Miskolci Egyetem Állam- és jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék SZAKDOLGOZAT Az állampolgársági jog, különös tekintettel a kettős állampolgárságra Konzulens: Készítette: Dr. Panyi Béla Hajas Katalin Egyetemi docens Jogász Szak Alkotmányjogi Tanszék Nappali Tagozat Miskolc, 2013
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 5 1. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG FOGALMA... 7 1.1 Általános fogalom... 7 1.2 Jogintézményi fogalom... 9 2. ÁLLAMPOLGÁRSÁG KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE... 11 3. ALAPELVEK... 13 3.1. Leszármazás elve... 14 3.2.Egyenjogúság elve... 15 3.3. Család egységének elve... 16 3.4. Közérdekűség elve... 16 3.5. Hontalanság kiküszöbölésének elve... 17 3.6. Visszamenő hatály tilalmának elve... 18 4. AZ ALKALMAZANDÓ JOG AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGI JOGBAN... 19 5. A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG KELETKEZÉSE... 21 5.1. Az állampolgárság keletkezése születéssel... 21 5.2. Állampolgárság keletkezése családjogi tények alapján... 22 6. A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGSZERZÉSE... 24 6.1. Honosítás... 24 6.2. Visszahonosítás... 26 6.3. Nyilatkozattétel... 27 6.3.1. Az állampolgársági kérelem benyújtásának szabályai... 28 6.4. Házasságkötés, mint szerzési jogcím... 29 7. A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGSZŰNÉSE... 30 7.1. Lemondás... 30 7.2. Visszavonás... 31 7.3. A megszűnés történeti jogcímei... 32 7.3.1. Magyar állampolgárság megszűnése elbocsátással... 32 7.3.2. Magyar állampolgárság elvesztése távolléttel... 32 2
7.3.3. Magyar állampolgárság megszűnése megfosztással... 33 7.3.4. Magyar állampolgárság elvesztése házassággal... 33 8. KETTŐS VAGY TÖBBES ÁLLAMPOLGÁRSÁG... 34 8.1. Keletkezése... 35 8.2. Kiküszöbölése... 35 8.3. Népszavazás a kettős állampolgárságról... 36 8.4.A törvénymódosításról szóló általános vita... 39 8.5. Döntés... 42 8.6. Egyszerűsített honosítási eljárás... 44 9. KFV IV. 37. 129/2010/5. SZÁMÚ ÍTÉLETE... 46 ÖSSZEGZÉS... 53 3
Az állampolgársághoz való jog alapvető emberi jog, hiszen nem kevesebbről van itt szó, mint a jogokhoz való hozzáférés jogáról (Earl Warren legfelső bíró, Amerikai Egyesült Államok, 1958) 4
Bevezetés Bevezetésképpen szeretném tisztázni mi is az az állampolgárság. Az emberek évtizedek óta próbálják megragadni az állampolgárság fogalmát, de jelentéséről a mai napig nem született teljes egyetértés. A törvényes állampolgárság fogalma viszonylag egyszerű, ez általában nemzetállamokhoz kötődik, és mibenlétét az adott nemzetállam törvényei határozzák meg. Valószínűleg ezért van az, hogy sok ember fejében az állampolgárság fogalma a patriotizmussal, a hazaszeretettel társul, jó polgár az, aki jó hazafi. Az állampolgárság fogalmához a hazaszeretetnél sokkal több minden hozzátartozik. Az állampolgársági szabályozás lényegi eleme egy ország, egy nemzet önmeghatározásának. Az állampolgárság aránylag újkeletű jogintézmény, amely szorosan összefügg a modern polgári demokratikus államok kialakulásával. Miért fontos az állampolgárság? Történelménél fogva Magyarország speciális helyzetben van, hiszen a magyarság egy jó része az ország határain túl él. Ha a nemzet nem akar hosszú távon lemondani a határon túli magyarokról, biztosítani kell az anyaországgal való szoros kapcsolatukat. A kettős állampolgárságnak más jelentősége is van. A környező államokban ugyanis a magyar kisebbség rendre ellenséges indulatok céltáblájává válik. A magyar állam viszont nem adhat valós jogi védelmet a határon túli magyaroknak, amíg azok nem állampolgárai. Tehát az állampolgárság biztosítása védelmet jelent, és egyben lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország aktívabban léphessen fel az érdekükben. Kettős vagy többes állampolgárság dupla költség fele élvezet? Az elmúlt évtizedekben fokozatosan világszerte növekedett a több állampolgársággal rendelkezők száma. A jogi közvélemény viszont sajátos gondok forrásának is tekinti. A kialakult helyzetből az következik, hogy a jogi szabályozás csak részben képes regulálni a változó társadalmi folyamatokat. 5
A magyar állam közel évszázados adósságot törlesztett, amennyiben lehetővé tette a magyar állampolgárság elnyerését alanyi jogon. A kettős állampolgárság jelentőségének felerősödése okán választottam a kettős állampolgárságot a szakdolgozatom témájának. Napjainkban szinte mindennapi az összetűzés a szomszédos országokkal a külhoni magyarság kérdésében. Remélem, sikeresen teljesítem a szakdolgozati követelményeket és kielégítően áttekintést adni az állampolgárság fogalmáról, keletkezéséről, megszerzéséről, megszűnéséről. Megfelelően bemutatni a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat általános vitáját, magát a törvényjavaslatot, és a döntést. 6
1. Az állampolgárság fogalma Az állampolgárság összetett fogalom. Tartalmi elemei az állam és az egyén, illetve a hatalom és az egyén egymást feltételező kapcsolata által meghatározottak. Az állampolgárság általános fogalmából eljuthatunk a szűkebb ún. jogintézményi fogalmához, az adott állam belső viszonyainak feltárásával. Az állampolgárság jog intézményi fogalmát az állampolgársági státusz keletkezésének, fenntartásának, megszűnésének feltételei adják. A mai értelembe vett állampolgárság a modern polgári állam fejlődésének eredménye. Az állampolgárság, mint jogintézmény a természetes személyeknek egy bizonyos az államhoz fűződő, elsősorban jogi kapcsolatát testesíti meg. Bár az állampolgársági jog megalkotása az állami szuverenitás egyik legmarkánsabb kifejeződése, az államok belső jogalkotásuk mellett a nemzetközi szerződések rendelkezéseit, ajánlásait is figyelembe veszik. Ilyen nemzetközi szerződés az Európai Tanács keretében, 1997. november 6.-án kelt, az állampolgárságról szóló Európai Egyezmény. Az egyezmény a 2. cikkében meghatározza az állampolgárságot, többes állampolgárságot, a gyermek és a belső jog fogalmát, mely szerint az állampolgárság valamely személy és egy állam közötti jogi kötelék, figyelmen kívül hagyva a személy etnikai származására. 1 1.1 Általános fogalom 2 részből áll: Lakosság Állam hatalma állampolgárai felett 1 2002. évi III. törvény az Európa Tanács keretében, 1997. november 6-án kelt, az állampolgárságról szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről,2.cikk 7
Az állampolgárság az államfogalom részeként van meghatározva. Két feltétel kell a szuverén állami létezéséhez, ezek a saját lakosság és az önálló földrajzi paraméterek által meghatározható saját terület. 2 A saját lakosság meghatározása különbözőképpen történhet, nemzetközi jogi, népszámlálás által alkalmazott és az alkotmányjogi értelmezés által. Nemzetközi jogi meghatározás alapján az adott állam területén tartózkodó természetes személyek összessége a lakosság. Egységüket az ugyanazon területen való tartózkodás ténye és az azonos jogkövetkezmények adják. A jogszabályok azonos betartása a lakosság általános kötelezettsége. A statisztikai jelentőségű népszámlálás önálló lakosság fogalommal rendelkezik. Cél a világ népességének meghatározása, így nemzetközi példát követve Magyarországon is összeírnak mindenkit, aki életvitelszerűen az állam területén tartózkodik. A tartózkodás akkor minősül életvitelszerűnek, ha a 3 hónapot meghaladja. Az előzetes adatok szerint Magyarország népessége 2011. október 1-jén 9 millió 981 ezer 865 fő volt. 3 A fogalomnak fontos eleme, hogy a természetes személyeket milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik, milyen státuszt foglalnak el az adott ország belső jogrendjében, tehát a jogállás szerint 3 csoportot alkotnak az állam területén tartózkodó természetes személyek: saját polgárok, az állampolgárok más állam polgárai, idegenek, külföldek állampolgárság nélküliek, hontalanok. Alkotmányjogi meghatározás alapján csak az első csoport vagyis a saját polgárok, az állampolgárok alkotják a lakosságot. Ők a szuverenitás személyi hatálya alatt állnak, ez akkor is fenn áll, ha elhagyják az állam területét. Az állam védelme alatt állnak a felségterületen kívüli tartózkodás esetén is, ilyen a diplomáciai és konzuli védelem. A belső jog a lakosság fogalmát kiterjeszti, beleérti a Magyar Köztársaság területén élő bevándorolt és menekültként 2 Kukorelli István : Alkotmánytan I. 209. oldal 3 http://www.terport.hu/vezercikkek/a-2011-es-nepszamlalas-elozetes-eredmenyei 8
elismert személyeket is. Kérelemre a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozik a külföldön élő magyar állampolgárra. Megkülönböztetünk egy szűkebb és tágabb lakossági fogalmat alkotmányjogi értelmezésben. Tágabb értelemben beletartoznak a bevándoroltak és menekültek is. A másik nélkülözhetetlen eleme az állampolgárság általános fogalmának az állam hatalma állampolgárai felett. Ez annyit jelent jogállami értelemben, hogy jogi normáknak mindenesetben alá van rendelve. Az állampolgári lét állampolgári státusszal is párosul, ezért nem jelent állami hatalomnak való kiszolgáltatottságot. Az állampolgári státusz alapját a státuszjogok adják, amelyekből egyetlen állampolgár sem kizárható. Minden állampolgárt egyező módon terhelnek kötelezettségek és egyező módon részesülnek védelemben is. 1.2 Jogintézményi fogalom Az intézménye az állampolgár természetes személyek közjogi állapota, benne a természetes személyek az adott állam hatalma alatt áll és birtokolja mindazon jogokat, amit az adott állam a természetes személyek számára elismerhetőnek fogad el. A természetes személy egy adott állam által meghatározott állampolgársági kötelességeit teljesíteni köteles. Az állampolgárság, mint jogintézmény feltételei: létező, valós állam nevesített természetes személy. A Magyar Köztársaságnak is, mint szuverén államnak joga van meghatározni állampolgársága keletkezésének, szerzésének, megszűnésének feltételeit. A magyar alkotmányjog jogintézménye a magyar állampolgárság. A magyar állampolgársági jog alapján eljáró magyar jogalkalmazó szervek kizárólag a magyar állampolgárság keletkezéséről, megszerzéséről, megszűnéséről döntenek. A magyar állampolgárság fogalmát 9
az 1993. évi LV. A magyar állampolgárságról szóló törvény (Áptv.) az állampolgárok körébe való bekerülés módjának felsorolásával határozza meg. 2. (1),, Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az aki az Alaptörvény vagy e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg. 4 Az állampolgárság tartalmában kiegészül a népszuverenitás fogalmával. A kapcsolódás történelmi eredetű. A közvetlen és közvetett demokrácia intézményen keresztül az állampolgárok összessége egyidejűleg birtokosa, részese az állami hatalomnak. A nemzetállamok kialakulásával az összetartozás a nemzeti érzés létrejöttének feltételeit teremti meg. A közös történelmi hagyományok, érzelmi kötöttségen alapuló identitástudatot hoz létre az államot alkotó népességben. Az állampolgári hűségre való utalások az állampolgárság jogintézményének morális-érzelmi tartalmát hangsúlyozzák. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Közép Európában nagy szerepe van ennek, a nemzethez és az államhoz tartozás elválik egymástól. Fontos kérdés az állampolgársághoz való jog jellege. Különbséget kell tenni az állampolgárság megszerzéséhez való jog és a megszerzett állampolgárság fenntartásához való jog között. 4 1993.évi LV. Törvény a magyar állampolgárságról 2. (1) 10
2. Állampolgárság kialakulásának története A római polgárjog (civitas Romana) megszerzésének természetes és elsődleges módja volt a római polgártól való születés. Innen ered a ius sanguini elv. A másik lehetséges út a mesterséges megszerzés volt, ami egyénileg vagy a polgárjog csoportos adományozásával történhetett. A római polgárjog elvesztéséhez társult a libertas is, azaz a szabadság elvesztése (capitis deminutio maxima) 5 A középkorban az állampolgárság megszerzésének feltétele a feudális hűség és elkötelezettség volt, amely az adott területen való születéssel jött létre. Innen ered a ius soli elv. Az állampolgárság megjelenése Európában a jogpozitivizmus időszakára tehető. Amikor a korszak a konszolidálódás felé tart, megjelennek a polgári jogoknak egyenjogúság eszmerendszerére épülő első kodifikációi. Ezek között kap helyet az állampolgárság intézménye is. Az alapvető jogokra innentől kezdve csak az állampolgárrá nyilvánított egyén tarthatott igényt. Az állampolgárság fogalmának kialakulása és megjelenése az Alkotmányban az 1800-as évekre tehető. Addig az emberek vagy vazallusok vagy a város polgárai voltak, vagy alattvalói valamelyik uralkodónak. A XIX. Század végéig tartott az a folyamat, amíg az állampolgárság egy alkotmányos államhoz való olyan tartozást is jelentett, amely a politikai életben való aktív részvételt is feltételezett. Magyarországon az állampolgárság kialakulását tekintve, az 1879-es első önálló törvényi szabályozásig a magyar honosság születéssel, honosítási eljárással és ún. hallgatag módon volt megszerezhető. 5 Földi András Hamza Gábor: A római jog története és institúciói, Budapest 1996. 205.o 11
A magyar állampolgárság szabályozásának történetét azokból a jogszabályokból ismerhetjük meg, amelyek az állampolgárság keletkezésének, megszűnésének feltételeit, eljárását adják. Az első magyar állampolgársági kódex megfelelően rendezi a magyar állampolgárság megszerzésének és elvesztésének jogcímeit. Az első magyar állampolgársági kódex megalkotását több módosítás követette. Aki a trianoni békeszerződéssel elcsatolt területeken maradt, csak opcióval tarthatta meg magyar állampolgárságát. Az opció joga annyit jelentett, hogy 12 hónapon belül magyar felségterületre kellett költözni. Aki ezt elmulasztotta, de később visszaköltözött kérhette visszahonosítását. A második magyar állampolgársági kódex szinte megismételte az első rendelkezéseit. Változás csak a megszűnési jogcímeknél volt, a távolléttel történő vesztést törölte. 12
3. Alapelvek Az alapelvek irányt mutatnak a törvény megalkotásában és alkalmazásában. Kettősségük abban áll, hogy megegyeznek a jogrendszer általános elveivel, másrészt viszont olyan követelményeket fogalmaznak meg, amelyek kizárólag az állampolgárság jogintézményére jellemzőek. Az első olyan dokumentum, amely a teljesség igényével megfogalmazza az állampolgárságra vonatkozó elveket és intézményeket az ET egyezmény volt. Ebben szabályozásra kerülnek az állampolgárság alapelvei, az állampolgárság megszerzésének, megtartásának, elvesztésének, újra megszerzésének követelményei, az eljárási garanciák valamint a szerződő államok együttműködési kötelezettségei. A belső jog és az európai jog összhangját a 4. kódex, illetőleg annak 2001. évi és 2003.évi módosítása biztosítja. Az 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról kimondja: 1. (1) A magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésének, illetve megszerzésének jogcíme alapján különbséget tenni nem lehet. (2) Az állampolgárság megváltoztatásához fűződő jogot nem lehet önkényesen korlátozni. (3) (4) A törvénynek nincs visszaható hatálya. A magyar állampolgárságra azok a jogszabályok az irányadóak, amelyek az állampolgárságra ható tények vagy események bekövetkezésekor hatályban voltak. 6 Az állampolgárság szabályozásának alapelvei: 6 1993.évi LV. törvény a magyar állampolgárságról, 1. 13
leszármazás elve egyenjogúság elve család egységének elve közérdekűség elve hontalanság kiküszöbölésének elve visszamenő hatály tilalmának elve 3.1. Leszármazás elve Az állampolgárság keletkezése ezen elv, a ius sanguinis elv alapján történik. A leszármazás elve szerint a gyermek a szülők állampolgárságát követi, függetlenül a születés helyétől. Két követelményt támasztanak a leszármazás elvével szemben. Ezen követelmények a következők: Az apának, az anyának, vagy pedig mindkét szülőnek az állampolgárságát a gyermek a születés tényével átörökli. Ex lege megszerzi felmenőjének állampolgárságát. A ius sanguinis elv alapján a gyermek alanyi jogon lesz állampolgár, csak a szülők állampolgársága fontos,nem pedig a születés helye. Az imént bemutatottakkal biztosítva van az állampolgárság folyamatos utánpótlása és a nemzeti összetartozás erősítése. A leszármazás elvével szemben megszületett az ún. területi elv mely szerint a gyermek születés helye szerinti állampolgárságot szerzi meg a felmenői állampolgárságtól függetlenül, ez a ius soli elv. Ez az elvi viszont csak másodlagos, kiegészítő elv, alkalmazására a gyermeki hontalanság megelőzése érdekében kerül sor. 7 7 Madari Edit- Parragi Mária: A magyar állampolgárságról szóló új törvény, Magyar Közigazgatás 323-324.o 14
A Magyar Köztársaság is elsősorban a ius sanguinis elvet követi és másodlagos elvként bukkan fel a ius soli. 3.2.Egyenjogúság elve Az állampolgársági jogban önálló elvként kell vizsgálni. Első feladata az egyenlőség biztosítása az állampolgárság keletkezését, megszerzését biztosító jogcímek között. Megtiltja, hogy az állampolgárok között különbséget lehessen tenni az állampolgárság keletkezésének, megszerzésének jogcímei alapján. Ugyanazon a jogok és kötelezettségek következnek bármely jogcímen keletkezett, megszerzett állampolgárságból. A gyermekek állampolgárságát nem befolyásolhatja azon tényező, hogy a szüleiknek házassági vagy házasságon kívüli kapcsolata van. A gyermek jogállásából következik, hogy ne legyen különbség a ius sanguinis elv szempontjából az anya és az apa jogállása tekintetében. Ne legyen különbség az apától anyától származás között. Mindkét szülő után lehessen állampolgárságot szerezni, vagy akár egyik után is. Vizsgálni kell a férjezett nők állampolgárságának alakulását. Az 1957. évi New York-i Egyezmény szabályozza a jogvédelmüket. A férjezett nők egyenjogúságának érdekében a házasságnak ki kell kerülnie az állampolgárság szerzési és megszűnési jogcímek közül. Kedvezményként kell értékelni a külföldi állampolgárral kötött házasság tényét, úgy tekintve rá, mint állampolgárság szerzési jogcíme. Az egyenjogúság követelménye a diszkrimináció általános tilalmaként jelenik meg. A pozitív diszkrimináció ún. kedvezményhez kötődik. Kedvezményre van lehetőség a következő esetekben: külföldi állampolgárral kötött házasság ténye mind férfi mind nő számára 15
gyermek állampolgársága a szülő számára az örökbefogadó állampolgársága a gyermek számára a területen születés a gyermek számára a hontalanság, a menekültként elismerés az érintet személyek számára. 3.3. Család egységének elve Törekedni kell az egyes országok szabályozásában arra, hogy a család lehetőleg egységes állampolgárságú legyen. A családtagok azonos állampolgársága biztosítja a családi közösség tiszteletben tartását és védelmét. Ez az elv jelenti egyben a családi élethez való emberi jogot is. A két jogintézmény, amely biztosítja a családtagok azonos állampolgárságát: külföldi nő számára saját állampolgársága elvesztésével egyidejűleg férje állama állampolgárságának automatikus megszerzése ius sanguinis intézmény. A család egységének elve az állampolgársági jogban egyrészt a honosítási kedvezmények sorában, másrészt az állampolgársági eljárásban nyomon követhető. 3.4. Közérdekűség elve Ez az elv általánosan elfogadott. Amikor nem születéssel történik az állampolgárság keletkezése, hanem az állam adja kérelemre, ez Magyarországon a honosítás akkor az államnak szabad mérlegelési joga van abban, hogy az állampolgárságot megadja-e vagy sem. 16
Ez Magyarországon úgy van jelen, hogy a honosítás feltétele, hogy az állampolgárság megadása a Magyar Köztársaság érdekeit ne sértse. Az állampolgárság adható. Az 1997-es ET egyezmény kimondja, hogy Minden állam saját joga szerint határozza meg, hogy kik az ő állampolgárai. A közérdekűség diszkrecionális jogkörben mutatkozik meg. Az Európai Tanács együttműködési kötelezettséget ír elő, és befolyásolja a belső jogalkotást: Az ilyen jogszabályt más államok kötelesek elfogadni, amennyiben az összhangban áll a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi szokásjoggal és az állampolgárság tekintetében általánosan elismert jogelvekkel. A köztársasági elnöknek szabad mérlegelési jogköre van a honosítás iránti kérelem elbírálásánál. Döntésénél figyelemmel kell lennie arra, hogy a kérelmező honosítása kívánatos-e, eredményezhet-e honosítási érdeksérelmet vagy épp ellenkezőleg, valamint, hogy a Magyar Köztársaság érdekeit érinti-e a honosítás. A döntés elleni jogorvoslati lehetőségek teljes köre kizárt. Típusai: pozitív: amennyiben az államnak érdeke az adott személy honosítása Kubai kézilabdások esete, de akár a Nobel-díjas tudósok is negatív: nem lehet honosítani olyan személyt, akinek a honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit sértené. 3.5. Hontalanság kiküszöbölésének elve Fontosnak tartom a hontalan személy meghatározásának tisztázását. Hontalan személy az, aki saját törvényei szerint egyetlen államnak sem polgára. Állami védelemben nem részesül, a legáltalánosabb értelemben vett emberi jogok illetik meg. 17
Azon személyek, akik nem szereztek automatikusan vagy egyedi határozat folytán állampolgárságot valamely állam jogszabályai szerint, de jure hontalanként ismertek. Vélelem szól amellett, hogy az egyén mindaddig állampolgársággal rendelkezik, amíg nincs bizonyítva az ellenkezője. Előfordul azonban, hogy azok az államok, amelyekhez a személyt valódi kapcsolat fűzheti, nem tudnak megállapodni arról, hogy melyikük állampolgára az illető személy. Ily módon az illető személy nem tudja igazolni, hogy de jure hontalan, még sincs tényleges állampolgársága, és nem részesül nemzeti védelemben. Őt de jure hontalannak kell tekinteni. Az államok a nemzetközi szerződések iránymutatásai alapján törekszenek a hontalanság megelőzésére. Ezen egyezmények: az 1930-as Hágai Egyezmény, az 1957-es New York-i Egyezmény, 1954-es és 1961-es ENSZ Egyezmény, az Európa Tanács 1999.évi ajánlása. A hontalanság megelőzése és megszüntetése a belső jogban biztosítható. Eszközök: automatikus vesztési jogcímek mellőzése, lemondás csak feltételek alapján, visszaállítás jogintézménye, hontalan állapot felszámolása, honosítás. 3.6. Visszamenő hatály tilalmának elve Minden ügyet a keletkezésének időpontjában hatályos jogi normák szerint kell megítélni. Új jogszabálynál az alkalmazás feltétele, hogy az érintett személy kedvezőbb helyzetbe kerüljön. Ez esetben alkalmazzuk a visszamenő hatályt. Állampolgársági ügyben nincs visszamenő hatály, mindig az esemény bekövetkezésének időpontjában hatályos törvény az irányadó. Az állampolgárság a természetes személy fizikai létéhez kötött státusz, születéssel keletkezik és a haláláig tart. Minden új törvénynek el kell ismerni a fennálló állampolgárságot, az állampolgárság jövőbeli keletkezéséről és megszerzéséről kell rendelkeznie. 18
4. Az alkalmazandó jog az állampolgársági jogban Az állampolgársági jogban nem hatályos jogot, hanem alkalmazandó jogot értjük. Ezek a következők: Az 1879. évi L. törvénycikk, amely 1880. január 8.-án lépett hatályba. Mind az állampolgárság megszerzésének, mind megszűnésének esetei az akkori európai szabályozáshoz igazodtak. A jelenlegitől eltérő szerzési mód volt a törvényesítés ( apai elismerés). A megszűnési módok között sajátságos és a későbbiek során több problémát okozó vesztési cím volt a távollét. Ennek értelmében elveszítette magyar állampolgárságát az, aki 10 évig folyamatosan külföldön tartózkodott. A rendelkezések éle az emigráció ellen irányult. Az 1949. évi LX. Törvény, amely 1949. február 1.-jén lépett hatályba. Az állampolgárság keletkezésének jogcímei megegyeztek az első törvényben szabályozottakkal, de a megszűnési címek közül törölték a távolléttel történő vesztést. Fennmaradt ugyanakkor az állami önkénynek teret adó megfosztás intézménye. Az 1957. évi V. törvény, amely 1957. október 1.-jén lépett hatályba. Jellemzője, hogy az állampolgárság megszerzésének szabályai korszerűek voltak, egyenjogúsági garanciákat tartalmazott. Eltörölte a férjezett nőkre vonatkozó azon rendelkezést, miszerint külföldivel történő házasságkötése automatikus vesztéséhez, vagy automatikus állampolgárság szerzéséhez vezetett. Fontos rendelkezése volt továbbá, hogy a gyermek anyja után is szerezhetett állampolgárságot, e tekintetben egységesítette a házasságon belül és kívül született gyermek státuszát állampolgársági szempontból. Nem történt azonban változás a megszűnés jogcímeiben. Az 1993. évi LV. törvény 1993. október 1.-je után keletkezett állampolgársági ügyekben kell alkalmazni a kódex 2001. július 1.-jei, 2003. szeptember 1.-jei, 2005. november 1.-jei, valamint 2006. január 1.-jei hatállyal történt módosításaira. 19
Két rendelkezést kell még figyelembe venni, az egyik az 1956. évi 11. NET határozat, amely érintette az első Áptv.-nek az 1939. évi módosítását és az 1939. évi XIII. törvénycikket. Semmissé nyilvánították a NET határozata alapján 1939. szeptember 1.-jei hatállyal a honosítás útján történő megszerzésből következő minden vesztést és megfosztást. Ez a határozat a ténylegesen megszűnt konkrét állampolgárságot utólag visszaállította. Törvényes vesztési jogcím a távollét, ahol feltételként meg van határozva egy tízéves időtartam, amelynél azonban nem kell figyelembe venni az 1939. szeptember 1. és 1947. szeptember 15. között eltelt időt. Ez alapján az 1939. szeptember 1.-je előtt megkezdődött idő megszakad és 1947. szeptember 15.-ével, újrakezdődik. A másik rendelkezés az 1990. évi XXVII. törvény, amely 1990. április 5.-ei hatállyal minden egyedi megfosztó határozatot hatálytalanít. Ezen törvény alapján, miden megfosztott személy nyilatkozattétellel nyeri vissza magyar állampolgárságát. Az 1990. évi XXXII. törvény az elhunyt személyekre is kiterjeszti ezt a kedvezményt. 20
5. A magyar állampolgárság keletkezése A magyar állampolgárság keletkezésének módjai: születéssel családjogi tények alapján. 5.1. Az állampolgárság keletkezése születéssel A magyar állampolgár gyermeke a születésével a törvény erejénél fogva, automatikusan magyar állampolgár lesz. A születéssel létrejött állampolgárság a leszármazás elvét követő keletkezési jogcím, amelynél két elv közül elsőként a ius sanguinis, másodszor pedig a ius soli elv érvényesül. A születés ex lege keletkezés. A vér szerinti leszármazás elve korlátok 21
nélkül jut érvényre. A magyar állampolgárság keletkezése független a születési helytől. Akár az apa, akár az anya után örökölhető a magyar állampolgárság. A nem magyar Állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha másik szülője teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, utólagos házasság kötés, továbbá az apaság vagy az anyaság bírói megállapítása alapján magyar állampolgár. 8 A gyermek védelmében és a hontalanság megelőzésére alkalmazzák a kisegítő elvet, a ius soli elvét. Ez az Áptv.-ben a következőképpen kerül meghatározásra: Ellenkező bizonyításáig magyar állampolgárnak kell tekinteni: a) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon született gyermekét, b) az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket. 9 Vélelmezett állampolgárság jön létre a születéssel keletkezett állampolgársággal szemben, amelyet az ellenkező bizonyításáig érvényesnek kell tekinteni. 5.2. Állampolgárság keletkezése családjogi tények alapján Az Áptv. 3. (2) bekezdésénél a magyar állampolgárság ún. családjogi tényekkel keletkezik. 10 Ha a születés pillanatában rendezetlen volt a családjogi státusz, és az akkor fennálló adatok szerint valaki nem szerezte meg az állampolgárságot, majd ezt a családjogi státus rendeződik 8 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról, 3. (2) 9 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról, 3. (3) 10 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVI/1. (2008), pp. 383-344 A nyilatkozat a hatályos állampolgársági törvényben Pap Gábor 22
és a rendezett családjogi státus visszacsatol ahhoz a szabályhoz, hogy megszerzi a magyar állampolgárságot, aki magyar állampolgár gyermeke. A leszármazási elv alapján a házasságon kívül született gyermek is magyar állampolgár lesz. Ennek konkrét feltételei: a gyermek teljes hatályú apai elismerése, az apaság- anyaság bírói megállapítása illetőleg a szülők utólagos házasságkötése. Ezt nevezzük családjogi tényen alapuló állampolgárság keletkezésnek. Ezen hatósági eljárásoknak és aktusoknak a törvényben elrendelt következménye a magyar állampolgárság keletkezése. Az egyén akarata a házasságkötésre, a gyermek elismerésére vonatkozik. Az apaság vagy az anyaság megállapításánál a bíróság nem az állampolgárságról dönt, nem azt mérlegeli, hogy a valószínű szülőknek milyen az állampolgársága.a gyermek születéséig visszamenő, azaz ex tunc hatállyal szerzi meg a magyar állampolgárságot. Az első Áptv. a törvényesítést, a második Áptv. az apai elismerést és az apai bírói megállapítását tekintette szerzési jogcímnek. 23
6. A magyar állampolgárság megszerzése A magyar állampolgárság megszerzésének nem feltétele a külföldi állampolgárságról való lemondás, azonban egyes országokban a más állam állampolgárságának megszerzése eredményezheti az eredeti állampolgárság elvesztését. 6.1. Honosítás Honosítással az a személy szerezhet állampolgárságot, aki még soha nem volt magyar állampolgár. A honosítás anyagi és eljárásjogi szabályait a Magyar Köztársaság belső joga határozza meg. A törvényes feltételek teljesítése önmagában még nem eredményezi az állampolgárságot (nem alanyi jog). A kérelem elbírálásáról az államfő dönt széles mérlegelési jogkörrel. A honosítást elutasító határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Fontos kiemelni, hogy kérelem benyújtása nélkül senki sem honosítható. A honosítási kérelmet személyesen, a lakóhely szerint az illetékes polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél vagy a körzetközponti jegyző (okmányiroda) székhe lyén működű anyakönyvvezetőnél lehet benyújtani az erre rendszeresített kérelem nyomtatványom. A negyedik Áptv. szigorított az alapfeltételeken, amik a következők lettek: 8év folyamatos helyben lakás Magyarországon, büntetlen előélet, büntetőeljárás alatt sem állhat, biztosított megélhetés, és lakóhely Magyarországon, magyar nyelvismeret igazolás, ehhez alkotmányos alapismereti vizsga kell 24
a honosítás a Magyar Köztársaság érdekeit nem sértheti. 11 A kérelmező nyelvismeretet és alapvető történelmi, alkotmányos ismereteket felölelő vizsgára a Kormánynak a lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél jelentkezhet. Ennek a szervnek a feladata a vizsga megszervezése, a vizsgaidőpont megállapítása, és a vizsgabizottság elnökének és két tagjának a megbízása. 12 Ezen vizsga alól mentességet élvez, aki: cselekvőképtelen ás a korlátozottan cselekvőképes személy; magyar tannyelvű oktatási intézményben végzettséget szerzett; a kérelem benyújtásakor 65. életévét betöltötte; igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a vizsga letételére. Ötévi folyamatos magyarországi helyben lakás esetén kedvezményes honosítását kérheti, aki: Magyarország területén született, kiskorúsága idején már letelepedett, vagy bevándorolt Magyarországra, hontalan. Háromévi folyamatos magyarországi helyben lakás esetén kedvezményes honosítást kérhet, aki: magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy a házassága a házastárs halálával szűnt meg, kiskorú gyermeke magyar állampolgár, magyar állampolgár fogadta örökbe, 11 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról, 4. (1) 12 125/1993, (IX. 22.) Korm. rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról, 13. (1) (2) 25
magyar hatóság menekültként elismerte. Azon magukat magyar nemzetiségűnek való nem magyar állampolgárok, akiknek felmenője magyar állampolgár volt elegendő a magyarországi lakóhely létesítése is. Ez 2006. január 1.- jétől lépett hatályba. Kedvezményes eset még az államérdekből történő honosítás (pl: sportolók esetében). Ebben az esetben a büntetlen előélet kivételével az összes feltételtől el lehet tekinteni. A magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg a honosított. A magyar állampolgárságot a honosítási okirat kiállításának napján szerzi meg azon honosított, aki az eskü vagy fogadalomtétel előtt meghal, vagy olyan helyzetbe kerül, amely megakadályozza a fogadalom vagy eskü letételében. A magyar állampolgárság: magyar állampolgár részére kiadott, érvényes személyazonosító igazolvánnyal, vagy magyar állampolgár részére kiadott, érvényes útlevéllel, vagy érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható. Állampolgársági bizonyítványban, í magyar állampolgárság fennállásának tanúsításán túl, igazolható még az a tény is, hogy az abban megnevezett személy nem magyar állampolgár vagy magyar állampolgárságát elvesztette. Az állampolgársági bizonyítvány a kiállításától számított egy évig érvényes. 6.2. Visszahonosítás A visszahonosítás a honosítás sajátos, a kérelmező személyének jogszerű megkülönböztetésére szolgáló fajtája. Amennyiben a kérelmező már rendelkezett magyar 26
állampolgársággal, de azt valamely okból elvesztette, visszahonosítással szerezheti meg ismét. Visszahonosítási kérelmet csak volt magyar állampolgár terjeszthet elő. A kérelem benyújtásának szabályai megegyeznek a honosítási kérelemnél részletezett szabályokkal. A honosítási és visszahonosítási kérelem benyújtásakor kérni lehet a következőket: saját vagy felmenője családi nevét viselhesse (Maior- Major) többtagú családi névből egy vagy több tag, valamint nemre utaló végződés, illetve névelem elhagyása (apai név) családi nevének magyarra fordítását (Schmidt- Kovács) A névmódosítási kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani. A honosítási és visszahonosítási eljárásban csak a születési név módosítható, a házassági név és utónév nem. A honosítási és visszahonosítási kérelemben feltüntetett adatokat az állampolgársági ügyekben eljáró szerv ellenőrzi. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntetőeljárás. 13 6.3. Nyilatkozattétel A negyedik Áptv. 2001. évi módosítása az állampolgárság megszerzésének önálló jogcímévé nyilvánította a nyilatkozattételt. A nyilatkozat elfogadása esetén az állampolgársági ügyekért felelős miniszter állampolgársági bizonyítványt állít ki, amellyel az állampolgárság igazolható. A nyilatkozatot a Magyar Köztársaság elnökéhez kell címezni, azonban benyújtásának szabályai megegyeznek az egyéb állampolgársági kérelmek benyújtásának szabályaival. A nyilatkozattétel első esete, amikor a köztársasági elnökhöz címzett egyoldalú nyilatkozattal alanyi jogon visszaszerezhette magyar állampolgárságát az, aki az 1945. 13 125/1993, (IX. 22.) Korm. rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról, 3. 27
szeptember 15.-e és 1990. május 2.-a között ettől megfosztottak, és akit e kötelékből elbocsátottak. Ehhez egy feltételt rendeltek, amely a 2003. évi módosításokig volt hatályban, a nyilatkozattevő az állampolgársága megszűnését követően nem folytatott a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit sértő tevékenységet. Az igazságügyi és rendészeti miniszter a nyilatkozat beérkezését követő egy éven belül az állampolgárság szerzéséről okiratot ad ki. Magyar állampolgárságát a nyilatkozattétel napjával szerzi vissza. A kiállított okirat alapján kérhető a magyar okmányok (személyazonosító igazolvány, útlevél, stb.) kiállítása. Második eset azon Magyarországon születettek és ismert külföldi szülők gyermekeire vonatkozik, akik sem a magyar állampolgárságot, sem a szüleink állampolgárságát nem szerezhette meg a ius soli feltételeinek hiányában. Többlet feltétel, hogy a gyermek magyarországi lakóhellyel rendelkezzen és a nyilatkozatot közvetlenül megelőzően legalább öt éve az ország területén lakjon. A nyilatkozatot a kérelmező a magyarországi lakóhelye szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetőjénél személyesen teheti meg az erre rendszeresített formanyomtatványon. Harmadik esetben azon leszármazók élhetnek a nyilatkozattétel ezen lehetőségével, akik 1957. október 1.-je előtt magyar anya és külföldi apa házasságából születtek. Mivel a férjezett nő külföldi állampolgárral kötött házasságával elveszítette eredeti állampolgárságát, így a gyermek sem szerezhette meg a magyar állampolgárságot. A miniszter határozatban állapítja meg, ha a nyilatkozat elfogadásának feltételei hiányoznak, a határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető. 6.3.1. Az állampolgársági kérelem benyújtásának szabályai Az Áptv. 13. (1) bekezdése alapján a honosítási, visszahonosítási kérelmet, az állampolgárság megszerzésére és visszaszerzésére irányuló nyilatkozatot, továbbá az 28
állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet ( a továbbiakban: állampolgársági kérelmek) az e célra rendszeresített nyomtatványon, személyesen lehet benyújtani. A kérelmet a Magyarországon élő kérelmező választása szerint akár a lakóhely szerint illetékes települési fővárosban a kerületi önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetőjéhez, akár a körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőhöz, külföldön élő kérelmező esetében az illetékes magyar konzuli tisztviselőhöz kell benyújtani. Az állampolgársági kérelmet jogszabályban meghatározott adattartalommal, továbbá az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem kivételével, magyar nyelven kell benyújtani. A kérelmet saját kezűleg alá kell írni. A kérelem benyújtásakor a kérelmező személyazonosságát ellenőrizni, és a kérelem adatait a csatolt okmányok adataival egyeztetni kell. Más személy állampolgárságának igazolására irányuló bizonyítvány iránti kérelmet benyújthatja az, aki erre vonatkozó jogos érdekét igazolja. Az állampolgársági kérelemnek tartalmaznia kell az érintett személyi adatait, felmenői személyi, házasságkötési adatait, az állampolgárságára, külföldre távozásának időpontjára vonatkozó adatokat. Az állampolgársági kérelemhez a kérelmezőnek mellékelni kell a születési anyakönyv kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat, továbbá a honosítás, a visszahonosítás és a lemondás törvényi feltételeinek fennállásának igazolására szolgáló, valamint az állampolgársági jogszabályokban meghatározott egyéb iratokat. Az állampolgársági kérelmek részletes vizsgálatát és a köztársasági elnök döntésének előkészítését a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) Állampolgársági Igazgatósága végzi. 6.4. Házasságkötés, mint szerzési jogcím Ezt a szerzési jogcímet a család egységének elve is alátámasztja. A magyar állampolgár férfi külföldi felesége automatikusan magyar állampolgár lesz. A harmadik Áptv. hatálybalépése óta már a honosítás kedvezményes feltétele a házasságkötés. 29
7. A magyar állampolgárság megszűnése Az állampolgárság tartós jogviszony, fő szabály szerint a születéstől a haláláig általában egyegy állampolgársági jogviszonyban él mindenki, azonban lehet, hogy időközben bizonyos esetekben mégis változás következik be. Az állampolgárság az egyetlen jogviszony, amely az esetek többségében az egyén születésétől haláláig fennáll. A magyar állampolgársági jog fejlődése során az állampolgárság megszűnésének a módjai többször változtak. A törvény szerint a magyar állampolgárság kétféle módon szűnhet meg: lemondással visszavonással. 7.1. Lemondás A lemondás egy egyoldalú személyes nyilatkozat, amely csak a törvényben meghatározott feltételek esetében áll be. Közjogi hatása nem automatikus. Ha a feltételek teljesítve lettek az állampolgárságot meg kell szüntetni. A magyar állampolgárság megszűnéséhez az Áptv., egy feltételt támaszt, mégpedig igazolni köteles külföldi állampolgárság fennállását vagy ha, ezen feltétel nem áll fenn, külföldi állampolgárság megszerzését kell valószínűsítenie. A lemondási nyilatkozatot magyar nyelven, az erre rendszeresített nyomtatványom személyesen kell benyújtani, a települési, fővárosban kerületi, önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetőjéhez; az integrált ügyfélszolgálati irodához; a magyar konzuli tisztviselőhöz, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Regionális Igazgatóságaihoz kell benyújtani. 30
A magyar állampolgárság megszűnéséről a köztársasági elnök okiratot ad ki. A magyar állampolgárság az okirat kiállításának napján szűnik meg. A lemondástól számított egy éven belül kérheti a magyar állampolgárságának visszaállítását az, aki nem szerzett külföldi állampolgárságot, ez a jogintézmény a hontalanság megelőzésére szolgál. A miniszter határozatban állapítja meg, ha a lemondás feltételei hiányoznak. Ennek a határozatnak a felülvizsgálatára a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogosult. Az állampolgárságról való lemondó nyilatkozatnak tartalmaznia kell a következőket: a születési anyakönyvi kivonatát, családi állapotot igazoló iratok; a külföldi állampolgárságot igazoló iratokat vagy olyan igazolást, amely a külföldi állampolgárság megszerzését valószínűsítő ígérvényt. 7.2. Visszavonás A visszavonás az állampolgárság megszűnésének azon esete mikor nem kérelemre történik a megszüntetés, hanem hivatalból eljárva. A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával, a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított tíz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását a miniszter határozattal állapítja meg. Ezen határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető. A magyar állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről, a miniszter előterjesztése alapján a köztársasági elnök dönt. Ez a döntés nem támadható meg bíróság előtt. A magyar állampolgárság visszavonásáról szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A magyar állampolgárság a határozat közzétételével szűnik meg. A végrehajtási rendelet (125/ 1993 (IX. 22) Kormány rendelet) követelményt támaszt, mely szerint a magyar állampolgárság visszavonásáról az érintett lakóhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságot értesíteni kell. 31
7.3. A megszűnés történeti jogcímei A magyar állampolgárság megszűnésének történeti jogcímei a következők: magyar állampolgárság megszűnése elbocsátással magyar állampolgárság elvesztése távolléttel magyar állampolgárság elvesztése megfosztással magyar állampolgárság elvesztése házassággal 7.3.1. Magyar állampolgárság megszűnése elbocsátással A magyar állampolgárság megszűnése elbocsátással egyéni kérelem alapján indul. Ezen jogcímet az első három Áptv. szabályozza, de a negyedik Áptv.-ben már nem szerepel. 7.3.2. Magyar állampolgárság elvesztése távolléttel Azon magyar állampolgár, ki a magyar kormány vagy az osztrák- magyar közös miniszterek megbízása nélkül 10 évig megszakítás nélkül a magyar korona területének határain kívül tartózkodik, elveszti magyar állampolgárságát. A távollét ideje azon naptól számítandó, amelyen az illető a magyar korona területének határát elhagyva távozott anélkül, hogy magyar állampolgárságának fenntartását az illetékes hatóságnak bejelentette volna, vagy ha útlevéllel távozott, amely napon az útlevele lejárt. A magyar állampolgárságnak ily módon történt elvesztése kiterjed a távollévő férfinak vele élő nejére és vele lévő atyai hatalom alatt álló kiskorú gyermekeire. 32
A távollét jogcímét csak az első Áptv. ismerte. 7.3.3. Magyar állampolgárság megszűnése megfosztással A magyar állampolgárság hivatalból történő megszüntetésének intézménye a megfosztás. A megfosztást az 1939. évi XIII. törvény vezette be. A megfosztást lehet alkalmazni a külföldi állampolgárság megszerzésénél, külföldi állam szolgálatába állásánál, valamint az ország területére történő visszahívásnak való ellenszegülésnél. A megfosztás mellékbüntetéseként a vagyonelkobzást vezette be az 1948. évi XXVI. törvény. A második Áptv. a megfosztást az állampolgársági jog szankciójaként kezelte. A megfosztást kizárólag külföldön tartózkodó magyar állampolgárral szemben alkalmazták. De az eljárás nem volt diszkréciótól és önkényességtől mentes. Megsemmisítették az egyedi megfosztó határozatokat, még az állampolgársági törvény újraszabályozását megelőzően. A magyar állampolgárságot vissza lehetett állítani a köztársasági elnökhöz címzett egyoldalú nyilatkozattal. 7.3.4. Magyar állampolgárság elvesztése házassággal Elveszíti magyar állampolgárságát azon nő, aki nem magyar állampolgárhoz megy férjhez. Nem veszíti el magyar állampolgárságát az a külföldi nő, aki magyar állampolgárhoz férjhez menvén, özvegységre jutott, férjétől elvált. Ezen szabály az első Áptv.-re épül. A második Áptv. alapján csak akkor veszíti el a magyar állampolgárságát, ha nem szerezte meg a nő a férje állampolgárságát. A harmadik Áptv. már nem tekintette vesztési jogcímnek a házasságot. 33
8. Kettős vagy többes állampolgárság A kettős állampolgárság történelmileg egyáltalán nem volt elfogadott. Magyarországon régóta törvényes a többes állampolgárság, de számos ország - például Szlovákia- a mai napig nem teszi lehetővé állampolgárai számára más állampolgárság felvételét az eredeti állampolgárság elvesztése nélkül. Az viszont tény, hogy a többes állampolgárság egyre elfogadottabb Európában. A kettős vagy többes állampolgárság meghatározása a következő: ha ugyanazt a személyt egy időben legalább kettő állam egyaránt saját állampolgárának tekinti. A magyar jog általában elfogadja a kettős vagy többes állampolgárság létezését. A magyar állampolgársággal is rendelkező többes állampolgárt azonban a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni. Más állampolgársággal bíró magyar állampolgárokat a magyar joghatóság alá rendeli, tehát egyetlen magyar állampolgár sem vonhatja ki magát a magyar törvények hatálya alól arra hivatkozva, hogy más államnak is állampolgára. E rendelkezés nem érinti a többes állampolgárok diplomáciai és konzuli védelmére vonatkozó nemzetközi jogi normák, szokások alkalmazását. Az Áptv. a kettős állampolgárság intézményét ismeri, elismeri a kettős vagy többes állampolgárság keletkezésének lehetőségét, tényét. 34
8.1. Keletkezése A kettős vagy többes állampolgárság megszerzésének egyik eredeti útja a születés, amennyiben különböző állampolgárságú szülők gyermeke mindkét szülője jogán külön-külön állampolgárságot nyer és mindkettőt meg is tarthatja. Az állampolgárság születéssel történő megszerzésekor az egyes államok vagy a vérségi vagy a területi elvet alkalmazzák. A vérségi elv követése esetén, amely az európai országok jellemzője, a megszületett gyermek állampolgárságát a szülők állampolgársága határozza meg. Tehát ha a gyermek szülei különböző állam polgárai, a gyermek mindkét szülő állampolgárságát megszerzi. A területi elv érvényesülése következtében viszont az újszülött, szülei állampolgárságától függetlenül, annak az országnak az állampolgárává válik, amelynek területén született. Ezt az elvet alkalmazza például Kanada és az Egyesült Államok. A két elv összeütközése következtében kettős vagy többes állampolgárság keletkezhet. Születéssel lesz például kettős vagy többes állampolgár az, aki olyan államban születik, ahol a területi elvet alkalmazzák, de szülei állampolgársága alapján a vérségi jog elve érvényesül. A kettős vagy többes állampolgárság megszerzésének másik lehetséges útja a honosítás, mikor az új állampolgársága mellett az előzőt is megtarthatja. 8.2. Kiküszöbölése A legtöbb állam elismeri,a de nem támogatja a kettős állampolgárságot, az általános tilalmak hiánya még nem jelenti azt, hogy létezése kívánatos. A kettős vagy többes állampolgárságra úgy tekintenek, mint, amelyből kezelést igénylő ellentétek származnak. A kettős vagy többes állampolgárság kiküszöbölésére a nemzetközi szerződésektől várhatunk megoldást. Hazánkban az állampolgárság megkettőződését elősegítő szabályok növekedése figyelhető meg. A belső jogban az állampolgárság megkettőződését nem lehet megakadályozni, hiszen a megkettőződés korlátozása egyáltalán nem érvényesülhet. A kettős vagy többes 35
állampolgárság visszaszorítása az államok együttműködésétől, nemzetközi megállapodásoktól várható. 8.3. Népszavazás a kettős állampolgárságról Már az 1990-es évek közepe óta feladatként jelent meg a határon túli magyarság, és az anyaország közötti kapcsolat jogi alapra helyezés. Az ezred forduló környékén, a határon túli magyarok jogállásának rendezése többször is napirendre került. 2003 nyarán megpróbáltak elfogadni egy kedvezményes honosítási törvényt, ám ez nem járt sikerrel. 2003. augusztus 13.-án döntés született a népszavazás kezdeményezésről,a nem magyar állampolgárságú magyarok kedvezményes honosításáról. A kezdeményezést az Országos Választási Bizottság (OVB) elutasította formai hibák miatt. Ezen hibák javítása után, szeptember 18.-án már szabad utat kapott a kezdeményezés. Az aláírás gyűjtés 2004 májusában és júniusában zajlott. A leadott aláírások közül 274 ezret hitelesnek talált az OVB. Szeptember 13.-án az Országgyűlés országos népszavazást rendelt el. A népszavazást kezdeményezők szerint az igen válasz győzelme esetén az Országgyűlésnek a kedvezményes honosítás egy új esetéről kellett volna új törvényt alkotnia. Ebben az esetben a magát magyar nemzetiségűnek valló, külhoni, magyarigazolvánnyal rendelkező személy, vagy akit a létrehozandó törvény magyarnak mond kérelemre magyar állampolgárságot kaphatott volna. A népszavazás 2004. december 5.-én zajlott le. A népszavazás kérdése így hangzott: Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással, kérelmére magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. szerint magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja? 36
A népszavazási kérdésnek 3 eleme volt. Első az Országgyűlés törvényalkotásra kötelezése. A megalkotandó törvény a magyar állampolgárság megadásáról rendelkezne. A törvényhozó szabadsága abban állt volna, hogy vagy szabályozza a kedvezményre való jogosultság igazolását, vagy csupán hivatkozik a 2001. évi LXII. törvényben rendszeresített igazolványra, kitágítva a kedvezménytörvény tárgyi hatályát, hiszen ebbe az esetben az igazolvány más jogviszonyban is felhasználható lett volna. Az a lehetőség, hogy a parlament külön törvényben szabályozza az igazolás módját nem tűnt reális alternatívának, hiszen az állampolgárságról nem lehet két törvényben rendelkezni. A legvalószínűbb megoldás az volt, hogy a kedvezménytörvényt és az állampolgársági törvényt egyidejűleg, egymásra hivatkozva módosítják. A második elem az állampolgárság honosítás útján való megszerzésének egy új esetkörrel való kibővítése. Az állampolgárság megszerzésének jogcíme a honosítás lett volna, kiegészülve egy újabb esettel. Vagyis a törvényhozó nem válogathatott volna a honosításon kívül a törvényben szereplő, szerzési jogcímek között, és egy új szerzési jogcímet sem kreálhatott volna a határon túli magyarok számára. A harmadik elem a kedvezményes honosításra való új jogosultság feltételeinek rögzítése volt, amitől a törvényhozás nem térhet el. Így a magát magyar nemzetiségűnek valló, külföldön élő nem magyar állampolgár, ha magyar nemzetiségét igazolta, kérelmére a biztosítani kellett az állampolgárság megszerzéséhez a törvényi lehetőséget. 14 Az Alkotmány szerint az ügydöntő népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint a fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. 14 Tóth Judit : Kettős állampolgárságot népszavazással? : az Alkotmánybíróság döntéséről 37