Előadó: Osztroluczky Sarolta Tanegység neve: Modern magyar irodalom III. Tanegység kódja: BBNMI01300 Szemeszter: 2018/2019. II. Tematika 1. Korszakismertető és poétikatörténeti bevezető 2. Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes költészete 3. Nagy László, Juhász Ferenc és Kányádi Sándor költészete 4. Baka István, Domonkos István, Tolnai Ottó és Papp Tibor költészete 5. Orbán Ottó és Petri György költészete 6. Tandori Dezső és Oravecz Imre költészete 7. Örkény István, Déry Tibor és Mándy Iván rövidprózája 8. Ottlik Géza prózája 9. Kertész Imre és Esterházy Péter prózája Tavaszi szünet 10. Hajnóczy Péter és Nádas Péter prózája 11. Mészöly Miklós és Bodor Ádám elbeszélései 12. Örkény István, Mészöly Miklós, Pilinszky János, Nádas Péter, Sütő András és Spiró György drámái Lírapoétikák 1946 2000 Prózapoétikák 1959 2000 Drámapoétikák 1957 2004 Olvasmányjegyzék 1. A korszak poétikái Kulcsár Szabó Ernő, A magyar irodalom története 1945-1991, Argumentum, Bp., 1994. 71 205. (vonatkozó fejezetek) Magyar irodalom, főszerk. Gintli T., Akadémiai, Bp., 2010. 897 1036. (vonatkozó fejezetek) Grendel Lajos, A modern magyar irodalom története. Magyar líra és epika a 20. században, Kalligram, Pozsony, 2010. 332 487. A magyar irodalom történetei III., szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp., Osiris, 2007. (vonatkozó fejezetek) Erdődy Edit, Hároméves irodalom. 1946 Az Újhold című folyóirat indulása = A magyar irodalom történetei III., szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp., Osiris, 2007. Schein Gábor, Poétikai kísérlet az Újhold költészetében, Universitas, 1998. Margócsy István, névszón ige Vázlat az újabb magyar költészet két nagy poétikai tendenciájáról = Jelenkor 1995/1. 2. Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes költészete Pilinszky János: 8 vers (a Trapéz és korlát és a Harmadnapon c. kötetek verseiből) A mű születése = Pilinszky János, Publicisztikai írások. Bp., Osiris, 1999. A kopárság szépsége, A személyes és a személytelen = Pilinszky János, Beszélgetések. Bp., Osiris, 1994. Nemes Nagy Ágnes: 5 vers (a Szárazvillám és a Napforduló c. kötetek verseiből) 5 esszé/verselemzés/beszélgetés (Szó és szótlanság, A magasság vágya vagy Az élők mértana c. kötetekből) pl. Negatív szobrok, A nyelv válságáról, Párbeszéd a mai versről, Társalkodás erről-arról (Beszélgetés Mezei Andrással, Élet és Irodalom 1967.máj.13.), A hegyi költő, Szőke bikkfák Schein Gábor, Poétikai kísérlet az Újhold költészetében, Universitas, 1998. Tolcsvai Nagy Gábor, Pilinszky János. Pozsony, Kalligram, 1999. Németh G. Béla, Az apokalipszis közelében = Uő, 11+7 vers. Bp.: Tkvk 1984. 394-419. Apokrif. (A tizenkét legszebb magyar vers 2.) Szerk. Fűzfa Balázs. Szombathely, Savaria University Press, 2008.
Kulcsár Szabó Zoltán, Intertextuális háttér és a szöveghagyomány rétegződése az Apokrifben = Uő, Hagyomány és kontextus. Bp.: Universitas 1998. 83-102. Horváth Kornélia, Szem, csillag, éjszaka. (Pilinszky János: Senkiföldjén) = Uő, Tűhegyen. Versértelmezések a későmodernség magyar lírája köréből. Bp., Krónika Nova, 1999. Szávai Dorottya, Bűn és imádság. A Pilinszky-líra camus-i és kafkai szöveghagyományai. Bp., Akadémiai, 2006. Lőrincz Csongor, Kép, szöveg és személytelenítés a transzcendens kommunikáció leépülésének lírájában. (1959 Pilinszky János: Harmadnapon) = A magyar irodalom történetei III., szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp., Osiris, 2007. Schein Gábor, Nemes Nagy Ágnes költészete, Bp., Belvárosi, 1995. Rónay György, Nemes Nagy Ágnes és az ún. objektív líra. Új Írás, 1971/11, 110-112. Balassa Péter, Lét-poétika és verskertészet. In: Uő: Észjárások és formák. Bp., Korona Nova, 1998, 110-123. Berta Erzsébet, Nemes Nagy Ágnes és a tárgyias lírai kifejezésmód. Alföld 1980/5, 48-59. Horváth Kornélia, Fák, tárgyak, szavak. (Nemes Nagy Ágnes: Fák). In: Tűhegyen, i. m., 127-153. Hernádi Mária, Egy találkozás története. Ontológiai dialogicitás Nemes Nagy Ágnes költészetében. Szeged, SZTE Modern Magyar Irodalom Tanszék, 2005. Z. Urbán Péter, Az önreflexió mintázatai Nemes Nagy Ágnes költészetében, Bp., Ráció, 2015. Burits Eszter, Lét, mítosz, írás. Nemes Nagy Ágnes Között című versének elemzése. In: Személyiség és változás. Hallgatói dolgozatok. PPKE BTK, Piliscsaba, 2004,73-92. Lehóczky Ágnes, A mitikus jelentéssel telítődő tárgyi kép. A fa-motívum Nemes Nagy Ágnes költészetében, It 2002/1. 3. Nagy László, Juhász Ferenc és Kányádi Sándor költészete Nagy László: 5 vers (a Seb a cédruson c. kötetből, 1995) Juhász Ferenc: 3 vers (A mindenség szerelme. Összegyűjtött versek 1946 1970.) Kányádi Sándor: 3 vers (a Valaki jár a fák hegyén c. kötetből, 1998) Tolcsvai Nagy Gábor, Nagy László, Kalligram, Pozsony, 1998, 69-132. Bodnár György, Juhász Ferenc, Balassi, Bp., 1993. Pécsi Györgyi, Kányádi Sándor, Kalligram, Pozsony, 2003. 4. Baka István, Domonkos István, Tolnai Ottó és Papp Tibor költészete Baka István: 3 vers (a Tájkép fohásszal c. kötetből, 1996) Domonkos István: Kormányeltörésben (1971) Tolnai Ottó: A gyönggyel töltött browning (hosszúvers, 1985) Papp Tibor: 2 disztichon (a Disztichon Alfa c. kötetből, 1994) Nagy Gábor:... legyek versedben asszonánc Baka István költészete, Debrecen, 2001. Kulcsár-Szabó Zoltán: Költőietlenség, versszerűtlenség, nyelvtelenség (Domonkos István: Kormányeltörésben), Tiszatáj 2006/4., 80-92. Mikola Gyöngyi: A gyönggyel töltött browning, Nappali ház 1993/2., 98-101. Papp Tibor: Disztichon Alfa. Első magyar automatikus versgenerátor. Bp., Magyar Műhely, 1994. 5-39. 5. Orbán Ottó és Petri György költészete Orbán Ottó: 6 vers (A keljföljancsi jegyese c. kötetből, 1992) Petri György: 6 vers (a Petri György Munkái I. Összegyűjtött versek c. kötetből, 2003) Dérczy Péter: Között. Esszé Orbán Ottó költészetéről, Magvető, Bp., 2016. Keresztury Tibor, Petri György, Kalligram, Pozsony, 1998. Keresztury Tibor, A megművelt végkifejlet. A Petri-életmű utolsó periódusa, Alföld 2001/5., 75 81. Horváth Kornélia, Petri György költői nyelvéről. Poétikai monográfia. Bp., Ráció, 2012.
6. Tandori Dezső és Oravecz Imre költészete Tandori Dezső: 6 vers (a Vigyázz magadra, ne törődj velem c. válogatáskötetből, 1989) Oravecz Imre: 6 vers (az Oravecz Imre válogatott költeményei c. kötetből, 2000) Bedecs László: Beszélni nehéz. Tanulmányok Tandori Dezső költészetéről, Kijárat, Bp., 2006. Kálmán C. György, A részek győzelme a józan egész fölött = A magyar irodalom történetei III., szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp., Osiris, 2007. Kulcsár-Szabó Zoltán: Oravecz Imre, Kalligram, Pozsony, 1996. 7. Örkény István, Déry Tibor és Mándy Iván rövidprózája Örkény István: 8 egyperces novella Déry Tibor: Szerelem (1956), Két asszony (1963) Mándy Iván: Ciklon (1966) Szirák Péter, Örkény István. Bp.: Palatinus 2008. Örkény István emlékkönyv, szerk. Fráter Zoltán, Radnóti Zsuzsa; ill.: Kaján Tibor.) Budapest. Pesti Szalon Könyvkiadó 1995. (Orbán Ottó: Cédula a romokon. 199-200.; Sükösd Mihály: Örkény István egypercei, avagy a konkrét abszurd. 201-211.; Tardos Tibor: A fordítás örömei. 212-217.; Tandori Dezső: A tótágas ágazatai. 218-238.; Balassa Péter: A részvét grimaszai., 239-260.; Márton László: Örkény egypercesei. 261-265.) Thomka Beáta, Gömb és babérfa. Örkény egyperceseinek epikai világáról. Kortárs, 1984/7. 1148 1151. Erdődy Edit, Változatok egy Déry-novellára = Literatura 1983/1-4., 343-352. Toldi Éva, Két asszony = Híd 1994/10-11., 693-698. Erdődy Éva, Mándy Iván, Bp., 1992. Hózsa Éva, A novella új neve. Fórum, 2003. 8. Ottlik Géza prózája Ottlik Géza: Iskola a határon, Minden megvan Szegedy-Maszák Mihály, Ottlik Géza. Pozsony, Kalligram, 1994. Odorics Ferenc, Az értelemadás kegyelme = A magyar irodalom történetei III., szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp., Osiris, 2007. Tátrai Szilárd, Az én az elbeszélésben. Bp., Argumentum, 2002. Horváth Kornélia, Ottlik Géza: Iskola a határon, Bár, 1996/1-2, 186-204. Horváth Kornélia, A személyes emlékezéstől a narratív szövegig. Ottlik Géza: Minden megvan, Szépirodalmi Figyelő 2012/3., 43-50. Horváth Kornélia, A nyelv reflexiója az irodalmi szövegben: Ottlik Géza: Minden megvan = Pázmány nyomában: Tanulmányok Hargittay Emil tiszteletére. Ajkay Alinka, Bajáki Rita (szerk.),vác, MondAt Kiadó, 2013. 193-198. Hernádi Mária, A mondhatatlanra nyíló ablak. Ottlik Géza: Minden megvan, Tiszatáj 2003/4., 1-11. 9. Kertész Imre és Esterházy Péter regényei Kertész Imre: Sorstalanság Esterházy Péter: Fuharosok, A szív segédigéi Szirák Péter, Kertész Imre, Pozsony, Kalligram, 2003. Molnár Gábor Tamás, Fikcióalkotás és történelemszemlélet. Alföld 1996/8.
Vári György, Kertész Imre. Buchenwald fölött az ég Bp., Kijárat, 2003. Horváth Kornélia, A regény mint novella? (Kertész Imre: Sorstalanság) Alföld 2004/11. Kulcsár Szabó Ernő, Esterházy Péter, Pozsony, Kalligram, 1996. Palkó Gábor, Esterházy-kontextusok. Közelítések Esterházy Péter prózájához. Bp. 2008. Ráció. Balassa Péter, Az ősi rend (Fuharosok). Egy regény mint gobelin = B. P.: Észjárások és formák. Elemzések és kritikák újabb prózánkról 1978 1984. Bp. Tankönyvkiadó, 1990. Reményi József Tamás, A fuharosok földjén. = R. J. T: Sinistrától Ibusárig. Irodalmi kalauz. Bp. 1998. Orpheusz, 80 87. Selyem Zsuzsa, Bolondka. Töredék Esterházy Péter Fuharosok című művében. Pannonhalmi Szemle, 1998/2. 103 112. Tolcsvai Nagy Gábor, Tökéletes visszatérés. A szív segédigéi stílusszerkezetéről. Pannonhalmi Szemle, 1996/1. 113 123. Szabó Gábor, Ragaszthatatlan szív. Forrás, 2000/4. 43 50. Máthé Andrea, Az Anyának a Fiú és a Fiúnak az Anya Kalligram, 2000/4. 91 99. 10. Hajnóczy Péter és Nádas Péter prózája Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából Nádas Péter: Egy családregény vége Németh Marcell, Hajnóczy Péter, Pozsony, Kalligram, 1999. Kabai Csaba, Egy kőműves, aki a saját házát építette. (Szerző és hős viszonya Hajnóczy Péter A halál kilovagolt Perzsiából című művében) = Palócföld, 2006/1. Balassa Péter, Nádas Péter, Pozsony, Kalligram, 1997. 90-158. Szilágyi Zsófia, Az önéletrajzi regény módozatai = A magyar irodalom történetei III., szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp., Osiris, 2007. Benda Mihály, A csigaház poézise. Ismétlés, történet és elbeszélés Nádas Péter: Egy családregény vége című regényében = Szó elbeszélés metafora. Műelemzések a XX. századi magyar próza köréből, szerk. Horváth Kornélia Szitár Katalin, Kijárat, Bp., 2003, 193-221. 11. Mészöly Miklós és Bodor Ádám elbeszélései Mészöly Miklós: Az atléta halála Bodor Ádám: Sinistra körzet Thomka Beáta: Mészöly Miklós, Pozsony, Kalligram, 2012. 97-108. Dánél Mónika, A másik megértésének (feminin) kudarca. Mészöly Miklós: Az atléta halála = Uő., Áttetsző keretek : az olvasás intimitása, Korunk, Kolozsvár, 2013, 255-279. Ottlik Judit, Narráció, műfaj és metaforika Az atléta halálában = Szó elbeszélés metafora. Műelemzések a XX. századi magyar próza köréből, szerk. Horváth Kornélia Szitár Katalin, Kijárat, Bp., 2003, 346-369. Pozsvai Györgyi, Bodor Ádám, Pozsony, Kalligram, 1998. Radvánszky Anikó, Az ember természete és a természet embere = A magyar irodalom történetei III., szerk. Szegedy- Maszák Mihály, Veres András, Bp., Osiris, 2007. Dánél Mónika, Az intimitás nyomai a Sinistra körzetben, Beszélő 2011/4. 12. Örkény István, Mészöly Miklós, Pilinszky János, Sütő András, Nádas Péter és Spiró György drámái (2 választott dráma az alábbiak közül) Örkény István: Tóték (1966-67) Mészöly Miklós: Az ablakmosó (1957) Pilinszky János: KZ-oratórium (1962) Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja (1974) Nádas Péter: Takarítás (1977) Spiró György: Csirkefej (1985) Szirák Péter, A kiszolgáltatottak tragikomédiája = Szirák Péter, Örkény István, Bp., Palatinus 2008 P. Müller Péter, A groteszk dramaturgiája, Budapest, 1990. Magvető (JAK füzetek)
Tarján Tamás, Tóték. Budapest, 1998. (Talentum műelemzések) Nemes Rita, A groteszk dramaturgiája, Örkény István színpada. Iskolakultúra, 2003./11. 27-37. Hornyik Miklós, Valóságmozzanatok Mészöly paraboladrámáiban = Ex Symposion 1979. dec. 17. Tarján Tamás, Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja. Csillag a máglyán = Tarján Tamás: Százszorszínház. Bp. 1983. Magvető, 246 254. P. Müller Péter, Rítus és leírás. Nádas Péter színjátékairól = Jelenkor 2012/10. Maczák Ibolya, Papírdarabok. Pilinszky János drámaíró munkássága, Bp., 2015. Vizsgakövetelmény Írásbeli beugró a kötelező szépirodalomból. Sikeres teljesítését (min. 60 %) követően szóbeli kollokvium a félév anyagából. Piliscsaba, 2019. február 12. Osztroluczky Sarolta