Konkrementumok 40. Valódi és álkonkrementumok a szervezet egyes szerveiben képzıdött képletek nyálkahártyával bélelt üreges concrementum valódi konkrementumok álkonkrementumok a szervezetben, a nyálkahártyával bélelt üreges szervekben egyes váladékokból képzıdött szilárd képletek megjelenési formái: kı (calculus) üledék, homok (sedimentum) a konkrementum-képzıdés folyamatának neve lithiasis a kı, vagy üledék-képzıdés a szervezet váladékaiból kolloid-kémiai változások (folyamatok) miatt indul a szervezet váladékai túltelített oldatok szerves és szervetlen kolloidokat tartalmaznak az oldatokban az egyes alkotórészek egymással egyensúlyban vannak a szerves (az ún. védı-) kolloidok a szervetlen kolloidokat oldatban tartják 1
kı- és az üledékképzıdés alapját képezi ha a kolloidok egyensúlyi állapota megbomlik ezekbıl a kolloidális rendszerekbıl egyes anyagok kicsapódnak kıképzıdés kıképzı anyag organikus, vagy anorganikus savak sói, koleszterin, bilirubin, cisztin, xantin Kötıanyag fehérje- és nyálkaszerő anyag hálózatot képez és összetartja a a kıképzı anyag részecskéit A kıképzıdés mikroszkópikus kövek képzıdése microlithek ezek növekszenek változó nagyságúra ezek a mikrolithek lesznek a további anyagok kicsapódási centrumai kicsapódási centrumul szolgálhatnak még levált hámsejtek, a váladékokba került idegen testek, paraziták, egyes részei, fibrincafatok a kicsapódási centrumnak erısen aktív felülete van változásokat okozhat a kolloidális oldatokban ha egyik, vagy másik kıképzı anyag az oldatban túlságosan nagy mennyiségben van jelen a védıkolloidok nem tudják oldatban tartani mészsókat tartalmazó földdel szennyezett takarmány etetésekor túlságosan sok abraktakarmányt, korpát fogyasztó állatokban sok oxalátot tartalmazó répafej, répaszelet etetésekor anyagcsere-rendellenesség során sok cisztin, xantin, oxalát keletkezik az üreges szervekben zajló gyulladás a váladékok pangása Kialakulásuk helye elsısorban a húgyutakban alakulnak ki konkrementumok ezen kívül a nyálmirigyek kivezetı csöveiben a hasnyálmirigy kivezetı csöveiben az epehólyagban, az epeutakban a belekben a szájüregben (fogkövek) a lovak vastagbelében kialakuló kövek magnézium-ammónium-foszfátból állnak sok abrak, korpa etetése magnézium(ii)-foszfát a fehérjék rothadásakor képzıdı ammónia termékeként alakulnak ki 2
Megjelenési formák burokkövek ha közben a feltételek megváltoznak, a konkrementum további építésében egy másik típusú anyag vesz rész, vagy ugyanaz az anyag más rendezettségben folytatja a kiválást réteges szerkezető kövek facettált kövek ha egymás mellett több kı képzıdik egymáshoz fekvı felületeik lecsiszolódnak (vagy simák maradnak) 3
változásokat okozhat a kolloidális oldatokban ha egyik, vagy másik kıképzı anyag az oldatban túlságosan nagy mennyiségben van jelen az üreges szervekben zajló gyulladás a váladékok vegyhatása eltolódik olyan fermentumok válhatnak szabaddá, amelyek elbontják a védıkolloidokat a gyulladás során az üreges szerv nyálkahártyájának sejtjei, károsodnak, leválnak a kıképzıdési kicsapódási centrum a váladékok pangása 4
Álkonkrementumok a kövek méretei a kövek sorsa apró konkrementumok távoznak az üreges szervbıl egyes esetekben feloldódnak máskor széttöredeznek jelenlétük állandósul nyálkahártyával bélelt üreges szervekben többé-kevésbé szilárd képletek a keletkezésük oka más, mint a konkrementumoké váladékok besőrősödése a váladékok egyszerő besőrősödése kıszerő képzıdmények, bennük másodlagos mészsólerakódás lehet üreges szervekbe került idegen anyagok összeállása tojócsıben képzıdött tojás megrekedés a béltartalom besőrősödése káros hatása megszőkítik az üreges szerv lumenét elzáródást okoznak a nehéz kövek az üreges szerv falában összenyomatást, atrophiát, elhalást okoznak Keletkezésük helye a tonsillák árkaiban a praeputiumban a hörgıkben a légzacskó üregében Üreges szervekbe került idegen anyagok összeállásából képzıdött álkonkrementumok zootrichobezoárok lenyelt szırökbıl kérıdzık elıgyomraiban sertés gyomrában kutya gyomrában angóranyúl gyomrában tollakból, halpikkelyekbıl, kis emlısök bırébıl ragadozó madarakban (köpet) Zootrichobezoár sertés gyomrában Zootrichobezoár sertés gyomrában 5
Zootrichobezoárok kérıdzık elıgyomraiban a növekedésük befejeztével a felületükön sima bevonat képzıdhet (polírozódik) a bevonat organikus és anorganikus anyagokból (ásványi sókból) képzıdik Üreges szervekbe került idegen anyagok összeállásából képzıdött álkonkrementumok Phytotrichobezoar ló vastagbelében növényi részekbıl lovak vastagbelében a zabszemek epidermis nyúlványaiból, ún. szıreibıl kötıanyaguk: organikus és anorganikus anyagok madarak zúzógyomrában növényi rostokból (nem természetes táplálékok) phytotrichobezoarok egyenetlen felületőek szárazon könnyőek felületük szintén polírozódhat Az összecsomósodott növényi rostokból és bálamadzagokból összeálló álkonkrementumok összecsomósodott növényi rostokból madarak zúzógyomrában és bélcsatornájában természetes táplálék összecsomósodott bálamadzagokból kérıdzık elıgyomrában konglobátumok 6
A tojócsıben képzıdött tojás megrekedésekor képzıdött álkonkrementumok A tojócsıben képzıdött tojás megrekedésekor képzıdött álkonkrementumok összetett jelenség a többé-kevésbé kialakult tojás megreked a tojócsıben majd újabb tojások is képzıdnek a tojások bomló tartalma miatt fibrines izzadmány jelenik meg a tojások között (gyulladás) a tojócsı fala átépül.. A béltartalom besőrősödése A béltartalom besőrősödése Az álkonkrementumok káros hatása az üreges szerv (gyomor, bél) lumenének szőkítése eltömeszelése az üreges szerv (elıgyomrok, gyomor) kivezetı járatainak szőkítése, elzárása az üreges szerv falának elhalása következmény: ileus (bélelzáródás) felfúvódás 7