MAGYARORSZÁG GEOKÉMIAI ATLASZA Északi-középhegység
Magyarország geokémiai atlasza Északi-középhegység Összeállította: Tolmács Daniella Térképeket készítette: Tolmács Daniella Fügedi Ubul Sándor Ágnes Szeiler Rita Készült: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani Főosztály 2015
TARTALOMJEGYZÉK I. MÓDSZERTAN II. ÁTTEKINTŐ FEDVÉNY 1. Mintavételi helyek és vízgyűjtő cellák térképe 2. Monoelemes térképsorozatok Ag, As, Au, B, Ba, Cd, Co, Cr, Cu, Mo, Ni, Pb, Zn III. HEGYVIDÉKI FEDVÉNY 1. Mintavételi helyek térképe 2. Vízgyűjtő-cellák térképe 3. Monoelemes térképsorozatok Ag, As, Au, B, Ba, Cd, Co, Cr, Cu, Mo, Ni, Pb, Zn IV. RÉSZLETEZŐ FEDVÉNY 1. Monoelemes térképsorozatok Ag, As, Au, Ba, Cd, Cr, Cu, Hg, Mo, Ni, Pb, Zn V. KIEGÉSZÍTŐ TÉRKÉPEK 1. TIM mérőpontok a vizsgálati területen
MÓDSZERTAN
AZ ÉSZAKI-KÖZÉPHEGYSÉG GEOKÉMIAI ATLASZA A Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben (korábban: Magyar Állami Földtani Intézet) mintegy 25 éve kezdődtek meg a Magyarország geokémia atlaszát megalapozó módszertani kutatások. Az azóta eltelt időszak geokémiai felvételei összességében több ezer mintával gazdagították országos szinten az atlasz adatbázisát. Jelen kötet célja a legmegkutatottabb területnek, az északi-középhegységi régió geokémiai térképsorozatának bemutatása. MINTAVÉTEL A különböző léptékű geokémiai felvételek eltérő reprezentativitású mintákat igényelnek és ezért (azonos várható érték mellett) különböző változékonyságot produkálnak. Mivel nagyobb területek (vízgyűjtők) egy-egy mintával történő jellemzésére leginkább a hordalék- és ártéri üledék minták alkalmasak, a geokémiai atlasz adatbázisa jószerivel ilyen típusú mintákat tartalmaz. Az atlaszba a TIMadatbázis négy évjáratából számított talajminta-elemzéseit is bevontuk. Az ártéri üledék mintát nagyobb vízgyűjtők (>100 km 2 ), a hordalékminták kisebb vízgyűjtők (<100 km 2 ) jellemzésére a legalkalmasabbak mintázásuk a vízgyűjtők kifolyási pontjánál történik. Mivel a talajminták térbeli változékonysága lényegesen nagyobb, őket a részletező kutatásokba célszerű bevonni. ANALITIKA A begyűjtött minták a finomfrakció száraz leválasztását és királyvizes kioldását követően mentek elemzésre. A vizsgált alkotók nyomelemek, esetenként főelemekkel kiegészítve. MEGJELENÍTÉS A monoelemes térképsorozatok elkészítésénél alapvetően három léptékben gondolkodtunk: áttekintő, hegyvidéki és részletező. Az első kettőbe csak a léptéknek megfelelő méretű vízgyűjtőhöz köthető hordalék- és ártéri üledék mintákat vontunk be, a részletező térképbe viszont minden mintát beintegráltunk, ami használható adatot tartalmazott (a TIM-minták többsége is idekerült). Az áttekintő fedvény az eredeti, 1994-ben elkészült országos felvétel léptékét követi. A mozaikos ábrázolás alapegységei a nagy vízgyűjtő-cellák (egyedi vízgyűjtők és a léptéknek megfelelően több vízgyűjtőből képzett összetett cellák). Szinezésük a minták cellára kiterjesztett koncentrációértékeinek ábrázolásán keresztül valósul meg. A hegyvidéki fedvény szintén mozaikos. A ténylegesen hegyvidéki cellákat kiemeltük, a nagy (áttekintő fedvényen is ábrázolt) ill. közepes méretű cellákat a háttérben elmostuk. A részletező fedvény krígeléselés-interpolálásos módszerrel készült, célunk a trendek szemléletesebb ábrázolása volt. A nem megfelelő mintasűrűség és az analitikai módszerek különbözősége okán egyes interpolált térképek hibával terheltek. Felvétel neve Felvétel ideje Felvétel jellege Országos geokémiai felvétel 1991-1993 országos FOREGS - Európa Geokémia Atlasza 1997-2001 országos TIM 1992, 1998, 2000, 2004 országos Zemplén és környezete 1989-1990 regionális Börzsöny Visegrádi-hegység 1992 regionális Bükk 1994-1997 regionális Aggtelek-Rudabányai-hegység 1994-1997 regionális Mátra Cserhát 1995-1997 regionális Heves-Borsodi-dombság 1995-1997 regionális FELDOLGOZÁS A geokémiai adatok jelentés formájában kerültek feldolgozásra, részben régiószinten, részben tájegységi szinten. Értékeltük az a környezetgeokémiai szempontból releváns elemek koncentrációinak megoszlását, meghatároztuk a geokémiai hátteret és lehatároltuk az anomáliával jellemezhető területeket. Kiindulási alapunk a földtani közegre vonatkozó 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló együttes rendelet volt. Az atlasz térképeihez felhasznált felvételek listája 2013-as hiánypótló (Zemplén) 2013 regionális 2014-es hiánypótló 2014 regionális 2015-ös hiánypótló (Börzsöny Cserhát) 2015 regionális Martonyi 2007 lokális Parádi-Tarna 2011 lokális Sajó-Hernád 1998 lineráis Gyöngyös-patak 2008 lineáris Zagyva 2008 lineáris
ÁTTEKINTŐ FEDVÉNY
HEGYVIDÉKI FEDVÉNY
RÉSZLETEZŐ TÉRKÉPEK
KIEGÉSZÍTŐ TÉRKÉPEK