M A G Y A R H E L S I N K I B I Z O T T S Á G A T E J O G O D, A M I H I V A T Á S U N K.

M A G Y A R H E L S I N K I B I Z O T T S Á G A T E J O G O D, A M I H I V A T Á S U N K.

MIÉRT HELSINKI? Európa és Észak-Amerika kormányai 1975. augusztus 1-jén írták alá a Helsinki Záróokmányt, amelyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat, az információ szabad áramlását, a lelkiismeret és véleménynyilvánítás szabadsá gát. A kommunista blokk országaiban ennek nyomán alakultak meg azok a nevükben a Helsinki Záró okmányra utaló csoportok, amelyek saját államaikon kérték számon az egyez ményben garantált jogokat. Az aktivisták közül többeket ezért bebörtönöztek, kényszermunkára küldtek és hazájukból száműztek. M A G Y A R H E L S I N K I B I Z O T T S Á G A T E J O G O D, A M I H I V A T Á S U N K. KI AZ A TITOKZATOS NŐ A LOGÓNKBAN? A logónkban Aubrey Beardsley grafikájának részlete látható. A szigorú női arc és a figyelmeztető kéz szervezetünk küldetését fejezi ki, miszerint éberen őrizzük a demokratikus jogállam által biztosított alapjogokat, a jog és a nyilvánosság eszközeivel lépünk fel a hatalom jogsértő cselekedeteivel szemben.

TÖRTÉNETÜNK A Magyar Helsinki Bizottság 1989- ben alakult közhasznú egyesület. Alapító elnöke Kőszeg Ferenc, tiszteletbeli elnöke Komoróczy Géza. Hivatásszerű jogvédelemmel 1994 95 fordulója óta foglalkozunk. Azóta követjük nyomon, hogy Magyarországon valóban gyakorolhatók-e az emberi jogok. Az alapításkor mindössze néhányfős szervezetben mára több mint húszan jogászok mellett orvosok, közgazdászok, szociológusok és gyakornokok dolgozunk. Az évek során a bizottság tevékenységi köre is folyamatosan bővült, míg kezdetben leginkább jogi tanácsadással és képviselettel foglalkoztunk, mára több területre kiterjedő, komplex olykor a tudományos kutatást és szakmai képzést is magába foglaló jogvédő tevékenységet folytatunk. KÜLDETÉSÜNK Azért dolgozunk, hogy a nemzetközi emberi jogi normák következetesen és mindenki számára egyenlően érvényesüljenek Ma - gyar országon. Mércénk az Emberi Jogok Európai Egyez ménye és az Európai Unió Alapjogi Chartája. Célunk az emberi jogok tényleges érvényesülése, s ha úgy látjuk, csorbulnak, mindent megteszünk ügyfeleink jogérvényesítése érdekében. Kiemelt figyelmet fordítunk a kínzás tilalma, a személyi szabadság, a védelemhez való jog és egyenlő bánásmód követelményének ér vé nyesülésére. A Magyar Hel sinki Bizottság a me ne kü lők, oltalomra szoruló kül földiek és fogvatartottak jogainak, valamint a demokratikus jogállam in téz mény rend sze ré - nek elkötelezett védelmezője.

MENEKÜLŐK JOGVÉDELME Van, hogy mindent hátra kell hagyni, nincs más, mint menekülni. Világszerte évente százezrek kényszerülnek erre. Az okok sokfélék: természeti katasztrófák, éhínségek, háborúk, kínzás, vallási, etnikai, politikai vagy nemi alapú üldözés. A biztonságosnak hitt Európában is gyakran elutasítás, fogvatartás és kitoloncolás várja a menekülőket. Azért dolgozunk, hogy országunktól éppúgy megkapják a tényleges védelmet, ahogyan az 1956-os forradalom után Nyugatra menekült honfitársaink százezrei. Szervezetünk 1998 óta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság együttműködő partnere. A bevándorlási hatóságok sokszor magyar állampolgárokat és itt élő külföldieket szakítanak el egymástól vagy kényszerítenek elvándorlásra. Évente több tucat Boubáéhoz hasonló családnak segítünk abban, hogy együtt maradhassanak, illetve hogy a hazánkban lakó menekültek újra egymásra találhassanak otthon rekedt családtagjaikkal. ITT VANNAK A LÁNYAIM, ITT VAN A FELESÉGEM, ÉN MÁR ITT VAGYOK OTTHON. (Bouba Szenegálból érkezett Magyarországra, és segítségünkkel elkerülte a jogtalan kitoloncolást. Ma magyar feleségével közösen nevelheti két kislányát) A menekülők nem bűnözők, mégis gyakran börtönkörülmények között tartják fogva őket. Ez embertelen és költséges. Hetente felkeressük az összes hazai idegenrendészeti fogdát; célunk, hogy az őrizetre csak indokolt esetekben kerüljön sor. A menekülők jogellenes fogvatartása miatt tett beadványainkat a strasbourgi bíróság több esetben találta megalapozottnak. M A G Y A R H E L S I N K I B I Z O T T S Á G A T E J O G O D, A M I H I V A T Á S U N K.

Az ország nyolc városában évente több mint 700 menedékkérőnek nyújtunk jogi segítséget, sokszor jogi képviseletet. Évi mintegy száz elutasított menedékkérőt a bíróságok előtt is képviselünk annak érdekében, hogy a bevándorlási hatóság gyakran jogsértőnek bizonyuló döntését a bíróság megváltoztassa. Munkánk eredményeként számos menekülő kapja meg az újrakezdés és az emberhez méltó élet lehetőségét. Kiemelt figyelmet fordítunk a kísérő családtagok nélkül érkező gyerekekre és fiatalokra. Zia esete jól mutatja, hogy a menekülők élnek a felkínált lehetőséggel. A világon emberek millióinak nincs semmilyen állampolgársága. Az ő helyzetük gyakran hasonló a menekülőkéhez, sőt sokszor jogi szellemekként, hivatalos papírok nélkül kénytelenek élni. A Helsinki Bizottság az Európai Hontalanságügyi Hálózat elnökeként a hontalanok ügyének egyik leg - aktívabb szószólója a világon. MIBEN MÁS ITT? A SZABADSÁG. OTT FÉLSZ, A SAJÁT ORSZÁGODBAN. HA AZ UTCÁN MÉSZ, AKKOR IS FÉLSZ. ITT NEM FÉLSZ. (Zia, aki 16 évesen egyedül érkezett Afganisztánból, ma már magyar iskolába jár, és évek után családja is utána jöhetett)

NEM ISMER VALAKI IGAZÁN EGY ORSZÁGOT, AMÍG NEM LÁTTA BELÜLRŐL ANNAK BÖRTÖNEIT. EGY ORSZÁGOT NEM ARRÓL KELL MEGÍTÉLNI, HOGY MIKÉPPEN BÁNIK A LEGMAGASABB RANGÚ POLGÁRAIVAL, HANEM HOGY MIKÉPPEN BÁNIK A LEGALACSONYABB SORBAN LÉVŐKKEL. FOGVATARTOTTAK JOGAINAK VÉDELME A szabadságától megfosztott embernek rossz fogvatartási körülményektől, bántalmazástól és zaklatástól is tartania kell. Családi kapcsolatai elsorvadnak, szabadulása után pedig segítség nélkül csekély esélye van munkát, szállást találni. Bár számos jogszabály védi, de a jogok gyakran csak papíron léteznek, a börtönök zárt világában nehéz fellépni, ha valakit sérelem ér. Elfogadhatatlan, hogy éppen a zárt intézetekben ahová azért kerül az ember, mert valamilyen törvényt megszegett sérüljenek a fogvatartottak jogai. A civil szervezetek közül egyedüliként van lehetőségünk az összes büntetés-végrehajtási intézet és rendőrségi fogda rendszeres vizsgálatára. 1996 óta több száz rendőrségen jártunk, és évente átlagosan 4 5 büntetés-végrehajtási intézetet látogatunk meg azzal a céllal, hogy ellenőrizzük: törvényesen bánnak-e a fogvatartottakkal. Évente nagyjából 100 fogvatartottnak adunk jogi tanácsot, a legkirívóbb ügyekben ügyvédi képviseletet is ellátunk.

Pert nyertünk például annak az előzetes letartóztatott férfinak az ügyében, akit vélt öngyilkossági szándéka miatt olyan erősen begyógyszereztek, hogy Parkinson-kór szerű mellékhatások jelentkeztek rajta. Segítettünk annak az arc- és szájüregi rákkal frissen operált elítéltnek is, aki kekszet és szárazkolbászt kapott, amit szájsebe miatt nem tudott megenni, s akinek kesztyű és fertőtlenítőszer nélkül kellett felmosni a lyukas WC-lefolyóból kicsöpögő vizet. (Nelson Mandela) Mintegy tucatnyi olyan ügyben képviselünk fogvatartottakat a strasbourgi bíróság előtt, akiket negyedakkora helyen tartanak fogva, mint ami nemzetközi normák szerint az emberhez méltó körülményekhez minimálisan szükséges. M A G Y A R H E L S I N K I B I Z O T T S Á G A T E J O G O D, A M I H I V A T Á S U N K.

HA ÁRTATLANNAK HITTEM AZ ÜLDÖZÖTTET: VÉDELMÉRE KELNI MINDEN KÖTELESSÉG KÖZT AZ ELSŐ KÖTELESSÉG. DE HA NEM HITTEM VOLNA IS ÁRTATLANNAK: AKKOR IS VIGYÁZNOM KELLETT ARRA, HOGY CSAK A BÍRÓ HOZZON ÍTÉLETET, CSAK A TÖRVÉNY NEHEZEDJÉK RÁ S NE A TÖMEG, NE AZ INDULATOS KÖZVÉLEMÉNY. JOG A TISZTESSÉGES ELJÁRÁSHOZ A büntetőeljárás során óriási állami apparátus rendőrség és ügyészség áll szemben a megvádolt személlyel széles körű jogosítványokkal felruházva (erőszakot alkalmazhatnak, őrizetbe vehetnek és le is hallgathatnak eljárásuk során). Koncepciós perek, téves ítéletek sora igazolja, mennyire fontos az, hogy érvényesüljenek azok az előírások, amelyek arra szolgálnak, hogy minimálisra szorítsák a hatósági önkény és tévedés veszélyét. A szinte automatikusan elrendelt előzetes letartóztatások visszásságaival a nyilvánosság a 2006-os őszi események során szembesült, noha a gyakorlat azelőtt sem volt más, és azóta sem lett jobb a helyzet. A még ártatlannak tekintendő és bűnösségük esetén sem szükségszerűen börtönbe kerülő terheltek indokolatlan letartóztatásával szembeni fellépés prioritás számunkra. (Eötvös Károly)

M A G Y A R H E L S I N K I B I Z O T T S Á G A T E J O G O D, A M I H I V A T Á S U N K. Az előzetes letartóztatás olyan, mint egy börtönbüntetés jogerős bírói ítélet előtt. Az előzetes letartóztatottak sokszor rosszabb helyzetben vannak, mint az elítéltek, mert gyakran naponta 23 órát töltenek a zárkájukban, nincs lehetőségük dolgozni, és nem tudják, mikor szabadulnak. Több esetben fordultunk a strasbourgi bírósághoz, így például annak a kamionsofőrnek az ügyében, aki miután megtudta, hogy körözik, önként jelentkezett a rendőrségen, mégis szökés veszélyére hivatkozva rendelték el előzetes letartóztatását. A büntetőeljárásban az állam és az egyén egyenlőtlen helyzete miatt fontos, hogy a terheltet jogban jártas személy segítse. Nem mindenki engedheti meg magának, hogy ügyvédet fogadjon, ilyenkor az állam által kirendelt védőt kap. A kirendelt védők munkájának színvonala azonban gyakran elmarad az elvárhatótól, ezért a tehetősek és a rászorulók között nem érvényesül a törvény előtti egyenlőség elve. A problémák egyik oka, hogy a rendőrök szabadon választanak a gyanúsítottnak védőt: gyakran olyan ügyvédet, aki el sem megy a kihallgatásra. A rendszer igazságosabbá tételére a rendőrséggel és az ügyvédi kamarákkal együttműködésben kidolgoztunk egy számítógépes programot, amelyik kiküszöbölve a visszaélés lehetőségét véletlenszerűen választja ki a védőt.

A RENDŐRI TEVÉKENYSÉG ELLENŐRZÉSE Alapvető követelmény, hogy a törvények betartását felügyelő rendőrök maguk se szegjék meg a jogszabályokat, ám ez nem mindig van így. Feladatunk, hogy védelmet nyújtsunk olyan esetekben, amikor a törvény őrei vétenek a szabályok ellen. A rendőri jogsértés legsúlyosabb formája a bántalmazás. Segítséget nyújtottunk például egy férfinak, aki maga hívott rendőrt, mivel ellopták a tárcáját, de mivel zavarodottan viselkedett és nem volt meg a személyi igazolványa sem, bevitték a rendőrségre. Miután dörömbölt a zárka ajtaján azt követelve, hogy megtehesse a feljelentést lopás miatt, olyan súlyosan bántalmazták, hogy több bordája eltörött. A rendőröket végül elítélték, a férfinak a rendőrség pedig kártérítést fizetett. M A G Y A R H E L S I N K I B I Z O T T S Á G A T E J O G O D, A M I H I V A T Á S U N K.

MINT AHOGY AZ ASZTALOS MEGTANUL A GYALUVAL BÁNNI, ÚGY TANUL MEG A RENDŐR BECSÜLETESNEK LENNI. EZ AZ Ő MUNKÁJA. (Molnár Ferenc) Annak a héthónapos terhes nőnek az ügyében is sikerrel közbenjártunk, akit bár csekély súlyú bűncselekmény magánokirat-hamisítás elkövetésével gyanúsítottak, mégis hajnali fél egytől reggel 8 óráig várakoztatták a kihallgatására az ágy nélküli előállító helyiségben. Az átélt stressz miatt fájdalmas méhösszehúzódásai voltak, de orvosi kezelést többszöri kérése ellenére sem kapott. Magyarországon évente több mint másfél millió alkalommal igazoltatnak, ez a rendőrség és a lakosság találkozásának leggyakoribb formája. Nem mindegy hát, hogy jogszerűen és részrehajlásmentesen jár-e el a rendőr. Kutatá - sunk szerint például a romákat háromszor gyakrabban igazoltatják, pedig az semmivel sem hoz több eredményt, mint a nem romáké. Munkánk során feltártuk azt is, hogy egy helyütt a rendőrök hónapokon keresztül szinte kizárólag romákra szabtak ki helyszíni bírságot a bicikli felszerelésének a hiánya miatt.

A DISZKRIMINÁCIÓ ÁLDOZATAINAK JOGVÉDELME A diszkrimináció a célba vett személynek pusztán a kisebbségi csoporthoz tartozása miatt okoz hátrányt. Mindenki áldozat lehet, akinek nem egyéni képességeit, teljesítményét nézik, hanem kisebbségi csoportjának a sztereotip megítélését vetítik rá, mert például fiatal, idős, állapotos, nő, beteg, menekült, roma vagy éppen meleg. A diszkrimináció a teljes kisebbségi csoportot is sújtja: beszűkíti lehetőségét, a társadalom peremére szorítja, olyan helyzetbe, amelyikből nem vezet kiút. Pert nyertünk egy vak fiatalember ügyében, aki azért nem tudott bevásárolni, mert vakvezető kutyáját nem engedték be az élelmiszerüzletbe. Eredményesen léptünk fel egy munkavállalót ért hátrányos megkülönböztetés ellen, akit vélt homoszexualitása miatt főnöke többször nyilvánosan alázott meg. UGYANAZON DOLOGGAL EGYENLŐ DOLGOK EGYMÁSSAL IS EGYENLŐEK. (Euklidész első axiómája) M A G Y A R H E L S I N K I B I Z O T T S Á G A T E J O G O D, A M I H I V A T Á S U N K.

A JOGÁLLAM VÉDELME Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol világos, átlátható szabályok vonatkoznak nemcsak az egyénre, hanem az állami szervekre is. Ahol tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön, s ezért lépünk fel a jogállamiság védelme érdekében. Segítséget nyújtottunk a strasbourgi bírósághoz forduló rendőröknek, tűzoltóknak, katonáknak, büntetés-végrehajtási dolgozóknak, akiknek a kedvezményes nyugdíját visszamenőleg vonták meg; felléptünk a bírákat érintő diszkriminatív kényszernyugdíjazás ügyében, és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk a magánnyugdíj-pénztári tagok állami nyugdíjtól való megfosztása miatt is. Az általunk képviselt, indokolás nélkül elbocsátott kormánytisztviselő ügyében kedvező ítélet született Strasbourgban. AZÉRT KÖTJÜK MEG MAGUNKAT A JOGGAL, HOGY SZABADOK LEGYÜNK. (Cicero)

ÉS AMIT MÉG TESZÜNK... Emberi jogi képzések Kutatások, tanulmányírás A Refugee Law Readernek (www.refugeelawreader.org), a világ első átfogó, nemzetközi, internet - alapú menedékjogi tantervmodelljének és szöveggyűjteményének kiadása és gondozása Készülő magyar jogszabályok véleményezése Alternatív emberi jogi jelentések írása nemzetközi szervezeteknek, így az ENSZ, az Európai Unió és az Európa Tanács testületeinek; közreműködés az EU Alapjogi Ügynöksége jelentéseinek elkészítésében Aktív részvétel az Európai Hontalanságügyi Hálózat (ENS) és a Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsának (ECRE) munkájában

K. AT Á S U N A MI HIV, D O G O A TE J OTTSÁG NKI BIZ I S L E H M A G YA R

helsinki@helsinki.hu Ï www.helsinki.hu Ï http://helsinkifigyelo.hvg.hu Ï www.facebook.com/helsinkibizottsag www.youtube.com/user/helsinkibizottsag Ï http://vimeo.com/helsinkibizottsag A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG MUNKÁJÁNAK FŐBB TÁMOGATÓI: ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) Ï Európai Bizottság Ï Európai Integrációs Alap Ï Európai Menekültügyi Alap Ï Európai Visszatérési Alap Ï OAK Foundation Ï Open Society Foundations Ï Open Society Justice Initiative Ï Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe H-1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36 38. Ï Tel./fax: + 36 1 321 4323, 321 4327, 321 4141 Ï Adószám: 19013983-1-41 helsinki@helsinki.huïwww.helsinki.huïhttp://helsinkifigyelo.hvg.huïwww.facebook.com/helsinkibizottsag www.youtube.com/user/helsinkibizottsagïhttp://vimeo.com/helsinkibizottsag M A G Y A R H E L S I N K I B I Z O T T S Á G A T E J O G O D, A M I H I V A T Á S U N K. Bankszámlaszám: Kereskedelmi és Hitelbank Zrt., 1039 Budapest, Heltai Jenő tér 15. SWIFT kód: OKHBHUHB HUF: 10200847-32471331-00000000 (IBAN) // HU75 1020 0847 3247 1331 0000 0000 EUR: 10201006-60060282-00000000 (IBAN) // HU49 1020 1006 6006 0282 0000 0000 USD: 10201006-60060251-00000000 (IBAN) // HU43 1020 1006 6006 0251 0000 0000