BALESETVÉDELMI OKTATÁS
Villamos baleset = áramütés Mikor az ember az áramkörbe kapcsolódik Villamos balesetek okai Balesetes hibája 42% Szabálytalan berendezés 23% Más személy hibája 17% Szerkezeti hiba 15% Egyéb ok 3% Odafigyeléssel elkerülhető!
LABORREND Labor mérések veszélyes üzemnek minősülnek. Balesetvédelmi oktatásban kell mindenkinek részesülnie. Mindenki körültekintéssel dolgozzon a laborokban. Tudni kell, hol milyen vészgombok találhatók a laborban. A mérőhelyet mindaddig feszültség alatt állónak kell tekinteni, amíg meg nem győződtünk, hogy feszültség mentes-e. Mérést csak feszültségmentes állapotban lehet összerakni. Tilos nem a méréshez tartozó eszközökhöz nyúlni. Mérőhelyre, műszerekre, eszközökre támaszkodni, könyökölni. Táskákat kabátokat laborba bevinni. A laboratórium elhagyása előtt a munkahelyet tegyük rendbe!
Az Áramütés Áramütés hatásai Fizikai (erő-, hő-, hang-, fényhatás) Kémiai (vérbontás, vörösvértest kiégés) Biológiai (sokk, izomgörcs) Áramütés hatását befolyásoló tényezők Emberen átfolyó áram erőssége A behatás időtartama Az emberi test ellenállása Az áram útja a szervezetben Az áram neme, ha váltó akkor frekvenciája Az egyén mentális és fizikai állapota Elsődleges tényezők
Áramütés hatását befolyásoló tényezők Váltakozó áram [50 Hz ; ma] Egyenáram [ma] Hatás 1-1,5 5-6 Érzetküszöb, rázásérzet 2-3 10 Mozgást nem gátoló rázás 15 70-80 Elengedési határ 25 90-100 Légzőizomgörcs, fájdalom 80 300 Szívbillentyű lebegés (0,1s-0,3s után halál) 100 felett 500 felett Szívbénulás, azonnali halál Nőkre 30%-kal alacsonyabb értékek érvényesek
Áramütés hatását befolyásoló tényezők Emberi test ellenállását bőr hámrétegének (szigetelő) állapota szabja meg, mely függ a nyomástól is. A testünk felületi ellenállása: 20-80 kω
Áramütés hatását befolyásoló tényezők Áram útja a két különböző potenciálú érintési pont közti legrövidebb úton vezet. Legveszélyesebbek szívet és nyúltagyat érintő.
Áramütés hatását befolyásoló tényezők Váltakozóáram veszélyesebb mint az egyenáram (vö. táblázat) Emberi test állapota, pl. ha a hámréteg sérült a test ellenállás lecsökken. Akkor is kisebb a negatív hatás, ha az ember felkészül az esetleges áramütésre.
Elsősegélynyújtás Sorrendje: 1. Áramütött kiszabadítása az áramkörből (úgy hogy magunkat kíméljük) 2. Tényleges elsősegélynyújtás 3. Mentők értesítése 4. Áramszolgáltató értesítése a balesetről 5. Tűzoltók értesítése szükség esetén
Elsősegélynyújtás 1. Áramütött kiszabadítása az áramkörből Kikapcsolással Vészkapcsoló / főkapcsoló kikapcsolása. Kikapcsolás nélkül Szabadítsuk ki az áramütöttet Testünkkel ne érintsük! Használjunk szigetelő anyagokat
Elsősegélynyújtás 2. Tényleges elsősegélynyújtás Ellenőrizni életfunkciókat: Eszméleténél van-e? Légzés 4 befújás orron keresztül, fej hátrabillentve, száj kitisztítva. Vérkeringés 4 befújás ; kéz szegycsont alsó harmadára keresztezve téve 8 lökés 2 befújás. Esetleges nyílt sebek leápolása (víz, etil-alkohol), égési sérülésre szódabikarbónás vizes borogatás) A balesetesnek az áramütés után közvetlenül enni tilos
Labor mérésekre vonatkozó tudnivalók Csak balesetvédelmi oktatásban részesült hallgató tartózkodhat a laborban és csak a gyakorlatvezető engedélyével. Laborban csak a méréshez szükséges eszközöket lehet használni. Hallgató köteles a mérésvezető utasításait végrehajtani. Hallgató köteles megismerni a fő- és vészkapcsolók helyét. Hallgató csak akkor nyúlhat a mérés berendezéseihez, ha önmaga is meggyőződött róla, hogy nincs feszültség alatt és a mérésvezető erre engedélyt adott. Hallgató köteles a mérés berendezéseit rendeltetésszerűen használni és a mérés befejezése után rendet rakni. A bekapcsolt mérőberendezés feszültség alatt álló pontjaihoz nyúlni tilos! Hallgató kártérítési felelősséggel tartozik, a saját hibájából okozott kárért!
Balesetvédelmi oktatás Számonkérés kérdései: 1. Áramütést befolyásoló tényezők felsorolása! 2. Mi a teendő, ha áramütést szenved egyik társad? (elsősegélynyújtás sorrendje)