FENNTARTHATÓ TERMÉSZETI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS kötetsorozat



Hasonló dokumentumok
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 55 xxx xx BIOMASSZA ENERGETIKAI GÉPÉSZETI SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ SEE-REUSE

Melléktermékek hasznosítása

A biomassza tüzelés gyakorlati tapasztalatai a szombathelyi távfűtésben. CO2 semleges energiatermelés

A pelletálás technológiai fejlesztését és alapanyagbázisának bővítését célzó kutatások és azok fontosabb eredményei

Tóvári Péter VM MGI energetikai osztályvezető

ENVIROVID Biomassza tüzelőanyagok termokémiai hasznosíthatóságának vizsgálata

Biomassza. Napenergia tárolása kémiai kötések formájában: fűtőelemek

A BIOMASSZA TÁVHŐ CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA BARANYA MEGYÉBEN

BIOMASSZA ANYAGISMERET

Miskolc, május 13.

DOKTORI ÉRTEKEZÉS. Torjai László

Megújuló energiaforrások alkalmazása korszerű fűtési rendszerekben (II. rész)

CARBOROBOT. kazánok biomassza tüzelési gyakorlata. Bíró Ernő Tóvári Péter. I. Ökoenergetikai és IX. Biomassza Konferencia Sopron március 1-4.

ALTERNATÍV TÜZELŐANYAGOK ÉS ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSUK, ERŐMŰVI EGYÜTTÉGETÉS

A HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. biomassza-fűtésű kiserőművének üzemeltetési tapasztalatai. Kéri László BIOHŐ Energetikai Kft.

ÉS S A KOMLÓI. A mecseki szént A kezdetek... AVAGY

FENNTARTHATÓ BIOMASSZA ALAPÚ

A mezőgazdaság szerepe a Megújuló Energiák Nemzeti Cselekvési Tervben

Tehát a 2. lecke tanításához a villamos gépek szerkezetét, működési elvét és jellemzőit ismerni kell.

BRIKETTÁLÓ ÜZEM LÉTREHOZÁSA ELSŐSORBAN MEZŐGAZDASÁGI MELLÉKTERMÉK-ALAPANYAG FELHASZNÁLÁSÁVAL. Projekt bemutatása ( rövidített változat )

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ TOP

III. Társadalmi kihívások, összesen m

A biomassza-tüzelés technikája

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON. Célok és valóság. Podolák György

Vizsgálatot végezte a Klenk Energetika Kft. (5600 Békéscsaba, Dr. Becsey O. u ) nevében Klenk Gyula ügyvezetı.

BIOMORV Kazánfejlesztő, Gyártó és Üzemeltető Kft Szentgyörgyvölgy, Kossuth u. 34. Tel.: ,

Tüzelőanyag előállítása a polgárdi pelletáló üzemben

Megújuló energiaforrások vizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg és Satu Mare megyékben

Tata Fenntartható Energia Akcióprogramja. Tata Energiastratégiája. Épületek energia-kibocsátása

Magas nedvességtartalmú szerves hulladékok termikus ártalmatlanítására - energia kinyeréssel, maradékanyag hasznosítással

Energiahatékonyság fontossága az önkormányzati intézményfenntartás területén. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat

Jelentés. Tóvári Péter. NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Üzemlátogatás a Mátrai Erőműben és a jászberényi GEA EGI hőcserélőgyárában

9. Előad Dr. Torma A., egyetemi adjunktus

egyetemi tanár Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai

Adottságokból előnyt. A megújuló és alternatív energiaforrások hasznosítása és az energiahatékonyság az önkormányzatok mindennapjaiban

A HULLADÉKOK ENERGETIKEI HASZNOSÍTÁSA A HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS TÜKRÉBEN

VÁSÁRDÍJ PÁLYÁZAT A PÁLYÁZÓ NEVE: TeGaVill Kft.

Biomassza erımővek létesítése gyakorlati tapasztalatok

1687: Newton, Principiamathematica

Megújuló Energetikai Program

A megújuló energiák támogatása Finnországban

A hulladékok termikus hasznosításának lehetséges szerepe a távhőszolgáltatásban

A megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője

Projekt Tervdokumentum a Magyar Kormány részére

SEGÉDLET a 78/2007. (VII. 30) FVM rendelet mellékletében szereplő berendezés korszerűségének megállapításához

Energetikai környezetvédő Környezetvédelmi technikus

Zománcozott acéllemezek szegmentált tartályokhoz Dipl. Ing Andreas Huhn; OMERAS GmbH

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László

Készítette: Tálos Ádám. Környezettan Bsc szakos hallgató. Témavezető: Dr. Pasinszki Tibor, egyetemi tanár Szervetlen Kémiai Tanszék Kémiai Intézet

Energetikai pályázatok

Tárgy: HATÁROZAT. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: felügyelőség)

08-8/965-3/ sz.melléklet. Tervezési program az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola felújításához.

Évelő lágyszárú növények biomasszájának hasznosítása

Cégünkről Polytechnik Biomass Energy

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK

A hatékony távfűtés és távhűtés és megvalósíthatósági potenciálja az Energiahatékonysági Irányelv alapján

ÖKOINDUSTRIA III. Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és. Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás Szeptember

PANNONPOWER Holding Zrt. új biomassza projekt

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

TÜZELŐANYAG KEVERÉKEK VIZSGÁLATA BIOMASSZA KAZÁN OPTIMÁLIS HATÁSFOKÁNAK ELÉRÉSÉHEZ

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN. Székesfehérvár 2007

Épületgépészeti energetikai rendszerterv (ERT) az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata tükrében

Dr. Kiss Judit november 17.

78/2007. (VII. 30.) FVM rendelet

Lehetőségek a hazai pályázatokon túl: Nemzetközi pályázatok

MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOT FELDOLGOZÓ PELLETÁLÓ ÜZEM LÉTESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

Gazdaságosság és fenntarthatóság Tendenciák, programok az épületek villamos energia felhasználásának befolyásolására

IV. KÖRNYEZET ÉS ENERGIA KONFERENCIA & II. ENERGIA A MINDENNAPOKBAN VERSENY PROGRAM

KEOP 4.3 Ecoflotta-ház Nógrád Zöldáram Közbeszerzési Programrégió

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI RÉCZEY GÁBOR MOSONMAGYARÓVÁR

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE

PTE Fizikai Intézet; Környezetfizika I. 7. Széntermelés, felhasználás fizikája; NB

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék

ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Biomassza energetikai célú hasznosítására szolgáló technológiák életciklus-elemzése

Biomassza tüzelőanyagok termokémiai hasznosításának és hasznosíthatóságának

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

Fűtsünk pellettel, téli költségcsökkentés új kazánnal.

Dombóvár Város Önkormányzatának Átfogó Energetikai Koncepciója április

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra

Hasznos Hírek ajándékba

C.Aichering: Biomasszaerımő Güssing: Áramelıállítás fagázosítóberendezéssel

Megújuló energiafelhasználás Magyarországon különös tekintettel a Smart City programokra

Gázfázisú biokatalízis

ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS

SZADA KÖZSÉG ENERGIASTRATÉGIÁJA

Hőtechnikai berendezések 2015/16. II. félév Minimum kérdéssor.

Környezettechnika. 1. A környezettechnika alapjai és jelentősége. Energiaforrások és felhasználásuk.

Megújuló energiák hasznosítása a hő- és villamosenergia-termelésben (ellátásban)

Állami feladatok az épületenergetikai és klímavédelmi támogatási rendszerek kialakításában és működtetésében

NYF-MMFK Erőgépek és Gépjárműtechnikai Tanszék mezőgazdasági gépészmérnöki szak III. évfolyam

Üzemlátogatás a pécsi Pannonpower biomassza erőműben és a Szentágothai János Kutatóközpontban

Fosszilis energia-potenciál

Kvasz Mihály. A megújuló energiák hasznosításának komplex környezeti elemzése

Fűtéskorszerűsítési projektek energetikai befektetővel

KEOP Energetikai pályázati lehetıségek Huba Bence Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Bioenergia hasznosítási lehetıségei Budapest,

7. Energiatermelés rendszere

Munkahely-teremtéSi teremtési projekt KIEGÉSZÍTŐ

Környezetvédelmi 2013.

Átírás:

FENNTARTHATÓ TERMÉSZETI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS kötetsorozat A kötetsorozat szerkesztői: főszerkesztő: Gelencsér Géza szerkesztők: Farkas Dezső, Dr. Vona Márton A SZILÁRD BIOMASSZA ÉGETÉS TECHNOLÓGIÁJA Tanyag a SEE-RUSE Projekt keretében Források: A következő tananyagtartalom nagyrészt a német Megújuló Nyersanyag Szakügynökség (FNR) Bioenergia Kézikönyvéből le átvéve, a kiadó FNR baráti együ működésével. Az eredeti forrásmegjelölést az irodalomjegyzék tartalmazza. A tartalmat összeállíto a, átve e, kiegészíte e: Dipl. Ing. (FH) Christoph Stenzel Krems, 2013. július Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület ISBN 978-615-80209-0-9

5 Tartalomjegyzék: 1. Biogén szilárd tüzelőanyagok... 1.1. Biogén szilárd tüzelőanyagok... 1.1.1. A biogén szilárd tüzelőanyag meghatározása... 1.1.2. Biogén szilárd tüzelőanyagok mint megújuló energiahordozók... 1.2. Az energetikai átalakítás lehetőségei... 1.2.1. Az energiafogalmak... 1.2.2. A biomassza átalakítási láncolata... 1.2.3. A biomassza feldolgozása... 1.2.3.1. A termokémiai átalakító eljárás... 1.2.3.2. Fizikai-kémiai átalakítás... 1.2.3.3. Biokémiai átalakítás... 1.3. Biogén szilárd tüzelőanyagok az energiarendszerben... 1.3.1. A potenciál... 1.3.1.1. A potenciál-fogalmak meghatározása... 1.3.1.2. A világ... 1.3.1.3. Európa... 1.3.2. Felhasználás... 1.3.2.1. A világ... 1.3.2.2. Európa... 1.4. Érvek és ellenérvek a biogén szilárd tüzelőanyagok energetikai felhasználásához... 1.4.1. Az energia átalakításának környezetvédelmi politikai és ökológiai aspektusai... 1.4.1.1. Az antropogén üvegházhatás... 1.4.1.2. Az ózonréteg elvékonyodása a sztratoszférában.. 1.4.1.3. Savasodás... 1.4.1.4. Emberi- és ökotoxikus emisszió... 1.4.2. Az előkészítés, a szállítás, és a tárolás környezeti szempontjai... 1.4.3. A biomassza termelés/készletezés környezetpolitikai és ökológiai szempontból... 1.4.3.1. Biodiverzitás (biológiai sokféleség)... 1.4.3.2. Agrokémiai szempontok... 1.4.3.3. Talajökológia... 1.4.3.4. Vízszennyezés... 1.4.4. Energiapolitikai és energetikai-gazdasági szempontok... 1.4.4.1. A fosszilis nyersanyagok megőrzése... 11 11 11 13 15 15 17 19 19 21 22 24 24 24 26 29 31 31 33 35 35 35 37 38 38 39 39 40 41 41 42 43 43

6 1.4.4.2. Az ellátás biztonsága... 1.4.5. Agrárpolitikai szempontok... 1.4.5.1. Vidékfejlesztés... 1.4.5.2. A kultúrtáj megőrzése... 1.4.6. Közgazdasági szempontok... 1.4.6.1. Munkahelyek/foglalkoztatás... 44 45 45 46 47 47 2. A biogén eredetű szilárd tüzelőanyagok termelése, előkészítése és tulajdonságai... 2.1. A faféle biomassza aránya és előállítása... 2.1.1. Erdei hulladék fa (gally)... 2.1.1.1. Erdőritkítás... 2.1.1.2. Véghasználat... 2.1.1.3. Kéreg hulladék... 2.1.2. A feldolgozandó és megmunkálandó rönkfa... 2.2.3. Régi fa... 2.2.4. Fa a rövid vágásfordulójú energetikai célú ültetvényekről... 2.2.4.1. Termesztés... 2.2.4.2. Hasznosítás és hozam-potenciál... 2.3. A fa féle biomassza betakarítása és felhalmozása... 2.3.1 Erdei fahulladék... 2.3.1.1. Döntés és feldolgozás... 2.3.1.2. Az előszállítás és közelítés... 2.3.1.3. Faapríték-előállítás... 2.3.1.4. Az erdei apríték előkészítése... 2.3.2. Ápolási faanyag (nyesedék)... 2.3.3. A rövid vágásidejű ültetvények betakarítása... 2.4. A szalmaalapú biomassza keletkezése és termesztése... 2.4.1. Szalma melléktermékek, maradványok és hulladékok... 2.4.2. Energia gabona... 2.4.2.1. Termesztés... 2.4.2.2. A használat és hozam-potenciál... 2.4.3. Miscanthus (Kínai nád)... 2.4.3.1. Termesztése... 2.4.3.2. Hasznosítás és hozam-potenciál... 2.5. A szalmaszerű biomassza betakarítása és tárolása... 2.5.1 Kaszálás... 2.5.1.1. Egész gabonanövények (szem + szalma)... 2.5.1.2. Miscanthus(kínai nád)... 49 51 51 52 52 53 54 55 55 56 57 59 59 59 60 60 61 61 63 65 65 66 67 68 69 69 70 71 71 72 72

7 2.5.2. Szem és szalma... 2.5.3. Apríték... 2.5.4. Bálák... 2.6. A fa és a szalmafélék betakarítását követő műveletek... 2.6.1. Szállítás... 2.6.1.1. A felszede anyag szállítása... 2.6.1.2. Bálaszállítás... 2.6.2. Előkészítés... 2.6.2.1. Fa felaprítás... 2.6.2.1.1. Tárcsás aprító... 2.6.2.1.2. Dobaprító... 2.6.2.1.3. Csigás aprító... 2.3.2.2. Zúzók... 2.3.2.3. Forgácsmarók... 2.3.2.4. Őrlés... 2.6.2.5. Bála fellazítás... 2.6.3. Rostálás és szortírozás... 2.6.4. Brike álás és pelletálás... 2.6.5. Tárolás... 2.6.5.1. Tárolási kockázatok... 2.6.5.2. Raktározási technika... 2.6.6. Szárítás... 2.6.6.1. Szárítási eljárások... 2.6.6.2. Szárító berendezések... 2.7. Tüzelőanyagok összetétele és sajátságaik... 2.7.1. A biogén tüzelőanyagokat alkotó elemek... 2.7.1.1. Fő elemek... 2.7.1.2. A kibocsátásban érinte elemek... 2.7.1.3. Nyomelemek (nehézfémek)... 2.7.2. További tüzelőanyag tulajdonságok és jelentőségük... 2.7.2.1. Víztartalom és tüzelőanyag-nedvesség... 2.7.2.2. Fűtőérték... 2.7.2.3. Hőérték... 2.7.2.4. Hamutartalom... 2.7.2.5. A hamu lelágyulása... 2.7.3. Fizikai-mechanikai tulajdonságok... 2.7.4. Tüzelőanyag mennyiségének megbecslése... 3. Az energiaellátás technológiája... 3.1. Rendszerkoncepciók, azok alkalmazási területei és környezeti feltétele... 73 73 74 78 79 80 80 81 81 82 82 82 83 83 85 85 87 88 88 89 95 96 96 98 99 99 99 101 102 107 107

8 3.1.1. A biomassza energetikai hasznosításának műszaki környezeti feltételei... 3.1.2. A szilárd biomassza hasznosítási lehetőségei... 3.1.3. Létesítmények koncepciói... 3.1.4. Általános elvek a biomassza fűtőművek létesítéséhez... 3.2. Az égés fizikája és kémiája... 3.2.1. Az égés ala végbemenő folyamatok... 3.2.1.1. Melegedés, száradás, bomlás... 3.2.1.2. Elgázosodás, párolgás... 3.2.1.3. Koksz elégése... 3.2.1.4. A hőmérséklet hatása... 3.2.2. Károsanyag képződés az égés során... 3.2.2.1. A nem tökéletes égés égéstermékei... 3.2.2.2. Klór vegyületek... 3.2.2.3. Kén oxidok... 3.2.2.4. Nitrogén oxidok... 3.2.2.5. Részecskék... 3.3. Az energiaátalakítás technológiái... 3.3.1. Tüzelőanyag tárolás... 3.3.1.1. Tüzelőanyag tárolás szempontjai... 3.3.1.2. Nyesedék, faapríték... 3.3.1.3. Pellet... 3.3.1.4. Szalmabálák... 3.3.2. Tároló és tápláló rendszerek... 3.3.2.1. Faapríték... 3.3.2.2. Pellet... 3.3.2.3. Szalmabálák... 3.3.3. Tüzelés ellátási rendszerek... 3.3.4. Tüzelési technológiák biomasszához... 3.3.4.1. Alsó táplálásos tüzelési rendszerek... 3.3.4.4. Rostályos tüzelési rendszerekek... 3.3.4.5. Rostályos szalmatüzelési rendszerek... 3.3.4.6. Stacionárius fluidizáció... 3.3.4.7. Visszaáramoltato fluidizáció... 3.3.4.8. Befúvásos tüzelés... 3.3.5. Kazán, hőcserlélő... 3.3.5.1. Vízteres kazán... 3.3.5.2. Vízcsöves kazán... 3.3.5.3. A biomassza tüzelés különlegességei... 3.3.6. Készenlét, tartalék, csúcsteljesítmény... 3.3.6.1. Teljesítmény és darabszám... 105 106 108 111 114 114 116 117 118 120 120 123 125 125 125 126 132 133 134 137 139 141 142 144 146 147 149 150 150 153 155 156

9 3.3.6.2. Kiegészítő tüzelőanyag a csúcsteljesítményhez és a tartalékhoz... 3.3.7. Az energia-átalakító berendezés részei... 3.3.7.1. Egy 20 MW teljesítményű gőzturbina felépítése áramtermeléshez... 3.3.7.2. Egy gőzüzemű, kapcsolt energiatermelő koncepció... 3.3.7.2. Kapcsolt áram és hőtermelés ORC használatával... 3.3.8. Biomassza hasznosító létesímények térigénye... 3.3.8.1. Tüzelőanyag tároló... 3.3.8.2. Gép- és kazánház... 3.3.8.3. Egyéb létesímények, megközelítés... 3.3.8.4. Tűzvédelem... 3.4. A károsanyag kibocsájtás csökkentésének lehetősége... 3.4.1. Porelválasztás... 3.4.1.1. Ciklon... 3.4.1.2. Szövet filter... 3.4.1.3. Elektrofilter... 3.4.1.4. Füstgázmosó... 3.4.1.5. Füstgáz kondenzáló... Irodalomjegyzék... 158 158 159 159 162 163 164 166 170 171 173 174 174 176 1 179 179 182