CIVIL FÓRUM Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3.
2015.február 9. Pakod Mit jelent a közhasznúság a törvény szerint? Érdemese-e egyáltalán közhasznúnak lenni? Ha igen, miért, ha nem, miért nem? Milyen szabályozások léptek életbe az új Ptk szerint. Melyek a legfontosabb azonnali teendők és határidők?
Tartalom Fontosabb jogszabályok Szervezeti formák A közhasznúság feltételrendszere Gazdálkodás, adománygyűjtés Számvitel Beszámolás, letétbe helyezés Közszolgáltatási szerződés Közfeladatok Hasznos linkek
Jogszabályok1. 2013.évi V.törvény, a Polgári Törvénykönyvről 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Civil tv.) 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről (Civil R.) 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról (Bnytv.)
Jogszabályok2. 2003.évi XCII. Törvény, az adózás rendjéről (Art.) 2000. évi C. törvény az számvitelről (Szt.) A közérdekű önkéntes tevékenységről szól 2005.éci LXXXVIII. Törvény (Kötv.)
Szervezeti formák egyesület egyesület különös formája: szövetség, civil társaság alapítvány
Szervezeti formák egyesület önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. jogi személy alapítvány [Ptk. 61. (1)] magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (mint alapító) tartós közérdekű célra hozza létre [Ptk. 74/A. (1)]
Szervezeti formák civil társaság természetes személyek nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására közösségi célú tevékenységük összehangolására vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatják [Ptk. 578/J. (1)] Egyszerűbb létrehozni Részt vehet a társadalmi életben
Főbb változások - közhasznúság feltételrendszere Közcélú tevékenység: személyek csoportja által, valamely a csoportnál tágabb közösség érdekében végzett tevékenység a közhasznú tevékenységnél általánosabb, bármely szervezet végezheti. Közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. Közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását.
Közfeladatok törvény az önkormányzatokról (2011.CLXXXIX.tv) 13.....különösen: Településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés, egészségügyi alapellátás, egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások, környezet egészségügy, óvodai ellátás, kulturális szolgáltatás: könyvtár, mozi, előadóművészeti tev.tám., kult.örökség helyi védelme, közművelődési tevékenység támogatása, szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások, hajléktalan ellátás, környezetés természetvédelem, közfoglalkoztatás, gazdaságszervezés, turizmussal kapcsolatos feladatok, sport, ifjúsági ügyek, nemzetiségi ügyek, közreműködés a közbiztonság biztosításában, hulladékgazdálkodás
Főbb változások Közhasznúság feltételrendszere Létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló közhasznú tevékenységet végez. 1. A társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik 2. Megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható
1. Megfelelő erőforrás Éves bevétele kettő év átlagában meghaladja az 1 millió forintot, vagy Két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív, vagy A személyi jellegű kiadások értéke eléri az összes ráfordítás egynegyedét.
2. Társadalmi támogatottság SZJA 1% bevétel eléri az államháztartási alrendszerekből származó támogatások nélkül számított összes bevétel 2%-át, vagy A közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét, vagy Legalább 10 fő önkéntes segíti tevékenységét.
Átmeneti szabály A korábbi szabály alapján közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállásúként nyilvántartásba vett szervezet 2014. május 31- ig közhasznú jogállású, ha letétbe helyezte beszámolóját. [Civil tv. 75. (5)]
Közhasznúsággal vállalni kell Beszámolóját letétbe helyezi: a beszámoló adatai alapján minden letétbehelyezés alkalmával az illetékes szerv megvizsgálja a feltételek teljesülését, ha a feltételek nem teljesülnek a közhasznú jogállást a bíróság törli. Közhasznúsági melléklet. (350/2011.Korm.r) Létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló közhasznú tevékenységet végez. Közfeladat teljesítése, jogszabályhelyek megjelölésével. A vezető tisztségviselők összeférhetetlensége A belső felügyelet rendje A működés nyilvánossága Közhasznú gazdálkodás szabályai-profit felosztás tilalma Vállalkozási tevékenység, hitelfelvétel,befektetési tevékenység Politika mentesség Kettős könyvvezetés
Kedvezmények SZJA 1% esetében a jogosultság alapja a közhasznú tevékenység folytatása. A közhasznú státusz feljogosítja a szervezetet, hogy kettő helyett a bejegyzést követő egy év elteltével elfogadja az 1%- os felajánlást. Nem kell adót fizetnie vállalkozási tevékenysége után (15%-khsznú, 10%-nem khsznú) Adományt fogadhat igazolást állíthat ki: adományozó kedvezménye, támogató kedvezménye (csökkenti az adományozó adományozás előtti eredményét, az adomány értékének 20%-a, további 20%-a tartós adomány esetén. Mentes a helyi iparűzési adó alól. Teljes, személyes illetékmentesség Stb.
Főbb változások gazdálkodás, adománygyűjtés Gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel az összbevétel kevesebb, mint 60 %-a lehet. Adománygyűjtés főbb szabályai: Önkéntes Nem járhat mások zavarásával Meghatalmazott is gyűjthet a szervezet céljaira Interneten és telefonon is gyűjthető adomány Be kell számolni az adomány felhasználásáról [350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet
Főbb változások - számvitel Kettős könyvvitel A közhasznú szervezet kettős könyvvitelt vezet. A korábban egyszeres könyvvitelt vezető szervezet az üzleti év kezdőnapjával (január 1-jével) térhet át kettős könyvvitelre. NINCS VÁLTOZÁS: a nem közhasznú szervezetnek a kettős könyvvitel vezetése nem kötelező.
Főbb változások beszámolás (számviteli) Beszámolási kötelezettség határidő: május 31. (mérleg-fordulónap minden civil szervezetnél: december 31.) minden civil szervezet elkészíti mérleg (egyszerűsített mérleg) eredmény-kimutatás (eredmény-levezetés) közhasznúsági melléklet (nincs külön közhasznúsági jelentés) + kettős könyvvitel esetén: kiegészítő melléklet
Beszámoló letétbe helyezése A számviteli beszámolót és közhasznúsági mellékletet meg kell megküldeni az Országos Bírósági Hivatal részére - május 31-ig. (2011. évi CLXXXI. törvény 105. (1) bekezdés) Országos Bírósági Hivatal 1363 Budapest Pf.: 24.
Közszolgáltatási szerződés...valamely közfeladat vagy annak egy része - ellátására a szerv nevében kötött írásbeli szerződés. A feladat finanszírozását szolgáló támogatás nem közszolgáltatási szerződés. 35. kimondja...állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerződést közhasznú jogállású civil szervezettel köthet.
Hasznos linkek www.nonprofit.hu www.civil.info.hu www.birosag.hu www.zalaifalvak.hu
Köszönöm a figyelmét! Zalai Falvakért Egyesület 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi út 10. Iroda: Zalaegerszeg, Kossuth L. utca 49-51. Tel.: 06-92/511-260, 06-30/9971-681 E-mail: zalafalu@t-online.hu