RÉSZTS TÁJÉKOZTATÓ A MCSK-ÖKO ZRT. VOT URÁNBÁNYÁSZATI- ÉS ÉRCFDOGOZÁSI TRÜTN VÉGZTT RKUTIVÁCIÓS ÉS UTÓGONDOZÁSI TVÉKNYSÉGÉRŐ Pécs, 2011. októer
TARTAOMJGYZÉK 1. A BÁNYÁSZAT ÉS A RKUTIVÁCIÓ TÖRTÉNT... 3 2. JNG IS VÉGZTT ÉS JÖVŐBN IS VÉGZNDŐ FADATOK... 11 2.1. VÍZKZÉS, VÍZVZTÉS... 11 2.2. GYSÉGS MONITORING RNDSZR ÜZMTTÉS... 20 2.3. UTÓGONDOZÁS, TRÜTKARBANTARTÁS... 28 2
1. A BÁNYÁSZAT ÉS A RKUTIVÁCIÓ TÖRTÉNT Mgyrországon 1945. előtt rdioktív nygok kuttás csk forrásvizek rádiumtrtlmávl kpcsoltos kuttásokr terjedt ki. A tényleges kuttás 1947-en indult meg. A mgyr szkemerek kuttótevékenysége lpján vlószínűsíthető volt, hogy Mgyrországon is tlálhtó kitermelésre lklms koncentrációjú uránérc előfordulás. 1952- en, z uránkuttás érdekéen kormányközi megállpodás lpján, speciális földtni expedíciót szerveztek szovjet szkértők evonásávl. Még ugynezen év nyrán szovjet kuttó szkemerek geológusok és geofizikusok megfelelő modern műszerezettséggel megindították kuttási munkákt. lőször meglévő érc- és szénányák revíziós vizsgáltát végezték el. A következő éven sor került Velencei és Mecsek hegység területeinek átvizsgálásár. 1953 júliusán Mecsek hegység Jk-hegy D-i előteréen, Kővágószőlős község K-i htárán végzett gmmmérések során jelentős ktivitásokt észleltek permi időszki homokkő összleten. A mecseki lelőhely földtni kuttásánk története ettől z időponttól számíthtó. 1954 szeptemeréen, mjd 1955 feruárján Kővágószőlőstől D-re eső területen két ngyo méretű kn mélyítését kezdték meg rendszeres földltti kuttás céljáól (I. sz. Bányüzem). A Bkonyán kimuttott nomáliánk tárókkl végzett föld ltti kuttás is kővágószőlősihez hsonló ércrétegek illetve érctestek felfedezéséhez vezetett. (II. sz. Bányüzem). zzel párhuzmosn folyt részletes rdiometrikus terepmérés, geológii és geodézii térképezés. Az uránérc-ányászt és ércfeldolgozás Mecsek-hegységen 1955-en indult szigorú szovjet ellenőrzés mellett. A válllt neve kezdeten Buxitány Válllt volt, mjd 1957- en meglkult Pécsi Uránércány Válllt. Az uránérc vegyi feldolgozás Pécsett 1964- en kezdődött és ugyneen z éven cég neve Mecseki Ércányászti Vállltr (MÉV) változott. A hetvenes évek folymtosn növekvő termelését követően Mecseki Ércányászti Válllt ányászti tevékenysége pici htások mitt 1980-s éveken veszteségessé vált. A nem gzdságos érctermelés ellenére Kormány 3028/1991. számú htároztávl z uránérc-ányászt folyttás mellett döntött, létrehozt MCSKURÁN Ércányászti Kft.-t. z végezte ányászti és ércfeldolgozási tevékenységet 1997 végéig. zen időszk ltt MÉV feldt korái tevékenységől szármzó környezeti k felszámolás, csökkentése lett. A Kormány 2085/1997. (IV. 3.) számú htároztán döntött mecseki uránérc-ányászt megszüntetéséről, MCSKURÁN Kft. jogutód nélküli megszüntetéséről és ányezárás, tájrendezés, környezetvédelmi feldtok kiemelt állmi felelősségi kören történő végrehjtásáról. 1997. év végén minden kitermelési és ércfeldolgozási tevékenységet efejeztek. Az összesen mintegy 65 km 2 ngyságú ánytelkeken 42 éven át végzett uránérc-ányászt és ércfeldolgozás jelentős környezeti kt okozott. A ányászt működése során hozzávetőleg 46 millió tonn kőzetet hoztk felszínre, hsznált rdiológii osztályozás és dúsítási technológi k. 19 millió tonn meddő nygot eredményezett. Összesen 25,8 millió tonn uránércet dolgoztk fel kémii on, eől 7,2 millió tonn lcsony koncentrációjú ércet lúgos perkolációvl. 18,6 millió tonn ércet tová dúsítottk yellow cke -é 3
hgyományos svs ércdúsítási eljárássl. A ányászti és ércfeldolgozási tevékenységet követően szennyezések oly mértékűek voltk, hogy evtkozás nélkül visszfordíthttln folymtokt indítottk voln el környezeti elemeken. Az uránérc-ányászti kármentesítési és rekultivációs munkák ánytörvény htály lá trtoznk. zen túlmenően z érvényes rendelkezéseknek megfelelően z uránérc-ányászt ezárás htásvizsgált köteles tevékenység, mely eljárásnk meg kellett előznie ányhtósági engedélyezési eljárást. Az 1996-n elkészült Mecseki uránércányászt megszüntetésének koncepcióterve c. tnulmány minden olyn ojektumr kiterjedt, mely környezeti elemekre htássl vn. A koncepcióterven figyeleme vették nemzetközi gykorltot, vlmint hzi előírásokt. nnek htósági elfogdás lpozt meg htásvizsgált elkészítését. A Mecseki Ércányászti Válllt 1997-en enyújtott Mecseki uránérc-ányászt megszüntetésének környezeti htástnulmányát, melyre Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség kidt 2279-28/1998. számú Környezetvédelmi ngedélyt. zt követően került sor kármentesítésre, ányezárásr és z ehhez kpcsolódó éves műszki üzemi tervek elkészítésére, melyeket Pécsi Bánykpitányság engedélyezett. A környezeti állpotfelmérés során vizsgálták ányászt és ércfeldolgozás htásit környezeti elemekre. Figyeleme vették rekultivációvl járó környezetterhelést és mérlegelték zt z állpotot, mi kármentesítés nélkül következne e. A htásvizsgáltn megállpították, hogy rekultivációt öt év ltt el kell végezni, melynek kezdete Beruházási Progrm szerint 1998- n volt. Az 1998-n kiocsátott Környezetvédelmi ngedély módosítás Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1430-11/2007. sz. Htároztávl 2007. éven történt. A 2385/1997. (XI. 26.) számú htároztávl (melyet 2006/2001. (I. 17.), 2193/2004. (VII. 29.) és 2122/2006. (VII.11.) számú Kormányhtároztok módosítottk) Kormány kiemelt jelentőségű eruházásként hgyt jóvá mgyrországi uránérc-ányászt megszűnésének rekultivációs feldtiról készített eruházási jvsltot. A környezeti k helyreállításánk irányítását végző ányvállltot (MÉV) 1998. elején részvénytárssággá lkították MCSKÉRC Környezetvédelmi Részvénytársság néven. A ányezárásr vontkozó döntést követően z érintett ojektumokról teljes körű leltár készült, mely szám vette z elvégzendő munkákt. A munkák kereteinek meghtározás figyeleme vette nemzetközi gykorltn lklmzott AARA elvet, miszerint z egészségi kockázt és ráfordítás összegét lcsonyn kell trtni. Az uránérc-ányászt felszámolás számos olyn szkmi ismeretet igényelt, mellyel meglévő szkemergárd nem rendelkezett. Az ismeretszerzésnek két j kínálkozott: nemzetközi együttműködés, vgy sját kuttás-fejlesztési tevékenység. A válllt mindkét lehetőséggel élt. gyüttműködést lkított ki Phre-progrmon keresztül, és ekpcsolódott Nemzetközi Atomenergi Ügynökség áltl indított kuttások. progrmokn vló részvétellel lehetőség nyílt rekultivációvl kpcsoltos nemzetközi tpsztltok megismerésére, és z elvult műszerprk felújításár is. A tevékenységet Beruházási Progrmn tíz ún. létesítményi soron, projekten tervezték, melyek következők voltk: 4
Földltti létesítmények felhgyás A projekt célj: művelésől kivont ánytérségek felhgyás keretéen gépek, erendezések kiszerelése, ánytérségeket elársztó víz szennyeződésének megelőzése érdekéen z olj- és egyé szennyezettség felszámolás, fejtési üregek feszültségmentesítése. Külszíni létesítmények és területek rekultivációj A projekt célj: Az uránipr áltl szennyezett külszíni ojektumok kármentesítése oly módon, hogy zok utógondozást ne igényeljenek és pici elvek lpján más jellegű ipri tevékenységek végzésére lklmssá váljnk rdiológii htárértékeknek és egyé környezetvédelmi követelményeknek megfelelően. A IV. légkn rekultiváció előtt és után 5
Meddőhányók és környezetük rekultivációj A projekt célj: A meddőhányók stilizálás oly módon, hogy táj illesztik, levegőszennyezést tljtkrássl megengedett htárérték ltt trtják, hosszú távú fiziki stilitást növényesítéssel kezelik (minimális krntrtási igényre tervezve), kifolyó vizeket összegyűjtik és tisztítják, vízgyűjtő terület tiszt vizeinek rá-, vgy láfolyását vízrendezéssel kdályozzák meg. A rekultivált III. sz. meddőhányó hulldéktárolóvl Perkolációs domok és környezetük rekultivációj A projekt célj: A Tortyogói vízázisr veszélyt jelentő kőzettárolók átszállítás III. sz. meddőhányór, mjd z zt követő területek tljszennyezésének megszüntetése z előírt htárértékeknek megfelelően, jövőeni krntrtási igény nélkül. 6
A Perkoláció I. terület rekultivációt megelőzően és zt követően Zgytározók és környezetük rekultivációj A projekt célj: z uránipr legveszélyese hulldékit efogdó lerkók hosszú távú (tö mint 1000 év), helyen történő stilizálás, különös tekintettel környezetéen tlálhtó Pellérd-Tortyogói vízázisr. A megvlósítási tnulmányok keretéen végzett modellezések, kockázt- és költségelemzések lpján kiválsztott megoldás szerint megfelelő stilizálási mód kivitelezése (lehetőség szerint ehhez II. sz. tározó homokjánk felhsználás). Meg kell állítni továi tljvízszennyezést és z elszivárgó szennyezett oldtokt védő ksor lklmzásávl ki kell szivttyúzni, tisztítni és efogdó egy pontján kiocsátni. A minimális krntrtási igénynek megfelelő megoldásr kell törekedni. 7
8
Uránipri zgytározók rekultiváció kezdeti szkszán (2001.), és munkák efejezését követően (2010.) Bányvíz kezelése A projekt célj: Az É-i területekről szármzó szennyezett vizek urán- és rádiummentesítése és zok előírásoknk megfelelő, egy ponton történő kiocsátás. A vízkezelés során kivont uránfémet világszványoknk megfelelő kereskedelmi termékként kell értékesíteni, z egyé szilárd hulldékokt III. sz. meddőhányón kell elhelyezni. A vízkezeléshez jelenlegi techniki szintnek megfelelő, költséghtékony, minimális környezetterheléssel járó megoldást kell lklmzni. Villmosenergi hálózt rekonstrukciój A projekt célj: ányezárási eruházási progrm efejezésével ányászt és z ércdúsítás megszűnésével energi fogysztás ngymértéken lecsökken. A fennmrdó környezetvédelmi, és rekultivációs munkák (vízkiemelés, víztisztítás st.) végzéséhez z energi igény egy ngyságrenddel csökkent. Így villmosenergi rendszer veszteségei (trnszformátor és hálózti veszteségek) olyn mértékűek, hogy ezek cseréje volt szükséges. Víz- és cstornhálózt rekonstrukciój A projekt célj: A MÉV III. sz. ányüzeméen végzett felszín közeli ányászti tevékenység közelen lévő települések területén jelentős vízelvonássl járt, mi kutk vizének elpdását eredményezte. nnek pótlásár z 1960-s éveken sját kivitelezési, nem szványos vízvezeték készült, mely rendkívül sok hiávl volt üzemeltethető. A eruházási progrm e vezeték felújításávl, szványossá tételével számolt, mi feltétele nnk, hogy vezeték közüzemi szolgálttó részére üzemeltetésre átdhtó legyen. gyé infrstrukturális szolgálttás A projekt célj: kárelhárítási, ányezárási munkákhoz szükséges energi, vízellátás, sűrített levegőellátás, hőszolgálttás iztosítás. gyé tevékenység A projekt célj: A környezetvédelmi eruházás menedzselése z előkészítés, onyolítás és ellenőrzés minden területén. 9
A eruházási progrm jóváhgyás ót ekövetkezett változások mitt Kormány 2001-en eruházás megvlósításánk efejezési htáridejét költségvetési forrás változtlnul hgyás mellett 2004. decemer 31.-re módosított és hosszú távú víztisztítási, krntrtási és monitoring feldtok ellátásánk finnszírozását már 2003-tól külön forrásként GKM fejezeten rendelte előirányozni. A eruházás megvlósítás 2002. év végéig progrm szerint hldt (elérte 82,5 %-os készültségi fokot), és z ktulizált progrm szerinti forrásiztosítás esetén 2004. év végére efejezhető lett voln. Az éves költségvetési törvények zonn eruházás eredetileg tervezett ütemű folyttásához szükséges forrásnál csk jóvl lcsony összegű költségvetési előirányztot iztosítottk, vlmint hosszú távú feldtok ellátásánk finnszírozás is csk 2004-től történt külön költségvetési keretől. A leírtk mitt töször Kormányhtározt módosítás vált szükségessé és szintén szükséges z érvényen levő 2279-28/1998. sz. Környezetvédelmi ngedély módosítás. A progrm megvlósításár 2122/2006. (VII.11.) sz. Kormányhtároztn meghtározott teljesítési htáridő 2008. decemer 31-re változott. A MCSKÉRC Rt. 2004. június 24-én kötött étválási erződés, vlmint 158/2004. (VI.24.) sz. Alpítói Htároztn foglltk értelméen időközen átlkult. A MCSK- ÖKO Rt.-t Cégíróság 2004. szeptemer 30-i dátumml, mint MCSKÉRC Rt.-ől kivált önálló gzdsági társságot ejegyezte. Az ÁPV Rt. döntése és étválási erződés lpján MCSK-ÖKO Rt. feldt továikn mgyrországi uránányák környezeti kárink felszámolás és z ezzel kpcsoltos hosszú távú és egyé tevékenységek, vlmint ányászti jog jogosítottjként kpcsolódó ánytelkekkel összefüggő kötelezettségek végrehjtás. Az ÁPV Rt. 7/2006. (I.26.) sz. Alpítói htároztán vontkozó jogszálynk megfelelően társság nevét MCSK-ÖKO Környezetvédelmi Zárkörűen Működő Részvénytársságr (MCSK-ÖKO Zrt.) módosított. Az elvégzett rekultivációs munkák következők szerint fogllhtók össze: A kármentesítési és rekultivációs munkák ütemezését z ésszerű és gzdságos műszki megoldás kiválsztás htározt meg. A munkák föld ltti létesítmények felhgyásávl kezdődtek el, ezzel párhuzmosn végezték külszíni területeken kármentesítési munkákt, meddőhányók tájrendezését, z épületek kiszerelését és ontását. A Beruházási Progrm első éveien megtörtént perkolációs meddők átszállítás III. sz. meddőhányór, nnk földdel vló tkrás és növényesítése (1997-1999). A zgytározók körül létesített szennyezett vizeket kiemelő védőkutk üzeme helyezésével egyidejűleg megépült e vizek tisztítását szolgáló Kémii Vízkezelő Üzem. A tortyogói vízázis védelme érdekéen tová folyttódott z I. üzemi vízemelés. A ányvíz uránmentesítése céljáól Környezetvédelmi Bázis területén megépült Bányvízkezelő Üzem. lkészült teljes htásterületen szennyezett vizeket összegyűjtő és elvezető egységes vízkezelő rendszer. Megvlósult zgytározók táj illesztése, fedése és növényesítése. A munkáltok htásterületén komplex környezetellenőrzési: hidrogeológii, tljtni, geodinmiki (kőzetmechniki) hálóztot lkítottk ki és üzemeltetik. A Beruházási Progrm efejezését követően sem lehet mgár hgyni rekultivált ojektumokt. A hosszú távú monitoring, z utógondozás, vlmint vízemelésvíztisztítás tö évtizedes feldt. 10
2. JNG IS VÉGZTT ÉS JÖVŐBN IS VÉGZNDŐ FADATOK 2.1. VÍZKZÉS, VÍZVZTÉS gységes vízelvezetési és vízkezelő rendszer kilkítás A mecseki uránércányászt működése során z öt mélyművelésű ányáól tö mint 71 millió m 3 ányvíz került kiemelésre. A kiemelt ányvíz jelentős része különöző technológii célokr került felhsználásr (pl. ércfeldolgozás, perkoláció, ányfúrás, zgyszállítás), illetve felesleget felszíni efogdók került kiocsátásr. Az uránércányászt földtni-, vízföldtni környezete efolyásolt működés során szükséges vízgzdálkodást és meghtározz ezárást követően szükségessé váló vízkezelési feldtokt. A kezdeten lcsony oldott rdioktív trtlmú ányvizek koncentráció értéke művelés előrehldtávl fokoztosn megengedett htárérték fölé emelkedett. A kiocsátás előtt gondoskodni kellett vizek tisztításáról, így z érctermeléssel párhuzmosn, fokoztosn fejlődve lkult ki egy vízkezelési technológi. A felhgyást követően még hosszú időn keresztül számolni kell szennyezett vizek megjelenésével, melyet z érvényes előírások értelméen kiocsátás előtt tisztítni kell. Ugynkkor Környezetvédelmi ngedély előírt z egypontú kiocsátás megvlósítását nnk érdekéen, hogy rekultivációs időszk ltt és után keletkező vlmennyi szennyezett vizet ellenőrzött módon lehessen felszíni efogdó vezetni. Hosszú távon kétféle szennyezett víztípussl kell számolni. Az egyik típus z öregségeket kitöltő ányvizek, vlmint meddőhányókon átszivárgó vizek, melyek elsősorn mgs oldott urántrtlomml jellemezhetők. A másik típus z ércfeldolgozási technológiák során különöző szervetlen sókkl szennyezett oldtok trtoznk technológii oldtmrdékok továá zgyterekől felszínltti vizeke kijutott szennyezett vizek melyek főleg mgnézium-szulfátos, nátrium-kloridos szennyezőnyg trtlomml jellemezhetők. Az uránércányászt felhgyását és rekultivációs munkáltok efejezését követően hosszú távon is szükség vn kétféle vízkezelési technológi fenntrtásár. gységes vízelvezető rendszer kilkítás ltt rekultivációs munkáltok ideje ltt és z zt követő időszkn megjelenő szennyezett vizek, úgymint : mgs urántrtlmú ányvizek (I. üzemi vízemelés, és z É-i, K-i ányüzemek, mgs só-, és rádium trtlmú zgytározói szd-, és szivárgó vizek, zgytározók környezetének tljvizeie kikerült, mgs sótrtlmú szennyeződés, meddőhányók lól szivárgó mgs urántrtlmú vizek egységes rendszeren történő elvezetését, kezelését és szályozott módon történő kiocsátását értjük, melynek legfő célj z áltlános környezetvédelmi célokon felül pellérdi- és tortyogói ivóvízázis védelme. A rendszer kilkítás oly módon történt, mely áltl iztosított, hogy környezetre és vízázisr veszélyt jelentő összetételű víz, csk szennyező komponensek jogszályokn előírt htárérték ltti koncentráción kerülhet ki Pécsi víze, mint felszíni efogdó. A 2000-2002-en megvlósult rekonstrukció keretéen megoldódott különöző ojektumokól szármzó vizek megfelelő kezelés céljáól történő összegyűjtése, megfelelő 11
kezelőműveken történő kezelése mjd és kezelést követően egy ponton Pécsi-víz 35+721 km szelvényéen felszíni efogdó vló kiocsátás. A kilkított vízelvezetési rendszer működését következő semtikus árán muttjuk e. 12
A rekultivációs tevékenység előrehldásávl, z eredeti üzemeltetési szereplő vízilétesítmények funkciói megváltoztk, zok egy része átépítésre, más része elontásr vgy felhgyásr került. Az engedélyezett ipri vízfelhsználások megszűntek. zért volt szükség fentiek lpján kilkított és várhtón hosszú távon üzemelő egységes vízelevezetési rendszer megvlósulás után z üzemeltetési engedély megkérésére. A DD-KTVF 5140-1/2005-770 ügyirtszámon z egységes vízelvezetési rendszer tárgyán kidott üzemeltetési engedélye trtlmzz ányüregekől szármzó, illetve ányüregeke vló vízevezetésre, vlmint kiemelt ányvizek kezelésére, elvezetésére és egypontú kiocsátásár kiépített csővezetékek és műtárgyk dtit. Az engedély nem trtlmzz zonn kpcsolódik z egységes rendszerhez z I., II., III. meddőhányók felszíni vizeinek elvezetésére, illetve zgytározó környezetée kikerül szennyezett vizek kármentesítésére és tisztításár (zgytéri kármentesítő rendszer és Kémii Vízkezelő üzem) kilkított rendszereket, melyekre külön vízjogi üzemeltetési engedély került kidásr. Az egységes vízelvezető rendszer ojektumi: Öregségi (volt ányüregől táró szinten kifolyó É-i és K-i tárói vizek) vízgyűjtő kn és gépészeti, mérő erendezései; II. meddőhányó és Bányvíz kezelő üzem közötti csővezeték és knái; Bányvíz kezelő üzem erendezései; I. üzemi tolózár kn és gépészeti erendezései; Nyomáskiegyenlítő kn és gépészeti erendezései; III. meddőhányó ltti S4 nyelők és környezete; Tómeder, iszpgyűjtő, zsilipkmr; III. üzemi- Bányvíz kezelő üzem közötti csővezeték, knák és környezetük; Mérőknák, vízmércék, ukók; Bányvíz kezelő és Kémii Vízkezelő üzem közötti csővezeték és knák; Delt kn és gépészeti, mérő erendezései; 6-os i tolózárkn és gépészeti erendezései; ÉDÜ déli oldli kn és gépészeti erendezései; Kémii vízkezelő üzem erendezései; Pécsi víz vízmérce és elektronikus erendezései; A kiocsátó műtárgy gépészeti és vezérlés-irányítási erendezései. Az láikn z egységes vízelevező rendszerhez kpcsolódó két legfontos ojektum, szennyezett ányvizek, illetve zgytározó környékén elszivárgott tlj és rétegvizek tisztítását végző Bányvízkezelő és Kémii Vízkezelő (eleértve vízkiemelő rendszert is) üzemek működését, legfontos prmétereit és nygmérleg dtit, illetve vízkezelések htékonyság ellenőrzése szempontjáól lényeges egypontú vízkiocsátás műtárgyit muttjuk e. Bányvíz kezelő Üzem Bányvíz vontkozásán két forrássl kell számolni: I. ányüzem üregeiől kiemelésre kerülő és várhtón ugyncsk hossz távon uránmentesítendő vízzel, vlmint z észki ányüzemek üregrendszerének feltelése során monitoring dtok lpján 2015-2020. között felszínre jutó mélyszinti ányvízzel, melynek urán trtlm várhtón ugyncsk jelentősen meghldj környezetvédelmi engedély áltl szályozott kiocsátási 13
htárértéket. A ányvíz kiemelés közeli tortyogói vízázis védelme céljáól felhgyott I. Bányüzemől, nnk ezárás után is folymtosn történik. Mivel e víz urántrtlm meghldj z előírt kiocsátási htárértéket, (U<2 mg/dm 3 ), kiemelt I. ányüzemi vizet urán mentesíteni kell. A meddőhányók lól kifolyó vizek szervezett összegyűjtése korái évek rekultivációs munkái során megoldódott. Az I. és II. sz. meddőhányó lól kifolyó víz z S-3 fúrólyukon keresztül, III, sz. meddőhányó lól kikerülő víz pedig z S-4 fúrólyukon keresztül jut z I. Bányüzem üregrendszerée, honnn kiemelés és uránmentesítés után kerül ki z egységes rendszeren át efogdó Pécsi-víze. A ányvíz tisztítás z lái technológii egységekől áll: üzemi ánytérségen összegyűlt víz kiemelése 0/6- és 6/11 kná telepített szivttyúk segítségével; A kiemelt víz uránmentesítése: ioncserés technológi lklmzásávl, mely során vízen oldott uránt z nion-cserélő gynt megköti és tisztított víz urántrtlm 1 mg/dm 3 lá csökken; A tisztított víz egységes vízelvezetési rendszere jutttás: z uránmentesített ányvíz csővezetéken, ellenőrzött körülmények között cstlkozik kiegyenlítő kn műtárgyn z egységes vízelvezetési rendszerhez; A gyntán kötött urán elúciój: z elúció folymt szorpció folymtávl ellentétes irányú. Az ioncserélő gyntán megkötődött uránt oldt viszik (elum), zz szilárd gyntáról eltávolítják. nnek legegyszerű módj z, hogy z uránnl telített ioncserélőt mgs koncentrációjú, z ioncserélő gyntán viszonylg jól kötődő niont trtlmzó oldttl érintkeztetik. A mgs urántrtlmú elum feldolgozás: z oldott urnil-kronát komplexet sósvvl ontják meg, ennek következtéen urnil-peroxid vegyület jön létre. A technológián felhsznált segédnygok kezelése. Zgytéri Kémii Vízkezelő Üzem A zgytározók rekultivációjához szorosn kpcsolódik zgyterek környezetéől szervetlen vegyületekkel ngymértéken elszennyeződött tljvíz kiemelése és megfelelő mértékű tisztítás. A kitermelt víz összes oldott nyg trtlm lényegesen meghldj z előírt 2 g/dm 3 értéket, ezért kiocsátás előtt tisztítni kell. Ugyncsk tisztításnk kell lávetni zgyterekől folymtosn képződő szivárgó vizet részleges sómentesítés céljáól. z munk kémii kezelést jelent: részleges sótlnítást mésztej felhsználásávl. A szennyezett vizek optimális kezelése és kezelt vizek egypontú, zárt kiocsátás htósági előírásoknk megfelelően következő fő fázisokon keresztül történik: A tisztítndó szivárgó vizek fogdás. A tisztítndó tlj- és rétegvíz fogdás. Kémii kezelést nem igénylő rétegvíz fogdás és kiocsátás z egypontú kiocsátáson Pécsi víze. ennyezett tlj-, réteg- és szivárgó víz só-mentesítése mésztejes kicsptássl. fázisszétválsztás Dorr-ülepítően. 14
A tisztított víz ph eállítás (h szükséges) és kivezetése z egységes vízelvezető ekeverő-mérő knán keresztül z egypontú kiocsátási műtárgyon át Pécsi víze, mint felszíni efogdó. A keletkezett cspdék víztelenítése és deponálás III. meddőhányón kilkított hulldéklerkón. A hulldéklerkó üzemeltetése. Segédnygok fogdás, tárolás, előkészítése és felhsználásr. Összefoglló folymtár 15
e 1 0155/22 0155/21 0235/8 0199 sz sz 2 0164/2 0155/20 0212/2 sz 5 sz 2 sz 2 sz 2 sz 2 sz 5 0227 sz 5 sz 2 0216 sz 2 sz 2 sz 2 sz 2 0201/16 0201/13 sz 5 sz 2 sz sz 2 0209 k sz 2 0201/17 0154 0155/27 e 1 0226/2 0217 sz 5 0225 0103 0211 0235/4 e 1 0102 e 1 0223 0219 0235/3 0184 e 1 sz 4 0198 0164/4 0218 0164/5 sz 4 0186 vízm 0196 0101 e 1 099/3 sz 4 sz 4 sz 4 0180 0164/6 0192/6 0195 099/20 mocs 0192/5 0164/13 l 4 sz 4 0164/7 0100 0164/8 0222 Gyep 0220 0192/4 0192/1 k 0164/12 0164/11 0164/10 0164/9 0182 099/4 099/7 sz 4 sz 4 0192/3 mocs 0164/14 0221 099/21 099/5 0174 099/8 0179 099/11 099/6 099/2 0190 0181 Gyep 099/15 099/10 098/1 mocs 099/13 099/12 099/14 0191 099/9 099/17 099/16 099/18 099/22 0178/4 092/4 099/25 0178/3 0188 092/2 0174/2 c mocsár 092/3 üzemi terület l 4 Gyep/l/ d 0165 0164/15 0178/2 üzemi ter. 090 0177 mocsár 0174/3 091 vá. vá. 082 0166 093/2 089/3 093/1 0167 087 0173/6 0176 töltús 098 097/50 0173/4 0173/5 089/2 085 e 1 081 0171/1 099 096 080 093 0101 0102 c 0168 079 mocs. 078 ud 0173/7 ud töltús mocs c 0170 077 095 088 089/8 094 üzemi terület 094 töltús 0105/4 0173/7 086 üzemi terület 096 089/9 069 089/1 Gyep() mocs. mocsár 071 zgytározó 0106 078/13 0171/2 0103 0107 22000 0105/10 078/12 042/30 üzemi terület 078/11 095 078/9 0104/1 töltús töltús 042/29 mocs 076 075 041/3 mocs 073 072 töltús 068 042/32 074 töltús 067 041/2 066/2 042/28 042/34 0105/1 042/33 zgytározó 041/1 040/1 töltús 039 070 0105/11 032 zgytározó 0124/2 zgytározó 0105/6 töltús 066/3 10000 048/1 065 közḷ 066/1 0109 048/2 042/13 062 Hlstó mocs 057/10 043 040/2 0105/9 047 048/4 061/10 057/9 044/3 054 060 048/5 061/2 061/11 0110/1 042/9 0111/1 zgytározó 0110/2 057/8 061/9 0111/3 zgytározó zgytározó 0111/2 042/8 042/7 0112/5 0112/3 0112/25 0112/18 Gy 057/6 0112/1 042/6 057/11 0112/4 0112/15 0112/24 0112/13 0112/22 0112/21 0112/20 0112/9 0112/8 0112/7 0112/26 0112/6 0169 ZÁRTKRT Zk. 0114/4 042/5 0112/19 053/1 057/5 061/8 061/14 0114/11 0113 Gy 0112/23 k 061/15 Gy Gy 0114/10 042/4 053/2 0114/8 0114/9 Gy 0114/7 0114/6 0116/25 K Gy 042/3 09/4 0114/5 Gy 042/2 045 042/1 057/4 09/6 09/5 052 061/7 0114/1 061/13 mocs Temet\U+0151 057/16 09/21 $ $ 058 Gy 0117/1 061/6 061/5 0118/8 059 Gy 057/2 057/3 061/4 0115/2 049 09/10 0118/9 061/3 $ 015 0119 c 0118/10 0118/11 09/20 0118/12 0118/7 0168 0118/2 0120/17 Gy 014 09/19 09/13 0120/11 0120/18 0118/6 mocs 09/15 09/14 09/3 011 0126/1 0126/2 013 09/16 0120/2 0126/3 0123 0126/4 0128/3 0128/4 0128/6 0127 0126/5 0128/5 0126/6 0126/7 0125 012 0128/7 0129/1 0130 vm 0166 0165 0128/1 0167 0164 0120/7 0120/13 0120/14 R 0133/11 0120/16 0120/8 R 01 Bt. R 0137 0120/10 0162 0138/3 ud 0129/2 0134/5 010 mocs ud 09/17 02 közprk BTRÜT 0126/8 0160/2 R 09/18 0133/10 0133/13 0138/8 03 0132 ud 0134/6 0134/3 0142 0141 0133/9 0138/2 mjor 0138/5 07 töltús 0419 0130 mjor 0138/6 0143 0138/7 0133/8 0133/12 ud 0148 ZÁRTKRT Zk. mocs 0133/1 0145 0133/16 0136 0140/8 Zgytározók környezetée kikerült tljvízszennyezés megszüntetésének kármentesítő rendszere Az uránércek feldolgozásához kpcsolódón volt Ércdúsító Üzemtől délre Pécsi-víz és Pellérdi-szőlőhegy között két zgytározó létesült, melyeke z ércfeldolgozás mrdékként 1962. ót képződő meddőzgy került elhelyezésre mésztejes, késő mészköves és mésztejes semlegesítés után. A kihelyezett meddőzgy átlgosn 20-22 g/dm 3 össz oldott nyg trtlomml jellemezhető oldott nygot, ill. 68 g/t urán és 12 Bq/g körüli mennyiségű rádium koncentrációvl jellemezhető szilárd nygot trtlmz. A zgyterek szigetelés nélkül épültek, s így meddőzggyl kijutttott technológii oldtok egy része tljvíze szivárgott, ezért környezetüken jelentős mértékű, szervetlen vegyületektől szármzó szennyeződés tlálhtó (nygmérleg lpján vlószínűsíthető, hogy mintegy 18 millió m 3, átlgosn 21 g/dm 3 koncentrációjú oldott vegyületeket trtlmzó technológii oldt szivárgott el). Mivel z ércfeldolgozáshoz kénsvt hsználtk, ezért z oldott vegyületek döntő része szulfátokól, mindenekelőtt mgnézium-szulfától állt. gyé segédnygok felhsználás mitt z oldtok kise mennyiségen kloridokt (ipri só és sósv felhsználás mitt) és nitrátokt (ronónygként hsznált mmónium-nitráttól eredően) is trtlmztk. A zgytározókól kilkításuk ót cspdék terhelés htásár környező tlj és rétegvizeke kijutott mgs sótrtlmú oldtok vissznyerésére lklms legmegfelelő technológi kilkításár vontkozólg már 1995 ót készültek tnulmányok folymtos monitoring eredmények felhsználásávl. A környezetvédelmi engedély 2.1.5. pontj értelméen feldt zgyterek áltl okozott szennyezés továterjedésének mérséklése, z ivóvízázis vízminőségének védelme céljáól z elszennyeződött tlj- és rétegvíz egy részének eltávolításávl. 78500 78000 77500 77000 76500 76000 0235/7 0226/6 0235/6 0164/3 0226/5 0226/4 0235/5 0226/3 0226/1 V-30/1 V-44/1 V-29/1 0201/11 2000 2000 6000 10000 2000 6000 10000 10000 2000 6000 14000 18000 10000 10000 14000 18000 2000 V-16/1 75500 U-14/1 1000 V-10/1 500 A tljvíz összes oldott nyg V-46/1 trtlm zgyterek térségéen 250 2011. I. félév 0 75000 577000 577500 578000 578500 579000 579500 580000 580500 581000 Arnyosgdányi vízf. V-36/1 V-20/1 Pécsi-víz V-18/1 V-23/1 V-21/1 0104/2 0163 V-19/1 ZM Z 097/13 099/24 099/23 097/34 097/36 097/14 098/2 097/35 097/16 097/15 097/19 097/17 097/21 097/37 097/38 097/39 097/18 097/41 H/1 ZC-1 U-09/1 U-10/1 V-24/1 V-22/1 U-12/1 V-35/1 ZF V-32/1 ZA-1 097/40 098/3 097/42 097/23 097/22 097/20 V-25/1 V-07/1 097/43 097/45 097/44 097/33 097/46 097/47 097/48 PÚcsi-víz V-03/1 V-41/1 V-02/1 0100 097 083töltÚs ZI XIII/1 ZJ ZI-1 V-05/1Z-1 ZB-1 ZG-1 ZH-1 U-21/1 V-08/1 097/49 097/51 V-01/1 XVIII/1 R-01 R-19 X/1R-13R-14 ZP-01 R-10 R-09 0105/3 ZK-1 0105/2 0105/5 R-02 042/31 6000 R-18ZQ-1 R-17 R-16 2000 0108/9 0108/8 0108/7 0108/5 V-26/1 ZD ZW-1 V-39/1 14000 10000 0108/4 0108/6 0108/3 0108/2 0108/1 042/27 2000 14000 042/26 042/35 042/21 042/22 042/23 042/24 042/25 6000 6000 R-08 ZN-1R-11 R-07 U-17/1 ZM-1 R-12 Z1 U-16/1 V-42/1 057/14 057/13 057/15 042/19 042/20 042/18 042/36 042/11 042/37 C-01 ZC ZU-1 U-20/1 R-03 R-04 ZR-01 ZT-1 042/17 V-28/1 V-38/1 R-05 R-06 ZS-1 042/14 042/15 6000 R-15 042/16 0104/2 042/12 048/3 2000 057/12 042/10 zgytározó B-01 V-14/1 057/7 U-18/1 ZO-1 V-15/1 V-43/1 2000 0114/12 0112/17 0112/16 A-01 V-37/1 0116/26 0116/27 0116/11 0116/10 0116/13 0116/14 0116/15 0116/16 0116/18 0116/19 0116/24 051 0116/21 0115/1 09/9 09/8 09/7 0116/1 0116/31 0116/3 0116/4 0116/5 0116/6 0116/7 0116/8 0116/12 0116/22 0116/32 0116/9 0117/2 0116/30 09/12 09/11 V-27/1 P1F5 mg/dm3 0124/1 0129/2 0120/15 13000 PÉRD 12000 11000 10000 9000 8000 7000 6000 0133/15 0133/14 5000 4000 3000 A tljvíz összes oldott nyg trtlm zgytározók környezetéen 16
A numerikus hidrodinmiki és trnszportmodellezési eredményeket is felhsználó megvlósíthtósági tnulmány vizsgált részletesen lehetséges megoldásokt, mely lpján született döntés drénszivárgó rendszerek és víztermelő kutk kominációjáól álló ktív kármentesítési rendszer kilkításáról. Műszki evtkozási terven jvsolt, DD-KTVF áltl elfogdott és előírt D kármentesítési célállpot htárértékek felszín ltti vízre vontkozttv z láik: Összes oldott nyg trtlom: 2000 mg/l, ulfát trtlom: 500 mg/l. 2000-en elkészült mentesítő rendszer 1. üteme, melynek keretéen 3 d összesen 2850 fm. 6-9 m mélységű drénszivárgó fl, vlmint 7+7 d ngyátmérőjű tlj- és rétegvíz mentesítő k létesült. A kétéves üzemeltetés eredményei és tpsztlti lpján került sor korán is tervezett II. ütemi fejlesztésének előkészítésére (tervezés), vlmint kivitelezésére, mely szkszolás ok z I. és II. sz. zgytározók között végzett tájrendezési munkáltok voltk. A II. ütemi fejlesztés során 2004-en került sor továi 450 fm-nyi drénszivárgó fl, illetve 12 d tljvíz kármentesítő k kivitelezésére. fázis végső szkszán került korán z I. zgytározón végzett fedési munkáltok mitt eltolódott 3 d I. zgytározóról indított legszennyezette tljvizeket termelő tljvíz mentesítő k (ZP-01, ZQ-01, ZR-01) kivitelezésére. gypontú vízkiocsátás Az egypontú kiocsátás z egységes rendszeren keresztül Pécsi-víz 35+721 km szelvényéen történik. A környezetvédelmi engedély II.3.7. pontján z egységes vízelvezető és vízkezelő rendszer működtetésére vontkozó előírás szerint efogdó csk olyn mennyiségű és minőségű víz vezethető, mely evezetés htásár vízfolyás 31+400 fkm-es szelvényéen ( Zóki-híd ) vízminőség fjlgos vezetőképesség kivételével nem hldj meg MI 10-172/9-1990. műszki irányelven rögzített tűrhető (II. osztály) minőségű öntözővízre előírt htárértékeket. Fjlgos vezetőképesség esetén htárérték ezen ponton 2000 S/cm. Fentiek lpján DD-KÖF 3175-4/1999. ügyirtszámú htározt lpján z észki táróól (jelenleg még nem mentesített) ányvíz kezelő üzemől uránmentesített, vlmint kémii vízkezelő üzemől szármzó részlegesen sótlnított és rádium mentesített vizek keverőknán történő keverése után kiocsátási ponton z lái htárértékeket kell trtni: U term : 2 mg/dm 3, R 226 : 1,1 Bq/dm 3, Összes oldott sótrtlom: 5.500 mg/dm 3. töi komponensre 9/1001 (III.22.) KöM-KöViM együttes rendeleten szályozott 3. Áltlános vízminőség-vízvédelmi területi ktegóriár előírt htárértékek érvényesek. 17
A vízminőség htárértékek iztosítás érdekéen efogdó vezetett vizek mennyiségét torkolti vízmérő műtárgyn mérik, és Pécsi-víz ktuális vízhozm függvényéen szályozzák. zért z egypontú kiocsátás felett Pécsi-víz 35+925 km szelvényéen vízmérő műtárgy létesült. A erendezések működésének összehngolását és z egypontú vízkiocsátást megfelelő keverőképlet lklmzásávl központi diszpécser egység szályozz. Továi vízkármentesítési tevékenységek: Ércdúsító Üzem területén z érctároló környezetée kikerült tljvízszennyezés megszüntetésére tervezett kármentesítés A kármentesítő rendszer kiépítése 2006 szeptemeréen történt meg. A kármentesítés során szennyezett víztömeget fúrt kutk és mmutszivttyú elven működő ktív vízemeléses technológiávl termelik ki rétegől, folymtos kompresszorozássl. A kármentesítő rendszer lpjként 12 d k kerül kivitelezésre szennyezett tljvíz kitermelése céljáól, melyek z előzetes vizsgáltok szerint egyenként 1,5-2,0 l/perc körüli folymtos vízhozmml termelnek mjd. A kiemelt szennyezett tljvíz tisztítás nyomottágys nioncserélő műgynt segítségével történik, mely technológi megegyezik z I. Bányüzemi víztisztításnál lklmzott módszerrel. A telített gynt regenerálás, kivont urán feldolgozás MCSK-ÖKO Rt. Bányvízkezelő üzeméen történik. A tisztított víz z egységes vízelvezető rendszeren, vlmint z egypontú kiocsátási ponton keresztül Pécsi víze kerül. A műszki evtkozás várhtó időtrtm 4 év. Frici-táró meddőhányóhoz kpcsolódó uránnl szennyezett vizek kármentesítése A ányezárási munkák keretéen került sor Bkony községtől É-r levő Frici táró meddőhányójánk helyen történő tájrendezésére. A meddőhányó lól elfolyó vizeket összesen 105 m, NA 160 perforált műnyg dréncső gyűjti össze és vezeti efogdó Bicsérdi vízfolyás joprti mellékágánk 0+785 km szelvényée. Az elfolyó vizek rdioelem trtlmát z üzemeltetési engedélyen előírtknk megfelelően hvi gykorisággl kell ellenőrzi, melyről MCSK-ÖKO Zrt. z egységes környezetellenőrzési rendszer éves jelentéséen számol e htóságoknk. A mért dtok 18
lpján meddő lól kifolyó víz átlgos mennyisége: 600 l/h (0,17 l/s), mximális urán trtlm: 10 mg/dm 3, mi meghldj efogdó vezethető 2 mg/dm 3 htárértéket. A mért vízminőségi dtok lpján szükséges meddő lól elfolyó vizek urán mentesítése. Vízjogi létesítési engedély lpján helyszínre telepített moil szorpciós oszlopon keresztülvezetve történik z urán kinyerése. A dréncsöveken kifolyó vizeket összefogv, zárt vezetékrendszeren vezetik szorpciós oszlopr, míg szétválsztott nem szennyezett felszíni vizek, egy ukón keresztül kerülnek mellék. A rendszer kilkítás 2006. júliusán efejeződött, üzemeltetését z elkövetkező éveken izonyosn folyttni kell. Perkoláció-II. sz. területhez kpcsolódó tljvízszennyezés kármentesítése A perkolációs uránkinyerési eljárást ánytermelvény rdiometrikus osztályozás során képződött lcsony urántrtlmú, ún. gyenge minőségű uránércek hsznosításár fejlesztették ki. Az eljárás lényege n állt, hogy letört kőzetet fóliávl szigetelt területen, medencéken helyezték el, mjd nátrium-kronátot trtlmzó oldttl kezelték olyn módon, hogy z oldtot átszivárogttták 10-12 m mgs prizmákon. Az átszivárgott oldt regált z uránásványokkl, kőzet egyé ásványivl és e folymtok eredményeként z urán részen kioldódott. Az oldt jutott uránt nioncserélő gyntávl z oldtól kivonták, mjd végső soron z Ércdúsító Üzeme jutttták, hol végtermékké lkították z uránérc feldolgozásánk főfolymtáól nyert urántrtlmú oldtokkl együtt. Az uránmentesített technológii oldtot ismét visszjutttták perkolációs hlmokr. A perkolációs terek felszámolás áthlmozássl történő rekultivációvl történt. A II. perkolációs területen műszki evtkozás tlj tekintetéen sikeres volt. A tljvízen z észlelt szennyeződés perkolációs terek felszámolásávl folymtosn csökkent, mely zt feltételezést erősítette, hogy nincs szükség tljvíz kármentesítésére. A P-II. területén fokoztosn fejlesztett monitoring hálózt 2000-re érte el zt területi kiterjedtséget, ill. fejlettséget, hogy felszín ltti víz állpotát egységesen lehessen jellemezni. Az eltelt tö mint egy évtized folymtos működtetés (és fokoztos fejlesztés) lehetővé teszi lezjló folymtok pontos megértését. Az elmúlt időszk monitoring eredményei lpján elmondhtó, hogy egy viszonylg szűk területen szennyező komponensek csökkenése nem folyttódott. A vízkémii prméterek idősorink elemzése lpján egyértelműen megállpíthtó, hogy szennyező források megszűnte után eltelt mintegy 4 év ltt sem jelentkeztek egyértelműen várt intenzitású jvuló (hígulás) tendenciák. A Perkoláció-II. terület környezetéen lévő szennyezett tljvíz mentesítési koncepciój lpján 6 termelő kól, hozzátrtozó vízgyűjtővezetékől illetve egyé kiegészítő létesítményekől álló rendszer épül ki 2006. II. félévéen. A termelőkutk z előzetes vizsgáltok szerint egyenként 20 l/perc körüli folymtos vízhozmml termelhetnek. A termelt szennyezett víz felszín ltt 0,8 m mélyen fektetett Ø 80 mm KP csövön keresztül jut szintmérő kná, mjd z knától Ø 160 mm KP vezetéken keresztül Bányvízkezelő Üzem 500 m 3 -es fogdómedencéjée, hol ekerül tisztítási folymt. A tisztított víz z egységes vízelvezető rendszeren, vlmint z egypontú kiocsátási ponton keresztül Pécsi víze kerül. A műszki evtkozás tervezett időtrtm 4 év. 19
GYSÉGS MONITORING RNDSZR ÜZMTTÉS A DD KVF áltl kidott 2279-28/1998. sz. környezetvédelmi engedély előírási értelméen munkáltok htásterületén komplex környezetellenőrzési hálóztot kellett kilkítni, mely: hidrogeológii-, rdiológii-, tljtni-, geodinmiki- (és kőzetmechniki-), geotechniki monitoringot fogll mgán. A ányezárás, rekultiváció, és felhgyás utáni környezetvédelmi célú működtetés időszkán, tevékenység áltl veszélyeztetett és szennyezett környezeti elemek ellenőrzésének ki kell terjedni levegőre, felszíni és felszín ltti vizekre, tljr és kőzetekre, növényzetre mint htásviselő elemekre. A környezetvédelmi engedélyen előírt feldtok ellenőrzését DD-KTVF-nek enyújtott és z érintett szkhtóságok evonásávl elfogdott éves monitoring tervek lpján végzik; környezetellenőrzés eredményeiről tárgyévet követő március 31-ig enyújtndó éves monitoring jelentések formáján számolnk e. A fokoztosn ővülő, komplexe értelmezési tevékenység tette szükségessé 2001-től kezdődően megfelelő térinformtiki lpokon nyugvó, költség-htékonyn működő gységes Környezetellenőrzési Rendszer kilkítását. Az állndó ellenőrzési feldtok áltlán jól lehtárolhtó területi csoportokr oszthtók. A csoportosítás lpj már évek ót legngyo ázis monitoring pontszámml rendelkező hidrogeológii monitoring progrm volt. Az egységes környezetellenőrzési rendszer ilyen jellegű, ojektumokhoz, ojektumcsoportokhoz köthető ellenőrzési feldtit következő táláztn foglltuk össze. 20
gységes környezetellenőrzési rendszer üzemeltetésének feldti Ojektum csoportok Felhgyott ánytérségek üregrendszere Meddőhányók utóellenőrzése Perkolációs területek Üzemi területek utóellenőrzése llenőrzési célok É-i ü. üregrendsz. É-i ü. üregrendsz. körüli depresszió I. ü. előírt depressziój I. meddő II. meddő III. meddő IV. l# m. IV. sz. # m. V. l# meddő V. sz. # m. Frici-táró meddőh. Tótvári m. P-I. P-II.+ I. m. Dinnyeerki I. üzem II. üzem III. üzem IV. ü+ l# V. üzem olgálttó ÉDÜ HIDROGOÓGIA TAAJTAN RADIOMTRIA vízzel vló feltelés és vízminőség ellenőrzése (mf. fúrásokn) depresszió változás és vízminőség ellenőrzése (mf. fúrások-, forrásokn) lefolyó és fkdó vizek, felszín ltti vizek ellenőrzése (mf. fúrások-, övárkok-, vízfolyásokn) felszín ltti vizek ellenőrzése felszín ltti vizek ellenőrzése Végzendő munk szkmi meghtározás Az U-érchez kpcsolódó nehézfémek mennyiségének ellenőrzése Rdiometrii htások vizsgált, z esetleges környezetterhelés mérése Rekultivált meddőhányók rdiológii állpotánk utóellenőrzése Rdiológii környezet-ellenőrzés Rekultivált üzemi területek rdiológii állpotánk utóellenőrzése KŐZTMOZGÁS, GOTCHNIKA A felszínmozgások megfigyelése ánytelek megszüntetésének érdekéen, tömedékelés htékonyságánk ellenőrzése. meddőhányók fedőrétegének geotechniki ellenőrzése 21
Ojektum csoportok II. Zgy utóell. I. Zgytározó Zt.-i kárment. I. és II. ütem Vízfolyások ellenőrzése Kiocsátás Üzemi sugárvédelem llenőrzési célok Zgyterek körüli tlj- és rétegvízszennyeződés téreli lkulás, és ennek időeli változás Pécsi-víz Zók Kjdács Zsid ÉDÜ-cst. gypontú kiocsátás BVÜ kémények Vízkezelési cspdék BVÜ, KVÜ, HIDROGOÓGIA TAAJTAN RADIOMTRIA felszín ltti, elfolyó, szivárgó vizek és kilkított depresszió ngyságánk ellenőrzése kitermelt víz ellenőrzése Végzendő munk szkmi meghtározás Rekultivált részek utóellenőrzése; A kiporzás htás még folyó környező tájrendezésnél tljokn és környezetellenőrzési növényeken és sugárvédelmi tevékenység Az U-érchez kpcs. nehézfémek mennyiségi ell. Az U-érchez kpcsolódó nehézfémek mennyiségének ellenőrzése + U koncentr. meght Vízfolyások rdiológii utóellenőrzése A rdioktív kiocsátások nuklidspecifikus ellenőrzése üzemi területek, munkhelyek dozimetrii ellenőrzése KŐZTMOZGÁS, GOTCHNIKA A geotechniki stilitás ellenőrzése Vízkezelési cspdéktároló geotechniki ellenőrzése 22
Ojektum csoportok Regionális környezet llenőrzési célok Vízfolyások (felszíni vizek Dráváig) Kővágószőlős, Kővágótőttős, Cserk, Bkony, Pellérd, Arnyosgdány Zók, Bod, Hetvehely, Bükkösd Pellérd-Tortyogói vízázis tág területe HIDROGOÓGIA TAAJTAN RADIOMTRIA hozm és vízminőség ellenőrzés komplex környezetellenőrzés vízminőség ellenőrzés Végzendő munk szkmi meghtározás Az U-érchez kpcsolódó nehézfémek mennyiségének ellenőrzése települések komplex rdiometrii környezetellenőrzése KŐZTMOZGÁS, GOTCHNIKA Regionális prméterek regisztrálás 23
Az ellenőrzési feldtok rekultiváció előrehldtávl változtk, változnk. Amíg folyó munkáltok idején ngyo hngsúly z ktuális rekultivációs feldtok szigorú ellenőrzésén volt, úgy munkáltok csökkenésével fokoztosn előtére kerül ázis-, mjd munkáltok efejeztével hosszú távú illetve utóellenőrzési monitoring. A környezetellenőrzési tevékenység következők szerint is csoportosíthtó: Hosszú távú monitoring, vgy Bázis monitoring, mely z egyes ányászti ojektumok környezetéen és teljes htásterületre telepített állndó, tö éven keresztül üzemeltetendő ellenőrzési pontok rendszerét fogllj mgá. Olyn tö éves rendszerességgel végzett tevékenység, melynek eredményeképpen prméterek hosszú távú változás és htárértékek teljesülése figyelemmel kísérhető. ükség esetén (pl. eróziós sérülés, htárérték-túllépés st.) evtkozás történik. Rekultivációs monitoring, melynek feldt z egyes rekultivációs tevékenységek során ekövetkező kiocsátások ellenőrzését szolgálj. csoport trtozó ellenőrzési feldtokt gykrn nem lehet pontosn előre tervezni, így z ellenőrzés vgy meglévő állndó hálózt elemeinek gykori mintázásávl, mérésével, vgy ideiglenes (kiocsátási) pontok evonásávl történik. Kiocsátási monitoring 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet előírásink megfelelően víz, légnemű és szilárd hlmzállpotú nygokr ontv (részletesen, évente külön jelentésen kell megküldeni z érintett htóságoknk). Utóellenőrzés keretéen z egyes egyedi htósági előírásr végzett műszki evtkozások (kármentesítések) ellenőrzését végzik. Az ellenőrzéseket DD-KVF DD- KTVF 33/2000 (III.17.), mjd 219/2004 (VII.17.) Korm. rendelet lpján elvégzett műszki evtkozások záródokumentációir kidott htároztok utóellenőrzésre vontkozó előírásánk teljesítésére végzik. Mivel z ismertetett csoportosítás elsősorn szkmi szempontok szerint történt, területi, földrjzi felosztást figyeleme véve, de izonyos eseteken opertív szempontok figyeleme vétele mitt ettől lehet eltérés, ezért célszerű röviden külön-külön is ismertetni z egyes ellenőrzési szkterületek feldtit. Rdiometrii monitoring A rdiológii monitoring lpvető célj természeti környezet, környező civil lkosság és mgát rekultivációs tevékenységet ellátó dolgozók sugárterhelésének minél pontos megismerése és ezen ismereteken lpuló szályozás, korlátozás. Alpvető követelmény, hogy megismerjük z emissziós források összes lpvető tuljdonságát (szennyezettség elterjedése, mértéke, nuklid-összetétele), szennyezők környezeten vló szétterjedésének, diszperziójánk törvényszerűségeit legfontos (légi, vízi, emer áltli) terjedési vonlon, vlmint z egyes sugárzási komponensek emerre vló htását, z immissziót. A környezeti rdiometrii vizsgáltok kiterjednek levegőre, felszíni és felszín ltti vizekre, tljr, és növényzetre. evegővizsgáltok keretéen meghtározásr kerülnek rdon és omlástermékeinek koncentrációi, szállópor és eroszol koncentrációj és rdoktivitás, kihulló por mennyisége és rdioelem trtlm, gmm dózisteljesítmény. A vízvizsgáltok során meghtározásr kerül z Urán, Rádium koncentráció, esetenként z összes ét ktivitás és természetes rdionuklidok koncentrációj lf- ill. gmmspektrometrii mérés lpján. 24
Tlj és növényvizsgáltok esetéen meghtározásr kerül fjlgos ktivitás, természetes és (h vn) mesterséges rdioelem trtlom és rdon exhláció. A kikerülő nygok felületi szennyezettségét lf ktivitás méréssel ellenőrzik. Kiemelt jelentőségű ellenőrzési feldtként vizsgálták/vizsgálják z láikt: perkolációs meddő és zgytározók nygánk mozgtás, szállítás okozt környezeti sugárterhelés ellenőrzése, töek között utomtikus monitoring állomásokkl, hsznosításr kerülő erendezések ellenőrzése, kiocsátott vizek rdioelem trtlmánk ellenőrzése, Rekultivált meddőhányók rdiológii állpotánk utóellenőrzése, üzemi területek munkhelyeinek sugárvédelmi ellenőrzése, szükség esetén személyi dozimetri, települések komplex rdiometrii környezetellenőrzése. Vízföldtni monitoring A hidrogeológii ellenőrzési feldtok következők szerint csoportosíthtók: Vízszint ellenőrzési feldtok ezárt ányüzemek feltelésének nyomon követése és korái vízemeléssel okozott depresszió ellenőrzése; ányüzemek üregrendszeréől szivttyúzott, illetve kifolyó víz szintjének, illetve nyomásánk ellenőrzése; z uránércányászti zgytározók környezetéen működő kármentesítési rendszer depressziós területének ellenőrzése; különöző víztrtók vízszintjének ellenőrzése víztípusok kommunikációjánk vizsgált céljáól, különös tekintettel ánytérségeket mgá foglló kőzetek és kommunális vízellátásn szerepet etöltő vízrendszerek kpcsoltár; egyedi htósági kötelezésre végzett műszki evtkozások htékonyságánk ellenőrzése. Vízhozm ellenőrzési feldtok ányvíz emelési dtok, és grvitációsn kifolyó öregségi vizek hozm-dtink gyűjtése, ellenőrzés; z uránércányászti zgytározók környezetéen működő kármentesítő rendszer áltl kiemelt szennyezett vízmennyiség ellenőrzése, regisztrálás; z egypontú kiocsátáson keresztül távozó víz mennyiségének ellenőrzése; ányászti ojektumokkl érintett felszíni vízfolyások vízhozmánk ellenőrzése; z ideiglenes kiocsátások ellenőrzése; egyedi htósági kötelezésre végzett műszki evtkozások htékonyságánk ellenőrzése. Vízminőség-védelmi feldtok ányászti ojektumok környezetéen tlálhtó, illetve z zt elhgyó felszíni és felszínltti vizek minőségének ellenőrzése; környezetkárosító htások vizsgált, nyomonkövetése (irány, seesség, mérték); rekultivált ojektumok és környezetük htósági kötelezésre végzett utóellenőrzése; rekultivációs munkfolymtok htásink ellenőrzése. 25
Környezetföldtni (tljtni) monitoring A Környezetvédelmi ngedély lpján vizsgálni kell z uránérc ányászt és z ércfeldolgozás során érintett mezőgzdsági területeket. A mezőgzdsági művelés ltt álló és jövően is élelmiszertermelés céljár szolgáló területekre ki kell terjeszteni rendszeres tljvédelmi célú ellenőrző vizsgáltokt hosszú távú monitoring keretéen. A Brny Megyei Növényegészségügyi és Tljvédelmi Állomássl egyeztetve 2000-en kilkításr került egy tljtni monitoring terv, mely lpján 2000-től kezdődően minden éven megtörténtek mintázások és elemzések. Az ellenőrzések ngyo kiporzássl érintett területek környezetének vizsgáltár összpontosítnk: zgytározók, ÉDÜ, III. meddőhányó, II. perkoláció és I. meddőhányó környezete. Felszínmozgási monitoring A megfigyelőrendszer feldt egyrészt ányászti tevékenység következtéen fellépő felszínmozgások ellenőrzése, kimuttás nnk érdekéen, hogy ánytelek törlésére irányuló mjdni kérelem szkmi szempontól meglpozottá váljon, másrészt felszínmozgás-ellenőrző rendszer célj z is, hogy z esetleges ánykár peres eljárások során szisztemtikusn üzemelő monitoring dti hosszú távú izonyítékként szolgáljnk. A MCSK-ÖKO Zrt. kőzetmozgási monitoring rendszere funkciój szerint két fő részre oszthtó, melyek üzemeltetésének és fejlesztésének célji következők: Hosszú távú monitoring: A korái uránércányászti tevékenység eredményeként keletkezett, illetve z üregrendszer elársztás áltl kiváltott felszínmozgások folymtos megfigyelése felmerülő ánykár-események minimlizálás érdekéen. A rekultivált ojektumokr htó hosszú távú geodinmiki és eróziós folymtok ngyságánk, időeli lefutásánk megfigyelése és értékelése. Rekultiváció ltti monitoring: gyes rekultivációs tevékenységek tervezéséhez szükséges lpdtok iztosítás. A rekultivációs tevékenységek áltl kiváltott mechniki htások folymtos vizsgált; z esetlegesen szükségessé váló korrekciók gyors megtétele érdekéen. A monitoring rendszer konkrét elemeit htósági, szkhtósági engedélyeztetési folymton keresztül kilkított egyedi tájtervek és z ezek lpján készített éves monitoring tervek trtlmzzák. Az egyedi tervekől kiemelkedő jelentőségű zgytározók rekultivációs tájterve. Az egykori uránérc-ányászti, mintegy 64 km 2 ngyságú ánytelkein elül egyránt tlálhtók települések eépített elterületi zónái, zártkertek és külterületi, mező- és erdőgzdsági hsznosítású ingtlnok. zért, vlmint jelzett eljárási izonytlnság mitt felszínmozgás-ellenőrző rendszer úgy került kilkításr, hogy z kár legszigorú követelményeknek is megfeleljen. Fontos elemei következők: 3D deformációmérő rendszer (észki ányüzemek területe), tos szintezési rendszer (észki ányüzemek területe), Fúrólyuk telepített dőlésmérők (zgytározók környezete), 26
GPS mérőhálózt (egész htásterület), Feltömedékelt felszínre lyukdó ányászti létesítmények tömedékszint ellenőrzése. Figyeleme véve Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség áltl 1998. októer 15-én kiocsátott Környezetvédelmi ngedély (KÖF 2279-28/1998) 3.1. pontjánk 14. ekezdéséen, vlmint 4.5. pontn fogllt előírásokt, felsorolt célok megvlósítás érdekéen következő mérések, illetve fejlesztések történtek: Geodinmiki monitoring Alpvetően hosszú távú monitoring jelegű mérési, értelmezési tevékenység, de különösen zgytározók ngy volumenű földmunkái mitt rekultiváció ltti megfigyelőrendszer szerves részét képezi. A MCSK-ÖKO Zrt. zgytározók környezetéen 1999-en telepített 2 d ngy érzékenységű dőlésmérő (melyek pórusvíz nyomás méréssel vnnk kiegészítve) dtink folymtos regisztrálásávl és elemzésével folyttj zgytározók környezetének geodinmiki megfigyelését rekultiváció utáni hosszú távú stilitás vizsgált érdekéen. Deformáció ellenőrző hálózt 2000. év folymán z 1974. ót működő ányeli deformációs monitoring tpsztltink felhsználásávl kifejlesztésre kerültek z esetleges ánykár-igények szempontjáól veszélyes zónán tlálhtó felszíni létesítmények sttiki állpotánk ellenőrzésére lklms deformáció ellenőrző rendszer hálózt lpvető elemei (telepítési geometri és technológi, z utomtikus dtgyűjtő, illetve működtető szoftver prototípus). A etömedékelt knák felett kiképzett vseton, fedő műtárgykn telepítésre kerültek z egyedileg tervezett, 3D-s ngy érzékenységű (10-6 m/m) deformáció mérő állomások és ezekkel megkezdődtek mérések is. GPS-ponthálózt, geodézii monitoring A ngyo léptékű elsősorn z elársztás következtéen fellépő mozgási folymtok, és zgytározók környezetének hosszú távú stilitását vizsgáló monitorozásnk célszerű módjánk tűnt területen meglévő GPS-ponthálózt kiővítése és évente (két évente), megfelelő pontossággl ismételendő méréssoroztok végzése. A felszínmozgás monitoring rendszert MCSK-ÖKO Zrt. 2006. éven felülvizsgálttt GOCONSUT 95 Mérnöki Irod Kft.-vel. A felülvizsgált eredményei következők szerint fogllhtók össze: A GPS mérések vontkozásán nem történt előrelépés. zeknél méréseknél mgssági értelmű mérési hi nehezen szoríthtó ±7 mm lá. z mérési eljárás esetünken külszíni utómozgások meghtározásár kevésé lklms mint szintezések. zért lklmzását GOCONSUT 95 Kft. nem jvsolj. A 3D-s mérőhelyeket 2001 nyrától kezdve telepítették, jelenleg 13 d mérőhely működik. nnek mérési eljárásnk pozitívum, hogy idően folymtosn szolgáltt mérési dtokt. Hátrány viszont z, hogy deformációkt mér és ezek deformációk számos tényezőtől (hőmérséklet, tlj nedvességtrtlom, tljfgy st.) szármzhtnk z üregrendszer áltl okozott külszíni mozgásokon kívül. A mérési módszer 2001-2005 időszk tpsztlti lpján nem lklms z üregrendszer áltl okozott külszíni mozgások (utómozgások) hiteles kimuttásár. zért módszer lklmzás továikn nem jvsolhtó. 27