Prepared by/készítette: Agrárhaszon Kommunikációs Kft. Address/Postacím: Pomáz, 2013. Pf.: 201. E-mail: agrarhaszon@gmail.com Phone/Telefon (Belgium): +32.488.292.170 Phone/Telefon: (Magyarország) +36.20.444.0653 Figyelem! A hírlevelet másolni, terjeszteni, abból idézni vagy adatokat átvenni csak az Agrárhaszon Kommunikációs Kft. hozzájárulásával lehet! Agrárgazdaság és Vidékfejlesztés EURÓPÁBAN Agriculture and Rural Development in Europe Newsletter from Brussels/Brüsszeli Hírlevél July 2009./2009. július 19. szám Contents/Tartalom: Kedvezmények gazdaságfejlesztési pályázatokban (Budapest, 2009. 07. 01.)... 4. oldal Cégbejegyzés a kormányzati portálon is júliustól (Budapest, 2009. 07. 01.)... 4. oldal OKSZ: a multikat védi az új élelmiszer termékpálya törvény (Budapest, 2009. 07. 01.).5. oldal EFSA: a MON 810 nem káros az egészségre és a környezetre (Brüsszel, 2009. 07. 01.)..6. oldal Bulgáriában idén kisebb lesz a búzatermés (Brüsszel, 2009. 07. 02.)... 7. oldal Magyarország nyúlhúst szállíthat Oroszországba (Brüsszel, 2009. 07. 02.)... 7. oldal Bővülnek az agrárium lehetőségei (Budapest, 2009. 07. 02.)... 8. oldal Milliárdos agrárhitelt is garantálhat a Garantiqa (Budapest, 2009. 07. 03.)... 8. oldal Új uniós forráslehetőség nyílhat kisvállalkozásoknak (Brüsszel, 2009. 07. 03.)... 10. oldal Öt százalékkal nőtt az élelmiszer kiskereskedelmi forgalma (Budapest, 2009. 07. 03.)10. oldal Legalább 4,4 milliárd forint lesz a kárenyhítési alapban (Budapest, 2009. 07. 03.).. 11. oldal
FruitVeB: konszolidálódott a dinnyepiac (Budapest, 2009. 07. 04.)... 12. oldal Tovább javult a külkereskedelmi mérleg a KSH szerint (Budapest, 2009. 07. 04.).. 12. oldal Coceral: csökken idén az uniós gabonatermés (Brüsszel, 2009. 07. 04.)....14. oldal Több pénz: új kiírás a kockázati tőkeprogramban (Budapest, 2009. 07. 08.)....14. oldal Még idő előleg igénylésre az ÚMFT nyerteseinek (Budapest, 2009. 07. 09.)....15. oldal Cseh tudósok: jobb uniós biotechnológiai stratégiát! (Brüsszel, 2009. 07. 09.)....16. oldal Állami támogatás a cukorrépa-termelőknek (Brüsszel, 2009. 07. 11.)... 17. oldal Válságköltségvetés jövőre az EU-büdzsé tervezetében (Brüsszel, 2009. 07. 11.).. 17. oldal Katalónia elutasítja a GM-mentességet (Brüsszel, 2009. 07. 13.).....18. oldal Többet költenek a háztartások élelmiszerre az idén (Budapest, 2009. 07. 13.)... 19. oldal Helyben a helyit! - kéri kitartóan Lengyel Zoltán (Budapest, 2009. 07. 14.)... 19. oldal Civilfejlesztési pályázatok három megyében (Budapest, 2009. 07. 14.).....20. oldal Felügyeleti igen takarékszövetkezeti egyesülésre (Budapest, 2009. 07. 14.)... 21. oldal Kemény volt Gráf Brüsszelben tejügyben (Brüsszel, 2009. 07. 14.)... 21. oldal Mexikó bizottságot hozott létre a GM növényekre (Budapest, 2009. 07. 14.)... 22. oldal Fogyasztói árak, június: + 3,7 százalék év/év (Budapest, 2009. 07. 15.)....22. oldal Ukrajna szigorítaná a húsimportot (Budapest, 2009. 07. 15.)... 23. oldal Régiós legjobbak vagyunk az eurók lehívásában (Budapest, 2009. 07. 16.).....24. oldal Virágzó finn-magyar agrárkapcsolatok (Budapest, 2009. 07. 16.)....24. oldal Kidolgozatlan az élelmiszer termékpálya-törvény? (Budapest, 2009. 07. 16.)....25. oldal Egyszerűbb lesz boltot nyitni (Budapest, 2009. 07. 17.)....26. oldal FAO: kevesebb, de elég lesz a gabona (Brüsszel, 2009. 07. 17.)......27. oldal Százmilliárd forint hitelt az agráriumnak! (Budapest, 2009. 07. 17.)....27. oldal Nyomulás a mezőgazdasági géptámogatás iránt (Budapest, 2009. 07. 20.)... 28. oldal A Monsanto tiszteletben tartja a gazdálkodó döntését (Budapest, 2009. 07. 20.)..28. oldal Aratási körkép (Budapest, 2009. 07. 21.)......30. oldal 2
Új kedvezmények az agrárvállalkozások finanszírozásában (Budapest, 2009. 07. 21.) 31. oldal 30 napos pincebezárás borhamisításért! (Budapest, 2009. 07. 21.)......33. oldal Globális csatorna a GM növények kereskedelméhez (Brüsszel, 2009. 07. 22.)... 34. oldal Változott a START-kártyások közterhe (Budapest, 2009. 07. 22.)......35. oldal Pannon búza védjegyet hozott létre a GOSZ (Budapest, 2009. 07. 22.).....35. oldal Egyelőre esély sincs alkura a Tokaji-vitában (Brüsszel, 2009. 07. 23.)... 36. oldal Nem enged tejkvótaügyben az Európai Bizottság (Brüsszel, 2009. 07. 23.)......36. oldal Milliárdok a Dél-alföldi kistérségeknek (Budapest, 2009. 07. 25.).....38. oldal A kormány 50 milliárdos garanciája forgóeszköz hitelekre (Budapest, 2009. 07. 25.) 38. oldal Az EU megosztott GM kukorica ügyben (Brüsszel, 2009. 07. 27.)......39. oldal Enyhülő recesszióra számít a Takarékbank (Budapest, 2009. 07. 28.)......39. oldal Helyreállt a rend a Gyulai Húskombinátban (Budapest, 2009. 07. 28.)......40. oldal Megcsappanhat az állattenyésztés támogatása (Budapest, 2009. 07. 29.)... 40. oldal Finis a nyári érésű szántóföldi növényeknél (Budapest, 2009. 07. 29.)......41. oldal India mozdul a génmódosított élelem felé (Brüsszel, 2009. 07. 29.)... 42. oldal Nyomulnak a termőföld-felvásárló befektetési alapok (Budapest, 2009. 07. 30.). 42. oldal Az ITD Hungary a világ élvonalában (Budapest, 2009. 07. 30.)......43. oldal Palócföld szeretne a Leader-programból (Budapest, 2009. 07. 31.)....43. oldal Az Agrárkamara tiltakozik a túlkapások ellen (Budapest, 2009. 07. 31.)... 44. oldal A sörgyártók kavarnának a termékdíjjal (Budapest, 2009. 07. 31.).....44. oldal Magyarország: 2010-től SPS rendszer ÖSSZEFOGLALÓ (Budapest, 2009. 07. 31.)..45. oldal Döntések az ÚMVP támogatási kérelmeiről (Budapest, 2009. 07. 31.)......49. oldal A szőlőültetvények szerkezetátalakítására 3,1 milliárd (Budapest, 2009. 07. 31.)...50. oldal APPENDIX/MELLÉKLET - Interjú Philippe Castaing-gal, a Monsanto alelnökével a Monsantóról és a fenntartható hozamokról...51. oldal 3
Newsletter/Hírlevél Kedvezmények gazdaságfejlesztési pályázatokban Jelentős kedvezményeket nyújtanak a pályázók számára az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Dél-Dunántúli Operatív Programja (DDOP) keretében kiírt új pályázati konstrukciók, a támogatási feltételek könnyítésével csökkenthetők a válság hatásai - mondta Márton György, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (DDRFÜ) ügyvezető igazgatója. A kedvezmények, amelyek a már korábban kiírt pályázatokra is érvényesek, hozzájárulnak ahhoz, hogy a régióban, a gazdaságfejlesztés területén még több sikeres projekt valósuljon meg. Az aktuális gazdaságfejlesztési lehetőségek támogatják a telephelyfejlesztést, a regionális ipartelepítést, vállalkozói tanácsadás igénybevételét, és a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztését. A 2009-es év második felében várható kiírások üzleti infrastruktúra (ipari parkok, iparterületek, inkubátorházak) és vállalkozások közötti együttműködések (klaszterek) fejlesztésére irányulnak majd. A gazdaságfejlesztési konstrukciók keretében több mint 13 milliárd forintra pályázhatnak a régió gazdasági szereplői és önkormányzatai. Ezzel az előző időszakhoz képest a 2009-2010-es pályázati időszakban több mint duplájára nő a támogatási keret - emelte ki Márton György. A pályázati támogatások elnyerését könnyítik azok a változások, amelyek a megváltozott környezetre reagálva igazodnak a gazdaság igényeihez. A 2009-2010-es pályázati időszakban az ügymenet egyszerűsödik, a bírálat gyorsul, az értékelési folyamat áttekinthetőbbé válik. Budapest, 2009. 07. 01. Cégbejegyzés a kormányzati portálon is júliustól A kormányzati portálon keresztül is elindíthatják a cégbejegyzést július elsejétől a társaságokkal foglalkozó ügyvédek. Az elektronikus ügyintézés ezzel kiteljesedett, a cégek összes ügyét a jövőben elektronikus úton is le lehet bonyolítani. Az e-mailes ügyintézés is megmarad, emellett a kormányzati portál ügyfélkapuján keresztül is meg lehet tenni a cégbejegyzéseket a jövőben. A hozzáféréshez ugyanaz a módszer, mint korábban, az ügyfélkapun való belépéshez jelszót kell választani a magyarorszag.hu kormányzati portálon. A cégbejegyzéshez a kérelmeket ugyanazokon a formanyomtatványokon lehet majd beküldeni, mint az e-mailes megkeresés esetében. A kormányzati portálon keresztül történő ügyintézésnél az aláírás módszere sem változik. A kormányzati portált ehhez egy újabb menüponttal egészítették ki, amelynek segítségével lehet elindítani a cégbejegyzést. Aláírás is kell Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tájékoztatása szerint a cégtörvény rendelkezései értelmében, a kormányzati portál igénybe vétele esetén is - hasonlóan az e-mailen keresztüli beküldéshez - kötelező az elektronikus kérelmeket minősített elektronikus aláírással hitelesíteni. A cégeljárásban használt kérelmek kormányzati portálon keresztül történő beküldéséhez a beküldőnek ügyfélkapus hozzáféréssel kell rendelkeznie. Az ügyfélkapu nyitásáról a részletes tájékoztató a http://www.magyarorszag.hu/segitseg/ugyfelkapu/regisztracio oldalon érhető el. 4
Be kell nyújtani az "e-aktát" Az ügyvédeknek, a cégek jogi képviselőinek a kérelmeket a cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló - 21/2006. (V. 18.) IM - rendeletben meghatározott, a Céginformációs Szolgálat honlapján közzétett definíciónak megfelelő nyomtatványkitöltő programok, illetve nyomtatvány minták szerint e-aktaként kell beküldeniük. A nyomtatványok kitöltését követően - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - a benyújtani kívánt dokumentumokat valamely aláíró program (így például az e-szigno, a Mokka, továbbá fejlesztéstől függően bármilyen más aláíró program) segítségével e-aktává kell átalakítani, majd az így létrejött elektronikus aktát alá kell írni. Ha az akta aláírását követően a jogi képviselő az ügyfélkapus beküldést választja, akkor először az aláíró programon belül ki kell választani az ügyfélkapus beküldésre szolgáló menüpontot. Második lépésként, a menüpontra kattintás után (amely egyben elvégzi az aláírt e-akta ügyfélkapus feldolgozást lehetővé tevő "KR borítékosítását" is), be kell jelentkezni az ügyfélkapuba. A bejelentkezés után A bejelentkezését követően a "dokumentumfeltöltés" menüpontot, majd pedig a "használom a szolgáltatást" menüt kell kiválasztani. Ezt követően az aláírt e-aktát tartalmazó KR borítékot a "kiválaszt" gombra kattintva a dokumentumfeltöltő alkalmazás automatikusan választja ki, amelyet a "feltöltés" menü segítségével lehet a tárhelyre feltölteni. A sikeres feltöltés után a kormányzati portál nyugtát állít ki az elküldésről, amelyet az ügyfél értesítési tárhelyén helyez el. A cégszolgálat a kormányzati portálon keresztül történő beküldés esetén is automatikusan elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátott tértivevényt állít ki a kérelem beérkezéséről, illetve a kérelem informatikai vizsgálatának eredményéről, amelyet a beküldő e-mail címére küldenek el. Budapest, 2009. 07. 01. OKSZ: a multikat védi az új élelmiszer termékpálya törvény Az Országgyűlés által elfogadott élelmiszer termékpálya törvény a világ legnagyobb multinacionális élelmiszergyártóit védi, és meghiúsítja azt a törekvést, hogy a magyarországi üzletek polcaira 80 százalékban magyar áruk kerüljenek - állítja az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A szervezet közleményében hangsúlyozza: a jogszabály kizárólag a kereskedők és az élelmiszeripari beszállítók kapcsolatára terjed ki, és hiányzik belőle a magyar mezőgazdasági kistermelők és a tőlük vásárló élelmiszeripari gyártók, valamint felvásárló szervezetek kapcsolatainak rendezése. A sarki fűszeres ellentéte Az agrárpiaci rendtartás módosítása feltehetően ütközik az uniós joggal, míg a forgalmazói termékpálya törvény alapján a "sarki fűszeres szembekerült a legnagyobb multinacionális élelmiszergyártókkal" - fejti ki az OKSZ. Az OKSZ szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a törvény előkészítésével érdemben felmondta az április 9-én aláírt Élelmiszer Termékpálya Kódexet, mivel a kereskedők a gazdasági válságban nem tudják egyidejűleg vállalni a kódex és a hétfőn elfogadott jogszabály terheit. Hozzáteszik: a jogszabályok kidolgozásáról az OKSZ-nek nem volt tudomása. 5
Vádak és versenyjog A kereskedelmi szövetség azt is szaktárca vezetőinek szemére veti, hogy nem voltak hajlandóak egyeztetni a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH) a kódex aláírása előtt, annak ellenére sem, hogy az OKSZ többször is felvetette versenyjogi aggályait. A GVH korábban versenyjogi eljárást indított az Élelmiszer Termékpálya Kódex aláírói ellen, mivel előzetes álláspontjuk szerint a dokumentumnak lehetnek a versenyjoggal ellentétes pontjai. A hatóság korábbi tájékoztatása szerint az év végén várható döntés a kérdésben. Budapest, 2009. 07. 01. EFSA: a MON 810 nem káros az egészségre és a környezetre Megerősítette az Európai Unió élelmiszer-biztonsági hivatala (EFSA) azt az álláspontját, hogy a több uniós tagországban betiltott amerikai génkezelt kukoricafajta, a MON 810 nem tekinthető károsnak az emberi vagy állati egészségre, illetve a környezetre. A vélemény alapján várható, hogy az Európai Bizottság azt javasolja majd: újítsák meg a termék uniós forgalmazására a múlt évtized végén kiadott tízéves engedélyt. Ez akár egyfajta áttörésnek is lenne tekinthető az EU és a génmódosítás (gm) ügyében. Ugyanakkor hat EU-tagállam, köztük Magyarország egy szerződéses záradék alapján jelenleg nem engedélyezi ennek a fajtának a termesztését. Kutatások és eredmények Egyes kutatások, illetve az ellenzők szerint ez a fajta egyebek között rontja a talaj termelékenységét, negatív hatással van egyes lepkék és rovarok életkörülményeire, és több növényvédőszert termel, mint amennyi egyszeri permetezéssel engedéllyel kijuttatható. Másfelől a müncheni Technische Universität kutatói bebizonyították, hogy a génmódosított kukoricával táplált szarvasmarhák pontosan ugyanolyan tejet adnak, mint hagyományos takarmánnyal etetett társaik. Az eredmények szerint a tehenek szervezete ugyanúgy képes megemészteni a génmódosított kukoricát, ahogyan a többi takarmányt, a táplálkozásban bekövetkezett változást pedig sem az állatok vérében, sem pedig a tejükben nem lehetett kimutatni. A Heinrich Meyer professzor által vezetett csoport 2005 májusától 25 hónapon át etetett 18 szarvasmarhát hagyományos takarmánnyal, 18 másikat pedig génmódosított kukoricával. Az állatok vérét és tejét havonta vizsgálták a kutatók, akik az eltérő eledelen élő tehenek ürülékét is elemezték. Alaposságukat bizonyítja, hogy a 36 állatnak összesen 38 ezer adatát értékelték ki, a kétféle takarmánnyal etetett tehenek között pedig nem lehetett érdemi különbséget tenni. A vizsgálatok megkezdése előtt a legkritikusabb pontnak a génmódosított kukoricában található rovarölő fehérjét tartották, ám a kutatás alatt semmilyen elváltozást nem lehetett kimutatni az ezzel etetett állatok szervezetében. A 36 szarvasmarhának összesen 38 ezer adatát értékelték ki a német kutatók. A világ egyik legnépszerűbb gm-növénye A kísérlet során alkalmazott MON 810 jelzésű génmódosított kukorica a világ egyik legnépszerűbb gm-növénye, mivel a változtatásoknak köszönhetően ellenáll a kukoricamolynak, ami a termés egyik leggyakoribb veszélyeztetője. A tiltást fenntartani kívánó uniós államok álláspontja tehát az EFSA megerősített, a MON 810 kukoricát újfent 6
védelmébe vevő véleménye után nehezen lesz tartható. Elemzők szerint az EFSA várható döntéséről való értesülés is oka lehet annak, hogy az Európai Unió jogszabály-módosításának lehetőségét vetette fel a közelmúltban tíz tagország annak érdekében, hogy nemzeti döntés alapján tartósan tilthassa vagy korlátozhassa a génkezelt növények köztermesztését. Szakértők már korábban is felhívták a figyelmet arra, hogy ezt a kezdeményezést Magyarország mellett csak olyan országok írták alá, amelyekben jelentéktelen a mezőgazdaság, illetve a kukorica termesztésben mindenképpen gyengék. Nem írta alá viszont Franciaország, Németország, Olaszország, és ez az ami fontos. Még egyszer felhívjuk tehát a figyelmet arra: nagyon úgy tűnik, hogy Magyarország ezügyben abszolút tévúton jár... Brüsszel, 2009. 07. 01. Bulgáriában idén kisebb lesz a búzatermés Bulgáriában idén várhatóan 3,7 millió tonna búzát takarítanak be, kevesebbet a tavalyi 4,5 millió tonnánál, elsősorban a tavaszi aszály miatt, közölte a bolgár mezőgazdasági miniszterhelyettes. Szvetla Bacsvarova rámutatott, hogy a júniusban viszont rendkívül sok eső esett, és ez is ártott a vetésnek. Szerinte, ha folytatódik a csapadékos időjárás, akkor további tíz százalékkal is csökkenhet az idei búzatermés. A bolgár illetékes elmondta még, hogy az idei árpatermés várható 800-900 ezer tonna lesz, a tavalyi 1,2 millió tonna után. Brüsszel, 2009. 07. 02. Magyarország nyúlhúst szállíthat Oroszországba Magyarország nyúlhúst szállíthat Oroszországba - mondta Gilyán György moszkvai magyar nagykövet az orosz állat- és növény-egészségügyi felügyelet (Roszszelhoznodzor) vezetőjével Moszkvában folytatott megbeszélése után. A diplomata beszámolt róla: Magyarország most szeretné beindítani nyúlhúsexportját az orosz piacra, ahol van kereslet e termék iránt, kínálat viszont nincs. Gilyán György és Szergej Dankvert, a Roszszelhoznodzor vezetője megegyezett abban, hogy a közeljövőben egyeztetik, milyen állategészségügyi igazolással szállíthat Magyarország nyúlhúst az orosz piacra. A felek megvitatták az oroszországi exportban érdekelt magyar húsfeldolgozók közös ellenőrzésének programját. A Roszszelhoznodzor a megbeszélésről kiadott közleményében nagyon hatékonynak minősítette a magyar állategészségügyi szolgálat tevékenységét, hozzátéve: lehetségesnek tartja, hogy az orosz piacra szállító cégek listájára felvegyék a magyar szolgálat által ellenőrzött és ajánlott vállalatokat. Gilyán György ígéretet kapott arra, hogy az orosz fél napokon belül hivatalosan engedélyezi néhány olyan magyar húsipari cég oroszországi exportjának felújítását, amelyeket szállításait Moszkva közel egy éve korlátozta. Ennek az volt az oka, hogy az illető cégek termékeiben az - európai uniósnál alacsonyabb - orosz egészségügyi határértékeket meghaladó mérgező anyagokat találtak. A magyar cégek azóta intézkedtek ennek kiküszöbölésére. Brüsszel, 2009. 07. 02. 7
Bővülnek az agrárium lehetőségei Mostantól, pontosabban 2009. július 1-től az EU által jóváhagyott mezőgazdasági csoportmentesség alapján lehetősége nyílik az agrárvállalkozásoknak, hogy fejlesztési vagy beruházási hiteleikhez igénybe vegyék az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kedvezményes készfizető kezességvállalását. Ezt Ulrich Anikó, az alapítvány ügyvezető igazgatója jelentette be. Komoly siker "Komoly sikerként könyveljük el, hogy az EU által jóváhagyott kezdeményezésünkre a mezőgazdasági csoportmentességi rendeletet előnyeiből a magyar gazdálkodók is részesedhetnek"- mondta Ulrich Anikó. "Mivel az Alapítvány missziója az agrárium segítése, bízunk benne, hogy a 400 000, illetve az 500 000 eurós támogatási küszöb alkalmazásával sok gazdálkodónak lesz lehetősége fejleszteni" - tette hozzá az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója. Felduzzadt "agrár de minimis" keret Az új támogatási kategória alkalmazásával az alacsony, 7500 eurós "agrár de minimis" keretet meghaladóan akár 500 000 eurós mértékig is terjedhet a vállalkozások által igénybe vehető támogatás. A csoportmentességi jogcím alapján nyújtott kedvezményes díjú kezesség lehetővé teszi, hogy azok az agrárvállalkozások is kedvezőbb díjon juthassanak alapítványi kezességhez, akik az alacsony "agrár de minimis" keret túllépése miatt már csak piaci díjon kaphatnák azt. Új lehetőség a mezőgazdasági vállalkozásoknak Ezzel új lehetőséghez jutnak a mezőgazdasági vállalkozások, hiszen lényegesen nagyobb összegű hitelekhez kapcsolódhat a kedvezményes készfizető kezességvállalás. Azon vállalkozások, akik szeretnének élni az új lehetőséggel, a hitelnyújtó bankjukon keresztül tudják igényelni a kedvezményes kezességet. Az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2009. július 1-től fogadja a beérkező igényeket. Budapest, 2009. 07. 02. Milliárdos agrárhitelt is garantálhat a Garantiqa Akár milliárdos agrárhitelek garanciáját is vállalhatja a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., miután megjelent a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelete arról, hogy a garantőr intézmények kedvezményes készfizető kezességgel segítsék az agrárvállalkozásokat. A Garantiqa Hitelgarancia közleményben emlékeztetett arra, hogy a megemelt összegű kedvezményes készfizető kezesség vállalását az Európai Unió által jóváhagyott csoportmentesség teszi lehetővé. Kedvezményes garancia olyan állami támogatású hitelekhez kérhető, amelyeket a mezőgazdasági termékek elsődleges előállítását támogató beruházásra, vagy hasonló célból ingatlan építésére, gépek és berendezések vásárlására, szoftver vásárlására, művelési célú földvásárlásra vesznek fel, vagy amellyel fiatal mezőgazdasági termelők indulását támogatják. 8
A csoportmentesség jelentősége A közlemény hangsúlyozza: az elnyert csoportmentesség jelentőségét az adja, hogy a garantőr intézmények eddig kizárólag az agrárcégekre vonatkozó kisösszegű támogatást jelentő, "de minimis" szabályok alapján vállalhattak agrárcégnek készfizető kezességet, három évre összesen 7.500 euró értékű támogatástartalommal, vagy 56.250 euró egyedi garanciavállalással. A most megkapott csoportmentesség lehetővé teszi, hogy a felsorolt követelményeknek megfelelő hitelekre állami viszontgarancia mellett, bármely három évre 400.000 euró, kedvezőtlen adottságú térségben működő kkv-k esetében pedig 500.000 euró támogatástartalomig elmenjen a garantőr intézmény. Radnai György, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója szerint az új támogatási forma a piaci garanciadíjnál lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosít az agrárvállalkozások számára. Növelték a garanciaállományt A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az első félévben 15.532 szerződés keretében 189 milliárd forint összegben vállalt garanciát, döntő többségében kis- és közepes vállalkozások (kkv) hiteleire - közölte a társág. A szerződések száma és garanciák értéke az első félévben egyaránt 11 százalékkal bővült. A Garantiqa az első félévben bevezette a kkv-hitelek átütemezését célzó hitelek garantálását, és garanciát vállal az állam valamennyi kkv-támogatási hitelprogramjához, így az Új Magyarország Forgóeszköz Hitelhez vagy a mikrohitelhez is. A társaság közölte, hogy uniós lobbizással elérték, hogy bővüljenek garanciavállalási lehetőségei. Ennek keretében a társaság általános csoportmentességi alapon akár már ma költségvetési viszontgaranciával vállalhat 2,5 milliárd forintos garanciát beruházási, fejlesztési, környezetvédelmet szolgáló, vagy éppen foglalkoztatási és kutatás-fejlesztési (k+f) hitelekhez. A de minimis támogatásokon kívül 2010-ig ugyancsak EU felhatalmazással akár 500 ezer euró támogatást is nyújthat a Garantiqa garanciavállalás formájában kkv-k részére, ha azok a válság hatására kerültek nehéz pénzügyi helyzetbe. Június végétől agrár csoportmentességi alapon három évre 400 ezer euró - hátrányos helyzetű térségben 500 ezer euró - támogatás tartalomig garantálhat agrárhiteleket a társaság. Mikrovállalkozások angyalai Az intézkedések eredményeként a növekvő szerződésszám mellett a tavalyi 35 milliárd forinttal szemben idén az első félévben 52 milliárd forint egyedi bírálatos nagy összegű hitelre vállalt garanciát a társaság. Ennek ellenére a bankok továbbra is elsősorban a mikrovállalkozások hitelezésénél kérik a Garantiqa közreműködését, az idén kötött szerződések 77 százaléka együttesen 80 milliárd forint értékű garanciát takar. A Széchenyi Kártyához kapcsolódó kezességvállalás értéke úgy emelkedett 9 százalékkal 64,8 milliárd forintra, hogy a szerződésszám csak 2 százalékkal nőtt. A bankokkal kötött keretmegállapodások alapján "csomagban" vállalt garanciák értéke az első félévben nem emelkedett, de számuk 8 százalékkal 13.700 szerződésre nőtt. Budapest, 2009. 07. 03. 9
Új uniós forráslehetőség nyílhat kisvállalkozásoknak Új finanszírozási eszközre tett javaslatot az Európai Bizottság, ez a kisvállalkozásoknak, illetve azoknak nyújtana hiteleket, akik munka nélkül maradtak, és saját kisvállalkozást szeretnének indítani. Ezt Vladimír Spidla foglalkoztatási biztos az uniós "kormány" szokásos heti ülése után jelentette be. Mint a biztos elmondta, a 100 millió eurós kezdő költségvetésnek köszönhetően a nemzetközi pénzintézetekkel, többek között az Európai Beruházási Bankkal (EIB) közös kezdeményezés keretében több mint 500 millió euró válik elérhetővé. Az Unió idén 3,5 millió munkahelyet fog elveszíteni a gazdasági válság következtében... Új esélyek A jelenlegi recesszió idején könnyebben hozzáférhető, új vállalkozás indítására vagy kezdő vállalkozás fejlesztésére igénybe vehető hitelekkel szeretnénk esélyt adni a munkanélkülieknek az újrakezdésre. Továbbá segítséget szeretnénk nyújtani ahhoz, hogy a kisvállalkozások a válság ellenére fejlődjenek - mondta Spidla. Emlékeztetett, hogy a jelenlegi gazdasági visszaesés a súlyos likviditási problémák okozta pénzügyi válságként indult: a bankok egyik napról a másikra nem hiteleztek egymásnak, de nem hiteleztek a vállalkozó és munkahelyeket teremtő magánszemélyeknek sem. Az új eszköz azoknak a helyzetét igyekszik megkönnyíteni, akiknek a jelenlegi, hitelszűke jellemezte környezetben nehézséget okozhat finanszírozáshoz jutni vállalkozás indításához. Kicsik, figyelem! Az EU-ban a 25 000 euró alatti hitelek számítanak mikrohitelnek. Tíz alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vállalkozásokra, illetve olyan munkanélküliekre vagy inaktív személyekre szabott hitelről van szó, akik szeretnének önfoglalkoztatóvá válni, de nem jutnak hozzá a hagyományos banki szolgáltatásokhoz. Európában az induló vállalkozások 99 százaléka mikro- vagy kisvállalkozás, és ezek egyharmadát munkanélküliek alapítják. A brüsszeli bizottság javaslatáról az uniós tagállamok kormányai és az Európai Parlament fognak dönteni. A bizottság számítása szerint az új eszköz jövőre válik hozzáférhetővé. Brüsszel, 2009. 07. 03. Öt százalékkal nőtt az élelmiszer kiskereskedelmi forgalma Értékben 5 százalékkal nőtt az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma 2008 június-2009 májusban, az előző év hasonló időszakához képest, mennyiségben ugyanakkor 2 százalékkal csökkent - közölte a Nielsen piackutató vállalat. A Nielsen által mért 90 élelmiszer kategória bolti eladásában az élelmiszerek együttes forgalma meghaladta az 1.300 milliárd forintot. A legnagyobb forgalmú húskészítmények bolti eladása az előző évhez képest értékben 6 százalékkal emelkedett, és meghaladta a 205 milliárd forintot. Az utána következő sör bolti eladása stagnált, a sajté 3 százalékkal lett nagyobb, a szénsavas üdítőitalé pedig nem változott. A Nielsen felmérésre szerint a legnagyobb forgalmú húsz kategórián belül kétszámjegyű volt a forgalomnövekedés az étolaj (22 százalék) és a margarin (15) kereskedelmében. Az élelmiszerek közül kiemelkedően, 15 és 37 százalék között nőtt értékben például a rizs, az energiaital, a bors, a ketchup, a mustár, a majonéz és a vajkrém bolti eladása 2008 júniusa és 2009 májusa között az előző évhez képest. A mennyiségben mért bolti eladás 3-6 százalékkal emelkedett a legnagyobb forgalmú kategóriák közül a következőkből: sajt, tejföl, 10
gyümölcsjoghurt, édes keksz és praliné. Az is kiderül a felmérésből, hogy a lakóhely közeli szupermarketeket és diszkontokat egyre nagyobb arányban részesítik előnyben a vásárlók. A vásárlási szokások lassú átrendeződésének következtében az élelmiszerek kiskereskedelmi eladásából a szupermarketek piaci részesedése 15 százalékkal, a diszkontoké 5 százalékkal nőtt, egyik évről a másikra. Ugyanakkor a kevesebb vásárlás miatt a hagyományos, 200 négyzetméteres és kisebb üzletek piaci részesedése 8 százalékkal csökkent. Budapest, 2009. 07. 03. Legalább 4,4 milliárd forint lesz a kárenyhítési alapban Várhatóan legalább 4,4 milliárd forint lesz az agrár kárenyhítési alapban, azonban ez az összeg az igények függvényében és a tisztességes kárenyhítés elvének figyelembe vételével emelkedhet. Ezt Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára mondta. Az államtitkár annak kapcsán beszélt erről, hogy az Országgyűlés hétfőn elfogadta az agrár-kárenyhítési törvény módosítását, amelynek köszönhetően a fagy, az aszály és a belvízkár mellett a jégkárt szenvedett termelők is részesülhetnek kárenyhítésben. Kik kaphatnak pénzt? Azok a termelők kaphatnak pénzt, akik június 30-ig befizették saját részüket az alapba, és 15 napon bejelentik a kárt a kárenyhítési rendszerbe. Jelezni kell a káreseményt a földhivataloknak is. További feltételként az kaphat támogatást, akinek a korábbi 3 év árbevételéhez képest legalább 30 százalékkal csökken az idei árbevétele. Hozzátette: jövő hétre lesz látható, hogy pontosan mennyi pénz érkezett be a 2,2 milliárd forintos termelői összegből az alapba. A cél a 40-60 százalékos kárenyhítés Gőgös Zoltán kiemelte: a cél a 40-60 százalékos kárenyhítés. Az államtitkár szerint a 2006- ban megnyitott kárenyhítési alapba befizetett 2,2 milliárd forintos termelői összegen felüli, legalább 2,2 milliárd forintos állami hozzájárulás valószínűleg nem lesz elég a károk enyhítésére. A forrás biztosítására a kormány később, valamikor az őszi betakarítás idején visszatér, amikor egyértelmű lesz, hogy a termést milyen mértékben csökkentették a törvényben szereplő káresemények - tette hozzá. A "jégháló" támogatása A tárca azon is dolgozik, hogy az úgynevezett "jégháló", amely gyakorlatilag 100 százalékos védelmet nyújt jégverés ellen, az ősszel megnyíló kertészeti támogatási rendszerben önállóan is benne legyen. Az FVM államtitkára az élelmiszer termékpálya kódexszel kapcsolatban elmondta: az július elsejével hatályba lépett, azonban az aláírók nagy része úgy döntött, hogy amíg a Gazdasági Versenyhivatal eljárása le nem zárul, addig magukra nézve nem tartják kötelezőnek a kódex rendelkezéseit. Fontos azonban, hogy a kódexben a termelői és a feldolgozói oldal megállapodása is érvényesüljön - mondta Gőgös Zoltán. Budapest, 2009. 07. 03. 11
FruitVeB: konszolidálódott a dinnyepiac Az idén sikerült kiküszöbölni a dinnyepiacon a korábbi évekre jellemző zavarokat a Magyar Dinnye Szövetség, valamint a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) együttműködésének köszönhetően - mondta Mártonffy Béla, a FruitVeB ügyvezető igazgatója. Az együttműködés a biztonságos piaci ellátást célozza elsősorban, vagyis, hogy a vevő jó minőségű árut kapjon,a megfelelő időben. Fel kívánnak lépni a nem kívánatos piaci jelenségek ellen is, megakadályozva például egyes piaci szereplők árletörő tevékenységét. A szakember szerint az előzetesen becsültekhez képest 15-20 százalékkal kevesebb dinnye termett az idén, az össztermés várhatón nem éri majd el a 200 ezer tonnát. Az ügyvezető igazgató elmondta: a piaci konszolidációnak köszönhetően a Magyar Dinnye Szövetséghez tartozó termelők az árujukat 6-8 forinttal többért tudták eladni, mint azok, akik alkalmanként értékesítették a felvásárlóknak. A szövetséghez tartozók átlagosan 32-35 forintos kilogrammonkénti árat kaptak gyümölcsért, míg az egyedileg értékesítők 25-27 forintot. A magyar dinnye mintegy 60 százalékát külföldön értékesítik. Kedvezőtlen, hogy a német és az osztrák vásárlók általában a "legvégsőkig" kitartanak a mediterrán termelők mellett, és csak annak elfogytával vásárolják a magyar dinnyét. Cseh- és Lengyelországban ugyanakkor keresik a magyar árut. Békés megyében, ahol a hazai összdinnyemennyiség mintegy 50 százaléka terem, a hónap közepére az idei termés mintegy 80 százalékát már leszüretelik. Ezt követően kerül majd a piacra egyebek között a hevesi, a szabolcsi, a tolnai dinnye. Jelenleg a piacokon és a boltokban 90-150 forintért juthatnak hozzá a vásárlók a görögdinnyéhez. Budapest, 2009. 07. 04. Tovább javult a külkereskedelmi mérleg a KSH szerint A külkereskedelmi mérleg 323 milliárd forint (1,049 milliárd euró) aktívumot mutatott január-áprilisban, ami 237 milliárd forint (718 millió euró) javulás a 2008. január-áprilisi 86 milliárd forint (331 millió euró) aktívumhoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az idén január-áprilisban a kivitel volumene 22 százalékkal, a behozatalé 26 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A 2009. január-áprilisi forgalom forintban mért árszínvonala exportban és importban egyaránt közel 7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a cserearány nem változott. A forint a főbb devizákhoz képest 17 százalékkal, ezen belül az euróhoz viszonyítva 14 százalékkal, míg a dollárhoz képest több mint 30 százalékkal gyengült. A külkereskedelmi termékforgalom devizaárszintje több mint 8 százalékkal csökkent. Áprilisban a külkereskedelmi egyenleg 125 milliárd forint (430 millió euró) többletet mutatott, ami 115 milliárd forintos (381 millió eurós) javulást jelenti 2008 áprilisához képest. Az export 29 százalékkal, az import 35 százalékkal csökkent euróban számolva éves bázison. A külkereskedelmi mérleg január-márciusi aktívuma 198,1 milliárd forint (619,1 millió euró) volt, 123 milliárd forinttal (337 millió euróval) magasabb az egy évvel korábbinál. A külkereskedelmi mérleg 2008. január-áprilisban 88 milliárd forint (341 millió euró) aktívumot mutatott, ez 166 milliárd forint (648 millió euró) javulás volt a 2007. január-áprilisi 78 milliárd forint (307 millió euró) passzívumhoz képest. 12
Csökkenő export-import adatok Az idén az első négy hónapban az export csaknem 60 százalékát, az import közel felét kitevő gépek és szállítóeszközök forgalmának volumene az átlagnál nagyobb mértékben csökkent: az export 27 százalékkal, az import 29 százalékkal volt kevesebb, mint 2008 azonos időszakában. Az árufőcsoporton belül a legnagyobb visszaesés a közúti járművek és az energiafejlesztő gép és berendezés forgalmában mutatkozott: kivitelben 39 százalék, illetve 32 százalék, behozatalban 47 százalék, illetve 43 százalék volt a volumencsökkenés. A KSH adatai szerint exportban hasonló mértékű, 32 százalékos volumencsökkenés mutatkozik az általános rendeltetésű ipari gép és berendezés termékeknél is. A híradástechnikai termékek kivitele 19 százalékkal esett vissza az uniós országokba irányuló áprilisi kiszállítás növekedésének köszönhetően. A feldolgozott termékek kivitelének és behozatalának volumene 2009. január-áprilisban 17 százalékkal, illetve 20 százalékkal volt kevesebb, mint 2008 azonos időszakában. Az árufőcsoporton belül a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek exportja és importja továbbra is 6 százalékos, illetve 11 százalékos volumennövekedést mutat. A legnagyobb visszaesést a vas- és acélterméknél mérte a hivatal: az export 41 százalékkal, az import 42 százalékkal csökkent. Az élelmiszerbiznisz virágzik Az energiahordozók behozatalának volumene 2009 első négy hónapjában 33 százalékkal volt kevesebb, mint 2008 azonos időszakában. Ezen belül a kőolaj és kőolajtermékek importja 26, a gázbehozatalé 46 százalékkal esett vissza, miközben a kőolaj és kőolajtermékek árszintje 33 százalékkal csökkent, a gázé viszont 75 százalékkal emelkedett. A KSH közölte, hogy a villamosenergia-import árszintje az elmúlt év azonos időszakához képest 19 százalékkal nőtt, az import volumene nem változott. Az összenergia-forgalom az év első négy hónapjában 103 milliárd forinttal járult hozzá az egyenleg javulásához. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene, a többi árufőcsoporttól eltérően, 2009. január-áprilisban 9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet, miközben az importvolumen szintén 9 százalékkal esett vissza. Az export növekedésének legfőbb tényezője a gabonakivitel 43 százalékos bővülése volt, a gabona és gabonakészítmények árszintjének mintegy 25 százalékos csökkenése mellett. Az importban az állati takarmány, valamint a dohány és dohányáru volumene az átlagnál nagyobb mértékben, 26, illetve 23 százalékkal esett vissza. EU-ba és EU-n kívül Az Európai Unióba irányuló kivitel és az onnan származó behozatal volumene 2009. januáráprilisban 19 százalékkal, illetve 25 százalékkal volt kevesebb, mint az előző évben. A külkereskedelmi mérleg aktívuma az unió egészét tekintve mintegy 32 százalékkal növekedve 850 milliárd forintot ért el. Az EU-n kívüli országokba irányuló export és az onnan származó import volumene 2009. január-áprilisban 32 százalékkal, illetve 28 százalékkal esett vissza 2008 január-áprilisához képest. A külkereskedelmi forgalom hiánya a harmadik országos forgalomban 527 milliárd forint volt. A mérleg a KSH szerint ebben a relációban 31 milliárd forinttal javult az elmúlt év azonos időszakához képest. Az ázsiai országok vonatkozásában az egyenleg - nagyrészt a gépipari import értékének jelentős visszaesése következtében - ennél nagyobb mértékben javult, a passzívum mértéke 71 milliárd forinttal, 636 milliárd forintra csökkent. Az EU-n kívüli európai országokkal folytatott kereskedelem egyenlege 46 milliárd forinttal javult, és 56 milliárd forint aktívumot mutatott a KSH szerint az első négy hónapban. Budapest, 2009. 07. 04. 13
Coceral: csökken idén az uniós gabonatermés Várhatóan 285,27 millió tonna gabonát takarítanak be idén az Európai Unióban, a tavalyi 310,19 millió tonna után a termelők brüsszeli lobbyszervezetének új előrejelzése szerint. Magyarországon a korábban becsültnél több mint egymillió tonnával kisebb lehet a kukoricatermés - áll a Coceral jelentésben. Idén másodszor A szervezet másodszor készített előrejelzést az idén várható gabonatermésről. Márciusi első becslésében 286,44 millió tonnát valószínűsített a szervezet, a huszonhetek összesített termése tehát alig valamivel lehet kevesebb a korábban vártnál, országok szerinti bontásban viszont mutatkoznak nagyobb eltérések. Jobb lehet a termés a két legnagyobb gabonatermelőnél, Franciaországban és Németországban, Spanyolországban és Romániában pedig komoly visszaesés várható a tavaszi kilátásokhoz képest. Búza, árpa Búzából összesen 140,88 millió tonnát takaríthatnak be az uniós gazdák. Ebből Franciaországban a márciusban becsült 35,50 millió helyett 37,05 millió tonnát, a francia búzatermés így megközelítheti a tavalyi 37,39 millió tonnát. Németországban 24,95 tonna búzát arathatnak, szemben a korábban várt 23,96 tonnával, de a termés még így is elmarad a tavalyi 25,95 millió tonnától. Spanyolországban 4,50 millió tonna helyett 3,30 millió tonna lehet a búzatermés, Romániában pedig 5 millió tonna a márciusi jelentésben szereplő 6,15 millió tonna helyett. Árpából a Coceral szakemberei szerint 59,73 millió tonna lehet az EU termése, elmaradva a tavalyi 65,63 millió tonnától és az idén tavasszal becsült 61,27 millió tonnától. A csökkenés elsősorban annak következménye, hogy Spanyolországban a termés nem a márciusi helyzet alapján várt 9 millió, hanem 7,20 millió tonna lesz, áll a jelentésben. Kukorica Az uniós kukoricatermés 56,15 millió tonna lehet, alig kevesebb a tavasszal valószínűsített 56,37 millió tonnánál, de bőven elmaradhat a tavalyi 60,50 millió tonnától. A várthoz képest jóval kevesebb kukoricát takaríthatnak be Magyarországon - 8,06 millió tonna helyett 7,00 millió tonnát - és Romániában (7,00 millió tonna 7,75 millió tonna helyett), mindezt azonban ellensúlyozhatja a jobb franciaországi termés, amelyet a márciusi 14,43 millió tonnával szemben 25,69 millió tonnára becsül júliusi előrejelzésében a Coceral. Brüsszel, 2009. 07. 04. Több pénz: új kiírás a kockázati tőkeprogramban Megemelt kerettel várhatóan július 15-én jelenteti meg ismét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram pályázati kiírásait. A kiírás tervezetéről a potenciális pályázó kockázati tőkealap-kezelő szervezetek részvételével egyeztető fórumot tartottak. A NFÜ június elején eredménytelenné nyilvánította az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram keretében meghirdetett pályázatainak elbírálási 14
folyamatát, mivel a pályázók 70 százaléka nem jutott el az érdemi értékelési szakaszba, ami egyértelműen jelezte, hogy a pályázati kiírás pontosításra szorul. Plusz 6 milliárd Vági Márton, az NFÜ elnöke az ügynökség közleményében hangsúlyozta, hogy az előző eljárás tapasztalatait felhasználva a korábbinál átláthatóbb bírálati folyamatra készülhetnek a pályázók. Így a pályázati kiírások szakmai előkészítésében - a transzparencia érdekében, rendhagyó módon - 15 fős irányító bizottságot hoztak létre, amelyben a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület képviselői is helyet kapnak, a Transparency International lehetséges részvételéről pedig még egyeztetnek. Fontos változás lesz, hogy a felzárkózó régiók számára rendelkezésre álló keretösszeg 6 milliárd forinttal, így összesen 36,5 milliárd forintra nő, ehhez még hozzájön a Közép-magyarországi régió 4 milliárd forintos kerete, így a Kockázati Tőkeprogram uniós kerete 40,5 milliárd forintra emelkedik. Ehhez az alapkezelők további magántőkét hoznak a létrejövő alapba. Módosított pályázati eljárásrend A szakmai visszajelzések alapján az NFÜ a befektetési időszak hosszát a program uniós notifikációjában engedett legkésőbbi időpontra, 2013 decemberére tolja ki. Az NFÜ közlése szerint Vági Márton bejelentette: a pályázati folyamatban részt vevő alapkezelők érdekében levélben kérte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vezetőit, hogy a működésüket a pályázati folyamat késedelme miatt meg nem kezdő, új alapkezelők engedélyét a PSZÁF ne vonja vissza automatikusan. Az előző pályázati kiírás kapcsán felmerült szakmai észrevételek alapján az NFÜ több ponton pontosította a pályázatok eljárásrendjét, amelyben változás, hogy a pályázók tulajdonosi körének azonosításában a korábbinál fokozottabban érvényesül a transzparencia, vagyis még a szerződésük megkötése előtt nyilatkozniuk kell a nyerteseknek a befektetői magánforrásaik törvényes eredetétől. A határidő: augusztus 28. Az új pályázati körben a befektetői szándéknyilatkozat kötelező erejű lesz, valamint az erősebb befektetői kötelezettség vállalást erősíti az is hogy még a közreműködői szerződés aláírását megelőzően a nyerteseknek a teljes vagyoni hozzájárulás 5 százalékát letétbe kell helyezniük. Az értékelés során fontos szerepe lesz a pályázók szóbeli prezentációjának, amelyet a tervek szerint egy 3 fős, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület által javasolt szakemberekből álló grémium értékel majd. A pályázatok beadásának határideje a jelenlegi tervek szerint augusztus 28. Budapest, 2009. 07. 08. Még idő előleg igénylésre az ÚMFT nyerteseinek Meghosszabbította fél évvel az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) nyertes pályázói által igényelhető, megemelt összegű előleg nyújtásának határidejét a kormány - közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A döntés értelmében a 2009. december 31-ig megjelenő pályázati felhívások esetén az elnyert támogatás akár 40 százalékát is előlegként igényelhetik a pályázók. 15
Előleg: 40 százalék Az NFÜ közleményében emlékeztet arra, hogy a pénzügyi-gazdasági világválság és a hitellehetőségek szűkülésének kedvezőtlen hatásait igyekezett ellensúlyozni a kormány, amikor 2008 decemberében úgy döntött, hogy - elsősorban a gazdaságfejlesztési és a turisztikai beruházásokat, valamint a munkahelyi képzéseket támogató európai uniós pályázatoknál - az elnyert támogatás 40 százalékára emeli fel a pályázók által igényelhető előleg összegét. Az intézkedésnek köszönhetően elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint az önkormányzatok jutottak olyan többletforráshoz, amely - sok esetben a drága és a válság miatt nehezen elérhető bankhiteleket kiváltva - lehetővé tette a projektek megvalósításának gyorsabb megkezdését, likviditásuk megőrzését. Míg 2008 decemberéig az ÚMFT keretében kifizetett előleg összege nagyjából 50 milliárd forintot tett ki, addig 2009 májusára már 52 milliárd forintot. Hat hónap helyett nyolc A kormány döntésének értelmében a megemelt összegű előleget 2009. június 30. helyett a 2009. december 31-ig megjelent pályázatok esetében igényelhetik a jogosult nyertes pályázók. Az időközi kifizetés igénylésének határidejére vonatkozó szabályok is változtak: a nyertes pályázók az előleg igénylésétől számított hat helyett ezután nyolc hónapon belül kötelesek a már megkezdett projektjük után időközi kifizetési igénylést benyújtani. Az NFÜ számításai szerint 2009-ben a regionális operatív programok pályázataival együtt összesen mintegy 300 pályázati kiírást hirdetnek meg, várhatóan több mint 920 milliárd forintos keretösszeggel. A most futó és az ezután megjelenő kiírásokat is figyelembe véve 2009-ben így várhatóan 116,7 milliárd, 2010 első felében pedig további 42 milliárd forint előleget kaphatnak majd meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv nyertes pályázói. Budapest, 2009. 07. 09. Cseh tudósok: jobb uniós biotechnológiai stratégiát! Cseh tudósok kiadták az úgynevezett "Fehér Könyvet", melyben az unió eddigi agrár biotechnológia iránti hozzáállásának megváltoztatását javasolják. A tudósok sürgetik a törvényhozókat, hogy racionális alapokon közelítsék meg a genetikailag módosított növények témáját, különös tekintettel a GM gabonával kapcsolatos törvénykezéseket. A Cseh Tudományos Akadémia szerint Európában sok tudóst zavar, hogy a biotechnológia ügye politikai és ideológiai előítéletek áldozatává vált. Néhány javaslat a "Fehér Könyv"-ből: - A genetikai módosításokat érintő törvények ne kerüljenek szembe a tudományos bizonyítékokkal. - A nemesítési technikákat alapvetően az eredmények fényében értékeljék, ne az eljárás alapján. - Az óvatosság elvét cseréljék komoly kockázat/hozam becslésre, mely az egész agrárium más szegmenseiben is használatos. - A kockázatbecslés mindig tartalmazza a hozamot, összehasonlítva más paralel technológiákkal. - A gazdasági kockázatok értékelésénél mindig vessék össze paralel technológiákkal. 16
- Ha a tagállamok megtilthatják olyan technológiák használatát, amelyek az Unió más országaiban megengedettek, akkor engedélyezniük kell olyan eljárásokat, melyek az unió más országaiban még nem engedélyezettek, feltéve, ha ez nem ellenkezik más országok gyakorlatával. Brüsszel, 2009. 07. 09. Állami támogatás a cukorrépa-termelőknek Engedélyezte az Európai Bizottság, hogy Spanyolország, Szlovákia és Magyarország állami támogatással segítse azokat az egykori cukorrépa-termelőket, akiket különösen súlyosan érintett a cukorágazat európai uniós reformját követő szerkezetváltás. Ezt az eszközt elvileg az uniós tagországok vehetik igénybe, ahol a cukorkvóta több mint 50 százalékkal csökkent. Magyarország esetében 39,6 millió, Spanyolországéban 58,9, Szlovákia esetében 25,6 millió eurós maximális segítségről van szó. Magyarországon az agrártárca nemrégiben már bejelentette, hogy az elmúlt években megszüntetetett négy cukorgyár térsége egy úgynevezett diverzifikációs program keretében vidékfejlesztési forrásokhoz juthat, és összesen mintegy 10 milliárd forintot lehet felhasználni térségfejlesztésre. Brüsszel, 2009. 07. 11. Válságköltségvetés jövőre az EU-büdzsé tervezetében Csökkentenék az Európai Unió tagországai a jövő évi uniós költségvetés kiadásait az Európai Bizottság javaslatához képest a nemzetközi gazdasági válság miatt. Az Európai Parlament szerint viszont "van mozgástér a célzottabb pénzköltésre". Az uniós tagországok kormányait képviselő tanács elfogadta azt a tervezetet, amelyet szeptemberben az Európai Parlamenttel is egyeztetnek. A végleges büdzsét az EP szavazza majd meg decemberben. A most elfogadott tervezet szerint 2010-ben az Európai Unió költségvetésének főösszege kötelezettségvállalási szinten 137,94 milliárd euró, kifizetési szinten pedig 120,52 milliárd euró lesz (a közösségi bruttó nemzeti jövedelem 1,02 százaléka). Középpontban a gazdaságélénkítés A brüsszeli találkozón részt vevő magyar delegáció közleménye emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság javaslatának középpontjában a gazdaságélénkítést segítő programok álltak, amelyeket a tanács is elsődleges fontosságúnak ítélt a jelenlegi gazdasági helyzetben. Emellett a tagországok fontosnak tartották, hogy a költségvetés az uniós célkitűzéseknek biztosítson megfelelő finanszírozását, reálisan tervezett és kiegyensúlyozott legyen, tartsa tiszteletben a költségvetési fegyelem, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, az adminisztratív kiadások tekintetében pedig szigorúan a szükségletekhez igazodó, takarékos legyen. Azt is kiemelték, hogy a büdzsének megfelelő nagyságrendű tartalékokat kell biztosítania az előre nem látható eseményekre is. Mind a mezőgazdasági, mind a külpolitikai kiadások kapcsán az Európai Bizottságtól módosító indítvány is várható az év későbbi szakaszában, ezeket a végleges költségvetés kialakításánál figyelembe kell majd venni. 17
Surján nagyobb biztonságot szeretne Surján László (KDNP), aki az Európai Parlamentben a 2010. évi költségvetés-előkészítő munkáját irányítja, közölte: a parlament nincs megelégedve a javaslattal. "Azt vártuk volna, hogy a krízis árnyékában a tanács olyan javaslatokat tesz, amelyek a válság szempontjából fontos területeket megerősítik" - fogalmazott a magyar képviselő, aki szerint ehelyett a tanács kellő logikai megfontolás nélkül, majdhogynem "fűnyíróelv" alapján csökkentette a bizottság tervezetét. "A parlament olyanná szeretné alakítani a költségvetést, amely növeli a polgárok biztonságérzetét a mostani bizonytalan világban" - fogalmazott Surján. Szerinte a miniszteri javaslattal szemben "van mozgástér a célzottabb pénzköltésre". Magyar delegáció: megfelelelő a kompromisszum A kormányközi tárgyalások után a magyar delegáció - amelyet Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár vezetett - közleményében úgy fogalmazott, hogy Magyarország érdekeinek az elfogadott kompromisszumos javaslat megfelel, "mert a költségvetési tervezetben az uniós prioritásaink tükröződnek". Elegendő forrás áll rendelkezésre a gazdasági válságból való kilábalás támogatására mind a versenyképességet és foglalkoztatást javító intézkedések, mind a kohéziós politika támogatásai keretében. Az agrártámogatások tekintetében folytatódik az új tagállamok felzárkóztatása, ennek keretében 2010-ben a magyar gazdáknak járó közvetlen támogatás az eredeti ütemezés szerint újabb 10 százalékponttal emelkedik. Átalakítandó nemzeti fejlesztési operatív programok Surján László ugyancsak úgy vélte: az magyar szemmel is jó, hogy a felzárkóztatásra szánt pénzeket és az agrárforrásokat a tanács nem kurtította meg. Az EP-képviselő elmondta azt is: az Európai Parlament nyilatkozatot ad ki, amely arra sürgeti a tagállamokat, hogy használják ki az uniós felzárkóztatási támogatások használatából eredő összes lehetőséget, és alakítsák át nemzeti fejlesztési operatív programjaikat úgy, hogy azok még inkább az állások megtartásának vagy növelésének és a termelés fokozásának irányában hassanak. Brüsszel, 2009. 07. 11. Katalónia elutasítja a GM-mentességet Katalónia visszautasítja a mentességet, - kijelölt területen termelnek génmódosított (GM) kukoricát - jelentette az Antama, a spanyol biotechnológiai egyesület. A katalóniai parlament szavazott így, elutasítva a mentességet az ILP platformmal szemben. Utóbbinak 100 ezer aláírás összegyűjtésével sem sikerült felülkerekednie a három legfontosabb parlamenti párt álláspontján. Az ILP kiemelte, hogy Németország és Franciaország visszautasította a GM növények termelését, így Katalónia a "legnagyobb GM növény termelő" Európában. Spanyolország pedig az Európai Unió legnagyobb GM kukorica termelője, a múlt évi adatok szerint több, mint 79.000 hektáron. Brüsszel, 2009. 07. 13. 18
Többet költenek a háztartások élelmiszerre az idén A magyar háztartások nettó jövedelméből az élelmiszerre és élvezeti cikkekre fordított költés az idén 26-26,5 százalékra nőhet a tavalyi 25 százalékról - mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója a piackutató friss felmérését ismertetve az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szakmai rendezvényén. Rámutatott: Magyarországon a kiadások szerkezete nem a fejlett gazdaságok költési szerkezetének irányába mozdul el, hiszen a legnagyobb kiadási tétel továbbra is az élelmiszerek és az élvezeti cikkek, míg lakásfenntartásra jövedelmük 23 százalékát költik a háztartások. Kozák Ákos kiemelte: a háztartások 2009-ben alacsonyabb szinten stabilizálódó kiskereskedelem-releváns fogyasztási kiadásokkal, és mérsékeltebb hitelfelvétellel reagálnak a gazdasági helyzetre. A gazdasági nehézségek visszavetik a mobilitással, hírközléssel, valamint a kultúrával és lakásfenntartással kapcsolatos háztartási költéseket - fűzte hozzá. Kisebb a sajátmárkás áruk aránya A GfK ügyvezető igazgatója ismertette: mintegy 5 százalékkal csökkent a sajátmárkás termékek piaci részaránya a napi fogyasztási cikkek piacán 2009 első negyedévében 2008 utolsó negyedéhez képest. Az első negyedévben az úgynevezett "A márkás", vagyis jobban promótált termékek piaci részaránya ugyancsak csökkent - átlagosan 9 százalékkal - a vidéki háztartásokat vizsgálva pedig még nagyobb - 11,3 százalékos - volt a csökkenés ezeknél a termékeknél - mondta Kozák Ákos. Úgy vélekedett: a jelenlegi gazdasági helyzetben néhány termékkategóriában felértékelődik az otthoni termelés szerepe, így ha a válságból való kilábalás elhúzódik, ez a tendencia Magyarországon is felerősödhet. Kevesebbet, olcsóbban A fogyasztók a válság első szakaszában, 2008 őszén-telén a vásárolt mennyiséget csökkentették, míg megfigyelhető, hogy 2009 január-februártól már az olcsóbb ár irányába is történt elmozdulás, vagyis nemcsak kevesebbet vásároltak, hanem emellett az olcsóbb árúkat keresték. A lakosság pénzügyi magatartásáról elmondta: nőnek a lakossági megtakarítások a felső középosztályban, míg a hitelezettek aránya csökkent, és 5 százalék körülire esett vissza a valamilyen hitelt felvenni szándékozók aránya is. Nőtt ugyan a lakosság finanszírozási képessége és megtakarítási hajlandósága, azonban ez egy kényszerű alkalmazkodás eredménye - összegzett Kozák Ákos. Budapest, 2009. 07. 13. Helyben a helyit! - kéri kitartóan Lengyel Zoltán A fuzárium-ügy kapcsán ismételten kéri az agrártárcát Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő (MDF) arra, hogy a helyben történő felhasználás céljára levágott állatok húsminősítésre vonatkozó előírásait változtassa meg, és adjon könnyítést a vágóhidaknak. Erről a képviselő tájékoztatta az agrarhaszon.hu-t. A fuzárium-ügy rávilágított, hogy termelőink, és a fogyasztók érdekében tovább kell fejleszteni az ellenőrzés hatékonyságát - hívta fel a figyelmet Lengyel Zoltán. Hozzátette: örömmel tapasztalják, hogy kezdeményezésükkel egyezően ma már feljelentés is született az ügyben. Ma már nyilvánvaló mindenki számára, hogy a szállítás, raktározás jelentősen emeli a minőségromlás kockázatát, a rossz minőséggel való keveredés lehetőségét. "Nekünk konzervatívoknak nagyon fontos, 19
hogy a válság időszakában a hazai termelők és fogyasztók egyaránt profitálhassanak a kiváló minőségű hazai élelmiszer-piacból. Ezért a Magyar Demokrata Fórum ismételten javaslatot tesz arra, hogy a lehető legjobb minőségű, és a legfrissebb termék juthasson a családok asztalára. Helyben a helyit!" - fogalmazott a képviselő. Ezért tavaly november 11.-ei kérésüket megismételve azt kérik az agrártárca vezetőjétől, hogy a helyben történő felhasználás céljára levágott állatok húsminősítésre vonatkozó előírásait változtassa meg, és adjon könnyítést a vágóhidaknak. Azt kérik, hogy heti 10-es vágásszámig ne kelljen minősíteni, minősítési díjat fizetni. Így a kis vágóhidak megőrzik működőképességüket. "Fontos kiemelni, hogy a húsvizsgálat elvégzése elengedhetetlen, de helyben fogyasztásra vágott állatok esetén a minősítés, azaz az osztályba sorolás nélkülözhető. Fontos megjegyezni, hogy kérésünkkel a hatósági állatorvosok is egyetértenek" - hívta fel a figyelmet Lengyel Zoltán. Javaslatuk bevezetésének eredményeként azt várják, hogy a kis vágóhidak nem mennek csődbe, lerövidül az áru útja, hamarabb kerülhet a fogyasztó asztalára a helyben előállított, levágott és elfogyasztott hús nemcsak frissebb, hanem a szállítás, hűtés, raktározás költségei, és az ezekből adódó környezeti terhelések is elmaradnak. A végeredmény pedig: friss, könnyen nyomon követhető hús, a minőségromlás lehetőségének minimalizálása, költségcsökkenés, vidéki munkahelyek megtartása és jelentős energia-megtakarítás. Budapest, 2009. 07. 14. Civilfejlesztési pályázatok három megyében A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kiírta a "Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztő szervezetek támogatása" című pályázatot a Társadalmi Megújulási Operatív Programban Somogy, Csongrád és Komárom-Esztergom megyében. Az NFÜ honlapján közzétett tájékoztató szerint a civil szervezetek komplex szervezetfejlesztése, azon keresztül pedig működésük hatékonyabbá és eredményesebbé tétele a célja a három megyében megjelentetett európai uniós pályázatnak. Az érintett megyékben működő, nagy tapasztalatú civil szervezetek adhatják át tudásukat, és szervezhetik meg más civil szervezetek képzését, felkészítését területükön. A konstrukció keretében a résztvevő civil szervezetek komplex szervezetfejlesztésére, azon belül egyebek között a szervezetek cél szerinti tevékenységéhez kapcsolódó, valamint jogi, pénzügyi, adózási, könyvviteli, informatikai, hálózatépítési, kommunikációs és más területeket érintő műhelymunkák szervezésére, tanácsadásra, valamint tréningek és képzések szervezésére, lebonyolítására igényelhető uniós támogatás. A pályázati kiírás keretében a 2007. január 1. előtt bejegyzett egyesületek és alapítványok, illetve konzorciumi partnerként közhasznú társaságok és közhasznú tevékenységet folytató nonprofit gazdasági társaságok igényelhetnek uniós támogatást olyan projektekre, amelyek Somogy, Csongrád, Komárom-Esztergom megye területén valósulnak meg. A pályázat keretében 25 millió és 50 millió forint közötti uniós támogatást lehet elnyerni. A pályázatokat 2009. szeptember 7. és 2009. szeptember 21. között lehet beadni. Budapest, 2009. 07. 14. 20