Magyar kontakthatás egy magyarországi német nyelvjárás szintaxisában

Magyar kontakthatás egy magyarországi német nyelvjárás szintaxisában

1. A magyarországi német nyelvszigetek kutatása Kutatások 19: század végén 20. század elején indultak meg Cél: az itt élő németség pontos származási helyének megtalálása (Petz Gedeon - hangtan és a nyelvi kapcsolatok) I. VH alatt : a kutatások szüneteltek, utána nagy számban jelentek meg dialektológiai és néprajzi dolgozatok, csak magyar nyelven. Probléma: Ezek a kutatások azonban általában az anyaggyűjtésen nem mutattak túl, megelégedtek az adott tájnyelv német dialektológiai rendszerben való elhelyezésével. A cél továbbra is az őshaza kutatása. Új irány: Szegedi iskola - a nyelvföldrajz módszereit alkalmazó irányvonal II. VH után: jelentős változások (Hutterer és Mollay) - szinkron vizsgálatok, melyek már szociolinvisztikai eljárásokat is magukba foglaltak. 50-es évek: új célok - magyarországi német nyelvatlasz és tájszótár elkészítése 1959-ben Hutterer Dunántúli Dombság német nyelvjárásai című értekezése 60-as évek A magyarországi német névkutatás - Mollay és Pogány 70-es évek A dialektusok szinkron vizsgálata és a kutatások a szociolingvisztikai irányába fordultak. Több projekt is indult a szókincs és hangtan kutatására.

A kutatási területek Fonetikai és morfológiai leírások A szintaktikai leírások csak csekély mértékben készültek (Wild Katalin) A kontaktológiai kutatások száma a 70-éveken növekedett meg. (Hutterer Miklós és tanítványai, majd Manherz Károly) A kutatások központjai a pécsi és a budapesti egyetemek lettek Kontaktológiai kutatások általában a lexikológia tárgykörében a) A nyelvi kapcsolatok történeti aspektusból való vizsgálata: Hutterer Miklós (1968) és Mollai Károly (1982) a magyar-német kapcsolatokat periódusokra osztják. b) a magyar nyelvben fellelhető kölcsönhatások vizsgálata: Bassola Péter (1995) nyelvtörténeti szempontok szerint, vagy Gerstner Károly (1998) a nyelvek közötti lexikai átvételek szempontjából. c) A magyarországi német nyelvszigetek vizsgálatát célozzák: - Erb Mária - (1997) az újabb német nyelvszigetek kölcsönszavainak vizsgálata szociogrammatikai szempontokkal kiegészítve - Knipf Erzsébet - a nyelvszigetek nyelvhasználata, és a szókincs megváltozása - Földes Csaba - nyelvi kölcsönhatások vizsgálata

2. Budakeszi rövid története: 1659 Lipót császár birtokot adományoz a Zichy családnak zsámbéki székhellyel. 1690-96 megkezdődtek az első betelepítések. 1699 Az első bajor Fekete erdő környékéről érkező telepesek 1739 pestisjárvány (538 áldozat) Telepitések Württemberg tartományból 1874 filoxérajárvány - véget vetett a szőlőgazdaságnak Következmény: 1. Új munkaterületek: Budapesti milleniumi építkezéseken Turizmus 2. Erős kontaktnyelvi hatások 1946 Kitelepítés Következmény: a német nyelvhasználat tovább csökken Kontaktnyelvi hatások szókészlet fonológia szintaxis

3. A budakeszi nyelvjárás magyar kontakthatásai a szintaxis és morfológia szintjén: 1) Látszólag kontakthatások 2) Feltehetőleg kontakthatások 3) Valódi kontakthatások

(1b) I teing vüü af tia. Ich PronPersNomSg1 denke IndPraesSg1 viel Qant auf Praep dir PronPersDatSg Ich denke viel an dich. Sokat gondolok rád. standard: magyar: budakeszi: DE!!! osztrák: sich errinnern emlékezni si erriean sich errinern denken gondolni tein(g)n denken an + acc. + ra/re af + dat. auf + acc. 1) Látszólag kontakthatások A) A standard an helyett az auf elöljárószó használat megegyezik a magyar ra/re jelentéssel. Valójában: az osztrák nyelvhasználatnak megfelelően: (1a)..., kaunnst tu ti nimmə kannst ModIndPraesSg2 du PronPersNomSg2 dich PronRelAccSg2 nicht PartikelNeg mehr Adv... kannst du dich an das Loch...nem emlékszel már errinnean af ten Louch? errinnern Inf auf Praep dem ArtDefNeutDatSg Loch Nomen nicht mehr errinnern? a lyukra (a templomtoronyban)? (S. GY. 2006 T5)

Hasonlóan: (1c) Sii hod əs Kheawü Sie PersPronFemNomSg hat AuxIndPraesSg3 das ArtDefNomAccSg Körble Nomen Sie hat den Korb Leengedte a kosarat oowiloussn mim Schtrick. abgelassen PartPerf mit Praep dem ArtDefMascDatSg Seil Nomen an einem Seil herabgelassen. egy kötéllel. 2012 K2 standard: magyar: budakeszi: DE!!! osztrák: herablassen leenged oowilousn herablassen an + acc. +vel mit + dat. mit + dat.

B) A középkori nyelvhasználat A direkcionalitás kifejezésére városok esetében a mai nach helyett az auf (1d)... täis woa tut, wo mə əf Páty das PronDemNeutNomSg war KopulaIndPaetSg3 dort Adv wo Konj man PronIndefNom auf Praep Páty das war dort, wo man nach Páty... ez ott volt, ahol átmegyünk niiwəfoət... hinüberfährt IndPraesSg3 - hinüberfährt. Pátyra... (Bonomi 1935: 5144) (1e) Von Paad san vüü af Wudigess khumə Von Praep Páty sind AuxIndPraesPl3 viele Quant auf Praep Budakeszi gekommen PartPerf Von Páty sind viele nach Budakeszi gekommen. Pátyról sokan jöttek Budakeszire. (S. GY. 2006: T5) (1f) Jäiz isə əf Prämentueri. Jeitz Adv ist AuxIndPraesSg3 er PronPersMascNomSg3 auf Praep Promontor. Dann ist er nach Promontor (gegangen). Aztán Budafokra ment. (Bonomi 1943: 5)

2.Feltehetőleg kontakthatások A) Az elöljárószó vonzatként való használata a magyar nyelvhasználathoz közelít (an helyett in használata) (2a) In Au(n)fau(n)g hob i In Praep Anfang Nomen Am Anfang habe ich Kezdetben még habe AuxIndPraesSg1 ich PronPersNomSg1 mi kfiat. mich PronReflAcc gefürchtet PartPerf mich gefürchtet. féltem. (2b) I kljaub in Heakoutt. Ich PronPersNomSg1 glaube IndPraesSg1 in Preap dem ArtDefMascDatSg Herrgott Nomen Ich glaube an Gott Hiszek Istenben. standard: magyar: budakeszi: am Anfang kezdetben in Au(n)fau(n)g an + dat -ban/ben in + dat glauben hinni kljaum an+ acc. -ban/ben in + dat.

(2c) Woat noch, wii woa tes, in in Warte ImpSg2 noch Adv wie PronInt war KopulaIndPraetSg3 das ArtDefNeutNomSg in Praep in Praep Warte noch, wie war das, am... am... Várj csak, hogy is volt, már Freidog schə owə in Samstog,... Freitag Nomen schon Adv oder Konj in Praep Samstag Nomen am Freitag schon, oder am Samstag... pénteken, vagy szombaton... (S. GY. 2006 T2) (2d)... und in 26 Oprüü(l) woə khə... und Konj in Praep dem ArtDefMascDatSg 26Ord April war KopulaIndPraetSg3 kein PronNeg... umd am 26. April war kein... és április 26-án már nem volt itt egy Estərräichə meə too. Östrreicher Nomen mehr AdjKomp da Adv mehr da... osztrák se. (Bonomi 1942: 3) standard magyar budakeszi Am Freitag pénteken in Freidog Am 26. April április 26-án in 26 Aprü An + dat. -on/én in + dat.? /vagy masc acc.?

A lehetséges magyarázat: a) Az a) és b) példáknál valóban magyar hatás és a c) és d) példák esetében analógiás leképzésről van szó b) A c) és d ) példák esetében nem is elöljárószavakról, hanem akkuzatívuszi esetű hímnemű névelőről van szó c) Az an és in alakok alaki hasonlósága és a fent említett lehetőségek egymást erősítve hatnak

hinzaat, voa də Tia... hingezogen PartPerf vor Praep der ArtDefFemDatSg Tür Nomen vor die Tür gezogen. húzta a konyhaszekrényt. voa ti (vor die acc.) elé helyett voa tə (vor der dat.) B) A két esettel álló elöljárószavak esetvesztése (3a) Kee nua aussi voan Toa, tut Geh ImpSg2 nur Partikel hinaus Adv vor Praep dem ArtDefNeutDatSg Tor Nomen dort Adv Geh nur hinaus vor das Tor, Menj csak ki a kapu elé, hock ti hi(n),... setz ImpSg2 dich ReflAccSg2 hin Adv setz dich dort... ott ülj le... voran (=vor dem dat.) és nem voas (vor das acc.) (S. GY. 2012 T6) (3b) Und tea hod əs Kuchlkaastl Und Konj der PronDemMascNomSg hat AuxIndPraesSg3 das ArtDefNeutAccSg Küchenkastel Nomen Und der hat den Küchenschank És az meg az ajtó elé

(3c) Wo wüüt ea hi(n)raasn am Wo IntPron will ModIndPraesSg3 er PronPersMascNomSg3 hinreisen Inf an Praep den ArtDefMascDatSg Wo will er hinreisen, Hová akar utazni, a Maou(dn)schei(n)? Mondschein Nomen auf den Mond? Holdra? (masc. Acc.=masc. Dat. in, an+ in an/am) Speciális eset: (3c) Af Nocht pin i olləwəöi Auf Praep Nacht Nomen bin AuxIndPraesSg1 ich PronPersNomSg1 allerweil Adv Abends bin ich immer Esténként mindig in Toaf einikhaungə. in Praep dem ArtDefNeutDatSg Dorf Nomen hineingegangen PartPerf ins Dorf hineingegangen. bementem a faluba. (S. GY. 2006 T3) in elöljárószó + in masc./neut. dat. = in 1x

A nőnemű határozott névelőknél is megfigyelhetjük a jelenséget: (3d) Un to ham mi hát, Und Konj da Adv haben AuxIndPraesPl3 sie PronPersNomPl3 mich PronPersAccSg2 hát Partikel Und da haben sie mich.. also És akkor... hát magukkal mitknjamə in Schtott mitgenommen PartPerf in Praep Stadt Nomen in die Stadt mitgenommen. vittek a városba. (S. GY. 2006 T2) Magyarázat: 1. A nőnem analógiás leképződése 2. Egy fejlődési folymat eredménye: A hímnemű és semleges nemű teljes hasonulást (in+in=in) a semleges nem részes esetéből kifolyólag a tárgyesetre is alkalmazták ezt követhette a nőnemre való kiterjesztés. Probléma: bonyolult folyamat 3. A tárgyesetet megkövetelő elöljárószavakhoz kapcsolódó nőnemű főnevek névelői is klitizá ellénére, hogy szonorikusak, de csak a gyakori főnevek esetében, a nőnemű névelők egyre alakúvá váltak, és végül eltűntek. Érv: o A kiltizálódás egyik feltétele a gyakorisági fok. - Gyakori elöljárószavak és főnevekklitizálódási hajlandósága nagyobb o A klitizálódás másik feltétele a szonorikusság: - A szonorikus végződésű névelők kevésbé - A szonoriklus végződésű elöljárószavak inkább

3. Valódi kontakthatás : A) Az elöljárószó sem az osztrák nyelvhasználattal sem egyéb német nyelvjárás használatával sem nyelvtörténeti alakokkal nem indokolható, és a magyar nyelvben egyértelműen megfeleltethető valamelyik toldaléknak: 4a) Und waast wivüü Pensioniearə woan, Und Konj weisst IndPraesSg2 wie Adv viele Quant Pensionäre Nomen waren KopulaIndPraetPl3 Und weißt du wie viele És tudod mennyi nyugdíjas volt huhu af tə Eisenpaun aa und af huhu Intjek auf Praep der ArtDefFemDatSg Eisenbahn Nomen auch Partikel und Konj auf Praep auch in der Bahn und in der a vonaton is és a tə Elektrischi? der ArtDefFemDatSg Straßenbahn Nomen Straßenbahn waren? villamoson? (S. GY. 2012 T4) standard: magyar: budakeszi in der Straßenbahn a villamoson af te Elektrischi in + dat. -on/ön af + dat.

standard: magyar: budakeszi lehren megtanít leare acc.+acc. valakit valamire acc.+ auf + acc. während des Krieges A háború alatt undem Krieg während+ gen. alatt unden + dat. (4b)...tə Vili bácsi hod mə schə af ti der ArtDefMascNomSg Vili bácsi hat AuxIndPraesSg3 mich PronReflAccSg2 schon Adv auf Praep die ArtDefDatPl...der Onkel Vili hat mir schon die... a Vili bácsi aztán megtanított a Noutn kleant Noten Nomen gelehrt PartPerf. Noten beigebracht. hangokra. (4c)...undem Krieg pin i...unter Praep dem ArtDefMascDatSg Krieg Nomen bin AuxIndPraesSg1 ich PronPrsNomSg1......während des Krieges bin ich...a háború alatt rauskhummə af Österreich. herausgekommen PartPerf auf Praep Österreich Nomen nach Österreich gekommen. kijutottam Ausztriába. (S. GY. 2006 T3)

(4d) So kaunst ned zwischn ti Leid kee! So Adv kannst ModIndPraesSg2 nicht PartikelNeg zwischen Praep die ArtDefDatPl Leute NomenPl gehen Inf So kannst nicht unter Menschen gehen! Így nem mehetsz emberek közé! (S. GY. 2012 K4) standard: magyar: budakeszi unter die Leute az emberek közé zwischn ti Leid unter + acc. közé Zwischn + dat.

B) Esetvesztés a malefaktív értelmű ditranzitív igéknél negatív adás igéi, mint wegnehmen elvenni vagy stehlen ellopni, (acc + dat) Korábbi nyelvi állapot (1935): (5a)...tea hod iam ti der PronDemMascNomSg3 hat AuxIndPraesSg3 ihm PronPossMascDatSg die ArtDefFemAccSg...der hat ihm die Lanze...elrántotta tőle Launzn weikkrisn. Lanze Nomen weggerissen PartPerf weggerissen a lándzsát. Mai nyelvi állapot (2012) : (5b) Ti Zigeinə ham vo də Die ArtDefNomPl Zigeuner NomenPl haben AuxIndPraesPl3 von Praep der ArtDefFemDatSg Die Zigeuner haben A cigányok elloptak a Aa(n)l kschtujnj zwa Hiənə. Großmutter Nomen gestohlen PartPerf zwei Kard Hüner NomenPl der Oma zwei Hühner gestohlen. nagymamától két tyúkot./ ellopták a nagymama két tyúkját.

C) A budakeszi német nyelvjárás szórendje lazább, mint a standard német szórend Standard dat. acc. szórend: Der Sohn hat dem Vater A ArtDefNomSg fia Nomen AuxIndPraesSg3 az ArtDefMascDatSg apának Nomen A fiú odaadta az apjának das Buch gegeben. a ArtDefNeutAccSg könyvet Nomen odaadta PartPerf a könyvet. Budakeszi: (6a) Tə Pua hod in Vodə Der ArtDefNomSg Bube Nomen hat AuxIndPraesSg3 dem ArtDefMascDatSg Vater Nomen Der Sohn hat dem Vater A fia odaadta az apának əs Pichl hi(n)keim. das ArtDefNeutAccSg Buch Nomen hingegeben PartPerf das Buch gegeben a könyvet.

acc. dat. (6b) Tə Pua hod əs Pichl Der ArtDefNomSg Bube Nomen hat AuxIndPraesSg3 das ArtDefNeutAccSg Buch Nomen Der Sohn hat dem Vater das Buch A fia odaadta az apának a in Vodə hi(n)keim. dem ArtDefDatSg Vater Nomen hingegeben PartPerf gegeben a könyvet.

D) Az auch partikula haszanálata A standard német nyelvben az auch partikula a megelőzi a vonatkozó elemet. Ezzel szemben a nyelvjárásban a magyar nyelvnek megfelelő szórend: (6a) To san mi aa in Schui Da Adv sind AuxIndPraesPl1 wir PronPersNomPl1 auch Partikel in Praep Schule Nomen Da sind auch wir in die Schule Mi is oda jártunk (S. GY. 2012 T2) khaunge. gegangen PartPerf gegangen. iskolába. (S. GY: 2012 T3)

(6b) Ned nua Zigarettl, owə a Nicht PartikelNeg nur Partikel Zigaretten Nomen aber Konj ein ArtIndefMascAccSg Nicht nur Zigaretten, sondern auch ein Nemcsak cigarettát, hanem egy kis pisl Köödj aa hod bisschen QuantAdv Geld Nomen auch Partikel hat AuxIndPraesSg3 bisschen Geld hat ea kschtuijnj. er PronPersMascNomSg3 gestohlen PartPerf er gestohlen. pénzt is lopott. (S. GY: 2012 T3)

Irodalomjegyzék Grießhaber, Wilhelm 2007. Präposition. In. Handbuch der deutschen Wortarten. Ludger Hoffmann (Hg.). Berlin New York: De Gruyter, 629 655. Hutterer, Claus Jürgen 1975. Die deutsche Volksgruppe in Ungarn. In: Balassa, I. - Klotz, C.- Manherz, K. (Hrsg.): Beiträge zur Volkskunde der Ungarndeutschen. Budapest: Néprajzi Társaság. S. 11-33. Hutterer, Claus Jürgen 1983. Sprachinselforschung als Prüfstand für dialektologische Arbeitsprinzipien. In: Dialektologie. Ein Handbuch zur deutschen und allgemeinen Dialektforschung. I. Werner Besch (Hg.). Berlin New York: De Gruyter, 178 189. Handbücher zur Sprach- und Kommunikationswissenschaft, 2. Leys, Odo 1994. Die Präposition zu als Bezeichung der Lage in der Richtung. In: Heinrich Löffler Hugo Steger (Hg.). Texttyp, Sprechergruppe, Kommunikationsbereich. Studien zur deutschen Sprache in Geschichte und Gegenwart: Festschrift fur Hugo Steger zum 65. Geburtstag. Berlin New York: De Gruyter, 271 277. Manherz, Karl 1981. Die Ungarndeutschen Mundarten und ihre Erforschung in Ungarn. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek/2009/nemetek/beit rage_zur_volkskunde_der_ungarndeutschen/1985/pages/002_karl_manherz_mundart.h tm (2012. szeptember 24.) Merkle, Ludwig 19966. Bairische Grammatik. München: Hugendubel. Muhr, Rudolf 2000. Österreichisches Sprachdiplom Deutsch. Lernzielkataloge zu Basisformulierungen, Lexik, Sprechhandlungen, Höflichkeitskonventionen, Diskurs und Diskursstrukturen, Deutsch als plurizentrische Sprache. Wien: Öbv&hpt. Paul, Hermann 199824. Mittelhochdeutsche Grammatik. Peter Wiehl Siegfried Grosse, (Überarb.). Tübingen: Niemeyer. Wiese, Bernd 2004. Über Lokalisationssysteme. Zur Struktur des Inventars der deutschen Lokalpräpositionen, mit Berücksichtigung finno-ugrischer Lokalkasussysteme. http://www.ids-mannheim.de/gra/texte/wi7.pdf (2012. szeptember 24.) Zehetner, Ludwig 1985. Das bairische Dialektbuch. München: Beck.