jelenségek, egyebek Mentett oldali holtágak Rázsonyi Holt-Körös Fekete vagy Dög-Körös Hullámtéri holtág Szakadás Fehér gólya Hasznos információk Az 5. és a 6. pihenőhely közötti távolság: 3.0 km A 2006. évi magas árvízkor a Körös-gát mentett oldali része megcsúszott. A honvédség kitartó küzdelmének köszönhető, hogy a Nagyrétet nem öntötte el az árvíz. Szakadásnál figyelhető meg A sárganőszirom a gát hullámtéri tövénél és kubikgödrök partján, a békatutaj és nyílfű a holtágak vizén figyelhető meg. 18 Sárga nőszirom 19
6. pihenőhely (Szakadás) A 6. pihenőhely és a kiinduló állomás közötti területen Élőhely Állat és Növényfajok Jelenségek, egyebek Helytörténeti, kulturális értékek Hasznos információk Hullámtéri erdő Kubik gödrök Szántóföldek Védett állatok, rovarok Tiszavirág Kétéltűek Barna varangy, Erdei béka, Kecskebéka, Leveli béka Hüllők Vízisikló, Fürgegyík A hullámtéren a parti szőlő liánszerűen felfutott a fákra Árvízi emlékoszlop A 6. pihenőhely és a kiinduló állomás közötti távolság: 4.0 km A Tisza bal partján, a csépai út rampája mellet a gátoldalán található Legenda Attiláról Árvízi emlékoszlop Tiszaparti margitvirág Tisza folyó 20 Madarak Bakcsó, Barázdabillegető, Dankasirály, Egerészölyv, Erdei pinty, Fehér gólya, Fekete gólya, Fekete rigó, Füsti fecske, Kék cinege, Kis fakopáncs, Kis kócsag, Mezei pacsirta, Molnár fecske, Nagy fakopáncs, Nagy kócsag, Széncinege, Szürke gém, Tengelic, Vörösbegy, Zöldike, Tiszaparti margitvirág, Rucaöröm, Sulyom, Réti iszalag, Nyári tőzike Nem védett állat Őz, Róka Nem védett növények Nyílfű, Sárganőszirom, Fekete nyár, Süntök Vadkomló Tiszavirágzás Fahíd/pontonhíd Nepomuki Szent János szobra A tiszavirágzás június 10-20 közötti időszakban, 18.00-20.00 óra között figyelhető meg a fahídról, de csak derült meleg időben Története megtalálható a táblánkon A Tisza jobbpartján a fahídi lejáró előtt jobbra a gáton látható. Nepomuki Szent János a vizek, az átkelők, a hajósok, a vízimolnárok és a halászok szentje, védője. Csomós feketenyár
Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület 1. Ártéri erdő a Tisza bal partján 2. Mámairéti Holt-Tisza 3. Ellésparti Holt-Tisza 4. Nagy-Gombás (holtág a Tisza hullámterén) 5. Szakadás (holtág a Tisza hullámterén) 6. Fekete- vagy Dög-Körös (holtág) 7. Rázsonyi Holt-Körös 8. Ártéri erdő a Körös jobb partján Készítette, projektgazda: Csongrád Város Önkormányzata 6640 Csongrád, Kossuth tér 7. Tel/Fax: 63/571-900, www.csongrad.hu Kiadásért felel: Szántai Szilvia Szöveg: Deák József Deák József Áron Fotók: Deák József Nyomdai előkészítés és nyomás: SILBER-Nyomda Kft. E-mail: silbernyomda@invitel.hu