a nemzeti érdek védelmében A Fidesz Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának beszámolója 2009 2011
a nemzeti érdek védelmében A Fidesz Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának beszámolója 2009 2011
tartalomjegyzék Kiadja a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoportja Felelős kiadó Gyürk András delegációvezető Szöveg és fotó Európai Néppárt Európai Parlamenti Képviselőcsoport sajtóosztály Fidesz Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoport A nemzeti érdek védelmében Gyürk András és Szájer József írása... 4 Joseph Daul köszöntője... 8 Wilfried Martens köszöntője... 10 Köszönet a határon túli képviselőknek... 12 A Fidesz Magyar Polgári Szövetség európai képviselőinek tevékenysége... 14 Áder János...14 Bagó Zoltán...18 Deutsch Tamás...22 Gál Kinga...26 Glattfelder Béla...30 Gyürk András...34 Hankiss Ágnes...38 Járóka Lívia...42 Kósa Ádám...46 Őry Csaba...50 Pelczné Dr. Gáll Ildikó...54 Schöpflin György...58 Surján László...62 Szájer József...66 A munka nem áll meg az EP kapujánál... 70
Tisztelt küldöttek! Engedjék meg, hogy rendhagyó módon értékeljük az elmúlt két évet. Mindenekelőtt azért, mert a mögöttünk hagyott időszak is rendhagyó volt. Túl vagyunk egy örömteli kormányváltáson és egy sikeres uniós elnökségi féléven. Van okunk az elégedettségre. Magyarország az elmúlt hónapokban bebizonyította, hogy nemcsak belső megújulásra képes, hanem újra megbecsült partnerré vált a nemzetközi színtéren. A pár napja véget ért magyar uniós elnökség egyértelmű siker. Januárban megfogalmazott vállalásaink túlnyomó részét teljesítettük. Ma már van uniós Roma Stratégia, életbe léphet a Duna Stratégia, és közben megerősítettük a közös gazdasági kormányzás eszközeit. Különösen örömteli, hogy befejeződtek a Horvátországgal zajló csatlakozási tárgyalások, így szomszédunk rövidesen az EU teljes jogú tagjává válhat. Az imént említett sikerekhez a brüszszeli képviselők aktív hozzájárulása is kellett. Az Európai Parlament ugyanis ma már szinte minden olyan döntésben szerepet kap, amely a Tanács napirendjén szerepel. A Fi desz KDNP képviselői sikeresen lobbiztak azért, hogy a magyar elnökség számára fontos jogszabályokat az Európai Parlament is jóváhagyja. Ebben a munkában jól jött az a szakmai tapasztalat, amelyet a delegáció az első, 2004-es EP-választás óta szerzett. Voltak olyanok is, akik velünk ellentétben az elnökség kudarcáért munkálkodtak. A hazai baloldal, miközben Magyarországon vonakodva vesz részt a törvényhozási munkában, külföldön mindent megtett az ország lejáratására. Megdöbbenéssel fogadtuk, hogy a magyar baloldal hogyan becsmérli a Szent Koronát, hogyan kritizálja az új magyar alaptörvény kezdő sorait ( Isten, áldd meg a magyart ). A körlevelekben terjesztett vádakat és hazugságokat rendre megcáfoltuk, külföldi képviselőtársainknak pedig rendszeresen hiteles tájékoztatást adtunk a magyarországi eseményekről. A sikernek megvoltak az előfeltételei. A Fidesz KDNP képviselői ugyanis a határon túli magyar politikusokkal kiegészülve erős delegációt alkotnak. Sikerült kihasználnunk az abból származó lehetőségeket, hogy a legnagyobb frakciót erősítjük (Európai Néppárt). Huszonhat nemzeti küldöttség közül a hatodik legnagyobb delegációként tevékenykedünk. Politikai súlyunk abból is lemérhető, hogy mind a néppárti frakcióvezetésnek, mind az Európai Parlament elnökségének van magyar tagja. A delegáció politikai súlyának köszönhetően minden szakbizottság munkájában részt tud venni. Ma már nincs olyan találkozó az Európai Parlamentben, amelyen ne lennénk ott. Szakmai sikereket nem csak az elnökségi félév hozott. Delegációnk sokat tett azért, hogy végre megkezdhesse munkáját az uniós alapjogi ügynökség. Ez figyelemmel kísérheti majd a határon túli magyar közösségek sorsát. Emellett erőteljesen felléptünk az energetikai ügyekben, sürgetve az importfüggés mérséklését mind uniós, mind tagállami szinten. Ha kellett, fellép- 5
6 tünk az agrárpénzek megnyirbálása ellen, ezáltal is védve a magyar gazdák érdekeit. A tiszai ciánszennyezés tízéves évfordulóján képviselőink nagy lépést tettek a cianidos technológia betiltása érdekében. A vörösiszap-katasztrófát követően pedig javaslatot tettek egy új uniós katasztrófavédelmi rendszer kiépítésére. A szakmai sikerek sorát gazdagítja, hogy delegációnkból került ki a költségvetés első olyan parlamenti jelentéstevője, aki új uniós tagországból érkezik. A fentiek mellett az is büszkeséggel tölt el bennünket, hogy delegációnk számos eredményt tudott felmutatni a fogyatékossággal élők jogvédelme terén. A sort még folytathatnánk, de a kiadvány bőségesen részletezi majd az elért eredményeket. Munkánk során nagy segítségünkre vannak az erdélyi és felvidéki képviselők. Ugyanis ők is delegációnkat erősítik, így a gyakorlatban is megvalósul a határokon átívelő magyar magyar együttműködés. A közös fellépés erősebb hangot, hatékonyabb érdekérvényesítési lehetőségeket jelent a magyarok számára. A közösségépítés ugyanakkor nem csak politikai szinten szívügyünk. Naponta teszünk azért, hogy a színvonalas magyar kulturális alkotások Brüsszelben is megjelenhessenek. Ennek érdekében szorosan együttműködünk a helyi civil szervezetekkel. Jelentős szerepünk van abban, hogy Brüsszel az egyik legjelentősebb magyar kulturális színtér lett külföldön. A brüsszeli jelenlét mellett a képviselőink az otthoni feladatokból is kiveszik a részüket. Aktív részesei a kampányoknak, fogadóórát tartanak, lakossági fórumokon vesznek részt. Felfogásunk szerint a belpolitikai szerepvállalás és az uniós érdekérvényesítés kéz a kézben járnak. Nem véletlen, hogy a jelenlegi magyar köztársasági elnök is a delegáció kötelékében tevékenykedett tavalyi megválasztásáig, s a Fidesz egyik alelnöke is a néppárti delegációt erősíti. A képviselőcsoportból került ki az elmúlt két magyarországi választás fideszes kampányfőnöke. Számos képviselő aktívan hozzájárul a budapesti jogalkotási folyamatokhoz, a delegáció elnöke pedig az új magyar alaptörvény szakmai munkálatait felügyelte. Az uniós döntéshozatal mára a magyar politikai élet szerves része lett. A sikeres helytálláshoz állandó jelenlét és következetes álláspontok kellenek. Meggyőződésünk, hogy komoly sikereket értünk el ezen a téren. Továbbra is azon dolgozunk, hogy megvédjük a nemzeti érdekeket, közben pedig erősítsük az európai együttműködést. Ezek ugyanis egymást kiegészítő törekvések. Egy erősebb Európai Unió hazánk számára is nagyobb mozgásteret, szabadságot és jólétet jelent. A Magyar Néppárti Delegáció nevében Szájer József elnök Gyürk András delegációvezető
Kedves Barátaim! A legutóbbi Fidesz-kongresszus éppen egybeesett a 2009-es európai parlamenti választásokkal. Az ezen a választáson elért kimagasló eredményével a Fidesz KDNP szövetség új európai csúcsot állított fel. Ez a kiemelkedő támogatottság a tavalyi országgyűlési választásokon újabb európai csúcsot döntött, s a szövetség 2/3-os parlamenti többséggel Európa legerősebb kormánya lett. Ezúton is szeretném kifejezni gratulációmat ezekhez a példátlan sikerekhez. A Fidesz KDNP szövetség 2004 óta elsőrangú csapattal erősítette a néppárti frakció sorait. Nem volt ez másképp a 2009-es ciklustól sem. Azóta Schmitt Pált Magyarország köztársasági elnökévé választották, Győri Enikő pedig a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkáraként fáradhatatlanul látta el a soros elnökséggel kapcsolatos feladatokat az elmúlt félévben. A néppárti frakció számára megtisztelő, hogy korábban kollégaként soraiban tudhatta őket. A Fidesz EP-delegációja meghatározó és aktív része a frakciónak. Széles körű támogatottságának köszönhetően a frakció hatodik legerősebb delegációja, melynek köszönhetően EP-alelnöki posztra is jogosult. A magyarországi és határon túli magyar néppárti EP-képviselők közötti példaértékű együttműködés és egység megtestesülése, hogy a Fidesz EP-delegációja Tőkés László erdélyi magyar képviselőt jelölte az alelnöki pozícióra. A néppárti frakcióban a magyar néppárti képviselők számos fontos tisztséget töltenek be, legyen szó bizottsági alelnöki, koordinátori, munkacsoport-vezetői vagy jelentéstevői szerepről. Külön kiemelném barátomat, Szájer Józsefet, aki mint a jogalkotásért felelős frakcióvezető-helyettes precíz munkájával a képviselőcsoport egyik motorja. A néppárti frakció büszke Járóka Líviára, aki mint az EP egyetlen roma származású képviselője az elmúlt évekbeli állhatatos munkája révén elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar soros elnökség alatt megalkotott Európai Roma Keretstratégia elindításában. Kósa Ádám mint az EP első siket képviselője szintén rendkívüli energiákat mozgósít, hogy a fogyatékosságügy kérdésében is európai programok induljanak. A korábbi évek kiváló együttműködésének szellemében, a néppárti frakció nevében ezúton is ismételten szeretném kifejezni támogatásunkat a pártszövetség és a Fidesz KDNPkormány iránt. Ahogy eddig is, a Fidesz számíthat a néppárti frakció támogatására a következő években is. Joseph Daul frakcióvezető Európai Néppárti Képviselőcsoport, Európai Parlament 9
Kedves Barátaim! A Fidesz nehéz helyzetben vette át a kormányzást a 2010-es választások után. Az új jobbközép kormány Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével mélyreható változásokat indított el, amelyek újra felívelő pályára helyezhetik az országot. Örömmel töltött el, hogy eközben Orbán Viktor, az Európai Néppárt alelnöke, és pártja, továbbra is aktív szerepet vállalt az Európa jövőjéről folytatott vitákban. Szeretném kiemelni az Európai Parlament Fidesz-delegációjának szerepét is. A 14 tagú képviselőcsoport Szájer József vezetésével Brüsszel legaktívabb szereplői közé tartozik. A fideszes képviselők kulcsfontosságú szerepet visznek az Európai Parlament által tárgyalt ügyekben. 2004 óta naponta bizonyítják, hogy képesek befolyásolni az uniós döntéseket. Szlovénia és Csehország után Magyarország volt a harmadik új tagország, amely betöltötte az uniós elnöki tisztséget. A folytatódó gazdasági és pénzügyi válság miatt a magyarok nagyon nehéz időszakban kellett átvegyék az elnöklést. A magyar elnökség újból bizonyította a Fidesz elszántságát és kitartását az európai gondolat iránt. A félév sikeres tárgyalásokat hozott számos kulcsfontosságú ügyben, például a gazdasági kormányzás, a Roma Stratégia vagy éppen a horvát csatlakozás ügyében. A magyar elnökség sikere természetesen a fideszes európai parlamenti képviselők tapasztalatának és jártasságának is köszönhető. Az Európai Unió a huszadik század egyik legcsodálatosabb vállalkozása, amely békét és jólétet biztosított az egész kontinensnek. Azért, hogy a jövő is ugyanilyen fényes legyen, véget kell vetnünk a bénultság időszakának és tovább kell erősítenünk az integrációt gazdasági és politikai értelemben egyaránt. A válságból való kilábalás és az előrelépés egyetlen módja, hogy magabiztosan kiállunk az Európai Néppárt értékei mellett. Meggyőződésem, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz európai parlamenti delegációja erős és megbízható szövetségesünk lesz ebben a küzdelemben. Wilfried Martens az Európai Néppárt elnöke 11
Tokés László Erdély Az Európai Parlament alelnöke Bauer Edit Felvidék mészáros Alajos Felvidék Sógor Csaba Erdély Winkler gyula Erdély Köszönet a határon túli képviseloknek Két évvel ezelőtt 14 fideszes képviselőt választottak az Európai Parlament tagjává, azonban a Magyar Néppárti delegáció 19 tagból áll. Munkánkat ugyanis öt határon túli képviselő is segíti. Ezúton szeretnénk nekik köszönetet mondani együttműködésükért. Nélkülük nem lehetett volna sikeres a mögöttünk hagyott időszak. Az összehangolt munka nagyobb politikai súlyt és hatékonyabb érdekérvényesítést jelent. A magyar magyar együttműködés konkrét eredményeket is hozott az elmúlt években. Közös sikerünk, hogy Tőkés László személyében ma magyar alelnöke van az Európai Parlamentnek. Egységes fellépéssel sikerült hozzájárulnunk ahhoz, hogy megkezdje munkáját az Alapvető Jogok Ügynöksége. Fontos lépés ez a történelmi kisebbségek védelme terén. A kisebbségi jogvédelem ügyében számos beadványt nyújtottunk be az uniós intézményeknek. Ezek közül érdemes kiemelni a szlovák nyelvtörvény ügyében tett tiltakozó megmozdulásainkat, valamint a magyar állampolgárság megadása kapcsán tanúsított kiállásunkat. A határon túli képviselők sokat tettek azért is, hogy megkezdhesse működését Székelyföld brüsszeli képviselete. Ezáltal tovább erősödnek a Kárpát-medencei érdekérvényesítési lehetőségek. A határon túli képviselőkkel folytatott munka nemcsak a kisebbségi jogokra terjed ki. Igyekszünk hallatni hangunkat minden olyan témában, amely térségünk több országát is érinti. Így az ő fellépésük is kellett ahhoz, hogy a tiszai szennyezés tízéves évfordulóján konkrét lépések történtek a cianidos bányászat betiltása érdekében. A határon túli képviselők emellett sokat tettek azért is, hogy teljesüljenek a magyar uniós elnökség célkitűzései. Különösen szívükön viselték a Duna Stratégia és a romák beilleszkedésére vonatkozó uniós alapdokumentum megszületését. A magyar uniós elnökség tehát közös sikerünk. Jól érzékelteti ezt, hogy az Európai Parlamentben tartott kulturális zárórendezvényeket is közösen szerveztük: az elnökségi félév felvidéki művészek kiállításával és Kárpát-medencei borászati rendezvénnyel búcsúzott. A közös rendezvények újból emlékeztettek bennünket arra, hogy az Európai Parlamentben naponta megéljük a nemzet határokon átívelő újraegyesítését. Köszönet ezért a határon túli képviselőknek. A Magyar Néppárti Delegáció 13
Áder János > > Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság > > Állampolgári Jogi, Belés Igazságügyi Bizottság A cianidos bányászat európai uniós betiltása Sokan emlékeznek még arra, hogy 2000. január 30-án a nagybányai Aurul SA román ausztrál vállalat ülepítőtavának gátja átszakadt és 100 ezer köbméter cianiddal és nehézfémmel terhelt szennyvíz került a Szamoson keresztül a Tiszába, majd a Dunába. A magyar államot ért mintegy 30 milliárd forintnyi kárt végül a szennyezésért felelős gazdasági társaság nem fizette meg, mivel a több évig tartó pereskedés alatt jogutód nélkül megszűnt. Magyarországon a tragikus emlékű tiszai ciánszennyezés 10. évfordulóján széles körű civil összefogás eredményeként, többpárti egyetértéssel 2010. január 1-jével bevezették a cianidos bányászat tilalmát. Ezen hazai előzmények után Áder János az Európai Parlamentben Tőkés László kollégájával együtt kezdeményezte a környezetre és emberi életre egyaránt rendkívül veszélyes cianidos aranybányászati technológia uniós szintű teljes betiltását. A közel féléves előkészítő munka során Áder sikeresen kötött politikai kompromisszumokat e Magyarország szempontjából kiemelt fontosságú szakpolitikai kérdésben. Ennek köszönhetően nemcsak az Európai Néppárt támogatását sikerült megszereznie, hanem végül a szocialista frakciótól kezdve a liberálisokon át a zöld, a konzervatív és a szélsőbaloldali frakcióig a döntéshozók túlnyomó többsége is az indítvány mellé állt. Az Európai Parlament plenáris ülése 2010. május 5-én végül óriási többséggel 488 igen, 48 nem és 57 tartózkodás mellett elfogadott határozatban szólította fel az Európai Bizottságot arra, hogy 2011 vége előtt kezdeményezze a cianidos bányászati technológia teljes uniós betiltását. A szavazás eredményét az európai civil szervezetek kitörő örömmel fogadták, a Bankwatch nemzetközi nem kormányzati szervezet pedig a valaha elfogadott egyik legerősebb környezetvédelmi témájú parlamenti határozat -ként jellemezte az állásfoglalást. Bár Janez Potocnik, a témáért felelős környezetvédelmi biztos egyelőre nem tett lépéseket az uniós tiltás irányába, Áder folyamatos politikai nyomásgyakorlással igyekszik a határozatnak mielőbb érvényt szerezni. Javaslat egy új európai ipari katasztrófabiztosítási rendszerre Mindannyian élénken emlékszünk a 10 ember életét követelő tragikus kolontári vörösiszaptragédiára. A 2010. október 4-én bekövetkezett katasztrófáról készült szomorú képek láttán még inkább megdöbbentő volt azzal szembesülni, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapja nem nyújt, nem nyújthat pénzügyi segítséget Magyarország számára. Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy az Uniónak nincs megfelelő pénzügyi eszköze az ilyen méretű ipari katasztrófák esetére, noha az európai szolida- 15
16 ritás elve megkövetelné, hogy ne tegyünk különbséget természeti, illetve ipari katasztrófák áldozatai között. Ezen felismerés indította Áder Jánost arra, hogy kidolgozza az új európai iparikatasztrófa-biztosítási rendszerre irányuló javaslatát. A néppárti politikus szerint az Uniónak megfelelő pénzügyi eszközzel kell rendelkeznie az azonnali és hatékony beavatkozásra, valamint a károk enyhítésére, s nem elég csupán a megelőzésre koncentrálnia. A koncepció lényege, hogy az elmúlt 10 év jelentősebb európai katasztrófáiért felelős ipari szektorokhoz tartozó vállalatok nettó árbevételük 0,2%-át fizetnék be ún. katasztrófabiztosítási díjként, amely összegekből a jövőben bekövetkező ipari katasztrófák által okozott károkat lehetne megtéríteni. A biztosítási és kölcsönelemeket is ötvöző javaslat fontos alapelve, hogy bizonyos kárértékhatárig a szennyező vállalat vagy az érintett tagállam költségvetése, efelett azonban már az uniós katasztrófabiztosítás fedezné a kárelhárítás és kártérítés, valamint az újjáépítés költségeit. Szakértői számítások szerint az olajipar, a vegyipar és néhány más potenciálisan veszélyes iparág befizetéseiből egy év alatt körülbelül 4 milliárd eurós biztosítási díj gyűlhetne össze, ami megfelelő pénzügyi fedezetet nyújtana akár még a 2000. évi tiszai ciánszennyezésnél és az idei tragikus vörösiszap-ömlésnél súlyosabb katasztrófák következményeinek orvosolására is. Mivel az uniós eszközök ezen hiányosságát több európai szereplő is felvetette már, a javaslat termékeny táptalajra hullott. A politikai egyeztetések folyamatban vannak, a javaslat támogatói között van Kristalina Georgieva nemzetközi együttműködésért, humanitárius segélyezésért és válságkezelésért felelős uniós biztos is, aki szerint ilyen innovatív ötletekre van szükség, melyek megfelelő gazdasági ösztönzők lehetnek a helyes üzleti magatartásra. Több uniós pénz magyar vonatkozású kísérleti projektekre Az európai parlamenti képviselők az uniós költségvetésről szóló tárgyalások során megfelelő többletforrások indítványozásával évente ún. kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre tehetnek javaslatot, amellyel új európai programok elindítását alapozhatják meg. A plenáris szavazás próbáját is kiállt projektekre fordítható összeget az Európai Bizottság az uniós közbeszerzés szabályai szerint nyilvános pályázatok útján ítéli oda a nyertes pályázóknak. Nem mindennapi sikert könyvelhetett el Áder János azzal, hogy az Unió 2010-es és 2011-es költségvetésében 4 kísérleti projektet is jegyezhet, összesen 5,5 millió euró (1,485 milliárd forint) értékben. Valamennyi projekt egy-egy magyar szempontból kiemelt jelentőségű közegészségügyi, illetve környe- Cím: Európai Parlament, 60 Rue Wiertz ASP 12E165 B-1047 Brüsszel, Belgium Telefon: +32 2 28 45102 Fax: +32 2 28 49102 E-mail: janos.ader @europarl.europa.eu Web: aderjanos.hu zetvédelmi probléma megoldására keresi a választ, többségük már a végrehajtás szakaszában van. Külön említést érdemel a parlagfű- és a pollenallergiák elterjedésének megakadályozását szolgáló komplex kutatási projekt, 1,5 millió euró értékben. A parlagfű terjedése komoly közegészségügyi problémát jelent számos európai országban. A legfertőzöttebb területek sorában sajnos Magyarország is szerepel Franciaország, Németország, Olaszország, Ausztria, Lengyelország és Románia mellett. Mára a parlagfűpollen határokon átnyúló terjedése olyan mértékűvé vált, ami miatt a problémára uniós szinten kell megoldást találnunk. A projekt legfőbb célja ezért az, hogy a parlagfű elleni védekezés leghatékonyabb módját kidolgozza és ezt a tudást megossza az érintett tagországokkal. Egy másik sikeres javaslat eredményeképpen a működő ivóvízbázisok klímaváltozással szembeni sérülékenységének vizsgálatára 500 000 eurót különítettek el a 2011-es uniós büdzsében. Mint köztudott, Magyarország ivóvízellátásának 90%-át felszín alatti vizek biztosítják, de hasonló adottságokkal rendelkezik Európa több másik tagállama is. A kísérlet egyik távlati célja ezért többek között az, hogy a közüzemi ivóvízellátás feltételei az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási körülmények között is biztosítva legyenek. Áder további sikeres kezdeményezése volt még A Kárpát-medence klímaváltozással szembeni sérülékenységének vizsgálata előkészítő intézkedés, 2 millió euró összeggel; és Európa elsivatagosodásának megfékezését célzó megelőző tevékenységek kísérleti projekt, 1,5 millió euró összeggel. 17
Bagó Zoltán > > Kulturális és Oktatási Bizottság > > Petíciós Bizottság Lobbi az Európai Örökség címért A politikus egy évvel ezelőtt, Schmitt Pál köztársasági elnökké választását követően lett a brüsszeli képviselőcsoport tagja. Az Európai Unió kulturális miniszterei 2011. május 19-én hoztak politikai megállapodást az Európai Örökség cím (European Heritage Label) uniós szintre emeléséről. Bagó Zoltán európai parlamenti képviselő, a területért felelős Kulturális és Oktatási Bizottság tagja komoly erőfeszítéseket tett a döntés megszületésének érdekében. A cím létrehozása a közös európai értékek megőrzésében, valamint az érdekek további érvényesítésében jelent fontos előrelépést, továbbá élénkíti a kultúrák közötti párbeszédet. A cím hozzájárul az olyan helyszínek értékének és ismertségének növeléséhez, amelyek fontos szerepet töltöttek be Európa történelmében és kultúrájában, az Európai Unió létrejöttében, ezáltal is elősegítve az európai polgárok, főként a fiatalok ismereteit Európa közös, de tagállamonként eltérő kulturális örökségéről. A nemzeti szintű kiválasztás során minden tagállam kétévente legfeljebb két helyszínt jelölhet. Az ezt követő uniós szintű kiválasztásban az Európai Bizottság egy független szakértőkből álló európai testület ajánlásának figyelembevételével jelöli ki a címet elnyerő helyszíneket. Újra napirenden az Európai Történelem Háza Az Európai Történelem Háza projekt 2011 márciusában szerepelt az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának napirendjén, ám a projekttel kapcsolatos előkészületek már évekkel ezelőtt megkezdődtek. 2011 márciusáig megválasztották a múzeumot létrehozó tudományos csoportot, melynek tagja Schmidt Mária, a budapesti Terror Háza Múzeum igazgatója, illetve kiválasztották a múzeum építészeti tervét. Az ülésen példamutatónak nevezték a budapesti Terror Háza Múzeum működését, melynek sikeréből szerzett tapasztalatokat érdemes felhasználni az Európai Történelem Háza megvalósítása során. Bagó Zoltán, a szakbizottság tagja szerint az állandó kiállításnak politikailag semlegesnek kell lennie annak érdekében, hogy minden politikai csoport jóváhagyását elnyerje. A múzeum a tervek szerint 2014 júniusa előtt nyílna meg. Nagyobb támogatás a sportnak A magyar soros elnökség legfontosabb sporttal kapcsolatos eseménye zajlott le 2011. május 24-én Brüsszelben. Az EU Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanácsának (OIKST) ülésén kerültek megvitatásra a magyar elnökség által előkészített sportszakmai dokumentumok, s elfogadták az Európai Unió Sport Munkater vét. Az elkövetkező három évben, sportszakmai te- 19
20 kintetben, a munkaterv prioritásai és cselekvési területei mentén zajlik majd az uniós szintű munka, melyben Bagó Zoltán, az EP illetékes szakbizottságának tagjaként aktívan részt vesz. A sport a Lisszaboni Szerződés elfogadásával vált olyan területté, amelyben az Európai Unió egyes esetekben kezdeményezőként léphet fel. Ezért a területért az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága felel, így a jövőbeni programok kidolgozása és a szakmai munka is jelentős részben itt zajlik. Magyarországon fontos előrelépés volt, hogy a sport támogatásával összefüggő adótörvényeket 2010-ben módosították. Ezt követően a látvány csapatsportot (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) támogató adózó a támogatási igazolásban szereplő összegig társasági adókedvezményt, illetve illetékkedvezményt vehet igénybe. A módosított intézkedésekben még nagyobb hangsúlyt kap az utánpótlás-nevelés támogatása, kikerül a támogatható körből a profi sportolók bére, viszont új jogcím az amatőr sportszervezetek versenyeztetéssel összefüggő feladataival kapcsolatos díjak szövetségen keresztül történő igénybevételi lehetősége. Cím: Európai Parlament, 60 Rue Wiertz ASP 12E210 B-1047 Brüsszel, Belgium Telefon: +32 2 28 45189 Fax: +32 2 28 49189 E-mail: zoltan.bago @europarl.europa.eu Web: bago.fidesz-eu.hu bagozoltan.fidesz.hu
Deutsch Tamás > > Költségvetési Ellenőrző Bizottság > > Regionális Fejlesztési Bizottság > > Foglalkoztatási és Szociális Bizottság Uniós küzdelem a csalás és a korrupció ellen Magyarországon a Gyurcsány-korszak mindenki számára megmutatta, mit jelent a hazugságra és csalásra épülő kormányzás. A pénzügyigazdasági válság során a világ is kénytelen volt megtanulni, hogy mik a következményei a felelőtlen vezetésnek, az ellenőrzés hiányának és a statisztikai adatokkal való visszaélésnek, a hazugságoknak. Az új magyar kormány olyan közpénzügyi szabályozást kíván létrehozni, amivel biztosítani lehet, hogy a jövőben a szocialista kormányok által követett útra többé senki se léphessen. Deutsch Tamás az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának alelnöke. A bizottság feladata a közösségi források szabályos felhasználását, illetve az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben a leghatározottabb fellépést biztosító jogszabályok létrehozása. Deutsch Tamás 2010 őszén közmeghallgatást szervezett az Európai Parlamentben. Ezen olyan előterjesztésekről volt szó, melyek az Európai Unió és az európai polgárok alapvető érdekeit és biztonságát szolgálják. A meghallgatás végére egyetértés alakult ki, melyet Deutsch Tamás így összegzett: A Lisszaboni Szerződés életbelépése, a 2014-ben kezdődő új pénzügyi perspektíva, valamint a pénzügyi és gazdasági válság körülményei együttesen vissza nem térő lehetőséget teremtenek arra, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló közösségi joganyagot és intézményrendszert, az Eurojustot, az Europolt és az Európai Csalás Elleni Hivatalt átalakítsuk és megerősítsük. A fideszes politikus volt a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) irányításával foglalkozó jelentés felelőse. Deutsch Tamás a csalás és hazugság elleni harcot tartja brüsszeli munkája egyik sarokkövének, hiszen minden magyar és európai polgárnak joga van a biztonsághoz és mindannyiunk érdeke, hogy az Európai Unió képes legyen megvédeni magát és polgárait a csalással, a hazugsággal és a korrupcióval szemben. Hatékonyabb ellenőrzés és egyszerűbb eljárások a kohéziós politikában Az Európai Unió kohéziós politikájának célja az Unió fejletlenebb területeinek gazdasági és társadalmi felzárkóztatása. Jelenleg a regionális fejlesztési politika 2013 utáni szerkezetéről folynak az egyeztetések az Európai Bizottság által 2010 novemberében nyilvánosságra hozott Ötödik Kohéziós Jelentés alapján. Az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága 2011. május 26-án szavazott az Ötödik Kohéziós Jelentésre vonatkozó európai parlamenti előterjesztésről, mely a kohéziós politika jövője szempontjából nagy jelentőséggel bír. A dokumentumhoz a legtöbb módosító indítványt Deutsch Tamás európai par- 23
24 lamenti képviselő nyújtotta be; a harminc módosító indítvány többségét az Európai Néppárt is támogatta. Deutsch Tamás módosító javaslataival felhívta a figyelmet, hogy a kohéziós politika hibáinak jelentős része a politikán kívüli jogszabályi követelményekből ered, ezért szükséges a jelenlegi bonyolult szabályozási rendszer egyszerűsítése. A regionális politikára jutó források szintjét mindenképpen fent kell tartani, mert a jól finanszírozott kohéziós politika a fejlettségbeli különbségek további csökkentésének alapfeltétele. A jelentéssel kapcsolatos költségvetési ellenőrző bizottsági véleményt 2011 áprilisában fogadták el, ennek néppárti felelőse Deutsch Tamás fideszes képviselő volt. A magyar érdekeket ebben a bizottságban is sikerült érvényre juttatni. A néppárti képviselő javasolta a jelenlegi túlbonyolított pályázati és kifizetési szabályok egyszerűsítését, valamint az ellenőrző rendszerek hatékonyságának erősítését. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság eltérő módszertant alkalmaz a hibaarány számításakor, mely komoly problémát jelentett már több uniós finanszírozású projektnél is, többek között magyarországi beruházásoknál. A költségvetési ellenőrzési szakbizottsági képviselők a szavazáson Deutsch valamennyi módosító indítványát támogatták. Megszületett az első uniós Duna stratégia Az Európai Duna Régió Stratégia a Balti Stratégia után a második uniós makroregionális stratégia. A Duna Stratégia a magyar elnökség egyik legfontosabb célkitűzése, a Közép-Európa-politika fontos eleme. A makroregionális együttműködés a szakpolitikák területi alapú összehangolására épül a régiók lehetőségeinek teljesebb kihasználása érdekében. A Duna-régió nyolc uniós tagállamot és hat másik európai országot, 115 millió embert foglal magában. Összeurópai szempontból is rendkívül értékes, mert egyre több olyan kihívással nézünk szembe, melyek csak térségeken átívelő együttműködésben oldhatóak meg. Az Európai Bizottság 2010 decemberében akciótervet és közleményt jelentetett meg a szóban forgó stratégiáról. 2010-2011 fordulóján Deutsch Tamás kezdeményezésére és irányítása mellett az Európai Bizottsághoz intézett szóbeli kérdés, majd ezt követő állásfoglalási indítvány született a Duna Stratégiával kapcsolatban. A szóbeli kérdést a frakciók külön-külön nyújtották be, azonban az állásfoglalási indítvány esetében közös szövegben sikerült megállapodni, melyet 2011 februárjában az Európai Parlament plenáris ülése nagy többséggel, 549 igen szavazattal hagyott jóvá. A Duna Stratégia végrehajtásának elindítása az Európai Tanács magyar soros elnökségének egyik legfontosabb célkitűzése. Az állásfoglalási indítvány Cím: Európai Parlament, 60 Rue Wiertz ASP 12E157 B-1047 Brüsszel, Belgium Telefon: +32 2 28 45156 Fax: +32 2 28 49156 E-mail: tamas.deutsch @europarl.europa.eu Web: deutschtamas.hu a magyar elnökség két alapelvének megfelelően (melyek szerint a Duna-régiónak egyszerre kell fejlődnie, gyarapodnia és egyben élhetőnek lennie) nagy hangsúlyt fektet a fenntartható fejlődésre, a környezet védelmére. Ugyanakkor nem téveszti szem elől, hogy a válság különösen keményen sújtotta a kelet-közép-európai régió országait, és a Duna Stratégia jelentős mértékben hozzá tud járulni a válságból való kilábaláshoz, a munkahelyteremtéshez. A Duna-stratégia megvalósítása a tagállamok jóváhagyása után indulhat meg. 25
Gál Kinga > > Állampolgári Jogi, Belés Igazságügyi Bizottság > > Emberi Jogi Albizottság > > Külügyi Bizottság Bel- és igazságügyi kérdések Gál Kinga az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának alelnökeként követi többek között a bevándorlás, menekültügy, határvédelem, adatvédelem, gyermekek jogai, illetve a nemzetközi bűnözés és áldozatvédelem kérdéseit. A Lisszaboni Szerződéssel a bizottság alá tartozó területek szinte teljes egészében az együttdöntési eljárás hatása alá tartoznak, ezzel megnövelve a bizottságban folyó ügyek számát és azok fontosságát. A képviselő követi és támogatja a balkáni országok vízumliberalizációját, Románia és Bulgária schengeni csatlakozását, és rendszeresen kiállt Szerbia vízummentességének fenntartása mellett. Ezen belül kiemelt területe az állampolgári és emberi jogok, a kisebbségi jogok védelme, illetve Szerbia, így a vajdasági magyarok uniós integrációja. Állampolgári, alapjogi és emberi jogi kérdések Az Európai Parlament 2010. decemberi plenáris ülésén nagy többséggel szavazta meg Gál Kinga jelentését az alapvető emberi jogok uniós helyzetéről. Az éves jelentés célja, hogy az EU alapjogok védelmével foglalkozó, már meglévő és a Lisszaboni Szerződés óta létező új intézményeit és mechanizmusait megvizsgálja az átláthatóság és a hatékonyság szempontjából. A cél az, hogy az uniós jogvédelmi rendszer a polgárok számára érthetőbb és elérhetőbb legyen mind uniós, mind tagállami szinten. Gál Kinga jelentésében felhívja a figyelmet, hogy e létező intézményeknek és mechanizmusoknak hatékonyan és átláthatóan kell működniük, nem részesítve sem előnyben, sem hátrányban egyes, az Alapjogi Chartában lefektetett jogokat. Nem utolsósorban a polgároknak is tisztában kell lenniük lehetőségeikkel, hogy érvényesíteni is tudják azokat. A tájékoztatás kötelessége ugyanakkor az uniós intézményeket terheli. A jelentés azokra a konkrét területekre is kitér, ahol gyors lépések és egyúttal közép- és hoszszú távú stratégiák szükségesek, többek között a roma integráció, a gyerekszegénység elleni küzdelem és a kisebbségi közösségek jogainak és nyelvhasználatának kérdéseiben. Az Európai Parlament 2010 májusában szavazta meg az Európai Uniónak az Európai Emberi Jogi Egyezményhez való csatlakozásáról szóló jelentést (erre a Lisszaboni Szerződés kötelez). A Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről Gál Kinga készített véleményt a témában. A vélemény hangsúlyozza, hogy az uniós intézmények közös felelőssége, hogy a csatlakozás valóban hozzáadott értéket jelentsen az uniós polgárok számára. A csatlakozás csakis akkor lesz sikeres, ha valóban erősíti az eddig is működő intézményeket, és semmiképpen nem veszélyeztetheti azt, ami már működik az emberi jogaink érvényesítésének területén. Az Unió 27
28 Egyezményhez történő csatlakozása folyamatban van amelyet Gál Kinga jelentéstevőként végig követ -, várhatóan idén júniusban záródnak az egyeztetések, amelyekre az Európai Parlament ismételt jóváhagyása szükséges. Ezt követheti a tagországok ratifikációjának (várhatóan) hosszabb folyamata. Gál Kinga a Külügyi Bizottság és az Emberi Jogi Albizottság tagjaként az Unión kívüli országokban is figyelemmel követi az emberi jogok érvényesülését. Így több ízben felemelte szavát a nemzeti kisebbségek, a vallási közösségek, a gyermekek védelme ügyében, történjenek a jogsértések bárhol a világban. Kisebbségi jogok 2009 őszén Gál Kinga társelnökletével újjáalakult az EP Kisebbségi Munkacsoportja (Munkacsoport a Hagyományos Kisebbségekért, a Nemzeti Közösségekért és Nyelvekért). A munkacsoport alapvető célja, hogy politikai fórumként működjön a nemzeti kisebbségeket, nemzeti közösségeket és nyelvi kisebbségeket érintő kérdések megvitatására. Egyúttal összeköttetést teremt a döntéshozók, az akadémikusok és az érintettek között. Nem utolsósorban tájékoztató tevékenységet folytat az említett közösségeket érintő problémákkal kapcsolatban és felhívja azokra a figyelmet az Európai Parlamentben is. A személyesen több mint tíz kisebbséget, öt politikai frakciót képviselő munkacsoport havonta ülésezik Strasbourgban és néha eseti üléseket tart Brüsszelben. Az elmúlt közel két évben a Munkacsoport kapcsolatot épített ki olyan nemzetközi szervezetekkel, mint például az Európa Tanács szakosított tanácsadó szervei, az EBESZ-főbiztos, az Alapjogi Ügynökség, illetve a két illetékes európai biztos asszony kabinetje. Akadémiai szinten a németországi Kisebbségi Ügyek Európai Központjával (ECMI), a bolzanói Európai Akadémiával teremtett kapcsolatot, továbbá olyan nem kormányzati szervezetekkel, mint például a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Egyesülete (MIDAS), a Sokszínűséget Támogató Hálózat (NPLD) vagy éppen az Európai Nemzetiségek Szövetségi Uniója (FUEN). A munkacsoport napirendjén szerepelt az érintett kisebbségek bevonásával többek között Dél-Tirol, a fríz nyelv védelmének ügye, a szlovákiai magyarság, az olaszországi szlovénság vagy a németországi dánok problémái. Gál Kinga következetesen lép fel a kisebbségi jogok védelméért az EP Külügyi Bizottságában Szerbia csatlakozása kapcsán is, és ez ügyben rendszeres munkakapcsolatban áll a VMSZ vezetőségével. Cím: Európai Parlament, 60 Rue Wiertz ASP 12E154 B-1047 Brüsszel, Belgium Telefon: +32 2 28 45599 Fax: +32 2 28 49599 E-mail: kinga.gal @europarl.europa.eu Web: galkinga.hu
GLATTFELDER Béla > > Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság > > Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság Erős Közös Agrárpolitikára van szükség 2013 után is! A Közös Agrárpolitikán (KAP) az 1990-es évek óta több, egymást követő reformot hajtottak végre, amelyeknek fő célja a mezőgazdasági támogatások csökkentése volt. Nem volt ez másként a csatlakozásunk óta eltelt időszakban sem. Az elmúlt évek ágazati reformjai bor-, cukor-, gabonareform következtében az európai, és így a magyar gazdák is rosszul jártak. A cukorreform miatt a csatlakozáskor meglévő öt magyar cukorgyárból négyet bezártak. 2013-ban lejárnak a jelenlegi KAP pénzügyi alapjait meghatározó uniós költségvetési megállapodások. Ezért a 2013-ban kezdődő új, hétéves uniós költségvetési időszak előtt megkezdődtek a tárgyalások a KAP 2013 utáni jövőjéről. Az Európai Parlament 2010 nyarán fogadta el első jelentését a 2013 utáni KAP-pal kapcsolatban. Ebben leszögezte: erős és európai agrárpolitikát akar, amely képes garantálni az élelmiszer-ellátás biztonságát az európaiak és a világ számára. Glattfelder Béla számos módosító javaslata is beépült a jelentésbe. Fontos eredmény, hogy az Európai Parlament állásfoglalása kimondja: a mezőgazdaság által megtermelt legfontosabb közjó maga az élelmiszer. A világ népessége 2050-re a jelenlegi 6,7 milliárdról 9 milliárdra fog nőni. Ebben a helyzetben az élelmiszer az energiához hasonlóan stratégiai cikké vált. Európának különös felelőssége van a világ élelmiszer-biztonságának garantálásában. Hiszen Európában lehet a legmagasabb szintű környezetvédelmi normák mellett, a legbiztonságosabb élelmiszert előállítani. A világ más részein csak óriási környezetpusztítással, erdőirtással lehetne növelni az élelmiszer-termelést. Ezért a KAP fő feladata, hogy az európai mezőgazdasági termelési potenciált megőrizze. A jelentés külön figyelmet szentel a mezőgazdasági árak utóbbi években megfigyelhető szélsőséges ingadozásainak. Olyan piaci szabályozó eszközökre, ill. egyes ágazatokban pl. tej, bor kínálatkorlátozó intézkedésekre lenne szükség, amelyek megvédik a gazdákat, csökkentve az áringadozások okozta veszteségeiket. Az európai élelmiszer-kereskedelem sokkal nagyobb mértékben koncentrált, mint az élelmiszerlánc többi szereplői, az élelmiszer-feldolgozók és a mezőgazdasági termelők. Egy-egy nagyobb hipermarketlánccal szemben adott esetben több száz gazdálkodó áll, akiknek ezért sokkal rosszabbak az alkupozícióik. A jelentés szerint annak érdekében, hogy a termelők javítani tudjanak versenyhelyzetükön, lehetővé kell tenni a szorosabb együttműködésüket. Ehhez azonban a mezőgazdaság területén felmentést kell adni a drákóian szigorú európai versenyszabályok alól. A harmadik országokból származó import kapcsán a dokumentum leszögezi: az Európán kívüli importtermékekre ugyanazok a szi- 31
32 gorú környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági, állatjóléti stb. követelmények vonatkozzanak, mint amelyeknek az európai termelőknek kell megfelelniük. A Közös Agrárpolitika költségvetésének megőrzését hangsúlyozó párizsi és varsói agrárminiszteri nyilatkozatban sikerült egységfrontba tömöríteni a KAP-ot támogató tagállamokat. Glattfelder Béla fontosnak tartja ezzel kapcsolatban, hogy az Európai Parlamentben elfogadott jelentés is kimondja: a mezőgazdasági támogatásokat legalább a 2013-as szinten meg kell őrizni. Csökkenteni kell a gazdák kiszolgáltatottságát! Az utóbbi időben az élelmiszer-kereskedelem koncentrálódásának folyamata Európa-szerte felgyorsult. Az élelmiszerláncok emiatt egyre nyomasztóbb erőfölénybe kerültek a gazdákkal szemben. Piaci erőfölényüket kihasználva pedig számos kedvezőtlen feltételt kényszerítenek rá a termelőkre. Európai szintű intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a termelők kiszolgáltatottsága csökkenjen. Az Európai Parlament ezért 2010 nyarán jelentést fogadott el, amelyben javaslatokat fogalmazott meg az Európai Bizottságnak az élelmiszerláncok erőfölényének visszaszorítására. Glattfelder Béla számos módosító javaslatot nyújtott be a jelentéshez, amelyek a versenyjogi szabályok módosítására, a termelői csoportok támogatására és az árak kiszámíthatóbbá tételére irányultak. Ahhoz, hogy a termelők összefogása ne ütközzön jogszabályba, mindenképpen szükség van a jelenlegi versenyszabályok módosítására. A termelők nagyobb védelmét célozza a képviselő azon módosító indítványa is, amelyik megtiltaná, hogy az áruházláncok különböző jogcímeken díjakat szedjenek. Elfogadásra került továbbá azon Glattfelder-javaslat, amely a beszerzési ár alatti értékesítés egész Európában való betiltását kezdeményezi. Az Európai Parlament által elfogadott jelentés számos olyan javaslatot fogalmaz meg az Európai Bizottság számára, amelyeknek célja az európai gazdák jövedelmi helyzetének megerősítése, az élelmiszerláncban keletkező jövedelmek igazságosabb elosztása a termelők, a feldolgozóipar és a kereskedelem között. Ennek egyik fontos eszköze lehet a mezőgazdasági termékek helyben, a helyi piacokon a termelő által közvetlenül megvalósuló értékesítése. Ez nemcsak az adott vidéki térségben teremtene munkahelyeket, hanem hozzájárulna a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, hiszen az élelmiszer nem tenne meg hatalmas távolságokat, hogy eljusson a fogyasztóhoz. Cím: Európai Parlament, 60 Rue Wiertz ASP 12E254 B-1047 Brüsszel, Belgium Telefon: +32 2 28 45889 Fax: +32 2 28 49889 E-mail: bela.glattfelder @europarl.europa.eu Web: glattfelder.fidesz-eu.hu Erősebb érdekvédelem a nemzetközi mezőgazdasági tárgyalásokon Az Európai Unió a világ legnagyobb élelmiszerimportőre, és az egyik legfontosabb élelmiszerexportőr. Az utóbbi években egyre nőtt az Európán kívülről, harmadik országokból származó agrártermékek behozatala. Ezek a termékek sokszor versenyképesebbek az európainál, mivel nem kell megfelelniük a rendkívül szigorú, jelentős többletköltségeket okozó uniós környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági és állatjóléti előírásoknak. Az Európai Bizottság a WTO keretében folyó, többoldalú, valamint a kétoldalú szabadkereskedelmi tárgyalások során több ízben is kész volt feláldozni az európai mezőgazdaság érdekeit a megállapodás érdekében. Az Európai Parlament 2011 márciusában elfogadott, a nemzetközi kereskedelem és a mezőgazdaság kapcsolatáról szóló jelentésében ezért felszólította az Európai Bizottságot, hogy ne helyezze az európai mezőgazdaság érdekeit az ipar és a szolgáltatások érdekei mögé. A WTO ún. Dohai Fordulója során az Európai Unió jelentős engedményeket tett, főként a mezőgazdaság területén, amit egyelőre a többi tárgyalópartner nem követett. A cukorral kapcsolatban a jelentés felszólítja az Európai Bizottságot, hogy ne adjon további kedvezményes cukorbehozatali lehetőségeket a kereskedelmi tárgyalások során. A 2006-os cukorreform kiszolgáltatottá tette az európai fogyasztókat a cukortermelő országoknak. A termelés visszaesése miatt jelentős cukorár-emelkedés következett be, így napjainkban a világpiaci ár meghaladja az európai belső árakat. Mivel a cukorreform következtében az EU elvesztette önellátó képességét cukorból, ma az európai fogyasztók a jóval drágább importból kénytelenek fedezni szükségleteiket. A jelentésbe beépült azon fontos követelésünk is, miszerint a harmadik országokból származó importtermékeknek ugyanazon környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági előírásoknak kell megfelelniük, mint amelyeket az európai gazdáknak kell teljesíteniük. 33
Gyürk András a delegáció vezetője > > Fejlesztési Bizottság > > Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság Biztonságosabb energiaellátás 2010 szeptemberében az Európai Parlament elfogadta a gázellátási rendeletet, amelynek központi érdeme az, hogy összehangolja a tagállamok lépéseit krízishelyzetek idején. A rendelet az Unió válasza volt a 2009-es gázkrízisre, amely során Közép-Kelet-Európában több hétre megszakadt az orosz gázszállítás. Mivel a régióban az orosz import felel a gázellátás 80%-áért, a válság érzékenyen érintette a régió iparát és lakosságát. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy az országok közötti infrastrukturális öszszeköttetések sok esetben hiányosak, így a tagállami szolidaritás nehezen működött. A jogszabály alapján az Európai Bizottság regionális vagy közösségi szintű vészhelyzetet hirdethet ellátászavarok esetén. Magyar szempontból fontos, hogy a vészhelyzet kihirdetése a tagállami hatóságok kérésére is megtörténhet. Az új rendelet alapján a tagállamoknak részletes cselekvési terveket kell készíteniük az ellátászavarok kivédésére. Ezeknek figyelembe kell venniük a regionális sajátosságokat, így Gyürk András javaslatának megfelelően a távfűtés szerepét, valamint az ellátás-ingadozásokra érzékeny iparágak tevékenységét is. A cselekvési tervek azonban nem pótolhatják az európai gázfüggést érdemben csök kentő konkrét lépéseket. A delegációvezető a 2011 májusában a Magyar Elnökség által rendezett magas szintű infrastrukturális konferencián is kifejtette, hogy az alternatív gázszállítási útvonalak kiépítése és az energiahatékonysági beruházások támogatása továbbra is megkerülhetetlen feladat. A 2009-es gázkrízis nagy pozitívuma az volt, hogy mára a nyugati országok számára is egyértelművé vált régiónk tagállamainak egyoldalú kiszolgáltatottsága és az egységes piac hiánya. Európa ugyanis felismerte, hogy az alternatív gázforrásokhoz való hozzáférés, az észak déli gázfolyosó kiépítése és régiónk energetikai elszigeteltségének felszámolása nemcsak a régió, hanem egész Európa ellátásbiztonságát növeli. A gázellátás biztonságának szavatolása érdekében 2010 májusában a Fidesz brüsszeli delegációja az Európai Bizottsághoz fordult az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz gázipari vállalatok nemrég felmerült fúziója kapcsán. Gyürk András Günther Oettinger energetikai biztos írásbeli állásfoglalását kérte a Bizottság ez ügyben tanúsított passzivitásával kapcsolatban. Átláthatóbb energiapiacok, nagyobb verseny Az Európai Parlament néppárti frakciója 2011 márciusában Gyürk Andrást nevezte ki az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló jelentés felelősének. A szabályozástervezet az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi (ITRE) Szakbizottságának legfontosabb jogalkotási dokumentuma a magyar elnöksé- 35
36 gi félév során. Magyarországon az energiakereskedelem jelentős részét kétoldalú, gyakran publikusan nem hozzáférhető ügyletek teszik ki. Ezen felül hazánk energetikai kiszolgáltatottsága is átlagon felüli, ezért elengedhetetlen, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az importszerződéseinkről és a minket érintő nemzetközi kereskedelmi tranzakciókról. A javaslat szerint egy olyan európai szintű felügyeleti rendszer kerül majd felállításra, amely lehetővé teszi a határokon átívelő gázés villamosenergia-kereskedelem uniós szintű ellenőrzését. A felügyelet célja az energiapiaci visszaélések visszaszorítása annak érdekében, hogy a fogyasztói árak alapjául szolgáló nagykereskedelmi árak stabilan, megbízhatóan és torzítás nélkül tükrözzék a piaci viszonyokat. A felügyeleti rendszer felállítása nagy előrelépést jelent a 2014-ig megvalósítandó egységes európai energiapiac irányába. A felügyelet hatálya alá tartoznak a hosszú távú szerződések is, amelyek Magyarország esetében a gázellátás jelentős részét biztosítják. Ezen túlmenően az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) a jelenleg még nem bejelentett kereskedelmi ügyletekről is információval fog rendelkezni. Ez nagyban növeli a régiónkban jelenleg még alacsony szinten lévő energiakereskedelmi átláthatóságot. A jelentést május 26-án megszavazta az Európai Parlament ITRE szakbizottsága, a delegációvezető minden módosító indítványa elfogadásra került. Az EP és a Tanács közötti tárgyalások a szavazást követően azonnal elkezdődtek annak érdekében, hogy az intézmények közötti politikai megállapodás még az Elnökség alatt megszülethessen. Megfontolt lépések az atomenergia terén Az Európai Unióban az egyes tagállamok sokrétűen vélekednek a nukleáris energiáról. Magyarországon például az energiaellátás egyik meghatározó eleme az atomenergia, hiszen a Paksi Atomerőmű hazánk villamosenergia-termelésének körülbelül 40%-áért felel. A fukusimai tapasztalatok hatására azonban több ország is újragondolhatja a nukleáris energiával kapcsolatos stratégiáját. Németország már konkrét lépéseket tett: leállította az 1980 előtt épült nukleáris erőműveit és 2022-ig bezárja a jelenleg még működő atomerőműveit. Gyürk András az Európai Bizottsághoz intézett írásbeli kérdésében kiemelte, hogy a jelenlegi helyzetben a hirtelen intézkedések ugyanolyan káros következményekkel járhatnak, mint egy esetleges katasztrófa. Éppen ezért fontos, hogy a meggondolatlan cselekvés helyett az egyes forgatókönyvek hatásairól megfelelő ismeretekkel rendelkezzünk. Máshogy nem kerülhetjük el azt, hogy az említett németországi intézkedések következményeihez hasonlóan a villamosenergia-árak megemelkedjenek, illetve hogy a normális körülmények között áramexportáló tagállamok is Cím: Európai Parlament, 60 Rue Wiertz ASP 12E209 B-1047 Brüsszel, Belgium Telefon: +32 2 28 45727 Fax: +32 2 28 49727 E-mail: andras.gyurk @europarl.europa.eu Web: gyurkandras.hu ellátásbiztonsági kihívásokkal és áramkieséssel szembesüljenek. Fontos számba venni, hogy egy esetleges stratégiaváltás milyen hatással lenne a gázpiacokra, a gázellátás biztonságára, illetve az EU-nak szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló célkitűzéseire. Magyarország esetében ugyanis az atomenergia kiváltása középtávon is csak új gázerőművek építésével és a villamosenergia-import megemelkedésével lehetséges. Ebben az esetben azonban jelentősen megugrana a kiszolgáltatottságunk és komoly ellátásbiztonsági kihívásokkal szembesülnénk. A 2011 júniusában bevezetett stressztesztek alapján az atomerőművet üzemeltető társaság a hatóság által meghatározott szempontok alapján megvizsgálja, milyen cselekvési lehetőség marad egy esetleges katasztrófa elkerülésére. A teszt azokat az eseteket vizsgálja, amikor egy nukleáris erőműnél működési zavar lép fel a szélsőséges természeti viszonyok vagy egy feltételezett terrortámadás révén, és az erőmű rendelkezésre álló biztonsági tartalékait már kimerítették. 37