Zalabéri Kastélykert Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Készült:2013. Március 12
Hatálya kiterjed: A Zalabéri Kastélykert Óvoda valamennyi alkalmazottjára
Bevezető 1. A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) célja A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörébe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységek - csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ), óvodavezetői utasítások betartása, az óvodába járó valamennyi gyermekre, a gyermekek szüleire, törvényes képviselőire, közalkalmazottaira nézve kötelező érvényűek. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és betartása azoknak is kötelezettsége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, ill. igénybe veszik szolgáltatásait, használják helyiségeit, létesítményeit. A szervezeti és működési szabályzat határozatlan időre szól. Az SZMSZ elfogadásával, egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. 3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása A szabályzatot az intézmény vezetője készítette el. A szabályzatot a nevelőtestület fogadja el, a szülői közösség véleményezését követően, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé.. Törvényi szabályozás: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. Egyébtörvényi szabályozók : 234/2011.Kormányrendelet Katasztrófavédelem 335/2005.Közfeladatokat ellátó szerv. iratkezelés 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
Az 1997. XXXI. törvény a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról /továbbiakban: Gyvt./ 2012. I. törvény a Munka Törvénykönyvéről A módosított a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.XXXIII. törvény /továbbiakban: Kjt./ és a végrehajtási rendeletei A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /továbbiakban: Kt./ 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról /továbbiakban: EMMI r./ 15/2013.(II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működésére Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról A Kormány 363/2012. (XII.17.) Kormányrendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X.8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról. 1993.évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1998.(IV.29.) IKIM-NM együttes rendelet a gyermek játékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról 78/2003.(XI.27.) GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságáról 1999. évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 26/1997. /IX.3./ NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 326/2013(VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról. A törvényi változások figyelemmel kísérése folyamatos.
Tartalom rész Az alapító okiratban foglaltak rész A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje 2. feladatmegosztás, kiadmányozás, a szervezeti egységek kapcsolattartási rendje 3. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje 4.Helyettesítés 5. A belépés, benntartózkodás és helyiségek használatának rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, 6. A vezetők és az óvodaszék, valamint az óvodai, szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje 7. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat, véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel 8. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések 9. Intézményi dokumentumok nyilvánosságával, tájékoztatással kapcsolatos rendelkezés 10. Fakultatív hit és vallásoktatás rendje 11. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 12. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás 13. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 14. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 15. Az intézményi védő, óvó előírások gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje 16. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők 17. Reklámtevékenységek szabályai 18. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei, szabályai 19 Szakmai munkaközösségek 20. Kártérítési felelősség 21. Egyéb szabályzatok 22. Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének és tárolásának, valamint kezelésének rendje Adatkezelési szabályzat Munkaköri leírás minta
I. rész Az alapító okiratban foglaltak főbb adatai A költségvetési szerv neve : Zalabéri Kastélykert Óvoda Székhelye : 8798.Zalabér, Hunyadi János utca 2. Telefon.06/30/5063270.. Alapítók: Zalabér Község Önkormányzata Alapítás : 2007.szept. 1. Jogállása : Önálló jogi személy Gazdálkodási jogköre : önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Gazdálkodási feladatait 2013, január 1. Naptól külön megállapodásban foglaltak alapján a: 8798.Zalabér, Rákóczi u. 2. szám alatti székhelyű Zalabér Községi Önkormányzat Képviselő testülete látja el.- Felvételi körzete. Zalabér és Zalavég településeken állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, a 20011.évi CXC törvény 8 -á ban meghatározottak szerint óvodai ellátásra jogosultak. Valamint a maximálisan ellátható óvodai létszámhatárig egyéb más településekről érkezett, érkező bejáró óvodai ellátásra jogosultak. Bélyegzőj ének felirata: Fejbélyegző: Zalabéri kastélykert Óvoda 8798.Zalabér, Hunyadi u.2. Adószám: 15437675-1-20 Bank: 11749053-15437675 Körbélyegző: Zalabéri Kastélykert Óvoda Zalabér Középen magyar címer Bélyegzőhasználat: intézmény vezetője,ill. az általa megbízott személy. OM azonosítója : 202174 Költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje : Nyilvános pályázat útján Zalabér Önkormányzatának Képviselő testülete nevezi ki 5 évre. Az óvodavezető alkalmazásával kapcsolatos munkáltatói jogokat Zalabér Község Önkormányzatának Polgármestere gyakorolja. Az intézmény foglalkoztatottjainak jogviszonya: Foglalkoztatásuk közalkalmazotti és polgári jogviszonyban történik Az intézmény képviseletére jogosultak:
Az intézményt az óvodavezető képviseli. Helyettesítéséről az SZMSZ rendelkezik. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata : Óvodai nevelés. Többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése. Az óvodai csoportok száma :2 Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 40 fő. Az intézmény alaptevékenységei : 851020 szakágazat Óvodai nevelés, Valamint az alapító okiratban felsorolt szakfeladatok: Kiemelve: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 562912 Óvodai intézményi étkezés Egyebek az Alapító okiratban részletezve. Az intézményvállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: Alapító okiratban foglaltak alapján.
1. Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. 2. Az óvoda működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében jogszabályban meghatározottak szerint részt vesznek az óvodapedagógusok, a szülők.. Az óvodában a nevelőtestület elfogadásával, az intézményvezető jóváhagyásával pedagógiai program szerint folyik a nevelés, amely az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült. Amennyiben a fenntartóra többlet kötelezettség hárul, a pedagógiai program jóváhagyásához a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. / NKT.. 26. (1) 3.A működést meghatározó dokumentumok 3.1 Pedagógiai Program A pedagógiai program az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülve tartalmazza a feladatellátás szakmai alapját. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. Az óvodai pedagógiai program meghatározza : a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit f) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket g) a gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket h) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket 3.2. Házirend A nevelési intézmény házirendje szabályozza : a) az óvodai felvétel, átvétel, megszűnés rendjét b) a nevelési év rendjét, a gyermekek életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket c) a gyermek távolmaradásának, mulasztásának, igazolására vonatkozó előírásokat d) az óvoda helységeinek használati rendjét e) a gyermekek jogainak gyakorlásával, kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos szabályokat
f) a szülők jogainak gyakorlásával, kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos szabályokat g) a térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket h) egészségügyi és a gyermekek védelmét, óvását szolgáló szabályokat 3.3. Munkaterv Az óvodai munkaterv határozza meg a nevelési év rendjét. Tartalmazza a konkrét tevékenységeket és munkafolyamatokat az időpontok megjelölésével, a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. 3.4. Az intézmény működését meghatározó egyéb óvodai, fenntartói dokumentumok, szabályzatok Az Óvoda törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló- egyéb dokumentumok határozzák meg: a) Alapító Okirat b) Az óvoda belső szabályzatai ( SZMSZ függelék) c) Folyamatszabályozások, eljárásrendek d) Mindenkori hatályos polgármesteri és jegyzői utasítások 4. Az óvodában a nevelés szakasza a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi. /NKT. 5. (1) Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatta gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel. A gyermek tankötelezettségének elérésekor fejlődésének megfelelő Óvodai szakvéleményt állít ki. /EMMI. 12 és 21. Az óvoda köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe (KIR.) bejelentkezni, a változásokat bejelenteni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokkal szolgálni. /NKT. 41. Szervezeti Struktúra Engedélyezett álláshelyek száma:5 Az intézményben foglalkoztatott közalkalmazotti létszám: 5
Óvodapedagógus: 3 Dajka:2 Munkakörök A munkakörökben foglalkoztatható létszám Megjegyzés (teljes vagy részmunkakör) Intézményvezető 1 Megbízott, óvodapedagógusi feladatokat is ellát Intézményvezető-helyettes ---- -------------------------- Óvodapedagógus 3 Teljes munkakör Dajka 2 Teljes munkakör Valamennyi munkakörhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat a munkaköri leírások tartalmazzák.
II. A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok 1.Általános szabályok, az óvoda működési rendje Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - az óvodaszék, (nem működik) - az óvodai szülői szervezet (közösség) véleményét. Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni: - az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását (max. 5 nap), - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, - a nevelőtestületi, és a szülői értekezletek, valamint fogadóórák időpontját. - az intézmény bemutatkozását szolgáló nyílt nap időpontját Az óvodai nevelés nélküli munkanapon, szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről. A gyermekek fogadása A gyermekek felvételi rendje Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik, időpontját a fenntartó határozza meg. Minderről hirdetmény formájában tájékoztatjuk a szülőket. A gyermek abban az évben, amelyben augusztus 31. betölti harmadik életévét, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát a délelőtti szervezett tevékenységek idején- köteles óvodai nevelésben részt venni. Amennyiben az óvoda a 3 éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételét teljesítette,- szabad férőhely esetén felvehető, aki a jogviszony megkezdésétől számított hat hónapon belül tölti be harmadik életévét. A szülő a gyermek felvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyerekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A jegyző, a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. A jegyző döntéséről határozatot hoz, és megküldi a szülőnek, óvodának.
Az óvodába történő beiratkozás a szülő(k) és gyermeke személyes megjelenésével történik. A jelentkezést megelőzően lehetőséget biztosítunk leendő óvodásainknak és szüleinek, hogy nyílt napok keretében megismerkedjenek óvodai nevelésünkkel, az intézmény dolgozóival. A szülőnek joga van szabadon megválasztani gyermek számára a megfelelő intézményt. Az óvoda feladata a fenntartó által kijelölt, működési körzet mindenkori ellátása. A felvételről, átvételről az óvodavezető dönt. Felvételi kérelem elutasításáról határozat formájában értesítjük a szülőt. Elutasítás estén a szülő(k) fellebbezést nyújthatnak be az óvoda vezetőjének. A beiratkozás lezárását követően szülői értekezlet formájában tájékoztatjuk a szülőket az óvoda életrendjéről, valamint a gyermek óvodai csoportba történő beosztásáról. Az óvoda 3 éves kortól az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szint eléréséig- legfeljebb 7 éves korig- nevelési intézmény. Szakértői véleménnyel a 7. életévét betöltött gyermek is igénybe veheti a további óvodai nevelést. A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, tankötelessé válik legkorábban abban az évben, amelyben hatodik, legkésőbb, amikor a nyolcadik életévét betölti. A nyitva tartás rendje: 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 12 & alapján Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők a házirendben szabályozottak szerint gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. Az óvoda: az óvoda nyári zárva tartása max.6 hét (júl.-aug.) nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. Az óvoda téli szünetének időpontjának egyeztetése a Szülői Közösséggel történik. Időpontja a Karácsonyi és az Új évi ünnepek közötti napokra esik. A tájékoztatás módját a házirend szabályozza. A nyitvatartási rend értelemszerűen a munkanapokra, illetve a nevelés nélküli munkanapokra vonatkozik. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény fenntartója illetve a jegyző adhat engedélyt. A gyermekek benntartózkodás rendje: Az intézmény - reggel 7órától 17 óráig fogad gyermekeket. Az intézményből a gyermeket:
- a foglalkozásokat követően - ha ebédet igényel 12.45órától 13.05. óráig lehet - délután: 15.30 órától legkésőbb 17 óráig kell elvinni. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy viheti el. Egyedi esetben, szóban is jelezheti a csoportos óvónőnek, ha közeli hozzátartozó kíséri el a gyermeket. Pl.: nagyszülő, A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodapedagógusoknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. A gyermek hiányzását, annak igazolását a házirend tartalmazza. Az óvoda helyiségeit csak pedagógus, esetenként szakszolgálati szakember közreműködésével használhatja. A kizárólagosan felnőttek által használt helyiségekben, konyha, mosókonyha, faház, felnőtt öltöző, szertár, gyermek nem tartózkodhat. Az alkalmazottak benntartózkodás rendje: Az alkalmazottak munkaköri feladatait a munkaköri jegyzék és a megbízások tartalmazzák. A munkakörbe tartozó feladatok leírását a túlórák és megbízások pénzügyi vonzata miatt, mindenki kézbe kapja. A pedagógus heti teljes munkaideje (40 óra) a kötelező órákból, valamint a nevelőmunkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A dajkák heti teljes munkaideje 40 óra, Az alkalmazottak napi munkarendjét és a helyettesítési rendet a vezető-helyettes állapítja meg, az óvoda foglalkozási rendjének megfelelően. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátását, zavartalan biztosítását, és a pedagógusok feltétlen jelenlétét és közreműködését a teljes nyitva tartás idejében kell figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai és a dolgozói javaslatot tehetnek egyéb szempontok és kérések figyelembevételére is. Az alkalmazott köteles a munkarendjének megfelelően ápoltan, munkához megfelelő öltözékben, a csoportban,, az épületben pontosan megjelenni. A munkából való rendkívüli távolmaradás esetén azonnal köteles jelenteni a vezetőnek vagy a vezető helyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedjen. Az óvónők számára a kötelező órán felüli pedagógiai munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az óvoda vezetője adja. A közösségi tulajdon érdekében, az épület kulcsainak biztonságos használata a nyitó és záró óvodapedagógus feladata. Kulcsmásolat a bejárathoz valamennyi dolgozónak van. Fűtési időben kulccsal rendelkezik az óvoda fűtője is.
A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: beosztás megnevezése Az intézményben való tartózkodásának rendje Óvodavezető 7. 13.00 vagy 11-17 Óvodapedagógusok 7. 13.30 vagy 10.30 17.00 Dajka 8.30 16.30 vagy 8.00 16.00 Óvodai ügyintézés: minden nap 10.30.-14.00 óra között történik
2. feladatmegosztás, kiadmányozás és képviselet Kiadmányozási joga az intézményvezetőnek van. Ellátandó feladatok a vezetők Feladatot ellátó Egyéb dolgozó, munkaköri leírása alapján vezető segítő Szakszerű és törvényes működés Óvodavezető Célszerű és takarékos gazdálkodás Óvodavezető Gazdasági vezető Pénzügyi és gazdálkodási feladatok Óvodavezető Önkormányzat gazdasági felelős Gyermek és ifjúságvédelem Óvodavezető Gyermekvédelmi felelős Gyermek balesetek megelőzése Óvodavezető Óvodapedagógusok Egészségügyi vizsgálat Óvodavezető Csoportos megszervezése óvodapedagógusok Ellenőrzési, mérési, értékelési Óvodavezető Csoportos rendszer működtetése óvodapedagógusok Pedagógiai program végrehajtása, Óvodavezető Óvodapedagógusok, ellenőrzése. Éves munkaterv elkészítése, Óvodavezető óvodapedagógusok értékelése Beiskolázási feladatok Óvodavezető lebonyolítása Pedagógus továbbképzési program Óvodavezető és beiskolázási terv elkészítése Nemzeti ünnepek és egyéb Óvodavezető Óvodapedagógusok hagyományok ápolása Álláshelyek betöltése, kinevezés Óvodavezető határozott időre Álláshelyek betöltése, kinevezés Óvodavezető határozatlan időre Megbízások Óvodavezető Munkavállalót terhelő felelősség Óvodavezető megállapítása Munkavállaló kártérítésével Óvodavezető kapcsolatos intézkedés Közalkalmazottak besorolása, Óvodavezető nyilvántartások Szükség szerint közalkalmazottak Óvodavezető minősítése Alkalmazottak erkölcsi és anyagi Óvodavezető elismerése Szabadságok tervezése, ütemezése Óvodavezető Önkormányzati gazdasági felelős
Szünetek alatti ügyelet biztosítása Óvodavezető Munkarend szervezése, ellenőrzése Óvodavezető Tanügy igazgatási feladatok Óvodavezető s Kapcsolattartás szülői közösséggel Óvodavezető Óvodapedagógusok és egyéb partnerekkel Nyilvántartások naprakész Óvodavezető Óvodapedagógusok vezetése, Szabályzatok dokumentumok Óvodavezető elkészítése, hozzáférhetősége Csoportok adminisztratív Óvodavezető teendőinek ellenőrzése Tűz és munkavédelmi előírások Óvodavezető betartása Leltározás selejtezés Óvodavezető Intézmény képviselete Óvodavezető A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Vezetői szint Szervezeti Rendje és formája egység Legfelsőbb szervezeti - Értekezletek ideje, rendszeressége: vezetői szint egység évente 5 alkalom, nevelés nélküli (intézmény-ve zető) neve: nevelőtestület munkanapokon Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: havonta, kötelező órákon túl - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, szervezeti egység neve: alkalmazotti közösség körlevél - Értekezletek ideje, rendszeressége: évente 2-szer nevelés nélküli munkanapokon - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: havonta, kötelező órákon túl - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon
- Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Szervezeti egység 1. nevelőtestület szervezeti egység Partner (másik) szervezeti egység szervezeti egység neve: alkalmazotti közösség Rendje és formája - Együttes értekezletek ideje, rendszeressége: szükség szerint, - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: szükség szerint, - Vezetői megbeszélgetések, tájékoztatók ideje, rendszeressége: szükség szerint, - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél 3. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető helyettesi feladatokat ellássák. A vezető 4 hetet meghaladó tartós hiányzása esetén (előre tervezhető esetben a hiányzás 5. napjától) a kinevezett helyettes 6 kötelező órában látja el vezetői feladatait, s a csoportja ellátásáról túlóra elrendelésével, vagy határozott idejű kinevezett pedagógus által kell gondoskodni. Ha egyértelművé válik, hogy a) az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető
helyettesi feladatokat az az alábbi táblázatban megjelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 4.A vezető, illetve a megbízott vezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell Takácsné Martincsevics Veronika (vezető) A helyettesítő megnevezése (munkakör és név) (Megjelölt óvodapedagógus.) Simon Éva 2.Kámi Istvánné Ezen túlmenően a benntartózkodás alapján Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 4. Az intézmény tagintézménnyel, intézmény egységgel nem rendelkezik Mivel az intézmény jelenleg tagintézménnyel, intézményegységgel nem rendelkezik, ezért szabályozásra nem kerül - a tagintézményekkel, illetve - az intézményegységekkel való kapcsolattartás rendje. 5. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel
Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: - a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására, - a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. Az udvari eszközöket, játékokat csak az óvodás gyermekek használhatják az óvodai nyitvatartási időben. Idegeneknek az óvoda területén tartózkodni nyitva tartás után tilos, udvari eszközök használata nem megengedett. - külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, - minden más személy. A külön engedélyt az óvoda valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Az óvoda helyiségeinek, létesítményének használati rendje Az intézmény minden dolgozója felelős a közösségi tulajdon védelméért, a berendezési tárgyak felszerelések állagának megőrzéséért, az energiatakarékos felhasználásáért, a tűz-, baleset-, és munkavédelmi szabályok betartásáért. A gyermekek az óvoda helyiségeit és udvarát csak óvodapedagógusi felügyelet mellett használhatják. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszerelési tárgyait, eszközeit csak az óvodavezető engedélyével, lehet onnan elvinni. A helyiségeket, létesítményeket rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvásra figyelemmel kell használni.
A nevelői szobát az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát közvetlen segítők használják, ez a nevelőtestületi értekezletek helye is. A szülői közösség értekezletire is rendelkezésre áll. Az udvar elsősorban a gyermekek levegőn való foglalkoztatására használható, a tavaszi, nyári időszakban a foglalkozások levezetésére. A gyermekek levegőztetését naponként biztosítani kell az évszaktól függetlenül és az időjárásnak megfelelően a pedagógiai programnak megfelelően. A rendért, a játékok és eszközök kíméletes használatáért, elrakásáért az óvodapedagógus felel. A fejlesztő szobában Iroda/a Szakértői Bizottság szakembere, logopédus, és az utazó gyógypedagógus dolgozik. Egyéni fejlesztési szükség esetén az óvoda pedagógusai is igénybe vehetik. Az óvoda helyiségeiben párt nem működhet. 2011. évi CXC. törvény 24& (3) Az óvoda ingyenes helyiséghasználatot biztosít, a közalkalmazotti tanács, a szülői szervezet részére. A helyiségek használatra való átengedéséről az óvodavezető dönt. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az óvoda munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. Az épület biztonságos zárásáért, nyitásáért, és a kulcsok őrzéséért a mindenkori reggeles és a délutános dajka a felelős, illetve, az a személy, aki utolsónak hagyja el az épületet. Telefonhasználat: Óvodai telefont csak óvodai időben, fontos óvodai ügyben, szülőkkel, partnerekkel való kapcsolattartási esetben használhatják a dolgozók. Magán telefonbeszélgetésre az óvodai telefont nem használhatják.. Saját ügyeket munkaidőben csak nagyon kivételes esetben és gyors lebonyolítással végezzék a dolgozók. 6. A vezető és az óvodaszék, valamint az óvodai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje A vezetők és az óvodaszék közötti kapcsolattartás (jelenleg nem működik) A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladata az óvodaszékkel való együttműködés Az együttműködés és kapcsolattartás során:
- a vezetők feladata az óvodaszék jogainak gyakorlásához szükséges: - információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek az óvodaszék jogainak /pl.: véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési / gyakorlásához szükségesek), - óvodán belül megfelelő helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal; - az óvodaszék feladata, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda más belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: - segítse az intézmény hatékony működését, - támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenység Az óvodaszék kiemelt feladata, hogy a) javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen: - az intézmény irányítását érintő kérdésekben, - a vezető személyével kapcsolatos kérdésekben, - az intézmény egészét, vagy a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben; b) egyetértési jogot gyakoroljon az óvodai nevelési program elfogadásakor. E jog gyakorlásához az óvoda vezetője, illetve az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni a programhoz. c) egyetértési jogot gyakoroljon a házirend elfogadásakor. Az óvodaszék és a vezetők kapcsolattartásának egyik speciális eszköze a nevelőtestület összehívásának kezdeményezési joga. Az óvodaszék által a nevelőtestület összehívására tett kezdeményezésről a nevelőtestület dönt. Az óvodaszék és a vezetők kapcsolattartási formái: - szóbeli személyes megbeszélés, - értekezletek, - írásbeli tájékoztatók, - az óvodaszék nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - dokumentum, irat az óvodaszék által gyakorolt jogok írásba foglalásával. A vezető és a Szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje
Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre, melynek vezetőségébe minden csoport szülői közössége 3 főt delegál. Legalább évi 2 alkalommal, az óvoda vezetésével közös értekezletet tartanak a hatékony együttműködés érdekében. A vezetőknek biztosítani kell, hogy a szülői szervezet: - az óvodai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra; - amennyiben az óvodában óvodaszék nem működik, véleményt mondhasson a nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 5 napot kell biztosítani. A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. Az intézmény vezetőjének feladata a szülői szervezettel való együttműködés. A szülői szervezetek megnevezése Szülői szervezet megnevezése Szülői Közösség Megalakításának időpontja Óvodai tanévenként felülvizsgálva, újraválasztva szükség esetén 7. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: a) véleményezési jog: - munkaterv véleményezése a 229/2012. (VIII.28.)EMMI rendelet alapján, - ha az intézményben nem működik óvodaszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az óvodaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni a 229/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet alapján b) egyetértési jog: - ha nem működik óvodaszék, akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatás adására vonatkozó szabályozása terén a 229/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet alapján
A szülő szervezetet ezen SZMSZ alapján megillető további jogokat nem határoz meg. 8. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény a nemzeti köznevelés szóló 2011 évi CXC törvény figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - foglalkozási program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása. A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit: Döntési jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; b) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; c) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; d) a házirend elfogadása; e) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; f) jogszabályban meghatározott más ügyek. Véleménynyilvánítási jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, b) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, c) az intézményvezető-helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, d) a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, e) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, f) más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. Javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Jelenleg a nevelőtestület jogkört nem ruház át.
9. Dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés, tájékoztatás Az óvoda alapdokumentumait (PP, SZMSZ, Munkaterv, Házirend) a szülők megismerhetik. Elhelyezésük a vezető irodában. A Házirendet minden beiratkozó betekintésre átveszi, ezt aláírásával igazolja, egy példány a bejárat melletti faliújságon folyamatosan megtekinthető Az előbbi dokumentumokra, illetve bármely az intézmény érintő kérdésben (a kötelező titoktartás figyelembevételével) tájékoztatást az óvodapedagógusok, illetve az óvodavezető ad. A pedagógiai program a nyitvatartási időben minden csoportban megismerhető, betekintésre átadható. Szóbeli információ előzetes egyeztetés alapján vezetői vagy pedagógiai fogadóórákon kérhető. 10. Fakultatív hit és vallásoktatás Megszervezése legalább 10 szülő igénye esetén valósulhat meg, ez iránti kérelmet az érintettek aláírásával ellátott írásos formában kell kérelmezni az óvoda vezetőjénél. Ezután a megjelölt egyház képviselőjével történik egyeztetés a megvalósításról. Az óvoda zavartalan működése érdekében 16,30 17 óra között biztosítható helység az óvodában. Előzetes egyeztetés esetén délelőtti órákban is megoldható külön terem biztosításával, a csoportok napirendjének megzavarása nélkül. 11. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka, emelkedő színvonalú ellátását, - a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, - a szülői közösség (óvodaszék) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását,
- biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézményvezető A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. - értekezlet, - foglalkozáslátogatás, - dokumentumelemzés Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet. 12. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokat, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - területileg illetékes Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal - más oktatási intézményekkel, referencia intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; b) pedagógiai szakszolgálatokkal c) pedagógiai szakmai szolgáltatókkal d) a gyermekjóléti szolgálattal; e) az egészségügyi szolgáltatóval; f) egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival - civil szervezetekkel. A fenntartóval való kapcsolattartás: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:
- az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére: - gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint - a tanuló és gyermek balesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: - az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, a nevelési/pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében-amennyiben szükséges. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatásadás, - írásbeli beszámoló adása, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. Más oktatási intézményekkel és területileg illetékes Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - rendezvények, - versenyek. - szolgáltatások. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. Intézményközi munkaközösség jöhet létre közös megegyezés alapján.
Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény - anyagi helyzetéről, - támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. Pedagógiai szakszolgálatokkal Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek fejlődésé, speciális szükségletek biztosítása, érdekében a: - Megyei, járási Szakértői Bizottsággal, illetve - Országos Intézetek Az intézmény segítséget kér, ha a gyermek fejlesztését pedagógiai eszközökkel nem tudja biztosítani, Az intézmény a Megyei Szakértői Bizottsággal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a Megyei, járási Szakértői Bizottság értesítése ha az intézmény a beavatkozást szükségesnek látja, - esetmegbeszélés az intézmény részvételével, - a Megyei, járási Szakértői Bizottság címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. - utazó gyógypedagógusi ellátás során folyamatos konzultáció az óvodában a gyermek fejlesztéséről. Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal Az intézmény kapcsolatot tart a pedagógusok szakmai munkájának fejlesztése, segítése érdekében a: - Helyi Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, illetve - Országos Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal Az intézmény a Megyei Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:
- a Helyi Pedagógiai szakmai szolgáltató címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken, tanfolyamokon való részvétel. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - gyermekjóléti szolgálattal, illetve - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek
Az intézményi kapcsolat típusa A kapcsolatot jelentő szervezet neve és címe 1. Fenntartói Zalabéri Önkormányzat, Zalabér, Rákóczi u.2. 2. Más oktatási intézmény 3. Intézményt támogató szervezetetek Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Zalaegerszegi Tankerülete Zalabéri Általános Iskola, Hunyadi. u.2. Anti Drill Alapítvány Zalabér 4. Pedagógiai szakszolgálat 5.Pedagógiai szakmai szolgáltató 6. Gyermekjóléti szolgálat Területileg illetékes. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Zalaegerszegi Tankerülete Zalaszentgrót, Csány L. u. 2. Szociális és Gyerekjóléti Alapszolgáltatás 7. Egészségügyi szolgáltató Dr. Budai Zsolt (háziorvos), vagy őt helyettesítő orvos Szakonyi Imréné (védőnő) Dr. Iván Nándor (fogorvos) 8. Egyéb: Szakértői Bizottság nevelési tanácsadás (Szakértői Bizottság Zalaegerszeg) Községi Könyvtár Zalabér Általános Iskola és AMI. Zalabér Idősek Otthona Zalabér 9. Munkaközösség A csatlakozni kívánó intézmények együttműködési megállapodás alapján
13. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: - megőrzése, illetve - növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek, - egyéb sport versenyek, - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénnyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható időpontját az aktuális nevelési év munkaterve tartalmazza. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: - jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), - tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.
Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepély, megemlékezés neve Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja Október 23 Mikulás December 6. Karácsony December 18-22. Farsang Február 1-20. Március 15. Március 12-14. Anyák napja Május 1-10. Nagycsoportosok búcsúztatása Május 20.június 8. Nemzeti összefogás napja Június 4. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények Őszi túra Márton nap Karácsony Születésnapok Gyermeknap Kirándulás A rendezvény neve A rendezvénnyel érintettek köre Alkalmazottak, gyermekek, szülők, partnerek Alkalmazottak, Szülők, gyerek Alkalmazottak, gyerekek, szülők Alkalmazottak, gyerekek Alkalmazottak, gyerekek, Alkalmazottak, gyerekek A rendezvény (hozzávetőleges) időpontja szeptember november december Csoportban alkalmi Május Június Az intézmény jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatá nak leírása Megnevezés Leírás Címeres magyar zászló, címer Kokárda Ünnepi viselet Ünnepi viselet nemzeti ünnepeken szabvány Nemzeti színű szalag Szülői ízlés szerint Fehér felső, sötét alj
14. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. / fertőtlenítés, takarítás, mosogatás stb. / a)az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. b)az óvodapedagógusnak addig is gondoskodni kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges, orvosi ellátásáról. c) A lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát nem látogathatja. d)a gyermek betegség e után csak orvosi igazolással jöhet ismét óvodába. e)fertőző gyermekbetegség esetén a szülőnek az óvodát azonnal értesítenie kell. f) A további megbetegedések elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra. g) Az óvodába csak Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok kis könyvvel (egészségügyi kis könyv) rendelkező személy alkalmazható. h)a csoportszobában szülő csak az óvodapedagógus engedélyével tartózkodhat. A gyermekek egészségügyi, orvosi ellátásáról a Nkt. 4. (9.) és 25. (5) alapján történik a gyermekek orvosi ellátása. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét-tisztasági szűrését-, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még: - a fogorvos és a fogászati asszisztens. Az egészségügyi ellátás rendje: a) iskolaorvosi szolgáltatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Iskolaorvosi szolgáltatás Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Dr. Budai Zsolt,vagy őt helyettesítő orvos Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának megbízás jellege (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által az Nincs külön meghatározva intézményben töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos Zalabéri orvosi rendelő címe)