a gimnáziumok 3. évfolyama számára

a gimnáziumok 3. évfolyama számára 1

a gimnáziumok 3. évfolyama számára Erich Mistrík, Zoltán Janikovič

szerzők - autori: prof. PhDr. Erich Mistrík, CSc., Mgr. art. Zoltán Janikovič, PhD. fordította - preložila: Laukó Zsuzsanna lektorálták - lektorovali: prof. PhDr. Marta Žilková, PhD. prof. Ladislav Čarný, akad. mal. illusztrációk, sémák és fényképek - ilustrácie, schémy a fotografie: a szerző archívuma és a 140. és 143. oldalon felsorolt források fényképek - ilustračné fotografie: Výtvarná agentúra A1, Žilina - Ing. Jaroslav Horečný (borító) grafikai korrektúra és prepress - grafická úprava a prepress: Výtvarná agentúra A1, Žilina - Ing. Jaroslav Horečný, Ing. Jaromír Moškoř nyelvi korrektúra - jazyková korektúra: Krcsmériné Gyurkovics Mária A kiadványt a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sport Minisztériuma Művészet és kultúra a gimnáziumok 3. évfolyama számára néven 2012. március 27-én a 2012-1573/14876:3-919 határozati számon tankönyvvé nyilvánította. Az engedélyezési záradék 5 évig érvényes. A tankönyvhöz tartozik egy CD, melyen kibővített tananyag, filmrészletek, zene és egyéb anyagok találhatók. A CD tartalma az oktatók és a diákok számára készült a tankönyv szöveges részében lévő tananyag kiegészítésére és illusztrálására. A CD megrendeléséről a www.va1.sk honlapon találhatnak információkat. A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Schválilo Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky pod č. 2012-1573/14876:3-919 zo dňa 27. marca 2012 ako učebnicu umenia a kultúry pre 3. ročník gymnázií. Schvaľovacia doložka má platnosť 5 rokov. K učebnici je spracované CD, na ktorom sa nachádza doplňujúce učivo, ukážky z filmov, hudba a ďalšie materiály. Obsah CD slúži pre vyučujúcich a žiakov na rozšírenie a ilustrovanie učiva obsiahnutého v textovej časti učebnice. Informácie o objednaní CD nájdete na adrese www.va1.sk Všetky práva vyhradené. Toto dielo ani žiadnu jeho časť nemožno reprodukovať bez súhlasu majiteľov práv. Első kiadás - Prvé vydanie, 2012 Kiadó - Vydalo: Združenie EDUCO 2012, Prievidza Nyomda - Tlač: Patria I., spol. s r.o., Prievidza ISBN 978-80-89431-20-5

Művészet és kultúra Tankönyv a gimnáziumok 3. évfolyama számára Erich Mistrík, Zoltán Janikovič Kiadó: Združenie EDUCO 2012

TARTALOM Kulcs a tankönyv használatához 9 1. A giccs 11 A boldogság illúziója 12 2. A műalkotások 25 A mű mint a művész megnyilatkozása 26 A mű mint a szépség keresése 39 A mű mint szimbólum 58 A mű mint isten megjelenítése 68 Az aura nélküli mű 78 A mű mint örömforrás 91 3. Működés a kultúrában 105 Média a kultúrában 106 A művészet piaca 115 Visszaélés a művészettel 120 Befejezés 126 A szerzők ajánlása pedagógusoknak 128 Mellékletek 130 Irányzatok és stílusok az európai kultúrtörténetben 130 Összefoglaló könyvajánlás a művészet és kultúra 138 történetéhez

KULCS A TANKÖNYV HASZNÁLATÁHOZ A tananyag szövege, kérdések és fogalmak 1. kulcsszavak Szerző, a kép címe, keletkezésének ideje Feladatok és kérdések Munkánkkal és titkos vágyainkkal kapcsolatos reflexió Irodalmi művekből vett idézetek A tananyag kifejtése és a főbb fogalmak magyarázata. Kiegészítő képek További gondolatébresztő kérdések iskolába és iskolán kívülre. Alkotó, személyiségek A fejezetek közötti képek gondolkodásra ösztönöznek Mellékletek 1 A speciális szakkifejezések magyarázata. Nézd meg a DVD-n! 9

Psalle modulamina, Regensburg (Regensburg), 9. sz. Oskar Rózsa (*1974) 10

1. A GICCS 11

A BOLDOGSÁG ILLÚZIÓJA Cél: bizonyítékokat keresünk arra, hogy miért tartunk bizonyos tárgyakat giccsnek. Mit értünk giccsen? Rachef (i.e. 2500 körül), fáraó, aki a nagy szfinxet építtette. Az ilyen művek reprezentálják a giccsről alkotott általános elképzelésünket. Néhány dolgot már tudunk a giccsről: tudjuk, hogy a törpe mindig mosolyog, kicsi és a kertben áll. Tudjuk, hogy olykor a bányászoknak segít. Tudjuk, hogy a porcelán szarvasok és őzek mindig futnak valahová, miközben a szekrényben állnak. Tudjuk, hogy az angyalok a szépség, a költészet és a fantázia világából való misztikus lények. Miért nem képzeljük magunk elé a giccs szó hallatán a híres egyiptomi nagy szfinxet? Mi van, ha az is egy giccs? Veldon Simpson, építész, aki szfinxet épített Las Vegasban (Las Vegas). Gíza (Gíza), Egyiptom (Egypt), kb. i.e. 2500 Las Vegas (Las Vegas), USA (USA), 1993 12

Kinek tetszik jobban az első és kinek a második szfinx? Gondolkodjunk el azon, miért tartjuk az egyiket vagy másikat szebbnek? Próbáljuk meg öszszehasonlítani ennek a két szobornak a jellemzőit! Így olyan bizonyítékokat szerzünk, melyekkel alátámaszthatjuk döntésünket - az esztétikai értékelésünket. esztétikai értékelés Szfinx és piramis Egyiptomban (Egypt) Igazi történelmi emlék. I. e. 2500 körül jött létre, hogy őrizze az utat a piramishoz és a Nílushoz (Níl) közeli templomkomplexum között. Őrizte a halott fáraót és a szertartásokat, melyeket a gyászmise templomban tartottak. Az oroszlántestű, emberfejű lény eredete az ókori Egyiptomba (Egypt) nyúlik vissza. A szfinxek az ókori egyiptomiak vallási képzelőerejének részei voltak. Szent teremtményként tisztelték. A szfinx képe Egyiptomban (Egypt) a különböző korokban különböző istenségeket reprezentált a bebalzsamozók istenét (sakál), a nap istenét (sas), az istenített fáraót stb. Saját természetes kontextusában található, ahol kapcsolatot teremt az ókori egyiptomiak életmódjával - az ünnepségek és szertartások része. Színei régen lekoptak, egyhangúvá vált. Az arca eredetileg barnássárga vagy vöröses színű volt. Szfinx és piramis az USA-ban (USA) Új építmény, mely utánozza a történelmi építményeket. A 20. sz. végén jött létre (4500 évvel később, mint az egyiptomi), hogy őrizze a hotel bejáratát. Azért jött létre, hogy már messziről érdeklődést keltsen, hogy a gazdag turistáknak és a kaszinó játékosainak olyan érzésük legyen, hogy egy kivételes helyen vannak. És azért is, hogy a hotelt minden más hoteltől megkülönböztesse. Az ilyen teremtménynek nincsenek gyökerei az USA (USA) kultúrájában. Az USA (USA) kultúrájában nem jött létre semmi szfinxhez hasonló. Las Vegasban (Las Vegas) semmi mást nem kell ábrázolnia, mint az egyiptomi nagy szfinxet. Egy emlék utánzata, melyet új kontextusba vittek át. Nem kötődik az USA-ban (USA) élő emberek életmódjához. Színes, tarka. Sokkal halványabb, világoskék árnyalattal. Miért híres város Las Vegas (Las Vegas)? Keressük meg a térképen, milyen messze vannak egymástól ezek a szfinxek! 13

Egy Prágában (Praha) élő szlovák író sok könyvet írt az ókori Egyiptomról (Egypt) Ki volt ő? Komolyan megrongálódott. A természetes erózió, az arab képrombolás (ikonoklazmus) és a napóleoni ágyúzás tette tönkre. Élettelen, nem rendeznek mellette vallási szertartásokat. Már csak egy halott emlék és turista látványosság. Neve az ókori görög mitológiából származik. Az egyiptomiak másként nevezték, pontos nevét ma nem ismerjük. Az ókori Egyiptom (Egypt) kultúrájának és gazdaságának erejét mutatja. Egy piramis alakú sír előtt fekszik. Tutanhamon sírja a Királyok völgyében (Údolie kráľov) található, közel az egyiptomi Luxorhoz (Luxor), mely Gízától (Gíza) (ahol a nagy szfinx található) légvonalban kb. 500 km. Kahira (Káhira) mellett, Gízában (Gíza) található, nem Luxorban (Luxor). A piramisok a világ legnagyobb építményei, a nagy szfinx több ezer évig a legnagyobb szobor volt a világon - hossza kb. 45 m, a feje 4 m széles. Az egyiptomi piramisokban folyosók vannak, melyek a fáraók sírjaihoz vezetnek. Ezeken a szűk és kicsi tereken kívül a piramisokat kőhalmok töltik ki. Új, tehát ép. Élő, egy élő város része. A hotelba való belépést szolgálja és turista látványosság. Az első pillanattól kezdve szfinxnek hívták. Az USA (USA) kultúrájának és gazdaságának erejét mutatja. Egy piramis alakú hotel és kaszinó épülete előtt áll. A hotel belsejében többek között Tutanhamon fáraó sírjának teljes mása is megtalálható. Las Vegasban (Las Vegas) a Luxor Hotel előtt áll. 2010-ben ez volt a világ harmadik legnagyobb hotelje. A szfinx kb. két emelettel magasabb, mint az egyiptomi. A hotel belsejében található a világ legnagyobb átriuma, több emelet magas építményekkel, erkélyes hotelfolyosókkal és különböző egyiptomi látványosságokkal. Találunk még más különbségeket is? Nézzünk körül alaposan az interneten, ahol mindkét szfinxről és piramisról sok részletet találunk. A Las Vegas-i szfinxnek nagy sikere van, sok embernek tetszik. Lehet, hogy sokaknak közülünk is. Miért vonz bennünket? Nézzünk meg további összefüggéseket! Abban az időben, amikor Egyiptomban (Egypt) szfinxeket építettek, a világon pl. ilyen szobrokat alkottak: Szobor a Kiklád szigetekről (Kykladské ostrovy) kb. i.e. 2600, magassága 63 cm Szobor Észak Kaukázusból (severný Kaukaz) kb. i.e. 2500, magassága 8 cm 14

Amikor a szfinxet építették az USA-ban, a világban pl. ilyen szobrok épültek: Louise Nevelson (1899-1988) Louise Nevelson: A lemetszett árnyék. 1982, 300 x 360 cm Gina Pane, Assisi Szent Ferenc, háromszor, stigmákkal. 1987, 170 x 178 cm Az egyiptomi szfinx építése idején (i.e. 2500 körül), az emberek Egyiptomban (Egypt) képesek voltak alapvető sebészeti beavatkozásokra, Közép- Ázsiában (stredná Ázia) megzabolázták a lovat; i.e. 3000 körül Babilonban (Babylón) betömték a lyukas fogakat, i.e. 2700 körül a kínaiak selymet gyártottak, i. e. 2300 körül szintén a kínaiak először figyeltek meg egy üstököst. Az amerikai szfinx építése idején (a 20. sz. kilencvenes éveiben), Franciaország (Francúzsko) és Nagy-Britannia (Veľká Británia) közösen nyitotta meg az alagutat a La Manche csatorna (kanál La Manche) alatt (1987), az USA-ban (USA) először indították útjára a Columbia űrsiklót (1991), gyorsan fejlődött az internet, 1996-ban Japánban (Japonsko) elkezdték árulni a CD hordozókat és Skóciában (Škótsko) megszületett a Dolly nevű juh mint az első klónozott emlős. Megmaradt a kérdés nekünk melyik szfinx tetszik jobban? Mi történik, ha egyik sem vagy éppen mindkettő tetszik? Ki és minek alapján dönti el, hogy melyik álláspont a helyes? Térjünk vissza a múlt tanévben tárgyalt művészeti alkotásokhoz. Láthattuk, hogy a művészeti alkotás több réteget hordoz - az anyagot, a témát és jelentést. Láthattuk, hogyan változtak a zeneművek századfordulókon keresztül, láthattuk, hogyan változott meg Seherezádé története a színházi vagy televíziós változatban. Emlékezzünk vissza az okokra! Próbáljunk meg hasonlóan gondolkodni a szfinx esetében is! Azt is állíthatjuk, hogy az amerikaiak a nagy szfinxet átvitték Egyiptomból (Egypt) az USA-ba. Milyen a külső megjelenése ennek a két szfinxnek? Az egyiptomi szfinxen látni az évszázadok hatását. Az amerikai sima, sugárzó, tiszta. Mit vesztett és mit nyert a szfinx az USA-ba (USA) történt átvitellel? Elvesztette kulturális, vallási és történelmi összefüggéseit. Új színt kapott és csatlakozott a szerencsejáték ipar központjához. Gina Pane (1939-1990) Gyorsabban múlik az idő ma, mint a múltban? Mi alapján érzékeljük az időt csakis az órán keresztül? döntés Dolly külső megjelenés 15

összefüggés a korral kifejezés jelentések érzések Hogyan függ össze a két szfinx korának művészeti alkotásaival? Az egyiptomi szfinx azok közé a mitológiai és vallási tárgyú szobrok közé sorolható, melyek az adott korban jöttek létre. Az amerikai sehogy sem függ össze saját kora művészeti alkotásaival. A mai szobrok elsősorban a szabad fantázia vagy a művész emócióinak kifejezői. Hogyan függnek össze a szfinxek saját koruk megismerésével és technológiai találmányaival? Amikor egy egyszerű egyiptomi szfinxet építettek, az emberek egész egyszerű technológiai találmányokat alkalmaztak (összehasonlítva a jelenlegivel). A forma lemásolása az amerikai szfinxben éles ellentétben áll az emberiség tudományos és technológiai állapotával. Mit fejez ki a két szfinx? Az egyiptomi komoly, szigorú és misztikus, tekintete valahová a semmibe réved. Nem kínál nekünk örömet, hanem figyelmeztet az emberi élet mélyebb dolgaira. Az amerikai szintén komoly, de mintha kedvesen hívna magához. Finom, de élénk színei azt érzékeltetik, hogy társaságában kellemesen fogjuk érezni magunkat. Milyen jelentésük van a szfinxeknek? Az egyiptomi elvezet bennünket az egyiptomi istenek és uralkodók világába. Emlékeztet a világ múlandóságára és a halál utáni örök életre, melyben az egyiptomiak hittek. Az amerikai a szórakozás és a játék világába vezet bennünket. Figyelmeztet arra, hogy a világ tele van szép és kellemes szituációval. Hogyan érezhetjük magunkat a szfinxek közelében? Az egyiptominál elsősorban magunkba mélyedünk és keressük a válaszokat az élet és halál örök emberi kérdéseire. Az amerikai mellett örülünk az életnek. Kérdezzünk fordítva is! Az egyiptomi szfinxnél érezhetjük-e azt, hogy az élet tele van szép és kellemes szituációval? Kedvesen hívogat magához? Az amerikai szfinxnél elgondolkodunk az élet és halál örök emberi kérdéseiről? Szigorú és misztikus? 16 öröm optimizmus Ha hinnénk a halál utáni örök életben, és azt örömtelinek ítélnénk meg, az egyiptomi szfinx előtt örömet lelnénk a világban, kellemesen éreznénk magunkat mellette. Örülhetnénk az évezredek jelenlétének, annak, hogy Rachef fáraó ilyen emléket hagyott hátra, hogy a szfinx elhívhat a gyászmise templomába vezető útra. Az ókori Egyiptom (Egypt) összetett vallási és kulturális kontextusa, mely jelen van Gízában (Gíza), hordozza az élet sötét, nehéz és kellemetlen oldalát, de az örömteli, optimista, reményteljes oldalát is.

Azt gondolhatjuk, hogy azért gyönyörű, mert igen gazdag, sokoldalú jelentéssel bír. Gondolhatjuk, hogy fennkölt, mert nagyon komoly témát testesít meg, olyat, mint az elmélkedés az élet és halál határáról. Teret nyit különböző gondolatainknak, elképzeléseinknek és érzéseinknek. A szfinx mintha azt mondaná: Emlékezzetek a halálra, ne feledjétek, hogy minden tettetek meg lesz jutalmazva vagy meg lesz büntetve. Ha örültök az életnek, ne feledjétek, hogy már sírtatok vagy sírni fogtok. Mindezt nem kínálja nekünk a szfinx automatikusan és könnyen, ezt meg kell keresnünk benne úgy, hogy hosszasan nézzük az arcát, megtudunk néhány dolgot a történetéről és szerepéről, érzékeljük természetes környezetében stb. Az amerikai szfinx előtt nehezünkre esik az életről és halálról elmélkedni. Az élet sötét oldalai ott egyáltalán nincsenek jelen, a szobrot úgy alkották meg, hogy ne is emlékeztessen bennünket az élet komoly oldalára. Csak egy egyszerű kellemes életérzést kínál. Mellette csak arra gondolhatunk, hogy kellemes, mert jelentései szegényesek és egyoldalúak csak a kellemesre és örömtelire irányulnak. Nem nyit teret gondolatainknak és képzelőerőnknek. Arra kényszerít, hogy örüljünk az életnek. Ez az öröm azonban nem mély, mert nem a megelőző szenvedésből fakad. Ez egy pillanatnyi öröm. A szfinx mintha azt mondaná: Nézzétek, milyen színes vagyok, ámuljatok el nagyságomon, örüljetek az életnek. A sírás és fájdalom nem létezik, nálam csak élvezetet és örömet találtok. Mindezt nem kell bonyolult módon keresgélni a szfinxben, ez első látásra, rögtön egyértelmű. Az amerikai szfinx olyan alkotás, mely giccsként funkcionál. Csak az életből áradó felszínes örömet kínálja, mely nem bánat és fájdalom árán született, csakis kellemes alakját erőlteti ránk. Emellett természetellenesen kényszerítették környezetébe, mesterségesen és hibásan másolja az ókori szobrot, olyan funkciókat képvisel, melyekkel az eredeti semmiképp nem rendelkezhetett. A másolás és a régi műalkotások felhasználása az alkotómunkában rendszeres és a mai kultúrában gyakran előfordul. A művészek azonban arra törekszenek, hogy új értelmet adjanak az eredeti műalkotásoknak, bár olykor nevetségessé is akarják tenni őket (ahogy ezt az első évfolyamon láthattuk M. Bančej versének olvasása közben). A giccs azonban elkülöníti a művet eredeti kontextusától illetve más összefüggésektől, csak egyetlen funkciót tulajdonít neki arra kényszeríti a nézőt, a hallgatót, az olvasót, hogy örüljön és boldog legyen. A giccs az örömteli világról való elképzelését erőlteti ránk, nem biztosít teret az embernek, hogy saját elképzeléseit kialakítsa. A giccs felszínes és más jelentéseket kínál, mint a műalkotás, mely sokféle és teljesen más módon értelmezhető. Figyeljük meg, hogy a giccset a műalkotástól nem csak a létrehozott mű struktúrája alapján különböztetjük meg! Figyelembe vesszük azokat az öszszefüggéseket is, melyekben a tárgy vagy mű létrejött és létezik. A zenében is így jelenik meg a giccs? Egyértelműen meghatározható, hogy mikor hallgatunk még művészi zenét, és mely szerzemények sorolha- keresés kellemes sok- oldalúság egyoldalúság első látásra funkció másolat erőltetés felszínesség 17

zenei interpretáció zenei anyag a művészet felhasználása élettér tók már a giccs közé? Kihasználhatjuk úgy a művészetet, hogy giccs váljon belőle? A zenetörténetben keressük közösen eredeti szerzői kompozíciók utánzatait, és próbáljuk meg applikálni a két szfinx előző összehasonlítását! Elmélkedésünket három részre osztjuk: 1. Azonos tematika eltérő zenei interpretációja. 2. A zenei anyag új formába való átdolgozása. 3. A zeneművészet felhasználása. Keressük meg és hallgassuk meg a barokk zeneszerző, Antonio Vivaldi (1678-1741) Négy évszak című művét, majd próbáljuk a szfinxhez hasonlóan értékelni: 1. A barokk 2 The English Concert zenekar, melynek művészeti vezetője Trevor Pinnock, hegedűszólistája Simon Standag, eredeti hangszerek vagy másolataik felhasználásával hűen megőrzi a mű eredetiségét. 2. A brit hegedűművész, Vanessa Mae (*1978) modern előadásmódja felveti a kérdést, hogy mi is történt A. Vivaldi zenéjével: hogyan változott meg a mű kifejezőereje, hogyan közelít a mai népszerű zenéhez? 3. A zene különböző célokra való felhasználása, mint pl. kávéházakban, a hotelok liftjeiben, a repülőterek halljában, a zeneműveket egy melléktermékké alakítja, pedig nem ebből a célból komponálták őket. A mindennapi életterünk részévé változtatja. Nézzük meg, miben különbözik ugyanannak a műnek háromféle előadása: A Négy évszak c. zenemű 1725-ből Antonio Vivaldi A mű interpretációi a 21. században Kamarazenekarok Törekvés a barokk környezet megőrzésére. Népszerű művészek Nem törekszenek a barokk környezet megőrzésére. Emocionális erőre való törekvés. Igen, de gyakran a legújabb technika eszközeinek segítségével beleavatkozik a zene tartalmába. Nem respektálja a barokk kor virtuozitását. Tömeges felhasználás Barokk környezet nélkül. Antonio Vivaldi Barokk környezetben alkotott. Emocionálisan elkötelezett- saját szonettjei alapján alkotott. Eredeti hangzású előadásmód. Emocionális erőre való törekvés. Igen, olykor eredeti hangszerek felhasználásával. Emocionális erő nélkül. Igen, de gyakran a legújabb technika segítségével. Vanessa Mae Kifejezi a barokk kort és a kor virtuozitását 3 a zenei szerkezetben és hangszerjátékban. A kifejezésmódjára való törekvés. Nem respektálja a barokk kor virtuozitását. 18 2 A tankönyv mellékleteiben megtaláljuk jellemzését azoknak a stílusoknak és stíluskorszakoknak, melyekkel a tankönyvben találkozunk. 3 A latin virtus = érték, értékes szóból. A virtuozitás a művészi technika legnehezebb feladatainak bravúros megoldása.

KIFEJTÉS A giccs keletkezése A történészek a mai napig nem tudtak megegyezni abban, hogy mikor is keletkezett a giccs. Az a nézet a leggyakoribb, hogy a giccs a 19. század első felében jött létre Németországban (Nemecko), és tömegesen a 19. század második felében terjedt el. A 19. század elején az ipari forradalom hatására többek között megnőtt a társadalmi középréteghez tartozók száma is. Nem voltak elég gazdagok ahhoz, hogy a legjobb minőségű és a legjobb mesterek által készített használati tárgyakat szerezzék be azok nagyon drágák voltak. Azonban nem voltak teljesen szegények, sokan közülük jól szituált, gazdagabb emberek benyomását akarták kelteni. Ezért fontosnak tartották, hogy háztartásaik úgy hassanak, mint a gazdag, megbecsült embereké. Otthonukat a gazdagokéhoz hasonló tárgyakkal szerették volna berendezni. A manufaktúrák és az ipari tömeggyártás egyidejű fejlődésével lehetővé vált az egyforma tárgyak nagy mennyiségű gyártása. Már nem volt szükség arra, hogy egy mesterember egyenként készítsen el pl. minden széket, hiszen a nagyipar százával gyártotta őket. A középréteg így tudta beszerezni azt a bútort, mely úgy hatott, mint a legjobb mesterek által faragott, gazdagon díszített antik bútor pedig ezek csak az ipar által gyártott darabok voltak. Ha falaikat híres festők képeivel akarták díszíteni (ahogy az a nemesi házaknál szokás volt), vehettek egy ügyes festő által készített reprodukciót. A giccs a jó minőségű, drága anyagból készült értékes tárgyak olcsó utánzataként jött létre valaki külsőre megegyező tárgyakat készített olcsó anyagokból, melyek úgy festettek, mintha drágák lettek volna. Az anyagra nyomott mintának hasonlítania kellett a drága hímzéshez, az iparilag megmunkált fának faragottnak kellett tűnnie, az üvegből öntött figuráknak a kristályból készültet kellett utánoznia stb. A giccs virágzása a 20. századra tehető, amikor már lehetőség nyílt a tömeges gyártására. A nagy mennyiség olcsóbbá teszi a termelést, ezért ilyen termékek megvásárlását sokkal több ember engedheti meg magának. A technológia fejlődése szélesítette a lehetőségek körét, ezért manapság tucat-számra készülnek a régi mesterek nagy méretű képeinek másolatai, kellemes dallamok készülnek a keverőpultok segítségével, a gipszszobrok utánozzák a márványból készült szobrokat. A tömegkultúra a giccset saját alaptermékének tekinti (pl. vizuális effektek a dalversenyeken, melyek azonban nem minőségi művek). A giccs ma begyűrűzött az emberi alkotások minden területére 4. A giccses tárgy nem függ szorosan össze saját korával, ugyanolyan hatása lehet más helyen, más emberek között, más helyzetekben. Úgy alkották meg, hogy a különböző régiók különféle embereiben 4 Körmöcbányán (Kremnica) található a Giccsmúzeum. További információkat találtok a www.gyc.sk honlapon. társadalmi réteg nagy mennyiség utánzás tömegkultúra 19

ugyanazt az érzést váltsa ki. A giccses termékek vonzóak, megértésükhöz nincs szükség pszichikai erőfeszítésre. Néhány 19. sz. előtt keletkezett tárgyat ma giccsnek tartunk, bár nem tisztázott, hogy létezett-e giccs a 19. sz. előtt is. Igazság szerint nem, és máig sem erősítették meg, hogy a múltban élő emberek, bármit is úgy ítéltek volna meg, mint mi a giccset. Csak az a biztos, hogy a 19. századtól a mai napig létezik. A giccs megnyilvánulásai A giccs alapvető jellemzője, hogy valami értékesebbnek tűnik, mint amilyen a valóságban. A tárgy tulajdonosa, a néző/hallgató/olvasó kultúrembernek tűnik, mert tulajdonosa és értője egy kulturális tárgynak de valójában csak egy utánzat értője és tulajdonosa. Hasonlítsuk össze a giccs és műalkotás tulajdonságait: Giccses tárgy Standard és hiteles kifejezőeszközök. A művészet anyagát és formáit utánozza, élősködik rajtuk. Sematikus világnézetet kínál. Külső megjelenése szakmailag megfelelő. Meggyalázza az anyagot, pl. a porcelánnak úgy kell kinéznie, mint a fának. Nem mutatja meg, és nem ismeri el a világ új oldalait. Hazudik, a boldogság illúziójával áltat bennünket. Eltakarja szemeink elől a boldogtalanságot. A világot örök életű idillként mutatja be, melyben a rossz nem létezik. Tetteti, hogy érti a világot és az embereket. Olyan alkotás, hogy világnézetével kénytelenek vagyunk egyetérteni. Manipulál bennünket. Felszínes humort kínál. Nincs benne tragédia. Ha mégis, akkor csak mint hősi idill. Képei szegényesek. Szereti az emocionálisan fajsúlyos témákat. Az ábrázolt világ könnyen felismerhető. Műalkotás Új kifejezőeszközök állandó megalkotása. Új anyagokat és formákat keres. Mindig új és szokatlan világnézetet kínál. Külső megjelenése egységben kell hogy legyen a jelentésekkel, a szakmai megfelelőség csak ebben a kontextusban működik. Respektálja az anyag természetét. Provokál bennünket, hogy új ismereteket hozzunk létre a világról. Őszinte, az illúziók arra szolgálnak, hogy felfedjék az igazságot, még ha fájó is. A jó és rossz harcával teli, állandóan változó világ nyugtalanító képét mutatja. Rámutat arra, hogy a világot és az embereket nehéz megérteni. Még ha nagyon szuggesztív is, ránk bízza, hogy milyen véleményt alakítunk ki. Fejleszti önállóságunkat. Sok iróniát kínál. Sok tragédiát kínál. Szokatlan képek sokaságát közli. Olyan témákat is feldolgoz, melyek nem hordoznak emocionálisan erős töltést. Olykor eltakarja azt, amit ábrázol. 20

A gondolatokat és érzéseket közvetlenül és egyértelműen fejezi ki. Bármikor elkészíthetjük másolatait és semmi sem változik. Meg akarja szépíteni a világot. A gondolatokat és érzéseket képiesen fejezi ki. A másolatok már nem úgy hatnak, mint az eredeti. (A fényképek és a művészet elektronikus formáinak világában nem érvényesül). Gondolatilag és érzelmileg gazdagabbá akarja tenni az ember világát. A giccs érzékelése A dolgok felszínén tart. Ránk erőlteti magát. Csak világosan megadott témát kínál. Megnyugtat, standard igazságainkat és biztonságérzetünket erősíti. Illúziókat kínál önmagunkról. Életünk sztereotip korlátai között tart bennünket. Megerősíti a létező értékeket. Szentimentális, felszínes meghatottságot vált ki - gyönyörködünk abban, hogy valamit érzünk. Mindenki számára azonnal elérhető. Mindenkire egyformán, minden változás nélkül hatást gyakorolhat. Válaszokat kínál kérdéseinkre. Csak az ábrázolt témára összpontosítjuk figyelmünket, és nem az ábrázolás módjára. A művészet érzékelése A mélységekbe vezet bennünket. Ha a hatása intenzív is, nem erőlteti ránk magát. Újabb jelentéseket hoz felszínre. Nyugtalanná tesz és provokál bennünket, lerombolja biztonságérzetünket. Segíti önismeretünket. Korlátaink áttörésére biztat. Szétrombolja a megszokott értékhierarchiát. Mély emóciókat, sőt katarzist 5 vált ki, melyek olykor kellemetlenek. Bizonyos igyekezetet kell kifejtenünk, hogy elérhető legyen számunkra. Hatása emberről emberre változik, egy emberen belül is változik. Kérdéseket kínál, a válaszokat nekünk kell megkeresnünk. Figyelmünket az ábrázolt témára összpontosítjuk, magára a műre (mely a téma ábrázolási módja), és a létrejövő jelentésekre. 5 Találkoztunk vele a 2. évfolyamon. 21

A giccs megjelenési formái Az utóbbi kétszáz évben a giccs a művészet és kultúra minden területén megjelent a képzőművészetben, az irodalomban, a berendezési tárgyakban, az agitációban, a vallásban és másutt. Nézzünk meg különböző példákat a kultúra három területéről graffiti, költészet és vallás! Keressünk bizonyítékokat a giccsességük ellen vagy mellett! A gyönyörű és szeretett haza, a termékeny földek és gyárak hazája... Az áruló les rá, de hiába, ő megvédte és megvédi magát. 22

23

24 Zsluticei kancionál, Prága (Praha), 1558 Leopold Stokowski (1882-1977)

2. A MŰALKOTÁSOK 25

A MŰ MINT A MŰVÉSZ MEGNYILATKOZÁSA Olvassuk el Irving Stone Van Gogh élete c. regényét! A szerző ebben szuggesztíven írja le Vincent van Gogh életét. Cél: néhányat kiválasztunk a műalkotásba rejtett művészi elképzelésekből és emóciókból. Vincent van Gogh Nostradamus San Remo-ban (Saint-Rémo) született (1503-1566). tárgyilagosság Miért keltenek Nostradamus négysorosai a mai napig annyi érdeklődést? Vincent van Gogh: Csillagos éj, 1889 A holland származású Vincent van Gogh (1853-1890), aki hosszú ideig élt Franciaországban (Francúzsko), Csillagos éj című festményét San Remo (San Remo) városka pszichiátriai intézetében festette gyógykezelése idején. Figyelmesen nézzük meg a festményt! Lehet, hogy eszünkben jutnak ezek (vagy más) kérdések: A kép melyik része a legfontosabb? Mi történik az égbolton? Miért olyan tekervényesek a felhők? Miért világít a Hold (Mesiac) olyan intenzív narancssárga fénnyel? Miért világítanak úgy a csillagok, mint az elemlámpák? Hogyan függ össze az égbolttal a kép előterében lévő fa (ciprus) formája? Milyen a kapcsolat a városka és az égbolt között? Miben különböznek? Mit tudunk meg San Remo-ról (Saint-Rémo)? Mit tudunk meg a ciprusokról? Mit érezhetett Van Gogh a kép festése közben? Hogyan éreznénk magunkat ebben a városkában? Hogyan éreznénk magunkat egy ilyen égbolt alatt? Milyen érzést váltana ki belőlünk ez a ciprus? Hogyan hat ránk az égboltba fúródó hegyes torony? Milyen érzéseket vált ki bennünk a hold éles fénye? Mit árul el nekünk a kép az égboltról, a csillagokról és a felhőkről? Foglaljuk össze válaszainkat: A kép nem a városka és az éjszaka tárgyilagos képét mutatja nekünk. Inkább nyugtalanságot, mozgást, mély emóciókat vált ki belőlünk. A kép előterében látható ciprus is a múlandóság érzését erősíti bennünk. Csak a földet az égbolttal összekötő templom tornya áll egyetlen biztos pontként. Vincent van Gogh nem azt festette le, amit maga előtt látott. Az csak arra szolgált, hogy saját fájó, beteg lelkét lefesthesse. 26

A norvég expresszionista festő, (V. van Goghot e művészeti irányzat elődjének tekintik) Edward Munch (1863-1944) így írt arról, hogyan jött létre a Sikoly című festménye: Két barátommal sétáltam egy úton naplemente volt hirtelen az égbolt vérvörösre változott fáradtnak éreztem magam, megálltam, és a korlátnak dőltem a fjord és a város sötétkék fellege felett vér és tűznyelvek tornyosultak. A barátaim továbbsétáltak, én pedig ott álltam reszketve az aggodalomtól, és egy végtelen sikoltást éreztem, mely végigfutott a természeten. Edward Munch Edvard Munch: Sikoly, 1910 Mit változtatnánk meg vagy alakítanánk át a képen, hogy az vidám benyomást keltsen? A német expresszionista költő, Gustav Sack (1885-1916) írt egy verset, melynek a címe szintén Sikoly, bár egyáltalán nem gondolt Munch képére. Figyeljük meg a hasonló érzés különböző kifejezését: az érzés kifejezése SIKOLY (Gustav Sack) E bajokból, mely nehezek, mint a kő, haragból, mely ordítást és kenyeret kérő, e holtak városának lármájából, mely egyre szaporodik bennem, reményem, mely szilárd fém, egyre nő és kiáltások formájában erősödő, tengerekhez árad, a távolba, fel a magasba, a rémes magányhoz, szennyből, a tömegtől hemzsegő városokból, a határtalan égbe, a magasságokba. (1914) Figyeljétek meg, milyen eltérő érzéseket vált ki a festmény és a kép! Ugyanazt a döbbenetet és szörnyűséget érezzük, mint Munch festményében? Miből fakad a sikoly a képen és miből a versben? Hová vezet a sikoly a képen és hová a versben? Gustav Sack Nézzük meg egy másik módját annak, hogyan látja a művész a valóságot maga körül! a művész lát 27

Auguste Rodin Claude Debussy elképzelés fantázia érzések világlátás Az előző festményektől eltérően e szobor esetében, úgy érezzük, hogy Auguste Rodin (1840-1917) ténylegesen azt modellezte meg, amit maga előtt látott - egy idős nőt. Ez azonban nem az öregség tárgyilagos megjelenítése. Ez egy idős nő a szobrász szemével ábrázolva - fizikai és pszichikai értelemben meggyötörten, reményvesztetten, örömök nélkül, elhagyottan és magányosan. A teste élethűnek látszik. A szobrász azonban úgy formázta meg, hogy a róla visszaverődő fény adja meg végső alakját. Mindez teszi A. Rodint az impresszionizmus szobrászává. Ez a stílus a zenében is megjelent környezetünkben bizonyára megtaláljuk a francia zeneszerző, Claude Auguste Rodin: Öreg kurtizán 6, 1910 Debussy (1862-1918) az Egy faun délutánja című művét, melyet 1894-ben komponált. Hallgassuk meg, hogyan hangzik az impresszionizmus! A művészeti alkotások e formái főleg arra szolgálnak, hogy a művész kifejezhesse érzéseit, elképzeléseit, fantáziáját, a világról alkotott képét. Hasonló alkotói módszer volt jellemző a romantika művészeire is: AZ ÉLET POHARA Mihail Jurjevics Lermontov S mi elbűvölt, mind eltűnik Mintegy varázsütésre. Mihail Jurjevics Lermontov Ján Botto Az élet habzó italát Isszuk aranypohárból Szemünk bekötve, mit se lát, Mégis elönt a mámor. Halál előtt lehull rövid Percig szemünk kötése JÁNOSÍK HALÁLA (részlet) Ján Botto Ég a tábortűz, ég a Király-hegyen. Ki rakta vajon? a tizenkét sólyom. A tizenkét sólyom, akik szép fehérek, Több ilyet nem láttak az emberi szemek! Elnyílt szemünk ámulva: hisz Nincs semmi a pohárba! Mit ittunk: álom volt s az is Valaki másnak álma (1831) Képes Géza fordítása A tizenkét sólyom, Tátrának sólymai, Mintha egy anyának volnának fiai; Egy anyáé, ki tejben fürösztötte őket, Arany pólyakötőbe pólyázta be őket. Ezek ám a fiúk, mint oltár gyertyái, Ha a réten járnak, minden megcsillámlik. (1858) 28 6 A latin courtis = udvar, a francia court = udvar és a courtiser = udvarol szóból. A kurtizán szó szerint egy várakozó nőt jelent, aki arra vár, hogy valaki felfigyeljen rá és udvaroljon neki - tehát prostituált.

Michail Jurjevics Lermontov (1814-1841) valóban az italról és a pohárról ír? Esetleg valami egészen másról? Mire szolgál a pohár képe nem csak egy eszköz érzelmének kifejezésére? Milyen érzelemnek? Milyen érzést vált ki belőlünk az álmot rejtő aranypohár képe? Próbáljuk meg elképzelni, milyen élethelyzet késztette a költőt a vers megírására? Ján Botto (1829-1881) valódi Király-hegyen (Kráľová hoľa) élő fiatalembereket ábrázol? Mit fejez ki a sólymok képe? Milyen érzéseket vált ki belőlünk a termetes, pompás, erős, megismételhetetlen sólymok képe? Idézzük fel, mit tanultunk J. Botto verseiről más tantárgyakban? Milyen elképzelés vagy élethelyzet ösztönözhette egy ilyen költemény megírására? Tizenkét erős fiatalember képe vagy valami más? A 20. század művészei közül is sokan alkotnak hasonló módon: késztetés Kenneth Rexroth FORDÍTOTT ARÁNYBAN A TÁVOLSÁGOK NÉGYZETEIVEL (részlet) Kenneth Rexroth Egyedül fekszem egy idegen ágyban, egy idegen házban, és a reggel könyörtelenebbül, mint bármilyen éjfél, ontja az ablakon át fényét a cseresznyefa ágain hervadó virágok, mögöttük a juhar aranyló, fenséges cicomája, mögöttük a végtelen tiszta áprilisi égbolt és egy fehér kócos felhő és középen mindezek mögött az elkerülhetetlen üres távolsága a magánynak. (1979) A HITVÁNYSÁG HATÁSA Brendan Kennelly Semmi nincs itt, mondta, semmi, ami erőt adna neki szeretni vagy megbocsátani. Mit ébreszt fel benned ez a hitványság? Kedvet az élethez. (1995) Brendan Kennelly Edward Hagerup Grieg Kenneth Rexroth (1905-1982) azt írja le, amit lát, mégis a versben minden a magányosság kifejezésére irányul. Brendan Kennelly (*1936) az előző művekkel ellentétben már nem is ír a körülötte lévő valóságról. Már csak az érzések maradtak. Hallgassuk meg Solvejg dalát Edvard Hagerup Grieg (1843-1907) norvég zeneszerző szvitjéből! E zenemű története része Peer Gynt történetének, aki a norvég drámaíró, Henrik Ibsen (1828-1906) drámájának alakja. Peer Gynt gyermekkori nagy szerelme, Solvejg énekli. Csak öregkorukban találkoznak, mert Peer Gynt egész életében a világot járta, hogy megtalálja a boldogságot és a tudást. Csak élete alkonyán jött rá, hogy a legnagyobb boldogság otthon várja - Solvejg, akit fiatal korában elhagyott. Henrik Ibsen 29

REFLEXIÓ Hogyan élnénk át ma egy ilyen szerelmet? magyarázat Kazimir Malevics Ezek a művek az ember lelki világát veszik célba, mintha a művészek saját érzéseiket akarnák kifejezni, vagy hasonló érzéseket szeretnének bennünk kelteni. A 20. században annyira egyéni látásmódjukra hagyatkoznak, hogy csak nehezen tudunk a műalkotásokban eligazodni. Gyakran szorulunk a művészek magyarázatára, akik nyilatkozataikban és különféle teóriáikban írják le alkotásaik motívumait, műveik értelmét, funkcióját stb. Nézzük meg Kazimir Malevics (1878-1935) orosz festő szuprematikus festményét, olvassuk el Yves Bonnefoy (*1923) francia költő szürrealista versét, és hallgassuk meg egy ingyenes DVD-ről, a Chappaqua dzsessz-szvitet, melyet Ornette Coleman (*1930) és zenekara játszik. AZ IGAZSÁG (Yves Bonnefoy) Ornette Coleman Kazimir Malevics: Szuprematizmus 58, 1913 Így, akár a halálig, összeforrt arcok, a szív nehézkes ütései az újra felfedezett testre, melyen haldokolsz, a teljes igazság, a legyengült kezed számára meghagyott testre. A vér szaga lesz az a boldogság, melyet kerestél, rövid boldogság, mely a téli kertben világít. A Nap megfordul és egy heves agóniában megvilágítja a helyet, ahol minden csupasz volt. (1953) Yves Bonnefoy 30 E művek közül melyekhez nem illenek azok a kérdések, melyeket van Gogh művénél tettünk fel? Miért? Jobb lenne másmilyen kérdéseket feltenni ezekhez a művekhez? Milyeneket? Hallgassuk meg DVD-ről Arnold Schönberg (1874-1951) osztrák zeneszerző Zongoraszvitjét (op. 25)! A zeneszerző arról ismert, hogy szakított az elmúlt századok európai zenéjére jellemző hagyományokkal, és létrehozta az atonális rendszert, mely tizenkét hangból álló kromatikus skálát használt. (Az ismeretlen szakszavakat keressük meg a wikipédiában vagy más enciklopédiákban!) Milyen kérdéseket tehetünk fel a fülünknek szokatlan zene hallgatásakor? (Kérdezzük meg annak az okát is, hogy miért szokatlan számunkra!) Időnként a művészek ugyanazokhoz a motívumokhoz térnek vissza, mintha mindig elégedetlenek lennének azzal, amit már elmondtak. Ekkor nagyon gazdag élményt nyújtanak számunkra.

A következő oldalon található portrék Lydia Delektorskayát ábrázolják, aki 1932-től modellje, titkárnője és barátnője volt a francia fauvista festőnek, Henri Matisse-nak (1869-1954). A szibériai árvának, Lydia Nikolajevna Delektorskayának (1910-1998) hosszú, aranysárga haja, kék szeme, világos bőre, határozott metszésű, klasszikus arcvonása volt. A nála sok évvel idősebb festő nagyon közeli, plátói kapcsolatot alakított ki vele. Lydia egy nagyon gáláns, tisztességes, békés kapcsolatról beszélt. Nyugtalan gyermekkora után megtalálta Matisse-ban a belső békét. Öregkorában, egészen élete utolsó percéig gondoskodott róla emlegette, hogy közvetlen a halála előtt megfestette portréját. A magyar-francia fotóművész Brassaї (1899-1984) 1939-ben lefényképezte őket munka közben a műteremben: Arnold Schönberg Henri Matisse Lydia Nikolajevna Delektorskaya Brassaї (Halász Gyula) Milyen kérdések merülnek fel bennünk a portrék nézése közben? 1935 1935 1939 31

1947 1948 1952 viszony kifejezés érzés tapasztalat A fényképekről és a festményekről eszünkbe jutó gondolataink valószínűleg elárulják, hogy H. Matisse milyennek látta Lydia Delectorskayát, és hogyan fejezte ki hozzá fűződő viszonyát. Elöljáróban olvassuk el a festészetről alkotott saját véleményét: A színek fő feladata, hogy minél kifejezőbbek legyenek. Az általam használt színek kiválasztása egyáltalán nem tudományos teórián alapszik; megfigyelésből, érzésből, érzékenységem tapasztalataiból fakad. Arra törekszem, hogy a legegyszerűbben használjam az érzéseimnek megfelelő színeket. Az elképzelt színárnyalatok bizonyos aránya arra késztet, hogy változtassak a formákon, alakokon vagy alakítsam át a kompozíciót. Az egészből nem a csendélet vagy a táj érdekel a legjobban, hanem az arc. Ez teszi leginkább lehetővé egy már-már vallási izgalom kifejezését, mely életre kelt engem. Miért másmilyen Lydia a portrékon, mint a valóságban? Mit fejeznek ki a festmények színei? Mit jelentenek a rajzokon látható finom illetve vastag vonalak? Milyen szándéka volt H. Matisse-nak a valóságnak ellentmondó színekkel? Törekedett-e H. Matisse arra, hogy megragadja Lydia valódi külsejét? Lydia hasonlít önmagára? Fontos, hogy hasonlítson vagy sem? Hogyan fejezte ki Lydiáról alkotott elképzelését? Mit árulnak el ezek a portrék a festő és munkatársnője viszonyáról? Tóth Krisztina 32 Az ezekhez hasonló kérdések gyakran kimondatlanok maradnak, mégis van sejtésünk róluk mint pl. Tóth Krisztina (*1967) magyar írónő 2006-ban kiadott Egy boszorka van című novellájában: Teljesen el is felejtkeztem magáról a hírről, amelynek hozója vagyok, s ami miatt most, ugye, dohányoznom se kellene. Elővettem a mobilt, még egyszer, utoljára felhívtam a számunkat. A szerelmemet. Foglalt. Hívtam a mobilját, még mindig ki volt kapcsolva. Álltam és fáztam, leszakadt útköz-

ben a vászontáskám füle, megindultam lassan a ház felé. A hátsó szobában égett a villany. Zörgettem a bejárati ajtón, arcomat az üveghez nyomva lestem befelé. Csak sokára jött ki, fürkészte, ki áll kint a sötétben az ajtó előtt. Villanyt gyújtott, meztelen, ismerős testét csak egy derekára csavart törölköző takarta. Álltunk némán, a hirtelen csöndben hallani lehetett, hogy lihegek. Hát te? kérdezte. Nem bírtam szólni, láttam, hogy a belső szobából előkászálódik valaki, és a bejárathoz jön. Szőke nő toporgott köntösben, elöl kilátszott a nagy melle. Megállt mögötte, majdnem egyforma magasnak tűntek, sőt a fejemben a tudatomról levált, továbbra is működő kamera még azt is rögzítette, hogy a nőnek ki van lakkozva a lábkörme. Az egész olyan volt, mint valami valószínűtlen film, amiben történetesen mi játsszuk a főszerepet, csak hirtelen elfelejtettük a szövegünket, úgyhogy ezt a részt ki fogják vágni, meg fogják ismételni, ez a rész most itt nem érvényes. A nő szorosan mögé lépett és halkan, álmosan megkérdezte: Ez ki? Rosszkor jöttél szólalt meg végre, még mindig az ajtót fogva. Milyen érzést vált ki belőlünk a nő helyzete, aki eljött a kedveséhez, hogy elmondja neki, ikreket vár tőle? Hogyan oldanánk meg ezt a helyzetet? Írjuk le, hogyan folytatnánk a novellát! A reneszánsz commedia dell arte 7, mely a 16. század közepén Itáliában alakult ki, szintén az érzések kifejezésére, az alkotók, de legfőképp a színészek elképzeléseire összpontosít. Az előadók azonban sok dolgot nem mondtak ki közvetlenül. Nem használtak kötött forgatókönyvet, és nem jelenítettek meg pontosan leírt helyzeteket. A színészeknek csak az előadás rövid cselekményvázlata, a fő karakterek vagy szereplők álltak rendelkezésükre. A játék lényege az volt, hogy rögtönzéssel, improvizációval 8 lekössék a nézők figyelmét. A tipikus figurák igen kedveltté váltak, és így elnépiesedtek, pl. Colombina, Pulcinella. Figyeljük meg ezt a két kedvelt alakot a francia művész, Jacques Callot (1592-1635) megjelenítésében: improvizáció Jacques Callot: Balli di Sfesania, 1622 7 Az elnevezés az eredeti név, az improvizáció művészetének komédiája, rövidítéséből jött létre (commeddia dell arte dell improvvisazione.) 8 A latin in + provisus = v + sejteni, előre látni. Jelentése: rögtönzés, előzetes felkészülés nélküli előadás. Jacques Callot 33

Ma szintén nem szokatlan, hogy egy színházi előadást a színészekkel együtt rendeznek egy előzetes koncepció alapján, mely nem tartalmaz mindent részletesen. (Mint pl. a Projekt. Lakodalom c. előadás, melyet közösen hoztak létre a színészek egy zsolnai (Žilina-Záriečie) megállóban, Mariana Ďurčeková és Ján Luterán eredeti koncepciója alapján; vagy a Soliluquy a Debris company színházi közösség előadásában, Jozef Vlček koncepciója alapján - nézzünk meg egy részletet a DVD-n.) KIFEJTÉS A művész szándéka a művész szándéka a néző élménye Projekt. Lakodalom Soliloquy Minden eddigi kérdés arra biztatott bennünket, hogy egyrészt keressünk valamit, amit a művész mintha megtestesített volna a műalkotásban másrészt keressük azt, ahogyan ezek a művek hatnak ránk, nézésükkor milyen érzések és elképzelések merülnek fel bennünk. A művészek, főként az elmúlt évszázadokban, szívesen és gyakran fejezték ki gondolataikat, elképzeléseiket, érzéseiket és fantáziájukat. Mintha azt szerették volna, hogy mi is átérezzük azt, amit ők. Lehet, hogy ezért gyakran megkérdezzük: Mit akart a művész ezzel kifejezni? Ennél a kérdésnél élményünk meg is szűnik. Ugyanis a művész szándékára kérdezünk rá, nem az élményre, nem is akarjuk a műalkotás értékét megállapítani. Próbáljuk meg feltenni ezt a kérdést az ebben a fejezetben szereplő művekkel kapcsolatban és gondolkodjunk el válaszainkon: Figyeljük meg, hogy erre a kérdésre különböző válaszokat adunk. Miért? 34 Az egyes művek különböző embereknél másmilyen érzéseket váltottak ki. A magunk módján érzékeltük őket. Volt, akinek az egyik mű tetszett, a másik meg nem - és milyen gyakran különböztünk ebben. Közülünk többen néhány alkotáson csodálkoztak és nevettek, de voltak olyanok is, akik egy másik műalkotáson nevettek.

Az érzékelésünket és érzéseinket eltérő szavakkal fejeztük ki. Néha egyetértettünk valamiben, máskor egyáltalán nem. Megállapítottuk, hogy a zeneműveknél különösen nehéz válaszolni erre a kérdésre. Mintha a művészek különböző törekvései egészen sikertelenek lennének törekvésük pszichéjük kifejezésére vagy bizonyos érzések előhívására. Idézzük fel, hogyan gondolkodtunk az esztétikai érzékelésről és az esztétikai élményekről az elmúlt években. Akkor arra a következtetésre jutottunk, hogy az élmény individuális és megismételhetetlen. Rájöttünk arra, hogy függ a műalkotástól, tapasztalatainktól és az erkölcsi szituációtól. Ezért különböznek úgy válaszaink arra a kérdésre, hogy mit akart a művész kifejezni. Oly nagymértékben különböznek, hogy teljesen fölösleges megkérdezni, mit akart mondani a művész. Igazából nem az a lényeges, mit akart kifejezni, hanem hogy mit választunk ki az ő művéből. A művészet mai üzenetére nézve nem olyan nagyon fontos az, mit fektettek bele a művészek fontosabb, hogy miként szólít meg bennünket a műalkotás, milyen felkészültek vagyunk, milyen tapasztalatokkal rendelkezünk, hogyan érzékelünk és érzünk, milyen a fantáziánk. Ez akkor is igaz, ha a művészek valóban ki akarták fejezni saját, eredeti és individuális világlátásukat. kifejezés esztétikai érzékelés esztétikai élmény megismételhetetlenség tapasztalat szituáció választék 35

Eredetiség eredetiség újdonság reagálás a kultúrára kifejezőeszközök esztétikai normák esztétikai élmények külső nyomás játék Az elmúlt évszázadoktól a művészek arra törekszenek, hogy eredeti módon fejezzék ki érzéseiket, elképzeléseiket, vagy eredeti módon dolgozzanak fel egy műalkotást. Az eredetiség nem egy akármilyen, bolondos vagy szokatlan ötlet eredményeként jön létre. Az eredeti mű megszületésének elengedhetetlen feltétele, hogy új mű szülessen. És ahhoz, hogy ne csak új, hanem eredeti is legyen, több feltételnek találkoznia kell. Eredeti mű akkor születik, ha a művész reagál az őt körül vevő világban és kultúrában fellelhető jóra vagy rosszra; ha korának megfelelő színvonalon érvényesíti a műben művészi képességeit; ha kihasználja korának kifejezőeszközeit; ha alkotása valami újat hoz a kultúrába, s ezzel megváltoztatja a társadalom normáit; ha műve esztétikai élményt nyújt; ha az egész folyamat alatt a művész nem érzi az esetleges külső nyomást (gazdasági, ideológiai, politikai vagy egyéb), s így az alkotás játékká válik. Így például a commedia dell arte-ban létrejött művek gyakran egyes színészek ötleteinek szabad játékává váltak; gyakran reagáltak koruk konkrét politikai vagy erkölcsi eseményeire és szituációira; színészetük kifejezőeszközei mindig az elődöktől és kollégáktól tanultakból indultak ki; az emberről és megformálásáról új elképzeléseket kínáltak; gyakran nevetést vagy töprengést és sok élményt váltottak ki a nézőben. Műveik gyakran eredetiek voltak. Nézzük meg a következő oldalon található sémát (megtaláljuk a DVD-n, kép formátumban, hogy nagyítható legyen)! Sematikus formában tükrözi az eredetiség főbb összefüggéseit. Gondoljuk át a vázlat egyes pontjait, és keressünk ilyeneket a körülöttünk lévő kortárs művészetben (akár az általunk hallgatott zenében vagy az utcai festményekben)! 36

37

Kotta a guqinon való játékhoz, Kína (Čína), 1425 guqin Diana Krall (*1964) 38

A MŰ MINT A SZÉPSÉG KERESÉSE Cél: a műalkotások segítségével átérezzük az emberi szépséget. A szép emberi test kiművelésének mai eszközei: a fitness, edzőtermek, egészséges táplálkozás, ökológiai életstílus, vegetáriánus életmód, a stressz csökkentése, jogging, turizmus, úszás és más rekreációs sportok. Ma a médiumok az ilyen testalkatot mutatják be szépnek. Hasonlítsuk össze a görög Thesszália (Tesália) származó szobrocskával! A szobrocska i.e. 3000-ből való, tehát kb. 1000 évvel azelőttről, amikor a területre az első görög törzsek megérkeztek: Miért van közöttük ilyen nagy különbség? Napjainkban más elképzelésünk van a szépségről, mint valaha a görögök elődeinek? Vagy a különböző korok és területek művészeiben, régen is és ma is, másmilyen elképzelés él a szép alakról? elképzelés a szépségről Nézzük meg a következő képeket, melyek a világ különböző tájáról származnak: milyen férfi szépséget kínálnak nekünk? 39

Donatello (1386-1466) Johan Tobias Sergel (1740-1814) Kouros 9, Görögország (Grécko), i.e.585 körül Apollón, Görögország (Grécko), i.e.325. Harihara 10, Kambodzsa (Kambodža), 7. sz. Ádám, Franciaország (Francúzsko), 1260. Fiatal férfi szobra, Huaxtec, Mexikó (Huaxtec, Mexiko), 1500 körül Donatello: Dávid, Itália (Taliansko), 1435 Az előd, Cook-szigetek (Cookove ostrovy), 18. sz. Johann Tobias Sergel: Diomedes, Svédország (Švédsko), 1777. 40 9 Kouros = görögül fiatal férfi. Fiatal isten ábrázolása, melyet a sírba helyeztek és a szépségideált reprezentálta. 10 Harihara = hindu isten, mely Visnu és Siva istenek jegyeit ötvözi.

Bertel Thorvaldsen (1768-1844) Fadrusz János: Apolló Ámorral, Szlovákia (Slovensko), 1803 Bertel Thorvaldsen: Jázon, Dánia (Dánsko), 1891 Auguste Rodin: Bronzkor, Franciaország (Francúzsko), századforduló, 19.-20. sz. Zando törzs, Szudán (Sudán), 20. sz. első fele Alberto Giacometti (1901-1966) Constantin Brâncuşi: Fiatal férfi torzója, Franciaország (Francúzsko), 1932 Alberto Giacometti: Integető férfi, Franciaország (Francúzsko), 1947 Ján Kulich: Szlovák Nemzeti Felkelés-(SNP) emlékmű Szlovákia (Slovensko), 1974 Constantin Brâncuşi (1876-1957) Összehasonlítva ezeket a képeket a fejezet elején látható férfival vagy Homer Simpson alakjával, sok kérdés merül fel bennünk: 41

ideál férfiasság nőiesség szexualitás csúnya egyensúly hangsúly testfelépítés kifejezés megjelenítés a fény és árnyék játéka heroizáció viselkedés ún. celebritás Melyek azok a szobrok, amelyek idealizálják, tehát megszépítik a férfialakot? Van-e olyan közöttük, mely bemutatja az alak ideális formáit? Melyek ezek? Milyen ideált kínálnak nekünk? Ezek férfias alakok vagy nőiesek? Milyen jegyei vannak a férfias alaknak? Mikor nőies egy férfi? Mit jelent a férfiasság és nőiesség kategóriája? Milyen emberi ideálokat és elképzeléseket fejez ki ez a két szó? Mit fejeznek ki a szobrok az ábrázolt férfiak szexualitásáról? Vannak-e a szobrok között olyanok, amelyek csúnya, meggyötört férfit mintáznak meg? Megfigyelhető-e egynéhány szobron az egyensúlyra való törekvés a test egyes részei között? A valóságban kinek van közülünk harmonikus alakja? Hangsúlyosabbak-e a szobrokon a férfi test valamely részei? Ha találtunk ilyeneket, melyek voltak ezek? Találunk-e olyan szobrokat, melyeknél fontos, hogy megfigyeljük a test felépítését, és melyeknél nem annyira? Ezek esetében mi a fontos? Melyek azok a szobrok, amelyek inkább a művész elképzeléseinek és érzéseinek kifejezésére szolgálnak, mint a férfi test szépségének megjelenítésére? Mely szobroknál figyelhetjük meg a fény és árnyék játékát a szobor felszínén? Milyen érzéseket vált ki belőlünk? Megpróbál-e valamelyik szobor hőst csinálni modelljéből? Hogyan jelenik meg a férfi ilyen heroizációja 11? Hasonlítsuk össze a szobrok testtartását! Miért így állnak? Hogyan viselkednének ezek a férfiak, ha a szobrokat mozgásba hoznánk? Hasonlítsuk össze ezeket a szobrokat modern folyóiratok, különböző médiumok férfifotóival, az interneten található ún. celebek 12 fotóival! Nevezhetnénk-e a szobrok közül valamelyiket celebnek? Mi a közös a szobrok és a populáris kultúra hősei - Homér Simpson, Superman, Lara Kraft között? Találunk-e a populáris kultúrában ezekhez a szobrokhoz hasonló alakokat? Miért szaladgál Homer Simpson meztelenül? Ha röviden jellemeznünk kellene az egyes szobrokat, mit tartanánk a legfontosabbnak? Próbáljuk meg kiegészíteni a következő jellemzéseket és keressük meg, hogyan jelennek meg az egyes szobrokon: A görög kouros: merev, átszellemült, kifinomult, önmagába tekintő. 42 11 A görög héros = hős szóból. Heroizálni azt jelenti, valakiből hőst csinálni, van amikor jogosan, van, amikor nem. 12 Az angol celebrity = híresség, híres ember, mely a latin celebráre = gyakran járni, gyakran látogatni szavakból ered. Celeb az az ember, aki gyakran lép fel a médiában, ezzel emberek milliói előtt ismertté válik. Emellett nem kell semmi jelentős dolgot véghez vinnie. A celebritás szó másik jelentése: a celebek attól ismertek, hogy ismertek. Meg tudnánk magyarázni ezt a definíciót?