A mérnökképzés története A bajai műszaki képzések története közel 50 éves múltra tekint vissza. A történeti fejlődés során a szervezeti keretek folyamatosan változtak, azonban a műszaki képzések vizes orientáltsága tradicionálisnak tekinthető. A képzési struktúra a 2000-es évek elején egészült ki a közgazdaságtudományi képzésekkel. A továbbiakban Intézet címszó alatt a vízgazdálkodási felsőfokú szakemberképzés céljára 1962. évben, 12/1962. (V.5.) kormányhatározattal létrehozott intézmény értendő. A későbbi többszöri szervezeti átalakulással, név- és oktatási profilváltoztatással és bővítéssel, azonban a jelenlegi tágabb szervezeti keretben is megmaradt önálló arculattal. 1962. szeptemberben levelező tagozatos képzés indult a bajai székhelyű Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikumban az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakembereinek közreműködésével. Az alapítók és a képzést megalapozó vízügyi és politikai vezetők között említhető többek között Dégen Imre OVF főigazgató, az első megbízott igazgató Vukováry Attila, dr. Kertai Ede, dr. Wisnovszky Iván és dr. Ortutay Gyula akadémikus, országgyűlési képviselő. Egy évvel később, 1963. szeptemberében indult el a képzés Baján, nappali és levelező tagozaton, általános és mezőgazdasági vízgazdálkodási valamint vízellátási és csatornázási szakon. A bajai székhely mellett további levelező konzultációs központok működtek Budapesten és Szolnokon. Ekkor került sor a tanszéki szervezeti rend kialakítására, az új igazgató és vezető oktatók kinevezésére. Párhuzamosan megkezdődtek a Kamarás Duna- (Sugovica)-parti oktatási épületének építési munkálatai. A képzés népszerűségének köszönhetően 1964. szeptemberben új első évfolyam indult Siófokon a bajai szűkös elhelyezési lehetőségek miatt. 1965-ben került sor az első szaktechnikusi oklevelek átadására, 9 fő az általános és mezőgazdasági vízgazdálkodási, 12 fő pedig a vízellátási és csatornázási szakon szerzett képesítést. Valamint ekkor történt meg az új oktatási épület használatba vétele. A képzések iránti élénk érdeklődés miatt 1968-ban megkezdődött az új diákotthon építése. A folyamatos fejlesztési törekvések eredményeképpen 1969-ben született döntés a Duna-parti (Érsekcsanád) vízmérő telep és a Sugovica-parti víz- és szennyvíztechnológiai kísérleti és bemutató telep (félüzemi vízmű) beruházások elindításáról.
A vezetői és oktatói törzsgárda ekkor: Czédli György első kinevezett igazgató, Czédliné Király Mária, Kováts Béla és Halász Péter oktatási egységvezetők, és dr. Babós Károly, dr. Babós Károlyné, Balázs Ferenc, Bánáti Attiláné, dr. Bándy Iván, Búzási Mátyás, Dániel József, dr. Faludi Gábor, Garai István, Gál Vilmos, Gergely József, Kiss-Dala István, Knézy Péter, Kovács László, Kováts Béláné, dr. Kubatov János, Oláh Miklós, dr. Orbán Vera, Péter Gyula, Rajkay Vilmos, Sütő Károly, Török László, Tuzson Tihamér, Vályi Péter és dr. Váry Béla oktatók. 1970-ben jelentős átszervezésre került sor. Az 1033/70. sz. kormányrendelettel a Felsőfokú technikum az 1970/71 tanévtől a BME Vízgazdálkodási Főiskolai Kara lett. Nappali tagozaton a képzési idő 6 félév, a levelező tagozaton 8 félév lett és új képzési forma jelent meg a műszaki oktató szak. E szakon a képzési idő a levelező képzésben 4 félévben került meghatározásra. Továbbá a korábban végzett 450 fő szaktechnikus számára egy féléves kiegészítő képzés indult, így a hallgatók többsége üzemmérnöki oklevelet szerzett. A főiskolai Karon új, kibővített tanterv alapján a korábbi, bevált két szakon folyt az üzemmérnök képzés. Az Intézet tízéves működése alkalmából 1972. június 2-án szakmai-tudományos emlékülés szerveződött, melynek írott anyaga Tíz éve indult a felsőfokú vízügyi szakemberképzés Baján címmel a VÍZDOK kiadásában jelent meg 1973-ban. A törekvések az oktatás színvonalának erősítését, a tárgyi, anyagi feltételek javítását és a tudományos kutató tevékenység, annak elméleti és gyakorlati erősítését hangsúlyozták. Ennek értelmében került sor új, tudományos kutatásban kiemelkedő vezető oktató és két fő pályakezdő, speciális végzettségű oktató alkalmazására. 1973-ra készült el az új, Sugovica-parti 130 fős diákotthon. Ezzel lehetővé vált az oktatási főépület harmadik emeletének oktatási célokra történő berendezése. Itt új könyvtári és tanszéki helyiségeket, valamint tantermeket és bővítéssel vízkémiavízbiológia laboratóriumot alakítottak ki. 1975-ben az Intézet felélesztette az 1968-ban elindított Vízgazdálkodási Nyári Egyetem szakmai-tudományos rendezvénysorozatot, amit az Országos Vízügyi Hivatal (OVH), a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) és az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság támogatott. A Főiskolai Kar létezésének időszakában több intézetfejlesztési terv készült, azonban azok csak a tervezés fázisáig jutottak el. Csupán a saját erőből kivitelezett aszfalt burkolatú, világítással ellátott kézilabda-méretű sportpálya készült el 1977-ben a diákotthon és az oktatási főépület közötti területen. A hallgatóság örömére 1977-ben megnyílt a TRIÁSZ ifjúsági klub a városháza alagsorában, melynek kialakításában a város két felsőfokú oktatási intézményének hallgatói és a városi tanács fiatal dolgozói vettek részt. A félüzemi vízmű építése az eredeti elhatározáshoz képest csökkentett tartalommal az időszak elején megkezdődött, de 1977-re megfeneklett. A Vízellátási és Csatornázási Tanszék oktatói vállalták az áttervezést és a megvalósításban közreműködést a befejezésig.
A Minisztertanács 1978-ban hatálytalanította a korábbi szervezeti formáról szóló rendelkezést és 1979.05.18-án intézkedett az új szervezeti rendről, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola bajai Vízgazdálkodási Intézetének megalakításáról január 1-i hatállyal. A tanulmányi rend változatlan maradt, a műszaki oktatók képzése 1980-tól a pécsi intézmény-központba került. A belső szervezeti rend jelentősen megváltozott, a tanszékek megszűntek és helyükön munkacsoportok alakultak. A tanulmányi igazgatás a pécsi nagyobb szakmai egység szervezetébe került. A szervezeti változást tanterv korszerűsítés követte. Nagyszabású tervek készültek az intézet fejlesztésére, aminek motorja az intézmény ambiciózus főigazgatójajuhász Jenő volt. Korai halálával a tervek háttérbe kerültek. 1982 első félévében elkészült az 1.000 m 3 /d névleges kapacitású félüzemi vízmű beruházása. Az OVH, a beruházás gazdája a létesítményt az Intézetnek átadta, a Művelődési Minisztérium pedig ténylegesen vállalta a 12 fős létszámbővítés és az üzemeltetés költségét. A Víztechnológiai Telep névre módosított, oktatási-kutatási feladatot ellátó, részleges gazdálkodási önállóságú belső szervezeti egységet 1983. március 30-án dr. Varga Miklós az OVH elnökhelyettese adta át. 1982. október 1-3. között a vízgazdálkodási üzemmérnökképzés 20 éves évfordulóján rangos szakmai tanácskozásra került sor. A tanácskozás anyaga két kötetben jelent meg 1983-ban. A hallgatóság többéves erőfeszítése eredményeként a diákotthon kollégiumi státuszt nyert és a Beszédes József vízépítő mérnök nevét vette fel. 1982-ben a Vízellátás-csatornázás Munkacsoport az OVH megbízásából elkészítette az ipari hidrotechnológus képzés tervezetét és a középfokú képzés tananyagának jelentős részét. A Munkacsoport vezetője és az intézet több oktatója a kihelyezett képzésbe is bekapcsolódott. 1987-ig, a következő belső szervezeti átalakulásig az Intézet hazai szakmai kapcsolatai szélesedtek: a Dunántúli Regionális Vízművel támogatási szerződést kötött, a cég az Intézetnek zászlót adományozott. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság támogatásával létrejött a Magyaregregyi Vízmérő Telep. A VITUKI Vízminőségvédelmi Intézetével, a Mélyépítési Tervező Vállalat Irodájával és több regionális vízművel kutatási együttműködés alakult ki. Az Intézet felújította korábbi kapcsolatát a Magdeburgi Főiskolával; kétoldalú nyári hallgatói szakmai gyakorlatok voltak több évben. A pécsi anyaintézmény kapcsolatán keresztül az intézet kapcsolatot alakított ki a Wroclawi Műszaki Egyetem Környezetmérnöki Intézetével és a Zágrábi Egyetem Eszéki Főiskolai Karával. 1987-ben nemzetközi részvételű tudományos konferenciával ünnepelte az Intézet 25 éves jubileumát. A konferencia kiadványa három kötetben jelent meg, továbbá az Intézet történetét bemutató kiadvány is készült, ami tartalmazza a végzett hallgatók és az oktatói-vezetői kar névsorát is.
1987-től a belső szervezeti rendbe visszatért a hagyományos oktatási szervezeti egység a Tanszék. A három nagyobb létszámú, a szakmai képzésért felelős egység a Területi Vízgazdálkodási Tanszék, a Települési Vízgazdálkodási Tanszék és az Építési és Gazdasági Tanszék. A kisebb létszámú egységek, amelyeknek a pécsi Intézmény központban létezett szervezeti egysége, szakmacsoportokként működtek tovább. 1987-ben indult az Intézetben a szakmérnök-képzés Vízépítési szakon. Ezt követte egy évvel később a Vízellátás-víztisztítás és a Csatornázás-szennyvízkezelés, majd 1990-ben a BME-vel közösen indított Vízrajzi és a Vízrendezési szakos szakmérnökképzés. Az 1991/92-es tanévtől országos koncepcióváltás következtében a képzés építőmérnöki szakon folyt tovább: vízellátás-csatornázás, vízi- és környezetgazdálkodási informatika, vízi környezeti és vízrendezés-vízhasznosítás szakirányokon, új felmenő rendszerű tanterv bevezetésével. Új tanszéki szervezeti rend alakult. (Vízrendezés-vízhasznosítás Tanszék, Vízellátás-csatornázás Tanszék, Vízépítési és Gazdasági Tanszék, Matematika és Számítástechnika Tanszék, Környezettechnológia Tanszék és Nyelvi Tanszék). Az átszervezés előzményeként a Víztechnológiai telep szervezeti rendszere és részleges gazdálkodási önállósága megszűnt, majd oktatási alegységként a Vízellátás-csatornázás Tanszék szervezetébe integrálódott. Az oktatási intézmények integrációs törekvésének eredményeként 1994. július 1- től a Pollack Mihály Műszaki Főiskola a Janus Pannonius Tudományegyetem Főiskolai Kara, az Intézet pedig a Kar Vízgazdálkodási Tagozata lett. Az intézet tovább növelte szakmérnök-képzési kínálatát, 1994-ben Környezeti menedzser szakon indult képzés. 1995 szeptemberében ünnepelte 25 éves évfordulóját a Pollack Mihály Műszaki Főiskola, mely alkalomból négynapos tudományos konferenciát rendezett, ahol az Intézet is képviseltette magát. Az 1995/96-as tanévtől megkezdődött nappali tagozaton 6, levelező tagozaton 8 oktatási félévvel a környezetmérnök-képzés. 1996. július 1-én következett be az intézmény harmadik átszervezése. A Tagozat kivált a Pécsi Egyetemből és egyesült a 125 éves múlttal rendelkező Eötvös József Tanítóképző Főiskolával és Eötvös József Főiskola néven közös szervezeti keretek között kezdte meg működését. Az új főiskola Műszaki Fakultása az 1962-ben alapított Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum jogutódja. Az új szervezeti rendben a Műszaki Fakultáson a korábbi Nyelvi Tanszék megszűnt, a többi tanszék változatlanul működött tovább, a gazdasági szervezet karcsúsodott, a tanulmányi szervezet lényegében változatlanul működött tovább, mindkét utóbbi szervezetnél a kapcsolattartás az intézmény központtal egyszerűbbé vált.
1997-ben újra beindult a levelező tagozatos képzés. Ugyanebben az évben rendes akkreditációs eljárás keretében értékelték az alapszakokon folyó oktató munkát és a képzés személyi és tárgyi feltételeit. A Látogató Bizottság jelentése mindkét szak esetében a képzés erősségei között emelte ki az oktatás gyakorlatias jellegét és a Fakultás szakmai kötődését a végzett hallgatók felvevő piacát jelentő ágazatokhoz. Az Intézet folyamatosan részt vesz az 1997-től évente megrendezett, a Magyar Tudomány napjához kötődő tudományos konferencián, amelynek anyagai a 2000. évtől Kutatások az Eötvös József Főiskolán c. kiadványban jelennek meg. A Víz Világnapja alkalmából rendszeresen rendezvények kerülnek megszervezésre. 1998-ban zárult a nagy oktatásfejlesztési projekt eredményeként 31 oktatási segédlet készült, alapot nyújtva jegyzet illetve tankönyv készítésére. Tárgyi fejlesztés eredményeként 1997-ben gyakorlati termek, informatikai szaktanterem került kialakításra, majd 1999-ben az oktatási főépületből a kémiai laboratórium átköltözött a víztechnológiai telepen kialakított új laboratóriumba. Ugyanitt biológiai-biotechnológiai laboratórium létesült a korábbi klórozó épületben. Jelentős informatikai fejlesztésekre is sor került, a hálózati lefedettség teljes körűvé vált. A 2001-ben elfogadott jogszabály lehetővé tette a főiskolai szakképzés támogatását a gazdálkodó szervek részéről. Ennek alapján számos szerződéskötésre került sor, melynek eredményeként jelentős oktatástechnikai és laboratóriumi műszer- és eszközfejlesztésre került sor. Ebben az évben kerül sor a 25 férőhelyes Széchenyi utcai kollégium felújítás utáni átadására. Jelentős változás volt továbbá a kreditrendszerű oktatás bevezetése. 2002-ben tovább folytatódott a képzési struktúra bővítése. A Gazdaságelméleti és Vállalat-gazdaságtani Tanszék a mai Gazdaságtudományi Intézet elődje 2002-ben kezdte meg első képzését vállalkozásszervező szakon nappali, majd egy évvel később a levelező tagozaton is. A szak, illetve az azt gondozó tanszék ekkor még közvetlen főigazgatói felügyelettel működött, nem tartozott egyik fakultáshoz sem. Valamint a BME Mérnöktovábbképző Intézetével közös szervezésű vízügyi építési műszaki ellenőri tanfolyam indult. A Fakultáson természetvédelmi oktatóbázis került kialakításra a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságával együttműködésben. Hagyományteremtő szándékkal elindult a Szakmai Nap évenkénti rendezvénysorozat. A 40 éves fennállás jubileumi alkalmából 200 fő részvételével tudományos konferenciát rendeztünk, a jubileumi kiadvány az elért eredményekről így fogalmaz: az integráció nyomán létrejött új főiskola megfelelő szakmai, szervezeti és költségvetési feltételeket biztosít a színvonalas mérnökképzés folytatásához és fejlesztéséhez és a Fakultás oktatói és dolgozói elkötelezettek a képzés minőségének a megtartása, az oktatás tárgyi és infrastrukturális környezetének javítása érdekében.
A szervezeti változásokat tekintve az Építési és Gazdasági Tanszék megszűnt, helyette a Vízrendezés-vízhasznosítás Tanszék Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékké alakult át, benne vízépítési és vízgazdálkodási tanszéki csoporttal. A tanulmányi ügyek fejlesztése érdekében megkezdődött a Neptun elektronikus tanulmányi adminisztrációs rendszer bevezetésének előkészítése, amely a következő évben került gyakorlati alkalmazásba. 2003-ban elindultak a kétciklusú képzés előkészületei, valamint új, felmenő rendszerű tanterv szerinti oktatás kezdődött el. 2004-ben folyamatosan történt a szakindítási dokumentációk előkészítése. Új országos képzés indult árvíz- és belvízvédelmi továbbképzés elnevezéssel 4 helyszínen, a KvVM megbízásából. A közgazdasági képzési területen a Gazdaságelméleti és Vállalat-gazdaságtani Tanszék jogot szerzett banki, pénzügyi és számviteli szakügyintéző felsőfokú szakképzések indítására. 2005-ben főiskolai döntés született a PPP-konstrukciós nagyberuházásról, a képzési tér bővítése érdekében. Ez évben indult el a 4 ill. 3,5 éves BSc rendszerű alapképzés az építőmérnöki ill. környezetmérnöki képzésben. A hallgatói létszám megerősödésével a létrejövő Gazdaságtudományi Intézeten belül, az oktatólétszám emelkedésével a képzést 2005 őszétől már két tanszék a Vezetéstudományi és a Közgazdaságtudományi Tanszék látta el. A Műszaki Fakultáson jelentős esemény volt a Műszaki Felsőoktatási Rektori- Főigazgatói Kollégium ülése. A PPP beruházás (nagyelőadó+aula, könyvtár, kollégium) alapkőletételére 2006- ban került sor. A vállalkozásszervező szakon végző hallgatók először 2006 januárjában, a szakdolgozat megvédését és a záróvizsga letételét követően kapták meg diplomájukat: összesen 33 hallgató tett sikeres záróvizsgát. Ugyanebben az évben a Vállalkozásszervező főiskolai szak helyett az akkreditált Gazdálkodási és menedzsment alapképzési szak indult el. A Gazdaságtudományi Intézet, amely 2006 tavaszán a Műszaki Fakultás része lett, mely így Műszaki és Gazdálkodási Fakultássá alakult át. 2006-ban a Gazdaságtudományi Intézet a vállalkozásszervező szakon külön képzést indított a Media Markt Saturn Holding Magyarország Kft munkatársai számára, Dr. Berki Sándor koordinálása mellett.
Főiskolánk sikeresen vett részt a Tervezett jövő : Helyi együttműködés a diplomás fiatalok régióban történő megtartása, szakmai kompetenciájának növelése és munkaerő-piaci esélyének javítása érdekében a Dél-Alföldi régióban c. ROPpályázaton Ennek köszönhetően a vállalkozásszervező és gazdálkodási és menedzsment szak legtehetségesebb és egyben legszorgalmasabb hallgatóinak lehetőségük volt Kompetencia Fejlesztő Képzésen részt venni, a Gazdaságtudományi Intézet kollégáinak koordinálásában. A Gazdálkodási és menedzsment alapszakhoz kötődve megkezdődött az üzleti szakügyintéző képzések beindítása is. Elsőként 2007-ben a banki-, majd egy évvel később indult el a pénzügyi szakügyintéző felsőfokú szakképzés. A képzési struktúrában az üzleti szakügyintéző képzés mellett megjelent a logisztikai műszaki menedzserasszisztens képzés, amely tovább bővítette a képzési kínálatot. 2007 márciusában került sor a Gazdaságtudományi Intézet szervezésében a Régiók a Kárpát-medencén innen és túl c. nemzetközi tudományos konferenciára. A résztvevők száma több mint 150 fő volt, az előadások kilenc szekcióban hangzottak el. A plenáris előadók és a szekcióelnökök az adott tudományterület kiemelkedő szakemberei voltak. 2008-ban a PPP keretében megvalósult a nagyberuházás: nagyelőadó és oktatási helyiségek, könyvtár és kollégium került átadásra. A tanszéki rendszer átalakult a Műszaki és Gazdálkodási Fakultáson belül. Megalakultak az intézetek: a Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet, a Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet és a Gazdaságtudományi Intézet. Az egyes Intézeteken belül Szakcsoportok alakultak. 2010-ben alakult ki a ma is alkalmazott szervezeti struktúra. A Műszaki és Gazdálkodási Fakultás jogutódjaként létrejött a Műszaki és Közgazdaságtudományi Kar, az alábbi intézetekkel és szakcsoportokkal: Gazdaságtudományi Intézet Vezetéstudományi szakcsoport Közgazdaságtudományi szakcsoport Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet Vízépítési szakcsoport Vízgazdálkodási szakcsoport Matematikai és informatikai szakcsoport Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet Vízellátás-csatornázás szakcsoport Környezettechnológiai szakcsoport
A Műszaki és Közgazdaságtudományi Kar és jogelőd intézményeinek vezetői (1962-2012): Vukovári Attila mb. Czédli György Dániel József Brachna Lajos Vaskó László Dr. Szlávik Lajos Dr.Abonyi István Dr. Melicz Zoltán Dr. Simon József mb.