TERMÉSZETISMERET 5. Témák órákra bontása Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag Az anyagok világa Az egész fejezetben: A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás igényének kialakítása, fejlesztése. A tudományos megismerés, vizsgálódás iránti érdeklődés fenntartása, fokozása. 1. Az anyagok jellemzése A közvetlen környezet egyes anyagainak felismerése, megnevezése, bizonyos tulajdonságaik alapján történő csoportosítása, előre megadott halmazképző fogalmak (az anyagok észlelhető tulajdonságai) alapján. A környezetben előforduló élő és élettelen anyagok csoportosításához szempontok keresése. Tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzések, rajzok készítése. 2. Anyag, energia, információ Anyagok csoportosítása megfigyeléssel és kísérletekkel megállapított tulajdonságok alapján. Az anyagok és testek érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, megnevezése, összehasonlítása. Változások felismerése két különböző állapot összehasonlításával. anyag, az anyagok jellemzői (halmazállapot, szín, szag, oldódás), a víz tulajdonságai és megjelenési formái, 2. Az anyagok összetétele A közvetlen környezet egyes anyagainak felismerése, megnevezése, csoportosítása az összetétel alapján. A kísérlet mint bizonyítási módszer alkalmazása anyagok tulajdonságainak meghatározásában, jelenségek felismertetésében. Keverékek készítése, a kapott új anyag megfigyelése, megnevezése. Keverékek és oldatok szétválasztása többféle módon. egynemű anyagok, keverékek és Megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzéséhez szükséges készségek ezek szétválasztása (oldás, szűrés, megalapozása. párologtatás, mágnesezés), Kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése. A balesetmentes kísérletezés összetétel szabályainak megismerése, betartása. Tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzések, rajzok készítése. 2. Anyag, energia, információ Anyagok csoportosítása megfigyeléssel és kísérletekkel megállapított tulajdonságok alapján. Az anyagok és testek érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, megnevezése, összehasonlítása. Változások felismerése két különböző állapot összehasonlításával. Az anyagi minőség, anyagfajta megváltozásával járó jelenségek megfigyelése, értelmezése, megnevezése. Keverékek, oldatok készítése, szétválasztása.
3. Az anyagok halmazállapota Olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése, példák gyűjtése a természetben, a háztartásban, az iparban. Hétköznapi és kísérleti tapasztalatok összehasonlítása, a közös vonások kiemelése. A víz fagyáskor történő térfogatnövekedésének bizonyítása, következményei a környezetben (példák gyűjtése, pl. kőzetek aprózódása, vízvezetékek szétfagyása). Megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzéséhez szükséges készségek megalapozása. Az anyagok és testek érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, megnevezése, összehasonlítása. Változások felismerése két különböző állapot összehasonlításával. halmazállapot, a halmazállapot összefüggése a hőmérséklettel, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás, fagyás, 4. Környezetünk anyagai: a levegő A kísérlet mint bizonyítási módszer alkalmazása anyagok tulajdonságainak meghatározásában, jelenségek felismertetésében. A levegő egyes tulajdonságainak kísérletekkel való igazolása (összenyomható, a benne található egyik összetevő, az oxigén táplálja az égést, van tömege). A légnyomás elemi szintű nyomás, légnyomás, oxigén, Megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzéséhez szükséges készségek nitrogén, szén-dioxid megalapozása. Kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése. 5. Az égés A kísérlet mint bizonyítási módszer alkalmazása anyagok tulajdonságainak meghatározásában, jelenségek felismertetésében. Tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzések, rajzok készítése. Változások felismerése két különböző állapot összehasonlításával. Az anyagi minőség, anyagfajta megváltozásával járó jelenségek megfigyelése, értelmezése, megnevezése. gyors és lassú égés, az égés feltételei, gyulladási hőmérséklet 6. Tűzvédelem és tűzoltás A kísérlet mint bizonyítási módszer alkalmazása anyagok tulajdonságainak meghatározásában, jelenségek felismertetésében. A tűzveszélyes anyagokkal való bánásmód és a tűz esetén szükséges teendők elsajátítása, gyakorlása. tűzesetek megelőzése, a tűzoltás Megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzéséhez szükséges készségek módjai megalapozása. Kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése. A balesetmentes kísérletezés szabályainak megismerése, betartása.
7. Környezetünk anyagai: a víz Olvadás és oldódás közötti különbség felismerése megfigyelés, kísérleti tapasztalatok alapján. Oldatok készítése, a kapott új anyag megfigyelése, megnevezése. 2. Anyag, energia, információ Anyagok csoportosítása megfigyeléssel és kísérletekkel megállapított tulajdonságok alapján. Oldódás és olvadás megkülönböztetése. Az anyagok és testek érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, megnevezése, összehasonlítása. 8. Összefoglalás: az anyagok világa A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása. oldódás, oldat, oldószer, oldott anyag, természetes vizek, tengervíz, édesvíz, csapadékvíz 9. Ellenőrzés Élet a kertben Az egész fejezetben: A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás igényének kialakítása, fejlesztése. A tudományos megismerés, vizsgálódás iránti érdeklődés fenntartása, fokozása. 10. Élő vagy élettelen? A növények életfeltételeinek igazolása kísérletekkel. Az éti csiga megfigyelése. 11. A virágos növények testfelépítése A szerkezet és a működés összefüggéseinek felismerése és megfigyelése a virágos növények testfelépítésén keresztül. A növények környezeti igénye termesztése, valamint szerveinek felépítése működése közötti oksági összefüggések feltárása, magyarázata. 12. A virág és a termés I. A növények környezeti igénye termesztése, valamint szerveinek felépítése működése közötti oksági összefüggések feltárása, magyarázata. Egy tipikus kétszikű növény virágának vizsgálata; a tapasztalatok rögzítése. 13. A virág és a termés II. A növények környezeti igénye termesztése, valamint szerveinek felépítése működése közötti oksági összefüggések feltárása, magyarázata. Egy tipikus egyszikű növény virágának vizsgálata; a tapasztalatok rögzítése. Önfenntartó életjelenségek, szervek és a szaporodás megnevezése konkrét növényfajok esetében. Testfelépítés, életmód kapcsolatának felismerése nagyobb növényés állatcsoportok példáján. Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító tulajdonságok bemutatása ismert példákon. Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító tulajdonságok bemutatása ismert példákon. Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító tulajdonságok bemutatása ismert példákon. élő-élettelen, életjelenségek, anyagcsere, tápanyag, ragadozó, növényevő, légzés, hely- és helyzetváltoztató mozgás, szaporodás, növekedés szerves anyagok, növényi szervek, létfenntartó szervek (gyökér, gyökérzet, szár, levél), szaporító szervek virág, porzó, termő, ivarlevelek, takarólevelek, csészelevelek, sziromlevelek, megporzás, mag, termés, virág, porzó, termő, ivarlevelek, takarólevelek, lepellevelek, megporzás, mag, termés,
14. A növények anyagcseréjének vizsgálata A növények környezeti igénye termesztése, valamint szerveinek felépítése működése közötti oksági összefüggések feltárása, magyarázata. 15. A zöldségeskert növényei I. A paprika, a paradicsom és a fejes káposzta A zöldségfélék szerepe az egészséges táplálkozásban, fogyasztásuk egészségvédelmi szabályainak megismerése. Ismert kerti növények összehasonlítása adott szempontok (testfelépítés, életfeltételek, szaporodás, anyagcsere) alapján. Az egyes fajok környezeti igényei és gondozási módja közötti összefüggés megismerése. A kert életközösségként való Zöldségfélék ehető növényi részeinek összehasonlítása. A termény és a termés megkülönböztetése konkrét példákon keresztül. A főbb növényi szervek és a módosult növényi részek azonosítása ismert példákon. Önfenntartó életjelenségek, szervek és a szaporodás megnevezése konkrét növényfajok esetében. Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító tulajdonságok bemutatása ismert példákon. szállítónyaláb, erezet, gázcserenyílás, raktározott anyagok (keményítő, olajok), módosult növényi rész, gumó, zöldség, palánta, a zöldségnövények környezeti igénye, főgyökérzet, főeres levél, bogyótermés, egynyári és kétnyári növény, 16. A zöldségeskert növényei II. A vöröshagyma, a fokhagyma, a burgonya A zöldségfélék szerepe az egészséges táplálkozásban, fogyasztásuk egészségvédelmi szabályainak megismerése. Ismert kerti növények összehasonlítása adott szempontok (testfelépítés, életfeltételek, szaporodás, anyagcsere) alapján. Az egyes fajok környezeti igényei és gondozási módja közötti összefüggés megismerése. Zöldségfélék ehető növényi részeinek összehasonlítása. A termény és a termés megkülönböztetése konkrét példákon keresztül. A főbb növényi szervek és a módosult növényi részek azonosítása ismert példákon. Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító tulajdonságok bemutatása ismert példákon. a zöldségnövények környezeti igénye, mellékgyökérzet, mellékeres levél, illóolaj,
17. A zöldségeskert növényei III. A sárgarépa és a petrezselyem A zöldségfélék szerepe az egészséges táplálkozásban. Ismert kerti növények összehasonlítása adott szempontok (testfelépítés, életfeltételek, szaporodás, anyagcsere) alapján. Az egyes fajok környezeti igényei és gondozási módja közötti összefüggés megismerése. Zöldségfélék ehető növényi részeinek összehasonlítása. A termény és a termés megkülönböztetése konkrét példákon keresztül. A főbb növényi szervek és a módosult növényi részek azonosítása ismert példákon. Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító tulajdonságok bemutatása ismert példákon. a zöldségnövények környezeti igénye, karógyökér 18. A zöldségeskert gondozása A talaj tápanyagtartalma és a növénytermesztés közötti kapcsolat A földigiliszta megfigyelése, összehasonlítása az éti csigával. A kert életközösségként való 2. Anyag, energia, információ Tünetek értelmezése a természet jelzéseiként (pl. hervadás). A természeti és mesterséges fogalompár alkalmazása a lakókörnyezet vizsgálatában. A lakó- és iskolai környezetben megfigyelhető egyszerű rendszerek elemzése. trágyázás, ültetés, gyomnövények, földigiliszta jelentősége, gyűrűsféreg, bőrizomtömlő, féregmozgás, korhadékevő 19. Hívatlan látogatók a kertben A fenntarthatóságot segítő szemlélet megalapozása a kártevők elleni védekezés kapcsán. A kártevők alapvető rendszertani (országszintű) besorolása és a kártevők hatására bekövetkező elváltozások A kerti madarak szerepének bemutatása a kártevők megfékezésében. Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító tulajdonságok bemutatása ismert példákon. burgonyabogár életmódja, rovarok, bogarak, káposztalepke életmódja, lepkék, teljes átalakulás, pete, lárva, hernyó, báb, puhatestűek, köpeny, zsigerzacskó, átalakulásos fejlődés, átalakulás nélküli fejlődés
20. A gyümölcsöskert és a szőlő A gyümölcsfélék szerepe az egészséges táplálkozásban, fogyasztásuk egészségvédelmi szabályainak megismerése. Ismert kerti növények összehasonlítása adott szempontok (testfelépítés, életfeltételek, szaporodás, anyagcsere) alapján. Az egyes fajok környezeti igényei és gondozási módja közötti összefüggés megismerése. Gyümölcsfélék termésének összehasonlítása. A termény és a termés megkülönböztetése konkrét példákon keresztül. A főbb növényi szervek és a módosult növényi részek azonosítása ismert példákon. Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító tulajdonságok bemutatása ismert példákon. évelő növény, gyümölcs, szilva, őszibarack, csonthéjas termés, alma, almatermés, dió, szőlő, szőlőtőke, fürt, csemegeszőlő, borszőlő, alkohol 21. A gyümölcsöskert és a szőlő gondozása A kártevők alapvető rendszertani (országszintű) besorolása és a kártevők hatására bekövetkező elváltozások A tudomány és a technika mindennapi élettel való kapcsolatának megismertetése, az egyéni felelősség gondolatának megalapozása. A természeti és mesterséges fogalompár alkalmazása a lakókörnyezet vizsgálatában. A lakó- és iskolai környezetben megfigyelhető egyszerű rendszerek elemzése. tárgyázás, komposzt, élősködő, permetezés, metszés, almamoly, szilvamoly, monília, peronoszpóra, lisztharmat 22. Környezetkímélő gazdálkodás A vegyszermentes védekezés fontosságának tudatosítása, a biológiai védekezés lehetőségeinek és jelentőségének 23. Dísznövények, fűszernövények A rendezett és szép környezet iránti igény felkeltése. Az ember személyes felelősségének felismertetése a környezet alakításában. Környezettudatos magatartás kialakítása. A természeti és mesterséges fogalompár alkalmazása a lakókörnyezet vizsgálatában. A lakó- és iskolai környezetben megfigyelhető egyszerű rendszerek elemzése. 24. Összefoglalás: élet a kertben A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása. A hierarchikus rendszerezés elvének megismerése környezetkímélő gazdálkodás, biokertészet, vetésforgó, csalogató vetés, riasztó vetés, hernyóöv dísznövények, erkélyláda, zöldfűszerek 25. Ellenőrzés Ház körül élő állatok Az egész fejezetben: A megismerési algoritmusok alkalmazása az állatok megfigyelése és bemutatása során.
26. Állatok a ház körül A madárvédelem évszakhoz kötődő tennivalóinak elsajátítása, gyakorlása. 27. Állattenyésztés, állattartás Az ember és az állatok sokrétű kapcsolatának megláttatása, a felelős állattartás igényének kialakítása, szokásrendszerének formálása. Az állatok védelme iránti felelősség megértése. Önálló kutatómunka a kutya háziasításával kapcsolatban. Az állatorvosi felügyelet jelentőségének felismerése az ember egészségének védelmében. Önfenntartó életjelenségek, szervek és a szaporodás megnevezése konkrét állatfajok esetében. Az információ gyűjtéséhez és feldolgozáshoz szükséges kommunikációs készségek megalapozása. háziállat, madár, házi veréb, széncinege, állandó madár, molnárfecske, madárvédelem, fészekodú, madáretető, a házi légy életmódja haszonállatok, tenyésztés, az állattartás szabályai 28. A baromfiudvar lakói A felépítés és a működés kapcsolatának bemutatása a testfelépítés és az életmód vizsgálatán keresztül. A természettudományos gondolkodásmód fejlesztése az élőhely-szervezet-életmód, a testfelépítés-működés-egyedfejlődés közötti oksági összefüggések feltárásával. A rendszerszemlélet fejlesztése a madarak jellemzőinek összegyűjtésével, a lényeges jegyek kiemelésével. A hierarchikus rendszerezés elvének megismerése és alkalmazása. Önfenntartó életjelenségek, szervek és a szaporodás megnevezése konkrét állatfajok esetében. 29. A szarvasmarha, a juh és a kecske A felépítés és a működés kapcsolatának bemutatása a testfelépítés és az életmód vizsgálatán keresztül. A természettudományos gondolkodásmód fejlesztése az élőhely-szervezet-életmód, a testfelépítés-működés-egyedfejlődés közötti oksági összefüggések feltárásával. A rendszerszemlélet fejlesztése az emlősök jellemzőinek összegyűjtésével, a lényeges jegyek kiemelésével. Önfenntartó életjelenségek, szervek és a szaporodás megnevezése konkrét állatfajok esetében. csontváz, gerinces, gerincoszlop, szárny, házimadarak, toll, pehelytoll, fedőtoll, evezőtoll, csőr, házi tyúk, mindenevő, tojás, kotlás, fészekhagyó, pulyka, házi kacsa, házi lúd, vízimadár gerinces, emlő, emlősök, pata, patások, tülkös szarv, növényevő fogazat, redős őrlőfog, összetett gyomor, kérődző, tej és tejtermékek,
30. A házi sertés A felépítés és a működés kapcsolatának bemutatása a testfelépítés és az életmód vizsgálatán keresztül. A természettudományos gondolkodásmód fejlesztése az élőhely-szervezet-életmód közötti oksági összefüggések feltárásával. Az egészséges életmódra való törekvés erősítése az állati eredetű táplálékok fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi szabályok megismertetésével. Önfenntartó életjelenségek, szervek és a szaporodás megnevezése konkrét állatfajok esetében. emlős, patás, mindenevő fogazat, agyar, ormány, egyszerű gyomor 31. Összefoglalás: ház körül élő állatok A megismert állatok csoportosítása különböző szempontok szerint. A rendszerszemlélet fejlesztése az állatcsoportok lényeges jegyeinek kiemelésével. Gerinces és gerinctelen állatok testfelépítése közötti különbségek azonosítása. A környezethez való alkalmazkodás bizonyítása példákkal, következtetések levonása. A hierarchikus rendszerezés elvének megismerése és alkalmazása. A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása. A hierarchikus rendszerezés elvének megismerése 32. Ellenőrzés Az időjárás Az egész fejezetben Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségeinek magyarázata, a légköri alapfolyamatok közötti oksági összefüggések feltárása során. Természeti törvények felismerése, alkalmazása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor. 33. A levegő felmelegedése A légkör általános felmelegedésének helyi és globális következményeinek felismerése példákban. Az egész fejezetben Időjárási adatok, képek, térképek, időjárás előrejelzések értelmezésének megalapozása Az időjárás élőlényekre, a természeti és mesterséges környezetre gyakorolt hatásának felismerése, megfigyelése. Energiatakarékos szemlélet, életmód megalapozása. A földre sugárzott energia jelentőségének belátása. 34. A levegő hőmérsékletének változása A levegő hőmérséklet-változásának észlelése, mérése. A mért adatok rögzítése, ábrázolása. Napi középhőmérséklet, napi és évi közepes hőingadozás számítása. 2. Anyag, energia, információ Egyes technikai eszközök (hőmérő) működésének megfigyelése, a működés feltételeinek értelmezése a mindennapi környezetben. A hőmérséklet és a gazdasági élet közötti kapcsolat A gyakran használt mennyiségek mértékegységeinek fokozatos bizonyítása konkrét példák alapján. megismerése ( o C), mérésének gyakorlása. légkör, időjárás, időjárási elemek, üvegházhatás napi középhőmérséklet, napi hőingadozás, évi középhőmérséklet, évi közepes hőingadozás
35. Víz a légkörben A fizikai jelenségek (halmazállapot változások) bemutatása a csapadék keletkezésében. A csapadék keletkezésének leírása ábra és modellkísérlet alapján. A leggyakoribb csapadékfajták bemutatása. A csapadék mennyisége és a gazdasági élet közötti kapcsolat bizonyítása konkrét példák alapján. Halmazállapot változások összekapcsolása időjárási jelenségekkel. A változásokat kiváltó hatások azonosítása a mindennapi környezetben megfigyelhető jelenségekben. felhő, csapadék, vízkörforgás, köd, eső, hó, harmat, dér, zúzmara 36. A szél A fizikai jelenségek (nyomásváltozás) bemutatása a 2. Anyag, energia, információ szél keletkezésében. A szél és a gazdasági élet közötti kapcsolat bizonyítása konkrét példák alapján. Egyes technikai eszközök (egyszerű légnyomásmérő készülék) működésének megfigyelése, a működés feltételeinek értelmezése a mindennapi környezetben. 37. Veszélyes időjárási jelenségek A veszélyes időjárási helyzetekben való helyes viselkedés szabályainak összegyűjtése. Az időjárás élőlényekre, a természeti és mesterséges környezetre gyakorolt hatásának felismerése, megfigyelése. légnyomás, szél, szélcsend, szellő, viharos szél, orkán, szélerőmű veszélyes időjárási helyzet, riasztás, zivatar, villámlás, jégeső, ónos eső, szélvihar, viharjelzés 38-39. Az időjárás megfigyelése (projektmunka) Az időjárási elemek észlelése, mérése. A mért adatok rögzítése, ábrázolása. Időjárás-jelentés értelmezése, a várható időjárás megfogalmazása piktogram alapján. A tudományos megismerés, vizsgálódás iránti érdeklődés fenntartása, fokozása. Megfigyelések, egyszerű kísérletek végzéséhez szükséges készségek megalapozása. A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása. A lakó- és iskolai környezetben megfigyelhető egyszerű rendszerek elemzése. 40. Összefoglalás: az időjárás A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása. 41. Ellenőrzés Környezetünk ábrázolása, a térkép 42. A térkép A térkép és a valóság közötti viszony megértése. A térábrázolás különböző formáinak Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. összehasonlítása. Térképvázlat készítése a lakóhely Hely, irány és távolság meghatározása. részletéről. Méretarány és az ábrázolás részletessége közötti összefüggés megértése. Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térkép, méretarány, vonalas aránymérték, alaprajz, térképvázlat, útvonalrajz, helyszínrajzi térkép, domborzati térkép, közigazgatási térkép, szaktérkép, kontúrtérkép
43. A térkép jelrendszere Felszínformák alföld, dombság, hegység, völgy, medence ábrázolásának felismerése a térképen. A térkép jelrendszerének Különböző jelrendszerű térképek elemzése, információ gyűjtése. A különböző térképek ábrázolási és tartalmi különbségeinek megállapítása. jelrendszer, jelmagyarázat, Az információ gyűjtéséhez és feldolgozáshoz szükséges turistajelzés, domborzat, síkság, kommunikációs készségek megalapozása. alföld, fennsík, domb, dombság, 2. Anyag, energia, információ hegy, hegység, középhegység, A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és magashegység, hegygerinc, völgy, értelmezése, a jelekből álló információhoz kapcsolódó kommunikáció medence, szín fokozatos ábrázolás, fejlesztése. színkulcs, szintvonal A világtájakra valamint a térképekre vonatkozó ismeretek alkalmazása. Az anyagok és testek érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, megnevezése, összehasonlítása. 44. Mérések a térképen Távolság és magasság meghatározása különböző méretarányú és típusú térképen különöbző módszerek alkalmazásával 45. Tájékozódás az iránytű és a térkép segítségével Irány meghatározása a valós térben. Az iránytű működésének mágneses kölcsönhatásként való Irány és távolság meghatározása (digitális és nyomtatott) térképen. légvonalbeli távolság, kanyargós A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás útvonal, gördülő távolságmérő, igényének kialakítása, fejlesztése. kilométer-hálózat, magasságmérés Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. Hely, irány és távolság meghatározása. A világtájakra valamint a érképekre vonatkozó ismeretek alkalmazása. A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás igényének kialakítása, fejlesztése. 2. Anyag, energia, információ Mágneses jelenségek megfigyelése, előfordulásuk a mindennapi környezetben, alkalmazásukkal kapcsolatos kérdések megfogalmazása. Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. Hely, irány és távolság meghatározása. A világtájakra valamint a térképekre vonatkozó ismeretek alkalmazása. világtájak, iránytű, tájolás, keresőhálózat
46. Tájékozódás a szabadban Eligazodás terepen térképvázlattal. Tájékozódás a terepen különböző módszerek alkalmazásával. 47. Összefoglalás: a térkép Az elsajátíott ismeretek rendszerezése. Az ismeretek alkalmzása különböző feladatok megoldása során. A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás igényének kialakítása, fejlesztése. Megfigyelések, egyszer kísérletek elvégzéséhez szükséges készségek megalapozása. Hely, irány és távolság meghatározása. A világtájakra valamint a térképekre vonatkozó ismeretek alkalmazása. alkalmazása a lakókörnyezet vizsgálatában. A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás igényének kialakítása, fejlesztése. Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. Hely, irány és távolság meghatározása. A világtájakra valamint a térképekre vonatkozó ismeretek alkalmazása. Sarkcsillag térkép, méretarány, vonalas aránymérték, alaprajz, térképvázlat, útvonalrajz, helyszínrajzi térkép, domborzati térkép, közigazgatási térkép, szaktérkép, kontúrtérkép, jelrendszer, jelmagyarázat, turistajelzés, domborzat, síkság, alföld, fennsík, domb, dombság, hegy, hegység, középhegység, magashegység, hegygerinc, völgy, medence, szín fokozatos ábrázolás, színkulcs, szintvonal, légvonalbeli távolság, kanyargós útvonal, gördülő távolságmérő, kilométer-hálózat, magasságmérés, világtájak, iránytű, tájolás, keresőhálózat, Sarkcsillag 48. Ellenőrzés Hazai tájakon
49. Hazánk helye a Földön, hazánk nagytájai Felszínformák alföld, dombság, hegység, völgy, medence ábrázolásának felismerése a térképen. A térkép jelrendszerének Különböző jelrendszerű térképek elemzése, információ gyűjtése. Irány és távolság meghatározása (digitális és nyomtatott) térképen. Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási Európa és Magyarország tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésének megfogalmazása. A világtájakra valamint a térképekre vonatkozó ismeretek alkalmazása. A Kárpát-medence természeti és kulturális értékeinek, egyediségének felfedezése, megismerése. A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése. nagytáj, határfolyó, medencehelyzet, átmenő forgalom, Alföld, Kisalföld, Nyugat-magyarországi peremvidék, Dunántúliközéphegység, Dunántúli-domb- és hegyvidék, Északi-középhegység, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria 50. A Nyugat-magyarországi-peremvidék Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási A tájjellemzés algoritmusának megismerése, gyakorlása a megismert tájak bemutatása során. Információk leolvasása különböző diagramokról, tematikus térképekről. A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A gazdasági tevékenység életközösségre gyakorolt hatásának bemutatása példákon. Példák a kőzetek tulajdonságai és felhasználásuk közötti összefüggésekre. Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján. Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül. Példák az ásványkincsek és az ipar összefüggéseire. A mezőgazdasági környezetszennyezés formáinak és hatásainak bemutatása konkrét példákon. alkalmazása a környezet vizsgálatában. Rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének Az összefüggés felismerése konkrét példákon (élelmiszerek, ruházat, A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése aprófalu, Alpokalja, Sopronihegység, Kőszegi-hegység, Rába, Sopron, Kőszeg, Zalai-dombság, Őrség,
51. A Dunántúli domb- és hegyvidék Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási A tájjellemzés algoritmusának megismerése, gyakorlása a megismert tájak bemutatása során. Információk leolvasása különböző diagramokról, tematikus térképekről. A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A gazdasági tevékenység életközösségre gyakorolt hatásának bemutatása példákon. Példák a kőzetek tulajdonságai és felhasználásuk közötti összefüggésekre. Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján. Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül. Példák az ásványkincsek és az ipar összefüggéseire. A mezőgazdasági környezetszennyezés formáinak és hatásainak bemutatása konkrét példákon. alkalmazása a környezet vizsgálatában. Rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének Az összefüggés felismerése konkrét példákon (élelmiszerek, ruházat, A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése Dunántúli-dombvidék, Somogyidombság, Tolnai-dombság, Baranyaidombság, Balaton, Mecsek, Villányihegység, Pécs
52. A Dunántúli-középhegység Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási A tájjellemzés algoritmusának megismerése, gyakorlása a megismert tájak bemutatása során. Információk leolvasása különböző diagramokról, tematikus térképekről. A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A gazdasági tevékenység életközösségre gyakorolt hatásának bemutatása példákon. Példák a kőzetek tulajdonságai és felhasználásuk közötti összefüggésekre. Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján. Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül. Példák az ásványkincsek és az ipar összefüggéseire. A mezőgazdasági környezetszennyezés formáinak és hatásainak bemutatása konkrét példákon. alkalmazása a környezet vizsgálatában. Rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének Az összefüggés felismerése konkrét példákon (élelmiszerek, ruházat, A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése Bakony, Vértes, Velencei-hegység, Dunazug-hegység, Dunakanyar, Velencei-tó, Balaton-felvidék, Székesfehérvár, Veszprém, Esztergom
53. Az Északi-középhegység Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási A tájjellemzés algoritmusának megismerése, gyakorlása a megismert tájak bemutatása során. Információk leolvasása különböző diagramokról, tematikus térképekről. A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A gazdasági tevékenység életközösségre gyakorolt hatásának bemutatása példákon. Példák a kőzetek tulajdonságai és felhasználásuk közötti összefüggésekre. Az Északi-középhegység és a Dunántúliközéphegység megadott szempontok szerinti összehasonlítása. Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján. Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül. Példák az ásványkincsek és az ipar összefüggéseire. A mezőgazdasági környezetszennyezés formáinak és hatásainak bemutatása konkrét példákon. alkalmazása a környezet vizsgálatában. Rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének Az összefüggés felismerése konkrét példákon (élelmiszerek, ruházat, A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggteleki-hegység, Aggteleki-cseppkőbarlang, Zempléni-hegység, Borsodimedence, Eger, Miskolc 54. Az Alföld Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási A tájjellemzés algoritmusának megismerése, gyakorlása a megismert tájak bemutatása során. Információk leolvasása különböző diagramokról, tematikus térképekről. A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A gazdasági tevékenység életközösségre gyakorolt hatásának bemutatása példákon. Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján. Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül. alkalmazása a környezet vizsgálatában. Rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének Az összefüggés felismerése konkrét példákon (élelmiszerek, ruházat, A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése mezőségi talaj, homoktalaj, hordalékkúp, aszály, Mezőföld, Duna Tisza köze, Tiszántúl, Kiskunság, Nagykunság, Hajdúság, Nyírség, Körös Maros köze, Tisza-tó, Dráva
55. Élet az Alföldön Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján. Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül. alkalmazása a környezet vizsgálatában. Rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének Példák az ásványkincsek és az ipar összefüggéseire. Az összefüggés felismerése konkrét példákon (élelmiszerek, ruházat, A mezőgazdasági környezetszennyezés formáinak és hatásainak bemutatása konkrét példákon. A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése 56. A Kisalföld Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási A tájjellemzés algoritmusának megismerése, gyakorlása a megismert tájak bemutatása során. Információk leolvasása különböző diagramokról, tematikus térképekről. A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A gazdasági tevékenység életközösségre gyakorolt hatásának bemutatása példákon. A Kisalföld, a Kiskunság és a Nagykunság természeti adottságainak összehasonlítása. Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján. Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül. Példák az ásványkincsek és az ipar összefüggéseire. A mezőgazdasági környezetszennyezés formáinak és hatásainak bemutatása konkrét példákon. alkalmazása a környezet vizsgálatában. Rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének Az összefüggés felismerése konkrét példákon (élelmiszerek, ruházat, értelmezése A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése malomipar, kőolaj- és földgázbányászat, vegyipar, Debrecen, Szeged, Kecskemét tanúhegy, Duna, Rába, Marcal, Fertő, Debrecen, Szeged, Kecskemét
57-58. Fővárosunk, Budapest Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási A tájjellemzés algoritmusának megismerése, gyakorlása a megismert tájak bemutatása során. Információk leolvasása különböző diagramokról, tematikus térképekről. A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A gazdasági tevékenység életközösségre gyakorolt hatásának bemutatása példákon. Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján. Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül. alkalmazása a környezet vizsgálatában. Rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének Az összefüggés felismerése konkrét példákon (élelmiszerek, ruházat, A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése Pest, Buda, Pesti-síkság, Budaihegység
59-60. Lakóhelyem földrajza A tájjellemzés algoritmusának megismerése, gyakorlása a megismert tájak bemutatása során. Információk leolvasása különböző diagramokról, tematikus térképekről. A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A gazdasági tevékenység életközösségre gyakorolt hatásának bemutatása példákon. Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján. Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül. A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok kapcsolatának feltárása a lakóhely környezetében. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a lakóhelyen és környékén. 61. Összefoglalás: hazai tájakon Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási Információk leolvasása különböző diagramokról, tematikus térképekről. A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A gazdasági tevékenység életközösségre gyakorolt hatásának bemutatása példákon. Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján. 62. Ellenőrzés Hol élünk, hogyan élünk? (Projektmunka) Az információ gyűjtéséhez és feldolgozáshoz szükséges kommunikációs készségek megalapozása. A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása. A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás igényének kialakítása, fejlesztése. A lakó- és iskolai környezetben megfigyelhető egyszerű rendszerek elemzése. alkalmazása a lakókörnyezet vizsgálatában. Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén Az összefüggés felismerése konkrét példákon (élelmiszerek, ruházat, Környezettudatos magatartás kialakítása. A környezet és az ember egészségi állapota közti összefüggések Az egészséges környezetet fenntartó és az azt szennyező emberi tevékenységek Egyéni és közösségi környezetvédelmi cselekvési formák gyűjtése, alkalmazása a tanuló közvetlen környezetében. Helyi természet- és környezetvédelmi problémák felismerése, a természeti értékek megőrzéséért, a táj értékeinek védelméért, megóvásért érzett Minőségi tulajdonságok felismerése, megnevezése, e szerinti csoportosítása. Az összefüggés felismerése konkrét példákon (élelmiszerek, ruházat, A környezet és az ember egészségi állapota közti összefüggések Az egészséges környezetet fenntartó és az azt szennyező emberi tevékenységek nagytáj, határfolyó, medencehelyzet, átmenő forgalom, Alföld, Kisalföld, Nyugat-magyarországi peremvidék, Dunántúliközéphegység, Dunán túli-domb- és hegyvidék, Északi-középhegység, aprófalu, tanúhegy, Sopron, Kőszeg, Pécs, Debrecen, Szeged, Kecskemét, Győr, Budapest
63. Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások Különböző termékek csoportosítása aszerint, hogy a gazdaság mely ágazata állította elő. A gazdasági ágazatok közötti összefüggések bemutatása konkrét példákon keresztül. A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok kapcsolatának feltárása a lakóhely környezetében. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a lakóhelyen és környékén. 64. A települések jellemzői A települések eltérő társadalmi, gazdasági szerepének bemutatása konkrét példákon. A falu és a város által nyújtott szolgáltatások összehasonlítása. A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok kapcsolatának feltárása a lakóhely környezetében. Az információ gyűjtéséhez és feldolgozáshoz szükséges kommunikációs készségek megalapozása. A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása. A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás igényének kialakítása, fejlesztése. Minőségi tulajdonságok felismerése, megnevezése, e szerinti csoportosítása. Az összefüggés felismerése konkrét példákon (élelmiszerek, ruházat, Az anyagi minőség, anyagfajta megváltozásával járó jelenségek megfigyelése, értelmezése, megnevezése. Folyamatok néhány általános jellemzőjének megállapítása, irányítása, jelentőségének Környezettudatos magatartás kialakítása. A fenntarthatóságot segítő életvitel megismerése, gyakorlása a mindennapokban. Az anyag- és energiatakarékos szemlélet, életmód megalapozása (fűtés, csomagolás, étkezés, újrahasznosítás). A környezet és az ember egészségi állapota közti összefüggések Az egészséges környezetet fenntartó és az azt szennyező emberi tevékenységek Az információ gyűjtéséhez és feldolgozáshoz szükséges kommunikációs készségek megalapozása. A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása. A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás igényének kialakítása, fejlesztése. A környezet és az ember egészségi állapota közti összefüggések termelés, fogyasztás, mezőgazdaság, ipar, nyersanyag, késztermék, szolgáltatás település, tanya, falu, város
65. A mindennapjainkat átszövő hálózatok A vasút- és közúthálózat szerkezetének vizsgálata: előnyök és hátrányok bemutatása. A fenntarthatóságot segítő életvitel legfontosabb elemeinek bemutatása. A szelektív hulladékgyűjtés szabályainak megismerése és gyakorolása az iskolában. A mindennapi életből hozott példákon keresztül az energiafajták és az energiaátalakulások csoportosítása. Példák a megújuló és a nem megújuló energiaforrások felhasználására. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a lakóhelyen és környékén. Az információ gyűjtéséhez és feldolgozáshoz szükséges kommunikációs készségek megalapozása. A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása. A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás igényének kialakítása, fejlesztése. A tudomány és a technika mindennapi élettel való kapcsolatának megismertetése, az egyéni felelősség gondolatának megalapozása. 2. Anyag, energia, információ Egyes technikai eszközök működésének megfigyelése, a működés feltételeinek értelmezése a mindennapi környezetben. Energiatakarékos magatartás kialakítása. A nem fosszilis energiaforrások jelentőségének A lakó- és iskolai környezetben megfigyelhető egyszerű rendszerek elemzése. alkalmazása a lakókörnyezet vizsgálatában. Rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének Minőségi tulajdonságok felismerése, megnevezése, e szerinti csoportosítása. Az összefüggés felismerése konkrét példákon. Folyamatok néhány általános jellemzőjének megállapítása, irányítása, ivóvízhálózat, energiaellátás, szelektív hulladékgyűjtés, csatornahálózat, vasúthálózat, közúthálózat