DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MOLIBDÉN TARTALMÚ POLIIZOBUTILÉN-POLIBOROSTYÁNKŐSAV ALAPÚ MOTOROLAJ ADALÉKOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA Készítette: Kis Gábor Témavezető: Dr. Bartha László Vegyészmérnöki Doktori Iskola Kőolajipari és Petrolkémiai Eljárások és Termékek alprogram Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszék Veszprémi Egyetem 2005
I. Bevezetés, előzmények és célkitűzések A világban jelenleg érvényes gazdasági és társadalmi változások, főleg az utóbbi 150 évben megindult technikai fejlődés tendenciájának fenntartását, sőt fokozását szolgálják az un. fenntartható fejlődés elérése érdekében. Az elmúlt 100 év robbanásszerű fejlődésének talán a legjelentősebb hajtóereje az anyagi javak szállítását, azaz közlekedést biztosító belsőégésű motor (illetve az általa hajtott gépjárművek) volt, amire korábban kivívott pozíciójának megtartása érdekében az elkövetkezendő évtizedekben új kihívások várnak. Ezek a kihívások több területen is jelentős fejlesztések elvégzésére sarkalják a tudományterületen dolgozó kutatókat. A motorkonstrukciók sosem látott fejlődése olyan új technikai megoldásokat eredményezett, mint a nagynyomású (2000 bar-ig) közvetlen befecskendezési rendszer, a fokozatmentes váltómű (CVT), a 3 utas katalizátor, a NO x kibocsátást csökkentő redukciós katalizátor, a változtatható vezérlési idejű vagy pneumatikus szelepvezérlés, az intelligens motorvezérlő rendszer és így tovább. Ezzel párhuzamosan a szerkezeti anyagok és gyártástechnológiák is továbbfejlődtek. Sorozatgyártásban alkalmazzák a titán és magnézium ötvözeteket, amelyek a nagy sebességű alkatrészek tehetetlen tömegének csökkentését eredményezik, megjelent az új típusú vákuum és gravitációs öntési technológia, amely a kisebb önsúly ellenére nagyobb merevséget biztosít, illetve terjed a különböző bevonatok (kerámia, DLC-Diamond Like Coating, molibdén tartalmú felületi bevonatok) alkalmazása is. A felsorolt fejlesztéseknek két legjelentősebb egymástól teljesen el sem választható mozgatórugója a környezetvédelem és az energiahatékony üzemelés, más néven a motorhajtóanyag fogyasztás csökkentése. A fenti fejlesztési tendenciák célja a minél kisebb térfogatból, minél nagyobb teljesítmény kinyerése, minimális motorhajtóanyag fogyasztás és károsanyag kibocsátás mellett. A belsőégésű motor szerkezetének és üzemelési viszonyainak megváltozása természetesen maga után vonja az alkalmazott kenőanyagok fejlesztését is. A legnagyobb mennyiségben értékesített kenőanyag a belsőégésű motor kenési helyein, a dugattyú és hengerpersely, a főtengelycsapágyak, vezérműtengelyek, szelepszárak kenést igénylő elmozduló pontjain használt motorolaj. A jelenlegi teljesítményszint előírások olyan magas követelményeket támasztanak a motorolajokkal szemben, hogy ásványi olaj alapú kenőolaj frakcióból és kis mennyiségű funkcionális adalékokból készült termékekkel a kívánt igények nem teljesíthetők. A korábbi 1-2%-hoz képest egy modern motorolaj esetenként már több mint 25%-ban tartalmaz funkcionális adalékokat. A motorolaj nagyobb fajlagos terhelése (termikus, oxidációs, korom) és az egyre hosszabb motorolaj csereperiódusok miatt előtérbe került a fokozott detergens-diszpergens hatás és a megfelelően nagy bázikus (semlegesítő) kapacitás biztosítása. Emellett egyre fontosabb az alkalmazott adalékok (nagy molekulatömegű polimer alapú molekulák) hosszútávú nyírási stabilitásának javítására a megfelelő kenőfilm szilárdság érdekében, valamint hatékony súrlódáscsökkentő adalékok fejlesztésére a motorhajtóanyag fogyasztás csökkentése céljából. Mindezeket a fejlesztéseket a hatályos környezetvédelmi illetve károsanyag kibocsátási szabályozások figyelembevételével kell elvégezni. Így például a motorolajokban széleskörben alkalmazott un. cink-dialkil-ditio-foszfát típusú kopás és súrlódáscsökkentő, valamint oxidációgátló hatású adalékok előnyeik ellenére egyre kisebb mennyiségben alkalmazhatók. Kéntartalmuk növeli a motor által kibocsátott SO x -ok mennyiségét, illetve csökkenti a NO x átalakító katalizátorok hatékonyságát, foszfortartalmuk irreverzibilisen kötődik a Pt és Pd alapú katalitikus átalakító rendszerek aktív centrumaihoz. Emellett az égési folyamatok során keletkezett szulfáthamu a részecskeszűrők eltömődését okozza. A fenti problémák
megoldására az újabb és újabb teljesítményszinteknél egyre kisebb kén-, foszfor- és nehézfém koncentrációt írnak. A motorhajtóanyag fogyasztás csökkentése ezzel szemben viszont a súrlódás- és kopáscsökkentő adalékok nagyobb mennyiségű használatát igényli. A foszfortartalom csökkentésének egyik alternatíváját a molibdén-ditiokarbamát alapú súrlódáscsökkentő adalékok egyre növekvő alkalmazása jelenti. A kopási helyeken kialakuló körülmények (magas felületi hőmérséklet, nagy nyomás) hatására a fémfelületeken bizonyítottan MoS 2 vagy MoS x tribofilm keletkezik a molibdén-ditiokarbamátok bomlástermékeiből. A MoS 2 grafithoz hasonló oktaéderes kristályszerkezetéből adódólag rendkívül jó súrlódás- és kopáscsökkentő hatású. A planáris kristályszerkezetben, az egyes rétegek az összekötő gyenge Van-Der-Waals erők miatt egymáson könnyen elcsúszva a fémfelületek között a vegyes, illetve száraz súrlódás terheléstartományában működő súrlódáscsökkentő tribofilmet hoznak létre. Széleskörű elterjedésüket azonban egy sajátos körülmény gátolja. A molibdén-ditiokarbamát adalékok hatékony működéséhez ugyanis megfelelő oxidáló hatású reakcióközegre van szükség. A nagyobb mértékű oxidáció azonban az adalék gyors elfogyásához, és ezzel a súrlódáscsökkentő hatékonyság időbeli radikális csökkenéséhez vezet, mivel a molibdén-ditiokarbamátok gyenge oxidációs és termikus stabilitásuk miatt nem csak a kopási felületeken bomlanak el, hanem magában a motorolajban is. Az adaléktartalom viszonylag gyors kimerülése viszont megkérdőjelezi a csereperiódusok növelésével kapcsolatos törekvések realitását. Az eddigi molibdén tartalmú motorolaj adalékok hátrányainak megszüntetésére kutatómunkánk során olyan új poliizobutilén-poliszukcinimid alapú, elsősorban detergensdiszpergens hatású adaléktípus kifejlesztését tűztük ki célul, amely jelentős súrlódáscsökkentő hatással is rendelkezik. Munkahipotézisünk szerint a poliizobutilén-poliszukcinimid szerkezethez kötött molibdén komplex vegyület ugyanis megfelelően erős kémiai kötéseket alakít ki, ezáltal a hagyományos adalékoknál kevésbé érzékeny az oxidációs és termikus terhelésre. Ez a növelt stabilitás biztosíthatja, hogy a molibdén csak a kopási felületek extrém körülményei között lépjen ki a diszpergens molekula szerkezetéből, azaz oxidációs hatásokra az oldatban lévő adalékból ne képződjön jelentős szilárd bomlástermék. A kutatómunka főbb célkitűzései az alábbiak: - a hagyományos motorolaj szűrővizsgálati módszerek módosítása az egyre magasabb teljesítményszintű adalékok hatásának a korábbiaknál megbízhatóbb jellemzésére, - a poliizobutilén-poliszukcinimid adalékok alapanyagaként felhasznált poliizobutilénpoliborostyánkősav közbenső termékek előállításának számítógépes modellezése különböző monomerek felhasználásával, valamint az előállítási körülmények és termékjellemzők közötti összefüggések vizsgálata (polimerizációs kísérletek modellezése dinamikus szimulátorral), - molibdén-trioxid etanol-aminokkal képzett komplex vegyületeinek szerkezet vizsgálata, - molibdénnek, mint tribofilm képző kémiai elemnek a poliszukcinimid szerkezetbe való beépítési lehetőségeinek vizsgálata, - molibdén tartalmú poliszukcinimid adalékok hatásosságának vizsgálata különböző motorolaj kompozíciókban. II. Kísérleti és vizsgálati módszerek Munkánk első szakaszában kimutattuk, hogy a korábban használt laboratóriumi hatásvizsgálati módszerek az új fejlesztésű adalékok jellemzésére nem alkalmasak. Annak érdekében, hogy az adalékfejlesztési munkálatokkal a megfelelő irányba haladjunk a mérési módszerek fejlesztését is el kellett végeznünk, de az adalékfejlesztés és a mérési módszerfejlesztés egymással párhuzamosan haladt.
Az előállított adalékok és közbenső termékeik analitikai vizsgálatára FTIR, NMR ( 1 H, 13 C, 95 Mo, 14 N és 17 O), XPS, XRF, TG vizsgálati módszereket használtunk fel. A molekulaszerkezetre hipotézist viszkozimetriás, GPC és FTIR vizsgálatok eredményei alapján állítottunk fel. A kopott felületek morfológiájának jellemzésére SEM, felületi elemösszetételének meghatározására EDAX technikát alkalmaztunk. III. Új tudományos eredmények 1. Az előállított adalékok hatásjellemzőinek a korábbiaknál megbízhatóbb vizsgálata céljából a rendelkezésre álló laboratóriumi szűrővizsgálati módszereket továbbfejlesztettem. a. A magas hőmérsékletű detergens-diszpergens hatékonyság jellemzésére szolgáló, lemezes kokszolón alapuló, új mérési módszerrel a magasabb teljesítményszintű (API SJ/CF-4) motorolajok között is megfelelő differenciáló képességet értem el. b. A súrlódáscsökkentő hatás meghatározására új számítógépes vezérlésen, detektáláson és adatfeldolgozáson alapuló mérési módszert fejlesztettem ki. Segítségével 95%-os konfidencia szinten is szignifikáns különbség mutatható ki két hasonló hatású, de eltérő szerkezetű adalék között. 2. Kimutattam, hogy a szilárd fázisban lévő maleinsav-anhidrid oldódása során, annak felületi transzport rétegében a PIB[MSA, komonomer] n ojtott kopolimer céltermék képződési sebességénél nagyobb a melléktermék képződés sebessége. A felépített számítógépes modell segítségével igazoltam, hogy az α-olefin típusú komonomerek molekulatömegének csökkenésével nő a poliizobutilén láncra nem ojtódott káros [MSA]-[α-olefin] heteropolimerek koncentrációja a reakcióelegyben. 3. 1 H, 13 C, 95 Mo, 14 N és 17 O NMR spektroszkópiás, XRF, TG és IR technikák felhasználásával kimutattam, hogy a MoO 3 trietanol-aminnal képzett komplex vegyülete folyadékfázisban (vizes oldat) egy oktaéderes molibdén(vi) oxokomplex, amelyben a ligandum (trietanol-amin), egy 8 tagú kelát gyűrűt formálva, két hidroxil csoportjával kapcsolódik a molibdén koordinációs övezetébe, míg a harmadik hidroxietil kar szabadon van. NOESY, EXSY mérésekkel kimutattam, hogy statisztikusan ugyan két kar kapcsolódik, de ez valójában egy dinamikus egyensúly eredménye, amelyben a karok NMR időskálán (szobahőmérsékleten) mérhető időtartam alatt kémiai cserét mutatnak. 4. A MoO 3 -ot sikeresen beépítettük a PIB-poliszukcinimid szerkezetbe, a súrlódáscsökkentő, detergens-diszpergens hatás és stabilitás szempontjából is megfelelő adalékok fejlesztése során az alábbi főbb eredményeket értem el. a. Kimutattam, hogy a molibdén donor vegyületek szilárd formában nem építhetők be a PIB-poliszukcinimid szerkezetbe. b. Megállapítottam, hogy csak a MoO 3 és trietanol-amin felhasználásával készített vízoldható komplex felhasználásával lehet 0,4-0,6m/m% molibdén tartalmú, olajban zavarosodás mentesen oldódó adalékot előállítani. c. Meghatároztam a megfelelő reakciókörülményeket és komponens mólarányokat annak érdekében, hogy az adalékszerkezetbe a molibdén teljes mennyisége beépüljön és így a szűrés, mint technológia lépés kihagyható, illetve a poláris/apoláris egyensúly megtartásával a megfelelő olajoldhatóság és súrlódáscsökkentő hatás is biztosítható legyen.
d. Megállapítottam, hogy az új összetételű kísérleti adalékok már önmagukban kismértékű, de kén-donor jelenlétében a kereskedelemben kapható, azonos molibdén tartalmú molibdén-ditio-karbamát adalékokkal összevetve, hasonló vagy nagyobb súrlódáscsökkentő hatásúak. e. Bebizonyítottam, hogy vagy a C 20 α-olefin felhasználásával, vagy a komonomer nélkül készített közbenső termékekből kiinduló adalék szintézisek eredményezték a legnagyobb súrlódáscsökkentő és detergens-diszpergens hatású terméket. f. Kimutattam, hogy a stabilis adalékszerkezet kialakításához megfelelő molekulatömegű és szerkezetű utóreagensre van szükség. g. Megállapítottam, hogy a kén-donoroknak az adalékszerkezetbe való beépítését, az alkalmazott PIB molekulatömeg esetén, csak a molibdén tartalom csökkentése mellett lehet végrehajtani. 5. A kísérletileg előállított adalékok hatásosságát egyéb adalékokkal együtt teljes motorolajokban is vizsgáltuk. a. Megállapítottam, hogy az egyéb motorolaj adalékok és a molibdén tartalmú PIB-poliszukcinimidek között a súrlódáscsökkentő hatást és egyéb jellemzőket (Pl.: termikus, oxidációs stabilitás, stb.) kismértékben befolyásoló kémiai kölcsönhatások alakulnak ki. b. A hosszú idejű felhasználás közben is fenntartható súrlódáscsökkentő és detergens-diszpergens hatás jellemzésére lemezes koszolón végzett öregítési vizsgálatokkal kimutattam, hogy a molibdén tartalmú PIB-poliszukcinimidek tartós súrlódáscsökkentő hatása hasonló vagy nagyobb, oxidációs stabilitásuk pedig lényegesen nagyobb, mint a referencia molibdén-ditio-karbamát adalékoké. IV. Az eredmények ipari alkalmazhatósága Az Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszék több mint 30 éve foglalkozik a PIB-szukcinimid alapú motorolaj adalékok fejlesztésével. A fejlesztési munka eredményeként kifejlesztett adaléktípusokat a MOL Rt. által fogalmazott motorolajokban ezen időszakban sikeresen alkalmazták. A jelen dolgozat tárgyát képező molibdén tartalmú adalékok vizsgálata, a MOL LUB Kft. részvételével a korábbi együttműködés folytatását jelenti. Jelenleg folynak a méretnövelési és alkalmazástechnikai kísérletek, amelyek az előállítási technológia üzemi méretű megvalósítását célozzák. V. Közlemények és előadások jegyzéke Szakmai folyóirat: [1] J. Baladincz, T. Vuk, J. Auer, G. Kis, L. Bartha; Interactions of Additives in lubricating Oil Compositions; Hungarian Journal of Industrial Chemistry; (1998) Vol 26. pp. 155-159 [2] L. BARTHA, G. KIS, J. AUER, Z. KOCSIS, Thickening effects of interactions between engine oil additives; Lubrication Science, Vol. 13 No. 3 (2001), p. 231-249 [3] Sz. Bíró, L. Bartha, G. Kis, Gy. Deák, E. Fantó ; The Production and Use of Rubber- Bitumen Compositions; Mol Szakmai Tudományos Közlemények, (2001) Vol. 2, p. 99-103 [4] Kis G., Dr. Bartha L., Baladincz J., Balogh A.; Motorolajok elõszelektáló módszereinek továbbfejlesztése; Mol Szakmai Tudományos Közlemények, (2002) Vol. 1; p. 99-105 [5] G. Kis, L. Bartha, J. Baladincz, G. Varga; Screening Methods for Selection of Additive Packages for Engine Oils; Petroleum and Coal, (2003) Vol 43, 3-4; p. 106-111
[6] Gábor Szalontai, Gábor Kis, László Bartha; Equilibria of Mononuclear Molybdenum Complexes of Triethanolamine. A Heteronuclear Dynamic Magnetic Resonance Study of Exchange Mechanisms, Spectrochima Acta Part A 59 (2003) 1995-2007 [7] L. Bartha, G. Kis, J. Hancsók, J. Baladincz; Engine Oil Compositions Based on PIBsuccinimide Combinations; Lubrication Science 16-4, August 2004. (16) 347 ISSN 0954-0075 [8] Kis, G., Bubálik, M., Bartha, L., Modification of Shell 4 Ball Method for characterisation of friction properties of engine oil compositions; Hungarian Journal of Industrial Chemistry (megjelenés alatt) Egyéb szakmai folyóirat: [1] dr. Holló András, Hegedűsné Róka Irén, Kis Gábor, Magyar János; Bioüzemanyagok európai helyzetképe; Mol Szakmai Tudományos Közlemények, (2003)Vol. 2 p. 43-56 [2] Bereznai Gábor., Kis Gábor; On-line elemzők finomítói alkalmazása, I. NIRalkalmazások; Mol Szakmai Tudományos Közlemények, (2003) Vol. 2 p. 150-160 [3] Zsíros Andrea, Somogyi Imréné, Kis Gábor, Bereznai Gábor; On-line elemzők finomítói alkalmazása II. (NIR-alkalmazások kemometriai modellezése); Mol Szakmai Tudományos Közlemények, (2004)Vol. 2 p. 130-143 Konferencia kiadványban megjelent előadások: [1] Kis G., Bartha L.; Poliizobutilén-szukcinimidek és egyéb olajadalékok kölcsönhatásának vizsgálata, Tudományos Diákköri Konferencia, Veszprém, 1996 [2] Kis G., Szabó Cs., Bartha L.; Motorolaj adalékok szinergizmusának vizsgálata; Országos Tudományos Diákköri Konferencia; Pécs, 1997 [3] Kis Gábor, Bartha László; Motorolaj adalékok kölcsönhatásainak vizsgálata; XXI. Kémiai Előadói Napok Szeged, 1998 október 26-28. [4] Kis Gábor, Dr. Bartha László; Dr. Auer János, Motorolaj adalékok kölcsönhatásainak mechanikai stabilitása; Műszaki Kémiai Napok 1999, Veszprém, 1999. Április 27-29 [5] Dr. L. Bartha, G. Kis, dr. J. Auer, Z. Kocsis; Properties of thickening effects from interactions of engine oil additives; Interfaces 99 Proceedings, Sopron, Sept. 8-10, 1999 [6] Kis Gábor, Csukás Béla, Bartha László, Kocsis Zoltán, Balogh Sándor; Szakaszos polimerizációs művelet számítógéppel segített recept fejlesztése; Műszaki Kémiai Napok 2000, Veszprém, 2000. Április 25-27 [7] Balogh Sándor, Csukás Béla, Bartha László, Kocsis Zoltán, Kis Gábor; Szakaszos polimerizációs recept fejlesztése genetikus algoritmussal összekapcsolt dinamikus szimulátorral; Műszaki Kémiai Napok 2000, Veszprém, 2000. Április 25-27 [8] G. KIS, L. BARTHA, J. AUER, G. VARGA; Upgrading the common screening method for engine oils (Panel coking); 7 th International Conference on Tribology 4 th and 5 th September 2000; Budapest University of Technology and Economics [9] Kis G., Bartha L., Varga G.; Motorolajok laboratóriumi screening vizsgálatainak továbbfejlesztése; Műszaki Kémiai Napok 2001, Veszprém, 2001. Április 24-26 [10] Nagy K., Kis G., Bartha L., Csukás B., Balogh S.; Olefin-maeinsavanhidrid kopolimerek előállítási körülményeinek és tulajdonságainak vizsgálata; Műszaki Kémiai Napok 1999, Veszprém, 2001. Április 24-26 [11] Kis Gábor, Bartha László, Szalontai Gábor; Molibdén-trioxid aminoalkoholokkal alkotott komplexeinek 1H, 13C és 95Mo NMR spektroszkópiás vizsgálata; XXXVI. Komplexkémiai Kollokvium; 2001. május 23-25. Pécs [12] Gábor Szalontai, Gábor Kis, László Bartha; Equilibria of Mononuclear Molybdenum Complexes of Triethanolamine. A Heteronuclear Dynamic Magnetic Resonance Study of Exchange Mechanisms.; 15th International Meeting on NMR Spectroscopy, Durham, UK 8-12 July 2001.
[13] Szalontai Gábor, Kis Gábor, Bartha László; Molibdén (VI) -trietanolamin komplexek szerkezete és folyadékfázisú cseremechanizmusai. 1 H, 13 C, 17 O és 95 Mo NMR vizsgálatok; NMR Munkabizottság előadói ülés, Pécs, 2001. augusztus 30-31. [14] Kis G., Dr. Bartha L., Baladincz J., Varga G.; Screening methods for selection of additive packages for engine oils; 40 th International Petroleum Conference; September 17-19, 2001, Bratislava, Slovak Republic [15] K. Nagy, B. Csukás, G. Kis, L. Bartha, S. Balogh; Study on preparation and properties of olefin-maleic-anhydride copolymers; 40 th International Petroleum Conference; September 17-19, 2001, Bratislava, Slovak Republic [16] G. Kis, L. Bartha, J. Baladincz; PIB-polysuccinimide type additives with complementary AF and AW effect; 13th International Colloquium Tribology; Stuttgart/Ostfildern, Germany January 15-17, 2002 [17] L. Bartha, G. Kis, J. Hancsók; Engine Oil Compositions Based on PIB-Succinimide Combinations; 13th International Colloquium Tribology; Stuttgart/Ostfildern, Germany January 15-17, 2002 [18] Kis G.; Új anyagok és módszerek tribológiai alkalmazása; A kenőanyagok fejlesztésének újdonságai és aktuális feladatai ; Szakmai nap; Veszprém; 2002 május [19] Sági R., Bartha L., Deák Gy., Kocsis Z., Kis G.; Többfunkciós PIB-poliszukcinimidek; Műszaki kémiai Napok 04, Veszprém, 2004. április 20-22. [20] R.Sági, L. Bartha, M. Bubálik, Gy. Deák, G. Kis, Z. Kocsis; Multifunctional PIBpolysuccinimides; 8th International Conference on Tribology, Veszprém, June 3-4, 2004. [21] M. Bubálik, L. Bartha, J. Hancsók, R. Sági, G. Kis; Modified Test Method for Characterization of AF/AW properties; 8th International Conference on Tribology, Veszprém, June 3-4, 2004. További tudományos előadások: [1] Kis G.; Varga Z.; Bartha L.; Philips PW 4025/00 röntgenfluoreszcens spektrométer kőolajipari alkalmazhatóságának vizsgálata; Phillips Szeminárium; Budapest, 2001.március 22. [2] Hartyáni Zs., Szilágyi V., Kis Gábor, Joo K.; Hordozható energiadiszperzív röntgenfluoreszcens spektrométer (MiniPal) sokoldalú alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok; 44. Spektrokémiai Vándorgyűlés, 2001 [3] Bíró Sz., Bartha L., Kis G., Deák Gy., Horváthné Fantó E.; Gumi Bitumen Kompozíciók előállítása és vizsgálata; Műszaki Kémiai Napok 1999, Veszprém, 2001. Április 24-26 [4] Sz. Bíró, L. Bartha, G. Kis, Gy. Deák, E. Fantó ; The Production and Use of Rubber- Bitumen Compositions; 40 th International Petroleum Conference; September 17-19, 2001, Bratislava, Slovak Republic [5] G. Kis, G. Bereznai, I. Várkonyi; System value preservation, harmonisation, Update and Upgrade processes; FTNIR Workshop MOL - Slovnaft ABB; Bratislava 9-10 March 2004 [6] G. Kis, G. Bereznai, I. Várkonyi; NIR-TEAM. FTNIR Workshop MOL - Slovnaft ABB; Bratislava 9-10 March 2004 [7] J. Fournel, G. Kis, G. Rapin, G. Bereznai; Innovating Solutions In Gasoline And Diesel Blending, The modern blending procedure with FTIR and Topnir in the MOL Danube refinery; CHIMEC, 8th International Symposium; Rome, 27-29 October 2004 [8] G. Kis, I. Valkai, G. Szalmásné Pécsvári, L. Keresztury; Production and blending of bio- ETBE in the MOL Group; Interfaces 05; Sopron September 15-17 2005