2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN-10 963-606-562-4 ISBN-13 978-963-606-562-1 Dr. Pétery Kristóf PhD, 2006 Mercator Stúdió, 2006 Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u. 17. www.akonyv.hu T/F: 06-26-301-549 06-30-305-9489
TARTALOM 3 TARTALOM TARTALOM... 3 ELŐSZÓ... 16 Az informatika alapjai... 18 Általános fogalmak... 18 Hardver... 19 A számítógép típusai... 19 A számítógép főbb részei... 22 A számítógép teljesítménye... 23 Rendszeregység (ház)... 23 Az alaplap... 25 A központi vezérlőegység... 26 Buszrendszerek... 29 A memória... 29 A perifériák... 30 Csatolók... 30 Tárolók, háttértárak... 31 Cserélhető háttértárak... 33 CD-ROM és CD-RAM, újraírók... 33 DVD meghajtók... 34 Szoftver... 35 Szoftvertípusok... 35 A szoftverek verziói... 35 Operációs rendszer szoftverek... 36 Parancssoros operációs rendszerek... 37 Grafikus felhasználói felületű operációs rendszerek... 37 Hálózati operációs rendszerek... 38 Alkalmazói szoftverek... 39
4 TARTALOM Információs hálózatok... 40 LAN és WAN... 40 A helyi hálózat (LAN)... 41 A nagy távolságú hálózat (WAN)... 42 A csoportmunka... 42 Az Internet... 42 Intranet és extranet... 43 Adatátviteli fogalmak... 44 Kapcsolt vonal... 44 Bérelt vonal... 45 ISDN... 45 ADSL... 46 xdsl... 46 Mobil Internet-elérés... 47 Az IT felhasználása a mindennapokban... 48 A számítógép legfontosabb alkalmazási területei... 48 Felhasználási lehetőségek az üzleti életben... 49 Felhasználási lehetőségek a közigazgatásban... 49 Felhasználási lehetőségek az egészségügyben... 51 Felhasználási lehetőségek az oktatásban... 51 Távoktatás és e-learning... 52 Az elektronikus levél... 54 Az elektronikus kereskedelem... 55 Az online szolgáltatások előnyei-hátrányai... 56 Egészség, biztonság és környezet... 57 Ergonómia... 58 Az ergonomikus munkahely... 58 Az ergonomikus számítógép... 59 Egészségügyi szempontok... 59 Monotonitás... 59 Gépház, zaj... 60 Billentyűzet és egér... 60 Képernyő... 62 Biztonság... 63 Az információvédelem fogalma... 63
TARTALOM 5 A személyes adatok védelme... 65 A biztonságos géphasználat... 65 Adatmentések... 66 Internetről származó veszélyforrások... 67 Az adathordozó elveszésének következményei... 69 Számítógépvírusok... 70 Szerzői jog és törvény... 73 A szerzői jog értelmezése az informatikában... 73 Az operációs rendszer használata... 75 A számítógépes környezet... 75 A számítógép újraindítása... 76 Rendszerbetöltés utáni lépések... 76 Leállítás, a gép megfelelő kikapcsolása... 78 Egér... 78 A nem válaszoló alkalmazás bezárása... 81 A munkaasztal... 83 A Windows XP képernyő részei... 83 Feladat... 85 Feladat... 86 A Tálca... 87 Feladat... 87 Ablakok kezelése... 88 Az ablakok részei... 89 Ablakvezérlés... 92 Feladat... 92 Feladat... 94 Ablakok méretezése... 94 Feladat... 95 Ablakok mozgatása, elrendezése... 95 Párbeszédpanelek, parancsok... 95 Fájlkezelés... 97 A Windows Intéző... 98 Az Intéző nézetei... 98 Kiválasztások... 103
6 TARTALOM Mappák és almappák létrehozása... 103 Mappák és fájlok keresése... 103 Feladat... 106 Mappák és fájlok másolása és mozgatása... 108 Feladat... 109 Mappák és fájlok átnevezése... 110 Mappák és fájlok törlése... 110 Vírusok... 112 Fogalmak... 112 Hogyan juthat be a vírus a gépekbe?... 114 A vírusok következményei... 114 Védekezési lehetőségek... 114 Vírusírtó program használata... 116 Nyomtatáskezelés... 117 Feladat... 118 A nyomtatási sorok kezelése... 119 Kommunikáció hálózaton... 121 Az Internet... 121 A webcímek felépítése és szerkezete... 125 Mi a webböngésző és mire használható?... 127 A keresőgépek... 129 Feladat... 130 A weblap megjelenítése új ablakban... 131 A webböngésző kezdőlapjának beállítása... 131 Feladat... 131 A weblap letöltésének leállítása... 132 A weblap frissítése... 133 Keresés a weben... 133 Feladat... 135 Meghatározott információ keresése kulcsszavak és kifejezések használatával... 136 Keresési feltételek kombinációja... 137 Elektronikus levelezés... 140 Az e-mail cím felépítése és szerkezete... 140
TARTALOM 7 POP3 és SMTP... 141 Az elektronikus levelező rendszerek előnyei... 142 Az Internetes etikett ( netikett )... 142 Levelek küldése és fogadása... 146 Szövegszerkesztés... 151 Első lépések... 151 Indítás régebbi dokumentummal... 152 Feladat... 153 A Word szerkesztőablaka... 153 Feladat... 156 A menük... 156 Feladat... 156 Testre szabott eszköztárak... 158 A munkaablak... 159 Fájlkezelés... 159 Új dokumentum létrehozása... 160 Feladat... 161 Létező dokumentum megnyitása... 161 Állományok megkeresése... 164 Feladat... 166 Dokumentum mentése... 166 Feladat... 168 Feladat... 168 Feladat... 169 A súgó használata... 169 Súgó tartalom... 170 Keresés a súgóban... 173 Feladat... 174 Alapvető beállítások... 176 Nézetmód változtatása... 176 Normál nézet... 177 Webes elrendezés nézet... 179 Nyomtatási kép nézet... 180 Dokumentumtérkép... 180
8 TARTALOM Miniatűrök... 181 Olvasás nézet... 182 Vázlat nézet... 182 Nyomtatási kép üzemmód... 183 Az ablak felosztása... 185 Feladat... 186 Ablakok kezelése... 186 Feladat... 186 Alapvető műveletek... 186 Szövegbevitel és módosítás... 187 Szövegírás... 187 Feladat... 187 Feladat... 187 Feladat... 190 Feladat... 190 Feladat... 191 A Visszavonás parancs használata... 191 Feladat... 191 Mozgás a szövegben... 192 Feladat... 193 A szöveg javítása... 193 Feladat... 194 Szövegrészek kijelölése... 194 Kijelölés üzemmód... 194 Kijelölés egérrel... 195 Kijelölés billentyűzettel... 195 Nem összefüggő kijelölés... 196 Feladat... 196 Vágás, másolás és mozgatás... 197 Vágás... 197 Mozgatás... 199 Mozgatás egérrel... 199 Másolás... 199 Másolás egérrel... 199 A vágólap tartalmának beillesztése... 200
TARTALOM 9 Feladat... 200 Feladat... 201 Feladat... 201 Vágólap elemek törlése... 202 Keresés és csere... 202 Feladat... 203 Feladat... 204 Formázás... 205 Lap- és margóbeállítás... 205 A beállítások érvényessége... 207 A laptördelés szabályozása... 209 Szöveg formázása... 217 Bekezdések formázása... 224 Nyomtatás... 233 A dokumentum előkészítése nyomtatásra... 233 Nyomtatási kép... 233 A nyomtató beállítása... 234 A dokumentum kinyomtatása... 235 Weblap-szerkesztés... 238 Feladat... 238 A statikus weblapok felépítése... 238 Feladat... 239 Weblapunk megtekintése... 240 Betűtípusok alkalmazása... 241 Feladat... 242 Feladat... 243 Címsorok használata... 244 Feladat... 244 Feladat... 245 Feladat... 246 Listák készítése... 247 Feladat... 247 Feladat... 248 Grafikus objektumok alkalmazása... 249
10 TARTALOM Feladat... 249 Táblázatok használata... 250 Hivatkozások... 252 Feladat... 253 Bemutató-készítés... 254 Első lépések... 255 Alapvető műveletek... 256 Megjelenítési üzemmódok és nagyítás... 256 Normál nézet... 258 Feladat... 260 Dia-minta nézet... 261 Feladat... 264 Vázlat nézet... 265 Emlékeztető-minta nézet... 268 Jegyzetoldal és Jegyzet-minta nézet... 269 Diarendező nézet... 270 Új prezentáció készítése... 272 Feladat... 274 Formázás... 275 Stílusok másolása... 276 Feladat... 276 Szövegkeret, helyőrző módosítása... 277 Elhelyezés pontos módosítása... 277 Sablonhasználat... 279 Háttér beállítása... 280 Feladat... 280 Grafika, diagram beépítése... 282 Rajzolt objektumok... 282 Beépített alakzatok kezelése... 286 Feladat... 287 Diavetítési effektusok... 288 Beépített animációk... 288 Beépített animációs effektusok módosítása... 290 Áttűnések... 291
TARTALOM 11 Prezentáció vetítése... 292 A vetítés előkészítése PowerPointban... 293 A vetítés előkészítése PowerPoint nélküli gépre... 293 Előkészítés CD-hez szolgáltatás... 293 Prezentáció indítása bármely diáról... 295 Vetítés közbeni navigációs lehetőségek... 295 A vetítés alatti menüparancsok... 297 Táblázatkezelés... 300 Az alkalmazás használata... 301 A program indítása... 301 Az Excel munkaablak... 302 Alapfogalmak... 303 Ablakok kezelése... 306 Cellák... 308 Számok bevitele cellába... 309 Szöveg bevitele cellába... 310 Dátum bevitele... 311 Adatok kijelölése... 312 Feladatok... 316 Feladat... 317 Cellák beszúrása... 318 Feladat... 320 Adatok szerkesztése... 321 Feladat... 321 Másolás, mozgatás... 322 Másolás és beillesztés... 322 Feladat... 324 Másolás vágólapra... 324 Kivágás a vágólapra... 325 A vágólap tartalmának beillesztése... 325 Feladat... 327 Cellák törlése... 328 Cellatartalom vagy formátum törlése... 328 Feladat... 329
12 TARTALOM Az adatbevitel gyorsítása... 329 Adatbevitel automatikus kiegészítéssel... 329 Feladat... 330 Cellák kitöltése a kitöltőjel húzásával... 331 Feladat... 332 Feladat... 333 Cellabevitel csoportos kitöltéssel... 334 Feladat... 334 Munkafüzetek... 335 Munkalap műveletek... 335 Új munkalap beillesztése... 335 Munkalap átnevezése... 335 Munkalap törlése... 336 Munkalapok mozgatása, másolása... 336 Mozgatás, másolás, másik munkafüzetbe... 337 Képletek és függvények... 338 Számolás képletekkel... 338 A képletek kiértékelése és a pontosság... 339 Aritmetikai és logikai képletek... 341 Feladat... 341 Hivatkozások és nevek... 342 Feladat... 343 Nevek használata a képletekben... 344 Feladat... 344 Tartománynevek használata... 346 Munkafüzet és munkalap hivatkozások... 346 A képletek alkalmazása... 347 A képletek szintaxisa... 347 A képletek használatával kapcsolatos hibaüzenetek... 348 A relatív cellahivatkozás használata... 350 Az abszolút cellahivatkozás használata... 352 A vegyes cellahivatkozás használata... 352 Feladat... 352 Függvények használata... 353 A függvény beírása... 354
TARTALOM 13 A függvény beillesztése listából... 355 A leggyakoribb függvények... 359 Feladat... 360 Feladat... 361 Feladat... 362 Feladat... 363 Feladat... 363 Formázás... 364 Cellaformázás... 364 Feladat... 365 Számformátumok... 366 Dátumformátumok... 367 Pénznem formátumok... 368 Százalék formátumok... 368 Cellaformázás szöveg... 368 Betűméret és típus, félkövér, dőlt stílus... 369 Betűszín módosítása... 370 Cellatartalom elforgatása... 370 Feladat... 370 Igazítások... 371 Cellaméretek... 372 Cellatartomány szegélyezése, mintázata... 373 Feladat... 374 Formátummásolás, törlés... 374 Feladat... 375 Automatikus formázás... 375 Diagramok és grafikonok... 375 Diagram létrehozása... 376 A diagram bővítése... 378 Diagramadatok módosítása... 379 Diagramformázás... 380 Automatikus formázási minták... 380 A diagram kiegészítése új elemekkel... 381 Diagramelemek formázása... 381 Feladat... 384
14 TARTALOM Feladat... 385 A diagram/grafikon típusának megváltoztatása... 387 Nyomtatás... 387 Nyomtatási beállítások... 387 Az oldalbeállítások... 388 Margó beállítások módosítása... 388 Fejléc és lábléc alkalmazása... 388 Feladat... 390 Nyomtatási sorrend, tartomány, cím megadása... 390 Dokumentum nyomtatása... 392 Alapvető nyomtatási beállítások... 392 Oldaltörések ellenőrzése... 392 Nyomtatási kép... 392 Munkafüzet, lap nyomtatása... 394 Algoritmusok és adatok... 395 Algoritmusok készítése... 397 Kódolás... 399 Adatbázis-kezelés... 402 Fogalmak magyarázata... 403 Adatbázis... 403 Adatmodell... 404 A relációs adatmodell alapfogalmai... 405 Az adatbázis táblái közötti kapcsolatok célja... 406 Szabályok definiálása... 407 Adatbázis elvi és gyakorlati tervezése... 407 Táblák... 408 Tábla létrehozása... 409 Adattábla létrehozása adott mezőkkel és attribútumokkal... 410 Feladat... 411 Tábla készítése Tábla Varázslóval... 413 Feladat... 418 Adatok bevitele az adattáblába... 418 Kulcsok definiálása... 418
TARTALOM 15 Feladat... 420 Kapcsolatok... 421 Adattábla módosítása... 425 Űrlapok... 425 Űrlap létrehozása... 426 Feladat... 427 Feladat... 428 Információ-lekérdezés... 429 Adott feltételeknek megfelelő rekord megkeresése... 430 Adatkeresés szűrővel... 430 Rekordkeresés a rekordszámmal... 432 Mezőre ugrás hosszú rekordban... 433 Rekordok rendezése táblában... 433 Jelentések... 434 Javasolt irodalom... 435
ELŐSZÓ 16 ELŐSZÓ Tisztelt Olvasó! Az informatika és annak szűkebb területe, a számítástechnika mára napjaink minden szegletét átitatja. Ugye milyen közhelyszerű az előző mondat? Az tette azzá, hogy igaz és elcsépelt. Sajnos ugyanakkor az informatikai műveltség, vagy ahogyan gyakran emlegetni szokták az informatikai írástudás szintje, és elterjedtsége meszsze elmarad attól, amelyet az eszközök elterjedtsége, a munkahelyek, az információáradat és az abban való tájékozódás igénye megkövetelne. Kötetünkben ezt a felismerést követjük, tettel és szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy könnyebben és bátrabban mozogjunk ezen a mindnyájunk számára területen. Hiszen például egyre több önkormányzat áll át a hatékonyabb elektronikus ügyintézésre, már jövőre minden vállalkozásnak kötelező lesz az elektronikus adóbevallás, a kormányzati ügyféltájékoztató rendszeren keresztül és más orgánumokon át is végre egyre jobb, pontosabb, frissebb információkhoz juthatunk, a webáruházak száma is örvendetesen szaporodik, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A könyvben a Nemzeti Alap Tanterv informatikai követelményrendszere alapján tárgyaljuk a témát. Tehát olyan mélységben, amelyet az informatika érettségire készülőknek mindenképpen ismerniük kell, de azoknak is tanácsos elsajátítani, akik csak élni akarnak korunk egyik legnagyobb vívmányával. Ennek megfelelően az informatika, valamint az elektronikus kommunikáció alapjainak bemutatása után tárgyaljuk az operációs rendszer használatát, a szövegszerkesztés, weblap-szerkesztés, bemutatókészítés táblázatkezelés legfontosabb tudnivalóit, végül az algoritmusok, majd az adatbázis kezelés fogalmaival ismerkedhetnek meg. A könyvben a jelenleg kapható legkorszerűbb eszközöket tárgyaljuk, mutatjuk be, így a Windows XP és a Microsoft Office 2003 Rendszer példáján vezetjük be az olvasókat a tárgykör rejtelmeibe. Tudjuk ugyanakkor, hogy több versengő rendszer között dúl ádáz verseny a piacon, ennek feltárása és bemutatása azonban messze kimerítette volna a kötet kereteit. Aki e könyv lapjain ismerkedik meg az informatika legfontosabb ismereteivel, egészen biztosan eligazodik majd a konkurens rendszerek alapszintű alkalmazásában, de mindenesetre megérti majd a részletesebb szakkönyveket is.
ELŐSZÓ 17 A könyv kezelési módja némiképpen módosul az elektronikus könyvet forgatók számára. Ez a könyv az ingyenes Acrobat Reader 5.0 vagy az Acrobat e-book Reader segítségével olvasható. Akinek nincs ilyen programja, az letöltheti többek közt a www.adobe.com webhelyről is. A könyv tördelésénél egyhasábos, álló B5-ös oldalbeállítás mellett döntöttünk, hogy a képernyőn jól olvasható legyen, illetve a felhasználók az Excel mellett megjelenített ablakban a táblázatkezelői munka súgójaként felhasználhassák. Ehhez állítsanak be olyan ablakméretet, amelyben az egyetlen hasáb jól áttekinthető. Ezt hivatott segíteni a hagyományos könyvekben alkalmazottaknál némileg nagyobb betűméret is. Az ilyen típusú könyvek igen előnyös tulajdonsága, hogy a képernyőn megjeleníthető a tartalomjegyzék, amelynek + ikonjaival jelölt csomópontjaiban alfejezeteket tartalmazó ágakat nyithatunk ki. A tartalomjegyzék bejegyzései ugyanakkor ugróhivatkozásként szolgálnak. Ha egy fejezetre akarunk lépni, akkor elegendő a bal oldali ablakrészben megjelenített könyvjelző-lista megfelelő részére kattintani. Sőt az ilyen könyvek teljes szövegében kereshetünk. A leírás minden olyan részén külön felhívjuk a figyelmet, amely a megelőző változattól lényegesen eltérő funkciómegoldást ismertet. A program eddig még nem említett egyéb lehetőségeit is igyekeztünk a terjedelem adta korlátokon belül megfelelő mélységben ismertetni. Az ismertetést több remélem minden szükséges helyen példa, ellenőrző kérések támasztják alá. A leírtak megértéséhez és alkalmazásához különösebb számítástechnikai ismeretekre nincs szükség, elegendő a Windows 95, illetve NT (2000, XP) operációs rendszer alapfokú ismerete. A könyvet ajánljuk azoknak, akik otthonosan szeretnének mozogni az informatika, számítástechnika mindennapi világában, amihez ezúton is sok sikert kívánunk. Végezetül: bár könyvünk készítése során a megfelelő gondossággal igyekeztünk eljárni, ez minden bizonnyal nem óvott meg a tévedésektől. Kérem, fogadják megértéssel hibáimat. Szentendre, 2006. október Köszönettel a szerző.
18 Általános fogalmak Az informatika alapjai Az informatika alapjai közt tárgyaljuk azokat az általános fogalmakat, hardver és szoftver tudnivalókat, amelyek ismerete egyrészt feltétlenül szükséges a könyv további részeinek megértéséhez, másrészt ma már az általános műveltség részeként is tekinthetők. Általános fogalmak E bevezető célja az olvasó megismertetése olyan fogalmakkal, amelyeket a kötet többi részében általánosan használunk, és ismeretét feltételezzük. A fejezetben ismertetett információk megalapozzák a számítógépek és egyes információs technológiák későbbi biztos használatát, ezért ismeretük elengedhetetlenül fontos. INFORMÁCIÓ: Információnak nevezünk mindent, ami valamely kérdésben bizonytalanságunkat csökkenti, más szóval, amit a rendelkezésünkre álló adatokból nyerünk. Az információ tehát az értelmezett adat, melynek megismerésekor korábban nem ismert tudásra teszünk szert. Az információ legkisebb egysége a bit. A számítástechnikában a programok is 1 bites információkból épülnek fel. ADAT: Az adat a nem értelmezett ismeret, például egy szám (mondjuk 24 információ akkor lesz belőle, ha értelmezzük, hogy 24 fokos hőmérsékletről van szó). Az értelmezéshez persze az is hozzátartozik, hogy az információt megfelelő kódrendszerben, nyelvi dialektusban kapjuk (valószínűleg kevesen értenék meg a kínai nyelvű, akár írt, akár szóbeli időjárásjelentést hazánkban). INFORMÁCIÓ-TECHNOLÓGIA (IT): Az információ-technológia összefoglaló neve az informatikai ipar minden ágának az adatfeldolgozástól a hardveren át a rendszer, illetve szoftverfejlesztésig. Az információ-technológia mára úgynevezett húzó iparággá fejlődött, amelynek gazdasági jelentősége és az ipari fejlődésben betöltött szerepe óriási. A számítógépek két fő alkotó eleme a hardver és a szoftver. HARDVER: A számítógép működését lehetővé tevő elektromos, elektromágneses egységek összessége. A számítástechnikában hardvernek
Az informatika alapjai 19 hívják magát a számítógépet és minden megfogható tartozékát. Másképpen a hardver a számítógép-alkalmazásoknál használt fizikai eszköz, vagyis a kézzel fogható alkatrészek összessége (főbb látható elemei: monitor, billentyűzet, gépház). SZOFTVER: A hardver egységeket működtető, vezérlő programok összessége (a gépet felügyelő operációs rendszer és az úgynevezett alkalmazói programok). Tágabb értelemben a számítógép minden, nem fizikai összetevőjét magában foglalja, így mindazt, amit a tárolóeszközökön tárolunk, amelyekkel a számítógép munkát végez. Innen nézve tehát szoftverek az utasítások (binárisan kódolt parancsok), azok rögzített sorrendje (a programok) és adatok is. Az utasítás lehet aritmetikai, logikai, adatmozgató, vezérlésátadó és beviteli (input) vagy kiviteli (output) utasítás. A programok utasításokból állnak. Szűkebb értelemben szoftvernek csak a programokat tekintik, a könyv további részeiben mi is ezt alkalmazzuk. A szoftverek két fontos csoportja: Rendszerszoftverek: A számítógép működtetését, vezérlését végzi, ide tartoznak az operációs rendszer és segédprogramjai. Felhasználói programok: Más szóval alkalmazások, alkalmazói szoftverek, amelyeket a felhasználók egy meghatározott céllal (adatbázis-kezelés, rajzolás, képfeldolgozás stb.) használnak. Hardver E részben megismerkedünk a számítógépek típusaival, generációival, főbb komponenseivel, a központi egységgel, a legfontosabb beviteli-kiviteli perifériákkal, amelyeken keresztül kommunikálunk a számítógéppel. A számítógép típusai A számítógépeket felhasználási terület, működési mód és méret, illetve sokféle más módon csoportosíthatjuk. Néhány gyakrabban használt kategória és jellemzői: Mainframe számítógép: Nagymennyiségű adat feldolgozására és sok, terminálokon keresztül kapcsolódó felhasználó kiszolgálására használt központi gép. Az egyszerű fájl szerverekkel ellentétben itt a feldolgozás is a központi gépen folyik. Adattároló kapacitásuk Terabájt, memóriájuk Gigabájt nagyságrendű.
20 Hardver Mini számítógép: Feladataiban és elérési módjában hasonló a mainframe kategóriához, viszont kisebb teljesítményű. Adattároló kapacitásuk Gigabájt, memóriájuk Megabájt nagyságrendű. Hálózati számítógép: A számítógépes hálózat erőforrásait (hálózatra csatlakozó hardverelemeket és szoftvereket) elérni képes gép. Adattároló kapacitásuk nincs, memóriájuk Kilobájt vagy Megabájt nagyságrendű. Személyi számítógép: Általában egyetlen egyidejű felhasználó kiszolgálására, vállalati környezetben rendszerint annak személyi használatára adott számítógép, amely sajátos használati céljainak megfelelően egy sor különleges perifériát kezelhet. Adattároló kapacitásuk ma 40-300 Gigabájt (régebben Megabájt), memóriájuk Megabájt nagyságrendű (régebben Kilobájt). Hordozható számítógép: Olyan személyi vagy ipari célra kialakított személyi számítógép, amelyet méreteinek és súlyának csökkentésével hordozhatóvá alakítottak ki. Újabban szinte kizárólag folyadékkristályos (LCD), illetve tranzisztoros megjelenítővel készítik (TFT). A legkisebb méretűek már egy zsebben is elférnek. Ilyenek a PDA (Personal Digital Assistant) gépek. Adattároló kapacitásuk ma néhány száz Megabájt 80 Gigabájt, memóriájuk néhány tucat Kilobájt 1-2 Megabájt nagyságrendű. Intelligens terminál: A központi számítógéphez csatlakozó olyan be- és kiviteli berendezés, amely az adatok előkészítésére, feldolgozására is alkalmas. Ilyennek tekinthetők a terminálként alkalmazott személyi számítógépek is. Adattároló kapacitásuk ma 40-300 Gigabájt (régebben Megabájt), memóriájuk Megabájt nagyságrendű (régebben Kilobájt). Vastag kliensnek is nevezik. Buta terminál: A központi számítógéphez csatlakozó olyan be- és kiviteli berendezés, amellyel más művelet, adatfeldolgozás nem végezhető. Rendszerint csak egy monitorból és egy beviteli konzolból áll. Adattároló kapacitásuk nincs, memóriájuk Kilobájt vagy Megabájt nagyságrendű. Vékony kliensnek is nevezik. A számítógépek generációi: aktív áramkör ELSŐ GENERÁCIÓ (1946-1954) MÁSODIK GENERÁCIÓ (1955-1964) HARMADIK GENERÁCIÓ (1965-1974) elektroncső tranzisztorok integrált áramkörök NEGYEDIK GENERÁCIÓ (1974-) LSI és VLSI integrált
Az informatika alapjai 21 sebesség 300 szorzás/s 200.000 szorzás/s operatív tár CRT, mágnesdob háttértár mágnesszalag, mágnesdob adat-bevitel lyukszalag, lyukkártya adatkivitel jellemzők lyukkártya, nyomtatott lista fixpontos aritmetika (SSI, MSI) áramkörök 2 millió szorzás/s 20 millió szorzás/s ferritgyűrű ferritgyűrű félvezető általános a mágnesszalag, megjelenik a mágneslemez lyukkártya, mágnesszalag lyukkártya, nyomtatott lista lebegőpontos aritmetika, indexregiszter, I/O processzor mágneslemez, mágnesszalag billentyűzetről mágneslemezre, mágnesszalagra nyomtatott lista, képernyő pipeline, cache memória mágneslemez, floppy, CD egér, szkenner, optikai karakterfelismerés képernyő, hangszóró, nyomtatott lista írógép méret méret szoba szekrény asztal (minigép) chip-irógép (mikrogép) szoftver egyéb gépi kód és assembly, a felhasználó által írt programok az operátor kapcsolók beállításával vezérli a gépet, kötegelt feldolgozás assembly nyelv és magasszintű nyelvek, kész programkönyvtárak, batch monitor az operátor alapvetően a lyukkártyákat adagolja, megjelenik a valós idejű feldolgozás és a távadatátvitel operációs rendszer, újabb magasszintű nyelvek, kész alkalmazások, strukturált programozás időosztás, multiprogramozás, virtuális memória, általánossá válik a távadatátvitel és a hálózatok, minigép adatbáziskezelők, negyedik generációs nyelvek, programcsomagok, objektumorientált és komponens alapú programozás virtuális memória, osztott feldolgozás, személyi számítógép
22 Hardver A számítógép főbb részei A számítógép működésének megértéséhez szükséges megismerkednünk a hardver felépítésével, a hardverelemek funkcióival. A számítógép részeinek vázlatos felépítése, kapcsolata A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU (Central Processing Unit központi feldolgozó egység) és belső busz sebessége (a belső kommunikáció sebessége), RAM (Random Access Memory véletlen elérésű memória) mérete és típusa, merevlemez sebessége és kapacitása határozza meg. A véletlen elérés természetesen nem azt jelenti, hogy véletlenszerűen találjuk meg az eltárolt adatokat, hanem hogy a pontos tárolási hely nem állandó, azaz egy változót a memóriahasználattól függően más és más helyre helyezünk el. A PC látható összetevői
Az informatika alapjai 23 Mivel a csatornák, adatközvetítő sínrendszerek (buszok) sebessége rendszerint meghaladja a perifériák megjelenítési sebességét, puffertárolókat alkalmaznak a perifériák előtt (például ilyennek tekinthető a nyomtató belső memóriája is). A személyi számítógép az ábrán látható főbb elemek optimalizáltan működő egységét jelenti. A központi egységet és háttértárakat tartalmazó dobozhoz kapcsolódnak az adatok bevitelére szolgáló perifériák (képünkön a billentyűzet és az egér), illetve a megjelenítésre szolgáló monitor. Ez az a minimális összeállítás, szaknyelven konfiguráció, amellyel már dolgozni kezdhetünk. Ami nem látható a gép belsejében: az alaplap, a bővítőcsatlakozások, a merevlemezek, a tápegység. Természetesen még más egységek is csatlakoztathatók a számítógéphez, ezekről és a konfigurációhoz hozzátartozó szoftverekről könyvünk további részeiben lesz szó. Az itt említett gépi alkatrészek, rendszerelemek (összefoglaló nevükön a hardver) önmagukban működésképtelenek. Feltétlenül szükséges sok olyan program, amely mintegy életet lehel ezekbe az eszközökbe. A számítógép teljesítménye A számítógép teljesítménye függ a processzor sebességétől, technológiájától (egyszerre egy vagy több utasítást képes végrehajtani), a memória (RAM) és átmeneti tár (cache) méretétől, a háttértárak elérésétől, a rendszersín (busz) sebességétől, a futó alkalmazások számától. Rendszeregység (ház) A rendszeregység vagy gépház tartalmazza a számítógép belső alkatrészeit. Ezek a következők: Alaplap (nyomtatott áramkör a lényeges elemekkel). Tápegység (a számítógép összes belső és egyes külső egységének üzemanyag-ellátásáért felelő berendezés). Hajlékonylemez egység (floppy meghajtó, az adatok mozgatható adathordozóra rögzítéséhez). Merevlemez egység (winchester, az operációs rendszer, a gépen futtatott alkalmazások és gyakrabban használt adatok rögzítésére).