A SZOCIOLÓGIA ALAPJAI 1. előadás: Bevezetés
szociológia társadalmi változók elemzésével foglalkozó tudományág... szociálpszichológia közgazdaságtan politológia szociológia kulturális antropológia
Mielőtt megkeresnénk azt, hogy melyik módszer alkalmas a társadalmi tények tanulmányozására, tudnunk kell, milyen tényeket neveznek így. (Émile Durkheim: Mi a társadalmi tény?) In. Uő.: A társadalmi tények magyarázatához. Válogatott tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1978. 25.o.
Szociológia definíciók Anthony Giddens Andorka Rudolf Mannheim Károly Max Weber
szociológia A szociológia az ember társas életével, a csoportokkal és a társadalmakkal foglalkozó tudomány. Lenyűgöző, rabul ejtő vállalkozás, hiszen magunkat vizsgáljuk: azt, hogy hogyan viselkedünk társas lényként. (Anthony Giddens: Szociológia. Osiris Kiadó. Budapest. 2008. 24.o.)
szociológia A szociológiát legegyszerűbben úgy határozhatjuk meg, mint a társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudományt. (Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó. Budapest. 2006. 33.o.)
szociológia Ha a ma gyakran feltett laikus kérdésre, mi is tulajdonképpen a szociológia, egyetlen mondattal kellene felelnem, ezt válaszolnám: az a tudomány, amely olyan jelenségeket tárgyal, mint család, osztályok, nemzet, állam, emberi társadalom; kutatja formáikat, változásaikat, valamint kialakulásuk és létezésük törvényeit. (Mannheim Károly: A jelenkori szociológia feladatai) In. Uő.: Tudásszociológia tanulmányok. Osiris Kiadó. Budapest. 2000. 351.o.
szociológia A szociológia (e fölöttébb sokjelentésű szó általunk használt értelmében) az a tudomány, amely a társadalmi cselekvés értelmező megértésére, és ezen keresztül a cselekvés menetének és hatásának oksági magyarázatára törekszik. Cselekvésnek nevezünk minden emberi viselkedést (mindegy, hogy külső vagy belső ténykedésről, valaminek az elmulasztásáról vagy eltűréséről van-e szó), ha és amennyiben a cselekvő, illetve a cselekvők valamilyen szubjektív értelmet kapcsolnak vele össze. Max Weber: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. 1. Szociológiai kategóriatan. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1987. 37-38.o.
a szociológiai szemlélet alapfeltétele, hogy megértsük, hogyan alig észrevehetően, mégis sokféleképp, sok mindenben tükröződnek társadalmi tapasztalataink kontextusai egyéni életünkben. (Anthony Giddens: Szociológia. Osiris Kiadó. Budapest. 2008. 24.o.)
homo sociologicus az ember tevékenységében a társadalmi normákhoz igyekszik alkalmazkodni (Dahrendorf 1958)
Hagyományos témák 1. Szociológiai elméletek/elméletalkotás 2. Társadalmi interakció és mindennapi élet 3. Szocializáció, életút, öregedés 4. Család 5. Egészség és betegség, fogyatékosság 6. Társadalmi rétegződés 7. Szegénység, társadalmi kirekesztettség, jólét 8. Szexualitás és társadalmi nem 9. Faj, etnikum, migráció 10. Vallás
Hagyományos témák 11. Média 12. Szervezetek és hálózatok 13. Oktatás 14. Munka, gazdasági élet 15. Deviancia 16. Politika, kormányzat, terrorizmus 17. Városok 18. Kockázatok (Anthony Giddens: Szociológia, Osiris Kiadó, Budapest, 2008 alapján)
szociológia I. Általános szociológia II. Szakszociológiák pl. vallásszociológia művészetszociológia orvosi szociológia jogszociológia
Az általános szociológia a kultúrszociológiához és a történelemhez való vonatkozás nélkül elszárad, veszít teljességéből és tapasztalati anyagából, herbáriumszervé válik. Megfordítva: minden kultúrszociológia és egyszeriség-kutatás általános szociológia nélkül véletlenül meglátott egyes esetek abszolúttá tétele felé halad, és elsiklik az ezekre is kiható általános érvényű szociális erők mellett. (Mannheim Károly: A jelenkori szociológia feladatai) In. Uő.: Tudásszociológia tanulmányok. Osiris Kiadó. Budapest. 351.o.
A szociológus szerepei A. Az uralkodó tanácsadója B. A nép orvosa C. A tudomány főpapja (Raymond Aron)
elméletek Viselkedéselméleti szociológia Szimbolikus interakcionizmus Fenomenológiai szociológia Materialista társadalomelmélet Strukturalizmus Cselekvéselméleti rendszerelmélet Konfliktuselmélet Folyamat- és alakzatelmélet A szociális rendszerek mint önreferenciális rendszerek Kritikai elmélet Posztmodern szociológia George Caspar Homans George Herbert Mead Alfred Schütz Karl Marx Claude Lévi-Strauss Talcott Parsons Ralf Dahrendorf Norbert Elias Niklas Luhmann Jürgen Habermas Richard Harvey Brown