Buják Község Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Buják Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2018-2023.

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Értékeink, küldetésünk...7 Célok...7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)...9 1. Jogszabályi háttér bemutatása...9 2. Stratégiai környezet bemutatása...9 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége...10 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység...26 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége...38 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...42 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...46 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása...48 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...49 1. A HEP IT részletei...50 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...50 A beavatkozások megvalósítói...51 Jövőképünk...52 Az intézkedési területek részletes kifejtése...53 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...68 3. Megvalósítás...72 A megvalósítás előkészítése...72 A megvalósítás folyamata...72 Monitoring és visszacsatolás...73 Nyilvánosság...73 Érvényesülés, módosítás...75 4. Elfogadás módja és dátuma...76 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Buják Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Buják község a Cserhát déli részén, a Buják és a Virágos patak találkozásánál fekszik, a Cserhát legnagyobb települése. Területe 5304 ha. Bujákhoz több külterület - Galambos-puszta, Újkút, Szilos, Keselyrét és Hényelpuszta tartozik. A falu zárt település, megközelítése szilárd burkolatú úton csak Kisbágyon felől lehetséges. A település Budapesttől 80 km-re fekszik, legközelebbi városok Pásztó és Hatvan. A településen nagyobb cégek, vállalkozások nincsenek. Buják a 90-es évekig virágzó településnek számított, a fiatalok elvándorlása nem volt jellemző. Azóta a nagyobb foglalkoztatók megszűntek (Mg.Tsz, Varroda), illetve kisebb munkaerővel dolgoznak tovább (Erdészet, HM.Üdülő, önkormányzati intézmények). A lakosság nagy része ingázik, főleg Budapesten, ill. a környékbeli (Hatvan, Gödöllő) gyárakban dolgoznak. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosított, hiszen a településen működik 8 osztályos iskola, 3 csoportos óvoda, háziorvosi és védőnői alapellátás, heti 3 alkalommal fogászat, 4 alkalommal fiókgyógyszertár. A községben főzőkonyhát is üzemeltet az önkormányzat, innen látjuk el az óvodai és iskolai étkeztetést. A szociális étkeztetés keretében közel 100 idős emberhez szállítjuk ki az ebédet, valamint a házi segítségnyújtás is megoldott a településen. A nappali ellátás igény hiányában megszűnt. A településen működik művelődési ház és közösségi tér is. Az intézmények állapota jónak mondható, felújításuk, korszerűsítésük megtörtént, ill. folyamatban van. 3

A községben az ivóvíz és a vezetékes gáz hálózat 90-es évek végén megépült, a szennyvízberuházás 2016- ban valósult meg. 2018. évben a községbe vezető Buják-Kisbágyon közötti útszakasz teljes felújítása megtörtént, ami nagyban javítja az itt élők életminőségét, hiszen a településre csak ezen az úton lehet bejutni, valamint a település lakóinak nagy része ingázik a lakóhelye és a munkahelye között. Az önkormányzati utak állapota felújításra, javításra szorul. Az utóbbi időben 9 út rekonstrukciója valósult meg, valamint a főút is új burkolatot kapott, azonban itt még vannak tennivalók, hiszen sok utca, többek között a temetőbe vagy a háziorvosi rendelőbe vezető út minősége nagyon rossz. A kereskedelmi ellátás megfelelő, hiszen a faluban 5 élelmiszer-bolt, 1 húsbolt, 2 italbolt, 1 cukrászda, 3 vegyes kereskedés működik. A művelődési házban történő árusítások rendszeresek. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Év Fő (TS 0101) Változás 2012 2 187 2013 2 182 99,8% 2014 2 183 100,0% 2015 2 170 99,4% 2016 2 157 99,4% 2017 2 010 93,2% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A lakónépesség száma csökkenést mutat. Oka, hogy a településen 1990 után a helybeli és környékbeli munkahelyek száma jelentősen csökkent. Nem települt le új munkahelyteremtő vállalkozás, a meglévőkben pedig jelentős létszámleépítés történt vagy megszűntek helyi vállalkozások. A fiatalok elvándorlása nagyon jellemző a településre, hiszen a tanulmányaik befejezése után már nem a településen képzelik el a jövőjüket. A településre az elöregedés jellemző. 2.1. számú táblázat - Állandó népesség összetétele nemek és korcsoportok szerint (a 2016-os év adatai) Korcsoport Fő Az állandó népességből a megfelelő korcsoportú nők és férfiak aránya (%) Férfiak Nők Összesen (TS 0301) Férfiak Állandó népesség száma (férfiak TS 0300, nők TS 0302) 1 015 1 094 2 109 48,13% 51,87% 0-2 évesek (összes száma TS 0305, aránya TS 0316) 67 0-14 éves (férfiak TS 0306, nők TS 0307) 165 145 310 7,82% 6,88% 15-17 éves (férfiak TS 0308, nők TS 0309) 29 33 62 1,38% 1,56% 18-59 éves (férfiak TS 0310, nők TS 0311) 632 599 1 231 29,97% 28,40% 60-64 éves (férfiak TS 0312, nők TS 0313) 69 84 153 3,27% 3,98% 65 év feletti (férfiak TS 0314, nők TS 0315) 120 233 353 5,69% 11,05% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Nők 4

Állandó népesség - férfiak életkori megoszlása Állandó népesség - nők életkori megoszlása 145; 13% 233; 21% 0-14 éves (férfiak TS 0306, nők TS 0307) 33; 3% 15-17 éves (férfiak TS 0308, nők TS 0309) 84; 8% 599; 55% 18-59 éves (férfiak TS 0310, nők TS 0311) 60-64 éves (férfiak TS 0312, nők TS 0313) 65 év feletti (férfiak TS 0314, nők TS 0315) 7% 12% 62% 16% 3% 0-14 éves (férfiak TS 0306, nők TS 0307) 15-17 éves (férfiak TS 0308, nők TS 0309) 18-59 éves (férfiak TS 0310, nők TS 0311) 60-64 éves (férfiak TS 0312, nők TS 0313) 65 év feletti (férfiak TS 0314, nők TS 0315) Az állandó népességben a férfiak aránya a 0-59 éves korosztályban magasabb, míg a 60 év felett ez a tendencia megfordul. Ennek oka a férfiak magas halandóságában keresendő. 2.2. számú táblázat - 15-17 éves gyermekek száma Korcsoport Fő Változás 2001 2011 Fő 15 éves gyermekek száma 0 16 éves gyermekek száma (TS 0501) 17 16-1 17 éves gyermekek száma (TS 0502) 16 18 2 Összesen 33 34 1 Forrás: TEIR - KSH, Népszámlálási adatok 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti 0-14 éves Év állandó korú állandó Öregedési lakosok lakosok index (%) száma (fő) száma (fő) (TS 0328) (TS 0327) 2012 327 305 107,21% 2013 324 304 106,58% 2014 340 307 110,75% 2015 348 306 113,73% 2016 353 310 113,87% 2017 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 120,00% 100,00% 80,00% 60,00% 40,00% 20,00% 0,00% Öregedési index (%) 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A 3. számú táblázatból jól látható, hogy a 65 év feletti lakosok száma meghaladta a 0-14 éves lakosok számát, ezáltal az öregedési index a vizsgált években mindig 100 % felett volt. 5

Év Állandó jellegű odavándorlás (TS 0601) 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások Elvándorlás (TS 0600) Egyenleg Állandó oda-, és elvándorlások különbségének 1000 állandó lakosra vetített száma (TS 0602) 2012 21 32-11 -2,6 2013 17 16 1-2,6 2014 52 54-2 -1,15 2015 44 48-4 -2,96 2016 44 48-4 -4,24 2017 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 2 0-2 Belföldi vándorlások egyenlege (fő) 2012 2013 2014 2015 2016 2017-4 -6-8 -10-12 A belföldi vándorlásoknál az állandó jellegű odavándorlások száma alacsonyabb, mint az elvándorlások száma, azonban ez a különbség az utóbbi években nem volt jelentős és nem emelkedett nagymértékben. Ennek egyik oka, hogy az alacsony ingatlanárak miatt több üresen álló házat megvásároltak és sokan költöztek a településre. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás Év Élveszületések száma (TS 0701) Halálozások száma (TS 0702) Természetes szaporodás (fő) 2012 19 23-4 2013 21 31-10 2014 19 24-5 2015 17 25-8 2016 21 34-13 2017 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6

0-2 Természetes szaporodás (fő) 2012 2013 2014 2015 2016 2017-4 -6-8 -10-12 -14 A fenti táblázatból megállapítható, hogy a halálozások száma jóval magasabb, mint a születések száma. Mivel a mutató negatív előjelű, természetes fogyásról van szó. Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, illetve az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. A helyi esélyegyenlőségi program kiemelt figyelmet fordít: az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére, a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítására, a munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítására, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében, a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Buják település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, 7

a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 8

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás tekintetében az Ebktv. által előírt, hatályos HEP bemutatására van szükség. Az Ebktv. 2010. május 1-jén hatályba lépett 63/A. -a rendelkezett a helyi esélyegyenlőségi programról. A rendelkezés értelmében a helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadott el, melyet 2 évente át kellett tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. A rendelkezést a 2011. évi CLXXIV. törvény módosította, így az esélyegyenlőségi programra vonatkozó szabályozás az Ekbtv. 31. -ába került át. Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben törvény keretei között önállóan mérlegelhet. Az állampolgári öngondoskodás, együttműködési készség erősítését szolgálja az a felhatalmazás, amely szerint a képviselő-testület törvényi felhatalmazás alapján egyes közszolgáltatások igénybevételét rendeletében feltételekhez kötheti. E részben ezeket a képviselő-testületi, az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő rendeleteket is szükséges bemutatni. A helyi önkormányzat által hozott szabályozást érintő kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (2013. január 1-étől hatályba lépő) rendelkezik 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Buják Község Önkormányzat 2018. évi költségvetéséről szóló 1/2018.(II.26.) önkormányzati rendelet 9

A pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 3/2015.(II.20.) önkormányzati rendelet A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításáról szóló 19/2005.(XII.30.) A helyi rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 8/2011.(IX.09.) önkormányzati rendelet A szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól szóló 13/2016.(XI.30.) önkormányzati rendelet Buják Községi Önkormányzat 2015-2020 évekre szóló 5 éves gazdasági programja: 1/2015.(II.02.) képviselő-testületi határozat 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Buják Község Önkormányzata önálló hivatalt működtet, valamint az oktatási-nevelési, valamint szociális és gyermekjóléti feladatait is önállóan látja el. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. A helyi adatgyűjtésben az alábbi intézmények szolgáltattak adatot: Bujáki Cseperedő Óvoda, Bujáki Szent-Györgyi Albert Általános Iskola, Családgondozó, Szociális ügyintéző, Háziorvos. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adat a településen élő roma lakosság száma, azonban erre vonatkozóan nem volt adatunk, itt helyi adatgyűjtésre volt szükség. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A mélyszegénység nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége is és azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. Bujákon a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat tapasztalatai alapján összességében elmondható, hogy ellátottaik körében tendenciaként értelmezhetően növekedett a tartósan szegény családok, ezzel párhuzamosan a veszélyeztetett gyermekek száma, csökkent a szülők motiváltsága, érdektelenné, apatikussá váltak. A településen élő, szolgálatukkal kapcsolatba kerülő családok jelentős része rendkívül alacsony jövedelemből és egyre rosszabb lakás- és szociális körülmények között él. Az esetek jelentős részében egyik, illetve mindkét szülő álláskereső, az ezzel járó anyagi nehézségek a legtöbb családnál konfliktusokat idéznek elő, melyek kezelése több esetben igényelt segítséget. A higiénés körülmények, és a szülők egészségi állapota is romlást mutat, így a gyermekek testi, lelki fejlődésének feltételei is kedvezőtlenebbek, melyek iskolai sikertelenségekhez, lelki betegségekhez és devianciákhoz vezethetnek. A mélyszegénységet összetett jelenségként kell kezelni, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreinek ellátása során törvényben meghatározott módon és mértékben biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását. Az utóbbi években, Bujákon ennek következtében is érezhetően csökkent az álláskeresők száma. Míg 2012-ben 199 regisztrált 10

munkanélkülit tartottak számon a településen, addig 2017. hasonló időszakában 117 főt. A változás oka lehet a munkalehetőségek bővülése, kisebb mértékben a munkaképes korú lakosság elvándorlása. A Kormány legutóbb 2015 márciusában alakította át a szociális ellátórendszert lényegében az önkormányzatokra bízva a fenntartást. Megszüntették a központi lakhatási és adósságrendezési támogatást. A rendszeres szociális segélyt sokkal kevesebben kaphatják meg. Különösen a nyugdíj előtt állóknak egyedüli esélyként maradt a közmunka, amit kötelező elvállalniuk, ha valamilyen bevételhez akarnak jutni. Az álláskeresési járadékot kilenc hónapról háromra rövidítették. Helyi szinten az egyik legnagyobb közfoglalkoztató és a munkát koordináló szerv továbbra is az önkormányzat, a munkavégzés helyét pedig az önkormányzat és intézményei biztosítják. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP-ben elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján a településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A mélyszegénység többdimenziós jelenség, amely megmutatkozik többek között az alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban. Az alacsony képzettség miatt ez a réteg legfeljebb a közfoglalkoztatásban vehet részt. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A 3.2.1. számú táblázat éves szinten mutatja a településen élő aktív korú lakosság nemek szerinti lebontott létszámát, valamint az adott évben nyilvántartott álláskeresők létszámát, százalékos arányát. Az adatokból látható, hogy a nyilvántartott álláskeresők százalékos aránya a vizsgált időszakban csökkent, a munkanélküliség a férfiak esetében magasabb értéket mutat. 3.2.1. számú táblázat - Munkanélküliségi ráta nemek szerint 15-64 év közötti állandó népesség (fő) Regisztrált munkanélküli/nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Év Férfi (TS 0803) Nő (TS 0804) Összesen Férfi (TS 0801) Nő (TS 0802) Összesen (TS 0803) Fő Fő Fő % Fő % Fő % 2012 755 758 1 513 103 13,6% 97 12,8% 199 13,2% 2013 754 753 1 507 95 12,6% 74 9,9% 169 11,2% 2014 741 740 1 481 102 13,7% 63 8,5% 165 11,1% 2015 742 732 1 474 96 12,9% 66 9,0% 162 11,0% 2016 730 716 1 446 74 10,1% 56 7,8% 129 8,9% 2017 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 59 #ÉRTÉK! 58 #ÉRTÉK! 117 #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 11

Álláskeresők aránya 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Nők aránya Férfiak aránya Összes álláskereső aránya Amennyiben a nyilvántartott álláskeresők csoportját szűkebb korcsoportokra tovább bontva vizsgáljuk, látható, hogy legkisebb arányban a 20 éven aluli lakosság körében találhatóak regisztrált munkanélküliek. Ennek magyarázata lehet, hogy a 16. életévüket betöltött lakosok többsége még az oktatási rendszerben foglal helyet, középiskolában, vagy azt követően felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatásban vesz részt. A vizsgált időszakban bár az álláskeresők száma csökkent, annak korcsoportonkénti megoszlása alapján az 59 év felettieknél tapasztalható emelkedés, amely a lépcsőzetes nyugdíjkorhatár emelésével, valamint a korkedvezményes nyugdíj megszüntetésével állhat összefüggésben. Ezen felül általánosságban is megállapítható, hogy idősebb korban a mobilitási képesség csökkenésével egyenes arányban növekszik a kiszolgáltatottság is, amennyiben helyben nincs lehetőség a foglalkoztatásra, az idősebb korosztály tagjai gyakrabban válnak munkanélkülivé. Az önkormányzat által működtetett közfoglalkoztatási programok próbálják ellensúlyozni az idősebb korosztályra és egyéb hátrányos helyzetben lévő lakosokra nehezedő, főként az alacsony mobilitási lehetőségeikből fakadó terheket azzal, hogy helyben biztosítanak álláslehetőséget számukra. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma korcsoportok szerint Regisztrált munkanélküliek/ nyilvántartott álláskeresők száma összesen Fő összesen 2012 2013 2014 2015 2016 2017 199 169 165 162 129 96 20 év alatti (TS 1002) 20-24 év (TS 1003) 25-29 év (TS 1004) 30-34 év (TS 1005) 35-39 év (TS 1006) 40-44 év (TS 1007) Fő 5 4 3 5 5 4 % 2,4% 2,2% 1,5% 3,1% 3,7% 3,6% Fő 22 19 20 15 18 12 % 10,8% 10,9% 12,0% 9,3% 14,1% 12,5% Fő 25 23 17 17 15 10 % 12,4% 13,3% 10,0% 10,5% 11,2% 10,7% Fő 27 19 14 16 13 9 % 13,4% 10,9% 8,2% 10,0% 9,9% 9,4% Fő 39 29 29 26 18 8 % 19,4% 17,2% 17,3% 16,2% 13,9% 8,6% Fő 23 22 28 26 19 10 % 11,4% 12,7% 16,7% 15,8% 14,9% 10,4% 12

45-49 év (TS 1008) 50-54 év (TS 1009) 55-59 év (TS 1010) 59 év feletti (TS 1011) Fő 17 17 20 17 12 10 % 8,5% 10,1% 12,1% 10,4% 8,9% 10,2% Fő 22 15 12 11 7 8 % 10,8% 9,0% 7,3% 6,8% 5,0% 8,6% Fő 19 17 18 20 15 11 % 9,4% 10,1% 11,1% 12,1% 11,2% 11,7% Fő 3 6 6 10 9 14 % 1,4% 3,6% 3,8% 5,9% 7,2% 14,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Álláskeresők száma (fő) 250 200 150 100 50 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A 3.2.3. számú táblázat jól mutatja, hogy bár a regisztrált munkanélküliek aránya csökkent a településen, továbbra is súlyos problémát okoz az állásnélküliek visszakerülése a munkaerőpiacra. A nyilvántartott álláskeresők között a tartós munkanélküliek arányának növekedése láttatja, hogy többségük olyan munkaerőpiacon hátrányt okozó tényezővel bírhat, mely megléte tartósan akadályozza az elhelyezkedésben. Ilyen tényező lehet a már említett idős kor, az alacsony iskolai végzettség, vagy akár a szakmában szerzett gyakorlat hiánya is. 3.2.3. számú tábla - A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma és aránya nemek szerint Év 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (TS 1501) 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma nemek szerint Nők és férfiak aránya, a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresőkön belül % Férfi Nő Összesen Férfiak Nők 2012 25,72% 50 67 117 42,7% 57,3% 2013 30,62% 29 20 49 59,2% 40,8% 2014 19,78% 47 27 74 63,5% 36,5% 2015 27,67% 57 39 96 59,4% 40,6% 2016 35,62% 26 22 48 54,2% 45,8% 2017 27,78% n.a. n.a. 0 #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 13

A 3.2.4. táblázatban látható, hogy a vizsgált időszakban a pályakezdő, 18-29 éves fiatalok között az álláskeresők arányában kismértékű csökkenés figyelhető meg. Arányuk a munkanélküliek között gyakran a szakmai gyakorlat hiányából fakad. A fiatalok ugyanis sok esetben hiába rendelkeznek megfelelő iskolai végzettséggel, a valós, gyakorlatban elsajátítható tapasztalatuk hiánya miatt nem alkalmazzák őket a munkáltatók. Az iskolarendszerbe épített szakmai gyakorlatok eltérő színvonalúak, így ezek csak bizonyos esetekben nyújtanak megoldást a fenti problémára. Fontos kiemelni továbbá, hogy a fiatalok száma a településen az elmúlt években folyamatosan csökken, mely a magasabb mobilitási kedvvel és lehetőséggel függhet össze. A 18-29 éves pályakezdők a nagyobb lélekszámú településeken hamarabb találnak végzettségüknek megfelelő állást, többségük még családalapítás előtt állva könnyebben változtat lakóhelyet az ideális munka kedvéért. 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma Év Férfi Nő Összesen férfi Nő Összesen Fő Fő Fő Fő % Fő % Fő % 2012 166 164 330 8 4,8% 9 5,5% 17 5,2% 2013 168 160 328 9 5,4% 7 4,4% 16 4,9% 2014 164 165 329 6 3,7% 6 3,6% 12 3,6% 2015 168 156 324 6 3,6% 7 4,5% 13 4,0% 2016 170 154 324 11 6,5% 10 6,5% 21 6,5% 2017 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 14

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Az iskolai végzettség, szakképzettség kiemelt szempontja a foglalkoztatásnak, mely mind a szegénység vizsgálatánál, mind a jövedelmi és a vagyoni helyzet elemzésénél is kiemelésre kerül. A mai, rohamosan fejlődő világban a szakmák, munkakörök egyre erőteljesebben specifikálódnak, azok műveléséhez, betöltéséhez speciális iskolai végzettségek, szakképesítések szükségesek. Természetesen a munkaerőpiac bizonyos szegmensei továbbra is felszívják az alacsony iskolai végzettségű lakosok egy részét, azonban ezen munkakörök száma is véges, így megfelelő iskolai szakképesítés, végzettség hiánya egyértelműen hátrányt okoz a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben. Év 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség Legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégzett 15 éves és idősebb népesség, a megfelelő korúak százalékában Iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népesség, a megfelelő korúak százalékában Férfi (TS 1601) Nő (TS 1602) Férfi Nő % % % % 2001 84,2% 68,7% 15,8% 31,3% 2011 93,3% 83,2% 6,7% 16,8% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás Iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népesség, a megfelelő korúak százalékában 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 31,3% 15,8% 6,7% % % 16,8% Férfi Nő 2001 2011 A felnőttoktatásban résztvevőkről adattal nem rendelkezik a település, azonban elmondható, hogy a Startmunka mintaprogram keretében tartandó növénytermesztő, kosárfonó, állattenyésztő tanfolyamok is hozzájárultak a lakosság iskolai végzettségének növeléséhez. A 3.2.6. táblázatban látható, hogy 2013 és 2017 között a nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása kis mértékben, de átalakult. A 8 általános vagy annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya kis mértékben csökkent, de a munkanélküliek még mindig több mint 40 %-a tartozik ebbe a csoportba. A 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek aránya közel 6 %-os növekedést mutat. 15

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint Év Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma összesen 8 általánosnál alacsonyabb végzettség (TS 0901) Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint Általános iskolai végzettség (TS 0902) 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség (TS 0903) Fő Fő % Fő % Fő % 2012 199 15 7,4% 84 42,3% 100 50,3% 2013 169 18 10,5% 64 37,9% 87 51,6% 2014 165 18 11,1% 66 39,9% 81 49,0% 2015 162 19 11,4% 69 42,3% 75 46,2% 2016 129 15 11,4% 56 43,5% 58 45,1% 2017 117 16 13,5% 48 41,2% 53 45,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 250 Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint (fő) 200 150 100 50 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános 8 általánosnál magasabb c) közfoglalkoztatás Buják Község Önkormányzata a törvényi kötelezettségének eleget téve a meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása érdekében közfoglalkoztatást szervez, figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, döntéseinek előkészítése és végrehajtása során figyelembe veszi a foglalkoztatáspolitikai következményeket. A mélyszegénységben élők és romák számára sok esetben csak a közfoglalkoztatás, a közmunka program biztosít bevételi forrást, hozzájárulva életkörülményeik javításához vagy több esetben a felhalmozott tartozások egy részének rendezéséhez. A táblázat kitöltésénél átlaglétszámmal számoltunk. A közfoglalkoztatásban résztvevő romák számáról adattal nem rendelkezünk, de becslés szerint az arányuk 40-50 % körül van, ami magasnak mondható 16

3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a év résztvevő résztvevők száma település aktív korú romák/cigányok száma lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2013 52 3,5 % n.a. n.a. 2014 72 4,8 % n.a. n.a. 2015 89 6 % n.a. n.a. 2016 92 6,3 % n.a. n.a. 2017 93 n.a. n.a. n.a. 2018 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: Önkormányzat adatai d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Az adatokból kitűnik, hogy a regisztrált vállalkozások száma a településen stagnál. 3.2.10.számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja vállalkozások Regisztrált regisztrált vállalkozások száma a befizetett iparűzési év vállalkozások száma a kereskedelem adó településen területén 2012 133 14 10.089.000 2013 136 10 8.068.000 2014 137 10 10.162.000 2015 137 11 10.451.000 2016 137 13 9.452.064 2017 n.a. n.a. 8.766.080 Buják zsáktelepülés, a lakosok nagy része ingázik. A lenti táblázatokból is látható, hogy a menetrendszerinti autóbuszok száma alacsony, szinte a reggeli órákra korlátozódik, napközben átszállással lehet megoldani az utazást. A település foglalkoztatás szempontjából elsősorban Pest és Heves megye vonzáskörzetébe tartozik. E megyékben lévő cégek saját járataikkal oldják meg a dolgozók utaztatását, illetve autóval történik a munkahelyre történő bejárás. 3.2.11. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés autóbusz Elérhetőség átlagos átlagos száma úton való utazási idő vonat járatok Kerékpár átlagos járatpárok átlagos átlagos száma utazási idő utazási idő ideje munkanapokohetősépáron megközelít- kerék- munkanapokon autóbusszal vonattal autóval Legközelebbi 35 6 45 0 0 0 0 centrum Megye-székhely 70 2 100 0 0 0 0 Főváros 90 4 110 0 0 0 0 Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai 17

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Nem biztosított a településen a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok megszervezése. Jelenleg lehetőség erre csak a Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által szervezett képzés, átképzés keretein belül van lehetőség. A községben az infrastruktúra adott arra (művelődési ház), hogy helyben különböző tanfolyamok megszervezésére és lebonyolítására sor kerülhessen. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A munkaügyi központok fontos szerepet töltenek be a munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. A családgondozó folyamatosan figyelemmel kíséri a munkaügyi központ aktuális ajánlatait, a meghirdetett képzési lehetőségeket, melyeket a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján is kifüggeszt. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatás szűk lehetőséget ad a mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatására, de a szakképesítést nem igénylő munkakörök megüresedése esetén erre tekintettel kell lenni. A közfoglalkoztatásban azonban a foglakoztatásuk elsődleges. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A településen élők a munkaerőpiacon hátrányos megkülönböztetéssel indulnak a földrajzi távolság miatt (bérlet ára, autóbuszjáratok hiánya). A kisgyermekes nők nem tudják vállalni az ingázást, hiszen az összeegyeztethetetlen a gyermekfelügyelettel. A mélyszegénységben élőkkel és a roma lakosokkal kapcsolatban problémaként jelentkezik, hogy a foglalkoztatóknak előítéleteik vannak velük kapcsolatban. Ennek oka, hogy alkalmazásuk esetén a munkavégzésük nem az elvárásnak megfelelő (pontos munkakezdés hiánya, indokolatlan hiányzások a munkából, szabadság azonnali igénylése a munkakezdést követően). A fentiek azzal magyarázhatók, hogy már rég kikerültek a munka világából, nem ismerik a rendszerességet, a pontosságot, a fegyelmet, ezért esetleges foglalkoztatásuk esetén ezt újra kell tanulniuk. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A törvénymódosítás értelmében 2015. január 1-től a szociális terület jelentős változáson ment át és ezzel összhangban az önkormányzati rendelet is módosításra került, amely szerint az önkormányzat a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezik a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól. A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni. Az állam és az önkormányzatok segélyezéssel kapcsolatos feladatai egyértelműen elváltak egymástól, és átalakult a finanszírozás rendszere. Valamennyi jövedelemkompenzáló támogatás, így a jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása a járási hivatalok hatáskörébe került. Az aktív korúak ellátásával kapcsolatban kétféle ellátástípus állapítható meg, egyrészt a foglalkozást helyettesítő támogatás, másrészt az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (ez utóbbi a megszűnő rendszeres szociális segély 18

helyébe lép). Járási hatáskörben maradt az időskorúak járadéka, az ápolási díj, a közgyógyellátások, valamint az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság. Az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők, melyek egységesen települési támogatás elnevezésre hallgatnak. Ide tartoznak a korábbi átmeneti, családi krízis-, lakásfenntartási, gyógyszerkiadási, ápolási célra vagy más címen kifizetett segélyek. A következő táblázatok adatsorai azt jelzi, hogy településünkön az álláskeresési segélyben részesülők, az álláskeresési járadékra, rendszeres szociális segélyben részesülők milyen számban vannak jelen településünkön. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Év 15-64 év közötti állandó népesség száma (TS 0803 és TS 0804 összesen) Álláskeresési segélyben részesülők (fő) - (TS 1101) Álláskeresési segélyben részesülők % 2012 1 513 0 0,0% 2013 1 507 4 0,2% 2014 1 481 5 0,4% 2015 1 474 8 0,5% 2016 1 446 8 0,5% 2017 #ÉRTÉK! 8 #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Álláskeresési segélyben részesülők száma (fő) 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 15-64 éves állandó népesség Álláskeresési segélyben részesülők 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma Év Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma (TS 1301) Álláskeresési járadékra jogosultak (TS 1201) Fő Fő % 2012 199 21 10,5% 2013 169 16 9,2% 2014 165 14 8,5% 2015 162 16 9,7% 2016 129 9 6,6% 2017 117 11 9,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 2012 2013 2014 2015 2016 2017 19

3.3.3. számú táblázat - Aktív korúak ellátása - Rendszeres szociális segélyben, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, valamint foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Év Rendszeres szociális segélyben részesített regisztrált munkanélküliek száma (negyedévek átlaga) - TS 1401 (2015. február 28-tól az ellátás megszűnik, vagy külön válik EGYT-re és FHTra) Fő Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülők átlagos száma 2015. márc. 1-től érvényes módszertan szerint (TS 5401) Fő 15-64 évesek %-ában Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma (2015. március 01-től az ellátásra való jogosultság megváltozott) Fő Munkanélküliek %- ában 2012 95 6,25% n.a. 0,00% 2013 60 3,96% n.a. 0,00% 2014 55 3,68% n.a. 0,00% 2015 64,25 1 4,36% n.a. 0,00% 2016 57,5 3 3,98% n.a. 0,00% 2017 43,25 n.a. #ÉRTÉK! n.a. 0,00% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Aktív korúak ellátásaiban részesülők száma (fő) 100 80 60 40 20 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Rendszeres szociális segélyben részesülők Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülők Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. Emellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 20

3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány Év Lakásállo mány (db) (TS 4201) Ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma Bérlakás állomány (db) Ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma Szociális lakásállo mány (db) Ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) Ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma 2012 907 n.a. 5 n.a. 0 0 n.a. n.a. 2013 907 n.a. 5 n.a. 0 0 n.a. n.a. 2014 907 n.a. 5 n.a. 0 0 n.a. n.a. 2015 907 n.a. 5 n.a. 0 0 n.a. n.a. 2016 907 n.a. 5 n.a. 0 0 n.a. n.a. 2017 n.a. n.a. 5 n.a. 0 0 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok 1 000 800 600 400 200 Összes lakásállomány (db) 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Összes lakás Elégtelen körülményeket biztosító lakás a) bérlakás-állomány Az önkormányzat 5 db lakással rendelkezik, melyből 4 lakás üres. A lakások nagy része a közelmúltban üresedett meg, egyben pedagógus lakik. Az önkormányzat nem tervezi a lakás állomány növelését, erre forrása nincs, viszont a meglévők korszerűsítése, felújítása fontos feladat. b) szociális lakhatás Az önkormányzat területén sok az üresen álló ingatlan. A szociálpolitikai támogatások igénybevételével egyre több fiatal jut lakáshoz a településen. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A településen lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlan nincs. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság A település lakásállománya az utóbbi négy évben nem változott. A helyi adatgyűjtés eredményeként azonban azt látjuk, hogy mélyszegénységben élők, valamint az idősek az alacsony jövedelemből nem tudnak a lakás karbantartására, felújítására fordítani, ezért az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma várhatóan emelkedni fog. Hajléktalanság nem jellemző a településre. 21

e) lakhatást segítő támogatások A mindennapi létfenntartás mellett a lakás fenntartására fordított kiadások igen megterhelőek a célcsoport családjai számára. Lakhatási támogatást az önkormányzat anyagi helyzete miatt nem tud biztosítani, de ha a körülmények indokolják, települési támogatást állapít meg a képviselő-testület. 3.4.2. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma Év Lakásfenntartási támogatásban részesített személyek száma (TS 6001) Adósságcsökkentési támogatásban részesítettek száma (TS 6101) 2012 155 0 2013 173 0 2014 168 0 2015 90 0 2016 n.a. 0 2017 n.a. 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar 200 150 100 50 0 Támogatásban részesülők (fő) 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Lakásfenntartási támogatás Adósságcsökkentési támogatás A kormány által létrehozott CSOK program központilag kíván segítséget nyújtani a népesség megtartásához, növekedéséhez, a lakhatás megoldásával, ennek hatásairól, számairól településünk vonatkozásában nem rendelkezünk adatokkal. f) eladósodottság Komoly problémát jelent napjainkban az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő, vagy alacsony jövedelmű idős, vagy többgyermekes családok esetében. A lakosság eladósodását mutatja a hivatalhoz érkezett Végrehajtó Iroda által küldött hirdetmények száma. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Bujákhoz több lakott külterület is tartozik: Hényelpuszta, Újkút, Keselyrét, Galambospuszta, valamint két üdülőhely: Szilos, HM.Üdülő. A külterületeken (HM.Üdülő kivételével) csupán csak villany van, a vezetékes víz-, gázhálózat nem került kiépítésre. A lakott külterületekre az elszegényedés, a lakások elhanyagoltsága jellemző. Közösségi közlekedés csak Hényelpusztán van, a Bujákra közlekedő buszok megállnak itt. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, amelyeken az aktív korú (15-59 év közötti) lakosok legalább 50 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, legmagasabb iskolai végzettsége pedig nem haladja meg a 8 osztályt. Azokat a területeket, ahol ugyanezek a tényezők a 40 %-ot elérik, viszont az 50 %- ot nem haladják meg, azt szegregátummal veszélyeztetett területnek nevezzük. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) 22

A településen egy szegregátum található, a Rigó Jancsi utca és a Kereszt utca által határolt terület, az ún. Cigánydomb, ami a település központjától kb. 1,5 kilométerre helyezkedik el. Ezen a területen 28 ház található. A lakóterületen van vezetékes gáz és vezetékes ivóvíz, szennyvízhálózat, de a szolgáltatást anyagi lehetőségek hiányában a lakosok nagyobb része nem tudja igénybe venni. Az épületek állapota többségében kielégítő, néhány elhanyagolt ház áll a területen. Kisebb környezeti rendezés, házfelújítás tapasztalható. A komfortfokozatra vonatkozóan adattal nem rendelkezünk. A Kereszt úton nincs kiépített út, az önkormányzat ideiglenes megoldásként mart aszfalttal terítette meg az úttestet. Probléma még, hogy a Rigó J. utcát a Kossuth utcával összekötő kis gyalogos közben nincs szilárd burkolat, esős időben járhatatlan. 3.5.1. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete Telepek, szegregátumok száma a településen: Telepi lakások száma a településen: A telep/ek, szegregátum/ok elhelyezkedése a település területéhez viszonyítva: A telep/ek megközelíthetősége: A telepek közelében lévő egészségtelen üzemek, létesítmények (kérjük, sorolja fel, van-e a közelben - és ha igen milyen távolságra - szeméttelep, feldolgozó üzem stb.): Forrás: helyi adatgyűjtés 1 db: Rigó Jancsi utca, Kereszt út 2012 28 2013 28 2014 28 2015 28 2016 28 2017 28 A település szélén található átlagos nincs b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) A szegregátumban élőket 2012-ben vettük számba, akkor összesen 102 fő élt ezen a területen. Az azóta eltelt időben a szegregátumban élők száma kis mértékben csökkent. A fiatalok a település más részein vásároltak ingatlant, elköltöztek. A 0-14 éves korosztály aránya 25 %, a munkaképes korosztály aránya 70 %, míg a 65 év feletti korosztály aránya 5 %. Az aktív korú 15-64 éves korosztályból (69 fő) 50 % foglalkoztatott. A munkaképes korosztályból 62 fő nem rendelkezik 8 osztálynál magasabb végzettséggel, ebből a férfiak száma 30 fő, nők száma 32 fő. Az arány 89 %. 3.5.3. számú táblázat - A telepeken, szegregátumokban élők összes fő férfi nő 2012 102 54 48 a telepen/szegregátumokban élők száma és változása 2013 #ÉRTÉK! n.a. n.a. 2014 #ÉRTÉK! n.a. n.a. 2015 #ÉRTÉK! n.a. n.a. 2016 #ÉRTÉK! n.a. n.a. 2017 98 48 50 0-6-éves 22 8 14 7-14 éves 2 1 1 15-30 éves 33 20 13 31-45 éves 14 6 8 46-64 éves 22 10 12 65< éves 5 3 2 az aktív korúak (15-64 év) közül foglalkoztatott 34 18 16 23

munkanélküli 8 7 1 inaktív 20 5 15 eltartott 30 12 18 segélyezettek száma 6 5 1 hátrányos helyzetű gyermekek száma 0 0 0 halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 24 8 16 Forrás: Önkormányzati adatok c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Egyéb terület nem veszélyeztetett a településen belül szegregációval. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A községben biztosított a háziorvosi, a fogorvosi és a védőnői ellátás. A háziorvos minden nap rendel, a fogorvos pedig heti három alkalommal. A háziorvost az önkormányzat foglalkoztatja, míg a fogorvos vállalkozó. Védőnőnk jelenleg GYET-en van, de ez évtől sikerült helyben élő védőnőt alkalmaznunk heti 40 órában. A következő években problémát jelenthet, hogy a háziorvos 60 év feletti, nyugdíjba vonulása várható. Az önkormányzat 2018. évben új orvosi rendelő építésére nyert támogatást. Várhatóan az elkövetkezendő két évben megépül a korszerű orvosi rendelő. A szakellátáshoz legközelebb a Pásztói Rendelőintézetben juthatnak hozzá az érintettek. A pásztói kórházban nem minden ellátás biztosított, ezért a súlyponti kórház Salgótarján, mely 50 km-re van Bujákról. A védőnői szolgálaton belül biztosított havonta egy alkalommal a várandósok és a gyermekek számára nőgyógyászati és gyermekgyógyászati ellátás. A hétközi-hétvégi ügyeletet közösen működtetjük a környező településekkel, az ügyelet Héhalom településen van. Héhalom településen van a dél-nógrádi mikrotérséget 2007. évtől kiszolgáló Mentőállomás. Gyógyszertár működik a településen heti 4 napon. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A szűrőprogramokhoz való hozzáférés legközelebb Pásztón és Salgótarjánban biztosított. Látásvizsgálat többször van a Művelődési Házban. Az önkormányzat EFOP pályázat keretében Összefogás a helyben maradókért, az egészségesebb jövőért című ó projekt keretében egészségügyi szűréseket tart. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Az óvodában utazó logopédiai szolgáltatás keretében történik az érintett gyermekek fejlesztése, heti egy alkalommal, összesen 3 óra időtartamban. A logopédiai ellátásra szoruló gyermekek magas száma és problémáik súlyossága miatt nagyon indokolt lenne a magasabb óraszámban történő fejlesztés, ami sajnos szakemberhiány miatt nem oldható meg jelenleg. Az óvoda alapító okirata tartalmazza a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek csoportjait, ellátásuk feltételeit (utazó gyógypedagógus igénybevételével, ill. az intézményben lévő szakvizsgázott fejlesztő óvodapedagógussal. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat az általános iskola épületében főzőkonyhát működtet, ahol közel 300 adagot főznek naponta. Innen látjuk el az óvodások, iskolások és idősek étkeztetését. Az önkormányzati startmunka mintaprogram keretében a megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket, a tartósítással előállított élelmiszereket (befőttek, lekvárok, savanyúságok) a konyhán használja fel. 24

e) sportprogramokhoz való hozzáférés A település rendelkezik sportpályával, valamint az iskolában tornateremmel. A sportpálya a Bujáki Sport Club kezelésében áll. A tornatermet az önkormányzat a Salgótarjáni Tankerületi Igazgatóság vagyonkezelésébe adta, de a sportolási lehetőség az iskolaigazgatóval egyeztetett időpontban - biztosított. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az önkormányzat a szociális ellátások közül biztosítja a szociális étkeztetést és a házi segítségnyújtást, családsegítőt alkalmaz, amelyre nagy a kereslet a településen. A nappali ellátás 2013. július 1. napjától igény hiányában megszüntetésre került. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Az önkormányzat az egyenlő bánásmód megsértése nélkül biztosítja az igénylők számára a szolgáltatásokat és az ellátásokat. Hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó panasz nem érkezett. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Az önkormányzat a szociális ellátások biztosítása terén pozitív megerősítő intézkedést alkalmaz, a juttatások megítélése során előnyben részesíti ezeket a kérelmezőket. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A településen a Glatz Oszkár Művelődési Ház és Könyvtár biztosítja a közösségi teret a lakosság és az öntevékeny civil szervezetek részére. Ezen a téren még vannak tennivalóink: a kulturális, közösségi, szórakozási és ismeretszerzési igények érdekében még több programot kell szervezni, főleg a fiatal korosztály számára. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen roma nemzetiség él, akik többsége beilleszkedett a helyi közösségbe, betartja a normákat. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A közösségi összetartás a községi rendezvényeken való közreműködésben, az önkéntes munkában és a közösségi élet szponzorálásában nyilvánul meg változó intenzitással és támogatási formával. A közösségi szolidaritás erősítése terén van még tennivaló. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen működő roma nemzetiségi önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a települési önkormányzattal, melynek célja az Önkormányzat és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat között a hatékony együttműködés biztosítása, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat törvényes működésének biztosítása a vonatkozó jogszabályi előírások betartása mellett. A megállapodás részletesen tartalmazza az Önkormányzat és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat együttműködésére vonatkozó szabályokat és eljárás rendet, valamint a munkamegosztás és a felelősség rendszerét. 25

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A mélyszegénységben élő aluliskolázottak foglalkoztatásának hiánya, a versenyszférában való elhelyezkedés nehézkes A mélyszegénységben élőknek az élelmiszer és ruha megvásárlása is gondot jelent Kevés a romák részére szervezett kulturális identitást és közösséget fejlesztő - program A hátrányos helyzetű szülők nem minden eseten tudják támogatás nélkül fedezni gyermekük továbbtanulását a felsőoktatási rendszerben fejlesztési lehetőségek A mélyszegénységben élők teljes munkaidős foglalkoztatása közmunka keretében A mélyszegénységben élők részére tartós élelmiszer és ruhagyűjtés Kulturális identitást és közösséget fejlesztő programok szervezése Felsőoktatásban résztvevő hátrányos helyzetű tanulók támogatása 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A 2. és 3. számú táblázatból megállapítható, hogy községünkben a 0-14 éves korú gyermekek aránya az összlakossághoz képest 15 %, a 15-17 éves korúak aránya mindössze 3 %. A gyermekek száma stagnálni látszik. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma a kiskorú gyermekek számához képest magas, 2012. évben 3 % volt. A védelembe vett 18 év alattiak száma a rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapítható hogy nőtt. Az önkormányzat fontos feladatának tekinti a gyermekek védelmét szolgáló ellátások biztosítását (gyermekjóléti szolgáltatás, pénzbeli és természetbeni ellátások.) 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Védelembe vett Veszélyeztetett kiskorú gyermekek kiskorú gyermekek Év száma december 31- száma december én 31-én (TS 3101) (TS 3001) 2012 1 13 2013 n.a. n.a. 2014 n.a. n.a. 2015 n.a. n.a. 2016 5 n.a. 2017 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar 14 12 10 8 6 4 2 0 Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Védelembe vett kiskorú Veszélyeztetett kiskorú 26

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a törvényben meghatározott normatív kedvezményekre. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma településünkön igen magas, a gyermekek mintegy 39 %-a. 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma Év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma (TS 5801) 2012 179 2013 180 2014 192 2015 179 2016 173 2017 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 250 200 150 100 50 0 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2012 2013 2014 2015 2016 2017 c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint rendkívüli települési támogatást nyújt. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők ingyenes étkeztetésben részesülnek. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2015. szeptember 1-jétől hatályos módosítása értelmében a bölcsődében és az óvodában az ingyenes étkeztetésre való jogosultság kiterjed 3 vagy több gyermeket nevelő családok gyermekeire, tartósan beteg és fogyatékos gyermekekre és azon két vagy egy gyermeket nevelő szülők gyermekeire, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130%-át Ingyenes étkezésben részesülnek továbbá a fogyatékos, tartósan beteg gyermeket nevelő családok egészséges, bölcsődébe vagy óvodába járó gyermekei is. Az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy nevelésbe vették, - fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben helyezték el (és részesül RGyK-ban). Az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha - nevelésbe vették, vagy - utógondozói ellátásban részesül. 50%-os mértékű normatív kedvezményt (kedvezményes, félárú étkezést) biztosítanak: - az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül; - az 1-8. évfolyamon és az azon felüli nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, - az 1-8 évfolyamon, vagy azon felül tanuló tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után, feltéve, hogy a gyermek nem részesül ingyenes étkezésben. 27

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/C. (1) bekezdése a) pontja értelmében Buják Község Önkormányzata szünidei gyermekétkeztetés keretében a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést ingyenesen biztosítja a hátrányos helyzetű és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére a tavaszi, nyári, őszi és téli szünidőben, munkanapokon. év Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam Nyári étkeztetésben részesülők száma 2014 35 5 64 4 0 2015 38 3 62 3 0 2016 50 0 65 2 58 2017 57 0 58 3 27 Forrás: Önkormányzati adatok e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Magyar állampolgársággal nem rendelő gyermek nincs a településen. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A szegregátumban élő gyermeknek is joga van a testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődést, jólétet biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez, személyiségének kibontakozásához, a társadalomba való beilleszkedéshez, önálló életvitelének megteremtéséhez. A szegregált településkörnyezetben élő gyermekek számára ez nem mindig biztosított. A községben egy általános iskola és óvoda üzemel. A hátrányos helyzetű gyermekek is ezt a két intézményt veszik igénybe. A szegregátumban élő gyermekek aránya az óvodában 18 %, míg az iskolában 1 %. 4.2.1. számú táblázat A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek száma A településen óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma A településen élő 0-6 éves gyermekek száma Összesen Ebből szegregátumban él Összesen A településen bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek száma Ebből szegregátumban él 138 71 13 0 0 Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok 4.2.3. számú táblázat Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Intézmény OM azonosítója 032206 Iskola / Feladatellátási hely neve: Szent-Györgyi Albert Általános Iskola Forrás: Intézményfenntartói, önkormányzati adatok Feladat-ellátási helyen tanulók száma (összes tanuló) A feladat-ellátási helyen tanulók közül a szegregátumban lakó tanulók száma 138 1 28

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A településen a védőnői álláshelyek száma 1 fő. A főállású védőnő jelenleg GYET-en van, őt a településen élő friss diplomás védőnő helyettesíti, 40 órában látja el a 0-7 éves gyermekek és az általános iskolás tanulók gondozását. A védőnői feladatok: várandós gondozás, csecsemő, kisded és gyermek, illetve családgondozás a prevenció felvilágosítás mentén. 4.3.1. számú táblázat Védőnői álláshelyek száma Betöltött Egy védőnőre jutó védőnői gyermekek száma Év álláshelyek száma (TS 3201) 2012 1 127 2013 1 136 2014 1 133 2015 1 133 2016 1 140 2017 1 149 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 155 150 145 140 135 130 125 120 115 Egy védőnőre jutó gyermekek száma (fő) 2012 2013 2014 2015 2016 2017 b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A településnek házi gyermekorvosa nincs, a körzeti háziorvos látja el a gyermekeket is. Gyermek szakorvosi ellátás legközelebb Pásztón biztosított. 4.3.2. számú táblázat Gyermekorvosi ellátás jellemzői év Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma Háziorvos által ellátott személyek száma Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma 2012 0 16366 0 0 2013 0 13685 0 0 2014 0 13771 0 0 2015 0 14479 0 0 2016 0 14489 0 0 2017 0 n.a. 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok 29

A gyermek-szűrővizsgálatok 1, 3, 6 hónapos korban, majd 1 éves kortól évente történnek 6 éves korig. A védőnő feladata a szülők kiértesítése, szűrés elvégzése, igazolás kiadása, szükség esetén további vizsgálat kérése. A 0-3 éves gyerekeket a védőnő folyamatos ellátásban részesíti, ha problémát tapasztal, a megfelelő szakorvoshoz irányítja (gyermekpszichológus, gyermekpszichiáter, Nevelési Tanácsadó stb.). 3 éves kor után a gyermekek óvodai ellátása a helyi óvodában megoldott, ahol három csoportban szakképzett óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. Az óvodában utazó fejlesztő óvodapedagógus fejlesztőpedagógus látja el heti 4 óra időtartamban a szakvéleménnyel rendelkező beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket, Az intézménynek saját gyógypedagógusa nincs. Az óvoda alapító okirata tartalmazza a szakvélemény alapján sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának lehetőségét. Korai fejlesztésre a Pásztói Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménybe járnak a gyerekek, és onnan is járnak ki Bujákra gyógypedagógusok, de egyre csökken ennek a lehetősége, nem nagyon biztosítottak az utazó gyógypedagógusok (intézményi létszám- és finanszírozási problémák). A gyermekek és szülőjük beutazása is problémás (téli időszakban busszal és speciális segédeszközökkel nehézkes utazni, város végébe eljutni, saját gépkocsival nem mindenki rendelkezik, szülőknek a hazautazása a ritka buszjáratok miatt problémás, általában végig kell várnia az egész délelőttös fejlesztést.) A településen ezzel nem sok gyermek volt érintett az elmúlt időszakban (kb. 3 fő) de őket ebből a szempontból erőteljesen érintette az esélyegyenlőtlenség, ami a speciális ellátáshoz való hozzájutásukat jelenti. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátást a településen 1 fő családgondozó látja el a családsegítő feladatok mellett önálló gyermekjóléti szolgáltatóként az önkormányzat alkalmazásában, feladatát megfelelő szakképzettséggel, szociálpedagógusként végzi. A jelzőrendszert működtetve és elsősorban a helyi intézményekkel és szolgáltatókkal szorosan együttműködve történik a gyermekvédelmi munka, főként a hátrányos és veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek és családjaik gondozása által. A családgondozó kizárólag Buják területén látja el gyermekvédelmi teendőit, így ügyfélfogadás keretében, kijelölt időpontban heti 4 napon áll a kliensek rendelkezésére. e) gyermekvédelem A gyermekjóléti szolgáltatás feladatának ellátása érdekében veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszert működtet, illetve koordinál, mely lehetővé teszi a gyermekeket általában érintő veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. A jelzőrendszer tagjai különösen a védőnő, háziorvos, köznevelési intézmények, rendőrség, egyház, alapítvány f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások helyben a településen korlátozottak. Elsődleges cél, hogy a gyermekek nevelése lehetőség szerint családon belül történjen. Probléma esetén erre az anyaotthonokban (ahol anya és gyermek együtt lehet), illetve szülői felügyelet mellett a Gyermekek Átmeneti Otthonában és a családok Átmeneti Otthonában is van lehetőség. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A településen sportolási lehetőséget biztosít a Bujáki Sport Club, ahol utánpótlás-, ifi-, női- és felnőtt csapatban lehet futballozni, ill. az íjász szakosztály keretében íjászkodni. Az óvoda és iskola a szorgalmi időszakban megrendezi saját programjait. Kevés azonban a szervezett szabadidős és szünidős program a gyermekek számára. Erre nagyobb hangsúlyt kell fektetni, hiszen a szabadidő értelmes és hasznos eltöltésének hiányában a magatartászavaros, problémás gyermekek száma is emelkedik. 30

h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Az önkormányzat a tanév során, közétkeztetés keretén belül tudják biztosítani a gyermekétkeztetést, ezen kívül 2016-tól a szünidőben is napi egyszeri meleg ételhez jutnak az arra rászorulók. 2017 szeptemberétől állami forrásból ingyen tankönyvet kap elsőtől a nyolcadik évfolyamig minden diák. A hétközi gyermekétkeztetés az óvodások és az általános iskolások részére az intézményekben teljes körűen biztosított, hétvégi étkeztetésre igény nem mutatkozott. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A szolgáltatások nyújtásakor semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem jellemző, erre vonatkozó észrevétel sem érkezett. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Pozitív diszkrimináció nem jellemző. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Településünkön az óvodai feladatokat a Bujáki Cseperedő Óvoda látja el három csoporttl. Óvodába járó gyermekek száma az utóbbi években csökkenést mutat. A szükséges pedagógus- és dajkalétszám biztosított a három óvodai csoporthoz. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai (A táblázat kitöltése és elemzése opcionális.) ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma 75 Óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól...h-ig): 1 1 3 6.30-tól 17.00-ig A nyári óvoda-bezárás időtartama: () július utolsó két hete Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Óvodapedagógusok száma 7 0 Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 7 0 Gyógypedagógusok létszáma 0 0 Dajka/gondozónő 3 0 Kisegítő személyzet 1 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 31

4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai Év 3-6 éves korú gyermekek száma Óvodai gyermekcsoport ok száma - gyógypedagógiai neveléssel együtt (TS 2401) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógi ai neveléssel együtt) (TS 2801) Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógi ai neveléssel együtt) (TS 2701) Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógi ai neveléssel együtt) (TS 2601) Óvodai gyógypedagó giai gyermekcsop ortok száma (TS 2501) 2012 71 3 75 1 64 0 2013 77 3 75 1 63 0 2014 66 3 75 1 62 0 2015 59 3 75 1 66 0 2016 71 3 75 1 67 0 2017 n.a. 3 75 1 71 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év 3-6 éves korú gyermekek száma óvodai gyermekcsopor tok száma óvodai férőhelyek száma óvodai feladatellátási helyek száma óvodába beírt gyermekek száma óvodai gyógypedagógiai csoportok száma 2012 71 3 75 1 64 0 2013 77 3 75 1 63 0 2014 66 3 75 1 62 0 2015 59 3 75 1 66 0 2016 71 3 75 1 67 0 2017 n.a. 3 75 1 71 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés Óvodánkban a hátrányos helyzetű gyermekek száma folyamatosan növekszik, amely a családok egyre nehezedő anyagi helyzetére utal. A 2017/2018. tanévben a beíratott 71 kisgyermek közül 25 hátrányos helyzetű, amelyből 12 fő halmozottan hátrányos. Ez az arány nagyon magas. 4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2017-2018. év 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen Székhely (Buják) Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 17 25 16 2 1 71 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 0 0 0 0 0 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 0 0 0 0 0 0 3 7 2 1 0 13 3 4 5 0 0 12 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés A három csoportban a HH és HHH gyermekek aránya megközelíti egymást, szegregáció nincs. 32

4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása Székhely beíratott hátrányos helyzetű gyermekek létszáma Az intézménybe beíratott, 20%- ot meghaladóan hiányzott hátrányos helyzetű gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) fejlesztő foglalkozásba n részesülő hátrányos helyzetű gyermekek száma beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%- ot meghaladóan hiányzott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) fejlesztő foglalkozásban részesülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Csoport 1 6 4 2 4 3 2 Csoport 2 2 1 2 4 3 3 Csoport 3 5 4 0 4 3 0 Összesen 13 9 2 12 9 5 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) 2 0 3 6 0 6 0 0 0 1 0 1 Az általános iskola tanulói létszáma az elmúlt tanévekben csökkenést mutat. Ez az országosan is tapasztalható tendencia magyarázható egyrészt a született gyermekek számával, másrészt éves viszonylatban több tanuló esetén városi iskolát választanak a szülők, remélve a magasabb színvonalú oktatásban való részvételt. A csökkenés vészjósló, fenyegeti az iskola hosszútávú fennmaradását, a község lakosságmegtartó képességét. 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanulók száma, általános iskolai napközis tanulók száma Általános iskola Általános iskola 1-4. évfolyamon 5-8. évfolyamon Napközis általános iskolai tanulók száma tanulók száma Általános tanulók száma a nappali (gyógypedagógiai (gyógypedagógiai Tanév iskolások száma oktatásban (iskolaotthonos oktatással oktatással tanulókkal együtt) (TS 1701) együtt) együtt) (TS 1801) (TS 1901) fő fő fő fő % 2011/2012 91 93 184 0 0,0% 2012/2013 95 76 171 17 9,9% 2013/2014 89 80 169 24 14,2% 2014/2015 86 87 173 14 8,1% 2015/2016 73 65 138 21 15,2% 2016/2017 76 64 140 22 15,7% Forrás: TeIR KSH Tstar 33

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai: osztályok, gyógypedagógiai osztályok, feladatellátási helyek Tanév Az általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban (a nappali oktatásban) (TS 2101) Az általános iskolai osztályok száma (a gyógypedagógiai oktatással együtt) (TS 2201) Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (TS 2001) 1-8 évfolyamon 1-8 évfolyamon összesen összesen db 2011/2012 0 11 1 2012/2013 0 11 1 2013/2014 0 10 1 2014/2015 0 9 1 2015/2016 0 8 1 2016/2017 0 8 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar 34

Az iskolában a szakos ellátottság hiányos, több tantárgy vonatkozásában nem az adott tárgynak megfelelő végzettségű pedagógus oktat. Jelenleg a legnagyobb problémát a matematika, testnevelés szakos tanár hiánya jelenti. A probléma megoldását helybéli fiatalok képzése, ill. a iskolai nevelők továbbtanulása jelenti. 4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek Hiányzó Fő létszám Nem szaktanítást végző tanító 6 0 Szaktanítást végző tanítók száma 3 0 Szaktanítást végző tanárok száma 7 1 Gyógypedagógusok létszáma 1 1 Gyermekvédelmi felelős 1 0 Iskolaorvos 0 1 Iskolapszichológus 0 1 Kisegítő személyzet 3 1 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a nappali oktatásban (TS 2301) Tanév Fő 2011/2012 21 2012/2013 16 2013/2014 14 2014/2015 27 2015/2016 12 2016/2017 n.a. 30 25 20 15 10 5 0 8. évfolyamot eredményesen befejezők száma a nappali oktatásban 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 Az iskolában a tanulók létszámához képest a hátrányos helyzetű tanulók száma magas, 30 %, míg a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya 20 %. 35

4.4.13. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele - telephelyi bontásban 2017-2018. tanév Telephely1 (szükség szerint, töröljön vagy szúrjon be plusz sorokat) 1. évfolyam A osztály 2. évfolyam A osztály 3. évfolyam A osztály 4. évfolyam A osztály 5. évfolyam A osztály 6. évfolyam A osztály 7. évfolyam A osztály 8. évfolyam A osztály Lét szám Napk özis Bejár ó Hátrá nyos helyz etűek létszá ma 16 5 0 1 18 9 0 4 16 3 0 2 23 7 0 3 19 4 0 1 13 0 0 2 12 0 0 1 HH tanulók aránya az osztály létszám ához viszony ítva 6,25 % 22,22 % 12,50 % 13,04 % 5,26 % 15,38 % 8,33 % Halmoz ottan hátrán yos helyzet űek létszám a 21 0 0 0 0 % 5 Összesen: 138 17 0 14 Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok, KIR 10,14 % 3 3 5 3 4 2 3 28 HHH tanulók aránya az osztály létszám ához viszony ítva 16,75 % 16,67 % 31,25 % 13,04 % 21,05 % 15,38 % 25,00 % 23,81 % 20,29 % Sajátos nevelés i igényű tanulók létszám a 4 SNI tanulók aránya az osztály létszám ához viszony ítva 25,00 % SNI tanulók számáb ól a hhh tanulók száma Évismé tlők száma Magántanulók száma Létszám, amelynek alapján integráció s normatív át igényelne k 1 2 0 0 0 0% 0 1 0 0 0 0% 0 2 0 0 2 1 1 8,70 % 5,26 % 7,69 % 0 1 0 0 0 0 0 0 0 1 1 0 0 0% 0 0 0 0 0 0% 0 0 0 0 8 5,80 % 1 7 2 0 A kompetenciamérési adatokból megállapítható, hogy az eredmények az országos átlag alatt maradtak, igaz a 2010-2012. évekhez képest emelkedést mutatnak. Az országos átlaghoz képest az elmaradás okai keresendők a HH, HHH és SNI-s tanulók magas arányában, a tanuló eltérő szociális és kulturális hátterében, illetve abban, hogy a tanulók számára még mindig szokatlan a nem lexikális tudást mérő országos mérés. 4.4.14. számú táblázat Kompetenciamérési adatok Bujáki Szent-Györgyi Albert Általános Iskola 2015 2016 2017 Országos HHH Iskola Országos Iskola Országos Iskola kompetencia-mérés tanulók átlaga átlag átlaga átlag átlaga eredménye átlaga Országos átlag Szövegértés 6. évfolyam 1442 1488 1425 1494 1297 1156 1503 8. évfolyam 1433 1567 1414 1568 1465 1254 1571 Matematika 6. évfolyam 1398 1497 1359 1486 1295 1190,8 1497 8. évfolyam 1514 1618 1459 1597 1424 1281 1612 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A továbbtanulási mutatókból megállapítható, hogy az elmúlt négy tanévben minden tanuló továbbtanult. Az utóbbi két évben a HHH tanulók körében a gimnáziumban, illetve érettégit adó képzéseken aa hát továbbtanulási kedv csökkent. 36

4.4.15. számú táblázat Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton Szakközépiskola Szakiskolai képzés Speciális szakiskola Gimnázium (%) (érettségit adó (%) (%) képzés) (%) tanév össz lét-számon belül HHHtanulók körében össz létszámon belül HHHtanulók körében össz létszámo n belül HHHtanulók körében össz létszámon belül HHHtanulók körében Nem tanult tovább (%) össz létszámon belül 2014/ 2015 22,22 14,3 33,33 14,3 44,44 71,4 0 0 0 0 2015/ 2016 25,00 0 25,00 50 50 50 0 0 0 0 2016/ 2017 33,33 0 38,89 0 27,78 100 0 0 0 0 2017/ 2018 36,36 0 18,18 20 45,45 80 0 0 0 0 Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 4.4.16. számú táblázat Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában tanév Évfolyamismétlők aránya (%) Magántanulók aránya (%) összlétszámon belül HHH-tanulók körében összlétszámon belül HHHtanulók körében HHHtanulók körében Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) összlétszámon belül HHH-tanulók körében 2014/2015 5,8 10,7 0,6 3,6 4 0 2015/2016 5,8 4,9 0 0 7,6 17,9 2016/2017 6,4 9,1 0 0 14,1 17,1 2017/2018 5,1 0 0,7 0 15,6 16,7 Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok Az intézményben évek óta magas a lemorzsolódó tanulók aránya. A nehéz körülmények között élő (HH, ill. HHH) tanulók közül kerülnek ki az évfolyamismétlő diákok. Számukra otthon nem adott minden feltétel a sikeres tanulmányok folytatásához: tanulásra alkalmas helyiség, számítógép, könyvek, lexikonok, a feladatok megoldásában segítő személy. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Az óvodának saját gyógypedagógusa nincs, szakvizsgázott fejlesztő óvodapedagógus utazó fejlesztőpedagógus látja el heti 4 óra időtartamban a szakvéleménnyel rendelkező beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket. Az iskola rendelkezik gyógypedagógussal, valamint heti 3 óra időtartamban utazó fejlesztőpedagógus jár ki az intézménybe. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció Az iskolában és az óvodában is integrált oktatás, nevelés folyik, a szegregáció nincs jelen a nevelés és oktatás területén. 37

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Egy óvoda és egy iskola működik a településen. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók, valamint a fogyatékossággal élő gyermekekre, tanulókra, a juttatások megállapításánál, a szolgáltatások biztosításánál pozitív diszkriminációt alkalmaz. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A hátrányos helyzetű (HH) gyermekek száma nő Az egészségvédelem, egészségtudatos életvitel hiánya, a megelőzésre vonatkozó ismeretek hiánya A környezettudatos viselkedés nem terjedt el a gyermekek körében fejlesztési lehetőségek Értékteremtő gyermek-, és közösségi programok szervezése Az oktatás-nevelés minden szintjén óvodától az általános iskoláig egészségvédelmi programok megvalósításának ösztönzése Környezettudatosságra való nevelés 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nők gazdasági, munkaerő-piaci speciális helyzetét többek között az adja, hogy egyszerre több szerepet töltenek be a mindennapi életben, egyszerre kell helytállniuk a munkahelyen és a családjukban. A kettős szerep miatt sokszor plusz terhek nehezednek rájuk, s ez a szerepek összehangolása néha nehézséget jelenthet mindkét fél számára. A visszatérni szándékozó, illetve a kisgyermeket nevelő nők számára a korábbi munkahelyükre való visszatérés több szempontból is nehéz feladatot jelent. Munkától való tartós távollétük alatt készségeik, ismereteik elavulnak, megkopnak, amely alkalmazásukban hátráltathatja őket (főleg, ha több gyermek születése miatt hosszabb időt töltöttek távol). Még nagyobb hátrányban vannak azok, akik gyermeküket, vagy gyermekeiket egyedülállóként nevelik, és/vagy esetleg pályakezdőként kevés munkatapasztalattal rendelkeznek. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A nők munkaerő-piaci hátránya összetett, nehezen vizsgálható jelenség, kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetük számos okra vezethető vissza. Ilyen többek között az anyaság, az iskolázottság, az életkor. A foglalkoztatás és a munkanélküliség alakulásának a nők körében a településen okozati tényezője lehet az, hogy a településen jelenleg nem elérhető a bölcsődei ellátás, az előző években pedig óvoda-bölcsőde keretében 5 férőhely állt rendelkezésre. 38

Év 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek Férfiak (TS 0803) Nők (TS 0804) Férfiak Nők Férfiak (TS 0801) Nők (TS 0802) 2012 758 755 661 652 97 103 2013 753 754 679 749 74 95 2014 740 741 677 639 63 102 2015 732 742 666 646 66 96 2016 716 730 660 656 56 74 2017 n.a. n.a. n.a. n.a. 58 59 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő) 2012 2013 2014 2015 2016 2017 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Foglalkoztatottak Munkanélküliek Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek Munkavállalási korúak száma b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Az önkormányzat a helyi közfoglalkoztatási programokban (mezőgazdasági startmunka mintaprogram többségében nőket foglalkoztat. A településen nem működik foglalkoztatást segítő és képzési program, és a vonzáskörzetben is csak a Munkaügyi Központ indít képzéseket. Az ott elsajátítható szakmák azonban csak ritkán vezetnek eredményes elhelyezkedéshez, mivel nem a hiányszakmákból indítanak képzéseket. Az elmúlt években a Startmunka mintaprogram keretében főként női közfoglalkoztatottak vettek részt növénytermesztő-tartósító, állattenyésztő, kosárfonó képzéseken. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A nők elhelyezkedési esélyeit csökkenti az alacsony iskolai végzettség, a származás, etnikai hovatartozás, vagy ha hátrányos helyzetű kistérségekben élnek. Különösen nehéz helyzetben vannak azok, akiknél ezek a tényezők együttesen jelentkeznek. Az alacsony iskolai végzettségűek elhelyezkedési lehetősége a településen és a közeli városokban kínált munkahelyeken alacsony. Az alacsony iskolai végzettségű nők munkaerőpiacra való bejutásának esélyei minimálisak, szinte egyedüli foglalkoztatási esélyük a közmunka. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A nők munkaerő-piaci hátránya összetett, nehezen vizsgálható jelenség. Hivatalos észrevétellel nem éltek a foglalkoztatás területén jelentkező hátrányos megkülönböztetésről 39

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A településen 2017/18. nevelési évig az óvodában működött bölcsődei ellátás, 5 fő kisgyermek elhelyezésére volt lehetőség. 2018/19. nevelési évtől erre a feltételek hiánya okán nincs lehetőség. Az óvodai férőhelyek száma jelenleg 75, helyhiány miatt még senkit sem kellett elutasítani és a gyermeklétszám folyamatos csökkenése miatt ez a jövőben sem várható. Az óvoda nyitva tartása igazodik a szülők igényeihez. A településen a katolikus egyház szervezésében családi napközi jött létre, azonban jelenleg ez sem működik. Az iskolai napközi biztosítja a gyermekek délutáni felügyeletét. A településen jellemző a többgenerációs együttélés, vagy legalábbis a településen belüli együttélés, így a családi feladtok a legtöbb családnál összeegyeztethetők a munkavállalással. 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások bölcsődei férőhelyek száma év 3 év alatti gyermekek száma a településen működő bölcsödék száma önkormányzati egyéb működő családi napközik száma férőhelyek száma családi napközikben férőhelyek összesen 2012 53 1 5 0 2 14 19 2013 54 1 5 0 1 7 12 2014 63 1 5 0 3 21 26 2015 68 1 5 0 3 21 26 2016 67 1 5 0 3 21 26 2017 n.a. 1 5 0 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői szolgálat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a várandós anyákra és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendők szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban megkezdik. Segítséget nyújtanak a családi, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. A családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor, szintén a védőnő által. Jelenleg a GYET-en lévő védőnő helyettesítése 40 órában megoldott. 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 0-3 év Védőnők Átlagos közötti Év száma gyermekszám gyermekek (TS 3201) védőnőnként száma 2012 1 53 53 2013 1 54 54 2014 1 63 63 2015 1 68 68 2016 1 67 67 2017 1 n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés A nőket érő erőszakról és a családon belüli erőszakról nincs olyan információ, mely ennek elemzését lehetővé tenné. Ha elő is fordul, az rendszerint nem kerül nyilvánosságra, mivel a családtagok, a 40

bántalmazás szenvedő alanyai ezt szégyellik bevallani, vagy szégyellnek külső segítséget kérni, ezért nem tárják fel a családi problémákat, konfliktusokat, inkább elszenvedik, tűrik a folyamatos megaláztatásokat, zaklatásokat, mely sokszor akár a tettlegességig is fajulhat. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A családok átmeneti elhelyezése szükség esetén a vonzáskörzetben, illetve a távolabb lévő településeken oldható meg. Etesen a Családok Átmeneti Otthona, Balassagyarmaton a Reménysugár Otthon látja el ezt a feladatot. Az átmeneti otthonokhoz ellátási területek tartoznak. A gyermekek ellátására szükség esetén az alábbi otthonokban kerül sor: Salgótarjánban a Fészek Befogadó gyermekotthonban, Felsőpetényben, a Margaréta gyermekotthonban, valamint Zabaron a Gyermekek Átmeneti Otthonában. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A képviselő-testületben az utóbbi két ciklusban 1 fő képviselte a nőket, viszont az önkormányzat intézmények vezetői teendőit nők látják el. 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben év Képviselőtestület tagja Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői Közgyűlések tagjai Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő 2012 9 1 0 0 0 0 2013 9 1 0 0 0 0 2014 6 1 0 0 0 0 2015 6 1 0 0 0 0 2016 6 1 0 0 0 0 2017 6 1 0 0 0 0 Forrás: helyi adatgyűjtés 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Jellemzően helyi szinten jelentkező problémák nincsenek, egyébként az országosan jellemző problémákkal küzdenek, melyek elsősorban a gyermekneveléshez (gyermeküket egyedül nevelők, sokgyermekesek) és a nőket nagyobb arányban érintő munkanélküliséghez kapcsolódnak. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A településen bölcsődei férőhelyek hiányában a 3 év alatti gyermeket nevelő nők munkahelyen történő elhelyezkedése nehézkes Az otthon lévő, kisgyermeket nevelő anyák részére nincsenek olyan programok, amelyek szükségesek a társadalmi kapcsolatok fenntartásához Nem biztosított a nők részére a szűrővizsgálatok (mammográfia, nőgyógyászati szűrés stb.) helyben történő biztosítása fejlesztési lehetőségek Bölcsődei férőhelyek kialakítása A kisgyermeket nevelő nők társadalmi kapcsolatainak elősegítése Szűrővizsgálatok megszervezése falubusszal 41

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A település állandó népességéhez viszonyítva az időskorú (65 év feletti) népesség az állandó népesség 16,7 %-a. A számadatok azt mutatják, hogy az időskorú népesség 66 %-a nő, és csak a 34 %-a férfi. Ez az arány azzal magyarázható, hogy a férfiak egészségi és mentális állapota lényegesen rosszabb, mint a nőké. Az öregedési indexet bemutató táblázat is azt mutatja, hogy az időskorú lakosság aránya folyamatosan nő. A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők számában viszont kisebb csökkenés mutatkozik, melynek oka részben jogszabályi változásra (nyugdíj korhatár felemelése, leszázalékoltak felülvizsgálta), részben a lakónépesség számának csökkenésére vezethető vissza. Év 6.1.1. számú táblázat Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő férfiak száma (TS 5201) Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő nők száma (TS 5301) Összes nyugdíjas 2012 238 382 620 2013 228 389 617 2014 219 382 601 2015 214 378 592 2016 208 373 581 2017 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH Tstar 700 Nyugdíjasok száma (fő) 600 500 400 300 200 100 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottságára vonatkozóan nincsenek pontos adataink, csak becsült adatok állnak a rendelkezésünkre. Elsősorban azok dolgoznak, akiknek a nyugdíja olyan alacsony, hogy a megélhetésükre sem elég, ezért azt elsősorban alkalmi munkából próbálják kiegészíteni. A nyugdíjasok jelentős része még gazdálkodik, ebből egészíti ki a jövedelmét. 42

Az 50 év feletti munkavállalók alkalmazása ellen megfogalmazott két legerősebb érv az idegen nyelvtudás és a megfelelő számítástechnikai ismeret hiánya. Ugyanakkor számos érv szól az alkalmazásuk mellett is, hiszen a munkában töltött évek alatt komoly szakmai tudásbázist halmoztak fel. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Az önkormányzat intézményeiben nem foglalkoztat nyugdíjasokat. Az idősellátás területén egyre jelentősebb szerep jut a civil szervezeteknek, egyházi, alapítványi szervezeteknek. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az 55 év feletti tartós munkanélküliek számáról nem rendelkezünk adattal, de elmondható, hogy az idősebb korosztály sokkal jobban kiszolgáltatott a munkaerő-piaci diszkriminációnak, nehezebben helyezkednek el és a munkahelyi leépítések is előbb érik el őket. Az 55 év felettieket, illetve a tartós munkanélkülieket jobban érinti a foglalkoztatás terén fellépő hátrányos megkülönböztetés. Év 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált munkanélküliek száma 55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma (TS 1010 és TS 1011) Tartós munkanélküliek száma 55 év feletti tartós munkanélküliek száma Fő Fő % Fő Fő % 2012 199 22 11% 0 n.a. #ÉRTÉK! 2013 169 23 14% 0 n.a. #ÉRTÉK! 2014 165 25 15% 0 n.a. #ÉRTÉK! 2015 162 29 18% 0 n.a. #ÉRTÉK! 2016 129 24 18% 0 n.a. #ÉRTÉK! 2017 117 25 21% 0 n.a. #ÉRTÉK! Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR 250 Munkanélküliek száma (fő) 200 150 100 50 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 43

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az idősek az egészségügyi szolgáltatások közül helyben hozzájuthatnak a háziorvosi és a fogorvosi alapellátáshoz. A szociális alapszolgáltatások közül biztosított a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás. 2013. júliusában a nappali ellátás igény hiányában megszűnt a településen. 6.3.1. számú táblázat - 65 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma Év 65 év feletti lakosság száma (TS 0328) Nappali ellátásban részesülő időskorúak száma (TS 5101) Fő Fő % 2012 327 21 6,42% 2013 324 0 0,00% 2014 340 0 0,00% 2015 348 0 0,00% 2016 353 0 0,00% 2017 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH Tstar 25 65 évnél idősebbek (fő) 20 15 10 5 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Nappali ellátásban részesültek 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesítettek átlagos száma Év Időskorúak járadékában részesítettek (évi) átlagos száma (fő) (TS 5701) 2012 2 2013 1 2014 1 2015 n.a. 2016 n.a. 2017 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar 3 2 2 1 1 0 időskorúak járadékában részesülők (fő) 2012 2013 2014 2015 2016 2017 44

b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az önkormányzat minden évben megrendezi az idősek napját. A településen működik nyugdíjas kör, amelynek tagjai aktívan részt vesznek a közösségi programokon, rendezvényeken. Az nyugdíjas kör hagyományőrző csoportja fellépéseivel öregbíti a község hírnevét, népviseletét. Általánosságban elmondható, hogy kevés az idősek részére szervezett programok száma. c) idősek informatikai jártassága Az idősek informatikai képességeinek fejlesztése ma már elengedhetetlen. Ezzel nemcsak a munkaerőpiacon való elhelyezkedési esélyeik nőnek, de általában véve is több információhoz juthatnak rövid időn belül és hatékony módon. Az igény a célcsoport részéről egyre nagyobb, mely betudható az internet elterjedésének, de megemlítendő a családtagok elköltözésének, munkavállalás miatti távolság esetén a kapcsolattartás egyik módjának is. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az idősödő társadalom helyzete felhívja a figyelmet, hogy az idősek ellátására fokozottan figyelni kell, nem lehet figyelmen kívül hagyni és a településen az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok szervezésére hangsúlyt kell fektetni. Az idősek számára az életkorral járó sajátos igények kielégítésére a települési nagy rendezvények (Bujáki Húsvét, Bujáki Vasárnap, Szüreti nap) szervezésekor is figyelünk. Minden évben megrendezzük számukra az idősek napját, amelyen vendégül is látjuk őket. Az idősek nagy számban látogatják az önkormányzati rendezvényeket. Az egyház rendszeresen kirándulásokat szervez, amelyen az idősek is nagy számban részt vesznek. Év A nyilvános/települési könyvtárak száma (TS 3801) 6.4.1. számú - Művelődési közintézmények adatai A nyilvános/települési könyvtárak egységeinek száma (leltári állomány) (TS 3901) Muzeális intézmények száma (TS 4001) Közművelődési intézmények száma (TS 4101) 2012 1 12 693 0 1 2013 1 12 733 0 1 2014 1 12 509 0 2 2015 1 12 569 0 2 2016 1 12 778 0 2 2017 1 n.a. 0 2 Forrás: TEIR 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Idősek korukból eredő egészségügyi problémák (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, stb.) A munkakeresők között veszélyeztetett életkorúak az 55-60 éves korosztály Kevés a településen az időseknek szervezett közösségi program, jellemző az idősek elmagányosodása fejlesztési lehetőségek Felnőtt prevenciós ingyenes szűrővizsgálatok megszervezése Rendszeres tájékoztatás az igénybe vehető támogatásokról, munkalehetőségekről Az érintett réteg közösségi életbe való bevonása, korosztályt érdeklő széleskörű kulturális programok szervezése 45

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Tapasztalataink szerint a fogyatékossággal élő személyeknek elhelyezkedésük során számos akadállyal kell megküzdeni. A munkáltató előítélete mellett a közlekedés eszközök használata is nehezíti helyzetüket. A fogyatékos személyek elszigeteltek a társadalomban, így családjaik is jobban elkülönülnek a környezetüktől, ami értelmi fogyatékosság esetén még jelentősebb. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személyek száma az évek folyamán kis mértékben csökkent. A háziorvos által rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint a községben - 5 fő látási fogyatékos, - 13 fő mozgásszervi fogyatékos, - 1 fő hallási fogyatékos, - 7 fő értelmi fogyatékos van. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma nemenként Év Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma - férfiak (TS 6201) Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma - nők (TS 6301) 2012 45 49 2013 40 45 2014 40 48 2015 34 45 2016 31 45 2017 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar 60 Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma nemenként 50 40 30 20 10 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma - férfiak (TS 6201) Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma - nők (TS 6301) 46

b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei minimálisak, a foglalkoztatásukról adattal nem rendelkezünk. Védett foglalkoztató nincs a településen. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Buják településen ilyen intézmény, szolgáltató nincs. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékkal élők pénzbeli, természetbeni ellátása a jogosultság alapján történik. A fogyatékkal élő személyek számára igénybe vehető ellátási, támogatási formákról a különböző szintű jogszabályok rendelkeznek. (pl. Fot., Szt., Cst. ) A fogyatékkal élő felnőttek legnagyobb részének sokszor egyetlen megélhetési forrása az általában alacsony összegű rokkantsági nyugdíj, rokkantsági járadék, rehabilitációs ellátás, illetve plusz juttatásként a feltételek fennállása esetén a fogyatékossági támogatás. A gyermekeket tartós betegségük okán magasabb összegű családi pótlék illeti meg. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Településünkön az intézmények többsége akadálymentesített, megközelíthető. Az önkormányzati épületekben végzett felújítások során a képviselő-testület azok akadálymentesítésének megoldására figyelmet fordít, különösen a fizikai akadálymentesítésre, mely az idős lakosság közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének esélyegyenlőségét is nagymértékben szolgálja. A művelődési ház átépítése során az akadálymentesítés megtörtént, ahol a felső szintre emelőberendezés beszerelésére került sor. Jelenleg a védőnői rendelő akadálymentesítését kell megoldanunk, de ez az új orvosi rendelő építésével megvalósul, mivel a hatályos jogszabályoknak megfelelően új beruházás akadálymentesített környezet biztosításával történik. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Az önkormányzat középületei részben alkalmasak arra, hogy a fogyatékkal élők hozzáférhessenek a közszolgáltatásokhoz, a programokhoz, hiszen az épületek egy részénél csak a fizikai akadálymentesítés történt meg. Az önkormányzat rendelkezik honlappal, azonban ez a fogyatékkal élők számára nem elérhető. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Egyéb munkahelyek akadálymentesítéséről adatok nem állnak rendelkezésre. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Nem megoldott. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Nincs. 47

f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nincs adat. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A fogyatékos személyek életmódjáról hiányos információ a lakosság körében A közszolgáltatásokat biztosító intézmények nem teljes körűen akadálymentesek fejlesztési lehetőségek A fogyatékkal élők életmódjának és életvitelének megismerése az előítéletek csökkentése céljából Fizikai és info-kommunikációs akadélymentesítés megteremtése 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3 7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) A településen több civil szervezet is működik, melyek a célterületeket érintő tevékenységet folytatni és bevonhatók a megvalósítás folyamatába: - Bujákért Alapítvány: közösségi programok szervezése, közösségi pályázatok lebonyolítása - Nyugdíjas Baráti Kör: népdalkör működtetése, hagyományőrzés, kulturális programok szervezése. - Bujáki Sport Club: sportolási lehetőség biztosítása. - Bujáki Polgárőr Egyesület: közrend és közbiztonság fenntartása, javítása. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A település Helyi Esélyegyenlőségi Programjának eredményes megvalósulása érdekében az önkormányzat együttműködik Buják Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatával. A nemzetiségi önkormányzat elnökét bevonta a Fórum munkájába és a megvalósítás során partneri kapcsolatot épít ki. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az önkormányzat a község érdekeit szem előtt tartva több területen is együttműködik a térség településeinek önkormányzataival. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Buják Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata a működése során a nemzetiség helyzetét érintő ügyekben biztosítja az esélyegyenlőséget, a törvény által előírt esetekben véleményt nyilvánít, állást foglal és határozatot hoz. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A civil szervezetek különféle programokat szerveznek, melynek részt vevői az érintett célcsoportok is. A HEP elfogadását követően a végrehajtás partnereiként jelennek meg. 48

f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Nem releváns. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A helyzetelemzés előkészítésében részt vettek a településen dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési szakemberek, nemzetiségi önkormányzat. Módszere az online kapcsolattartás az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos esetleges problémák feltárására koncentrálódott. Az esélyegyenlőségi tervet a település a helyben szokásos módon közzéteszi, az esetleges hozzászólásokat a jegyző összegyűjti, majd az esetleges módosítási javaslatokat a képviselő-testület elé terjeszti. Az esélyegyenlőségi program öt évre készül, időarányos megvalósítását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltozását évente át kell tekinteni és a programot felül kell vizsgálni. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A település Esélyegyenlőségi Programja a Bujáki Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben bármikor a lakosok rendelkezésére áll, valamint az önkormányzat honlapján közzétételre kerül, így a település teljes lakosságának hozzáférése biztosítottá válik a tervezett esélyegyenlőségi folyamatok, tevékenységek megismerésére és a megvalósítás folyamatos ellenőrzésére. 49

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek problémák beazonosítása rövid megnevezéssel 1. A mélyszegénységben élő aluliskolázottak foglalkoztatásának hiánya, a versenyszférában való elhelyezkedés nehézkes 2. A mélyszegénységben élőknek az élelmiszer és ruha megvásárlása is gondot jelent 3. Kevés a romák részére szervezett kulturális identitást és közösséget fejlesztő program 4. A hátrányos helyzetű szülők nem minden eseten tudják támogatás nélkül fedezni gyermekük továbbtanulását a felsőoktatási rendszerben 1.A hátrányos helyzetű (HH) gyermekek száma nő 2.Az egészségvédelem, egészségtudatos Pedagógus hiány az iskolában 3. A környezettudatos viselkedés nem terjedt el a gyermekek körében Következtetések fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel 1 Újra dolgozom - A mélyszegénységben élők teljes munkaidős foglalkoztatása közmunka keretében 2. Segíts a rászorulókon A mélyszegénységben élők részére tartós élelmiszer és ruhagyűjtés 3. Roma közösségfejlesztés - Kulturális identitást és közösséget fejlesztő programok szervezése (pl. roma nap, cigány táncház szervezése) 4. Tanulni! Felsőoktatásban résztvevő hátrányos helyzetű tanulók támogatása 1. Élményekkel teli gyerekkor - Értékteremtő gyermek-, és közösségi programok szervezése 2. Egészséges gyerekek Az oktatásnevelés minden szintjén, óvodától az általános iskoláig egészségvédelmi programok megvalósításának ösztönzése 3. Környezetbarát jövő Környezettudatosságra való nevelés Nők Idősek 1. A településen bölcsődei férőhelyek hiányában a 3 év alatti gyereket nevelő nők munkahelyen történő elhelyezkedése nehézkes 2. Az otthon lévő, kisgyereket nevelő anyák részére nincsenek olyan programok, amelyek szükségesek a társadalmi kapcsolatok fenntartásához. A kisgyermekes anyukák életében nagy probléma az izoláció. 3.Nem biztosított a nők részére a szűrővizsgálatok (mammográfia, nőgyógyászati szűrés stb.) helyben történő biztosítása 1. Idősek korukból eredő egészségügyi problémák (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, stb.) 1. Bölcsődei férőhelyek kialakítása 2. Közösen könnyebb A kisgyermeket nevelő nők társadalmi kapcsolatainak elősegítése 3. Szűrővizsgálattal a nők egészségéért Szűrővizsgálatok megszervezése falubusszal 1. Egészséges idősek Felnőtt prevenciós ingyenes szűrővizsgálatok megszervezése 50

Fogyatékkal élők 2.A munkakeresők között veszélyeztetett életkorúak az 55-60 éves korosztály 3. Kevés a településen az időseknek szervezett közösségi program, jellemző az idősek elmagányosodása 1. A fogyatékos személyek életmódjáról hiányos az információ a lakosság körében 2. A közszolgáltatásokat biztosító intézmények nem teljeskörűen akadálymentesek 2. Idősek tájékoztatása Rendszeres tájékoztatás az igénybe vehető támogatásokról, munkalehetőségekről 3. Derűs időskor Közösségi programok szervezése az idősek számára 1. Mindenki másképp egyforma Fogyatékkal élők életmódjának és életvitelének megismerése 2. Akadálymentes intézmények - Fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés megteremtése A beavatkozások megvalósítói Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Nők Idősek Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése 1. A mélyszegénységben élők teljes munkaidős foglalkoztatása közmunka keretében 2. A mélyszegénységben élők részére tartós élelmiszer és ruhagyűjtés 3. Kulturális identitást és közösséget fejlesztő programok szervezése (pl. roma nap, cigány táncház szervezése) 4. Felsőoktatásban résztvevő hátrányos helyzetű tanulók támogatása 1. Értékteremtő gyermek-, és közösségi programok szervezése 2. Az oktatás-nevelés minden szintjén, óvodától az általános iskoláig egészségvédelmi programok megvalósításának ösztönzése 3. Környezettudatosságra való nevelés 1. Bölcsődei férőhelyek kialakítása 2. A kisgyermeket nevelő nők társadalmi kapcsolatainak elősegítése 2. Szűrővizsgálatok megszervezése falubusszal 1. Felnőtt prevenciós ingyenes szűrővizsgálatok megszervezése 2. Rendszeres tájékoztatás az igénybe vehető támogatásokról, munkalehetőségekről 3. Közösségi programok szervezése az idősek számára Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek kiemelve a felelőst 1. Polgármesteri Hivatal, önkormányzati intézmények, Munkaügyi Központ Felelős: polgármester 2. Önkormányzat, családgondozó, művelődési ház, Roma Nemzetiségi Önkormányzat Felelős: polgármester 3. Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Művelődési Ház Felelős: polgármester 4. Önkormányzat Felelős: polgármester 1. Önkormányzat, Művelődési Ház, iskola, óvoda Felelős: polgármester 2. Önkormányzat, iskola, óvoda, művelődési ház Felelős: polgármester 3. Önkormányzat, óvoda, iskola, művelődési ház Felelős: polgármester 1. Önkormányzat, óvoda, vállalkozók Felelős: polgármester 2. Önkormányzat, védőnő, művelődési ház Felelős: polgármester 3. Önkormányzat, családsegítő, háziorvos Felelős: polgármester 1. Művelődési ház, háziorvos, családgondozó, vállalkozók Felelős: polgármester 2. Polgármesteri Hivatal, családgondozó, Munkaügyi Központ, művelődési központ Felelős: polgármester 3. Művelődési ház, civil szervezetek Felelős: polgármester 51

Fogyatékkal élők Jövőképünk 1. Fogyatékkal élők életmódjának és életvitelénekmegismerése 2. Fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés megteremtése 1. Önkormányzat, háziorvos, családsegítő, művelődési ház Felelős: polgármester 2. Önkormányzat, intézmények vezetői, vállalkozók Felelős: polgármester Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák a társadalom egyenlő eséllyel rendelkező tagjai. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők helyzete javuljon. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek diszkriminációmentes, szegregációmentes nevelésének-oktatásának támogatását. Folyamatosan odafigyelünk az idősekre, hogy ne érezzék haszontalannak az életüket. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a munka és a családi teendők összehangolásának megsegítését. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők egyenlő bánásmódjára, életvitelük megkönnyítésére. 52

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Újra dolgozom - A mélyszegénységben élők teljes munkaidős foglalkoztatása közmunka keretében A mélyszegénységben élő aluliskolázottak foglalkoztatásának hiánya, a versenyszférában való elhelyezkedés nehézkes Általános cél: a mélyszegénységben élők életkörülményeinek javítása R: A mélyszegénységben élők munka világába történő bevezetése K: Közmunka biztosítása H: Teljes foglalkoztatottság 1. Adatgyűjtés, adatbázis készítés, közfoglalkoztatási pályázati lehetőségek naprakész ismerete, nyomon követése 2. Kapcsolatfelvétel, koordinálás, közvetítés a Munkaügyi Központtal 3. Munkaszerződések megkötése közfoglalkoztatásra Érintett munkanélküliek, önkormányzat Felelős: polgármester Bujáki Polgármesteri Hivatal, önkormányzati intézmények, Munkaügyi Központ Folyamatos, ill. 2023. december 31. Benyújtott támogatási igények száma (fő) Pályázati dokumentáció (db) Mélyszegénységben élő foglalkoztatottak száma (fő) Munkaszerződések jelenléti ív Közfoglalkoztatási támogatási lehetőség csökkenése Pénzügyi: pályázati forrás, saját erő Humán: adminisztrációs feladatok, munkaszerződések készítése, pénzügyi elszámolások pénzügyi szakember 53

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Segíts a rászorulókon - A mélyszegénységben élők részére tartós élelmiszer és ruhagyűjtés Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek A mélyszegénységben élőknek az élelmiszer és ruha megvásárlása is gondot jelent A mélyszegénységben élők életkörülményeinek javítása azáltal, hogy tartós élelmiszereket és ruhákat kapnak 1. Rászorulók felmérése 2. Felhívás adománygyűjtésre 3. Rászorulók részére élelmiszer és ruha osztás Önkormányzat, családgondozó, művelődési ház, RNÖ Felelős: polgármester RNÖ, lakosság, vállalkozók Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Folyamatos, ill. 2023. december 31. Érintett rászorulók száma (fő) Kiosztott csomagok száma (db) Adományozók részéről érdektelenség Pénzügyi: önkormányzati forrás Humán: önkormányzat, vállalkozók, lakosság 54

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Roma közösségfejlesztés - Kulturális identitást és közösséget fejlesztő programok szervezése Kevés a romák részére szervezett kulturális identitást és közösséget fejlesztő program Kulturális identitást és közösséget fejlesztő programok szervezése (pl. roma nap, cigány táncház szervezése) A roma közösség fejlesztése, az identitástudat erősítése, szegregáció csökkentése 1. Programok tervezése az érintettek bevonásával 2. Programok megszervezése 3. Programok lebonyolítása Önkormányzat, Roma Nemzetiségi Önkormányzat, érintettek Felelős: polgármester Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Műv.Ház Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Folyamatos, ill. 2023. december 31. Programok száma, résztvevők száma Érdektelenség, pénzügyi forrás hiánya Pénzügyi: Települési Önkormányzat és RNÖ költségvetése Humán: Települési önkormányzat, RNÖ,művelődési ház

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Tanulni! Felsőoktatásban résztvevő hátrányos helyzetű tanulók támogatása Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek A hátrányos helyzetű szülők nem minden eseten tudják támogatás nélkül fedezni gyermekük továbbtanulását a felsőoktatási rendszerben Az önkormányzat célja, hogy az elkövetkező években támogatja azokat a gyermekeket, akik tudásuk és szorgalmuk révén képesek főiskolai végzettség megszerzésére, a családi háttér azonban nem, vagy csak részben tudja ezt anyagilag támogatni. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerre pályázat benyújtása. 1. Pályázati lehetőség figyelése 2. Határidő nyomon követése 3. Pályázat készítése és benyújtása Települési Önkormányzat, érintettek Felelős: polgármester Szülők, oktatási intézmények Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Folyamatos, ill. 2023. december 31. Pályázatok száma, támogatásban részesítettek száma, továbbtanulók száma Pályázati forrás hiánya Pénzügyi: pályázati forrás Humán: Települési önkormányzat, Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Az intézkedési területek részletes kifejtése Élményekkel teli gyerekkor - Értékteremtő gyermek-, és közösségi programok Intézkedés címe: szervezése Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek A hátrányos helyzetű (HH) gyermekek száma nő A hátrányos helyzetű gyermekek életkörülményeinek javítása, lehetőségeinknek bővítése értékteremtő programokkal. 1. Kapcsolatfelvétel önkormányzati hivatal, óvoda, iskola, gyermekjóléti szolgálat, művelődési ház között éves programok, rendezvények egyeztetése 2. Pályázati lehetőségek feltárása, pályázatok benyújtása 3. Szakkörök, szabadidős foglalkozások, közművelődési programokat Általános iskola, óvoda, műv.ház, érintettek Felelős: polgármester Bujákért Alapítvány, civil szerezetek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Folyamatos, ill. 2023. december 31. Résztevők gyermekek száma, programok száma Érdektelenség, pénzügyi forráshiány Igényfelmérés, tájékoztatás a programokról, lehetőségekről, pályázati lehetőségek keresése Pénzügyi: önkormányzati forrás, pályázati forrás Humánerőforrás: partnerek bevonása 57

Az intézkedési területek részletes kifejtése Egészséges gyerekek - Az oktatás-nevelés minden szintjén, óvodától az Intézkedés címe: általános iskoláig egészségvédelmi programok megvalósításának ösztönzése Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Az egészségvédelem, egészségtudatos életvitel hiánya, a megelőzésre vonatkozó ismeretek hiánya A gyermekek egészséges életre nevelése, együttműködés kiépítése a célcsoporttal és a partner szervezetekkel, pályázatok figyelése, kapcsolatfenntartás, bevont családok számának növelése 1. Intézkedésbe bevonni kívánt gyermekek, szülők felkutatása 2. Programok, előadások szervezése Óvoda, iskola, művelődési ház, érintettek Felelős: polgármester pedagógusok, civil szervezetek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Folyamatos, ill. 2023. augusztus 31. Programokon résztvevők száma Programok száma Meghívók, levelek Jelenléti ívek Program leírások Passzivitás Anyagi forrás hiánya Pénzügyi: önkormányzati támogatás, pályázati forrás Humán: művelődési ház dolgozói 58

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Környezetbarát jövő - Környezettudatosságra való nevelés Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek A környezettudatos viselkedés nem terjedt el a gyermekek körében Célunk a környezettudatosság népszerűsítése, olyan termelési módszerek és fogyasztási szokások elterjesztése, amelyek a társadalom jólétét szolgálják, egyúttal megvalósítva az erőforrásokkal való a fenntartható gazdálkodást, elkerülve a környezeti értékek pusztulását, ezáltal csökkenjen a hulladék és tisztább környezetben nevelkedjen a következő generáció. 1. Programok megtervezése, környezettudatosságra való módszerek összegyűjtése 2.Programok megvalósítása (pl. szemétgyűjtési akciók, előadások) 3. Programok dokumentálása Óvoda, iskola, művelődési ház, érintettek Felelős: polgármester pedagógusok, civil szervezetek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Folyamatos, ill. 2023. december 31. Programba bevont gyermekek száma (fő) Programok, előadások száma (db) Érdektelenség, anyagi forrás hiánya Pénzügyi: Önkormányzat költségvetése, pályázati forrás Humán: önkormányzat, művelődési ház 59

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Bölcsődei férőhelyek kialakítása A településen bölcsődei férőhelyek hiányában a 3 év alatti gyermeket nevelő nők munkahelyen történő elhelyezkedése nehézkes Bölcsődei férőhelyek kialakítása pályázati támogatással, az óvoda épületének korszerűsítésével 1. Tervezés, engedélyeztetés 2. Megvalósítás 3. Bölcsődei férőhelyek kialakítása Önkormányzat, óvoda Felelős: polgármester Önkormányzat, vállalkozók, támogató szervezet Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások 1. 2019. március 31. 2. folyamatos, ill. 2020. december 31. 3. 2020. december 31. Átalakított, korszerűsített épület száma Bölcsődések szám az adatbázisban érintettek száma, Pályázati forrás hiánya Pénzügyi: pályázati támogatás, önkormányzati forrás Humánerőforrás: önkormányzat, vállalkozók, 60

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Közösen könnyebb! - A kisgyermeket nevelő nők társadalmi kapcsolatainak elősegítése Az otthon lévő, kisgyermeket nevelő anyák részére nincsenek olyan programok, amelyek szükségesek a társadalmi kapcsolatok fenntartásához. A kisgyermekes anyukák életében nagy probléma az izoláció. Az anyák egyedül vannak a gyerekekkel, és az izoláció hatására ki vannak téve pszichés károsodásnak (gyesneurózis, gyerekágyi depresszió stb.), ami párkapcsolati válsághoz és egyéb szociális problémákhoz vezethet. Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek A kisgyermeket nevelő, munkától távollevő anyák részére olyan családi és szabadidős programok szervezése, amelynek során a társadalmi kapcsolataik elmélyülnek, részt vesznek a közösségi életben, megosztják egymással problémáikat, kimozdulnak a mindennapi tevékenységeik köréből. 1. Adatgyűjtés, az érintettek megkeresése 2. Programok megtervezése, szervezése 3. Megvalósítás Érintettek, művelődési ház Felelős: polgármester Önkormányzat, védőnő, művelődési ház Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Folyamatos, ill. 2023. december 31. Gyermekgondozási ellátásokban részesülők száma (fő) Résztvevők száma (fő) Programok száma (fő) Érdektelenség, motiváltság hánya, Pénzügyi: önkormányzati forrás Humánerőforrás: programok szervezői, résztvevők

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Szűrővizsgálattal a nők egészségéért - Szűrővizsgálatok megszervezése falubusszal Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Nem biztosított a nők részére a szűrővizsgálatok (mammográfia, nőgyógyászati szűrés stb.) helyben történő biztosítása Általános cél: a nők eljuttatása a Salgótarjánban működő szűrővizsgálatokra Rövid távú cél: a helyi együttműködés kiépítése Középtávú cél: a feladat koordinációjának kiépítése Hosszú távú cél: a feladat fenntarthatóságának biztosítása 1. Információ gyűjtés az érintettek köréről, a szűrővizsgálatok időpontjairól (háziorvos, családsegítő) 2. Busz biztosítása bizonyos időrend szerint, a jelentkezés rendjének kiépítése, meghirdetése (önkormányzat) 3. Végrehajtás Önkormányzat, családsegítő, háziorvos, érintettek Felelős: polgármester Önkormányzat, családsegítő, háziorvos Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások 1. 2019. december 31., ill. folyamatos 2-3. folyamatos, ill. 2023. december 31. Szűrővizsgálaton részt vettek száma A nők érdektelensége és félelme miatt nem lesz elegendő jelentkező a szűrővizsgálatokra. Teljes körű tájékoztatással és meggyőzéssel. Pénzügyi: önkormányzat költségvetése Humán: falugondnok (sofőr) Műszaki: autóbusz 62

Az intézkedési területek részletes kifejtése Egészséges idősek - Felnőtt prevenciós ingyenes szűrővizsgálatok Intézkedés címe: megszervezése Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Idősek korukból eredő egészségügyi problémák (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, stb.) Szűrővizsgálatok megszervezésével az idősek életminőségének javítása, egészségük megőrzése 1. A szűrések megszervezése 3. Érintettek részére a programok népszerűsítése 4. Megvalósítás Érintettek, Felelős: polgármester Művelődési Ház, háziorvos, családgondozó, vállalkozók Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások folyamatos, ill. 2023. december 31. Érintettek száma, Szűrések száma Érdektelenség, motiváltság hánya, Nem megfelelő tájékoztatás Pénzügyi: önkormányzati és pályázati forrás Humánerőforrás: érintettek bevonása 63

Az intézkedési területek részletes kifejtése Idősek tájékoztatása - Rendszeres tájékoztatás az igénybe vehető támogatásokról, munkalehetőségekről Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek A munkakeresők között veszélyeztetett életkorúak az 55-60 éves korosztály Kapcsolatfelvétel és annak erősítése a Munkaügyi Központtal, az érintettek tájékoztatása rendszerességének, módjának, felelősének meghatározása, a publikus tájékoztatás helyének, módjának meghatározása, felelős kijelölése, tájékoztatás szórólapon, a helyi újságban, honlapon 1. Adatgyűjtés, adatbázis készítés az érintettekről, az igénybe vehető támogatásokról, munkalehetőségekről, 3. Kapcsolatfelvétel, koordinálás az érintettekkel 4. Folyamatos tájékoztatás internetes felületen, helyi újságban Érintettek Felelős: polgármester Bujáki Polgármesteri Hivatal, családgondozó, Művelődési Ház Munkaügyi Központ, civil szervezetek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások folyamatos, ill. 2023. december 31. Érintettek száma Megjelent tájékoztatók száma Elhelyezkedők száma Érdektelenség, motiváltság hánya, Nem megfelelő tájékoztatás Pénzügyi: önkormányzati forrás tájékoztatókhoz Humánerőforrás: partnerek bevonása

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Derűs időskor - Közösségi programok szervezése az idősek számára Kevés a településen az időseknek szervezett közösségi program, jellemző az elmagányosodás Általános cél: az idősek mindennapjainak színesebbé, egészségesebbé tétele Rövidtávú cél: az idősek egészségének szinten tartása Középtávú cél: az idősek életminőségének javítása Hosszútávú cél: elmagányosodás megakadályozása 1. Információ gyűjtése az idősek érdeklődési köréről (művelődési ház vezető) 2. Egészséges életmóddal kapcsolatos tanácsadás (háziorvos) 3. Kulturális programok szervezése (civil szervezetek, Művelődési Ház) Művelődési Ház és Könyvtár vezető, civil szervezetek, idősek Felelős: polgármester Művelődési Ház és Könyvtár, civil szervezetek 1. 2019. március 31. 2. folyamatos, ill. 2023. december 31. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Résztvevők száma Bevont önkéntesek száma Passzivitás az idősek részéről Pénzügyi: önkormányzati forrás, pályázatok Humánerőforrás: műv.ház vezető, háziorvos, civil szervezetek

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Mindenki másképp egyforma - Fogyatékkal élők életmódjának és életvitelének megismerése A fogyatékos személyek életmódjáról hiányos információ a lakosság körében A lakosság érzékenyítése a fogyatékosokkal kapcsolatban, életvitelük megismertetése az előítéletek csökkentése céljából Információ gyűjtés, közvetítés, Pályázatok keresése, beadása Kampányok szervezése Családsegítő, háziorvos, művelődési ház, kampányokban résztvevők Felelős: polgármester Partnerek Háziorvos, családgondozó, művelődési ház Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások 2019. június 30. 2020. december 31. 2023. december 31. Programokon résztvevők száma Adatszolgáltatás hiánya miatt továbbra is pontatlan adatok Adatszolgáltatók, érintettek meggyőzése Pénzügyi: pályázati forrás, önkormányzati forrás Humánerőforrás: önkormányzat, művelődési ház

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Akadálymentes intézmények - Fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés megteremtése A közszolgáltatásokat biztosító intézmények nem teljeskörűen akadálymentesek A még nem akadálymentesített önkormányzati épületek akadálymentesítése a felújítások során. 1. Adatgyűjtés, szükséglet felmérés épületenként. 2. Tervezés. 3. Költségvetés és pályázati lehetőségek függvényében a kivitelezés. Önkormányzat, intézmények vezetői Felelős: polgármester. Partnerek Önkormányzat, vállalkozók Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások 1. 2019. június 30. ill. folyamatos 2. 2020. december 31. 3. 2023. december 31. Akadálymentesített épületek száma Kivitelezés dokumentumai Forráshiány Pályázatfigyelés Pénzügyi: pályázati forrás, önkormányzati forrás Humánerőforrás: önkormányzat, vállalkozók

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J Az intézkedés A helyzetelemzés megvalósításához következtetéseiben A célkitűzés Az intézkedés Az Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az feltárt Az intézkedéssel összhangja egyéb Az intézkedés címe, intézkedés megvalósításának eredményességét erőforrások esélyegyenlőségi elérni kívánt cél stratégiai tartalma megnevezése felelőse határideje mérő indikátor(ok) (humán, probléma dokumentumokkal megnevezése 1 Újra dolgozom 2 Segíts rászorulókon 3 Tanulni! 4 Roma közösségfejlesztés I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége A mélyszegénységben élők teljes munkaidőben javítása, foglalkoztatása közmunka keretében Általános cél a mélyszegénységben élők életkörülményeinek mélyszegénységben élők munka világába történő bevezetése. A mélyszegénységben Ez a célkitűzés más élő munkanélküliek koncepcióban nem alkalmazása polgármester 2023.12.31. a került feltüntetésre. közfoglalkoztatás keretében, A mélyszegénységben Mélyszegénységben A mélyszegélységben Ez a célkitűzés más élők részére a élők részére tartós élők rzésre tartós koncepcióban nem gyűjtéseket rendezünk polgármester 2023.12.31. élelmiszer és ruha élelmiszer és került feltüntetésre. és azt kiosztjuk a gyűjtés ruhagyűjtés rászorulók részére Az önkormányzat a jövőben is támogatja azokat a gyermekeket, akik tudásuk és Bursa Hungarica Felsőoktatásban szorgalmuk révén Ez a célkitűzés más Felsőoktatási résztvevő hátrányos képesek főiskolai koncepcióban nem Önkormányzati polgármester 2023.12.31. helyzetű tanulók végzettség került feltüntetésre. Ösztöndíjrendszerre támogatása megszervezésére, a pályázat benyújtása családi háttér azonban nem vagy csak részben tudja ezt anyagilag támogatni. A roma közösség Kulturális identitást és Kulturális identitást és fejlesztése, az Ez a célkitűzés más közösséget fejlesztő közösséget fejlesztő identitástudat koncepcióban nem programok szervezése polgármester 2023.12.31. programok szervezése erősítése, szegregáció került feltüntetésre. (pl. roma nap, cigány csökkentése táncház) pénzügyi, technikai) intézkedés eredményeinek fenntarthatósága Benyújtott támogatási igények Pályázati forrás, száma, pályázati saját erő, dokumentáció, adminisztrációs Anyagi feltételek mélyszegénységben feladatok, függvénye élő foglalkoztatottak munkaszerződések száma, készítése, pénzügyi munkaszerződések, elszámolások jelenléti ívek P: önkormányzati Érintett rászorulók forrás, H: Anyagi száma, kiosztott önkormányzat, csomagok száma vállalkozók, lakosság és személyi feltételek függvénye Pályázatok száma, támogatásban H: önkormányzat, Anyagi feltételek részesítettek száma, RNÖ, P: Saját erő, függvénye továbbtanulók pályázati forrás száma P: Települési önkormányzat és Anyagi és Programok száma, RNÖ költségvetése személyi feltételek résztvevők száma H: önkormányzat, függvénye RNÖ, műv.ház 68

Intézkedés sorszáma 1 2 3 1 2 A B C D E F G H I J Az intézkedés A helyzetelemzés megvalósításához következtetéseiben A célkitűzés Az intézkedés Az Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az feltárt Az intézkedéssel összhangja egyéb Az intézkedés címe, intézkedés megvalósításának eredményességét erőforrások esélyegyenlőségi elérni kívánt cél stratégiai tartalma megnevezése felelőse határideje mérő indikátor(ok) (humán, probléma dokumentumokkal megnevezése Élményekkel gyerekkor Egészséges gyerekek Környezetbarát jövő Bölcsődei férőhelyek kialakítása II. A gyermekek esélyegyenlősége Értékteremtő teli gyermek-, és közösségi programok szervezése A hátrányos helyzetű gyermekek életkörülményeinek javítása, lehetőségeik bővítése értékteremtő programokkal A hátrányos helyzetű Ez a célkitűzés más gyermekek részére koncepcióban nem különböző kulturális és polgármester 2023.12.31. került feltüntetésre. szabadidős programok szervezése Az oktatás-nevelés Együttműködés minden szintjén, az kiépítése a óvodától az általános célcsoporttal és partner A gyermekek Ez a célkitűzés más iskoláig szervezetekkel, egészséges életre koncepcióban nem polgármester 2023.12.31. egészségvédelmi pályázatok figyelése, nevelése került feltüntetésre. programok kapcsolatfenntartás, megvalósításának bevont családok ösztönzése számának növelése Célunk a környezettudatosság Környezettudatosságra népszerűsítése,olyan való módszerek A gyermekek termelési módszerek Ez a célkitűzés más összegyűjtése, környezettudatosságra és fogyasztási koncepcióban nem különböző polgármester 2023.12.31. nevelése szokások került feltüntetésre. környezetvédelemmel elterjesztése, amelyek kapcsolatos programok a társadalom jólétét megszervezése szolgálják. III. A nők esélyegyenlősége Bölcsődei férőhelyek kialakítása Szűrővizsgálatok Szűrővizsgálattal a megszervezése nők egészségéért falubusszal Bölcsődei férőhelyek Bölcsődei férőhelyek kialakítása pályázati kialakítása pályázati támogatással, az Költségvetés támogatással, az óvoda polgármester 2020.12.31. óvoda épületének épületének korszerűsítésével korszerűsítésével Információ gyűjtés az érintettek köréről, a A nők részt vegyenek Ez a célkitűzés más szűrővizsgálatok a különböző koncepcióban nem polgármester 2023.12.31. időpontjáról, busz szűrővizsgálatokon került feltüntetésre. biztosítása bizonyos időrend szerint, pénzügyi, technikai) intézkedés eredményeinek fenntarthatósága Résztvevők P: saját erő, Anyagi feltételek gyermekek száma, pályázati forrás, H: függvénye programok száma résztvevők P: saját erő, Programok száma, pályázati forrás H: Anyagi feltételek résztvevők száma résztvevők, művelődési ház függvénye P: Saját erő, Programba bevont pályázati forrás H: Anyagi feltételek gyermekek száma, Önkormányzat, függvénye programok száma művelődési ház P: saját erő, Korszerűsített pályázati Anyagi és épületek száma, támogatás H: személyi feltételek bölcsődések száma önkormányzat, vállalkozók függvénye Szűrővizsgálaton részt vettek száma P: saját erő H: falugondnok T: Anyagi feltételek önkormányzati függvénye gépjármű 69

Intézkedés sorszáma 3 A B C D E F G H I J Az intézkedés A helyzetelemzés megvalósításához következtetéseiben A célkitűzés Az intézkedés Az Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az feltárt Az intézkedéssel összhangja egyéb Az intézkedés címe, intézkedés megvalósításának eredményességét erőforrások esélyegyenlőségi elérni kívánt cél stratégiai tartalma megnevezése felelőse határideje mérő indikátor(ok) (humán, probléma dokumentumokkal megnevezése Közösen könnyebb jelentkezés rendjének kiépítése, meghirdetése A kisgyermeket nevelő, munkától A kisgyermeket távollevő anyák részére nevelő, munkától olyan családi és A kisgyermeket távollevő anyák Ez a célkitűzés más szabadidős programok nevelő nők társadalmi társadalmi koncepcióban nem szervezése, amelynek polgármester 2023.12.31. kapcsolatainak kapcsolatainak került feltüntetésre. során a társadalmi elősegítése erősítése programok kapcsolataik szervezésével elmélyülnek, részt vesznek a közösségi életben. IV. Az idősek esélyegyenlősége Szűrővizsgálatok Idősek részére szűrések Felnőtt prevenciós megszervezésével az megszervezése Ez a célkitűzés más ingyenes idősek pályázati támogatással, 1 Egészséges idősek koncepcióban nem polgármester 2023.12.31. szűrővizsgálatok életminőségének érintettek részére a került feltüntetésre. megszervezése javítása, egészségük programok megőrzése népszerűsítése Adatbázis készítése az Az idősek érintettekről, az Rendszeres 2 Idősek tájékoztatása 3 Derűs időskor tájékoztatás az igénybe vehető támogatásokról, munkalehetőségekről Közösségi programok Az szervezése idősek számára tájékoztatása különböző vehető támogatásokról, munkalehetőségekről mindennapjainak színesebbé tétele a igénybe vehető Ez a célkitűzés más igénybe támogatásokról, koncepcióban nem polgármester 2023.12.31. munkalehetőségekről, került feltüntetésre. kapcsolatfelvétel az érintettekkel, folyamatos tájékoztatás Információ gyűjtése az idősek érdeklődési idősek Ez a célkitűzés más köréről, kulturális koncepcióban nem polgármester 2023.12.31. programok szervezése, került feltüntetésre. egészséges életmóddal kapcsolatos tanácsadás pénzügyi, technikai) intézkedés eredményeinek fenntarthatósága Gyermekgondozási P: saját erő, ellátásokban pályázati forrás H: Anyagi feltételek részesülők száma, szervezők, függvénye résztvevők száma, résztvevők programok száma P: saját erő, Érintettek száma, Anyagi feltételek pályázati forrás H: szűrések száma függvénye érintettek Érintettek száma, megjelent P: saját erő H: Anyagi feltételek tájékoztatók száma, Partnerek bevonása függvénye elhelyezkedők száma Résztvevők száma, programok száma P: saját erő, pályázati forrás H: Anyagi feltételek művelődési ház, függvénye háziorvos, civil szervezetek V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 Mindenki Fogyatékkal élők A lakosság Ez a célkitűzés más Információ gyűjtés, polgármester 2023.12.31. Programok száma P: saját erő, Anyagi feltételek 70

Intézkedés sorszáma 2 A B C D E F G H I J Az intézkedés A helyzetelemzés megvalósításához következtetéseiben A célkitűzés Az intézkedés Az Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés feltárt Az intézkedéssel összhangja egyéb Az intézkedés címe, intézkedés megvalósításának eredményességét erőforrások eredményeinek esélyegyenlőségi elérni kívánt cél stratégiai tartalma megnevezése felelőse határideje mérő indikátor(ok) (humán, fenntarthatósága probléma dokumentumokkal pénzügyi, megnevezése technikai) másképp egyforma életmódjának és érzékenyítése a koncepcióban nem közvetítés, pályázatok pályázati függvénye életvitelének fogyatékosokkal került feltüntetésre. keresése, benyújtása, támogatás H: megismerése kapcsolatban, kampányok szervezése önkormányzat, életvitelük művelődési ház megismertetése, az Akadálymentes intézmények Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés megteremtése előítéletek csökkentése céljából A még nem akadálymentesített önkormányzati Költségvetés épületek akadálymentesítése Adatgyűjtés, szükséglet felmérés polgármester 2023.12.31. épületenként, tervezés, kivitelezés Akadálymentesített P: saját erő, épületek száma, pályázati forrás H: Anyagi feltételek kivitelezés dokumentumai önkormányzat, vállalkozók függvénye 71

3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítettéke a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport HEP Fórum tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. 73

A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a helyi esélyegyenlőségi referens felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, 74

annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és szükség esetén felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához. 75

4. Elfogadás módja és dátuma I. Buják község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Buják község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és 109/2018.(XII.19.) számú határozatával elfogadta. Mellékletek: - Dátum: Buják, 2018. december 19. 76