Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piaci rendtartása

Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piaci rendtartása Piaci rendtartások az Európai Unióban sorozat része A Magyar Agrárkamara információs kiadványa Az EU mezőgazdasági jogi szabályozásának napi követését elősegítő, GAK Kht által működtetett EU-Info szolgáltatás felhasználását megkönnyítő segédlet. http://www.eu-info.hu 2004 1

Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piaci rendtartása A friss zöldség-gyümölcs piaci rendtartás segíti a fogyasztók jó minőségű termékekkel történő ellátását, számukra elfogadható áron a zöldség és gyümölcs termelőknek méltányos jövedelem biztosítását a piaci egyensúly, az árak stabilitását a koncentrált kereslet miatt a kínálat szervezettségének fejlesztését A piaci rendtartás hatálya alá tartozó termékek: KN kód Megnevezés 0702 00 00 Paradicsom, frissen vagy hűtve 0703 Hagyma, mogyoróhagyma, fokhagyma, póréhagyma és egyéb hagymafélék, frissen vagy hűtve 0704 Káposzta, karfiol, karalábé, kelkáposzta és hasonló ehető káposztafélék, frissen vagy hűtve 0705 Saláta (Lactuca sativa) és cikória (Cichorium spp.), frissen vagy hűtve 0706 Sárgarépa, fehérrépa, céklarépa, feketegyökér, gumós zeller, retek és hasonló ehető gyökerek, frissen vagy hűtve 0707 00 Uborka és konzervuborka, frissen vagy hűtve 0708 Hüvelyes zöldségek, hüvelyben vagy kifejtve, frissen vagy hűtve ex 0709 Egyéb zöldségek, frissen vagy hűtve, kivéve a 0709 60 91, 0 709 60 95, 0709 60 99, 0709 90 31, 0709 90 39 és 07 09 9 0 6 0 alcímek zöldségeit ex 0802 Egyéb héjas gyümölcsök, frissen vagy szárítva, héjasan vagy hámozva, illetve anélkül, kivéve a 0802 90 20 alcímből az aréka-, és kóladiót 0803 00 10 Friss főzőbanán (plantain) ex 0803 00 90 Szárított főzőbanán (plantain) 0804 20 10 Füge, frissen 0804 30 00 Ananász 0804 40 Avokádó 0804 50 00 Guava, mangó, mangosztán 0805 Citrusfélék, frissen vagy hűtve 0806 10 10 Friss csemegeszőlő 0807 Dinnye (beleértve a görögdinnyét) és papaya, frissen 0808 Alma, körte és birsalma, frissen 0809 Kajszi, cseresznye és meggy, őszibarack (beleértve a nektarint), szilva és kökény, frissen 0810 Egyéb gyümölcs, frissen 0813 50 31 Keverékek kizárólagosan a 0801 és 0802 KN k ód szerinti szárított héjas gyümölcsökből 0813 50 39 1212 10 10 Szentjánoskenyér 2

Kajszi, cseresznye és meggy, őszibarack (beleértve a nektarint), szilva és kökény, frissen 0810 Egyéb gyümölcs, frissen 0813 50 31 Keverékek kizárólagosan a 0801 és 0802 KN k ód szerinti szárított héjas gyümölcsökből 0813 50 39 1212 10 10 Szentjánoskenyér A felsorolt termékek esetében a gazdasági év január 1 - december 31. közötti időszak. 2200/1996/ EK rendelet 1. cikk, 659/1997/EK rendelet 4. cikk A rendtartás fő elemei a következők: 1. minőségi előírások 2. termelői szervezetek 3. termelői szervezetek társulásai, szakmaközi szervezetek és megállapodások 4. intervenciós intézkedések 5. harmadik országokkal folytatott kereskedelem 6. nemzeti és közösségi információk, ellenőrzések, szankciók 7. általános szabályok Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piaci rendtartása 1. Minőségi előírások 2. Termelői szervezetek 3. Termelői szervezetek társulásai, szakmaközi szervezetek és megállapodások 4. Intervenciós intézkedések 5. Harmadik országokkal folytatott kereskedelem 6. Nemzeti és közösségi információk, ellenőzések, szankciók 7. Általános szabályok A kötelező minőségi előírásoknak való megfelelés Annak érdekében, hogy a termékek valóban megfeleljenek a minőségi előírásoknak, megfelelési vizsgálatokat kell végezni mintavétellel. A vizsgálatokat azokra a kereskedőkre 3

összpontosítva végzik, akiknél a legnagyobb a valószínűsége a minőségi előírásoknak nem megfelelő áruk előfordulásának. A tagállamoknak szabályozniuk kell az egyes kategóriákba tartozó kereskedők ellenőrzésének rendszerét, amelyről a Bizottságot kötelesek tájékoztatni. Egyúttal a tagállamok kötelesek létrehozni a friss zöldség- és gyümölcskereskedők adatbázisát. Ez, az adatbázis minden kereskedőre vonatkozóan tartalmazza a nyilvántartási számot, nevet, címet, a kereskedői kategóriák valamelyikébe való besorolásához szükséges információt, a cégre vonatkozó információt, az egyes kereskedők korábbi ellenőrzései során tett megállapításokra vonatkozó információkat, továbbá bármely egyéb, az ellenőrzésekhez szükségesnek tartott információt. A kereskedők kötelesek a tagállamok által létrehozott adatbázishoz és annak frissítéséhez szükségesnek ítélt információkat szolgáltatni. A tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek szabályozzák a nem az adott tagállam területén alapított, de ott kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedők bekerülését az adatbázisba. A kötelező minőségi előírások hatálya alá eső termékek tulajdonosai áruikat a Közösségen belül csak úgy forgalmazhatják, ha azok megfelelnek ezeknek az előírásoknak. A minőségi előírások betartásáért az áru tulajdonosai felelnek. A termékek forgalmazási előírásainak való megfelelés érdekében az értékesítés minden szakaszában mintavétellel járó ellenőrzést alkalmaznak. E rendszerben a tagállamok meghatározzák az ellenőrző szervek által elvégzendő ellenőrzések gyakoriságát kockázatelemzése alapján, kereskedői kategóriára. A kereskedőknek az ellenőrző szerveket el kell látniuk minden olyan információval, amelyet az említett szervek az ellenőrzések megszervezése és elvégzése szempontjából szükségesnek ítélnek. A Közösségbe behozott áruknak is meg kell felelniük a kötelező minőségi előírásokban foglaltaknak, vagy legalább azokkal egyenértékű minőségi követelményeknek, és a címkézésre vonatkozó előírásoknak. A fenti cél biztosítása érdekében a harmadik országokból származó termékeket - a forgalomba bocsátás előtt - ellenőrzik a forgalmazási előírásoknak való megfelelés szempontjából. A hivatalos ellenőrző szerv a behozatal helyén minden tételre elvégzi az ellenőrzést, és ha ezek a termékek megfelelnek a megkövetelt előírásoknak, kibocsátja a megfelelési igazolást. A vámhatóságok csak akkor hagyhatják jóvá a szabad forgalomba bocsátást, ha: az árukhoz mellékelték a megfelelési, vagy a feldolgozásra szóló igazolást, vagy az illetékes ellenőrző szerv tájékoztatta a vámhatóságot arról, hogy az adott tételekre kibocsátották az említett igazolások valamelyikét. Ha az ellenőrző szerv úgy véli, hogy kicsi az esélye annak, hogy egyes, legfeljebb 500 kg tömegű tételek nem felelnek meg a forgalmazási előírásoknak, dönthet úgy, hogy ezeket a 4

tételeket nem ellenőrzi. E célból küldhet a vámhatóságnak egy nyilatkozatot, vagy más módon tájékoztathatja a vámhatóságot arról, hogy az elvégezheti a vámkezelési eljárást. Egy harmadik ország kérésére és a Bizottság jóváhagyása esetén lehetőség van a Közösségbe irányuló behozatalt megelőzően harmadik ország által elvégzett megfelelési ellenőrzések elfogadására. A bizottsági jóváhagyás meghatározza a harmadik országnak azt a hivatalos szervét, amelynek felelősségi körébe tartozik az ellenőrzési műveletek elvégzése. Ez a hatóság felel a Közösséggel való kapcsolattartásért. A harmadik országok ellenőrző szerveinek hivatalos szerveknek, vagy hatóság által hivatalosan elismert szervezeteknek kell lenniük, kielégítő biztosítékot kell nyújtaniuk, valamint rendelkezniük kell a szükséges személyzettel, felszereléssel, létesítményekkel, módszerekkel, hogy a megfelelő ellenőrzéseket elvégezzék. Ezek az ellenőrző szervek minden egyes tételt, a Közösség vámterületére való belépés előtt kötelesek ellenőrizni, és ha az ellenőrzött tétel megfelel a minőségi előírásoknak, kiállítják a megfelelési igazolást. A Bizottság felfüggesztheti a jóváhagyást, ha a tapasztalatok azt mutatják, hogy az áruk nem felelnek meg a harmadik ország ellenőrző szervei által kibocsátott megfelelési igazolásban szereplő információnak. A minőségi előírások hatálya alá tartozó termékeket csak akkor lehet harmadik országokba történő export céljára elfogadni, ha azok megfelelnek a kötelező minőségi előírásoknak. Ez alól csak a Bizottság adhat felmentést, amennyiben a megcélzott piac követelményei mást kívánnak meg. Az export esetén az illetékes ellenőrző szerv megfelelési ellenőrzéssel biztosítja, hogy a harmadik országokba irányuló export termékek csak akkor hagyják el a Közösség vámterületét, ha azok megfelelnek a forgalmazási előírásoknak. Az exportőröknek biztosítani kell, hogy minden olyan információval ellátják az ellenőrző szerveket, amelyek az ellenőrzések megszervezéséhez és elvégzéséhez szükségesek. Az ellenőrző szerv az ellenőrzési műveletek elvégzése után megfelelési igazolást bocsát ki minden olyan kivitelre szánt szállítmányra, amelyről úgy véli, hogy megfelel a forgalmazási előírásoknak. Az illetékes vámhatóságok csak akkor fogadhatják el a kiviteli nyilatkozatot, ha: az árukhoz mellékelték vagy a megfelelési, vagy a feldolgozási igazolást, vagy az illetékes ellenőrző szerv megfelelően tájékoztatta a vámhatóságot arról, hogy az adott tételekre kibocsátották az előbb említett két igazolás valamelyikét. 2200/1996/ EK rendelet 2., 8., 9. cikk,1148/2001/ek rendelet 3-7 cikk 5

Megfelelési ellenőrzési módszer, információk A megfelelési ellenőrzéseket, - kivéve a kiskereskedelmi értékesítés helyén végzetteket - az 1148/2001/EK rendelet a IV. mellékletben leírt módszerek szerint kell elvégezni. A kiskereskedelmi értékesítés helyén végzendő megfelelés ellenőrzésére a tagállamok különleges intézkedéseket állapítanak meg. Ha az ellenőrök úgy találják, hogy az áruk megfelelnek a forgalmazási előírásoknak, az ellenőrző szerv kibocsáthat egy megfelelési igazolást. Ezt az igazolást minden esetben a behozatal vagy kivitel szakaszában állítják ki. Ha az áruk nem felelnek meg az előírásoknak, az ellenőrző szerv ezekről nyilatkozik. A nem megfelelő árukat az ellenőrző szerv felhatalmazása nélkül nem lehet forgalmazni. A kereskedők dönthetnek úgy, hogy áruik egy részét vagy egészét összhangba hozzák a megfelelési előírásokkal. Az összhangba hozott árukat addig nem lehet forgalomba hozni, amíg az illetékes ellenőrző szerv meg nem bizonyosodott arról, hogy az áruk valóban megfelelnek az előírásoknak. Amennyiben megfelelnek, úgy kibocsátja a hatóság a megfelelési igazolást. Annak a tagállamnak az ellenőrző szervei, amelynek területén nagy számú, más tagállamból származó áru nem felelt meg az előírásoknak olyan hibák vagy romlás miatt, amelyet már a csomagoláskor fel lehetett volna fedezni, jelezni kell azon tagállamok hatóságainak, amelyeket ez valószínűleg érint. Ha egy harmadik országból való behozatal esetén a termékek nagy számban nem feleltek meg az előírásoknak, az érintett tagállam koordináló hatóságának azonnal értesítenie kell a Bizottságot és a többi olyan tagállam koordináló hatóságait, amelyeket ez valószínűleg érint. Azokra a termékekre, amelyekre forgalmazási előírások vannak, a számlákon és kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a minőségi osztályt, a termékek származási országát, és indokolt esetben azt a tényt, hogy azokat feldolgozásra szánták. Ez a követelmény nem vonatkozik a végső felhasználónak való kiskereskedelmi értékesítésre. 1148/2001/ EK rendelet 8-10. cikk és IV. melléklet A minőségi előírások alkalmazásának kivételei A tagállamok adhatnak felmentést a minőségi előírások vagy azok egyes rendelkezéseinek betartása alól a következő esetekben: termelő által az adott termelői régióban nagybani piacokon, termelői piacokon eladásra felajánlott, vagy más egyéb módon értékesített árukra 6

a nagybani piacokról az ugyanabban a termelési régióban lévő előkészítő és csomagoló állomásokra és tároló-helyekre szállított árukra. (Erről azonban a Bizottságot értesíteni kell.) Nem kötelező a minőségi előírásoknak megfelelniük az adott termelési régióban: a termelő által az előkészítő és csomagoló állomásokra és tároló-helyekre eladott vagy szállított, vagy az ilyen állomásokra a termelő saját birtokáról beszállított termékek esetében; a tároló-helyekről az előkészítő és csomagoló állomásokra átszállított termékek esetében. Az alábbiaknak nem kötelező a minőségi előírásoknak megfelelniük: a feldolgozó üzemekbe szállított termékeknek, amennyiben a feldolgozásra szánt termékekre nincsenek minimális minőségi követelmények meghatározva, olyan termékeknek, amelyeket a termelő a saját birtokán árusít a fogyasztók részére, azok személyes felhasználására, valamely tagállam kérésére - Bizottság döntése alapján - olyan termékek esetében, amelyek egy térség kiskereskedelmében kerülnek értékesítésre, hagyományos helyi fogyasztásra. Amennyiben piaci zavar következik be, úgy a Bizottság, a minőségi előírások alkalmazásától való eltérésről meghatározott időtartamra - dönthet. 2200/1996/EK rendelet 3-4cikk, 1148/2001/ EK rendelet 8-10. Tájékoztatás az áru minőségéről Az áru minőségéről az információkat a csomagolás egyik oldalán fel kell tüntetni. Az ömlesztve szállított áruk esetében az árukhoz tartozó okmányokon kell arról tájékoztatást adni, vagy a szállító járművön belül jól látható helyen kell azt elhelyezni. A kiskereskedelmi forgalomnak csomagolt termékek esetében szükséges a nettó tömeg feltüntetése mellett, az összes egyéb, a kötelező minőségi előírásokban megkövetelt információ feltüntetése, a címkén is. A darabonként árusított termékek esetében a tiszta tömeg feltüntetése nem követelmény. A termékeket csomagolás nélkül is lehet árusítani, ha a kiskereskedő az eladásra kínált áru esetében, egy táblán szembetűnően és olvashatóan feltünteti a minőségi előírásokban meghatározott részletes információkat a következőkre vonatkozóan: fajta, a termék származása, minőségi osztály. 7

2200/1996/EK rendelet 5., 6.cikk, 112/796EGK irányelv Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piaci rendtartása 1. Minőségi előírások Kötelező minőségi előírások A kötelező minőségi előírásoknak való megfelelés Megfelelési ellenőrzési módszer, információk A minőségi előírások alkalmazásának kivételei Tájékoztatás az áru minőségéről Termelői szervezetek megalakulásának feltételei A termelői szervezet lehet bármely olyan jogi személy: amely a rendtartás hatálya alá eső alábbi termék kategóriák termelőinek saját kezdeményezésére alakult: o o o o o o o gyümölcs és zöldség gyümölcs zöldség feldolgozásra szánt termékek citrusfélék héjas gyümölcsök gomba; amelynek az a célja, hogy : o (annak) biztosítása, hogy a termelés tervezett és a kereslethez igazodó legyen, o elősegítse a kínálat koncentrálását és a tagjai által termelt áruk piacra juttatását, o csökkentse a termelési költségeket és stabilizálja a termelői árakat, o elősegítse a megfelelő művelésmód, termesztéstechnológia és környezetbarát hulladékkezelési módszerek használatát. amelynek szervezeti szabályai megkövetelik a tagoktól: o a termelői szervezet által elfogadott szabályok alkalmazását, beleértve jelentési kötelezettségeket a termeléssel, az értékesítéssel és a környezetvédelemmel kapcsolatban, o egy termékkategóriába tartozó termék termelése az adott termelői szervezeten belül történjen, o teljes termésüket az adott termelői szervezeten keresztül értékesítsék, 8

o o o o o o o o o o statisztikai célokra igényelt adatok szolgáltatását, különösen a termőterületet, a betakarított mennyiségeket, a hozamokat és a közvetlen eladásokat illetően, a társulási szabályzat által kikötött pénzügyi hozzájárulások befizetését az előírt működési alap létrehozására és feltöltésére. amelynek társulási szabályai meghatározzák a jelentéstétel, a termelés, az értékesítés, a környezetvédelem elfogadására és módosítására szolgáló eljárásmódot, a termelői szervezet finanszírozásához szükséges pénzügyi hozzájárulásnak a tagokra történő kiszabását, azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik a tagok számára a szervezet döntéseinek demokratikus ellenőrzését, a társulási szabályzatban meghatározott kötelezettségek megszegéséért járó szankciókat, különösen a pénzügyi hozzájárulások meg nem fizetése, vagy a termelői szervezet által megállapított szabályok megsértése esetében, az új tagok belépésére vonatkozó szabályokat, különösen a minimális tagsági időtartam tekintetében, a szervezet működéséhez szükséges könyvelési és költségvetési szabályokat. amelyet az érintett tagállam elismert. 2200/1996/EK 11. cikk Termelői szervezet minimális taglétszáma, termékforgalma, tevékenysége Egy termelői szervezet minimális taglétszáma kategóriánként öt termelő, és az értékesíthető minimális termékmennyiség 100 000 euró. Amennyiben a tagállam eltér ettől, azt a Bizottságnak jelenteni kell. A termelők tagságának minimális időtartama egy év. Amennyiben a tag, a szervezetből ki akar lépni, szándékát írásban kell bejelenteni. A felmondás idő hosszát a tagállamok határozzák meg, de az nem lehet hosszabb hat hónapnál. Ha a termelői szervezet részéről működési program került benyújtásra, annak ellenére, hogy a tag kilép a szervezetből, teljesíteni kell a program keretében rá rótt kötelességeket, hacsak az érintett szervezet ez alól nem ad számára felmentést. A termelői szervezeteknek rendelkezniük kell céljaik eléréséhez és alapvető feladatuk ellátásához szükséges személyzettel, infrastruktúrával, és felszereléssel, amelyek megfelelőségét a tagállam ellenőrzi. A termelői szervezet fő tevékenységének azon termékek értékesítéséhez kell kapcsolódnia, amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték. A termelői szervezet értékesített termelésének értéke nem lehet kevesebb, mint az egyéb (nem saját tagjaitól, de az elismerés kategóriájába tartozó termékek értékesítése) tevékenységeinek értéke. 9

A számításoknál azonban sem a fő, sem az egyéb tevékenységek esetében nem vehető figyelembe: az elismert, de más termelői szervezettől közvetlenül vásárolt gyümölcs vagy zöldség értékesítése, és független termelőtől vásárolt, az elismerési kategóriába nem tartozó gyümölcs és zöldség értékesítése, a mezőgazdasági termékek termeléséhez, csomagolásához - beleértve a feldolgozást is - kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások nyújtása, a termelői szervezetek nem gazdálkodással kapcsolatos tevékenységei. A termelői szervezetek egyetlen tagja sem rendelkezhet a szavazati jogok több, mint 20%- ával. Azonban az adott tagállam ezt az értéket maximálisan 49%-ig megnövelheti, a szóban forgó tagnak a termelői szervezet által értékesített termékei értékének arányában. 1432/2003/EK rendelet 4-7. cikk Egy termelői szervezeten keresztül történő értékesítés alóli kivételek Egy termelői szervezeten keresztül történő értékesítés alól akkor lehet kivétel, ha a termelői szervezet a termelői tagoknak hozzájárulását adja ahhoz, hogy: termésüknek nem több mint 25%-át közvetlenül értékesítsék a fogyasztók számára, illetve termésüknek nem több mint 20%-át, amennyiben más típusú termelői szervezet tagjai, maguk értékesítsenek, vagy a saját termelői szervezetük az általa kijelölt termelői szervezeten keresztül értékesítsen, olyan mennyiségű termékeket, amelyek a saját szervezetük által értékesített volumenhez képest marginálisak, jellegüknél fogva nem tartoznak a szervezetük kereskedelmi tevékenységébe. 2200/1996/EK rendelet 11. cikk A termelői szervezetek elismerése A tagállamok elismerik az összes elismerést kérő termelői csoportot termelői szervezetként azzal a feltétellel, hogy: azok megfelelnek az elismeréshez és a működéshez szükséges alapkövetelményeknek, bizonyítják, hogy megfelelően képesek folytatni a működésüket, időtartamban és eredményességi szempontokból egyaránt lehetővé teszik, hogy a tagok igénybe vegyék a technikai segítségnyújtást a környezetbarát termesztési eljárások használatában 10

biztosítják tagjaik termeléséhez a tárolás, csomagolás, értékesítés technikai eszközeit biztosítják tevékenységük megfelelő kereskedelmi és költségvetési ügyvitelét. A tagállamok a kérelem és dokumentumai benyújtását követő három hónapon belül döntenek az elismerés ügyében. Rendszeresen ellenőrzik, hogy az elismert szervezet eleget tesz-e az elismerés feltételeinek. Amennyiben a szervezet szabálytalanságokat követ el, úgy szankciókat alkalmaznak, vagy kérik a szervezet elismerésének a visszavonását. Az előzetesen elismert termelői szervezeteknek öt évnél nem hosszabb átmeneti időszak alatt kell elérniük az elismeréshez szükséges feltételeket. Az elismerés céljából, ezeknek a szervezeteknek éves bontásban elismerési tervet kell benyújtaniuk annak a tagállamnak az illetékes hatóságához, amely tagállamban a termelői (csoport) szervezet központja található. Az elismerési terv legalább az alábbiakat kell, hogy tartalmazza: a kezdeti helyzet ismertetését (a termelő tagok száma, a termelés, a piac és az infrastruktúra adatai), a terv várható időtartamát (amely maximum öt év lehet) az elismerés megszerzése érdekében végrehajtandó intézkedéseket. A tagállam a kérelem beadását követő három hónapon belül dönt, hogy elfogadja a tervet, és az előzetes elismerést megadja, a tervben változtatást kér, vagy elutasítja azt. A tagállam köteles minden döntésről - ami az elismerés megadásáról, megtagadásáról vagy visszavonásáról szól - két hónapon belül értesíteni a Bizottságot. Amennyiben a tagállam elfogadja a tervet, megkezdődik a maximum öt éves időtartam és megtörténik az előzetes elismerés. 2200/1996/EK rendelet 11-14. cikk, 1432/2003/EK rendelet 14-15 cikk Az elismert tervek végrehajtása, ellenőrzése, szankciók Az elismerési tervet éves szakaszokban kell végrehajtani. Amennyiben a végrehajtás ideje alatt a tervhez képest változtatásokat kérnek a szervezetek, úgy a kérelmekhez csatolni kell az összes, változtatás szükségességét tanúsító iratot. Az illetékes nemzeti hatóság a változtatások elfogadása ügyében a kérelem beadásától számított három hónapon belül dönt. Amennyiben nem érkezik válasz ezen időtartamon belül, úgy a kérelem elutasítottnak tekinthető. Az éves szakasz végét követő negyedik hónap végéig a termelői szervezetnek meg kell küldeni az éves beszámolót az illetékes hatósága számára. 11

1432/2003//EK rendelet 17-18. cikk Előzetesen elismert termelői szervezet támogatása Amennyiben a termelői szervezet a tervben szereplő, illetve a tagállam által elfogadott módosított tervet végrehajtotta, úgy jogosult az általa kért és jogos támogatás igénybe vételére. Az előzetes elismerés időpontját követő négy év alatt a termelői szervezetek részére a tagállamok a következőket biztosíthatják: támogatást, létrejöttük ösztönzésére és adminisztratív működésük elősegítésére támogatást, közvetlenül vagy hitelintézeteken keresztül egyaránt, különleges kölcsönök formájában azon beruházások részleges fedezésére, amelyek az elismerés megszerzéséhez szükségesek Az erre a célra nyújtott támogatások egy részét a Közösség a tagállamnak megtéríti. Az előzetesen elismert termelői szervezet évenkénti támogatását az értékesített termelés alapján határozzák meg a következő kategóriába tartozásnak megfelelően: 1 millió termelési értékű termelői csoport esetében a támogatás: o az első és a második évben a forgalmazott termelési érték 5-5 % o a harmadik évben a 4 % o negyedik évben a 3 % o ötödik évben a 2 % 1 millió -t meghaladó termelési értékű termelői csoport esetében 1 millió -ig a fentiek szerint történik a támogatás, az azt meghaladó árbevételi részre pedig a támogatás mértéke: o az első és a második évben a forgalmazott termelési érték 2,5-2,5 % o a harmadik évben a 2 % o negyedik és ötödik évben a 1,5 %. Egyetlen termelői szervezetnek sem fizethető ki nagyobb összeg azonban évente, mint: az első és második évben 100 000 a harmadik évben 80 000 a negyedik évben 60 000 az ötödik évben 50 000 2200/1996/ EK rendelet 14. cikk, 2717/1998/EK rendelet, 1943/2003/EK 3. cikk Működési alap 12

Az elismert termelői szervezetek közösségi támogatásban részesülnek, amennyiben működési alapot hoznak létre. A működési alapot a termelői szervezetek tagjai által a ténylegesen értékesített gyümölcs és zöldség mennyisége, és értéke alapján befizetett pénzügyi hozzájárulás, és a Közösség pénzügyi támogatása tartja fenn. A közösségi támogatás megegyezik a tagok által befizetett pénzügyi hozzájárulás mértékével, de nem lehet több, mint a termelői szervezet által forgalomba hozott termelési érték 4,1 %-a. 2200/1996/ EK rendelet 15. cikk A termelői szervezet tagjainak hozzájárulása a működési alaphoz A hozzájárulás fizetésének megállapításánál a termék termelési értékét úgy veszik figyelembe, hogy a tagok termelésének a referencia-időszakkal megegyező időszakra vonatkozó, a termelői szervezeten keresztül történő értékesítése az alap. Az érték kiszámításánál pedig, az adott termékre vonatkozó, a termelői szervezet telephelyi, áfa nélküli termékárat - bizonyos korrekciókkal veszik számításba. A referencia- időszak lehet: valamely 12 hónapos időszak, amely legkorábban a működési program végrehajtásának évét két évvel megelőző január 1.-jén kezdődhet, és legkésőbb a működési program végrehajtásának évében július 1.-jén végződhet, három egymást követő 12 hónapos időszak átlaga, amely időszak legkorábban a működési program végrehajtásának évét négy évvel megelőző január 1-jén kezdődhet, és legkésőbb a működési program végrehajtásának évében július 1-jén végződhet. A különböző termelői szervezetekre a tagállamok különböző referencia időszakot határozhatnak meg, figyelembe véve a különböző termékekre vagy termékcsoportokra vonatkozó eltérő termelési, értékesítési és elszámolási időszakokat. Abban az esetben, ha a referencia időszak választásához a közelmúltban elismert termelői szervezetek nem rendelkeznek elegendő visszamenőleges adattal, úgy az értékesített termelés értékeként, a termelői szervezet által az elismerés céljából közölt értékesíthető termelési értéket kell figyelembe venni. A termelői szervezetek működési alapjának képzésénél, működtetésénél figyelembe kell venni, hogy a szervezet minden tagjának: hozzá kell járulnia a működési alaphoz, biztosítani kell, hogy élvezhesse a működési alap előnyeit, 13

lehetőséget kell biztosítani, hogy demokratikus módon részt vehessen a termelői szervezet alapjainak használatát és a működési alapokhoz való pénzügyi hozzájárulásokat érintő döntések meghozatalában. 1433/2003/ EK rendelet 3-6. cikk A működési alap becsült összegének bejelentése A termelői szervezeteknek, legkésőbb szeptember 15.-éig be kell jelenteniük a működési alapok következő évre vonatkozó becsült összegét a működési programokkal és a jóváhagyandó módosításokkal együtt. A működési alapok becsült összegének kiszámítása a működési programokon, a termékkivonások becsült költségein és az értékesített termelés értékén alapulnak. 1433/2003/ EK rendelet 7. cikk A működési alap felhasználása A működési alap felhasználható: a piacról való árukivonás finanszírozására, a működési alap kezelésére, az illetékes nemzeti hatóságokhoz benyújtott, és általuk elfogadott működési program finanszírozására. 220019/96/EK rendelet 15. cikk., 1433/2003/ EK rendelet 5. cikk Működési program A működési programot legalább három évre kell tervezni, évenkénti szakaszolással. A program összeállításának tartalmi szempontjai A működési program tartalmazhat: 14

általános elvárásokon kívüli feladatokat, mint például a termékek minőségének javítását, a termékek kereskedelmi értékének emelését, a termékek fogyasztóknak szóló promócióját, biogazdálkodási vonalak létrehozását, az integrált termelést és más, a környezetet kímélő módszerek elősegítését és az árukivonás csökkentését, feladatokat a környezetbarát eljárások (termesztés, hulladékkezelés) kifejlesztésére, pénzügyi rendelkezést, amelyben gondoskodás történik a minőségi előírások betartásának ellenőrzéséhez szükséges technikai eszközökről és személyi feltételekről. A minőség javításra, a biogazdálkodásra, a promóciókra, az integrált termelésre, illetve egyéb, a környezettel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos feltétel rendszert a tagállamok írják elő. A program összeállítása során a következő tartalmi szempontokat kell figyelembe venni: a kezdeti helyzet leírása, különösen a termelést, az értékesítést és a felszerelést illetően a program céljai, figyelembe véve a termeléssel és az elárusítóhelyekkel kapcsolatos kilátásokat az intézkedések részletes leírása, amely tartalmazza az egyes lépéseket és a célok elérésének módjait a program végrehajtásának minden évére a program időtartama pénzügyi szempontok: a) a számítási módszer és a pénzügyi hozzájárulások szintje b) a működési alap finanszírozási módja c) a különböző szintű hozzájárulások indoklásához szükséges információ d) a tevékenységek elvégzésének költségvetése és időrendje a program végrehajtásának minden évére. 2200/1996/EK rendelet 15-16 cikk., 2078/92 rendelet 1.cikk a), b.), c.) pontok A működési programon belül támogatásra nem jogosult tevékenységek és ráfordítások általános termelési költségek, általános költségek, bevétel-, illetve árkiegészítés, biztosítási költség, a működési program megkezdése előtt elvégzett tevékenységekre felvett kölcsönök törlesztése, beépítetlen telek vásárlása. a kiesett jövedelmet pótló összegek a találkozókon vagy képzési programokon részt vevő termelőknek, a termelői szervezet tagjai által a Közösségen kívül megtermelt mennyiségekkel kapcsolatos tevékenységek, illetve költségek, olyan tevékenységek, amelyek torzíthatják a versenyt a termelői szervezet egyéb gazdasági tevékenységeiben, 15

használtan vásárolt berendezések, a termelői szervezet értékesítési és piaci tevékenységeiben felhasználandó szállítójárművekbe történő befektetés, bérlet, bérelt áruk működési költsége, lízingszerződéshez kapcsolódó költségek, egyéni kereskedelmi márkanevekkel, illetve a bennük található földrajzi utalásokkal kapcsolatos propaganda, az itt felsorolt tevékenységekkel, illetve kiadásokkal kapcsolatos alvállalkozói szerződések, áfa, valamint egyéb adók és illetékek kivéve, ha valóban és végérvényesen a végső kedvezményezettet, vagy egyéni címzettet terhelik, friss termékek feldolgozását szolgáló beruházások (a termelői szervezetek által a termékek előkészítésével kapcsolatban végzett tevékenységek, így a tisztítás, aprítás szárítás és csomagolás, ha értékesítési céllal történik és nem minősül feldolgozásnak). 1433/2003/EK rendelet 8 cikk., II. melléklet, 1685/2000/EK rendelet 7. szabályának (4) bekezdés A működési programhoz csatolandó dokumentumok a működési alap felállításának bizonyítéka a termelői szervezet írásos kötelezettségvállalása, hogy megfelelnek a friss gyümölcs és zöldségre vonatkozó, továbbá a működési programok és alapok és pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó rendeleteknek írásos kötelezettségvállalás a termelői szervezettől és annak tagjaitól arra vonatkozóan, hogy ugyanarra a tevékenységre nem részesültek közvetlenül vagy közvetve kettős közösségi vagy nemzeti finanszírozásban. 1433/2003/EK rendelet 9 cikk. Működési program benyújtása A működési programokat annak a tagállamnak az illetékes hatóságához kell benyújtani, amely tagállamban a termelői szervezet székhelye található, legkésőbb a tervezett végrehajtást megelőző év szeptember 15.-éig. A tagállamok azonban a határidőt meghosszabbíthatják. A hatóságok a programot elfogadják, vagy elutasítják, illetőleg a módosításukat kérik. 2200/1996/EK 16. cikk, 1433/2003/EK rendelet 11 cikk. 16

Működési program módosítása A termelői szervezetek is kérhetik működési programjaik módosítását. A módosítási kérelem vonatkozhat a következő év január 1.-től. Ebben az esetben a benyújtási határidő szeptember 15., hatósági jóváhagyás határideje pedig december 15. az évközben alkalmazandó módosításra a tagállam határozza meg a feltételeket. 1433/2003/EK rendelet 14-15. cikk. A működési program végrehajtása A működési programot január 1 - december 31. közötti időszakban kell végrehajtani. A december 15. után jóváhagyott program végrehajtását egy évvel el kell halasztani. 1433/2003/EK rendelet 16 cikk. A működési program közösségi pénzügyi támogatása A működési programok és azok pénzügyi támogatása legalább három éves és legfeljebb ötéves időtartamban történik. A programok jóváhagyását követően a tagállamok megállapítják a támogatás jóváhagyott összegét. A tagállamok legkésőbb december 15.-éig tájékoztatják a termelői szervezeteket a támogatás jóváhagyott összegéről. A pénzügyi támogatások kifizetése a működési programban megadott tervekben szereplő kiadások alapján történik. A támogatásra vonatkozó a kérelmet azt az évet követő év január 31.-éig kell a nemzeti hatósághoz benyújtani, amelyre a támogatást kérelmezik. A kérelmekhez olyan dokumentumot kell csatolni, amelyek bemutatják : az értékesített termelés értékét, a tagokra kivetett és a működési alapba befizetett pénzügyi hozzájárulásokat, a működési program kapcsán felmerült kiadásokat, a működési alapból az árukivonások finanszírozására felhasznált arányt, és annak bizonyítékát, hogy ez nem haladta meg az engedélyezett szintet, a tagoknak fizetett pótlékokat. 17

A támogatás folyósítására, és előleg esetében a lekötött biztosíték felszabadítására csak abban az esetben kerül sor, ha a támogatásra való jogosultságot ténylegesen megállapították. Ha a kérelmeket január 31. után nyújtják be, a támogatási összeg a késedelem minden napja után 1%-kal csökken. 2200/1996/EK rendelet 16. cikk, 1433/2003/EK rendelet 18 cikk. A támogatás kifizetése A tagállamok legkésőbb a program végrehajtásának évét követő év június 30-ig kifizetik a támogatást. A tagállamok azonban ezt a határidőt október 15-ig kitolhatják. 1433/2003/EK rendelet 19 cikk. Előlegfizetés A termelői szervezetek januárban, áprilisban, júliusban és októberben kérelmet nyújthatnak be előleg kifizetésére. Egy adott évre vonatkozó összes előleg-fizetés azonban nem haladhatja meg a működési programra eredetileg jóváhagyott támogatás 90%-át. Előlegfizetés a működési programban megadott tervekben szereplő kiadások alapján történhet, amennyiben biztosítékot vagy kauciót helyeznek el. A biztosítékok évközi felszabadítására kérelmeket lehet benyújtani, mellékelve a program - biztosítékok felszabadítására vonatkozó - teljesítését tanúsító iratokat. A biztosítékok felszabadítására a kifizetett előlegek 80%-áig kerülhet sor. Abban az esetben, ha nem teljesítik a működési programban leírt alaptevékenységeket, illetve súlyos mulasztást követnek el, a biztosítékot nem szabadítják fel. Egyéb követelmények nem teljesítése esetén a biztosíték a megállapított szabálytalanság súlyosságának mértékében vész el. 2200/1996/EK rendelet 16 cikk, 1433/2003/EK rendelet 20. cikk. Részleges és egyéb kifizetések 18

A termelői szervezetek kérhetnek támogatást a működési programjuk végrehajtását megelőző három hónap során felmerült kiadások megfelelő részére. A kérelmeket áprilisban, júliusban és októberben kell benyújtani, a jogos kiadások dokumentációival együtt. A kérelmek alapján kifizetett összeg nem haladhatja meg a működési programra eredetileg jóváhagyott támogatás 90%-át vagy a tényleges kiadásokat. A termelői szervezetek kérelmeket nyújthatnak be piaci termékkivonások finanszírozására áprilisban, júliusban és októberben. A kérelemben vállalni kell, hogy a termékkivonással kapcsolatos környezeti előírásokat betartják. A Közösség olyan régióiban, ahol a termelők szervezettségének foka különösen alacsony, engedélyezhető, hogy a termelői szervezetek számára legfeljebb a termelők által fizetett hozzájárulás mértékének a felét kitevő nemzeti pénzügyi támogatást fizessenek. Ez a támogatás a működési alapot egészíti ki. Olyan tagállamok számára, amelyekben a termelői szervezetek a zöldség- és gyümölcstermelés kevesebb, mint 15%-át értékesítik, és amelyekben a gyümölcs- és zöldségtermelés részesedése a teljes mezőgazdasági termelésből legalább 15%, az előbbi bekezdésben említett támogatás egy részét a Közösség az érintett tagállam kérésére megtérítheti. (Ezek közé tartozik Magyarország) 2200/1996/EK rendelet 15. cikk, 1257/1999/EK rendelet, 1433/2003/EK rendelet 21. cikk. Támogatás különleges esetben Amennyiben a rendtartás eszközei elégtelenek vagy alkalmatlanok a rendtartás alá vont termékek esetében, amelyek jelentős helyi vagy regionális fontossággal bírnak gazdasági vagy ökológiai vonatkozásban, és amelyek tartós nehézségekkel néznek szembe a közösségi piacon -különösképpen az erős nemzetközi verseny miatt-, úgy ezen termékek versenyképességének növelése és támogatása érdekében különleges intézkedéseket lehet alkalmazni. Ezeket a tagállam terjeszti elő, és a Bizottság hagyja jóvá. 2200/1996/EK rendelet 17. cikk. Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piaci rendtartása 2. Termelői szervezetek Termelői szervezetek Termelői szervezetek megalakulásának feltételei 19

Termelői szervezet minimális taglétszáma, termékforgalma, tevékenysége Egy termelői szervezeten keresztül történő értékesítés alóli kivételek A termelői szervezetek elismerése Az elismert tervek végrehajtása, ellenőrzése, szankciók Előzetesen elismert termelői szervezet támogatása Működési alap A termelői szervezet tagjainak hozzájárulása a működési alaphoz A működési alap becsült összegének bejelentése A működési alap felhasználása Működési program A program összeállításának tartalmi szempontjai A működési programon belül támogatásra nem jogosult tevékenységek és ráfordítások A működési programhoz csatolandó dokumentumok A működési program benyújtása A működési program módosítása A működési program végrehajtása A működési program közösségi pénzügyi támogatása A támogatás kifizetése Előlegfizetés Részleges és egyéb kifizetések Támogatás különleges esetben Termelői szervezetek társulásai, tagországok termelő szervezeteinek társulásai A tagállamon belül működő termelői szervezetek kérelemre társulást hozhatnak létre. Az elismerés feltételeit a tagállam határozza meg. Azok a jogi személyek, amelyek a társulásnak úgy tagjai, hogy nem elismert szervezetek: nem vehetők figyelembe az elismerési követelmények tekintetében, nem szavazhatnak a működési alapokat érintő kérdésekben, közvetlenül nem lehetnek haszonélvezői a Közösség által finanszírozott intézkedéseknek. Több tagállam termelői szervezete transznacionális termelői szervezetet hozhat létre. Központját abban a tagállamban kell felállítani, amelyben a szervezet jelentős gazdaságokkal vagy taglétszámmal bír, és ahol jelentős szintet ér el termelésének értékesítése. Az a tagállam felelős transznacionális termelői szervezet elismerése, működési tervének jóváhagyása, közigazgatási együttműködés kialakítása ügyében, ahol a transznacionális termelői szervezet központja található. Amennyiben korábban eltérő működési programmal rendelkező termelői szervezetek egyesültek, a programokat önállóan működtetik a fúzió évét követő év január 1-jéig. Az ilyen szervezetek kérhetik a működési programok változás útján történő egyesítését. A tagállamok kérelemre azt is engedélyezhetik, hogy különálló működési programokat hajtsanak végre, egészen addig, amíg elérik a programok a természetes befejezésüket. 20