SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT február 24.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2010. február 24. 2010. február.24. 1

Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. A SZMSZ célja, tartalma... 4 2. Jogszabályi háttér... 4 3. A SZMSZ hatálya... 6 Intézményi alapadatok... 7 1. Intézményi azonosítók... 7 2. Az intézmény tevékenységei... 8 Szervezeti felépítés... 13 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata... 14 a) Vezetők, vezetőség... 14 b) Gazdasági szervezet felépítése és feladata... 16 c) Pedagógusok közösségei... 34 d) A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak... 36 e) Tanulók közösségei... 36 f) Szülői szervezet... 37 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája (R. 4. (1) bek. e) pont)... 37 a) A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje... 37 b) A szakmai munkaközösségek tevékenysége... 37 c) A diák önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje... 38 d) Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje... 39 e) A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája... 40 3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje... 40 a) Pedagógusok közösségei tanulók közösségei... 40 b) Pedagógusok közösségei szülői szervezetek (közösségek)... 40 4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja... 40 Működés rendje... 42 1. Az intézmény működési rendje... 42 2. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel... 43 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái... 43 4. A felnőttoktatás formái... 44 5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 44 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 46 7. A könyvtár működése... 47 2010. február.24. 2

a) A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai... 47 b) Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei... 48 8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás... 48 a) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje... 48 b) Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje... 49 c) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje... 49 9. Intézményi védő, óvó előírások... 49 a) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 49 b) A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén... 50 c) A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők... 50 d) Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje... 56 10. Nevelési oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat... 56 11. Egyéb kérdések... 57 a) A keresetkiegészítés feltételei... 57 b) Kéthavi tanítási időkeret... 57 c) A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei... 58 d) Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai... 58 e) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség... 58 12. Intézményi dokumentumok nyilvánossága... 58 Záró rendelkezések... 59 1. A SZMSZ hatálybalépése... 59 2. A SZMSZ felülvizsgálata... 59 2010. február.24. 3

I. Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola (1039 Budapest, Hatvany Lajos u. 7.) belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) határozza meg (Kt. 40. (1) bek.). 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek közoktatási intézményünkben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény, vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban: R.) - az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) - a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) - a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) - a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet - a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet, amelyet 2010. aug. 1-től hatályon kívül helyez a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 2010. február.24. 4

- az iskolai rendszerszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet - a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet További, az intézményünk működését meghatározó fontosabb jogszabályok: - az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell Ámr. (292/2009 (XII. 19) 20. (2) bekezdés) - a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény - a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, amelyet módosított a 2009. évi CXXXV. törvény - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel - a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény - a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 08.) Korm. rendelet - a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm rendelet - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet - a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet - a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet - a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) OM rendelet - az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27) OM rendelet - a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. Törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet - az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet - a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2010. február.24. 5

3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. 2010. február.24. 6

II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók a) Az intézmény neve: Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola b) székhely 1039 Budapest, Hatvany Lajos u. 7. c) telephely nincs d) Az intézmény létrehozásáról szóló határozat száma Fővárosi Tanács 47/1987 e) Az intézmény törzskönyvi azonosítója 493387 f) Alapító okirat kelte 2009. október 31. g) Alapító okirat azonosítója 1658/2009. (X. 12.) Főv. Kgy. h) Az alapítás időpontja 1987. augusztus 14. i) OM azonosító 035550 2010. február.24. 7

j) KSH azonosító 15493383-8022-152-01 k) PIR azonosító 493387 l) Adóalanyiság az intézmény a forgalmi adó szempontjából adóalany m) Adószám 15493383-2-41 n) Bankszámlaszám 11784009-15493383 2. Az intézmény tevékenységei Az intézmény jogállása Az intézmény önálló jogi személy. Az intézmény vezetője az igazgató, aki képviseli az intézményt, és az intézmény dolgozói felett a munkáltatói jogot gyakorolja. a) Az intézmény alaptevékenységei Az intézmény tevékenységi körébe a következők tartoznak: Az intézmény szakágazati besorolása: 853100 Általános középfokú oktatás Alap szakfeladat: 853121-1 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Feladatmutató: tanulók létszáma (fő) Forrás: költségvetési támogatás 2010. február.24. 8

További szakfeladatok: Szakfeladat száma Megnevezése 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés Feladatmutató: Forrás: tanulók létszáma (fő) költségvetési támogatás, saját bevétel 562917-1 Munkahelyi étkeztetés Feladatmutató: Forrás: dolgozók létszáma (fő) költségvetési támogatás, saját bevétel 853124-1 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Feladatmutató: Forrás: tanulók létszáma (fő) költségvetési támogatás 853131-1 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Feladatmutató: Forrás: tanulók létszáma (fő) költségvetési támogatás 853135-1 Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) Feladatmutató: Forrás: tanulók létszáma (fő) költségvetési támogatás 853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Feladatmutató: Forrás: tanulók létszáma (fő) költségvetési támogatás 853221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Feladatmutató: Forrás: tanulók létszáma (fő) költségvetési támogatás 853231-1 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Feladatmutató: Forrás: tanulók létszáma (fő) költségvetési támogatás 2010. február.24. 9

854211-1 Felsőfokú szakképzés Feladatmutató: Forrás: tanulók létszáma (fő) költségvetési támogatás 853214-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Feladatmutató: Forrás: tanulók létszáma (fő) költségvetési támogatás 853224-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Feladatmutató: Forrás: tanulók létszáma (fő) költségvetési támogatás 853234-1 Emelt szintű szakközépiskolai felnőttszakképzés Feladatmutató: Forrás: tanulók létszáma (fő) költségvetési támogatás 855917-1 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés Feladatmutató: Forrás: tanulók létszáma (fő) költségvetési támogatás 841901-1 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolása Feladatmutató: Forrás: tanulók létszáma (fő) költségvetési támogatás 853000-1 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Feladatmutató: Forrás: tanulók létszáma (fő) költségvetési támogatás A jóváhagyott pedagógiai, szakmai program szerint az évfolyamok száma: Szakközépiskola: középiskolai évfolyamokon: 4 (9-12) középiskolai évfolyamokon nyelvi előkészítő osztállyal: 5 (9-13) Szakképző évfolyamon: a hatályos Országos Képzési Jegyzék szerint (kifutó jelleggel) Szakiskola: általános műveltséget megalapozó évfolyamok: 2 (9-10) 2010. február.24. 10

Szakképző évfolyamon: a hatályos Országos Képzési Jegyzék szerint (kifutó jelleggel) Előrehozott szakképzés a Kt. 27. (4) alapján a hatályos Országos Képzési Jegyzék szerint 2010. július 1-jei hatállyal Az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: Nappali rendszerű képzés, nappali rendszerű felnőttoktatás férőhelye: 600 Nem nappali rendszerű felnőttoktatás férőhelye: 100 Szakmai képzés Szakmacsoport: Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Új osztályok, szakmacsoportokon belül indítandó szakmák és létszámok meghatározásáról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 67. (5) bekezdése és A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. (5) bekezdése alapján a Közgazdaság, Ügyvitel és Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban a Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola készíti fel a szakképzési évfolyam követelményeire az intézményben végzett tanulókat. b) Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek 682002-2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Feladatmutató: Forrás: saját bevétel a létesítmény szolgáltatásait igénybevevők (fő) 856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Feladatmutató: Forrás: tanulók létszáma (fő) költségvetési támogatás 562917-2 Munkahelyi étkeztetés Feladatmutató: Forrás: a létesítmény szolgáltatásait igénybevevők (fő) költségvetési támogatás, saját bevétel 2010. február.24. 11

c) Vállalkozási tevékenység Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. d) Az intézmény feladatellátásához rendelkezésre bocsátott önkormányzati vagyon Budapest III. kerület 63664/10 helyrajzi számú, 20229 m 2 alapterületű, a valóságban Budapest III. kerület Hatvany Lajos u 7. szám alatt lévő, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használata. Vagyonértékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések stb.) használata leltár szerint. A Fővárosi Önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló mindenkor érvényes önkormányzati rendeletben szabályozott módon és feltételekkel rendelkezhet a közoktatási intézmény feladatellátására szolgáló vagyonáról. 2010. február.24. 12

III. Szervezeti felépítés Igazgató Szakmai igazgató helyettes Nevelési igazgató helyettes Gazdasági vezető Belső ellenőr Iskolatitkár Szakmai munkaközösség vezetők Oktatástechnikus Rendszergazda Közismereti munkaközössé gek vezetői Könyvtáros Gazdasági dolgozók Gondnok Szaktanárok Szaktanárok Technikai dolgozók 2010. február.24. 13

1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata a) Vezetők, vezetőség Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető közreműködésével látja el. A szűkebb vezetői értekezlet általában hetenként egyezteti a napi feladatokkal kapcsolatos operatív tennivalókat, illetve előkészíti a kibővített vezetői értekezlet és a tantestület elé terjesztendő témák, a távlatos tennivalók anyagait. A 138/2003 (XI. 26) Korm. Rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről alapján elkészített és 2004. január 3-tól hatályos Belső Ellenőrzési Szabályzat részletesen előírja a vonatkozó feladatokat, az ellenőrzést végző személy jogállását és feladatait. A belső ellenőr iskolánkban külső megbízottként tevékenykedik. A belső ellenőrzés megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az igazgató a felelős, a felelősséget másra nem ruházhatja át. Az igazgató közvetlen munkatársa az előbbieken kívül az iskolatitkár. Az iskolai vezetőség (a kibővített vezetői testület) az igazgató döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő testülete. Az iskolai vezetőség általában havonta egy alkalommal tanácskozik. A kibővített vezetői értekezlet tagjai: Az igazgató A szakmai igazgatóhelyettes A nevelési igazgatóhelyettes A gazdasági vezető Az érdekképviseleti szerv vezetője A közalkalmazotti tanács vezetője A diákönkormányzatot segítő tanár Az ifjúságvédelmi felelős A szakmai munkaközösségek vezetői 14

aa) Igazgató Feladatköre, hatásköre Az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozik: Az intézmény képviselete A szakmai, pedagógiai, nevelési tevékenység irányítása A közalkalmazottak feletti teljes munkáltatói jog A kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása A személyi és tárgyi feltételek biztosítása költségvetés alapján A folyamatos belső ellenőrzés Együttműködés az Érdekképviseleti szervekkel Közalkalmazotti tanáccsal Szülők képviselőivel Fenntartóval a jogszabályokban rögzítettek szerint Megbízatási időtartama: a pályázat időtartama, illetve a fenntartói megbízás alapján. ab) Igazgatóhelyettesek A vezető beosztású igazgatóhelyettesek tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, kölcsönösen együttműködve, egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Feladatkörük, hatáskörük, megbízási időtartamuk, megbízójuk: Az igazgató hatáskörében átruházza A szakmai igazgatóhelyettesre 1. a szakmai alapozó oktatás nevelő-oktató munkájának irányítását, színvonalának ellenőrzését 2. a szakmai gyakorlatok irányításában a gazdálkodó szervezetekkel fenntartott kapcsolat folyamatos ápolását 3. az alkalmazottak munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében az egyeztetési kötelezettség gyakorlását 4. a munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását Megbízója az igazgató, a tantestület véleményének nyilvánítása alapján Megbízásának időtartama: határozatlan 15

A nevelési igazgatóhelyettesre 1. a közismereti tantárgyak területén a nevelő-oktató munka irányítását és ellenőrzését 2. nevelési ügyekben az intézmény képviseletét 3. az osztályfőnöki nevelő tevékenység irányítását és ellenőrzését Megbízója az igazgató, a tantestület véleményének nyilvánítása alapján Megbízásának időtartama: határozatlan Az intézményvezető, vagy az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje: Az igazgatót akadályoztatása esetén a nevelési igazgatóhelyettes, majd a szakmai igazgatóhelyettes, hiányukban a gazdasági vezető helyettesíti teljes felelősséggel és beszámolási kötelezettség mellett. b) Gazdasági szervezet felépítése és feladata ba) A gazdasági szervezet felépítése Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként működik. A pénzügyi-gazdasági feladatait a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlésének 1230/C/1992. (VII/43) számú határozata alapján a Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola (1039 Budapest Hatvany Lajos u. 7.) látja el. Az intézmény költségvetésének tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, feltételeket a fenntartó a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, illetve a tárgyévi költségvetés végrehajtásának szabályairól szóló rendeletében határozza meg. Az intézménynél a költségvetési szerv belső ellenőrzési feladatait belső ellenőr látja el, az ellenőrzést végző személy jogállását és feladatait a belső ellenőrzési kézikönyv határozza meg. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a 2. sz. melléklet tartalmazza. A gazdasági alkalmazottak kiemelt feladatait a munkaköri leírásuk részletezi, a kiemelt feladatok munkakörönként a következők: 16

Gazdasági vezető: Közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet; A gazdasági szervezeti egységek munkájához iránymutatást ad, és ellenőrzi; Gazdasági intézkedéseket hoz; Az intézményi vagyon naprakész nyilvántartása; Adatszolgáltatási kötelezettsége van, mely a főkönyvi egyeztetéssel áll összhangban; Felelős a gazdasági feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért; Biztosítja az intézmény napi munkájához szükséges tárgyi eszközöket (azok használhatóságát) és anyagokat. Könyvelő: Az iskola naprakész könyvelését végzi. Elkészíti az értékcsökkenési elszámolást; Humánpolitikai előadó: Az intézmény dolgozóinak alkalmazásával összefüggő személyi okmányok, és azzal kapcsolatos nyilvántartások vezetése, dolgozói nyilvántartás; A központi bérszámfejtéshez szükséges adatszolgáltatás elkészítése; Hóközi kifizetések, változó munkabérek számfejtése; Intézi a bérleti szerződésekkel kapcsolatos teendőket Szabadság-nyilvántartás és egyéb hiányzások vezetése, központi adatszolgáltatás elkészítése. Pénztáros-gazdasági ügyintéző: A beérkezett számlák számszaki és alaki ellenőrzése és nyilvántartása; A beérkezett és kiadott számlák kontírozásra előkészítése; Vezeti az analitikus nyilvántartást; Vezeti a banknaplót; A számlákat határidőre átutalja; Ellátja az étkezéssel kapcsolatos gazdasági teendőket, mind a dolgozok, mind a tanulók esetében; A pénztárosi teendőket ellátja; A bérleti díjakat kiszámlázza; A tanulói szociális juttatásokat kifizeti, és nyilvántartja; 17

A szakmai és elméleti munkákhoz szükséges eszközöket, anyagokat megrendeli, kiosztja, nyilvántartását vezeti. Belső ellenőr: Munkáját a fenntartóhoz is megküldött éves munkaterve alapján végzi. bb) Az intézmény gazdálkodására vonatkozó eljárások A költségvetési terv készítésére és a beszámoló összeállítására vonatkozó általános és speciális szabályok A költségvetés és a beszámoló összeállítása során minden munkafolyamatban figyelembe kell venni az intézmény gazdálkodási jogkör szerinti besorolását (önállóan gazdálkodó). A költségvetés és a beszámoló elkészítése során az önkormányzat képviselő-testületének, mint felügyeleti szervnek az információs igényét legjobban kielégítő szerkezet szerint kell összeállítani a költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó dokumentumokat. (Alapul kell venni az adott intézményen belül megállapított esetleges alcímeket.) A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok Intézményünk költségvetési koncepciója, illetve a költségvetési terve megalapozásához szükséges belső számításokat az érvényben levő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni. A számításokat az intézmény felépítésének megfelelően figyelembe véve az intézményi struktúrát (önállóan gazdálkodó intézmény), a feladat-ellátási módot (saját szervezet) kell elkészíteni. A koncepció, illetve a költségvetési terv összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokból (továbbgondolva: annak költségvetési kiadás oldalából), illetve az ismert költségvetési bevételekből (várható fenntartói támogatásokból) kell kiindulni. Az intézmény gazdasági vezetője által kijelölt személy köteles a költségvetési tervezéssel kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni. (A nyilvántartásnak tartalmazni kell az eredeti ügyirat: - számát, - tárgyát, - ügyintézőjét, - és a határidőket. 18

Az iratokat évi tervezési dokumentumok" szöveggel ellátott irományfedélben kell gyűjteni eredeti vagy másolati példányban.) A normatív állami hozzájárulásokhoz az intézményi feladatmutatók és mutatószámok alapján történő adatszolgáltatásának valódiságáért és az adatok ellenőrzéséért a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy tartozik felelősséggel. A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni. A költségvetési tervezéssel kapcsolatos munkafolyamatok ellátása során elsősorban a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokat, az azokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani. A tartalmi követelmények betartásáért az intézmény tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályok A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni: - a féléves beszámoló elkészítésénél, - és az éves költségvetési beszámolásnál. A költségvetési beszámolás során a dokumentációk számításait a költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni. Intézményünk beszámolási feladatainak ellátásáért felelős dolgozója által kijelölt személy köteles a költségvetési beszámolással kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eredeti ügyirat: - számát, - tárgyát, - ügyintézőjét - és a határidőket. Az iratokat az alábbi szöveggel ellátott irományfedélben kell eredeti vagy másolati példányban gyűjteni: - "... év I. féléves beszámolójának dokumentumai", - "... évi költségvetési beszámoló dokumentumai". Az állami hozzájárulások, központi és központosított támogatások, kötött felhasználású átvett pénzeszközök felhasználásának és elszámolásának dokumentálásáért, az arról történő adatszolgáltatásért, 19

az abban foglalt adatok ellenőrzéséért az intézmény beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel. (Az elszámolásra vonatkozó dokumentumokat a beszámoló ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.) A költségvetési tervezés különleges előírásai, feltételei A költségvetési koncepció elkészítése A költségvetési koncepció összeállításakor számba kell venni: - intézményünk által ellátandó feladatokat, ezt követően - az intézmény bevételeit, - majd a fentiek alapján kell kialakítani a költségvetési koncepciót. A költségvetési koncepció készítésekor az intézmény bevételei között a nem saját bevételeket a rendelkezésre álló, dokumentum értékű okmányok alapján kell bemutatni. A kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden, a koncepció készítésénél ismert, a költségvetési kiadásokra ható tényezőt. Intézményünknek a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója gazdasági vezető - a tervezés ellenőrzése során köteles megvizsgálni, hogy a költségvetési koncepciót megalapozó számítások során: - figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályokat, - a kötelezettségvállalások nyilvántartása alapján a tervre vonatkozó kötelezettségvállalások a koncepcióba beépítésre kerültek-e, - az inflációs hatásokkal, illetve jogszabályi változások hatásaival az érintettek megfelelő mértékben számoltak-e. A költségvetési tervezés A költségvetési tervezéskor az elfogadott koncepciót kell alapul venni. Amennyiben a képviselő-testület a koncepció elfogadásakor az intézmény költségvetésének összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért az intézmény vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel. Az intézmény költségvetési terv javaslatát az intézmény vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. A költségvetési terv elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyamatokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyeket az alábbi táblázat tartalmazza. 20

Munkafolyamat megnevezése Költségvetési koncepció készítése Az intézményre vonatkozó koncepció elkészítése A koncepció ellenőrzése, korrekciója A költségvetési terv elkészítésének munkafolyamatai A költségvetési terv kidolgozásában résztvevő személyek szakmai tájékoztatása, információs garnitúra átadás, szükség szerint konzultáció, tájékoztatás a KT. által Az intézmény költségvetési terv javaslatának kidolgozása a költségvetési koncepcióban jóváhagyott keretszámok, illetve megfogalmazott szempontok szerint Dokumentum Költségvetési koncepció Ellátási határidő Jogszabály szerint KT., illetve a felügyeleti szerv előírása szerint Szabályzat szerint SZMSZ Számviteli politika Ellátásért felelős személy megnevezése Igazgató Gazd. vez. Belső számítási anyag és a koncepció - u.a. Gazd.vez. Szükség szerint - igazgató Költségvetési terv Febr. 15., vagy a költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap szükség szerint - Gazd.vez. Belső számítási anyag - Főkönyvi könyvelő 21

Munkafolyamat megnevezése Dokumentum Ellátási határidő Jogszabály szerint Szabályzat szerint Ellátásért felelős személy megnevezése A költségvetési terv szakmai (pénzügyi, számviteli) ellenőrzése Szöveges előterjesztés, indoklás elkészítése a költségvetési tervjavaslathoz Információszolgáltatás az államháztartás mérlegrendszerébe - önállóan gazdálkodó intézmény esetében A TÁH információs garnitúra időtálló módon való kitöltése, floppyra mentés - - Főkönyvi könyvelő Előterjesztés készítése TÁH információs jelentés garnitúra és floppy TÁH információs jelentés garnitúra és floppy - Gazdasági vez. /felügyeleti szervtől függ a 2. pont szerinti határidőtől számított 30 nap Gazdasági vez. /felügyeleti szervtől függ - Gazdasági vez. /felügyeleti szervtől függ Az információ leadása - Gazdasági vez. /felügyeleti szervtől függ A nyomtatványgarnitúra tárolásáról gondoskodás - - Főkönyvi könyvelő Az elfogadott költségvetés alapján a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az intézmény elemi költségvetésének a költségvetési rendeletnek megfelelő elkészíttetéséről. E feladat ellátási határidejét a FELÜGYELETI SZERV állapítja meg. bc) Költségvetési beszámoló helyi szabályai A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolás A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót az előirányzat-könyveléseket követően az elkészített főkönyvi kivonat alapján kell összeállítani. A főkönyvi kivonatot a beszámoló ügyiratai között meg kell őrizni. A beszámolót a naptári év június 30-i fordulónappal kell készíteni. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót az intézmény 22

vezetője az általa kijelölt személy bevonásával állítja össze. Az összeállításnál figyelembe kell venni: - a jogszabályi előírásokat, - az intézmény belső információs igényét, valamint - a költségvetési tervdokumentációval való összehasonlíthatóság követelményét. Az intézmény vezetője a költségvetési beszámoló jogszabályokkal való harmonizálásáért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy főkönyvi könyvelő és a gazdasági vezető a költségvetési beszámoló pénzügyi-számviteli jogszabályoknak való megfelelőségéért felelősek. Az éves költségvetési beszámolás Az éves beszámolót az intézmény vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. A szerv vezetője a zárszámadás általános jogszerűségéért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy vezetője a zárszámadás pénzügyiszámviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős. A beszámolót át kell adni felülvizsgálatra a felügyeleti szervnek. A beszámoló elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyamatokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét az alábbi táblázat tartalmazza. Munkafolyamat megnevezése Dokumentum Ellátási határidő Jogsza Szabályzat -bály szerint szerint Ellátásért felelős személy megnevezése Ellenőrzési határidő, feladatot ellátja A féléves költségvetési gazdálkodásról szóló beszámoló készítése A beszámoló-készítésben résztvevők szakmai tájékoztatása, információátadás, konzultáció Féléves beszámoló Aht. Számlarend Gazdasági vez. /felügyeleti szervtől függ Szükség szerint Aht, Számlarend Gazdasági vez. /felügyeleti szervtől függ Igazgató /felügyeleti szervtől függ Igazgató /felügyeleti szervtől függ 23

Az intézmény költségvetési beszámolója összeállítása a főkönyvi kivonat alapján főkönyvi kivonat és beszámoló javaslat Aht. Eszközök források ért. szab Főkönyvi könyvelő Gazdasági vez. /felügyeleti szervtől függ A beszámoló szakmai ellenőrzése Ámr Számviteli politika Főkönyvi könyvelő Gazdasági vez. /felügyeleti szervtől függ A beszámoló-tervezet és előterjesztés elkészítése Beszámolótervezet és előterjesztés Aht Számlarend Főkönyvi könyvelő Gazdasági vez. /felügyeleti szervtől függ Intézményünk esetében a TÁH információs garnitúra kitöltése TÁH információs garnitúra Számlarend Főkönyvi könyvelő Gazdasági vez. /felügyeleti szervtől függ Intézményünk esetében az információs jelentés leadása Aht. Számlarend Főkönyvi könyvelő Gazdasági vez. /felügyeleti szervtől függ Intézményünk esetében a nyomtatványgarnitúra tárolása, az érintetteknek való átadás A tájékoztatás szakmai ellenőrzése A tájékoztatás és az előterjesztés elkészítésében való részvétel Az éves beszámoló készítése A beszámoló-készítésben résztvevők szakmai tájékoztatása, információátadás, konzultáció Tájékoztató tervezet és előterjesztés Éves beszámoló Aht, Számlarend Főkönyvi könyvelő Aht. Ámr Eszközök források ért. szab Számviteli politika Főkönyvi könyvelő Főkönyvi könyvelő Aht Számlarend Főkönyvi könyvelő Szükség szerint Aht. Számlarend Főkönyvi könyvelő Gazdasági vez. /felügyeleti szervtől függ Gazdasági vez. /felügyeleti szervtől függ Gazdasági vez. /felügyeleti szervtől függ Gazdasági vez. /felügyeleti szervtől függ Gazdasági vez. /felügyeleti szervtől függ 24

Az intézmény költségvetési beszámolójának összeállítása a főkönyvi kivonat alapján főkönyvi kivonatok és beszámoló javaslat Aht, Számlarend Főkönyvi könyvelő Gazdasági vez. /felügyeleti szervtől függ A beszámoló szakmai ellenőrzése Aht. Eszközök források ért. szab Főkönyvi könyvelő Gazdasági vez. /felügyeleti szervtől függ A beszámoló-tervezet és előterjesztés elkészítésében való részvétel Beszámolótervezet és előterjesztés Ámr Számviteli politika Gazdasági vez. /felügyeleti szervtől függ Igazgató Intézményünk esetében a TÁH információs garnitúra kitöltése TÁH információs garnitúra Aht Számlarend Főkönyvi könyvelő Gazdasági vez. /felügyeleti szervtől függ Intézményünk esetében az információs jelentés leadása Áht., Ámr Számlarend Főkönyvi könyvelő Gazdasági vez. /felügyeleti szervtől függ Intézményünk esetében nyomtatványgarnitúra tárolása, az érintetteknek való átadás Áht., Ámr Számlarend Főkönyvi könyvelő Gazdasági vez. /felügyeleti szervtől függ Az államháztartás információs rendszerébe történő adatszolgáltatás és az elfogadott költségvetési rendeletek közötti tartalmi egyezőségért az érintettek felelősséggel tartoznak. E szabályzat alapján azonban fegyelmi felelősség terheli a tervezési és beszámolási feladatok ellátásáért felelős személyeket is, akiknek ellenőrzési és irányító tevékenysége során minden szabálytalansággal szemben fel kell lépnie, s szükség esetén tájékoztatni kell a jogszabály szerint felelős személyeket. bd) A költségvetés végrehajtásának szabályai A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait a szervre vonatkozóan is a költségvetési rendelet tartalmazza. A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni: - az egyes előirányzatok felhasználásakor, - az egyes előirányzatok módosításakor. 25

A költségvetés végrehajtásakor az előirányzat-felhasználási ütemtervet kell alapul venni. Az előirányzat-felhasználási ütemterv adatait legalább negyedévenként teljes körben összehasonlítani, illetve egyeztetni kell a tényadatokkal. Szükség esetén intézkedési tervet kell készíteni, illetve a jelentősen megváltozott körülmények között újra el kell készíteni az előirányzatfelhasználási ütemtervet. A költségvetés végrehajtására és pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat az intézmény belső szabályzata (gazdasági ügyrend) tartalmazza. be) Költségvetési koncepció tartalmi követelményei A koncepció összeállításának sarokpontjai A koncepció összeállítására az önkormányzat gazdasági programjának, illetve az adott költségvetési évre vonatkozó, irányadó főbb keretszámok figyelembevételével kerül sor. Az adott évre vonatkozó költségvetési irányelvek és ezek várható hatásai az intézményünk költségvetésére Az évi költségvetés bevételei és kiadásai Költségvetés főösszege, költségvetési bevételek és kiadások főbb bevétel és kiadás- nemenként, valamint kiemelt előirányzatonként. Az évi költségvetés egyensúlya Értékelés, kiadáscsökkentési javaslatok, illetve bevételszerzési lehetőségek feltárása, javaslatok. Többéves kihatású tételek bemutatása, annak hatáselemzése. Az éves beszámoló szöveges indoklásának követelményei Az éves beszámoló szöveges indoklása a számszaki beszámoló adataira épül. Tartalmazza: - Az adott évi költségvetési gazdálkodás során a költségvetési tartalék változása nőtt, vagy csökkent. - A bevételi előirányzatok teljesítésének értékelését. Az értékelés során a bevételek megoszlását kell alapul venni. (Be kell mutatni a bevétel főbb bevételnemek közötti százalékos megoszlását.) A bevételeknél a jelentős hatásokra, a bevételek beszedését nagyban befolyásoló tényezőkre külön is fel kell hívni a figyelmet. Külön indokolni kell az eredeti előirányzattól való jelentős eltérést. (A 26

jelentős eltérés alatt az 50%-ot elérő eltérést, illetve a 300 ezer forintot elérő eltérést kell érteni.) A bevételeknél külön ismertetni kell a nem tervezett bevételként jelentkező bevételeket. - A kiadási előirányzatok teljesítésének értékelését. Az értékelés során a kiadások megoszlását kell alapul venni. (Be kell mutatni a kiadások főbb kiadásnemek közötti százalékos megoszlását.) A kiadásoknál a jelentős hatásokra, a kiadási előirányzatok teljesítését nagyban befolyásoló tényezőkre külön is fel kell hívni a figyelmet. Külön indokolni kell az eredeti előirányzattól való jelentős eltérést. (A jelentős eltérés alatt az 50%-ot elérő eltérést, illetve a 300 ezer forintot elérő eltérést kell érteni.) A kiadásoknál külön ismertetni kell a nem tervezett kiadásként jelentkező kiadásokat. Elkülönítetten, külön részben tartalmazza a szakmai feladatok teljesítésére vonatkozó értékelést. Az értékelésnek ki kell térnie az adott feladattal kapcsolatos teljesítmény és feladatmutatókra, valamint a feladat minőségével kapcsolatos észrevételekre. A szöveges beszámoló formájával szembeni követelmény: - a jó áttekinthetőség, - a kevés táblázat, - a pontokba szedés, részletes tagolás. bf) A gazdasági folyamatok feladatellátása. (A feladatellátás feltételés követelményrendszere) A szabályzat célja, hogy a többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. (5) bekezdése alapján szabályozza a szerv feladatellátásának (költségvetési kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok között tartását biztosító): a) feltétel- és követelményrendszerét, b) folyamatát, kapcsolatrendszerét, c) a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárását és dokumentumainak leírását. Feltételrendszer Csak olyan feladatot lehet ellátni, mely az intézmény tevékenységi körébe tartozik. A feladatellátásnál mérlegelni kell a lehetséges feladatmegoldási módokat. Ha adott feladatot többféle módon (eszközzel) el lehet látni, vizsgálni 27

kell annak: - költségvetési bevételekre, - költségvetési kiadásokra, - illetve a bevételek és kiadások ütemezésére gyakorolt hatását. Csak akkor lehet a korábbi feladat-ellátási módtól eltérő feladat-ellátási módot választani, ha annak összességében több kedvezőbb hatása van, mint kedvezőtlen azaz: - a költségvetési bevételeket: - növeli, - nem változtatja, - a kiadások csökkenésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben csökkenti - a költségvetési kiadásokat: - csökkenti, - nem változtatja, - a bevételek növekedésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben növeli. - a bevételek és kiadások ütemezése: - nem változik, - kedvezőbben alakul, - kedvezőtlenebben alakul, de úgy, hogy az összességében nem befolyásolja hátrányosan a feladatellátást. Amennyiben adott feladatellátás körülményei jelentősen megváltoznak (a feladat bevételeinek, illetve kiadásainak elérik a 25 %-át), akkor az igazgatót haladéktalanul tájékoztatni kell. Követelményrendszer A feladatellátást a teljesítmények oldaláról kell megközelíteni. A feladatellátást a feladatellátással kapcsolatos bevételek és kiadások (azaz költségvetési) oldaláról, valamint az elért teljesítmények oldaláról évente legalább egy alkalommal, a költségvetési koncepció készítése időszakában vizsgálni kell. A felügyeleti szerv által kezdeményezett vizsgálat során aktívan, segítőkészen közre kell működni. A tartósan (3 éven túl) jelentős költségvetési kiadással, és az összehasonlítások alapján alacsonyabb, vagy közel azonos elért teljesítmények esetében az adott feladat esetében gondoskodni kell a kedvezőbb a feladat-ellátási mód felkutatásáról. A változást követően javulnia kell az adott feladattal kapcsolatos költségvetési kiadások és/vagy bevételek mérlegének. Ha intézményünk költségvetése csak a fenntartó(k) által adott jelentős 28

működési többlettámogatással kerül egyensúlyba egymást követő két éven belül, akkor gondoskodni kell az intézményi alapfeladatokon kívüli önként vállalt feladatainak csökkentéséről, illetve megszüntetéséről. A feladatcsökkentésre az igazgató és gazdasági vezetője együtt tesznek javaslatot. bg) A feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere A feladatellátás folyamata A feladatellátás folyamata a következő: - a feladat ellátásának szabályozása: - alapító okiratban, - SZMSZ-ben, - a feladatellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása: - a feladatellátással kapcsolatos költségvetési kiadások tervezése, - a feladatellátással kapcsolatos költségvetési bevételek tervezése, - a feladat ellátásáért felelős személy, személyek kijelölése, - a feladat ellátás szervezése, irányítása, a gazdálkodás bonyolítása; - a feladatellátás pénzügyi és teljesítmény ellenőrzése. A feladatot ellátni csak úgy lehet lásd feltétel és követelményrendszer ha: - az adott feladatellátás szerepel az intézményünk alapító okiratában; - a feladatellátással kapcsolatos részletesebb előírások szerepelnek az intézmény SZMSZ-ében, megjelölve a feladatellátáshoz tartozó tevékenység szakfeladat megjelölését, a vonatkozó jogszabályi hivatkozást, a feladatellátás forrását, s ha van, a feladatmutatót. A feladatellátás érdekében meg kell szervezni, illetve folyamatosan biztosítani kell a szakmai és szervezeti hátteret. A költségvetés tervezés időszakában meg kell határozni: - a működéshez szükséges dologi kiadásokat, - az eszköz (vagyontárgyak beszerzési, felújítási) szükségletet, - a feladatellátás kapcsán felmerülő személyi kiadásokat, és a személyi juttatások utáni járulék kiadásokat, - a feladatellátással kapcsolatban a szervet megillető bevételeket. Gondoskodni kell a feladatellátó szervezet folyamatos működéséről, a felelős személy, illetve személyek kijelöléséről, a szervezet részletes működési leírásáról, egyéb a tevékenységgel kapcsolatos szabályozások elkészítéséről. 29

A feladatellátás érdekében a felelős vezetőknek gondoskodni kell a feladatellátás szervezéséről, irányításáról. A feladatellátással kapcsolatos gazdálkodás bonyolítása során a költségvetési terv adatokra kell támaszkodni. A feladatellátás során biztosítani kell a folyamatos, vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés működését. Az esetleges hibákat, helytelen mozzanatokat minél előbb meg kell szüntetni. A feladatellátás kapcsán el kell végezni a teljesítményvizsgálatot. Amennyiben a feladatellátás nem az elvárt teljesítményt mutatja, vizsgálni kell az okokat, s ha szükséges, módosítani kell a feladatellátás: - pénzügyi területén, - módján (eszközein). bh) A feladatellátás kapcsolatrendszere A feladatellátás kapcsolatrendszerének fontosabb elemei: A feladatellátás során a feladatellátással kapcsolatos vezető felelős a költségvetési tervezéskor: - a kiadások teljes körű szerepeltetéséért, - a javasolt előirányzatok részletes kidolgozásáért, - különös tekintettel a feladat folyamatos, biztonságos ellátására; - a bevételek megalapozott tervezéséért, részletes indoklásáért, - különösen a fix, előre jól tervezhető bevételek esetében. A javasolt előirányzatok alapján kerül kidolgozásra a végleges terv. A tervjavaslat elkészítéséhez szükségesek a könyvviteli adatok, valamint a kötelezettségvállalások részletes ismertetése, az ezen adatokat alátámasztó kimutatások biztosítása a feladatellátók számára. A feladatellátás során a gazdasági vezető felelős a gazdálkodás előirányzatok között tartásáért. Ehhez szükséges az intézményre lebontott elemi költségvetés, valamint az aktuális könyvelési adatok ismerete. Az előirányzatok szerinti gazdálkodáshoz használni kell az intézményre lebontott előirányzat- felhasználási ütemterv adatait is. A feladatellátást úgy kell megszervezni, hogy összességében hatékony, költségvetési kiadásokkal takarékos gazdálkodás történjen. Ki kell használni a rejtett lehetőségeket, lehetőség szerint szerven belül, de a különböző feladatok érdekében, ha ez költségvetési kiadási megtakarítást eredményez. (Pl.: készletbeszerzések, árubeszerzésekkel 30

kapcsolatos szállítás; egyes szolgáltatások egy időben való igénybevétele /karbantartásnál csak 1 kiszállás jelenik meg költségként/, stb.) A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és annak dokumentumai A tárgyévi kötelezettségvállalások Adott feladatellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget lehet vállalni, mely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek. Ezen túlmenően a kötelezettségvállalásnak illeszkednie kell a szervre, feladatra lebontott előirányzat-felhasználási ütemtervbe. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak tehát meg kell győződni, arról, hogy: - adott jogcímen van e tervezve előirányzat, - az adott előirányzat, az eddigi és a még várható teljesítést figyelembe véve lehetőséget ad-e a szóban forgó kötelezettségvállalásra, - a kötelezettségvállalás dokumentumában a pénzügyi teljesítés időpontjai és összegei össze egyeztethetőek-e az előirányzatfelhasználási ütemtervvel. A kötelezettségvállalásokat amennyiben annak értéke nem éri el az 50.000 Ft-ot nem kötelező írásban dokumentálni, de az iskola a kötelezettségvállalásokat a teljes kiadási összkép megteremtése végett, mindegyiket nyilvántartásba veszi. Az egyéb kötelezettségvállalásokat írásban kell dokumentálni. A kötelezettségvállalás dokumentumát (költségvetés, előirányzatfelhasználási ütemterv, szerződés, megrendelés) nyilvántartásba kell venni. Az írásbeli kötelezettségvállalások csak az ellenjegyző aláírásával érvényesek. A kötelezettségvállalás dokumentumai különösen: - szerződések, - megállapodások. A kötelezettségvállalás, illetve az egyéb, előirányzat-felhasználáshoz kapcsolódó pénzgazdálkodási jogkörökre vonatkozó részletes szabályokat a szerv külön szabályozásban részletezi. A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalások: az értékhatár alapján a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó 31

kötelezettségvállalásoknál értelemszerűen az ott előírt eljárási rendet kell betartani. bi) A kötelezettségvállalásokra vonatkozó további szabályok A kötelezettségvállalásokra vonatkozóan az önkormányzat vagyonrendelete, illetve más, a vagyongazdálkodással, beruházásokkal foglalkozó rendelete, illetve az iskola szabályzatai határozzák meg további részletes előírásokat. Előirányzat felhasználási ütemterv Az intézmény teljesítménytervét a gazdasági egység adatai alapján az igazgató és a gazdasági vezető készíti elő, a bevételi terv elkészítése a fenntartói iránymutatások alapján történik. Az így kialakított terv képezi alapját a szerződéseknek. A gazdasági egység előkészíti az intézmény egyéb és saját bevételi tervét a gazdasági vezető jóváhagyásával A bevételi oldal kialakításával párhuzamosan összeállításra kerül a kiadás nemenkénti kiadási terv. A kiadási terv az intézmény összesített anyagigénylési terve, az előző év anyag és szolgáltatás igénybevételi tapasztalatai és a várható árváltozások alapján áll össze naturális mutatóban és értékben. A bevételi és kiadási tervek elkészítésének határideje: A gazdasági egység a bevételi terv, a kiadás nemenkénti terv és az előző évről áthúzódó kötelezettségvállalások alapján készíti el a költségvetési tervet. A bevételi és kiadási oldal egyeztetése a gazdasági vezető feladata. A költségvetési terv képezi az alapját az előirányzat felhasználási tervnek. Az előirányzat felhasználási terv havi bontásban tartalmazza az intézmény bevételeit és kiadásait. A kiadásokat olyan részletességgel kell kimutatni, hogy az megbízható alapja legyen a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlásának és a likviditás biztosításának. Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás A kötelezettségvállalásnak előirányzat felhasználási terven kell alapulnia Az intézmény nevében kötelezettségvállalásra jogosult az igazgató, illetve az általa írásban meghatalmazott személy A kötelezettségvállalás a gazdasági vezető vagy az általa kijelölt személy ellenjegyzése után, és csak írásban történhet A kötelezettségvállalás be nem tartása, a hatáskör túllépése fegyelmi 32

felelősségre vonást, súlyosabb esetben kártérítési eljárást eredményezhet. A kötelezettségvállalási illetve ellenjegyzési jogkörrel felruházott személy e tevékenységet névre szóló megbízólevél alapján látja el. Kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó dokumentumait az utalványozó, ellenjegyző vizsgálja. A dokumentumai közé az alábbiak tartoznak: - tárgyévi költségvetés - előirányzat nyilvántartás - bér, létszámgazdálkodásról valamint bérmegtakarításról vezetett nyilvántartás - előirányzat-felhasználási ütemterv Az eljárás során vizsgálni szükséges, hogy - beszerzés valós indokokat szolgálja, - az előirányzat a vásárlásra biztosított, - a raktáron való készlet mennyiségét - számolni kell a várható kiadásokkal és a még le nem könyvelt tételekkel, melyek az adott kiadási jogcímet terhelnék. Szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére a dologi kiadások terhére meghatározott kivétellel szolgáltatási szerződéssel számla ellenében külső személy vagy szervezet igénybe vehető. A szolgáltatási szerződést írásban kell megkötni. A szerződéskötés feltétele, hogy az iskola az adott feladatellátáshoz megfelelő szakemberrel az adott esetben nem rendelkezik, illetve a feladat ellátásához megfelelő képzettséggel rendelkező személy átmenetileg nem áll rendelkezésre, vagy az iskola alapfeladatait jelentősen meghaladó többletfeladatot kell átmenetileg elvégezni. Vezetői feladat ellátására szolgáltatási szerződés nem köthető. A szerződésnek az alábbiakat kell tartalmazni: - az ellátandó feladatot - a díjazás mértékét - utalást arra, hogy miért van szükség az ilyen jellegű feladat ellátáshoz - a szerződés időtartamát - a megbízott részéről feltűntetni a feladatellátó nevét - a teljesítés igazolására felhatalmazott személy nevét Az éves beszámoló keretében az alapfeladat szolgáltatásban végzett feladatellátásról tájékoztatást kell adni a fenntartónak. 33

c) Pedagógusok közösségei ca) Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú végzettségű dolgozók A nevelőtestület határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület döntési, véleményezési és javaslattevő jogköre: Döntési jogköre: Az éves munkaterv meghatározása A szakközépiskolába és a szakiskolába való felvétel elveinek tanévenkénti meghatározása A Házirend megalkotása és módosítása A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik 1 a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a házirend, az intézményi minőségirányítási program elfogadása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; jogszabályban meghatározott más ügyek, így például a nevelési program, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról; A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben 1 a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 57. (1) bekezdése 34

Véleményezési jogköre: A tanórákon kívüli foglalkozások szervezése Az ügyeleti rend meghatározása Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. Javaslattevő jogköre: Kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre A nevelőtestület értekezletei: A tanév állandó értekezletei: Tanévnyitó tantestületi értekezlet Őszi nevelési értekezlet Első félévi munkát értékelő értekezlet Tavaszi nevelési értekezlet Tanévzáró tantestületi értekezlet Rendkívüli értekezlet összehívásának módja: Az iskola életét, munkáját jelentősen befolyásoló váratlan, nem tervezhető eseménnyel, üggyel kapcsolatban: Az igazgató kezdeményezésére A közalkalmazotti tanács kezdeményezésére Az érdekképviselet kezdeményezésére A szülői munkaközösség kezdeményezésére A tantestület tagjainak 20 %-a kezdeményezésére A diák önkormányzat kezdeményezésére Ennek módja: kihirdetése a tanáriban, illetve személyes értesítése a távollevőknek 35

Egy adott osztályközösségben tanító tanárok értekezlete: Osztályozó konferencia Bármely, az osztályban folyó nevelő-oktató munkával kapcsolatos ügyben cb) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület a szakmai munkaközösségekre ruházza a tantárgyfelosztás előtti véleményezés, továbbá a pedagógusok megbízásának és az iskola felvételi követelményei meghatározásának a jogát. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a nevelési program, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és az intézményi minőségirányítási program elfogadásánál. d) A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak ifjúságvédelmi felelős rendszergazda szabadidő-szervező e) Tanulók közösségei Osztályközösség Egy osztályközösségen belül kialakított tanulócsoport (tantárgy szerinti bontás) 36

f) Szülői szervezet Osztály szülői munkaközösség Iskolai Szülői Munkaközösség rendelkezik a véleményezési és az egyetértési joggal a jogszabályban meghatározott ügyekben 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája (R. 4. (1) bek. e) pont) a) A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje - A Közalkalmazotti Tanács A Közalkalmazotti Szabályzat szerint - Pedagógus Szakszervezet, Pedagógusok Demokratikus Szervezete Kollektív szerződés szerint b) A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Szakmai munkaközösség hozható létre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagjai együttműködve gondoskodnak a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. Az e bekezdésben meghatározott feladatok ellátására, a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. 37

A szakmai munkaközösségek félévente beszámolót készítenek az eltelt időszak tevékenységéről, amit nevelőtestületi értekezlet során a tantestület megvitat és elfogad. A szakmai munkaközösségek vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak fenn egymással. A munkaközösségek munkatervben megjelölt feladatai: A tartalmi és módszertani eljárások tökéletesítése A követelményrendszer kialakítása és teljesülésének értékelése Tanulmányi versenyek szervezése és lebonyolítása Pedagógiai kísérletek elvégzése A munkatársi közösség fejlesztése Javaslattétel a tankönyvekre és a felvételi vizsgafeladatokra A helyi tantervnek megfelelő tantárgyi programok elkészítése és a végrehajtás ellenőrzése A munkaközösség vezetők: Összeállítják a munkaközösség éves programját Irányítják a közösség szakmai munkáját, segítik a szakirodalom felhasználását Javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésre Felügyelik a követelményrendszernek való megfelelést Elemzést, értékelést készítenek a munkaközösségek tevékenységéről c) A diák önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje Az intézmény diákönkormányzatának a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az SZMSZ és a Házirend előírásaival összhangban szabályozza saját működését. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai diákönkormányzat élén választott iskolai diákbizottság áll. Tevékenységét az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat a segítő tanár közvetítésével, vagy közvetlenül fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódótájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. 38

Összehívása az igazgató kezdeményezésére, vagy a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint történik. Az igazgató évente két alkalommal ad tájékoztatást a tanulóifjúságnak az iskola helyzetéről. A diákközgyűlésen részt vesznek a nevelőtestület képviselői. Levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulók előzetesen írásban, vagy a közgyűlésen szóban kérdéseket tehetnek fel az iskola vezetésének. A tanulók szervezett véleménynyilvánítására osztályfőnöki óra keretében alkalmi felmérések révén az osztályképviseleten keresztül a diákközgyűlésen, illetve közvetlenül az igazgatóhoz fordulva van lehetőség A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatása). A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az iskola biztosítja (helyiséghasználat, adminisztrációs-, posta-, eszközhasználati költségek, valamint az iskolán kívüli rendezvényeken való képviseletek során jelentkező kiadások) a diák önkormányzati munkát támogató tanár, a gazdasági vezető és az iskolaigazgató részvételével történő egyeztetés alapján. d) Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje Az iskola biztosítja, hogy a sportudvar és a tornaterem minden tanítási napon a tanulók rendelkezésére álljon 14 óra 15 perctől 17 óráig. A programokat az évente külön megbízott testnevelő tanárok állítják össze és felügyelik. 39

A diáksportkör és az iskola kapcsolattartásának módját és formáit, az anyagi támogatás összegét a tanévenként előre megkötött megállapodás tartalmazza. e) A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája Az intézményvezető szülői értekezleteken rendszeresen tájékoztatja az iskolai szülői munkaközösséget a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, a szülői értekezletek közötti időben szükség szerint tájékoztatja a szülői munkaközösség elnökét az iskolai szülői munkaközösség döntését igénylő kérdésekről. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselői útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. 3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje a) Pedagógusok közösségei tanulók közösségei A Házirend és a DÖK szabályzata szerint b) Pedagógusok közösségei szülői szervezetek (közösségek) A Pedagógiai program vonatkozó pontjai szerint 4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az iskolát külső kapcsolataiban az igazgató képviseli. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: a fenntartóval az intézményt támogató intézményekkel és jogi személyekkel a pedagógiai intézetekkel a minisztériumokkal az egyetemekkel és főiskolákkal a gyermekjóléti szolgálattal az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval 40

a Varga István Oktatási Alapítvány kuratóriumával a Varga István Díj kuratóriumával Az iskola igazgatója a kapcsolattartás napi, eseti feladatainak ellátásával megbízhatja az illetékes igazgatóhelyetteseket, illetve a feladat ellátásában érintett tantestületi tagokat. Az intézmény a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősön keresztül közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, részt vegyen az esetmegbeszéléseken. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát 41

IV. Működés rendje 1. Az intézmény működési rendje A tanév szorgalmi idejét a miniszteri rendelet, helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Az intézmény munkarendje A közalkalmazottak munkarendjét a kollektív szerződés határozza meg, míg a tanulók munkarendjét a Házirend melléklete szabályozza. Minden munkavállalónak a távolmaradását minden esetben be kell jelenteni a vezetőnek, vezető-helyettesnek. Rendkívüli esetben (baleset, betegség) aznap, legkésőbb 8.00 óráig kell a jelentést megtenni, s távolmaradást később igazolni kell. A bejelentés nélküli, illetve bejelentett, de nem igazolt távollét, igazolatlannak minősül. A tanórai foglalkozások időpontjának megváltoztatását, másik napon való megtartását indokolt esetben a vezető engedélyezheti. Az intézmény elérhetőségei: telefon: 243-0973 368-7023 368-7043 368-7443 454-0570 454-0587 Fax: 454-0603 Honlap: www.viszki.sulinet.hu e-mail: igh@viszki.sulinet.hu A tanulók fogadásának rendje Az iskola 7.00 órától 18.00 óráig tart nyitva. Eltérő rendre az igazgató ad engedélyt. A tanítás kezdete 8.00 óra. A tanóra 45 perces délelőtt (1.-7. órák), 40 perces délután (8.-12. órák). A szünetek 10 percesek délelőtt, a második óra utáni 15 perces, illetve 5 percesek délután. 42

A tanulók a tanítás kezdetét megelőzően 10 perccel kötelesek az iskolába belépni. A tanárok első tanórájuk kezdete előtt 15 perccel kötelesek a munkahelyen megjelenni. A kapuban és a folyosókon tanári és tanulói ügyelet működik, rendjét az éves munkarend tartalmazza. Tanítási időben a tanuló az iskolát csak kilépési engedéllyel hagyhatja el. Az iskola a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet tanévenként az igazgató határozza meg. 2. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Azoknak a személyeknek az iskolába való belépése és az iskola épületében való bent tartózkodása, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, külön engedéllyel és portai beléptetéssel történik. A beléptetést a portaszolgálat az igazgatóság, vagy a gazdasági iroda megkérdezése alapján, a belépő személyazonosságának megállapításával és a portán elhelyezett naplóba való bejegyzéssel végezheti. Az iskola területén tartózkodó személyekre a Házirend előírásai vonatkoznak. 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A foglalkozások számát, jellegét a gazdálkodással összefüggésben az igazgató dönti el a diákmozgalom és a tantestület véleménye alapján. A tanórán kívüli foglalkozások IX. 1-től VI. 15-ig szervezhetők. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái: Korrepetálás Szakkör Öntevékeny diákkör Iskolai sportkör Tanulmányi, szakmai, vagy műveltségi versenyek Diáknap Ifjúsági klub 43

Kulturális rendezvények Önköltséges tanfolyamok A tanórán kívüli foglalkozások fő funkciói: Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösségek vezetőinek javaslata alapján indít az iskola. Az öntevékeny diákkörök meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A korrepetálások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkózás elősegítése. A versenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A területi és országos fordulóra tovább jutott tanulókat a verseny napján az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az ifjúsági klub a diákönkormányzat vezetése alatt áll. Az iskola tanulóközösségei igazgatói engedéllyel, pedagógus részvétele mellett, egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Önköltséges tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének, a szülők igényének és a szaktanárok vállalkozási készségének függvényében indít. A tanulók iskolán kívüli egyesület, szervezet, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnöknek be kell jelenteni. 4. A felnőttoktatás formái Az intézmény jogosult az oktatási profiljába tartozó képzések területén iskolarendszerű szakmacsoportos oktatást folytatni. Az iskolarendszerű felnőttoktatás a tanulók elfoglaltságához igazodva esti vagy levelező munkarendben folyik. A tanítás az adott képzésekben esti tagozaton hetente kétszer, levelező tagozaton a hét egy napján délután 15.00 órától 20.10 óráig tart. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók részvétele kötelező. 5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományápolás feladatait, az ünnepélyek és megemlékezések időpontját, felelőseit a nevelőtestület éves munkaterve határozza meg. 44

Az iskola ünnepei: Tanévnyitó ünnepség Október 23. Szalagavató ünnepség Karácsonyi ünnepség Március 15. Varga nap Ballagás Tanévzáró ünnepség A tanulók megjelenése: Lányok Fehér blúz, fekete szoknya, sötétkék nyaksál az iskola hímzett jelvényével Fiúk Fehér ing, fekete nadrág/öltöny, sötétkék nyakkendő az iskola hímzett jelvényével Az iskola megjelenítése: Színei Kék - Fehér Jelvénye Ovál arany embléma V. I. gravírozással Logoja Kék fehér színű, V és I betűket formázó, a V betűt nyitott könyvvel szimbolizáló grafika, VARGA ISTVÁN KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA felirattal. 45

Az iskola zászlója Kék - fehér színű, téglalap alakú selyem lobogó, az iskola jelvényének arany színű hímzésével a lobogó középpontjában, a kék színben fehérrel hímzett logoja az iskolának. Egyéb rendszeres hagyományápolási formák: Az osztálytermeket a Magyar Köztársaság címerével kell díszíteni. Az iskolaépületen kívülről, a kapubejáratnál a nemzeti lobogót és az EU zászlaját kell elhelyezni. Az iskola ötévenként iskolatalálkozó megszervezésével tartja a kapcsolatot az iskola volt diákjaival. Ötévenként iskolai évkönyvben adunk képet egy-egy periódus során megtett utunkról, elért eredményeinkről. Az iskola névadójára emlékezve tavasszal Varga Napot szervezünk vetélkedőkkel, versenyekkel, műsorokkal. 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az ellenőrzés konkrét területeit, tartalmát, módszereit és ütemezését nyilvános éves ellenőrzési terv tartalmazza. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: Az igazgató Az igazgatóhelyettesek A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésébe a szakmai munkaközösségek vezetői az igazgató intenciói szerint kapcsolódnak be. Az ellenőrzés módszerei: A tanórák, gyakorlati foglalkozások és tanórán kívüli foglalkozások látogatása. A tanulói munkák vizsgálata. Az írásos dokumentumok vizsgálata. Írásbeli, illetve szóbeli beszámoltatás. Az ellenőrzés tapasztalatait egyénileg a pedagógusokkal kell megbeszélni, az általános tapasztalatokat pedig tantestületi értekezleten kell összegezni. 46

A pedagógusmunka értékelésének szempontjai: - A nevelő-oktató munka színvonala, az eredményes tanításra való törekvés - A korszerű és eredményes módszerek alkalmazása - Az érettségi és szakmai képesítő vizsgákra való eredményes felkészítés - A tanulmányi versenyekre való eredményes felkészítés - Az osztályfőnöki irányító, szervező és nevelő tevékenység - Pontos, fegyelmezett munka - A diákmozgalomért, az iskolai közösségért végzett munka A pedagógus kérelmére történő minősítő megbeszélésen a minősített és az igazgató vesz részt. A pedagógusnak joga van írásbeli megjegyzést és észrevételt tenni a minősítésre, de azt alá kell írnia. A gyakornokokra vonatkozóan a külön szabályzat, a Gyakornoki Szabályzat rendelkezik. 7. A könyvtár működése a) A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai aa) ab) ac) Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, tanárai, adminisztratív és technikai dolgozók használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A könyvtár biztosítja teljes állományának egyéni és csoportos helyben használatát. Dokumentumait kölcsönzi. Kivétel: a kézikönyvtár könyvei, az újságok és folyóiratok, valamint az audiovizuális információ hordozók. (Ez utóbbiakra vonatkozóan, esetenként, külön feltételek mellett, engedélyezhető kölcsönzés.) Az olvasók és kölcsönzések, továbbá a könyvtárban tartott, a könyvtár eszközeire épülő tanítási órák nyilvántartása füzetes formában történik. A könyvtárból könyveket és más dokumentumokat kivinni csak az e célra rendszeresített füzetekbe történő bevezetés után szabad, akár órai, vagy tartós kölcsönzésről legyen szó. A kölcsönzés időtartama 4 hét. 47

ad) A forgalomtól függően a könyvtáros ettől eltérő rövidebb, vagy hosszabb kölcsönzési határidőt is meghatározhat. A könyv, tankönyv és egyéb dokumentum elvesztése, vagy megrongálódása esetén az olvasó tartozik az okozott kárt megtéríteni. Vagy ugyanazt a művet szerzi be, ha az nem kapható, mindenképpen a könyvtár gyűjtőkörébe tartozót köteles cserébe adni, amely az elveszettel azonos, vagy nagyobb értékű. ae) Ügyelni kell a könyvtár rendjére, tisztaságára és a dokumentumok épségére. A könyvtárban kulturáltan kell viselkedni, kerülni kell a hangos beszédet. Ennivalót, innivalót oda bevinni, és ott étkezni tilos. A táskákat, kabátokat a könyvtár bejáratánál (balra) kell elhelyezni. af) A könyvtár nyitvatartási rendje: Heti 20 óra, mindennapi nyitvatartással, a könyvtáros tanár órarendjének figyelembe vételével. b) Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei A természetes elhasználódás következtében vagy aktualitásukat tekintve, a könyvtár számára feleslegessé vált és ily módon kiselejtezett tankönyveket tanár és diák egyaránt megvásárolhatja. Ebben az esetben az eredeti beszerzési ár 50%-a kerül térítésre. A tartós tankönyv elvesztése, vagy megrongálása esetén az olvasó tartozik az okozott kárt megtéríteni. Vagy ugyanazt a tankönyvet szerzi be, vagy az elveszettel azonos értékű tankönyvet köteles cserébe adni. 8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás a) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje Az OM tankönyvjegyzék alapján a szakmai munkaközösségek összeállítják az egyes évfolyamokon használni kívánt tankönyvek listáját. Az elkészített listákat minden tanuló kézhez kapja, majd szülői aláírással visszaküldi a megrendelést. Ezen a megrendelésen jelzi, ha 48

valamelyik tankönyvet nem kívánja megvásárolni, illetőleg kölcsönözni kívánja. Az így leadott listák összesítésével elkészíti az iskola vezetősége az iskolai tankönyvrendelést, figyelembe véve az iskola tartós tankönyvállományát, a várható ingyenes tankönyvre jogosultak számát, megbecsülve az iskolába belépő új osztályok, tanulók számát. b) Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje Az iskola biztosítja minden tanulónak a lehetőséget a tankönyv iskolában történő megvásárlására. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyvek egy részét megkapják, másik részét könyvtári kölcsönzéssel oldjuk meg. Az iskolai könyvtár számára minden tankönyvből annyi példányt rendelünk, hogy a tanév során is el tudjuk látni az újonnan belépő, illetve könyveiket elvesztő tanulókat tankönyvvel. c) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje A rendelkezésre álló normatíva, az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számának ismeretében minden tanév augusztusában a nevelőtestület dönt a tankönyvtámogatás összegének felhasználásáról. Szempontok (fontossági sorrendben): - az ingyenes tankönyvekre jogosult tanulók tankönyvigényeinek kielégítése - a mindenki által használt szótárak, példatárak könyvtári állományának pótlása 9. Intézményi védő, óvó előírások a) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Tanévenként meghatározott és rögzített időpontban, heti két alkalommal iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Az iskolaorvos az általánosítható tapasztalatokról minden tanév végén tájékoztatja az iskolavezetést, az egészséges környezet biztosítása 49

érdekében tett javaslatait az iskola, lehetősége függvényében, megvalósítja. A szakiskolai és a szakközépiskolás tanulók évente egy alkalommal szervezett vizsgálaton vesznek részt. Valamennyi tanulónak évente egy alkalommal kötelező fogászati szűrésen is részt kell vennie. Ennek időpontját az általános igazgatóhelyettesnek kell egyeztetni az iskolafogásszal. A dolgozók foglakozás egészségügyi, orvosi alkalmasság vizsgálatait az iskola üzemorvosa folyamatosan, előzetes ütemterv alapján végzi. Ezzel kapcsolatosan illetve a további munkavédelmi és tűzvédelmi rendelkezéseket a Munkavédelmi Szabályzat és a Tűzvédelmi Szabályzat fogalmaz meg. A dohányzás rendjét szintén a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. b) A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén Az iskolában, bármilyen iskolai szervezésű programon történt balesetet jelenteni kell az iskola munka- és balesetvédelmi felelősének, akinek a neve a központi hirdető táblánál, az intézményi iskolatitkárnál és valamennyi osztályfőnöknél megtalálható. Amennyiben tanítási időben történik baleset, a diákoknak, a tanárnak vagy a folyosóügyeletes tanárnak azonnal jelentést kell tennie az ügyeletes vezetőnek és az igazgatónak, akik rendelkeznek a további teendőkről. Ők intézkednek a balesetet szenvedett személy további ellátásáról. Rendelési napokon az iskolaorvoshoz kísértetik, szükség esetén értesítik a mentőszolgálatot és annak megérkezéséig gondoskodnak a sérült elsősegélyben részesítéséről és őrzéséről. c) A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők Tűz, tűzvészek Tűz esetén az iskola tűzvédelmi, illetve tűzriadó tervének megfelelően kell eljárni. 50

Bombariadó Ha az iskola telefonon vagy a rendőrség útján értesítést kap arról, hogy az épületben bombát helyeztek el, azonnal tudatni kell az igazgatóval és az ügyeletes vezetővel, akik a további teendőkről rendelkeznek. Bombariadó, vagy rendkívüli esemény esetén az iskolai vészcsengő jelzéseivel egyidejűleg minden folyosón és tanteremben, valamennyi helyiségben, ha az iskolarádión nem lehet tájékoztatást adni, az ügyeletes vezető, a helyettes tanár, az iskolatitkár és a karbantartó szóban is tájékoztatást adnak a további teendőkről. Az iskola épületét és 200 méteres körzetét minden tanulónak és dolgozónak a Tűzriadó terv szerinti sorrendben a legrövidebb időn belül el kell hagynia. Az ügyeletes igazgatóhelyettes, gondnok és portás kivételével akik a rendőrök és tűzszerészek munkáját segítik majd az épületben senki sem maradhat. A riadó elrendelését követően 2 óra (120 perc) múlva a tanulóknak és a dolgozóknak vissza kell térniük az iskolába, vagy az iskola elé, s megvárni, amíg a tűzszerészek engedélyezik az épület újbóli birtokbavételét. A tanulást ott kell folytatni, ahol a bombariadó elrendelésekor tartottak, így tanóra nem marad el, csupán a befejezés tolódik ki. Robbanás Kémiai gyakorlat során bekövetkezett robbanás - Az épület állagát jelentős mértékben megrongáló robbanás A robbanás helyszínén azonnal meg kell kezdeni a mentést, azaz a sérülteket elsősegélyben kell részesíteni, és gondoskodni kell mielőbbi orvosi ellátásukról (iskolaorvos, mentők, stb.). Súlyos baleset esetén a baleset kivizsgálhatósága érdekében a baleseti helyszínt a szükségesnél nagyobb mértékben nem szabad megváltoztatni. Értesíteni kell az iskola munkavédelmi felelősét és a sérült státuszától függően az iskolát felügyelő szervet, illetőleg az OMMF területileg illetékes szervét is. Amennyiben az állag megromlása miatt egyéb helyszínen is vannak sérültek, úgy azok ellátását is meg kell kezdeni. Gondoskodni kell az épület sérült részeinek, illetve szükség szerint egészének kiürítéséről a kiürítési tervnek megfelelően. Haladéktalanul meg kell kezdeni a robbanás okainak kiderítését és a károk felmérését. 51

- Az épület állagát nem befolyásoló mértékű robbanás Amennyiben a robbanás személyi sérüléssel járt, a sérülte(ke)t a sérülésnek megfelelően elsősegélyben kell részesíteni, és gondoskodni kell a mielőbbi szakszerű orvosi ellátásról (iskolaorvos és/vagy mentők értesítésével, vagy egyéb módon). Súlyos baleset esetén a baleset kivizsgálhatósága érdekében a baleseti helyszínt a szükségesnél nagyobb mértékben nem szabad megváltoztatni. Értesíteni kell az iskola munkavédelmi felelősét és a sérült státuszától függően az iskola felügyelő szervét, illetőleg az OMMF területileg illetékes szervét is. A robbanás által érintett és esetlegesen veszélyeztetett területeket haladéktalanul ki kel üríteni. Azonnal meg kell kezdeni a robbanás okainak kiderítését, az okozott anyagi károk felszámolását, a további károk keletkezésének megelőzése érdekében. Egyéb okokból bekövetkező robbanás Az egyéb okokból bekövetkezett robbanások esetében a kémiai gyakorlatok során bekövetkezett robbanásoknál leírtak szerint kell eljárni. Az iskola épületének használhatóságát befolyásoló természeti katasztrófa (villámcsapás, árvíz, földrengés) Amennyiben a címben jelölt események valamelyike tanítási időn kívül az épület állagának olyan mértékű megrongálódásához vezet, mely annak használhatóságát kizárja (életveszélyes állapot), illetve az épület megközelítését lehetetlenné teszi, az igazgató elrendeli a tanítás szüneteltetését. Amennyiben az épület állagának megromlása olyan időpontban következne be, amikor az épületben tanítás folyik, a vezető leadja az egységes vészjelzést, és gondoskodik az épület rendezett kiürítéséről. Ha villámcsapás miatt tűz keletkezne, a tűzvédelmi, illetve tűzriadó tervben foglaltak szerint kell eljárni. Ha a bekövetkezett esemény miatt a tanulók, illetve dolgozók egy része nem tud biztonságosan hazajutni, az iskola gondoskodik ideiglenes elszállásolásukról. Ennek helye a tornaterem. Szükség esetén felhasználhatók a tornaszőnyegek és a sportkör felszerelései. 52

Ha a bekövetkezett esemény miatt személyi sérülés is történt, annak jellegétől függően kell a sérülte(ke)t ellátni, illetve az iskolaorvost és/vagy a mentőket értesíteni. Az iskola épületének jelentős sérülése (falrepedés, dőlés, tetősérülés, stb.) Amennyiben az épület sérülése olyan mértékű, hogy az épületet életveszélyessé nyilvánítják, illetve ennek lehetősége fennáll, a vezető gondoskodik az épület kiürítéséről és elrendeli a tanítás szüneteltetését. A sérülés bekövetkezte után azonnal meg kell kezdeni a károk felmérését, az okok kiderítését és a helyreállítást. Ha a bekövetkezett esemény miatt személyi sérülés is történt, annak jellegétől függően kell a sérülte(ke)t ellátni, illetve az iskolaorvost és/vagy a mentőket, illetve az érintett személyek státuszától függően az OMMF területileg illetékes szervét értesíteni. Jelentős idejű áramkimaradás Amennyiben előre látható, hogy az áramkimaradás időtartama miatt a tanítás zavartalanul nem folytatható, a vezető elrendelheti a tanítás teljes, vagy részleges szüneteltetését. Rendkívüli időjárási viszonyok Amennyiben olyan időjárási helyzet állna elő, amelynek következtében az iskola tanulóinak, illetve dolgozóinak többsége nem képes az intézménybe eljutni, a vezető elrendelheti a tanítás szüneteltetését. Ha rendkívüli időjárási viszonyok miatt a tanulók, illetve dolgozók egy része nem tud biztonságosan hazajutni, az iskola gondoskodik ideiglenes elszállásolásukról. Ennek helye a tornaterem. Szükség esetén felhasználhatók a tornaszőnyegek és a sportkör felszerelései. Fertőzések (ételmérgezés) Amennyiben az iskola tanulói, illetve dolgozói között tömeges fertőzésre utaló tünetek tapasztalhatók, az érintetteket lehetőség szerint el kell különíteni az épületben tartózkodó, nem érintett személyektől. A szükség szerinti elsősegélynyújtás mellett azonnal értesíteni kell az iskolaorvost és/vagy a mentőket, valamint az illetékes hatóságokat. 53

A tevékenység esetleges szüneteltetéséről és a szükséges fertőtlenítésről az illetékes hatóságok döntenek. Ételmérgezés gyanúja esetén a hatóság intézkedik az iskola konyhájának, étkezdéjének, büféjének esetleges bezárásáról, illetve a szükséges teendőkről, valamint a felelősség megállapításáról. Ivóvíz, távfűtés szolgáltatás hosszú idejű leállása Amennyiben az adott szolgáltatások hosszú idejű leállása előre látható, a vezető dönthet a tanítás teljes, vagy részleges szüneteltetéséről. Ivóvíz szennyezettsége, mérgezése A vezető gondoskodik arról, hogy az eseményről minden tanuló és dolgozó értesüljön. A vízszolgáltatást a főcsap elzárásával a veszély elhárulásáig meg kell szüntetni a véletlen balesetek elkerülése érdekében. Levegő jelentős szennyezettsége Amennyiben a levegő szennyezettsége eléri a szmogriadó elrendeléséhez szükséges mértéket és a hatóságok ténylegesen elrendelik a szmogriadót, az iskola működését annak megfelelően kell korlátozni. Közlekedéssel kapcsolatos rendkívüli események Amennyiben közlekedéssel kapcsolatos rendkívüli esemény miatt az iskola tanulóinak, illetve dolgozóinak többsége nem képes az intézménybe eljutni, a vezető elrendelheti a tanítás szüneteltetését. Ha a közlekedéssel kapcsolatos rendkívüli esemény miatt a tanulók, illetve dolgozók egy része nem tud biztonságosan hazajutni, az iskola gondoskodik ideiglenes elszállásolásukról. Ennek helye a tornaterem. Szükség esetén felhasználhatók a tornaszőnyegek és a sportkör felszerelései. 54

Rablás, betörés, nagy értékű lopások Az esemény felfedezését követően lehetőség szerint biztosítani kell a helyszín sértetlenségét, és haladéktalanul értesíteni kell a rendőrséget. A további teendőkről a rendőrség intézkedik. Gyilkosság, súlyos kimenetelű verekedések Az esemény felfedezését követően lehetőség szerint biztosítani kell a helyszín sértetlenségét, és haladéktalanul értesíteni kell a rendőrséget. A további teendőkről a rendőrség intézkedik. Amennyiben a verekedés során személyi sérülés történt, annak jellegétől függően kell a sérülte(ke)t ellátni, illetve az iskolaorvost és/vagy a mentőket értesíteni. A cselekményben résztvevők felelősségre vonása az esemény súlyosságától függően a hatóság (bíróság), illetőleg az iskolavezetés jogkörébe tartozik. Mérgezések - Kémiai gyakorlattal kapcsolatos mérgezések Amennyiben nagyobb létszámú tanulót, illetve dolgozót érint mérgezés (pl. valamilyen gáznak a levegőbe jutása miatt) a megfelelő védőfelszereléssel ellátott dolgozók megszüntetik a mérgezést okozó forrást, a sérülteket eltávolítják az adott helyszínről és amennyiben a kiváltó ok ismeretes megkezdik az elsősegélynyújtást Egyidejűleg értesítik a mentőket. Tanulót ért egyedi mérgezés esetén a gyakorlatot vezető tanár a mérgezés okának ismeretében a tanulót elsősegélyben részesíti, és a helyzetnek megfelelően értesíti az iskolaorvost és/vagy a mentőket. Ha a mérgezés oka nem ismeretes, az orvosi ellátás megkezdéséig csak az általánosan szokásos elsősegélyt szabad nyújtani. - Egyéb mérgezések Ha a mérgezés oka ismeretes, annak megfelelően kell a mérgezette(ke)t elsősegélyben részesíteni, és szükség esetén értesíteni kell az iskolaorvost és/vagy a mentőket. Ha a mérgezés oka nem ismeretes, az orvosi ellátás megkezdéséig csak az általánosan szokásos elsősegélyt szabad nyújtani. 55

Intézményen belüli súlyos balesetek A sérülte(ke)t a sérülésnek megfelelően elsősegélyben kell részesíteni, és gondoskodni kell a mielőbbi szakszerű orvosi ellátásról (iskolaorvos és/vagy mentők értesítésével, vagy egyéb módon). A baleset kivizsgálhatósága érdekében a baleseti helyszínt a szükségesnél nagyobb mértékben nem szabad megváltoztatni. Minden nemű súlyos baleset esetén értesíteni kell az iskola munkavédelmi felelősét és a sérült státuszától függően az iskolát felügyelő szervet, illetőleg az OMMF területileg illetékes szervét is. d) Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Az intézmény tűzvédelmi és munkavédelmi felelősét az igazgató bízza meg. Az Iskolai Munkavédelmi Szabályzat és Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza a biztonságos munkavégzés szabályait a 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet alapján, amelyeket az iskola minden tanulója és dolgozója a tanév kezdéskor megtartott munkavédelmi és tűzvédelmi oktatáson sajátít el. Az oktatásról készült jegyzőkönyvben aláírással kell igazolni azok tudomásul vételét. Az iskola valamennyi dolgozójának ismernie kell az iskolai tűzjelzés lehetőségeit, az akkor követendő magatartást. A tűzjelző csengetés a Tűzriadó terv szerint az épület elhagyását jelenti. Az épületben a kijáratokhoz vezető utakat szabadon kell hagyni, azokat eltorlaszolni nem szabad. A tanulók az iskola helyiségeiben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. A munkavégzés során alkalmazott eszközöket, berendezéseket csak rendeltetésük szerint használhatják. 10. Nevelési oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat Nincs 56

11. Egyéb kérdések a) A keresetkiegészítés feltételei A Kollektív Szerződés szabályozása szerint b) Kéthavi tanítási időkeret A pedagógusok munkarendje A pedagógusok munkarendje kéthavi tanítási időkeretben történik, amelyet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 1. számú melléklet Harmadik rész II, fejezet 6. pontja határozza meg. Ennek alapján: A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját - a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések [Mt. 118/A. ] alapulvételével - oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelező óraszáma egy tanítási évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. Ehhez a munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját legalább kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezi meg. A tanítási időkeretet a következők szerint kell megállapítani: a két hónapra jutó tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógusmunkakörre megállapított heti kötelező óraszám egy ötödével. A tanítási időkeretet az adott tanítási napra a pedagógus kötelező órájának terhére tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. -ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira, a keresőképtelenség időtartamára esik. A nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó egyetértésével meghatározhatja azokat a távolléteket, amelyekkel a tanítási időkeretet csökkenteni lehet: Pedagógus továbbképzés Szakmai konferencia Tanulmányi verseny részvétel Vezetőtanári egyetemi értekezlet Iskolai külföldi csereutazás, táboroztatás Vizsgáztatás Kirándulás Mérés 57

A tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe. A rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért túlóradíj állapítható meg. c) A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei A Kollektív Szerződés szabályozása szerint d) Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai A tanulók által előállított termékek (Pl. szakdolgozatok, iskolai kiállításokra készített alkotások) az iskola tulajdonát képezik. Az iskola az ezekkel kapcsolatos vagyoni jogokat másra nem ruházhatja át. e) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A 2007. évi CLII. Törvény 4. (a) pontja értelmében az igazgatónak, a két igazgatóhelyettesnek és a gazdasági vezetőnek vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége van. 12. Intézményi dokumentumok nyilvánossága A Pedagógiai Program, az Intézményi Minőségfejlesztési Program, a Házirend és a hozzáférhető az iskola könyvtárában, az iskolatitkár irodájában, valamint az igazgatóhelyettesi irodában. E dokumentumok elhelyezésre kerülnek az iskola honlapján is. A dokumentumok minden iskolahasználó számára hozzáférhetőek. 58

V. Záró rendelkezések 1. A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ...év.. hó... napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2009. január 28-án készített (előző) SZMSZ. 2. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Budapest, 2010. február 24... igazgató 59

A ot az intézmény diákönkormányzata 2010. február 24-én tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ módosítása során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek javasolta.... diákönkormányzat elnöke A ot a szülői szervezet (SZMK) 2010. február 24-én tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. képviselője. szülői szervezet A ot az intézmény nevelőtestülete 2010. február 24-én elfogadta. tag... hitelesítő nevelőtestületi tag hitelesítő nevelőtestületi Mellékletek 1. számú melléklet: Gyűjtőköri szabályzat 2. számú melléklet: Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 3. számú melléklet: Iratkezelési szabályzat 60

Jelen szervezeti és működési szabályzat (60 számozott oldallal és 3 melléklettel) fenntartó által elfogadásra került 2010.. napján. Határozatszám: Kelt: 2010. A fenntartó képviseletében ellenjegyezte: 61

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1. SZÁMÚ KIEGÉSZÍTÉSE A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ 2010. 62