T E R M É S Z E T I S M E R ET

Átírás

1 - 1 - T E R M É S Z E T I S M E R ET 5 6. évfolyam Készült: a Mozaik Kiadó tantervi ajánlása alapján

2 - 2 - Tantárgyi célok, feladatok: A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatásait. Ez a megközelítési mód megegyezik éves tanulók világképével, hiszen ők is a maga teljességében észlelik a körülöttük levő környezetet, annak változásait. A tantárgy a korábban elsajátított ismeretekre és készségekre épülve alapozza meg a 7. évfolyamtól induló természettudományos tárgyak- biológia, földrajz fizika, kémia - tanítását. Hídként teremt kapcsolatot az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi és a magasabb absztrakciós szintű ismeretek között, miközben megőrzi és továbbfejleszti a tanulók kíváncsiságát, érdeklődését a világ iránt. A természetben megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzése, kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok természettudományos szemlélete. A cél olyan gyerekek nevelése, akik a világra nyitottak, felismerik a problémákat, keresik az okokat, egyszerű következtetéseket tudnak levonni tapasztalati tényekből, és életkoruknak megfelelő válaszokat adnak a felvetődött kérdésekre. Ez gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, egyben kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A természetismeret a többi tantárggyal közösen megalapozza azokat a megismerési képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában elsajátítják a tanulás elemi módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének szépségét. Integrálja a többi tantárgyban elsajátított tudáselemeket, arra inspirálja a tanulókat, hogy éljenek a kor info-kommunikációs lehetőségeivel, kritikusan használják az internet és a média által közvetített információkat A természetismeret témaköreinek feldolgozása során a tanulási a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejlesztése egymással párhuzamosan folyik, egymást erősítik. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelően értelmezzék a természeti folyamatokat, jelenségeket, képesek legyenek a szaktudomány szókincsének felhasználásával közvetíteni megállapításaikat, gondolataikat. Mindezek megvalósításához szükséges, hogy a tanuló megőrizze kíváncsiságát, motivált legyen az ismeretszerzésben. Egyénileg vagy társaival közösen aktívan vegyen részt a tanítás folyamatában. Ismerje és értse a tanulás során elérhető lehetőségeket, és képes legyen a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett ismereteit, képességeit hasznosítani a mindennapi életben és a munkában. Ez olyan szellemiséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulót a megismerés útján, visszajelzéseivel értékelésével eredményesebb, hatékonyabb munkára ösztönöz A testi-lelki egészség témaköreinek kibontásában a legfontosabb feladat az egészségnek, mint értéknek a tudatosítása. Ezt a tantárgy azzal segíti, hogy megláttatja a környezet és az életvitel szerepét az egészség megőrzésében, formálja az egészséges életmód

3 - 3 - szokásrendszerét, hozzájárul a reális énkép és önismeret kialakításához. Segíti az alapvető erkölcsi normák, az együttélés szabályainak elfogadását, betartását és a személyiség harmonikus fejlődését. A Mozaik Kiadó Természetről Tizenéveseknek tankönyvcsaládjának minden tagja az egységes természettudományos szemlélet kialakításra törekszik, melynek megvalósulását az ötödik évfolyamtól az érettségiig ívelő közös fejlesztési területek, rendezőelvek integrációja biztosítja. Az állandóság és változás látszólagos antagonizmusa, a rendszerek törvényszerűségeinek vizsgálata, a struktúra és funkció összefüggései, az anyag, az energia, az információ különböző formái más-más tartalomhoz kötődve jelennek meg, fejlesztve azokat a készségeket és képességeket is, melyek a tudományos megismerés, a technikai eszközök alkalmazásának feltételeit biztosítják. Kompetenciák Az információk feldolgozása lehetőséget ad a tanulók digitális kompetenciájának anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációkészségének fejlesztéséhez is. A természet törvényszerűségeinek megismerésével, az ember és a természet viszonyának megértetésével hozzájárul a tanulók erkölcsi neveléséhez, a magyar vonatkozások révén pedig a nemzeti öntudat erősítéséhez. A csoportmunkában végzett tevékenységek, a kooperatív oktatási módszerek a természetismeret órán is alkalmat adnak az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére. A testi és lelki egészségre, valamint a családi életre nevelés érdekében a tanulók megismerik a környezetük egészséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Ismereteket sajátítanak el a veszélyhelyzetetek és a káros függőségek megelőzésével kapcsolatban is. A kialakuló természettudományos műveltségre alapozva fejlődik médiatudatosságuk. Értékelési szempontok Milyen szinten sajátította el a tanuló a különböző tudományterületek szaknyelvét? Milyen mértékű önállósággal használja a megismerési algoritmusokat? Képes-e a megismert tények, jelenségek, folyamatok elemzésére, az oksági összefüggések felismerésére, példákkal történő illusztrálására? Tudja-e megszervezett ismereteit csoportosítani, rendszerezni? Helyesen látja e a hierarchikus kapcsolatokat? Milyen szinten képes ismereteinek alkalmazására, mindennapokban való hasznosítására? Elsajátított-e megfelelő szintű önállóságot a megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek végzésében és az eszközök balesetmentes használatában?

4 - 4 - Miként tud önállóan ismereteket szerezni, és társaival együttműködve dolgozni? Igényli-e tanára segítségét az információhordozók kiválasztásában és használatában? Hogyan képes használni az info kommunikációs eszközöket az ismeretszerzés folyamatában? Rendelkezik-e az értő és kritikai olvasás megfelelő szintjével? Milyen mértékben vált személyiségének jellemzőjévé a környezet, az egészségvédelem és a permanens önművelődés igénye? Az értékelés leggyakoribb formái Az önálló és csoportos tanulói tevékenység megfigyelés alapján történő értékelése. Szóbeli feleltetés. Írásbeli ellenőrzés: munkafüzet, feladatlap, témaközi, témazáró javítása, értékelése. Önálló (tanórán kívüli) megfigyelések, adatgyűjtések, kutatások megbeszélése, minősítése. A tantárgy sajátos fejlesztési céljai A tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk műveltségterület tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését szolgálja, melyben a különböző tudományterületek a fizika, biológia-egészségtan, kémia, földrajz legegyszerűbb ismeretei a 11 és 12 évesek számára értelmet nyernek, összekapcsolódnak, egymást kiegészítik, hogy magyarázatul szolgáljanak a természetes és mesterséges környezetünkben lejátszódó jelenségek megértéséhez. A megismerés a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A közelitől a távoli, az egyeditől az általános felé halad. Élmények, egyéni tapasztalatok megszerzésére törekszik. Kiemelt szerepük van a megfigyeléseknek, kísérleteknek, vizsgálódásoknak, melyek tapasztalatait tanári irányítás mellett növekvő önállósággal képesek elvégezni, rögzíteni, értelmezni, miközben egyre nagyobb jártasságot szereznek a balesetmentes eszközhasználatban, a csoportban végzett munka során a feladatok megosztásában és az együttműködésben. Alapvető elvárás évente legalább két kísérlet, vizsgálódás önálló elvégzése, illetve négy, tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzés készítése. Vizsgálódások közben feltárulnak az élő és élettelen anyagok tulajdonságai, szerkezetük és működésük összefüggései, az anyagok kölcsönhatásai és változásai. Megismerik a közvetlen környezet állatait, növényeit, jellemző tulajdonságait, jelentőségét, emberhez fűződő kapcsolatát.

5 - 5 - Hazánk tájainak és életközösségeinek vizsgálata során a tanulók megtanulnak tájékozódni térben és időben, térképen és valóságban. Megértik az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, a szervezet és az életmód összefüggéseit. Eléjük tárul a természet formagazdagsága és szépsége, amely erősíti a fiatalok kötődését szűkebb és tágabb környezetükhöz, szülőföldjükhöz. A természetismeret tanulása során fejlődik a tanuló szemléleti térképolvasási képessége. A (keret)tanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai fogalmakat is. Elvárható tudás, hogy a tanuló felismeri és megmutatja ezeket a különböző ábrázolásmódú térképeken. A természetismeret tantárgy embert és környezetét, a természeti és társadalmi folyamatokat egységben jeleníti meg. Kutatja az okokat és a következményeket. Együttgondolkodásra sarkallja a tanulókat, megláttatja az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásait. Rávilágít a fogyasztói társadalom hibáira, anyag- és energiatakarékos szokások kialakítására ösztönöz. Az ember személyes felelősségét hangsúlyozza az egészség és a környezet védelmében. A fiatalok számára legérdekesebb témakör saját szervezetük felépítésének és működésének megismerése, mely során feltárulnak a kamaszkori változások okai és a vele kapcsolatos tennivalók, tudatosulnak a veszélyeztető környezeti hatások. A hangsúly a betegségek és egészségkárosító szokások megelőzésére helyeződik. A lelki egészség megőrzése érdekében ráirányítja a figyelmet a reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentőségére. Új elemként jelenik meg a követelményekben, hogy a tanuló a kétéves ciklus alatt legalább egy alkalommal önállóan dolgozzon fel egy természettudományos témát. A feladat lehetőséget nyújt a tehetségek kibontakoztatására, az elvégzett munka tükrözi a tanuló készségeinek, képességeinek fejlődését is. A Mozaik Kiadó tankönyveibe beépített digitális tartalmak tanárnak és tanulónak egyaránt élményszerűvé, eredményessé teszi az ismeret feldolgozásának folyamatát. A témához kapcsolódó 3D animációk, képek, ábrák, kísérletek, filmek, sokasága biztosítja a hatékony tanítást-tanulást. A Mozaik Kiadó egyedülálló szolgáltatása a web-tankönyv, amely a tanuló számára otthon is elérhető. Az órán látott animációk stb. felelevenítésével a tananyag könnyebben megérthető, elmélyíthető, rögzíthető, hozzásegíti tanítványainkat a sikerhez. A Mozaik kiadó eddig megjelent és ezután megjelenő: -taneszközei -segédanyagai Felhasználandó taneszközök

6 - 6 - Az órakeret felosztása 5. évfolyam Óraszám: heti 2 óra; Új ismeret feldolgozása Munkáltatásra, gyakorlásra Ismétlés, ellenőrzés Összesen Év eleji ismétlés 1 1 Az anyag és néhány fontos tulajdonsága Élet a kertben Az őszi kert Állatok a házban és a ház körül Tájékozódás a valóságban és a térképen Állandóság és változás a környezetünkben, kölcsönhatások A Föld és a Világegyetem Élet a kertben A tavaszi kert Év végi ismétlés 4 4 Összesen

7 évfolyam Óraszám: heti 2 óra; Új ismeret feldolgozása Munkáltatásra, gyakorlásra Ismétlés, ellenőrzés Összesen Év eleji ismétlés 1 1 Hegyvidékek, dombvidékek Erdő életközössége Alföldi tájakon Felszíni és felszín alatti vizek Vizek, vízpartok Természet és társadalom kölcsönhatásai Az ember szervezete és egészsége Év végi ismétlés 3 3 Összesen

8 évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Az anyag és néhány fontos tulajdonsága Órakeret 9 óra Anyagok érzékszerveinkkel észlelhető (megfigyelhető) és mérhető tulajdonságainak felismerése, mérése, természetes (arasz, láb, nap, év) és mesterséges mérőeszközök használata. Halmazállapotok és halmazállapotváltozások megkülönböztetése. Tantárgyi fejlesztési célok A közvetlen környezet egyes anyagainak felismerése, megnevezése, bizonyos tulajdonságaik alapján történő csoportosítása, előre megadott halmazképző fogalmak alapján. A megfigyelés és a kísérlet, mint bizonyítási módszerek alkalmazása anyagok, testek, folyamatok tulajdonságainak meghatározásában, jelenségek felismertetésében. Gyakorlottság kialakítása a mennyiségi tulajdonságok mérésében. A három legfontosabb élettér (levegő, víz, talaj) alapvető tulajdonságainak, megismerése, ezek szerepe az élővilágra és védelmük fontosságának tudatosodása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Miből van a körülöttünk levő világ? Milyen közös és milyen eltérő tulajdonságai vannak az általunk ismeret anyagoknak? Mi jellemző a különféle Ismeretek Anyag, anyagfajták, test, részecskeszerkezet, halmazállapot Fejlesztési követelmények Élettelen és élő, a természetes és a műanyagok felismerése, megkülönböztetése, csoportosítása. A halmazállapotok felismerése és leírása részecskeszerkezetük alapján. Tanulói tevékenység Megfigyelés, emlékezetfelidézés, csoportosítás, Kapcsolódási pontok Környezetismeret 1 4: halmazállapot,

9 - 9 - halmazállapotokra? Miért lehet könnyen mozogni a levegőben és miért nehezebb a vízben? A testeknek milyen közös tulajdonságait ismered? Mivel lehet a testek egyes tulajdonságait jellemezni? Mivel lehet a különféle mennyiségeket megmérni? Milyen méréseket végeztél, vagy láttál elvégezni? Mérésnél mihez hasonlítjuk a testek hosszúságát, területét, hőmérsékletét, stb.? Az anyagok, testek, folyamatok néhány mérhető tulajdonsága. Mértékegységek. A mérés. Tulajdonságok felismerése és csoportosítása megadott szempontok alapján. Mérési eljárások, mérőeszközök használata a hőmérséklet, hosszúság, időtartam mérésének önálló elvégzése. A mért adatok rögzítése, értelmezése. Az a) anyag és a test, b) a tulajdonság, c) a mennyiség fogalmi hármas kapcsolatának és különbözőségének felismerése. Emlékezetfelidézés. Mérések végrehajtása, mennyiségek összehasonlítása. Matematika: A becslés és mérés, mennyiségek nagyságrendi rendezése, számok, mérések, mértékegységek, mennyiségek használata, átváltás. Adatok lejegyzése, ábrázolása, rendezése, az adatok közötti kapcsolatok vizsgálata. Egyenlő nehéz-e felgyorsítani egy teherautót üresen, vagy megrakottan? Van-e különbség, egy liter vas és egy liter fa megmozdításának nehézsége között? Hol helyezkedik el a fadarab és hol a vasgolyó a vízben? Miért? A tömeg és a sűrűség, mint mennyiség. A különböző sűrűségű testek elhelyezkedése a vízben. A testek és anyagok számukra új tulajdonságainak felismerése, igény ezek mennyiségi jellemzésére. Különböző tehetetlenségű testek felismerése. Különböző sűrűségű anyagok megkülönböztetése. Tanulói kísérlet. Mérés, megfigyelés, következtetés.

10 Mi a levegő? A levegőnek milyen összetevőiről hallottál? Mi a szerepe a levegőben levő oxigénnek? Miért káros a szennyezett levegő? Hogyan lehet védeni a levegő tisztaságát? A levegő az egyik legfontosabb élettér A levegő összetevői és azok szerepe a természetben. A levegő hőtágulása és annak következményei. A levegő egyes tulajdonságainak felismerése, kísérletekkel való igazolása: összenyomható, melegítve kitágul, hűtve összehúzódik. A benne található egyik összetevő, az oxigén szerepe az életben és az égésben, van tömege, stb. Kísérletek megfigyelése és ezek közös elemzése. Ábrák összehasonlítása, elemzése. Milyen halmazállapotban levő vizet láttál már? Mi a jég, mi a felhő, mi a hó, a köd, és a mi a zúzmara? Miért nélkülözhetetlen az élethez a víz? Hogyan készíthetünk keverékeket, és hogyan lehet azokat alkotórészeikre szétválasztani? Mi a szerepe a víznek, mint oldószernek az élőlények A víz és legfontosabb tulajdonságai. megjelenési formái, jelentősége A víz, mint oldószer. A víz három ismert halmazállapotának és a csapadékoknak az összekapcsolása és megkülönböztetése. A víz rendellenes tulajdonságainak felismerése a gyakorlatban, pl.: a + 4 o C szerepe, a fagyáskor történő térfogat-növekedésének bizonyítása és következményei a környezetben (példák gyűjtése, pl. kőzetek aprózódása, vízvezetékek szétfagyása). Olvadás és oldódás közötti különbség felismerése megfigyelés, kísérleti tapasztalatok Régi ismeretek és új tapasztalatok összekapcsolása. Ábrák elemzése. A gyakorlati tapasztalatokból levont általánosítások alapján értelmezni az eddig csak jelenség szinten ismerteket.

11 életében? alapján. Keverékek és oldatok készítése, a kapott új anyag megfigyelése, megnevezése. Keverékek és oldatok szétválasztása többféle módon. Hogyan mutathatók ki a talaj alkotói? Változhat-e a környezetünkben levő talaj? Van-e különbség a különféle talajok termőképessége között? Mit jelent a talaj védelme? A talaj és vizsgálata A talaj kialakulása, szerkezete, szennyeződése védelme. A talaj fizikai tulajdonságainak felismerése vizsgálat alapján. A talaj tápanyagtartalma és a növénytermesztés közötti kapcsolatmegértése. A talajszennyeződés és annak következményei, az egyéni és a közösségi felelősség tudatosodása. Miért nélkülözhetetlen a víz, a levegő és a talaj az élőlények számára? Tanári kísérletek megfigyelése és következtetések közös levonása. Ábrák elemzése. Kulcsfogalmak/ fogalmak Anyag, élő-élettelen, halmazállapot; tulajdonság, mennyiség, mértékegység; tömeg, sűrűség; levegő, víz, oldat, keverék, talaj, kőzettörmelék, humusz, talajnedvesség

12 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok Élet a kertben Az őszi kert Órakeret 9 óra A talaj, a víz, a levegő alkotói, jellemzői, mértékegységek: hőmérséklet, idő; növényi test, fás és lágy szár, életjelenségek A kert legfontosabb kultúrnövényei, és felismerésük fontosságának tudatosítása A gyümölcs és zöldségfélék származása - környezeti igénye termesztése - termőhelye valamint szerveinek felépítése - működése és hasznosítása közti ok-okozati összefüggés feltárása, magyarázata, példákkal történő bizonyítása A gyümölcs és zöldségfélék tápanyagtartalmának, az egészséges táplálkozásban betöltött szerepének megismerése, fogyasztásuk egészségügyi szabályainak elsajátítása, gyakorlása A kártevők és kártételük felismerése A fenntarthatóságot segítő szemlélet megalapozása a kártevők elleni védekezés kapcsán Hasznos madaraink ismeretének fontossága. A madárvédelmi és madártelepítési ismeretek elsajátítása és gyakorlása A rendezett és esztétikus környezet, valamint a kert hasznosítása iránti igény felkeltése A biokultúra, mint értékvédő növénytermesztési mód tudatosítása, támogatása A hazai gyümölcs és zöldségfélék kiváló minőségének valamint világhírű boraink bemutatása Az ember személyes felelősségének felismertetése a környezet alakításában A szerkezet és a működés összefüggéseinek felismerése a virágos növények testfelépítésén keresztül. A felépítés és a működés kapcsolatának megfigyelése a növények testfelépítésének példáján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Ismeretek Fejlesztési követelmények Tanulói tevékenységek Kapcsolódási pontok Mivel magyarázható az életfeltételek évszakonkénti változása? Hogyan függ össze az életfeltételek változása a növények A növényi test felépítése, működése Életfeltételek Gyakori dísznövény, a petúnia Évszakok éghajlati elemek életfeltételek növényfejlődés oksági összefüggéseinek tudatosulása A szervek feladata és a növényi élet kapcsán a Kísérlet: életfeltételek vizsgálata Kísérletek leírásának értelmezése, tapasztalatok rögzítése Szövegértés, szövegfeldolgozás Természetismeret 5. I. fejezet: Levegő összetétele, oxigénégés Természetismeret 1-4:

13 fejlődésével? Milyen szerepük van az egyes szerveknek a növény életében? Miért és hogyan változik a kert élete tavasztól őszig? Hogyan lett a vadon élő növényekből kultúrnövény? Miért fontos ismerni a gyümölcs- és zöldségfélék küllemét és származását? Miként függ össze a megismert növények fajtagazdagsága hasznosításukkal? Mivel magyarázható gyümölcs- és zöldségféléink minősége és boraink világhíre? Miért fontos a gyümölcsök és zöldségek tápanyagtartalmának és egészséges fogyasztásának ismerete? Miért kell ismerni a Ismert zöldségfélék: paprika, káposztafélék, a gyümölcsfák: őszibarackfa, diófa és a szőlő környezeti igénye, testfelépítése, élettartama, felhasználása A gyümölcs- és zöldségfélék kártevői: káposztalepke, monília, peronoszpóra, lisztharmat. rész-egész viszonyának felismerése Megszerzett ismeretek alkalmazása a mindennapi gyakorlatban Megismert gyümölcs és zöldségfélék jellemzése algoritmus segítségével Az egyes fajok-fajták származása környezi igénye termesztése termőhelye közti összefüggés megismerése Növényi szervek összehasonlítása. Módosult növényi szervek azonosításával a felépítés működés oksági kapcsolatainak felismerése A termény és a termés megkülönböztetése A kártevők és kártételük, valamint a természetes anyagokkal történő (hasznos tudnivaló) Megfigyelések, vizsgálódások eszközeinek balesetmentes használata Megfigyelések: dió, piacérettség Vizsgálódások: paprikamag, dióbél olajtartalmának kimutatása Évszakok, hőmérsékletek Magyar nyelv és irodalom Szövegértés: A speciális jelrendszerek magyarázata, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése Természetismeret 5. I. fejezet Kísérleti eszközök, anyagok Történelmi, gazdasági és állampolgári ismeretek: Amerika felfedezése

14 kártevők és fejlődési alakjaik jellemzőit, valamint kártételük és az időjárás összefüggését? Milyen veszélyt jelent az ember számára a vegyszerhasználat? Miként csökkenthető a konyhatechnikai eljárások során a zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalmának vesztesége? Hogyan függ össze a növényi szervek módosulása az élettartammal? Miért fontos a madárismeret? A kártevők elleni védekezés természetes és vegyszeres formái A vegyszerhasználat következményei Zöldség és gyümölcsfélék az egészséges táplálkozásban Fogyasztásuk higiénés szabályai A hasznos madaraink védelmének és telepítésének alapismeretei és az évszakokhoz kötődő tennivalói védekezés ismerete A megismert növények tápértéke és az egészséges táplálkozás kapcsolatának felismerése, egészséges fogyasztásuk gyakorlatának elsajátítása Egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása A virágok összehasonlítása során hasonlóságok, különbségek felismerése A környezet életmód szervezet, valamint a szervek felépítése és működése közti oksági összefüggések felismerése A madárismeret fontosságának Szöveg és képelemzés: paprika-feldolgozás, káposztasavanyítás, mustkészítés Természetes növényi levekkel, főzelékkel kapcsolatos ismeretek felkutatása az interneten Tartósítási eljárások megbeszélése receptcsere Egyszerű madáretető, madárkalács készítése, kihelyezése Rendszeres madáretetés megszervezése Madarak megfigyelése, feljegyzések készítése Matematika: Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Informatika: Információ keresése az interneten Technika, életvitel: Tartósítás, konyhatechnikai eljárások. Természetismeret 5: Talaj tulajdonságai Matematika: Rendszerezést segítő eszközök, algoritmusok Informatika:

15 Hogyan biztosíthatjuk a madarak védelmét? Miért nélkülözhetetlen a táplálék és a folyamatos téli etetés a kistestű madarak számára? Miért kell már februárban kihelyezni a mesterséges fészekodúkat? Dísznövények szerepe közvetlen környezetünkben (lakás, osztályterem, udvar). A növények gondozásának elemi ismeretei. tudatosítása A madárvédelem és madártelepítés évszakokhoz kötődő tennivalóinak megismerése, gyakorlása A hasznos madarak megismerése iránti igény felkeltése Madárodúk méretezése, készítése Információkeresés Jellegzetes kerti madarak. Kulcsfogalmak/fogalmak A kert mint életközösség Zöldségféle, gyümölcsféle, főgyökérzet, fás szár, lágy szár, főeres levél, virág, virágzat, csonthéjas, bogyófelfújt bogyótermés, módosult növényi rész, egynyári, kétnyári, átalakulásos fejlődés,

16 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok Állatok a házban és a ház körül Órakeret 9 óra Életjelenség: táplálkozás, mozgás, légzés, szaporodás, fejlődés, háziállat, ízeltlábú, pete, lárva, báb, kifejlett állat, átalakulásos fejlődés, gerinctelen állat Kíváncsiság, érdeklődés felkeltése a környezetünkben élő társ- és haszonállatokkal kapcsolatos ismeretek iránt A házban és a ház körül élő állatok szervezetével, életmódjával és hasznosításával kapcsolatos ismeretek elsajátítása és bővítése a mindennapok megfigyeléseinek, vizsgálódásainak tapasztalatai alapján A tanulók természettudományos gondolkodásának fejlesztése az élőhely életmód szervezet, valamint a testfelépítés működés egyedfejlődés közti összefüggések feltárásával A rendszerszemlélet fejlesztése az állatcsoportok közös jellemzőinek összegyűjtésével, a lényeges jegyek kiemelésével Az ember és az állatok sokrétű kapcsolatának megláttatása, az egészséges és emberséges állattartás ismérveinek és igényének kialakítása, szokásrendszerének formálása Az egészséges életmódra való törekvés erősítése, az állati eredetű táplálékok egészségtani hatásának bemutatásával. Fogyasztásuk egészségügyi szabályainak megismertetése, betartásuk fontosságának tudatosítása A tudomány szerepének és a kutatók munkásságának értékként való elismerése, megbecsülése Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Hogyan és mikor lett a vadon élő állatokból háziállat? Mi lett a háziasítás következménye? Miért fontos a háziállatok igényének és tulajdonságainak Ismeretek Háziállatok: a kutya, a házi sertés, a szarvasmarha, és a házityúk testfelépítése, életmódja, hasznosítása Fejlesztési követelmények Megismerési algoritmusok alkalmazása az állatok megfigyelése, bemutatása során Az állatok élőhelye életmódja testfelépítése valamint a Tanulói tevékenységek Algoritmusok, megfigyelési szempontok használatának gyakorlása Példák gyűjtése az oksági összefüggések bizonyítására Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: őskor, ősember Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést

17 ismerete? Milyen szerepet töltenek be a háziállatok az ember életében? Hogyan osztályozzák a sertéshúsokat és miért fontos ismeretük? Miért gazdaságtalan a rossz körülmények között folyó állattartás és a durva bánásmód? Az állatok életfeltételeihez illeszkedő felelős állattartás szervek felépítése és működése közti összefüggés felismerése, magyarázata, példákkal történő bizonyítása. A megismert állatok csoportosítása A kutyatartó feladatainak és felelősségének tudatosítása Állatorvosi ellenőrzés fontosságának felismerése az ember egészségének védelmében Rendszertani halmazábrák elemzése, készítése Anyaggyűjtés magyar tudósok munkásságáról Tapasztalatgyűjtés állatmenhelyről, tenyésztőtől segítő eszközök és algoritmusok ismerete. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása). Miért kell ismerni az állati termékek tápanyagtartalmát? Mivel magyarázható az állati eredetű termékek szigorú egészségügyi ellenőrzése? Állati eredetű anyagok vizsgálata Az állati eredetű anyagok szerepe az emberi táplálkozásban Az állati eredetű anyagok felhasználása A házban és a ház körül A rossz tartási körülmények és a durva bánásmód emberhez méltatlan voltának és gazdaságtalanságának bemutatása Az állati eredetű tápanyagok táplálkozásban betöltött szerepének és fogyasztásuk egészségvédelmi Az állatokkal szembeni helyes és helytelen viselkedés példáinak megvitatása Vizsgálódás eszközeinek balesetmentes Magyar nyelv és irodalom: szövegértés: a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általánosegyes vagy kategória-elem

18 Mi az oka az ember közvetlen közelében élő két madár eltérő megítélésének Miért költöznek el a fecskék a tél beállta előtt és miért jönnek vissza? Mivel magyarázható a házi légy betegségterjesztése? Hogyan lehet és kell megakadályozni a házi légy elszaporodását? Miért szorulnak a madarak védelemre? élő állatok: a házi veréb, a füstifecske és a házi légy külleme, testfelépítése, életmódja, kapcsolata az emberrel Az állatok szerepe a betegségek elterjesztésében A megelőzés fontossága és lehetőségei szabályainak megismerése, alkalmazása Az állatok élőhelye életmódja és gazdasági megítélésük összefüggéseinek bemutatása A gerinces és gerinctelen állatok testfelépítése közti különbség felismerése Megismert állatok csoportosítása A betegségterjesztő házi légy elleni védekezés gyakorlatának elsajátítása használata A vizsgálódás tapasztalatainak rögzítése, következtetések megfogalmazása Az élelmiszertárolás jó és rossz tapasztalatának összegyűjtése, megvitatása Vásárlási tanácsadó készítése Megismerési algoritmus használatának gyakorlása Példák gyűjtése oksági összefüggések bizonyítására Állatok rendszerezése képkártyák használatával viszony felismerése. Technika, életvitel: Állati eredetű táplálékok szerepe Természetismeret 5. (fizikai rész): Kísérleti eszközök, anyagok

19 Kulcsfogalmak/fogalmak Háziállatok, háziasítás, gerincesek, gerinctelenek, madarak, emlősök, patások, ragadozók, növényevő - mindenevő,- ragadozó fogazat, ízeltlábúak, rovarok, teljes átalakulás, puhatestűek, köpeny, zsigerzacskó, átalakulás nélküli fejlődés, Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Tájékozódás a valóságban és a térképen Iránytű, alaprajz, fővilágtájak, térképvázlat, térkép és jelrendszere Órakeret 12 óra Tantárgyi fejlesztési célok A térbeli tájékozódás fejlesztése valós környezetben, térképen és földgömbön. A földrajzi tér hierarchikus kapcsolatainak a felismerése. Átfogó kép kialakítása Magyarország világban elfoglalt helyéről. A valóság és a térképi ábrázolás összefüggéseinek megláttatása, a térképi ábrázolásmód korlátainak belátása. A különböző térképek jelrendszerének megismerése, értelmezése, felhasználása az információszerzés folyamatában. Az elemi térképolvasás lépéseinek alkalmazása, a szemléleti térképolvasás megalapozása. A helymeghatározás különböző módszereinek megismerése és gyakoroltatása Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Ismeretek Fejlesztési követelmények Tanulói tevékenységek Kapcsolódási pontok Hogyan készül az alaprajz, a térképvázlat és az útvonalrajz? A valós tér átalakítása, térképszerű ábrázolása A térábrázolás A valóság és az alaprajz közti viszony megértése A térábrázolás Alaprajz készítése kisebbítéssel Térképvázlat készítése a lakóhely részeltéről, illetve szöveges Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Földrajzi felfedezések

20 Milyen információkat hordoznak? Miként segítik tájékozódásunkat? Miért van szükség térképre? Hogyan képes ábrázolni a térkép a 3 dimenziós valóságot? Hogyan segíti a térkép jelrendszere ismeretlen tájak megismerését? Mi mutatja a kisebbítés mértékét? Hány km-nek felel meg a térképen mért 1 cm? Hogyan mérhetünk távolságot a térképen? Hogyan működik az iránytű? Hogyan használjuk az iránytűt? különböző formái útvonalrajz, térképvázlat értelmezésük A térképi ábrázolás jellemzői: égtájak, színés jelkulcs, névírás Felszínformák: alföld, dombság, hegység, völgy, medence Méretarány Aránymérték Iránytű. Fő-és mellékvilágtájak különböző formáinak összehasonlítása, értelmezése Felszínformák ábrázolásának felismerése a térképen A térkép jelrendszerének értelmezése. A különböző jelrendszerű térképek elemzése A méretarány és az ábrázolás részletessége közötti összefüggés felismerése Távolság meghatározása térképen Iránymeghatározás a valós térben és a térképen információ alapján Útvonalrajz készítése a lakóhely két pontja között Információ gyűjtése különböző jelrendszerű térképekről A térkép jelkulcsának használata Helyek, felszínformák beazonosítása, felismerése a térképi információk alapján Tájékozódás a térképen a jelrendszer segítségével Távolságszámítás a térképen, mértékszám alapján Távolság becslése, mérése a térképen egyenes vonal mentén papírszalaggal Iránytű használata Az iránytű nélküli iránymeghatározás egy- Matematika: Tájékozódás a térben: Térbeli mérési adatok felhasználása számításokban. A valóságos viszonyok becslése térkép alapján. Mérés, mértékegységek használata. Koordináta-rendszer, aránypár Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés: A speciális jelrendszerek (pl. térkép) magyarázata, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése. A hétköznapi kifejezés alkalmi jelentésének felismerése. Vizuális kultúra: Rajzok, ábrák készítése Informatika: Térképek az interneten, útvonaltervező eszközök, GPS

21 Miért más a különböző térképek jelrendszere? Hogyan használjuk a turista- és a településtérképet? Hogyan tudjuk leolvasni a túra nehézségi fokát a térképről? Mit kell tenni, ha eltévedünk? Mit olvashatunk le hazánk domborzati és közigazgatási térképéről? Mi van a Föld felszínén? Hol keresd Magyarországot a Térképfajták: domborzati, közigazgatási, turista-, település- és kontúrtérkép Szintvonal Hazánk tájai, szomszédos országaink Földrészek. Óceánok Európa helyzete, határai, Magyarország helye Európában A különböző térképek ábrázolási és tartalmi különbségeinek megállapítása Tájékozódás a településés a turistatérképen Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén, a jelrendszer alapján Tájékozódás a földgömbön és a térképen. Földrészek, óceánok felismerése a különböző méretarányú és ábrázolásmódú térképeken Tájékozódás Európa egy módszerének kipróbálása a természetben Térbeli viszonyítás a térképen, égtájak, földrajzi objektumok alapján Domborzati, közigazgatási és éghajlati térképek információtartalmának összehasonlítása Turistaútvonal tervezése a turistatérképen. a túra nehézségi fokának megállapítása A lakóhely és hazánk tájainak, szomszédos országainak felismerése a kontúrtérképen Topográfiai fogalmak felismerése, elhelyezése a térk Téri információszerzés térképolvasással: felismerés keresés megmutatás

22 földgömbön? térképén Adatgyűjtés földrészekről, óceánokról, sorképzés Hogyan találhatnak rá a vészjeleket küldő süllyedő hajóra? Helymeghatározás, földrajzi fokhálózat, szélességi és hosszúsági körök Nevezetes szélességi körök Földrajzi helymeghatározás különböző tartalmú térképeken Nevezetes szélességi körök felismerése a térképen Európa határainak megnevezése kontúrtérképen Európa és Magyarország tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésének ismertetése Topográfiai fogalmak felismerése, elhelyezése a térképen Szélességi és hosszúsági körök összehasonlítása A földrajzi helymeghatározás gyakorlása világtérképen, Európa és Magyarország térképén Kulcsfogalmak, fogalmak: Fő- és mellékvilágtájak, alaprajz, útvonalrajz, térképvázlat, térkép. A térkép jelrendszere, térképfajták: domborzati, közigazgatási, turista- és kontúrtérkép, keresőhálózat, turistajelzés, Topográfiai fogalmak: Alföld, Kisalföld, Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Dunántúli-domb- és hegyvidék, Nyugatiperemvidék. Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria Baktérítő, Ráktérítő, Déli-sark, déli-sarkkör, Egyenlítő, Északi-sark, északi-sarkkör, kezdő hosszúsági kör

23 Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger, Földközi tenger, Afrika, Amerika, Európa, Ázsia, Ausztrália, Antarktika, Közép-Európa Tematikai egység/ Fejlesztési cél Állandóság és változás környezetünkben, kölcsönhatások. Órakeret 9 óra Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok Problémák, gyakorlati alkalmazások Mire való a hűtőszekrény, a gázkonvektor, a tűzhely és a klímaberendezés? Mi a különbség a hely- és helyzetváltozás között? Milyen változásokat ismersz fel a környezetedben? Hogy jöhet létre változás? Kölcsönhatások felismerése a hang, a fény és a hő terjedésével kapcsolatban. Napenergia, látható fény. Hőmérséklet. Energiaforrások, energiafajták. A mindennapi környezetben előforduló kölcsönhatások felismerése, jellemzése, bizonyítása kísérletek elvégzésével. A fizikai mező létezésének bemutatása. A kölcsönhatásokat kísérő energiaváltozások során az energia-megmaradás elvének megtapasztalása, elfogadása. Környezettudatos, energiatakarékos szemléletmód megalapozása. A tanultaknak a hétköznapi életben tapasztalható jelenségek, változások során való felismerésére, alkalmazására való képesség fejlesztése. Ismeret A hőmérséklet- és a mozgás változásával járó kölcsönhatások Fejlesztési követelmények Példák felismerése és gyűjtése a melegítés és a hűtés szerepére a hétköznapi életben. A mozgások csoportosítása. A hely és helyzet megkülönböztetése. A mozgást változtató hatások felismerése. Az állapotváltoztatás takarékos megvalósításának fontossága. Tanulói tevékenység Tanulói kísérlet. Meglevő ismeretek csoportosított felidézése. Ábrák és grafikonok elemzése. Hogyan lehet könnyen Mágnese A mágneses kölcsönhatások Tanulói kísérletek. Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ősember Matematika: táblázat, grafikon készítése és értelmezés. Egyenes és kör, felismerése

24 összeszedni a szétszóródott gombostűt, apró szegeket? Mi mozgatja az iránytű mutatóját? Mire használhatók mágnesek? Mi közvetíti a mágneses hatást? Milyen elektromos berendezéseket használunk? Ismertek-e nem vezetékhez kapcsolódó elektromos jelenségeket? Mi a villám? Mikor villámlik? Miért veszélyes az elektromos áram? A sífelvonók, miért csak a hegyre felfelé szállítanak utasokat? Fejjel lefelé állnak a déli féltekén élő emberek? Miért nem esik le a Hold a Földre, a bolygók a Napra? Hogyan lehet a testek mozgását megváltoztatni? Gyakorlati példák keresése a mozgás változásával járó alapjelenségek. Mágneses kölcsönhatás. A mágneses mező. Elektromos kölcsönhatások, elektromos mező Gravitációs kölcsönhatás, gravitációs mező és néhány hatása a világmindenségre Mi az oka a testek mozgásváltozásának? Az erőhatás és az erő elemi fogalma. felismerése megfigyelések alapján. Vonzás és taszítás. kísérlettel való igazolása. Az anyag két fajtájának (pl. a mágneses mező, mint anyag) felismerése. Testek elektromos állapotának létrehozása dörzsöléssel; elektromos állapot felismerése. Az elektromos állapotban lévő és semleges testek kölcsönhatásainak vizsgálata. A villám keletkezésének elemi értelmezése a tapasztalatok alapján. Annak felismerése, hogy milyen hatása van a gravitációnak a földi életre. Az általunk ismert háromféle mező azonos és eltérő tulajdonságainak összehasonlítása. A gravitációs mező hatótávolsága a világegyetemben. A tulajdonság és mennyiség kapcsolatának tudatosítása. A súly értelmezése és megkülönböztetése a tömegtől. A nyomás kvalitatív felis- Tanári bemutató kísérletek közös elemzése. Következtetés Meglevő tapasztalatok összegyűjtése. Bemutatott tanári kísérletek közös értelmezése. Az elektromossággal kapcsolatos veszélyek közös megbeszélése. Analógiás gondolkozás ösztönös alkalmazása a mágneses és elektromos mező ismeretében. A mezőkről megismertek összehasonlításával azonosság, különbözőség felismerése. Azonosságok és különbözőségek felismerése az erőhatásoknál és ezek alapján történő cso- Természetismeret 1. fejezet: pl. a légkör, a szél, a víz körforgása stb.

25 kölcsönhatásokban. Miért van a testeknek súlya? Mit jelent a súlytalanság? Hogyan hasonlítható össze a különféle változások mértéke? Hogyan lehet megadni, egy test változtatóképességét? Alkossunk mennyiséget. Gyakorlati példákban bemutatni, hogy minek nő és minek csökken az energiája egyegy kölcsönhatás közben. Az energia megmaradás értelmezése és szemléltetése. Az energiával kapcsolatos köznapi szóhasználatok helyes értelmezése (pl. energiahordozó, energiaszállítás, energiatakarékosság, energiaforrás stb.). Hogyan hozható létre halmazállapot-változás? Mi a hasonlóság és a különbség a fa égése és korhadása között? Mi kell az égéshez? Miért kell szellőztetni? Mi a teendő, ha valakinek meggyullad a ruhája? Különféle erőhatások felismerése. Az erő mérése. Energia leíró jellegű fogalma. Energiaváltozás: a munka és a hő elemi szintű jellemzése Hőjelenségekkel járó kölcsönhatások következményei és energiaváltozásaik (halmazállapot-változás, égés, hőtágulás, hőterjedés mertetése. A légnyomás változás értelmezése konkrét példák alapján. Az energia által jellemzett tulajdonság és annak általános jellegének felismerése. Az energiafajták és az energiaváltozások csoportosítása a mindennapi életből hozott példák alapján. A munka és a hő elemi szintű értelmezése. Példák a megújuló és a nem megújuló energiaforrásokra és azok felhasználására. A köznapi és a szakmai szóhasználat értelmezése, összekapcsolása. Halmazállapot-változások létrehozása (olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás), megfigyelése és ezek összefüggésének felismerése a hőmérséklettel, ilyen példák gyűjtése a természetben, a háztartásban, az iparban. Hőtágulás, hőterjedés, lényegének megértése a ré- portosítás. Erőmérés rugós erőmérővel. Azonosságok célirányos keresése a különféle változtatásokban. Ábrák értelmezése és a közös megkeresése a felismertekben. Gyakorlati és tanórai tapasztalatok felidézése, összekapcsolása. Megfigyelt kísérletek közös értelmezése. Gyakorlati alkalmazások elemzése és azokban a közös jellemzők keresése. Alsó tagozat: Környezetismeret. Természetismeret: 1. fejezet: halmazállapot, halmazállapotváltozások

26 Mi a fény? Miért látjuk a környezetünkben levő testeket? Miért fehér az egyik és miért színes a másik fénysugár? Mi a sötétség? Mi lenne, ha kialudna a Nap? A fény tulajdonságai és kölcsönhatásai. A színek. szecskeszerkezet ismeretében. A lassú és a gyors égés megkülönböztetése. A tűzveszélyes anyagokkal való bánásmód és a tűz esetén szükséges teendők elsajátítása, gyakorlása. A fény tulajdonságainak (terjedés, visszaverődés, elnyelés) felismerése, kölcsönható képességének és így anyagi voltának megértése. A fény, mint a látás, a tájékozódás segítője. A fény, mint az élet egyik feltételének vizsgálata. Hétköznapi és kísérleti tapasztalatok összehasonlítása, a közös vonások kiemelése. Kísérletek megfigyelése és közös értelmezése. A tapasztaltak fontosságának felismerése. Az eddigi tapasztalatok rendszerezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak Hőmérséklet, mozgás, hely-, helyzetváltoztatás, mágnes, elektromosság, vonzás, taszítás, gravitációs kölcsönhatás, a fény, a hőtágulás, hőterjedés, energia, energiaváltozás, energiahordozó, energiagazdálkodás, energiatakarékosság. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok A Föld és a világegyetem Órakeret 11 óra A Nap látszólagos napi járása, a Nap, mint energiaforrás, időjárás, hőmérséklet, csapadék, szél Állandóság és változás a Naprendszerben Átfogó kép kialakítása a Naprendszer felépítéséről, Földünknek a Világegyetemben elfoglalt helyéről. A Nap, a Föld és a Hold mozgásai, a közöttük levő kölcsönhatások és következményeik vizsgálata. A természeti környezet jelenségeinek a Hold fényváltozásainak, a napszakok, évszakok és az

27 éghajlati övezetek kialakulásának - magyarázata. A légköri alapfolyamatok közötti oksági összefüggések feltárása. Természeti törvények felismerése, alkalmazása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor Éghajlati diagramok, tematikus térképek értelmezésének megismerése. A klímaváltozás és az emberi tevékenység közötti összefüggés felismerése, a személyes felelősség tudatosítása Kopernikuszi heliocentrikus világkép tudománytörténeti jelentőségének indoklása, a tudományos megismeréshez kötődő történelmi szemlélet formálása Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Ismeretek Fejlesztési követelmények Tanulói tevékenységek Kapcsolódási pontok Hogyan épül fel a világegyetem? Mi a különbség a csillag, a bolygó és a hold között? Mennyi idő alatt érhetnénk el a Napot és a hozzánk legközelebb eső csillagot űrrepülővel? Van-e élet a Földön kívül is? Miért látjuk másnak a csillagos égboltot a különböző évszakokban? Mi a Nap jelentősége? A Föld helye a Naprendszerben és a Világegyetemben Égitest, csillag, bolygó, hold Sarkcsillag, csillagképek A Naprendszer felépítése A Nap jelentősége A Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított helyzete, kölcsönhatásai A Föld a Naprendszer és a világegyetem közötti hierarchikus kapcsolat felismerése Az égitestek hasonlóságainak és különbségeinek azonosítása Tájékozódás a csillagos égbolton. A változások okainak feltárása A Nap, mint csillag értelmezése A Naprendszer tagjainak megismerése A Napközpontú világkép, Kopernikusz tudománytörténeti A hierarchikus kapcsolatok ábrázolása halmazokkal Megfigyelések a csillagos égbolton Göncöl szekér felismerése Egyszerű csillagtérképek használata A Naprendszer egyszerű modellezése. Napközpontú világkép ábrázolása rajzban Matematika: Ismeretek rendszerezése: Fogalmak egymáshoz való viszonya Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok ismerete Gondolkodás: Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert

28 Lehet-e élni a Holdon? Miért mindig ugyanazt az oldalát látjuk a Holdnak? Miért változik a Hold alakja? Mi a holdfogyatkozás oka? Mi bizonyítja a Föld gömb alakját? Mi van a Föld belsejében? Melyek az élet feltételei a Földön? Miért változnak a napszakok és az évszakok? Milyen gyorsan mozog a Föld? Miért nem A Hold és mozgásai A Hold fényváltozásai és a holdfogyatkozás A Föld alakja és mozgásai, a Föld gömbhéjas szerkezete jelentőségének megértése A forgás és a keringés időtartamnak megegyezése A Föld, a Nap és a Hold helyzete és a Hold fényváltozásai közötti összefüggés feltárása A holdfogyatkozás feltételeinek megértése A Föld mozgásai és a napi, évi időszámítás összefüggéseinek megértése A Föld Nap körüli keringésének és a tengelyferdeség szerepének felismerése az évszakok kialakulásában A napsugarak hajlásszöge és a felmelegedés közötti összefüggés felismerése Naprendszerről gyűjtött adatok rendszerezése Búvárkodás könyvtárban vagy interneten: Kopernikusz tudománytörténeti szerepe A Hold mozgásainak modellezése A Hold fényváltozásainak megfigyelése, rögzítése A holdfogyatkozás kísérleti bizonyítás Űrkutatással kapcsolatos információk gyűjtése az interneten A Föld mozgásainak modellezése Nap és Föld helyzetének modellezése a különböző napszakokban és évszakokban A napsugarak szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása) Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés: a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemi közötti ok-okozati, általánosegyes vagy kategória-elem viszony magyarázata Informatika: Információkeresés az interneten Matematika: Ismeretek rendszerezése: Fogalmak egymáshoz való viszonya Rendszerezést segítő

29 érezzük? Miért van a sarkvidékeken hideg, a trópusokon meleg? Hogyan készül az időjárás jelentés? Miért van télen hideg, nyáron meleg? Miért változik a hőmérséklet napközben? Miért van hidegebb a magas hegycsúcsokon, mint az alacsonyabb területeken? Hogyan keletkezik a szél és a csapadék? Éghajlati övezetek Időjárás, éghajlat és elemeik: napsugárzás, hőmérséklet, csapadék, szél Légköri alapfolyamatok: felmelegedés, lehűlés, szél keletkezése, felhőés csapadékképződés, csapadékfajták, víz körforgása és halmazállapot-változása A Föld gömb alakja, a napsugarak hajlásszöge és az éghajlati övezetek közötti összefüggés felismerése Éghajlati övezetek megnevezése elhelyezkedésük alapján. Jellemzőik összehasonlítása A hőterjedés fajtái és az időjárás közötti összefüggés értelmezése A napsugarak hajlásszöge és a hőmérséklet napi illetve évszakos változási közötti összefüggés értelmezése A fizikai törvényszerűségek hajlásszöge és a felmelegedés közötti összefüggés kísérleti bizonyítása Éghajlati vezetek felismerése a kontinensek térképén, kontúrtérképeken A napi, évi középhőmérséklet, napi és évi közepes hőingás számítása Éghajlati diagramok elemzése Az időjárási elemek észlelése, mérése. Az észlelés, mérés tervezése. A mért adatok rögzítése, ábrázolása A csapadék és a szél keletkezésének leírása. ábra vagy modellkísérlet alapján eszközök és algoritmusok ismerete Gondolkodás: Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása) Magyar nyelv és irodalom:

30 Hogyan védjük magunkat villámláskor, hóviharban, hőségben, szélviharban? Milyen tényezők befolyásolják az éghajlatot? Veszélyes időjárási jelenségek: villámlás, szélvihar, hóvihar, hőség Éghajlatmódosító tényezők: földrajzi szélesség, óceánoktól való távolság, domborzat Magyarország éghajlata: száraz és nedves kontinentális éghajlat felismerése a csapadék és a szél keletkezésének vizsgálata során Az időjárás és a gazdasági élet közötti kapcsolat bizonyítása konkrét példákon keresztül Ismeretek gyakorlati alkalmazása a veszélyhelyzetek elkerülése érdekében Csapadékfajták felismerése a képek alapján Időjárás jelentések értelmezése. Önálló következtetés az időjárási helyzetkép alapján. Az előrejelzések beválásának követése A várható időjárásnak megfelelő öltözet tervezése Villámlás modellezése kísérlettel Hazánkban előforduló szélsőséges időjárási jelenségek gyűjtése búvárkodás könyvtárban és az interneten Mi jellemzi hazánk éghajlatát? Milyen jelek utalnak az éghajlat Éghajlamódosító tényezők felismerése példákban Éghajlatjellemzés algoritmusának megismerése Éghajlati diagramok, éghajlati térképek információtartalmának Éghajlati diagramok, éghajlati térképek elemzése, az időjárási elemek térbeli, időbeni változásainak felismerése, magyarázata

31 megváltozására? Miért melegszik bolygónk hőmérséklete? Melyek ennek a veszélyei? Mit tehetsz az éghajlat védelmében? leolvasása, az adatok értelmezése A légkör általános felmelegedésének helyi és globális következményeinek felismerése példákban Időjárást előrejelző állatok, népi megfigyelések és valóságalapjuk kutatása Plakát készítése éghajlat védelmében Kulcsfogalmak/fogal- mak Topográfiai fogalmak Égitest, csillag, bolygó, hold, Hold fényváltozásai, holdfázis, tengelyferdeség, Föld mozgásai: tengely körüli forgás, Nap körüli keringés, napszakok és évszakok váltakozása, gömbhéjas szerkezet, éghajlati övezet, éghajlat, kontinentális éghajlat, napi és évi középhőmérséklet, napi hőingadozás, évi közepes hőingadozás, felhő-és csapadékképződés, csapadékfajták, víz körforgása. Világegyetem, Naprendszer, Nap, Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Vénusz, Neptunusz, Szaturnusz, Uránusz, Hold Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok Élet a kertben A tavaszi kert Órakeret 8 óra A talaj, a víz a levegő alkotói, jellemzői, éghajlat elemek, Magyarország éghajlata, évszakok jellemzői, életfeltételek, a növényi szervek feladata, főgyökérzet, fás és lágy szár, főeres, összetett levél, virág, porzás, termős virág, virágzat, termés részei, bogyótermés, termény, zöldségféle kultúrnövény, ízeltlábú, pete, lárva, báb, kifejlett állat, teljes átalakulás A tavaszi kertben bekövetkező változások felismerése, magyarázata A kert néhány jellegzetes kultúrnövénye és felismerésük fontosságának tudatosítása A zöldségfélék, dísznövények származása környezeti igénye termesztése (tartása) termőhelye valamint szerveinek felépítése, működése és hasznosítása közti oksági összefüggések felismerése, magyarázata, példákkal történő bizonyítása A zöldségfélék tápanyagtartalmának, az egészséges táplálkozásban és a népélelmezésben betöltött

32 szerepének megismerése, fogyasztásuk egészségügyi szabályainak elsajátítása A kártevők és kártételük felismerése A kertben élő gerinctelen állatok küllemének, testfelépítésének, életmódjának megismerése, a felépítés működés oksági kapcsolatainak, valamint az életközösségben betöltött szerepük tudatosítása A biokultúra, mint érték- és egészségvédő növénytermesztési mód fontosságának felismerése, szemléletének elsajátítása A rendezett és esztétikus környezet iránti igény felkeltése Az ember személyes felelősségének felismertetése a környezet alakításában A szerkezet és a működés összefüggéseinek felismerése a virágos növények testfelépítésén keresztül. A felépítés és a működés kapcsolatának megfigyelése a növények testfelépítésének példáján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Ismeretek Fejlesztési követelmények Tanulói tevékenységek Kapcsolódási pontok Miként befolyásolják a környezeti változások a növények életfolyamatait? Hogyan lesz a virágból termés? Miért fontos a növények és környezettel szembeni igényük ismerete? Miként függ össze a növényi szervek módosulása az élettartammal? Az életfolyamatok változásai Az ismert zöldségfélék: a vöröshagyma és a burgonya környezettel szembeni igénye, testfelépítése, élettartama, népélelmezésben betöltött szerepe Az évszakok éghajlati elemek életfeltételek növényfejlődés oksági összefüggéseinek tudatosulása A növények igénye termesztése, valamint a szerveik felépítése működése közti oksági összefüggések felismerése A termés és a termény megkülönböztetése Ábraelemzés, szövegfeldolgozás Megfigyelések végzése, feljegyzések készítése (Burgonyakeményítő) Természetismeret 5. Őszi kert Matematika Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés Történelem, gazdasági és állampolgári ismeretek Tulipán származása, elterjedése Mivel magyarázható a burgonya népélelmezésben A virágok Tulipán hajtatása Kísérlet beállítása, Magyar nyelv és irodalom Szövegfeldolgozás során

33 betöltött szerepe? Minek köszönhető a tulipán rendkívüli szín és formagazdagsága? A tulipán és a szobanövények szerepe környezetünkben összehasonlítása során a hasonlóságok, különbségek felismerése tapasztalatok rögzítése információk azonosítása, összekapcsolása, rendszerezése, oksági összefüggések magyarázata A tulipán egyedfejlődése, élettartama Szervek felépítése egyedfejlődés élettartam oksági összefüggésének bizonyítása Dísznövények ápolása, átültetés Természetismeret 5. A talaj tulajdonságai Mész-sav reakció Miért kell ismerni a szobanövények igényét? Hogyan alkalmazkodott a földigiliszta és az éti csiga életmódja a környezethez? Miért kell védeni a földigilisztát? Miért fontos a kártevők és fejlődési alakjaik ismerete? Milyen veszélyt jelenthet a túlzott vegyszerhasználat? A szobanövények ápolása, gondozása A kert gerinctelen állatainak, a földigiliszta és az éti csiga külleme, testfelépítése, életmódja és az életközösségben betöltött szerepe A kert kártevői: burgonyabogár, meztelen csigák A kártevők elleni védekezés természetes és vegyszeres formái A vegyszerhasználat A szobanövények ápolási, gondozási ismeretének és gyakorlatának elsajátítása, alkalmazása a mindennapokban Reális megítélésük fontossága A kifejlett állatok és fejlődési alakjuk küllemének és életmódjának ismerete Biokultúra iránti igény felkeltése Az egészséges Balesetmentes eszközhasználat Megfigyelések, vizsgálódások Földigiliszta talajjavító tevékenysége Csigaház mésztartalmának kimutatása Kártevők életmódjának és az ellenük való védekezés gyakorlatával kapcsolatos ismeretek gyűjtése, megbeszélése Természetes növényi levekkel, főzetekkel kapcsolatos ismeretek felkutatása az interneten Informatika Internethasználat

34 Mit jelent a szó: életközösség? Kulcsfogalmak/fogalmak következményei A kert, mint életközösség táplálkozás iránti igény kialakítása Az élőlények közötti kapcsolatok felismerése Példák gyűjtése egymásrautaltság bizonyítására Mellékgyökérzet, földbeni szár (tönk, gumó), hagyma, mellékeres levél, takarólevél, ivarlevél, petesejt, hímivarsejt, megporzás, megtermékenyítés, leples virág, toktermés, évelő növény, bőrizomtömlő, gyűrűsféreg, köpeny, zsigerzacskó, puhatestű, átalakulás nélküli fejlődés,

35 évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Felszíni és felszín alatti vizek Órakeret 7 óra Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok A víz szerepe, előfordulása a természetben, a víz tulajdonságai. Állóvizek, folyóvizek. Vízszennyezés A Környezet és fenntarthatóság fejlesztési terület részeként hazánk felszíni és felszín alatti vizeinek és jelentőségének megismerése, és a nemzeti azonosság és a hazaszeretet erősítése. A vízkészletre kifejtett egyéni és társadalmi-gazdasági hatások, a belőlük adódó problémák felismerése, megoldási módok keresése egyéni és közösségi szinten A személyes felelősség tudatosítása a vízkészlet védelme érdekében. A takarékos vízhasználat szokásrendszerének megalapozása. Átfogó kép kialakítása hazánk vízrajzáról, szemléleti térképolvasás fejélesztése. Az összefüggések, törvényszerűségek alkalmazása a logikai térképolvasás elemi lépései során. A hazai felszín alatti vízkészlet gazdagságának felismertetése. Hévizek, ásványvizek, gyógyvizek jelentőségének megláttatása Az árvizek és belvizek keletkezésének magyarázata, az ellene való védekezés formáinak megismerése A folyók felszínformáló szerepének tudatosítása. Az összefüggések, törvényszerűségek alkalmazása a logikai térképolvasás elemi lépései során A természetföldrajzi és társadalom-földrajzi folyamatok időléptéke közötti különbségek érzékeltetése Az érdeklődés felkeltése a közvetlen környezet szépségeinek, értékeinek a megismerése és a környezeti problémák iránt Problémák, jelenségek, Ismeretek Fejlesztési Tanulói tevékenységek Kapcsolódási pontok

36 gyakorlati alkalmazások követelmények Melyek az egészséges ivóvíz tulajdonságai? Mi veszélyezteti hazánk ivóvízkészletét? Milyen károkat okozhatnak a belvizek? Merre folynak a folyók? Miért kanyarognak a folyók az alföldön? Felszín alatti vizek: talajvíz, hévíz, ásványvíz, gyógyvíz jellemzői, jelentősége az ember életében, gazdasági jelentősége A belvizek kialakulásának okai és következményei, az ellene való védekezés formái Felszíni vizek: hazánk legjelentősebb állóvizei, folyóvizei. A folyók útja a forrástól a torkolatig. Vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízjárás, folyók felszínformálása Felszín alatti vizek összehasonlítása Az időjárás, a talajvízszint és a növénytermesztés kapcsolatának felismerése Felszíni és felszín alatti vizek kapcsolatának igazolása példákkal Időjárás, felszínforma és a belvízveszély közötti kapcsolat bizonyítása A legjelentősebb hazai állóvizek és folyóvizek, főfolyó, mellékfolyó és torkolat felismerése a térképen Szemléleti térképolvasás fejlesztése Kutatómunka: gyógyvizek, ásványvizek előfordulása a lakóhely környezetében Az ivóvíz (csapvíz) fizikai tulajdonságainak vizsgálata Ásványvizek összetételének leolvasása Vita az ásványvízfogyasztás elterjedéséről Búvárkodás az interneten: az elmúlt években hazánk mely részén okozott jelentős károkat a belvíz? Vizek különböző szempontú rendszerezése Vízgyűjtő terület, vízválasztó felismerése, kijelölése a térképen A folyó jellemzőinek leolvasása a térképről Vizuális kultúra: Vizek ábrázolása a festészetben Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés: a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése: a szöveg elemi közötti ok- okozati viszony magyarázata; egy hétköznapi probléma megoldása a szöveg tartalmi elemeinek felhasználásával; hétköznapi kifejezés alkalmi jelentésének felismerése Árvíz megjelenítése irodalmi alkotásokban Informatika: Információkeresés az interneten Hol építenek, és hol A vízjárás értelmezése ábra alapján, a változások magyarázata

37 rombolnak a folyók? Milyen károkat okoznak az árvizek? Hogyan előzhetők meg? Miért pusztulnak a tavak? Milyen szerepe van ebben az emberi tevékenységnek? Mi veszélyezteti a Balaton vízminőségét? Melyek a vízszennyezés forrása lakóhelyeden (környékén)? Milyen jelek utalnak a vízszennyeződésre? Árvizek kialakulásának oka, az ellene való védekezés formái Állóvizek keletkezése, pusztulása A Balaton Balaton-felvidéke vagy a Fertő-Hansági Nemzeti Park értékei Folyók tavak haszna. jelentősége Vízszennyezés okai, következményei, megelőzésének lehetőségei. Vizek védelme A felszín lejtése a folyó vízhozama, munkavégző képessége felszínformálás közötti összefüggés magyarázata Az érdeklődés felkeltése a Balaton és környezetének szépségei iránt A víz, mint erőforrás hatásainak vizsgálata a társadalmi, gazdasági folyamatokra Az emberi tevékenység által okozott környezetkárosító folyamatok, az éghajlat jellemzőivel A folyó felszínformáló munkájának modellezése Hordalék vizsgálata Árvíz- és partvédelem modellezése Árvíz pusztításának bemutatása a művészet eszközeivel Képek gyűjtése a Balaton és környezetének természeti szépségeiről, jelentősebb látnivalóiról Egy választott nemzeti park vizes élőhelyének természeti értékeinek bemutatása önálló ismeretszerzés, információfeldolgozás Helyi környezeti, természeti értékeinek, környezeti problémáinak felismerése

38 Hogyan takarékoskodhatunk az ivóvízzel otthon és az iskolában? Vizek vizsgálata, víztisztítási eljárások kölcsönhatások elemzése Megfigyelések, vizsgálatok elvégzésében, a tapasztalatok elemzésében való jártasság fokozása Információgyűjtés tanári irányítással Személyes és közösségi cselekvési lehetőségek összegyűjtése Vízminták összehasonlítása tapasztalati tulajdonságaik alapján Víztisztítási eljárások megismerése Kulcsfogalmak/fogalmak Topográfiai fogalmak Felszíni, felszín alatti vizek, talajvíz, belvíz, hévíz, gyógyvíz, ásványvíz, folyóvizek, állóvizek, főfolyó, mellékfolyó, vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízjárás, folyók felszínformálása, tó, fertő, mocsár, láp, vízszennyezés, vízvédelem. Balaton, Fertő tó, Velencei-tó, Duna, Tisza, Körös, Dráva, Rába, Szigetköz, Szentendrei-sziget, Csepelsziget, Mohácsi-sziget Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok Vizek, vízpartok élővilága Órakeret 11 óra A víz szerepe a földi életben, folyóvíz, állóvíz, vízszennyezés, vízvédelem, növények életfeltételei. Fő és mellékgyökérzet, fás-, lágy szár, főeres, mellékeres levél, porzós, termős virág, virágzat, gerinctelen állat, gyűrűsférgek, ízeltlábúak, rovarok, átalakulásos fejlődés, teljes átalakulás, gerincesek, madarak Az érdeklődés felkeltése a hazai vizek, vízpartok sajátos életfeltételei és élőlényei iránt A víz és a vízpart környezeti tényezői az ott élő élőlények igénye és területi elrendezésük összefüggéseinek, valamint sokszínű kapcsolatrendszerének megismerése

39 A vízi és vízparti élőhelyen élők életmódjának és szervezetük hasonlóságának felismerése, ökológiai magyarázata A növényi és állati szervek felépítése és működése közti oksági összefüggések tudatosulása az élőlények vizsgálata során. A természetszeretet és természetvédelem iránti elkötelezettség elmélyítése az élővilág változatosságának, sokszínűségének, sérülékenységének tudatosításával A természet jelzéseinek felismerése, értelmezése, az okok és a következmények elkülönítése az emberi tevékenység és az élettelen környezet közti kapcsolatrendszer elemzésével A hazai vízi világ megőrzésére hivatott nemzeti parkok bemutatása A vízszennyezés, forrásának és veszélyének bemutatása, a lokális vízszennyezés globális következményeinek felismerése A helyi környezeti problémák iránti érdeklődés felkeltése A személyes felelősség tudatosítása, a vízkészlet tisztaságának megőrzésében Aktív cselekvésre ösztönzés egyéni és közösségi szinten a természet védelmének érdekében Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Ismeretek Fejlesztési követelmények Tanulói tevékenységek Kapcsolódási pontok Hogyan változnak a parttól a nyílt vizekig az életfeltételek? A vízi, vízparti élőhely jellemző élettelen környezeti tényezői A vízi és vízparti élőhely környezeti tényezőinek összehasonlítása Hasonlóságok, különbségek összegyűjtése Természetismeret 5.: A víz tulajdonságai Milyen szerepük van az egysejtűeknek a vizek öntisztulásában? Miként segítik a baktériumok a vizekben játszódó anyagok körforgását? A vizek egysejtűi: zöld szemes ostoros, papucsállatka, baktériumok testfelépítése, életmódja Egysejtű élőlények hasonlóságainak, különbségeinek és a vizek öntisztulásában játszott szerepének megismerése Egysejtűek mikroszkópos megfigyelése Ábraelemzés Mivel magyarázható a növények vízszintes és függőleges tagozódása? A vízi, vízparti A vízi, vízparti növények

40 Hol és hogyan hasznosulnak a vízpartok növényei környezetünkben? Mi a tiszavirágzás és mikor zajlik? Hogyan akadályozhatjuk meg a környezetünkben a szúnyogok elszaporodását? Miként enyhíthetők a szúnyogcsípés kellemetlenségei? Mivel magyarázható nagy nyári melegben az állóvízi halpusztulás? Hogyan segíthetjük, védhetjük a megismert madarakat? Miért kell kerülni a békák kézbevételét? Miért kedvenc madarunk a fehér növénytársulások vízszintes tagozódása A vízben lebegő, gyökerező hínár, a nádas, a mocsárrétek és az ártéri erdők jellegzetes növényeinek sás, fehér fűz, nyár testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben A vízi, vízparti életközösség jellemző gerinctelen állatainak: orvosi pióca, tavi kagyló, kecskerák, szúnyogok, szitakötők; gerinces állatainak: ponty, leső harcsa, kecskebéka, vízisikló, tőkés réce, barna réti héja, fehér gólya külleme, testfelépítése, életmódja és szerepe az életközösségben Az ember és a megismert állatok kapcsolata. Védelmük igénye és térbeli elrendeződése közti összefüggés bemutatása A megismert növények felismerése, hasznosításuk bemutatása A növények környezethez való alkalmazkodásának bemutatása konkrét példákon Az állatok vízi élethez való alkalmazkodásának példákkal történő bizonyítása Állatok különböző szempontú csoportosítása Az egyedfejlődés időbeliségének érzékeltetése Az állatok felismerése faji bélyegek segítségével Vízi vízparti állatok rendszertani helyének megismerése Rendszertani kategóriák nagyságrendjének Algoritmushasználat a növények jellemzésénél Növényi részek,/levelek, testrészek) megfigyelése, vizsgálata Példák gyűjtése a környezethez való alkalmazkodásra Összehasonlítási szempontok készítése Megismert élőlények rendszertani csoportosítása rendszertani halmazábrák elemzése, készítése Tőkés réce, fehér gólya életének megfigyelése, feljegyzések készítése Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés, szövegelemek információinak azonosítása, összekapcsolása, rendezése Technika, életvitel: Nádból, fűzfavesszőből készült tárgyak környezetünkben Matematika: Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés Rendszerezést segítő eszközök, algoritmusok, osztályozás. Hierarchikus kapcsolatok ábrázolása Magyar nyelv és irodalom Ének, zene: Énekek a gólyáról

41 gólya? Miért nem helyes az élőlények megítélésénél a hasznos és káros jelző használata? Mit tehetsz, hogyan csökkentheted egyéni életviteleddel a vízszennyezést? Miért védettek a hazai béka és kígyófajok? Miért fontos meglátogatni egy nemzeti parkot? Kölcsönhatások az életközösségben: táplálkozási láncok, táplálkozási hálózatok Az életközösség veszélyeztetettségének okai és következményei: tápanyag és méreganyag koncentrálódása A vízi, vízparti életközösség védelme Vízi, vízparti nemzeti parkok neve, földrajzi helye, természeti értékeik érzékeltetése, tudatosítása Táplálkozási láncok megismerése, az életközösség egészséges fejlődésében betöltött szerepének tudatosítása Az édesvizek jelentőségének és egyre növekvő veszélyeztetettségének felismertetése Egy vízparti életközösség megfigyelése A környezetszennyezés és az ember egészsége közti összefüggés felismerése Az állatok egyedszáma, veszélyeztetettsége és védettsége közti összefüggés elemzése A nemzeti parkok (természetvédelmi területek) iránti érdeklődés felkeltése, Táplálkozási láncok készítése, táplálkozási hálózatok elemzése Figyelj és elbeszéléssel mutass be környezetedből környezetszennyező tevékenységet Terepgyakorlat: előkészület, megfigyelések, tapasztalatok rögzítése Kiselőadás készítése egy hazai béka vagy kígyófajról Látogatási terv összeállítása Technika, életvitel: Vízfelhasználás, víztisztítás, víztakarékosság Természetismeret 5. (fizikai rész): Vizsgálódáshoz szükséges eszközök, anyagok Informatika: Internet Könyvtárhasználat

42 Kulcsfogalmak/ fogalmak: meglátogatásuk szorgalmazása Egysejtű, sejtszervecskék, moszatok, telepes test, gyöktörzs, kétlaki növény, hínárnövényzet, gerinctelen, puhatestű, kagyló, ízeltlábú, rovar, rákok, gerinces, halak, kopoltyú, úszók, úszó láb, lemezes csőr, gázló láb, tépő csőr, markoló láb, lágyhéjú tojás, átalakulásos, átalakulás nélküli fejlődés, átváltozás, környezetszennyezés, vízvédelem, költöző madár, téli álom, változó testhőmérséklet Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok Alföldi tájakon Órakeret 9 óra Tájékozódás a térképen, diagramok, tematikus térképek elemzése, síkság, alföld, élőhely, életfeltétel, életközösség, fő- és mellékgyökérzet, fő- és mellékeres levél, virág, termés részei, ízeltlábú, rovar, átalakulásos fejlődés, emlős, rágcsáló, ragadozó, madár, táplálkozási lánc, táplálkozási hálózat, környezet szervezet életmód összefüggései, környezetszennyezés, élőlények bemutatásának algoritmusa Átfogó kép kialakítása alföldi tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotáról A természeti, társadalmi-gazdasági értékek megismerésén keresztül a hazához való kötődés erősítése, a nemzettudat fejlesztése Az alföldek keletkezésének vizsgálata során a folyamatok sorrendjének, időléptékének érzékeltetése. A szemléleti térképolvasás elemi készségeinek fejlesztése A környezetre kifejtett egyéni és társadalmi hatások és a belőlük adódó problémák felismertetése, megoldási módok keresése Az alföldi élőhelyek életfeltételei az élőlények életmódja és alkalmazkodása közti összefüggés ökológiai magyarázata, megértése Az életközösség tipikus növényeinek és állatainak, valamint táplálkozási kapcsolatának megismerése A termesztett szántóföldi növények igényének, testfelépítésének, termesztésének és hasznosításának

43 bemutatása Az életközösségben játszódó szabályozási folyamatok, az élőhelyek szűkülése és pusztulása közti oksági összefüggés felismertetése A kies puszták természeti értékeit őrző nemzeti parkok bemutatása Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Ismeretek Fejlesztési követelmények Tanulói tevékenységek Kapcsolódási pontok Hogyan alakultak ki hazánk alföldjei az egykori tenger helyén? Mi a futóhomok? Milyen okokkal magyarázhatók éghajlati különbségei? Mi ennek a következménye? Hazai alföldjeink keletkezése Kisalföld és az Alföld tájai, természeti adottságai A tájjellemzés algoritmusának megismerése Az alföldi tájak természeti adottságainak összehasonlítása Diagramok, tematikus térképek információtartalmának értelmezése Természeti erőforrások felismerése, értelmezése. A földrajzikörnyezeti jelenségek, kölcsönhatások felismerése, analógiás következtetés Az alföld kialakulásának modellezése Kisalföld, Nagykunság, Kiskunság kialakulásának, földrajzi helyzetének, éghajlatának összehasonlítása a térkép információtartalmának felhasználásával okok és következtetések megfogalmazása A térképi információk leolvasása, értelmezése egyéni és csoportmunkában Topográfiai fogalmak leolvasása a térképről, elhelyezése a kontúrtérképeken Matematika: Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés: megfogalmazott információk azonosítása, rendezése Matematika Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása) Gyűjtemények, tablók

44 Hogyan alkalmazkodnak a növények a mező szélsőséges környezeti feltételeihez? Miért fontos a gyógynövények ismerete? Mit kell tudni használatukról? Mivel magyarázható a parlagfű kötelező irtása? Hogyan függ össze az állatok fennmaradása a környezethez való alkalmazkodással? Miért veszélyes a mező füves területének szűkülése? A mező, mint élőhely A füves puszták jellegzetes növényei: füvek, gyógy- és gyomnövények jellemzői, jelentőségük Az életközösség állatai: sáskák, szöcskék, gyíkok, mezei pocok, mezei nyúl, fácán, egerészölyv szervezete, életmódja A Kiskunsági vagy a Az életközösség ökológiai szemléletű jellemzése Az élőhely életfeltételei és az élőlények alkalmazkodása közti összefüggés felismerése A megismerési algoritmusok és a faji bélyegek ismeretének fontossága a növények felismerésében Az állatok felismerése faji jellemzőik segítségével Életmódjuk testfelépítésük oksági összefüggésének ismerete, magyarázata A megismert állatok életközösségben betöltött szerepe és gazdasági megítélésük helyes értelmezése Táplálkozási láncok, közös összeállítása tanári irányítással, alföldi tájainkról, természeti szépségeiről, jelentősebb településeiről Példák gyűjtése a környezethez való alkalmazkodásra Megfigyelési és megismerési algoritmusok használatának gyakorlása Példák gyűjtése a környezethez való alkalmazkodás bizonyítására halmazábrák elemzése Szakszókincs használata Táplálkozási láncok rendszertani halmazok összeállítása Történelmi, társadalmi és állampolgári ismeretek: A honfoglaló magyarok háziállatai Matematika: Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés Informatika: Internethasználat

45 Mi a nemzeti parkok szerepe? Miért fontos legalább egy hazai nemzeti park meglátogatása? Hogyan lesz a búzából kenyér? Mivel magyarázható az olajtartalmú növények termőterületének fokozatos növekedése? Mi indokolja a kukorica májusi vetését? Miért nevezik az alföldeket hazánk éléstárának? Hortobágyi Nemzeti Park természeti értékei Az alföldek hasznosítása, szerepük a lakosság élelmiszerellátásában Termesztett növények: búza, kukorica, napraforgó jellegzetes szervei, termesztésük, hasznosításuk A növénytermesztés, állattenyésztés és élelmiszeripar összefüggései A növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszeripar összefüggései hálózatok felismerése A mező állatainak csoportosítása, rendszerezése A nemzeti parkok iránti érdeklődés felkeltése, értékeik megismerésének fontossága A szántóföldi növények származása termesztési igénye hazai termőhelye és a termesztési kultúra közti összefüggések felismerése, tudatosulása A növényi szervek környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodásának igazolása példákkal A megismert kultúrnövények egészséges táplálkozásban betöltött Látogatás a legközelebbi nemzeti parkban vagy Egy választott nemzeti park természeti értékeiről kiselőadás készítése, képek gyűjtése, tabló összeállítása Megismerési algoritmusok használata A búza aratásától a kenyérkészítésig a feldolgozás mozzanatainak megismerése, tevékenységek sorrendbe állítása Szakszókincs alkalmazásának gyakorlása Képek, újságcikkek gyűjtése a kultúrnövények gazdasági értékéről, termesztéséről és

46 Miért korlátozódik kis területre az alföld természetes életközössége? Hogyan találhatjuk ki a táj elhelyezkedéséből, természeti adottságaiból, milyen növényeket termesztenek, tenyésztenek ott? Kulcsfogalmak/fogalmak Topográfiai fogalmak szerepének bemutatása A természeti és kultúrtáj összehasonlítása. A tájalakítás elemeinek felismerése A környezeti igény és a növény termesztése közötti összefüggés feltárása, a talaj és az éghajlati adottságok, mint erőforrások elemzése A természet- és társadalomföldrajz jellemzők kapcsolatrendszerének feltárása felhasználásáról Logikai láncolatok kialakítása: földrajzi helyzet éghajlat növénytermesztés állattenyésztés ipar Vita: a természeti táj átalakításának előnyeinek és hátrányainak megvitatása Szeged, Debrecen, Győr képes ismertető szerkesztése a legjelentősebb látnivalókról Síkság, alföld, feltöltődés, természeti erőforrás, fűfélék, koronagyökér, takarólevél nélküli virág, fészek-, kalász torzsavirágzat, szemtermés, kifejlés,, hüllő, rágcsáló Alföld, Kisalföld, Duna-Tisza-köze, Tiszántúl, Mezőföld, Kiskunság, Nagykunság, Hortobágy, Szeged, Kecskemét, Debrecen, Győr Tematikai egység/ Fejlesztési cél Hegyvidékek, dombvidékek Órakeret 11 óra Felszínforma, síkság, alföld, dombság, hegység, völgy, medence, folyók felszínformálása, homok, lösz,

47 Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok barnaszén, feketekőszén, kőolaj, földgáz, környezetszennyezés, talajpusztulás. Főgyökérzet, főeres levél, összetett levél, bogyótermés, rovar, bogár, teljes átalakulásos fejlődés egynyári, kétnyári, évelő, természeti erőforrások társadalmi, gazdasági folyamatok összefüggései, éghajlati diagramok, éghajlati térképek elemzése Átfogó kép kialakítása hegyvidéki és dombvidéki tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természetitársadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotáról A külső és belső erők egyensúlyának felismerése a földfelszín mai képének kialakításában. A természeti erőforrások éghajlat, talaj, ásványkincsek jelentőségének tudatosítása. A természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági folyamatok összefüggéseinek bizonyítása, következtetések levonása. A logikai térképolvasás megalapozása A hazaszeretet elmélyítése hazai tájaink szépségeinek és értékeinek a bemutatásával A földrajzi tér megismerési módszereinek továbbfejlesztése. Az információgyűjtéshez szükséges eszközök (térképek, diagramok, szövegek, adatsorok) használatában való jártasság és a szemléleti térképolvasás készségeinek fejlesztése A földfelszín kialakulása és az ember termelő tevékenysége során végzett tájátalakítás időléptéke közötti különbség érzékeltetése. Az emberi tevékenység által okozott károk és a megelőzés lehetőségeinek megismerése, a személyes felelősség tudatosítása Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Hogyan keletkeztek hazánk hegységei? Hogyan működnek a vulkánok? Ismeretek A belső erők szerepe a hegységképződésben: gyűrődés, vetődés, vulkánosság Fejlesztési követelmények A földfelszín kialakulásában résztvevő folyamatok elemzése, a folyamat eredményeként létrejött formakincs kapcsolatának feltárása Tanulói tevékenységek Gyűrődés, vetődés, vulkánosság modellezése, az általuk létrehozott szerkezeti formák ábrázolása homokasztalon Hazai röghegységek és vulkanikus hegységek beazonosítása a Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés: a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemi közötti ok-

48 Örökéletűek-e a hegyek? Hogyan formálja a víz, a szél és a jég Földünk felszínét? Mikor végez a szél, a víz építő munkát, mikor romboló munkát? Miről ismerhetjük fel az egyes kőzeteket? Hogyan használjuk az egyes kőzeteket? Milyen jelek utalnak a hegységek vulkanikus eredetére? Mi az oka annak, hogy a Mátrában gyakran található forrás, míg a Bükkben csak a hegy lábánál? A külső felszínformáló erők: víz, szél, jég, hőmérsékletingadozás hatásai. A lepusztulás szállítás lerakódás feltöltődés kapcsolata Kőzetek vizsgálata Az andezit, bazalt, mészkő, homok, lösz, barnaszén, feketekőszén jellegzetes tulajdonságai, felhasználásuk Az Északiközéphegység és a Dunántúliközéphegység természeti adottságai, tájai Aprózódás és a mállás közti különbség azonosítása A külső és a belső erők közti különbség feltárása Néhány jellegzetes hazai kőzet felismerése, összehasonlítása, csoportosítása Az Északi-középhegység és a Dunántúliközéphegység irányított összehasonlítása Alföldek és a hegyvidékek éghajlatának összehasonlítása, a térképen A belső és a külső erők és hatásaik megnevezése, felismerése példákban A víz, a szél építő és romboló munkájának bizonyítása kísérlettel Hipotézisalkotása felszín átalakulásával kapcsolatosan lepusztulás, szállítás, lerakódás, feltöltődés kapcsolatának értelmezése Kőzetek irányított leírása A kőzetek tulajdonsága és használhatósága közti kapcsolat megfogalmazása Kőzetek tulajdonságainak igazolása kísérletekkel Az Északi- és a Dunántúli-középhegység tagjainak megnevezése, körülhatárolása a okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata Matematika: Ismeretek rendszerezése: Fogalmak egymáshoz való viszonya Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok ismerete Gondolkodás: Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása) Földünk és környezetünk: 8. évfolyam, Magyarország

49 Melyek a Bükki Nemzeti park értékei? Melyek a hegyvidékek természeti kincsei? Hogyan következtethetünk a természeti adottságokból a gazdasági életre? Hogyan alakítja át a táj arculatát a gazdasági tevékenység során az ember? Bükki nemzeti park értékei Élet a hegyvidékeken. A természeti erőforrások és az általuk nyújtott lehetőségek Az erdő gazdasági jelentősége, napsütötte déli lejtők szőlőtermesztés, borászat Ásványkincsek és ipari felhasználásuk Az ember gazdasági különbségek okainak feltárása az éghajlati diagramok, éghajlati térképek információtartalmának elemzésével A mészkő és a vulkanikus hegységek viszonya közti különbségek indoklása A természetes növénytakaró övezetes változásának magyarázata Természeti erőforrások és a társadalmigazdasági kapcsolatok felismerése A természeti erőforrások alapján következtetések levonása Logikai térképolvasás fejlesztése A gazdálkodás természeti feltételeinek, az erőforrások hasznosításának változásai A gazdálkodás természeti feltételeinek, térképen A két táj természeti adottságai közötti hasonlóságok és különbségek azonosítása A tájbemutatás algoritmusának alkalmazása Önálló ismeretszerzés, információ feldolgozása a nemzeti park bemutatása során Információk leolvasása a térképről, következtetések megfogalmazása A természeti erőforrások és a gazdasági folyamatok közötti összefüggések megfogalmazása, általánosítás, bizonyítása konkrét példákkal Konkrét példákkal bizonyítani a

50 Melyek a hátrányai? tevékenységének következményei. A táj arculatának változása az erőforrások hasznosításának változásai gazdálkodás, az erőforrások hasznosításának változásait Miért a nyugati országrész a legcsapadékosabb? Mi ennek a következménye? Olvasd le a térképről: Melyek a dombvidékek természeti erőforrásai? Milyen gazdasági ágazatok a jelentősek és miért? Dunántúli-dombság éshegyvidék, Nyugatiperemvidék természeti adottságai, tájai Élet a dombvidékeken. természeti erőforrások Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül A nyugati tájak és az Alföld éghajlati jellemzőinek összehasonlítása éghajlati térképek és diagramok információtartalmának felhasználásával. Az eltérés okainak feltárása A víz felszínformáló szerepének igazolása a dombvidék felszínének formálásában A táj arculatának változásainak illusztrálása képekkel, konkrét példákkal Vita: gazdasági tevékenységek előnyei és hátrányai Információ leolvasása a térképről, következtetések megfogalmazása Az egyes tájak felismerése, megmutatása a térképen Mi a biodízel? Miért előnyös a használata? Miből nyerik? Milyen szerepe van a burgonyának a népélelmezésben? Termesztett növények: lucerna, repce testfelépítése, termesztése, felhasználása, Okfejtő térképolvasás fejlesztése A dombvidékek szerepének felismerése a lakosság élelmiszerellátásában Térképi információk leolvasása,

51 Miért okoz rövid idő alatt jelentős károkat a burgonyabogár? burgonya és kártevője a burgonyabogár Az ásványkincsek és az ipar összefüggéseinek felismerése következtetések megfogalmazása, bizonyítása konkrét példákkal Miként károsítja a mezőgazdasági termelés környezetünket? Hogyan csökkenthetők a károk? A mezőgazdaság hatása a környezetre: talajpusztulás, környezetszennyezés A környezeti igény és a növény termesztése közötti összefüggés bizonyítása, a talaj és az éghajlati adottságok alapján A mezőgazdasági környezetszennyezés formáinak és hatásainak bemutatása konkrét példákon Logikai láncolat kialakítása: földrajzi fekvés éghajlat növénytermesztés állattenyésztés ipar Kulcsfogalmak/fogalma k Topográfiai fogalmak A talajpusztulás okainak és következményeinek feltárása Gyűrődés, vetődés, rög, lépcsős felszín, beszakadt árok, vulkán, kráter, kürtő, magma, magma kamra, láva, vulkáni hamu, andezit, bazalt, mészkő, belső erő, külső erő, bauxit, lignit. Gyökérgümő, pillangós virág, gumó Dunántúli-domb- és hegyvidék, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység, Nyugati-peremvidék, Bakony, Vértes, Dunazug-hegység, Börzsöny, Cserhát, Márta, Bükk, Zempléni-hegység, Aggteleki-karszt, Kékes, Alpokalja, Zalai-dombság, Somogyi-dombság, Tolnai-hegyhát, Mecsek, Miskolc, Veszprém, Pécs.

52 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok Az erdő életközössége Órakeret 12 óra Életközösség, levélhullató, örökzöld erdő, gyökérzetek, fás szár részei, gyöktörzs, összetett levél, virág részei, porzós, termős virágzat, megporzás, megtermékenyítés, termés részei, telepes testfelépítés, gerinctelen állat, ízeltlábúak, rovarok, teljes átalakulás, gerincesek, madarak, emlősök, patások, párosujjúak, kérődzők, ragadozók, megismerési algoritmusok, oksági összefüggések élőhely életmód szervezet, szervek felépítése - működése A hazai erdők szépségének, sokszínűségének megismerése, évszakokhoz kötődő változásának bemutatása Az erdő növényeinek, állatainak felismerése, bemutatása megismerési algoritmusok használatával Az erdei élőlények szerveződésének. sokoldalú kapcsolatrendszerének ökológiai szemléletű elemzése, vizsgálata A környezeti tényezők és az életközösség szerkezete, az élőhely életmód szervezet, a szervek felépítése működése valamint a táplálkozási hálózat és az élőlények életközösségben betöltött szerepe közti oksági kapcsolatok felsorakoztatása, példákkal történő illusztrálása Az életközösségre ható emberi tevékenység elemzése, az erdő gazdasági értékének bemutatása, veszélyeztetettségének felismerése Az erdő védelmét szolgáló viselkedési formák, magatartás elsajátítása. Az erdő kincseinek megőrzését segítő tevékenységben való aktív részvétel és egy hegyvidéki nemzeti park meglátogatása iránti igény kialakítása Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Ismeretek Fejlesztési követelmények Tanulói tevékenységek Kapcsolódási pontok Hogyan változik a hegyvidéken az erdő képe a magasság Hazai erdőségek földrajzi helye, kialakulása, gyakori Az erdőszintek fáinak környezeti igénye és a magassági övezetekbeni Kördiagram, ábrák elemzése

53 emelkedésével? Mivel magyarázható az övezetesség? Hogyan függ össze a fény és a páratartalom változása az erdő szintjein? Mivel magyarázható fordított arányuk? Miről lehet felismerni az egyes erdőtípusokat? Miként változik a lomberdő képe az évszakokban? Miért tudnak a fenyők a kedvezőtlenebb talajviszonyok között is megélni? Miért nincs a fenyőknek termése? Miért nem tudnak a erdőtípusaink jellemzői Az erdő, mint életközösség. Az erdő szintjei a környezeti tényezők függőleges irányú változásai Az erdőszintek legjellemzőbb növényeinek: kocsánytalan tölgy, gyertyán, bükk, erdei fenyő, gyepürózsa, erdei pajzsika, nagy seprűmoha környezeti igényei, faji jellemzői, testfelépítése, hasznosítása, az életközösségben betöltött szerepe Az erdőszéli csiperke és helye közti összefüggés megfigyelése, magyarázata A fény mennyisége és az erdőszintek kialakulása közti kapcsolat magyarázata A növények környezeti igénye és előfordulása közti oksági összefüggés példákkal történő bizonyítása A tölgy-, bükk- és fenyőerdők összehasonlítása A növények megismerési algoritmusával a növények bemutatása, főbb faji bélyegeik kiemelésével Növénytársulások hasznosságának, különbségeinek felismerése, életközösségben betöltött szerepének megértése Ehető és mérgező Szöveg és ábra ismereteinek összevetése Megfigyelési szempontok, megismerési algoritmusok használata Az oksági összefüggések bizonyítására példák gyűjtése Őszi levelekből, termésekből díszek, tablók készítése Mohanövény megfigyelése, vizsgálata Természetismeret 5.: A fény, mint életfeltétel Magyar nyelv és irodalom: Szövegfeldolgozás során információk azonosítása, összekapcsolása, rendszerezése, oksági összefüggések magyarázata Az erdő megjelenítése irodalmi alkotásokban Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya Rendszerezést segítő

54 gombák önállóan táplálékot készíteni? Hogyan csoportosítottuk táplálkozásuk alapján a gombákat? Miért előnyös az együttélés mindkét növény számára? Mi a talajban élő gombák szerepe az életközösségben? Miért nélkülözhetetlen a gombagyűjtés és a gombafogyasztás szabályainak ismerete és szigorú betartása? a gyilkos galóca faji sajátosságai A (bazidiumos) gombák testfelépítése, táplálkozása, szaporodása A gombák szerepe az életközösségben, az egészséges táplálkozásban A gombafogyasztás szabályai gombapárok összehasonlítása, hasonlóságaik veszélyének felismerése A növények és gombák táplálkozása közötti különbség magyarázata Gombák ismeretének, szerepének fontossága az életközösségben és a mindennapi életben A gombaszedés és a gombafogyasztás szabályainak ismerete, betartásuk fontossága Mit kell tudni és tenni gombamérgezés esetén Képek gyűjtése és elemzése ehető és mérgező gombapárokról Gombatest megfigyelése Gombagyűjtési, gombavásárlási tanácsadó összeállítása algoritmusok Matematikai modellek hierarchikus kapcsolatának ábrázolása Technika, életvitel: A fa megmunkálása, a fa betegségeinek tünetei Informatika: Információkeresés az interneten Miként magyarázható a mondat: Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.? Miért nem kötődik egy erdőszinthez a madarak élete? Hogyan alkalmazkodott a Az erdő gerinctelen: szarvasbogár, gyapjas lepke, erdei vöröshangya, koronás keresztes pók, közönséges kullancs és gerinces állatainak: széncinege, nagy tarkaharkály, gímszarvas, vaddisznó, Az állatok megismerési algoritmusával felismerésük, jellemzésük gyakorlása A legfontosabb oksági összefüggések életmód szervezet, szervek felépítése működése szerepe bizonyítása Pókszabásúak, rovarok: lepkék, bogarak Algoritmus, megfigyelési szempontok használatának gyakorlása Példák gyűjtése bizonyításra

55 vaddisznó szervezete élőhelyéhez? Melyek a tülkös szarv és az agancs különbségei? Miért kerüli a sűrű erdőt a fejlődő agancsot viselő állat? Mivel magyarázható a róka és az eredi fülesbagoly életjelenségeinek és szerveinek hasonlósága? Melyek az erdőjárás szabályai és miért fontos ismeretük? Hogyan előzhetők meg a kullancs által terjesztett betegségek? Melyek a Lyme-kórt jellemző tünetek? Mit kell tenni észlelésükkor? Miként függ össze a táplálkozási hálózat az életközösség biológiai róka és erdei fülesbagoly külleme, testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben A kullancs által terjesztett betegségek és az ellenük való védekezés A kullancs-eltávolítás fontossága, eszközei és módszerei Táplálkozási láncok, táplálékhálózat összehasonlítása Rendszertani kategóriák hierarchiájának felismerése Az erdőjárás szabályainak ismerete, betartásuk fontossága A kullancs-eltávolítás eszközeinek és használatának megismerése Az orvoshoz-fordulás szükségességének és mikéntjének ismerete A védőoltások szerepe, alkalmazásuk ismeretének fontossága A táplálkozási láncok Rovarpreparátumok, pókok testrészeinek vizsgálata, lerajzolása Tülök, agancs összehasonlítása Rendszertani halmazábrák elemzése, készítése Az erdőjárás időjárás, öltözködés megvitatása Eszközhasználat gyakorlása A kullancsirtó szerek használati útmutatóinak gyűjtése, bemutatása, megbeszélése A Lyme-kór tüneteinek összegyűjtése, bemutatása Táplálkozási láncok

56 egyensúlyával? Miért fontos a vadhúsok szigorú állatorvosi ellenőrzése? Hogyan kell felkészülni egy erdei túrára? Mikért kell az erdőben viselkedni? Miért emlegetik utolsó magyar polihisztorként Hermann Ottót? A vadgazdálkodás szerepe, jelentősége Az erdő szociális, környezetvédő szerepe, veszélyeztetettsége Hermann Ottó munkássága ismeretében bemutatni az életközösség élőlényeinek bonyolult kapcsolatrendszerét, szerepét az erdőben A vadállomány szabályozása és az élőhely védelme közti kapcsolat megértése Az erdő szerepének, hasznának, bioszférában betöltött szerepének tudatosítása A környezetszennyezés, élőhely-pusztulás következményeinek bemutatása konkrét példákon Felelősségteljes, kulturált erdőjárás szabályainak elsajátítása készítése, az erdei táplálékhálózat elemzése Az erdő fohászának megbeszélése Képek, fotók gyűjtése az erdő életéről Egy közeli erdei életközösség meglátogatása, megfigyelések végzése, feljegyzések készítése Erdővédelmi munkában való aktív részvétel Kulcsfogalmak/fogalmak Erdő, zárvatermők, nyitvatermők, harasztok, mohák, virágtalan növények, gombák, barkavirágzat, makktermés, tűlevél, spóra, tobozvirágzat, cserje, pókszabásúak, csáprágó, bogarak, fedőszárny, rágó szájszerv, lepkék, pödörnyelv, kúszóláb, vésőcsőr

57 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A természet és a társadalom kölcsönhatásai Órakeret 6 óra Természeti erőforrás, mezőgazdaság, ipar környezetszennyezés, energiahordozó, életközösség, ízeltlábú, gerinces, madár, emlős, rágcsáló, természeti erőforrás és a társadalmi, gazdasági folyamatok összefüggése, tájjellemzés, és az élőlények algoritmusa Tantárgyi fejlesztési célok A természetes és mesterséges életközösség összehasonlítása A mesterséges élőhelyen, velünk együtt élő állatok faji jellemzőinek megismerése, élőhelyük életmódjuk összefüggéseinek tudatosulása A városik fajok emberre gyakorolt kedvező és káros hatásának elkülönítése, a betegséget terjesztőkkel kapcsolatos problémák felismertetése, megoldási módok keresése, közös értékelése A természeti erőforrások társadalmi-gazdasági felhasználása során bekövetkezett változások vizsgálata. A globális problémák helyi vetületeinek felismerése. A lakóhelyi táj természeti és gazdasági-társadalmi környezetének jellemzése, a kölcsönhatások feltárása. A gazdasági ágazatok közötti egymásrautaltság megértése A helyi környezeti problémák okainak és következményeinek felismerése, aktív együttműködés a környezet védelmében A természetes és mesterséges életközösség különbségeinek megismerése, az állatok városi környezethez való alkalmazkodásának bizonyítása. A városi környezetben élő állatok szerepének tudatosítása a kórokozók terjesztésében. Az egészséges környezet megteremtésének felismerése a betegségek megelőzése érdekében. Anyag- és energiatakarékos szemlélet formálása, tudatos vásárlási szokások megalapozása, az egyéni felelősség tudatosítása a környezet védelmében Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Ismeretek Fejlesztési követelmények Tanulói tevékenységek Kapcsolódási pontok Hogyan lesz a búzából kenyér? Gazdasági ágazatok: mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás. A gazdaság természeti A gazdasági ágazatok közötti összefüggések bemutatása konkrét példákon keresztül Különböző termékek csoportosítása aszerint, hogy a gazdaság mely ágazata állította elő

58 Melyek a városi élet előnyei, hátrányai? Milyen hálózatok teszik kényelmesebbé életünket? Milyen szerepük van? Milyen előnyöket és hátrányokat nyújt a városi élőhely az állatok számára? Mivel magyarázható betegségterjesztésük? Hogyan lehet csökkenten a betegségterjesztés veszélyét? feltételei Településtípusok: tanya, falu, város jellemző képe, társadalmi, gazdasági szerepe Élet a városban A gazdasági ágazatok együttműködése Hálózatok szerepe a lakosság ellátásában (víz, energiaellátó rendszer, közlekedési hálózat) A város mesterséges életközösségének sajátos állatvilága: házi egér, vándorpatkány, csótány, feketerigó, galamb élőhelye, külleme, életmódja A települések eltérő társadalmi, gazdasági szerepének bemutatása konkrét példákon A falu és a város által nyújtott szolgáltatások összehasonlítása Vasút- és közúthálózat szerkezetének vizsgálata: előnyök, hátrányok bemutatása A városi környezetés az állatok alkalmazkodása közti összefüggés megismerése A betegséget terjesztő városi fajokkal szembeni helyes magatartás kialakítása Elszaporodásukkal kapcsolatos problémák felismertetése, megoldási módok közös Termelés, fogyasztás, nyersanyag, késztermék értelmezése Érvelés: a falu és a város előnyei, hátrányai Internetes menetrend használata az utazás tervezéséhez Példák gyűjtése betegségokozásra A veszélyt okozó állatokkal szembeni magatartás megbeszélése, gyakorlása

59 Hogyan csökkenthetők a háztartások víz és energiaköltségei? Mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés? Mi indokolja az alkalmazását? Lakóhelyed mely értékeire vagy büszke? Min szeretnél változtatni? Elszaporodásuk feltételei és következményei Háztartás anyag- és energiagazdálkodása. Víz- és energiafelhasználás Környezetszennyezés és csökkentésének lehetőségei Szelektív hulladékgyűjtés A lakóhelyi táj természetföldrajzi és gazdasági-társadalmi jellemzése értékelése A fenntarthatóságot segítő életvitel legfontosabb elemeinek bemutatása Szelektív hulladékgyűjtés szabályainak megismerése és gyakoroltatása az iskolában A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok kapcsolatának feltárása a lakóhely környezetében Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a lakóhelyen és környékén Saját háztartás anyagés energiagazdálkodás jellemzőinek elemzése Példák gyűjtése háztartások anyag- és energiatakarékosságára Hulladékgyűjtés akciótervének készítése tanulók mozgósítása A lakóhely felismerése a térképen A természeti adottságok (domborzat, éghajlat, vízrajz) jellemzőinek leolvasása a térképről A lakóhely természetföldrajzi jellemzése a tájjellemzés algoritmusának felhasználásával A lakóhely természeti értékeinek bemutatása (tabló, prezentáció, stb.) A lakóhely és környéke természeti és társadalmi erőforrásainak rendszerezése Lakóhely gazdasági értékének bemutatása Közös akciók szervezése:

60 Melyek Budapest legszebb részei? Kulcsfogalmak/fogalmak: Hazánk fővárosa Budapest. Földrajzi helyzete, gazdasági, kulturális jelentősége Szelektív hulladékgyűjtés, tanya, falu, város, Budapest értékmegőrzés, értékmentés lakóhelyünkön. Képes beszámoló készítése A főváros látnivalóinak bemutatása önálló ismeretszerzéssel és feldolgozással A világörökség részeinek bemutatása képekben Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Az ember szervezete és egészsége Órakeret 14 óra Életjelenség, testrészek, testtájak, csont, izom, táplálkozás, érzékszervek, szem, fül, orr, nyelv, érzékelés, életszakasz, betegség, egészség Tantárgyi fejlesztési célok Az emberi test felépítésével és működésével kapcsolatos meglévő ismeretek rendszerezése Az emberi testben a rész és egész viszonyának bemutatása, harmonikus együttműködésük fontosságának tudatosítása Az emberi szervezet (szervrendszerek, szervek) felépítése és működése, a környezet szervezet, az életmód és az egészségi állapot közötti oksági összefüggések feltárása, megértése, a higiénés kultúra fejlesztése

61 A kamaszkori változások bemutatás, okainak feltárása, a tennivalók megismertetése és a helyes életviteli szokások elsajátítása Az ember személyes felelősségének tudatosítása egészségének megőrzésében, sorsának, életpályájának alakításában A betegségek megelőzésének, az időbeni orvoshoz-fordulás jelentőségének tudatosítása Az egészségvédelemmel kapcsolatos információk iránti érdeklődés felkeltése, megfelelő szintű jártasság kialakítása az információ feldolgozásában, értelmezésében A reális énkép, önismeret fejlesztése, az alapvető emberi értékek, erkölcsi normák elfogadása, a velük való azonosulás Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Ismeretek Fejlesztési követelmények Tanulói tevékenységek Kapcsolódási pontok Hogyan változnak a testarányok születésünktől a felnőttkorig? Mivel magyarázható a testkép változása? Hogyan függ össze a bőr felépítése sokrétű feladatával? Mi a kamaszkori bőrelváltozások oka? Mit kell tudni és tenni a kamaszkori bőr védelmében? Testkép, testalkat, testtájak Az emberi test méretének, arányainak változása az egyedfejlődés során A bőr, mint élő határ a bőr felépítése, működése, sokrétű feladata A bőr változása a kamaszkorban Bőrápolás, kamaszkori kozmetika Az életszakaszok változásának és okainak magyarázata Testarányok és méretek összehasonlítása A bőr felépítése működése és sokrétű feladata közti oksági kapcsolat feltárása, megértése A bőrápolás kamaszkori tudni és tennivalóinak elsajátítá Adatok gyűjtése, elemzése a évesek egészségi állapotáról A bőrápolás anyagainak, eszközeinek helyes használata Öltözködési tanácsadó összeállítása A tisztálkodás napi, heti tennivalóinak megbeszélése Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés, a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése Információk azonosítása, összekapcsolása, rendszerezése A szövegelemek közti oksági kapcsolatok magyarázata Informatika: Információkeresés, adatgyűjtés és értelmezés A mozgás szervrendszere. A A mozgásszervrendszer Kutatómunka: mozgásfejlesztő Vizuális kultúra:

62 Mire kell figyelni a kiskamaszoknak mozgásszervrendszerük egészségének megőrzése érdekében? Miért fontos a rendszeres sportolás? Miért emlegetik együtt a két szót: mozgás és egészség? Hol és hogyan alakul át a felvett táplálék szervezetünk számára hasznosítható tápanyaggá? Melyek a kiskamasz tápcsatornájának jellemzői? Mit kell változtatni a magyar étrenden, hogy egészségesebb vázrendszer és az izomzat fő jellemzői A mozgásszervrendszer felépítése és működése közti kapcsolat A kamaszkori elváltozások okai, következményei, megelőzésének lehetőségei A mozgás és az egészség A táplálkozás, a légzés, a keringés és a kiválasztás legfontosabb szervei Kapcsolatok az anyagcsere életjelenségei, szervrendszerei között Az egészséges felépítése működése, kamaszkori változások terhelhetőség, edzés fejlesztő hatás közti okokozati összefüggés tudatosulása A mozgás és a fizikai, szellemi teljesítőképesség összefüggésének bizonyítása példákon Aktív sportolási igény kialakulása A táplálkozás, a légzés és a mozgás közti kapcsolatok bemutatása konkrét példákon Az anyagcsere szervrendszereinek felépítése és működése közti oksági összefüggések illusztrálása példákkal A négy szervrendszer összehangolt, harmonikus együttműködésének fontossága az egészségmegőrzésben A táplálék minősége mennyisége és a sportágak szervrendszerre gyakorolt hatásának összegyűjtése Egészséges testtartás gyakorlása álló és ülő helyzetben Tartásjavító gyakorlatok összeállítása Napirend, családi hetirend készítése Megfigyelések: pulzus megkeresése, pulzusszám mérése, mozgás légzésszám pulzus összefüggésének mérése, értelmezése, ki és belélegzett levegő összetétele Az emberi test ábrázolása, a szép testfogalma a különböző korokban

63 legyen? Miért fontos a napi 1,5-2 l folyadék felvétele? Mivel magyarázható az anyagcsere szervrendszereinek elválaszthatatlansága, harmonikus együttműködésének fontossága? Miért nélkülözhetetlenek az érzékszervek? Hogyan védhető a fül és a szem a káros környezeti hatásokkal szemben? táplálkozás alapelvei A táplálék mennyisége és minősége Az étkezések száma, aránya Az érzékszervek szerepe. A látó és hallószerv károsító hatásai, megelőzésük módja testsúly összefüggéseinek felismerése A túlzott elhízás és a kóros soványság veszélyeinek bemutatása Táplálkozási szokások, étrendek elemzése, javaslatok megfogalmazása Az érzékszervek egészségének, az érzékelési folyamatok fontosságának felismertetése a környezethez való alkalmazkodásban Az érzékszervek védelmét biztosító szokások megismerése, alkalmazása Helyes táplálkozási szokások összegyűjtése, megbeszélése Egészséges heti étrend összeállítása Táplálékpiramis készítése A szem és a fül védelmét szolgáló eszközök, szokások gyűjtése, elemzése Hogyan lesz a kisfiúból nagyfiú és a kislányból nagylány? Mi a különbség a fiúk és a lányok nemi működése között? Miként lehet és kell megóvni a nemi A férfi és a női nemi szervek felépítése, működése Serdülőkori változások A két nem testi és lelki tulajdonságainak különbségei A nemi szervek helyzetének, felépítésének és működésének hasonlóságai, különbségei A serdülő fiúk és lányok személyiségjegyeinek, jellemzőinek összehasonlítása Hasznos tudnivalók összegyűjtése, megbeszélése a személyi higiénével és az öltözködéssel kapcsolatban Menstruációs naptár

64 szervek egészségét? Miért fontos az egyes életszakaszok jellemzőinek ismerete? Miért gyakoriak a konfliktusok a serdülők életében? Hogyan oldhatók fel? Miért fontos a reális önismeret? Miért fontos a fiatalok életében a jó barát és a megfelelő baráti kör? Mivel és hogyan tudja befolyásolni a család a gyermekek személyiségének, érzelmi életének alakulását? A nemi szervek egészsége, személyi higiéniája Az egyedfejlődés szakaszai Méhen belüli és kívüli fejlődés A serdülő személyiségének jellemző vonásai Az ember értelmi képességének, érzelmi intelligenciájának alapvonásai Az önismeret és az önfejlesztés eszközei Viselkedési formák, szabályok jelentősége az ember életében Családi és társas kapcsolatok jelentősége A nemi szervek tisztántartásának fontossága, anyagainak ismerete, használatuk gyakorlatának elsajátítása Az egyes életszakaszok legfontosabb jellemzőinek bemutatása A konfliktusok okainak és következményeinek elemzése, a feloldás formáinak megismerése Az önismeret szerepének felismerése az önnevelés folyamatában Az őszinteség, a valósággal való szembenézés szerepének fontossága az önnevelésben Milyen vagyok, milyen szeretnék lenni készítése Tisztálkodási eszközök, anyagok bemutatása Fényképek gyűjtése, elemzése az egyes életszakaszokról A éves korosztály (fiú lány) jellemző szervezeti sajátosságainak gyűjtése, megbeszélése Szituációs játék egy képzelt konfliktus feloldására Alkati jellemzők összegyűjtése Milyennek látjuk egymást? megvitatása Viselkedési szabálygyűjtemény összeállítása

65 Miért fontos a veszélyforrások ismerete? Milyen viselkedéssel lehet megelőzni a veszélyt? Mi az elsősegélynyújtó feladata? Mikor és hogyan kell hívni a mentőt? Mit kell tenni, amíg a mentő megérkezik égési balesetnél, áramütésnél, mérgezéseknél, vérzéseknél, sebek ellátásánál? Miről ismerhető fel a járvány?hogyan csökkenthető a fertőzés veszélye? Mit nevezünk passzív dohányzásnak? Miért alakítanak ki ma már szinte mindenütt elkülönített dohányzó Veszélyforrások és megelőzésük lehetőségei a háztartásban, közlekedésben, sportolás közben Az elsősegélynyújtás elemi ismeretei A környezet és az ember egészsége Fertőzés, betegség, járvány. A leggyakoribb fertőző betegségek tünetei és megelőzésük módjai Lázcsillapítás és diéta Orvosi ellátással kapcsolatos ismeretek Káros szenvedélyek tudatosulása Önnevelés eszköztárának megismerése, elsajátítása Veszélyhelyzetek, kockázatok azonosítása különböző szituációkban A viselkedés és a veszélyek, balesetek közti oksági összefüggések vizsgálata Az elsősegélynyújtó feladatának megismerése és betartása A betegség tüneteinek felismerése A betegápolás alapismereteinek elsajátítása Az orvosi ellátás szakterületeinek ismerete Választás: családban, iskolában, baráti körben, közösségi térben, szórakozóhelyen stb. Megtörtént balesetek felidézése, elkerülés lehetőségének megbeszélése Mentőhívás gyakorlása Elsősegélynyújtás egyszerű anyagainak, eszközeinek használata Lázcsillapítás, betegellátás gyakorlatának megbeszélése Sebellátási, vérzéscsillapítási gyakorlatok végzése Megbeszélések témái:

66 helyet? Miért veszélyes környezetére is az alkoholfüggőség? Kulcsfogalmak /fogalmak Az alkohol, a dohányzás és a kábítószerek hatásai az ember szervezetére, személyiségére A személyes felelősség, a család és a környezet szerepének bemutatása (irodalmi példák) a függőség megelőzésében A kipróbálás és a függőség összefüggéseinek megértése Miért kezdenek el a fiatalok cigarettázni? Hogyan lehet ellenállni egy kábítószer kipróbálásának? Bőr, csont, izom, ízület, mozgásszervi elváltozás, tápcsatorna, emésztés, felszívódás, táplálék, tápanyag, normál testsúly, túlsúly, alultápláltság, légzés, tüdő, szív, vér, anyagszállítás, kiválasztás, vese, anyagcsere, anyaméh, petefészek, here, nemi hormon, hímivarsejt, petesejt, magömlés, menstruáció, nőies, férfias jelleg, érzékszerv, egészség, betegség, fertőzés, járvány, elsősegélynyújtás, életszakaszok A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Ismerje fel a különböző anyagok, testek,folyamatok tulajdonságait. Tudatosuljon bennük, hogy ezek mennyiségekkel jellemezhetők. Szerezzenek jártasságot a mérések elvégzésében.értse a tömeg és a sűrűség fogalmát a közöttük levő különbségeket. Tudja, hogy milyen életterek vannak, ismerje legfontosabb tulajdonságaikat, lássák az élővilág életében betöltött szerepüket, jelentőségüket Értse a kölcsönhatás lényegét, ismerje fel a környezetükben a kölcsönhatások különböző típusait.( termikus, mágneses, elektromos, gravitációs, kémiai és a fény ) és tudjon példát mondani ezekre. Tudja, hogy az energia mennyiség, : Ismerje fel annak változásait, következményeit. Ismerje az emberi testfelépítését, működését, főbb életszakaszait, a serdülőkor változásait, annak okait. Értse a mozgás, az egészséges táplálkozás jelentőségét a testi, lelki egészség megőrzésében.

67 Ismerje és hasznosítsa mindennapi életében a zöldség- és gyümölcsfélék táplálkozásban betöltött szerepét. Rendelkezzen a növényi és állati eredetű termékek fogyasztásának elemi szintű ismereteivel. Sajátítsa el a helyes fogyasztói magatartás alapelveit. Tudatosuljanak az egészséget veszélyeztető hatások, törekedjen ezek elkerülésére, utasítsa el függőséghez vezető szerek használatát. Értse a betegségek megelőzésének fontosságát, tudja az időbeni orvoshoz fordulás szerepét a gyógyulásban. Ismerje a környezet és egészség kapcsolatát alapozódjon meg a higiénés kultúrája. Alapozódjon meg az egészséges életvitel szokásrendszere. Rendelkezzen az elsősegélynyújtás elemi ismereteivel, legyen empatikus és segítőkész embertársaival. Formálódjon reális énképe, fejlődjön akaratereje, az, élete irányításában döntő szerepet kapjon az erkölcsi értékrendnek való megfelelés. Tudja a családi és társas kapcsolatok jelentőségét, sajátítsa el a konfliktus kezelésének technikáit. Vegyen részt egészségvédő programokban. Ismerje legjellemzőbb termesztett növényeinket, a házi és ház körül élő állatokat, tudja az ember életében betöltött szerepüket. Lássa az ember természetformáló tevékenységét a kultúrnövények kialakulásában,és az állatok háziasításában. Rendelkezzen a kulturált és emberséges állattartás, valamint az állatvédelmi szabályok betartására. Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában. Tudja a bolygó, csillag és hold hasonlóságait és különbségeit Alakuljon ki átfogó képe hazai tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotukról. Ismerje hazánk legjellemzőbb életközösségeit, az élő és élettelen környezeti tényezők egymásrautaltságát az életközösség felépítésében, működésében. Lássa az életközösségeket veszélyeztető tényezőket. Ismerje a nemzeti parkok értékmegőrző szerepét, legjellemzőbb természeti kincseit Tudjon egyszerű táplálkozási láncokat összeállítani, táplálkozási hálózatokat elemezni Magyarország természeti szépségeinek, társadalmi eredményeinek megismerése erősítse a tanuló

68 kötődését a természethez és hazájához. Ismerje fel személyes felelősségét az értékek létrehozásában és védelmében. Értse a külső és belső erők felszínformáló szerepét. Érzékelje a természeti és társadalmi folyamatok időléptéke közötti különbségeket. Tudja jellemezni a legjelentősebb növény- és állatcsoportokat, alkalmazza a hierarchikus rendszerezés elvét csoportosításuknál. Hazai tájak és az élőlények bemutatása során alkalmazza a megismerési algoritmusokat. Ismerje fel és tudja bizonyítani az élőlények vizsgálata során a környezet-szervezet-életmód, valamint a szervek felépítése és működése közötti összefüggéseket. Tudjon tájékozódni a térképeken. Értelmezze helyesen a különböző tartalmú térképek jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában. Alakuljanak ki a szemléleti térképolvasás készségei, és formálódjon az okfejtő térképolvasás képessége. Ismerje és használja a földrajzi helymeghatározás különböző módszereit. Értse az élő és élettelen természet elválaszthatatlanságát. A hétköznapokban tapasztalható jelenségek, folyamatok értelmezéséhez mozgósítsa természettudományos ismereteit és képességeit. Ismerje fel szűkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatásait. Anyag- és energiatakarékos életvitelével, tudatos vásárlási szokásaival önmaga is járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez. Képes legyen egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, ill. csoportban biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket levonni Vegyen részt olyan iskolai programokban, melyek a közvetlen környezet természeti értékeinek védelmét, gyarapítását szolgálják. Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerés iránt. Az internet és a könyvtár segítségével bővítse tudását. Fejlődjön ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási képessége, feladatmegértő- és megoldó gondolkodásuk. Életkorának megfelelően biztonsággal használja a szaktudomány nyelvezetét a folyamatok, jelenségek értelmezésekor és az élőlények bemutatásakor