Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium és Török Sándor Waldorf-Pedagógiai Alapítvány Iskolafenntartó Bizottságának SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Összeállította: Kovács Gábor iskolaképviselő Pesthidegkút, 1998. április-május 1
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és feladata A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SzMSz) határozza meg az iskola szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabályok nem utalnak más hatáskörbe. Az SzMSz a kialakított és működtetett tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt kapcsolati és működési rendszerét tartalmazza. 1.2. Az SzMSz alapjául szolgáló jogszabályok Az SzMSz jogszabályi alapját az 1993. évi LXXIX. számú közoktatásról szóló törvény, valamint a 11/1994 (VI.08.) MKM rendelet alkotja. Az SzMSz figyelembe veszi az iskola elfogadott Pedagógiai Program-ját. 1.3. Az SzMSz elfogadása és jóváhagyása Jelen SzMSz hatályba lépése és módosítása csak a Tanári és a Szülői Kollégiumok elfogadásával, valamint a fenntartó, a Török Sándor Waldorf-Pedagógiai Alapítvány Iskolafenntartó Bizottságának a jóváhagyásával lehetséges. A Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium (továbbiakban Iskola) és a Török Sándor Waldorf-Pedagógiai Alapítvány Iskolafenntartó Bizottságának (továbbiakban IB) Szervezeti és Működési Szabályzatát a Tanári Kollégium 1998. május 2- n, a Szülői Kollégium 1998. május 15-n. elfogadta. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Török Sándor Waldorf-Pedagógiai Alapítvány IB-a 1998. május 15-n a saját szándékával egyezőnek, összhangban lévőnek találta és jóváhagyta. 1.4. Az SzMSz személyi és időbeli hatálya Az SzMSz és a mellékletét képező egyéb belső szabályok betartása az iskolai közösség valamennyi tagjára kötelező érvényű. Az SzMSz a jóváhagyás napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Jóváhagyásakor az ezt megelőző SzMSz érvényét veszíti. 2
2. AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Iskolánk a Waldorf-pedagógia szerint működő, önigazgató nevelő-oktató közösség, amely tanári és szülői kezdeményezésből jött létre. A Waldorf-pedagógia elindítója, és alapelveinek kidolgozója Rudolf Steiner (1861-1925) osztrák filozófus, író, nevelő. A Waldorf-pedagógia a gyerekekről való tudásból indul ki, ami azt jelenti, hogy az iskola életét, ritmusát, és nem utolsó sorban a tananyagot az adott korosztályú gyerekek fizikai, szellemi és lelki szintjéhez igazítja. Iskolánk gyermek- és személyiség központú, képességfejlesztő iskola, melyben a művészeti oktatás és a gyakorlati készségtárgyak tanítása a közismereti képzéssel azonos értékű helyet foglal el. A hagyományos tárgyak nagy részében epochális (időszakos) jelleggel folyik a tanítás. Évközbeni munkájukról a gyerekek a tanév végén szöveges értékelést kapnak. Az elsőtől a nyolcadik osztályig lehetőleg egy tanító kíséri végig a gyerekeket. Az iskola eleget tesz az oktatásra vonatkozó törvényes követelményeknek. 12 évfolyamos egységes iskola, melyben a szülők és a tanulók egyéni kívánsága szerint alapvizsga, illetve érettségi vizsga tehető. Az érettségire való felkészítés a 12. évet követő esztendőben valósul meg. Az iskolában tanító tanárok Waldorf-képesítéssel és állami felsőfokú, vagy megfelelő szakmai képesítéssel rendelkeznek. A szociális tér szervezésében a tanárok, a szülők és a fenntartó együtt dolgoznak a Waldorf-pedagógia gyakorlati megvalósításán és azon, hogy az iskola működésének a feltételeit és legjobb formáit kialakítsák. 2.1. Az iskola neve, címe, típusa, alapfeladatai, speciális képzési formái, jogosítványai Az iskola neve: Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium Az iskola címe: 1028 Budapest, Kossuth Lajos u. 15-17. Telefon: 397 44 68 275 79 38 Telefax: 275 79 35 Az iskola típusa: 12+1 évfolyamos általános iskola, művészeti iskola és gimnázium (több célú intézmény, egységes iskola). Az iskola alapfeladatai: Az iskola TEAOR szerinti alaptevékenysége: - 8012: alapfokú általános oktatás 3
- 8013: alapfokú művészeti oktatás - 8021: általános középiskolai oktatás - 8051: tanórán kívüli oktatási ellátás - 8054: oktatási, nevelési, módszertani feladatok végzése - 9059: oktatást kiegészítő egyéb tevékenység Az intézmény nyilvántartási száma: 14-291/97 Az intézmény OM száma: 035346 Az intézmény jogosítványa: Állami középiskolai érettségi 2.3. Az iskola jogállása, fenntartója, felügyeleti szerve Az iskola önálló jogi személy, a számviteli törvény (1989.évi XVIII. tr.) értelmében egyéb szervezet. Pedagógiai szempontból független, a saját költségvetési keretein belül önállóan gazdálkodik. Az iskola fenntartója a Török Sándor Waldorf-Pedagógiai Alapítvány. Ennek székhelye: 1028 Budapest, Kossuth L.u.15-17. Az alapítvány az iskolaalapítóként és a fenntartóként nála lévő jogokat egy jogátadási nyilatkozatban átadta az Iskolafenntartó Bizottságnak, amely tanár- és szülőképviselők választott testülete (9.1-4). Az iskola felügyeleti szerve: Budapest Főváros Önkormányzata, Főpolgármesteri Hivatal Főjegyzője. 2.4. Cégjegyzés és képviselet A cégjegyzési, illetve képviseleti jogkör szabályozása kiterjed az Iskolából illetve az IB-ből kibocsátásra kerülő minden olyan szóbeli, vagy írásbeli nyilatkozatra, amelynek megtétele, illetve kiadása az Iskola illetve az IB részére jogok megszerzését, vagy kötelezettségek vállalását eredményezi, mint például szerződések megkötése, módosítása, megrendelések. minden olyan szóbeli, vagy írásbeli nyilatkozatra, amely nem eredményez jogszerzést, joglemondást, vagy kötelezettségvállalást, hanem az Iskola illetve az IB részéről az adott nyilatkozó feladatkörébe tartozó ügyek intézését célozza (képviseleti jogosultság). Cégjegyzési jogosultsággal rendelkezők köre: 250.000.- (kettőszázötvenezer) forintos értékhatárig az iskolaképviselő, vagy a gazdasági vezető önállóan jegyzi az Iskolát, illetve egy IB tag az IB-t. 250.000.- (kettőszázötvenezer) forinttól 1.000.000.- (egymillió) forintig terjedő értékhatárok között az iskolaképviselő (távollétében az igazgatási konferenciából delegált tanár) és a gazdasági 4
vezető (távollétében az általa írásban megbízott személy) együttes aláírással, közösen jegyzi az Iskolát, illetve két IB tag az IB-t. 1.000.000.- (egymillió) forint feletti az iskolaképviselő és a gazdasági vezető, továbbá az IB megjelölt tagja közösen jegyzik az Iskolát., illetve az IB elnöke és két IB tag jegyzi az IB-t. A bankszámlák fölötti rendelkezési jog : Az Iskola bankszámláin aláírási joggal rendelkeznek az Igazgatási Konferencia tagjai (7.5.5.) és az iskolatitkár. Egyidejűleg két, egy pedagógiai és egy adminisztratív dolgozó aláírása szükséges. Az IB bankszámláin az IB elnökén, tagjain és alkalmazottain kívül az Iskola megbízott dolgozói is kaphatnak aláírási jogot. Az IB határozatában dönt az együttes aláírás módjáról. Képviseleti jogosultsággal rendelkezők köre az Iskola esetében: A hatóságok és harmadik személyek előtt a Tanári Kollégium által választott iskolaképviselő képviseli az Iskolát (.az iskolaképviselő a közoktatási törvényben az iskolaigazgatónak megfelelő személy) Ezenkívül a saját felelősségi körükben képviseleti jogosultsággal rendelkeznek: a Tanári Kollégium tagjai - szakmai, pedagógiai fórumokon, a gazdasági vezető - APEH, TB, felettes hatóságok, a szülői kollégium elnöke - Waldorf-szülői fórumokon az IB tagjai Az Iskola képviseletével annak képviselője esetenként megbízhat más, az iskola közösségébe tartozó személyt is. Képviseleti jogosultsággal rendelkezők az IB esetében Az IB elnöke és tagjai, illetve megbízásukból az Alapítvány ügyvezetője vagy az Iskola közösségébe tartózó személy. 2.5. Az iskola bélyegzőinek felirata és lenyomata Hosszú bélyegző: Körbélyegző: 5
Az iskolai bélyegzők használatára a következő személyek jogosultak: az iskola képviselője, a gazdasági vezető, az iskolatitkár és a pénztáros. Az IB bélyegzőjének felirata és lenyomata: Az IB bélyegzőjének használatára a következő személyek jogosultak: Az IB elnöke és tagjai, a bankszámláján aláírási jogosultsággal rendelkezők a pénztáros. 6
3. AZ ISKOLA ÉS AZ IB GAZDÁLKODÁSA, A VAGYONA FELETTI RENDELKEZÉSI JOG 3.1. 1. Az Iskola gazdálkodása Az iskola az alapítványi fenntartású közoktatási intézményekre érvényes rendelkezések, a Számviteli Politikában rögzített szabályok szerint önállóan gazdálkodik eszközeivel. Az Iskola működtetésének, fenntartásának az anyagi feltételeit, kereteit az iskola éves költségvetése alapján a tényleges anyagi lehetőségei határozzák meg. A költségvetést az iskola gazdasági vezetője készíti elő a mindenkori költségvetési törvény megjelenésétől számított egy hónapon belül, a Szülői Kollégium véleményezi, a Tanári Kollégium fogadja el, és az IB hagyja jóvá további egy hónapon belül. 3.1.2. Az IB gazdálkodása Az IB önállóan gazdálkodik, de jogilag a Török Sándor Waldorf-Pedagógiai Alapítvány része. Az IB elkészíti és elfogadja éves költségvetését az iskoláéval együtt. 3.2.1. Az Iskola bevételei Az állami költségvetés által meghatározott közoktatási normatíva, vagy a közoktatási törvényből következő más, rendszeres állami támogatás. Önkormányzatoktól kapott kiegészítő támogatás. Fenntartótól kapott támogatás Pályázatokon elnyert összegek. Adományok és egyéb támogatások Tandíjak Egyéb cél szerinti tevékenységből származó bevételek Az iskola időközönként felülvizsgálja a költségvetés teljesülését. A módosító eljárás megegyezik az iskola éves költségvetésének a jóváhagyási eljárásával. 3.2.2. Az IB bevételei Belföldi és külföldi szervezetektől kapott támogatások Belföldi és külföldi magánszemélyektől kapott támogatások Egyéb cél szerinti tevékenységből származó bevételek Az iskola élhet a KT által adott lehetőséggel és szedhet tandíjat. Ennek mértékéről az IB dönt. 7
A Waldorf-iskola elsősorban pedagógiai, de anyagi okokból is a szülőkkel történő szoros együttműködésre épít. Az Iskola megállapodást ír alá a felvételt nyert tanulók szüleivel, amelyben az iskolának és a szülőnek a jogai és kötelességei rögzítettek. A megállapodás szövegét az iskolaképviselő készíti elő és a Szülői Kollégium véleményezi és az IB hagyja jóvá. Az IB faladata, hogy megszervezze az iskola fenntartásának az egyik pillérét képező rendszeres szülői támogatásokat. Az IB minden tanév előtt felméri azt, hogy az iskola fenntartásához gyermekenként mekkora összegű támogatásra van szükség (továbbiakban átlagos vállalás). Ennek alapján kéréssel fordul a szülőkhöz, hogy támogassák az alapítványt. A szülők minden tanév elején nyilatkozatban jelölik meg a hozzájárulás vállalt összegét (továbbiakban szülői vállalás)és annak teljesítési módját. A beérkezett szülői vállalásoknak osztályonként el kell érniük az átlagos vállalás mértékét. Az osztályközösségek minden tanév első szülői estjén áttekintik az osztály szülői vállalásait és amennyiben az nem éri el az átlagos vállalás mértékét, megoldást keresnek annak elérésére. Az osztályközösség képviselőt választ, aki a továbbiakban figyelemmel kíséri a befizetéseket és probléma esetén eljár (szülők gazdasági csoportját az osztályközösségek erre a feladatra delegált képviselői alkotják és az általuk meghívottak). Évközben jött gyerekek esetén a befizetésekkel foglalkozó szülői gazdasági csoport ül le a jelentkező gyermek szüleivel a vállalás kérdésében. Amennyiben a szülői közösség részéről a szülői vállalás nem éri el a szükséges mértéket, az IB egyeztetéseket folytat az Iskolával a költségvetés csökkentésének lehetőségéről, valamint a szülők gazdasági csoportjával a hozzájárulás növeléséről mindaddig, amíg az Iskola működőképessége nem biztosított. Amennyiben egy család nem adja le vállalását a megadott határidőre, vagy nem teljesíti határidőre a vállalt befizetéseit az iskola és az IB a következő lépéseket teszi: Az iskola e feladattal megbízott dolgozója a határidő lejárta után tíz nappal levélben figyelmezteti a szülőt az elmaradásra és kéri, hogy további tíz napon belül adja le vállalását illetve igazolja a befizetését. A határidő lejárta után húsz nappal az IB két tagja levélben megbeszélésre hívja az érintett szülőket és az osztályközösség e feladattal megbízott képviselőjét is. A határidő lejárta után harminc nappal az IB két tagja a szülői képviselő jelenlétében beszélgetést folytat a szülőkkel. A képviselő már a család problémájának és az osztályközösség véleményének képviseletében vesz részt a megbeszéléseken. Amennyiben nem születik megegyezés, vagy a befizetés nem a megegyezés szerint történik, az iskola felbontja a szülőkkel kötött megállapodást ezzel eltanácsolja a tanulót az iskolából. A 2002-2003. tanévtől kezdődően az iskolaévet csak az a tanuló kezdheti meg, akinek a szülői július 10-ig teljesítették előző tanévre szóló vállalásukat beleértve a júliusi augusztus hónapokat is. Ez alól kivételt képeznek azok, akik befizetéseiket bankszámlájukra adott állandó átutalási megbízással teljesítik és az erről szóló dokumentum másolatát az iskolának megküldik. A 2002. január 1-től az újonnan felvett gyerekek szülei a mindenkori havi átlagos vállalás háromszorosának megfelelő összeget fizetik be letétnek, amelyet a gyermek iskolánkban folytatott tanulmányainak befejezésekor kapnak vissza, oly módon, hogy az utolsó három hónapban nem fizetnek alapítványi támogatást. A letét az esetleges szülői tartozások fedezetére használható fel. Az IB gondoskodik arról, hogy mindenkori támogatóinak névsora és a támogatások mértéke nyilvánosságra kerüljön. 8
3.3. Bérgazdálkodás és Alapítványi ösztöndíjak A költségvetésben meghatározott kereteken belül, a vonatkozó jogszabályok alapján az iskola önálló bérgazdálkodást folytat. A bérgazdálkodás elveit a Tanári Kollégium fizetési csoportja (7.5.6.) és a gazdasági vezető dolgozza ki, a Tanári Kollégium fogadja el és az IB hagyja jóvá. A fizetések megállapítását az elfogadott szempontrendszert figyelembe véve a fizetési csoport és a gazdasági vezető végzi. Egyéni kérésre személyes beszélgetés előzheti meg a fizetések megállapítását. A technikai személyzet bérének a rendezése nem a Tanári Kollégium, hanem az igazgatási konferencia (7.5.5.) hatáskörébe tartozik. Az IB, az Alapítvány Alapító Okiratában megfogalmazottak szerint alapítványi ösztöndíjjal támogathatja a Waldorf-pedagógiai kutatásokat valamint rokon területeken működők kutató tevékenységét (biodinamikus gazdálkodás, euritmia, homeopatikus gyógyászat, Bothmer-gimnasztika, stb.). Az Iskolában dolgozó, vagy azt segítő pedagógusok ösztöndíjaira a fizetési kiscsoport tesz javaslatot az IB-nak. Az IB határozatot hoz a kifizetendő ösztöndíjak mértékéről és erről írásban értesíti az érintetteket. 3.4. Tulajdoni viszonyok A II. kerület Önkormányzatának a Török Sándor Waldorf Pedagógiai Alapítvánnyal kötött bérleti szerződése szerint az Önkormányzat az Alapítvány részére bérbe adta a tulajdoni lapon 52206 hrsz alatt szereplő (természetben a Budapest II. kerület, Kossuth Lajos u. 17. szám alatti) ingatlanon lévő iskolaépületet és a Petőfi S. u. 8. szám alatti (522 hrsz.) ingatlant. A Kossuth L.u.15. szám alatti (522.. hrsz) ingatlan a Török Sándor Waldorf-pedagógiai Alapítvány tulajdona, amelyet mindenkor az iskola rendelkezésére bocsát. Az Önkormányzat és az Alapítvány között létrejött szerződésben a szerződő felek jelképes összegben, évi 1 Ft-ban állapították meg a bérleti díj összegét. A bérbeadási szerződés mindaddig érvényben van, amíg az Alapítvány a Waldorf-iskola működtetésére használja az ingatlant. Az Alapítvány vállalja, hogy legalább 30 %-os arányban II. kerületi gyerekeket vesz fel az évente induló új évfolyamaira. A terület bérleti jogát az Alapítvány nem bocsáthatja természetbeni szolgáltatásként új, vagy már működő társaságok rendelkezésére. Ugyanakkor az Önkormányzat vállalja, hogy a bérleti jogviszony időtartama alatt az ingatlan tulajdonjogát nem ruházza át más személy részére. Az Alapítvány vagy az Iskola értéknövelő beruházásai a bérelt területen tulajdonjogot eredményeznek a beruházó számára, de ez a tulajdonjog nem terjed ki a földterületre. Az Iskola fejlesztéséért és fenntartásáért az IB felel. Az Iskola valamennyi használatban lévő, vagy használatra beszerzett tárgya, eszköze az iskola tulajdonát képezi, amelyről leltárt készít. 9
4. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK AZ ALAPDOKUMENTUMAI A törvényes működést az alábbi, a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: 4.1. Az Alapító Okirat Az Alapító Okirat tartalmazza az iskola legfontosabb jellemzőit, biztosítja a nyilvántartásba vételét, a jogszerű működését. Az Alapító Okiratban szereplő adatok nyilvánosak. A bejegyzett adatokban történő változásokat 30 napon belül be kell jelenteni. Az Alapító Okirat adatai csak a fenntartó hozzájárulásával módosíthatóak. 4.2. A Működési Engedély A benyújtott kérelem és a csatolt iratok alapján az iskola működését engedélyező határozat száma: 14-291/97. Az iskola tanulóinak végleges létszáma az évenkénti beiskolázást figyelembe véve nem haladhatja meg a 390 főt. 4.3. A pedagógiai program A pedagógiai program tartalmazza és meghatározza: az iskolában folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait, a nevelés és oktatás célját, konkrét feladatait, színtereit, az iskolai közösség pedagógiai munkájának a legfőbb jellemzőit, az iskola helyi tantervét, ezen belül a tantárgyakat, a kötelező és a választható tanórai foglalkozásokat, ezek óraszámát, az előírt tananyagot és követelményeket, egyes művészeti tevékenységek cél- és feladatrendszerét, óraszámát, követelményeit, az alkalmazott tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának az elveit, a tanulók értékelésének a szempontjait és a módját, az iskolai életet, a tehetség és a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok és a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységeket, a Waldorf-pedagógiából fakadó speciális tevékenységek körét. A program 12+1 évre szól. A pedagógiai programot a Tanári Kollégium megbízott tagjai dolgozzák ki és fejlesztik tovább. A programot a Tanári Kollégium fogadja el, és felkért szakértő véleménye alapján a fenntartó hagyja jóvá. A pedagógiai program nyilvános, bárki számára megtekinthető. Véleményezési joga van: 10
a szülői közösségnek, az IB-nak, a fenntartó által véleményezésre felkért szakértőnek. 4.4. A tanév munkaterve A tanév munkaterve összhangban a mindenkori tanév rendjével, az iskolai célok, feladatok megvalósításához szükséges hivatalos feladatok sorát tartalmazza: az egyes tevékenységek heti, napi, éves beosztását, az egyes feladatok elvégzésének a határidejét, a megvalósítás felelőseinek a nevét, a tanítási szünetek rendjét, a szülői estek, a fogadóórák, az ünnepek, a rendezvények idejét. A munkatervet az adott tanév megkezdése előtt a Tanári Kollégium fogadja el. Véleményezési joga van: a Szülői Kollégiumnak, az IB-nak. 4.5. Szabályzatok Jelen dokumentum és az Iskola valamint az IB szabályzatai. Az iskola szervezetét felépítő egyes közösségek elfogadott belső szabályzatai. 11
5. AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Az iskola a gyermekek, a tanárok, a szülők és az iskola technikai dolgozóinak az együttes közössége. Az iskola szervezete olyan élő organizmus, amely a feladatok megosztásban a steineri hármas tagozódás elveire épül. Az iskola közössége együttesen felelős a szellemi, a jogi és a gazdasági struktúra kialakításáért és működéséért. Az iskola közössége ezen hármas tagozódás, valamint az elkülönült és az együttes felelősség elvén határozza meg a szervezetét, és ebben figyelembe veszi a Közoktatási Törvényből adódó kötelezettségeket is. 5.1. A tanulók közössége Az iskola alapegysége az (1. osztálytól a 13. osztályig) egy-egy osztályba tartozó gyerekek közössége. Az iskolai nevelő-oktató tevékenység a tanulók életkorából és fejlődéséből következő sajátosságokat figyelembe véve történik. Az 1-4. osztályok az alsó tagozatba, az 5-8. osztályok a közép tagozatba, a 9-13. osztályok a felső tagozatba, a gimnáziumba tartoznak. 5.2. Az iskolai dolgozók közössége Az iskolai dolgozók közösségét az iskolában dolgozó tanárok, az egészségügyi és a technikai személyzet alkotja. A Tanári Kollégium az iskolában tanító tanároknak, valamint az általuk meghívottaknak a közössége. A Tanári Kollégium az iskola pedagógiai vezető testülete. A Tanári Kollégium egyes feladatoknak az egyéni, vagy csoportos munkában történő elvégzésére tanárokat delegálhat a tagjai közül. Az egészségügyi és technikai személyzet munkáját a Tanári Kollégiummal összhangban végzi. A Tanári Kollégium tagjai részt vesznek a heti egy alkalommal megtartott nagykonferencián, amelyen közös pedagógiai és művészeti tevékenységet végeznek. A Tanári Kollégium választja meg az iskolában működő testületek és munkacsoportok tagjait. Az iskola egyéb testületei: Kiskonferencia (a nagykonferencia által átruházott döntések meghozatala) lásd 7.3. Belső konferencia (döntés előkészítés, konfliktuskezelés, személyi kérdések) lásd 7.5.4. Igazgatási konferencia (az iskola működésével kapcsolatos szervezői, adminisztratív, technikai tevékenység) 7.5. Harmadik személy felé a Tanári Kollégium által választott tanár, az iskolaképviselő képviseli az iskolát. Lásd 7.5.2. Az iskolával kapcsolatos gazdasági teendőket az iskola gazdasági vezetője látja el. Lásd 7.5.3. 5.3. A szülői közösség 12
A szülői közösséget az iskolába járó gyerekek szülei alkotják. A szülői közösség az iskola szellemi és fizikai életének meghatározó eleme. A Szülői Kollégium az egyes osztályokból delegált szülők testülete. (Lásd 8.3.) A Szülői Kollégium képviselőt választ. A Szülői Kollégium képviselője jogosult a Kollégium nevében eljárni és azt az Iskola más fórumai előtt, illetve külső kapcsolatokban képviselni. A Szülői Kollégium egyes feladatoknak az egyéni, vagy csoportos munkában történő elvégzésére szülőket delegálhat. A Szülői Kollégium tagjai közül szülőket (2 fő) választ a 3 évente megújuló IB-be. 5.4. A fenntartó Az iskolának a fenntartója a Török Sándor Waldorf-Pedagógiai Alapítvány. A fenntartói jogokat és kötelességeket az Alapítvány Kuratóriuma az Alapító Okirat alapján átruházta az IB-re. (Lásd 9.) 13
5.5. Az iskola szervezeti felépítésének ábrázolása: 14
6. A TANULÓK KÖZÖSSÉGE 6.1. Az iskolába történő felvétel A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel útján keletkezik. Ennek lépései a következők: 6.1.1. Már meglévő osztályokba történő felvétel esetében: A szülők felveszik a kapcsolatot az osztálytanítóval (vagy az osztálykísérővel), írásos felvételi kérelmet adnak be. Az osztálytanítónak jogában áll a felvételi kérelmet visszautasítani. Az osztálytanító (vagy az osztálykísérő), amennyiben fel kívánja venni a jelentkezőt, bejelenti a szándékát az osztályközösségnek (a tanulóknak, a szaktanároknak, a szülőknek). Az osztálytanító bejelenti a felvételi szándékot a nagy konferencián, és megnevezi a felvételin jelenlévő tanárokat. A felvételi legalább két tanár jelenlétében történik. Az osztálytanító dönt a felvételről, vagy az elutasításról. Az osztálytanító bejelenti a döntést az osztályközösség és a nagy konferencia előtt. A szülők az osztálytanító (vagy az osztálykísérő) és az iskolaképviselő aláírásával ellátott értesítést kapnak a felvételről, vagy az elutasításról. A szülők együttműködési megállapodást kötnek az Iskolával, nyilatkozatot adnak az IB-nak a vállalt alapítványi támogatás mértékéről. Az iskola értesíti a felvett tanuló előző iskoláját a felvételről. 6.1.2. A mindenkori első osztály beiskolázása esetében: A Tanári Kollégium november 1-ig bezárólag előkészítő csoportot jelöl ki a tagjai közül. Az előkészítő csoport feladatai: Az elsős osztálytanító-jelöltek megkeresése, velük való beszélgetés, a nagy konferencián történő bemutatásuk. A nagy konferencia dönt a leendő osztálytanító személyéről. Az előkészítő csoport a Waldorf-pedagógiát és az iskolát bemutató előadássorozatot szervez, azt meghirdeti a leendő első osztályos tanulók szülei felé. A jelentkezési lapok kiadása és összegyűjtése. Az ismerkedő beszélgetések időpontjának, valamint módjának a jelentkezések alapján történő meghatározása. A szülők értesítése minderről. 15
Az ismerkedő, felvételi beszélgetés, tevékenység megszervezése. A jelentkezési lapokon szereplő közlések, valamint a felvételi tapasztalatai és írásbeli anyaga alapján történő, az új első osztályba felveendő gyerekekre vonatkozó javaslattétel (amennyiben a leendő osztálytanító személye már eldöntött, úgy vele közösen). A gyermek felvételének feltétele az iskolaérettség, valamint Waldorf-pedagógiának a szülők részéről történő ismerete, elfogadása és támogatása. A javaslatnak a nagy konferencián történő ismertetése és elfogadtatása. A szülők írásbeli értesítése a felvételről, vagy az elutasításról, illetve a várakozó listára való esetleges kerülésről. Az értesítést az iskolaképviselő, és vagy a leendő osztálytanító, vagy - amennyiben a személye még nem eldöntött - a felvételiztető tanár írja alá. Az elsős osztálytanító további szervezési munkájának a segítése. A szülők együttműködési megállapodást kötnek az Iskolával, nyilatkozatot adnak az IB-nak a vállalt alapítványi támogatás mértékéről. 6.1.3. A mindenkori 9. osztályba történő felvétel esetében: Ennek a megszervezése a 8-os osztálytanító és a leendő osztálykísérő feladata. A lépések a következők: A 8-os osztálytanító, a leendő osztálykísérő (kinek személyéről a felsős tanári kar és az osztálytanító javaslata alapján a nagy konferencia dönt) és az osztályban tanító szaktanárok osztály- és gyerekmegbeszélést tartanak. Döntenek a leendő osztálykísérőt mindenképpen magában foglaló felvételiztető csoport tagjairól. A felvételiztető csoport beszélgetést szervez az iskola nyolcadik osztályának szülői közösségével, bemutatja a leendő osztálykísérőt és az új szaktanárokat. Felvételi, ismertető beszélgetés a tanulókkal, amelyen a leendő osztálykísérő mellett a felvételiztető csoportnak legalább egy tagja van jelen. A felvételiztető csoport a más iskolákból jelentkező érdeklődők számára is szervezhet előadást, beszélgetést a Waldorf-pedagógiáról, valamint a felső tagozatról, és kiadhat jelentkezési lapokat. A jelentkezési lapok alapján felvételit tart, amelyen a leendő osztálykísérő mellett a felvételiztető csoportnak legalább két tagja vesz részt. A felvételiztető csoport a felvételik befejezése után javaslatot tesz a 9. osztály összetételére. A javaslatnak a nagy konferencián történő ismertetése és elfogadtatása. A szülőknek az osztálykísérő és az iskolaképviselő aláírásával ellátott értesítése a felvételről, vagy az elutasításról. A szülők együttműködési megállapodást kötnek az Iskolával, nyilatkozatot adnak az IB-nak a vállalt alapítványi támogatás mértékéről. Új osztály indításakor, vagy már meglévő osztályokba történő új felvételizés esetén figyelembe veendő, hogy az osztály tanulói létszámának javasolt alsó határa 24 fő, felső határa 30 fő. Amennyiben az osztálytanító (-kísérő) változtatni akar ezeken a határokon, akkor ezzel 16
kapcsolatban ki kell kérnie a Tanári Kollégium véleményét, és szándékát a nagykonferencia jóváhagyásával valósíthatja meg. 6.2. A tanulók jogai és kötelezettségei Az iskola tanulóinak joguk van a szellemi, lelki, testi fejlődésüket segítő oktatásban és nevelésben részesülni és minden iskolai tevékenységben részt venni. A tanulók joga és kötelessége, hogy a pedagógiai program alapján rájuk vonatkozó, illetve a saját maguk által választott tevékenységekben részt vegyenek, s ott az erejükhöz, a felkészültségükhöz mérten igényes munkát végezzenek. Szabad választás alapján a kötelező tanítási órákon kívüli foglalkozásokon (napközis foglalkozások, diáksportkörök, énekkar, felzárkóztatás, kulturális rendezvények, stb.) vehetnek részt. A kötelező tanítási órákon folyó oktató-nevelő művészeti munkához kapcsolódnak a délutáni művészeti foglalkozások. Ennek a keretén belül egyéni és zenekari hangszeres órák, kézműves foglalkozások, képzőművészeti és színjátszó tevékenységek folynak. A tanulók a kötelező tanítási órákon és a szabadon választott foglalkozásokon túlmenően az osztály és az iskola ünnepi eseményein és egyéb rendezvényein (osztálykirándulások, szakmai gyakorlatok, stb.) is részt vesznek. Szükség esetén a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos, a kis konferencia által meghatározott feladatok összehangolását a Tanári Kollégium kijelölt tagja végzi. A személyét illetően a belső konferencia tesz javaslatot. Minden tanulót megillet a rá vonatkozó valamennyi információ és döntés megismerésének, valamint az iskolai nyilvánosság bármely fórumán történő vélemény-nyilvánításnak a joga. A tanulók kötelessége, hogy az iskolai munkájuk végzése során tekintettel legyenek másokra, s minden társuknak, a tanáraiknak, az iskola többi dolgozójának megadják a kellő tiszteletet. Valamennyi tanuló felé elvárás az iskola épületének, eszközeinek a megóvása, s megállapítható, felróható felelősség esetén a kár megtérítése. A tanulók egyéb jogait és kötelességeit az SzMSz mellékletei közé tartozó, a Tanári Kollégium által elfogadott, és a mindenkori tanulókkal, valamint szülőkkel ismertetett Tanulói Házirend tartalmazza. 6.3. Diákkörök és diákönkormányzatok Az osztályközösségek tanulóinak törvény által biztosított joga az iskolai diákkörök és diákönkormányzatok létrehozása. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, és alapvető feladata a tanulók érdekképviseletének és önszerveződésének megvalósítása. A működését a tanulók által felkért nagykorú személy támogathatja. Feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. 6.4. A tanulók mulasztásainak az igazolása 17
Ha a tanuló távol marad az iskolai kötelező foglalkozásokról, a mulasztását igazolnia kell. Ennek a módjai: A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A szülő távolmaradási engedélyt kérhet a tanuló számára, amelynek megadásáról az osztálytanító dönt. Két hétnél hosszabb távolmaradást be kell jelenteni a konferencián. Amennyiben a tanuló betegség miatt hiányzik, a mulasztását orvosi igazolás bemutatásával kell igazolnia. A szülő (tanuló) még aznap köteles értesíteni az osztálytanítót a hiányzásról. Igazolatlan mulasztás esetén az osztálytanító értesíti a szülőket, és szükség esetén az iskolaképviselővel együtt további eljárást kezdeményezhet. 6.5. A tanulók értékelése Az iskola értékelési rendszere nem az osztályzáson alapul. A napi intenzív kapcsolat eredményeként az osztálytanító jól ismeri a tanulókat, és a munkájukról folyamatosan visszajelzéseket ad a számukra. Ezek mellett a tanulók az őket tanító szaktanároktól is rendszeres értékelést kapnak. Az értékelés történhet szóban vagy írásban. A tanulók értékelését a legalább negyedévenként összeülő osztálykonferenciák is segítik. Ezeken az osztálytanító, illetve osztálykísérő, az érintett szaktanárok és patrónusok, és évente legkevesebb egy alkalommal a szülők is részt vesznek. Az értékelés fontos elemei a tanulóknak az epocha előadások, zárómunkák, hóünnepek, színdarabok, rendezvények formájában megnyilvánuló egyéni és közösségi bemutatkozásai is. Az osztálytanító és a szaktanárok a szülőkkel is elmélyült kapcsolatban állnak (havonkénti szülői estek, programok, beszélgetések), így folyamatos tájékoztatást tudnak adni az osztály általános fejlődéséről és a tanulók egyéni haladásáról. Év végén minden tanuló szöveges bizonyítványt kap, amelyben első helyen a bizonyítványvers áll. Ez általában az osztálytanító saját szerzeménye, amely személyesen a gyermeknek szól. Ezt követően a szülők részletes tájékoztatást kapnak a tanuló általános fejlődéséről és az egyes tantárgyakban való elmélyültségéről. Az iskolában osztályismétlés sincs. A tapasztalatok szerint a tanulók általános fejlődése idővel kiegyensúlyozottá válik. A tanulók a 13. év végén az állami érettségi szabályainak megfelelően érettségi vizsgát tehetnek, amelynek megszervezéséről az iskola gondoskodik. 6.6. A tanulókkal kapcsolatos nehézségek megoldása 18
A tanulókkal kapcsolatos nehézések megoldásában elsősorban az osztálytanító kompetens. Ugzanakkor egy oztályban előforduló, tanulót érintő nehézség túlnőhet az érintett osztályközösség keretein. Ilyenkor az iskolai közösség egésze felelős annak megoldásáért. Ennek a lépései: A tanulóval kapcsolatos problémának az osztálytanító, vagy az osztálykísérő felé (gyerek, tanárok, szülők részéről) történő felvetése, megfogalmazása. A probléma megbeszélése az érintett gyerekkel, tanárokkal, szülőkkel, valamint segítő lépések kidolgozása. Ha a kérdéses nehézség nem oldódik meg, akkor annak a nagy konferencián történő felvetése. Az osztálytanítónak (kísérőnek), a szaktanároknak és az érintett szülőknek a megoldáson való együttes munkálkodása (pl. gyerekmegbeszélés, orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai szakvélemény kikérése, terápiás csoport bevonása). Az osztálytanító, illetve az osztálykísérő tájékoztatja a probléma felvetőit a megoldásról. Tájékoztatás arról, ha a nehézséget nem sikerült megoldani. Ez esetben: Az osztálytanítónak, a segítő tanárnak és az érintett szaktanároknak a tanulót illető közös döntése. A döntésnek a nagy konferencián történő bejelentése és elfogadtatása. A döntésnek a tanulóval, a szülőkkel és az osztályközösséggel, illetve a tanulói közösség egészével történő közlése. A szülőknek az osztálytanító és az iskolaképviselő aláírásával ellátott értesítése. Akut probléma, illetve az iskola közösségének egészét érintő súlyos fegyelmi vétség esetén a nagy konferencia döntést hozhat a tanuló iskolából történő eltanácsolására év közben is. 6.7. A tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnik, ha: a tanuló befejezte az iskolai tanulmányait, a szülők elviszik a gyermeküket az iskolából, a Tanári Kollégium úgy dönt, hogy a tanulót eltanácsolja az iskolából. Amennyiben a szülő más iskolába kívánja gyermekét vinni, a gyermek érdekében (felkészítés, átjárhatóság biztosítása) célszerű, ha szándékát három hónappal korábban jelzi. Az iskolából távozó tanulónak az Iskola kiadja az állami bizonyítványt. A szülők felbontják az iskolával kötött megállapodást és rendezik az IB-val korábbi vállalásaikból származó esetleges hátralékaikat. 19
7. AZ ISKOLAI DOLGOZÓK KÖZÖSSÉGE Az iskolában dolgozók a Tanári Kollégium tagjai, a gazdasági vezető, az iskolatitkár, a technikai személyzet: gondnok, takarítók, konyhai dolgozók együtt alkotják az iskolai dolgozók közösségét. 7.1. A Tanári Kollégium A Tanári Kollégium az iskolában tanító tanároknak és az általuk meghívottaknak a közössége. Az iskola célkitűzése az, hogy a nevelő-oktató munkában résztvevők Waldorf-pedagógiai végzettséggel is rendelkezzenek. A Tanári Kollégium az iskola pedagógiai vezető testülete, amely a saját döntései alapján szervezi az életét. A működésére általánosságban az jellemző, hogy a döntései egy részét nem szavazással, hanem a tagjai egyetértésével (konszenzussal) hozza meg. "A konszenzus csoportdöntés, mely döntésre szavazás nélkül jutottak olyan folyamat által, melyben a vitapontokat teljesen kimerítették, és minden tag úgy érzi, hogy elégségesen meghallgatták őt. A folyamat minden résztvevőtől megköveteli, hogy érzésben teljesen jelen legyen, őszinte, egymást kölcsönösen tisztelő módon, és hogy önzetlenül érzékeny legyen a többiekre. A résztvevők képesek legyenek arra, hogy megállapítsák a megoldás kielégítő voltát, illetve azt, hogy mikor érkezett el az idő a folyamat befejezésére. Lehetséges, hogy a konszenzussal megszületett döntést a közösségnek nem minden tagja érzi a legjobb döntésnek, ugyanakkor együtt tudnak azzal élni, támogatva azt." M. Scott Peck: A közösség öröme A Tanári Kollégium kizárólagos döntési joggal rendelkezik minden olyan kérdésben, amely a pedagógiai munkával kapcsolatos. Rudolf Steiner megfogalmazása szerint a döntések és az intézkedések republikánus-demokratikus formát igényelnek. A zökkenőmentes működést korlátozott időre szóló, viszonylag széles körű megbízások teszik lehetővé (republikánus elem), ugyanakkor a Tanári Kollégium tagjai egyenjogúak (demokratikus elem). A Tanári Kollégiumnak joga van állást foglalni minden olyan kérdésben, amely az iskola életével, képviseletével, más iskolákkal való együttműködéssel kapcsolatos. A Tanári Kollégium megfelelő pedagógiai munkájához alapfeltételként hozzá tartozik a folyamatos képzés és önképzés, amelynek egyik formája a heti rendszerességgel összeülő tanári konferenciákon való részvétel. Fontos, hogy a Tanári Kollégium tagjai a napi önképzés és a konferenciákon való részvétel mellett éljenek a képzés más lehetséges formáival is (pl. Waldorf-pedagógiai előadások, Tanári Műhelyek, posztgraduális képzés, stb.) A Tanári Kollégium minden, az iskola életében fontos kérdésben együttműködik a szülőkkel és a fenntartóval. Az iskolai közösségre vonatkozó döntéseit nyilvánosságra hozza. 7.2. A Tanári Kollégium tagjai 20