FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.4 Csatornatisztítás során keletkező biológiai aeroszolok egészségkárosító hatása Tárgyszavak: csatornatisztítás; biológiai anyag; aeroszol; fertőzés; kórokozó; baktérium; penészgomba; vírus; fekália. Csatornatisztítás során a tisztítást végző személyek a biológiai anyagokról szóló rendelet értelmében nem szándékosan kerülnek kapcsolatba biológiai anyagokkal. A munkavégzés során fellépő expozíció mértékének megítélését a rendelet a munkaadó hatáskörébe utalja. A fertőzési veszély különféleképpen jelentkezik. Legnagyobb figyelmet a fekália szájon át (belégzéssel) való bejutásának, és ezáltal elsősorban a hepatitis-a vírus által okozott betegségeknek szenteltek. Számos mérési adat áll rendelkezésre a bőrön át bejutó kórokozókról, pl. leptospiráról vagy tetanuszról. Ugyanakkor a biológiai anyagokkal folytatott munkavégzés során a belélegzéssel (inhaláció) kapcsolatos veszélyekről alig áll rendelkezésre információ. Anyagok és módszerek Mintavételi helyek és vizsgálati szempontok A vizsgálatot három város csatornaépítményeiben végezték. Ezeket ismerteti az 1. táblázat. Ennek során végigkísérték a teljes csatornatisztítási munkafolyamatot, egy esetben tisztítógéppel végzett tisztítást elemeztek. A vizsgálat az alábbi helyekre, munkafolyamatokra terjedt ki: szivattyúház, duzzasztócsatorna, tisztítógéppel végzett tisztítás, tisztítógéppel végzett tisztítás vízszintes lefúvatóval. A szivattyúház tisztításánál különbséget tettek magában az aknában és az aknanyíláson keresztül végzett művelet között. Ez utóbbi esetben a tisztítás szinte kizárólag a mosótömlő végére szerelt szórófej kézi irányításából állt. A szivattyútelep tisztítása az alábbi műveletekből állt: a lerakódás fellazítása kézi keveréssel, kaparóval és seprővel végzett kézi előkészítő művelet,
nagynyomású vízsugárral végzett tisztítás, kaparóval és seprővel, esetleg mosókocsival végzett utótisztítás. Összesen 32 munkafolyamatot vizsgáltak, ennek során 277 mintát vettek és 688 mérést végeztek. 1. táblázat A vizsgált csatornaépítmények Az építmény jele Az építmény jellege Méretek m-ben Mélység m-ben Hosszúság A tisztítás helyszíne A hálózatra kapcsolt lakások száma A 1 szivattyúállomás 2 2,5 szabadban kb. 1 15 B 2 szivattyúállomás 2 2,5 szabadban kb. 25 3 C 3 szivattyúállomás 1 x 2 2,5 szabadban kb. 2 3 D 4 szivattyúállomás 2 x 4 2,2 szabadban kb. 2 3 E 1 szivattyúház 2,5 x 6 2,5 zárt térben kb. 1 F 2 szivattyúház 3 x 3 2,5 zárt térben kb. 3 4 G 3 szivattyúház 2 4,5 zárt térben kb.6 7 H 1 duzzasztó csatorna és 4 szivattyúház 2,4 x 2,4 4,6 duzzasztó csatorna 3 m zárt térben kb. 3 4 I 5 szivattyúház 5 x 1 8 zárt térben kb. 2 25 J 6 szivattyúház 2,5 x 4 2 zárt térben kb. 25 3 K 2 duzzasztócsatorna 2 kb. 1 m zárt térben ipar és kb. 15 lakás Mintavétel és analitika A vizsgálat az egyes munkafolyamatok expozíciójának meghatározásából állt. A következő paramétereket vizsgálták: összes baktériumszám, fekália eredetű enterobaktérium, Coliform baktérium és Escherichia coli, a Gram negatív baktériumok sejtfalából a levegőbe jutó endotoxin, penészgomba-koncentráció, az emberre nézve veszélyes és légúti irritációt okozó Aspergillus fumigatus. A vizsgálatokra valós munkakörülmények között került sor, a penészgomba- és endotoxin-meghatározást 2 órás időtartam alatt gyűjtött mintából végezték. A baktériumszám-meghatározáshoz a mintavétel a munkavégzés időtartamától függően kb. 1 percig tartott. A mintavevőt a munkavégző személyre helyezték fel, ez egy levegőminta-vevő készülékből ( Personal Air
Sampler = PAS) és egy pormintavevő fejből (Gesamtstaubprobenahmekopf = GSP) állt. A fekália eredetű enteriobaktériumok közül a Coliform és az E. coli baktériumok meghatározásához a munkahelyeken mintavevő Petri-csészéket helyeztek ki. Az 57 cm 2 területű Petri-csészék az enterobaktériumok tenyésztéséhez VRBD-agart (kristályibolya-neutralvörös-epe-glükóz-agar), a Coliform és E.coli baktériumok tenyésztéséhez szelektív-agart alkalmaztak. A mintákat 36 C-on 24 órán át inkubálták. A Coliform és E. coli szám meghatározását MPN-eljárással (most probable number) végezték. A mintavevőket a munkavégzés körülményeitől függően a munkavégző személy fejmagasságában vagy az akna szélére helyezték. Ugyanezeken a helyeken stacioner MD-8 mérőműszerekkel szúrópróbaméréseket is végeztek. A mintát a tömlőre helyezett tölcséren keresztül vették. A munkaruhák szennyezettségét kontakt mintavétellel vizsgálták. A mintavétel a biológiai anyagokra vonatkozó TRBA 45 Műszaki Irányelvek szerint történt, de a mintaszámot és a mintavétel idejét a munkakörülményeknek megfelelően módosították. A mintavétel a szivattyúállomások tisztítási sorrendjét követte, és figyelembe vette a közbeeső szakaszokat is. A rövid idejű műveleteknél nem számítottak átlagértéket. A eredményeket ezután egyenként ábrázolták. A penészgombák mintavétele és meghatározása a TRBA 43 szerint, a baktériumoké BIA (Munkabiztonsági Szakmai Intézet) ajánlása szerint történt. A minta beszívási sebessége 3,5 l/perc volt, a penészgombákat és baktériumokat külön-külön,8 µm pórusméretű polikarbonát szűrőkön választották le. A közvetlen meghatározás során a penészgombákat tartalmazó szűrőket fiziológiás sóoldatba téve először vízfürdőben 15 ford/perccel 15 percig, majd ezt követően Vibromix rázógéppel 25 ford/perccel 4 percig rázatták. A mintákból hígítási sort készítettek. Diklorán-glicerin-agar táptalajon minden hígítási fokozatból meghatározták az összes penészgombaszámot. Az Aspergillus fumigatus meghatározáshoz malátakivonat táptalajt használtak. Az összes penészgombaszám meghatározáshoz 25 C-on, az Aspergillus fumigatus meghatározáshoz 42 C-on inkubálták a mintákat. A telepek leszámolását a második napon kezdték el, ezt követően naponta végezték. A közvetett meghatározásnál a baktériumszűrőket a mintavétel befejezése után fiziológiás sóoldatba helyezték, és 4 C-ra lehűtve szállították a laboratóriumba, ahol Vibromix rázógépben 25 ford/perccel 4 percig rázatták. A hígítási sort az előzőekkel egyezően készítették el. Az óvintézkedések hatásosságát a tisztítógéppel végzett csatornatisztítással hasonlították össze. A közvetlen vizsgálati módszer alacsonyabb csíraszám esetén mennyiségi értékelésre is alkalmas. A szűrőket közvetlenül a táptalajra helyezték. Az összes csíraszám meghatározását kazein-szójalisztpepton-agar táptalajon végezték, amely gombanövekedést gátló cikloheximidet tartalmazott. A tenyésztést 3 C-on végezték. A Coliform csí-
raszámot és az Escherichia coli-t MPN-eljárással értékelték. A meghatározásnál kromogéntartalmú táptalajt alkalmaztak, amellyel az összes Coliform és E. coli egyszerre határozható meg. A kiértékelés 36 C-on 24 48 órás inkubálás után specifikus színátcsapás alapján és MPN táblázat segítségével történt. Az MD-8 mérőberendezésben a levegő áramlási sebessége 41,67 l/perc volt, a mintavétel 2 percig tartott. A mikroorganizmusokat zselatin szűrőn fogták fel. A mintákat indirekt módszerrel dolgozták fel. A munkaruhákról 25 cm 2 -es kontakt lemezzel vettek mintát. A mintafeldolgozás megegyezett a kihelyezett Petri-csészék értékelésével. Az endotoxin mintavétele és meghatározása BIA-módszer szerint történt. Az eltérés mindössze annyi volt, hogy az extrakciót adalék nélküli pirogénmentes vízzel végezték. Az endotoxinok extrakciójához pirogénmentes bórszilikát üveg membránszűrőt használtak, amelyet 4 C-ra lehűtve hűtőtáskában szállítottak a laboratóriumba. A feltáráshoz a vizes oldatot szobahőmérsékleten 16 ford/perc sebességgel 1 órán át extrahálták. Az endotoxin mennyiségi meghatározása LAL-teszttel történt, amellyel hígítás nélkül,5 5 EU/ml (EU = endotoxin egység) közötti endotoxin-koncentráció meghatározható. Eredmények Háttérvizsgálat A mérések alapján megállapítható, hogy a háttér penészgomba- és az összes baktériumszám, valamint az endotoxinszint összességében elhanyagolható. A számszerű értékeket a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat A háttérterhelés vizsgálati eredményei N Min. Max. Középérték Összes penészgomba 14 18 KBE/m 3 794 KBE/m 3 196 KBE/m 3 Aspergillus fumigatus 12 <18 KBE/m 3 <635 KBE/m 3 <6 KBE/m 3 Összes baktérium 31 29 KBE/m 3 688 KBE/m 3 <952 KBE/m 3 Enterobaktérium 7 <5 KBE/m 3 <1 KBE/m 3 <143 KBE/m 3 Coliform 12 <37 KBE/m 3 <143 KBE/m 3 KBE/m 3 Endotoxin 14,1 EU/m 3 1,67 EU/m 3,5 EU/m 3 KBE telepképző egységek Szivattyúház tisztítása aknanyíláson keresztül A 3. táblázatban a szivattyúház kívülről végzett tisztításánál kapott értékek szerepelnek. A művelet időtartama kb. 3 perc volt. Az A, B és C jelű építményekben a nyitott aknát nagynyomású vízsugárral tisztították. A tisztí-
tást a személy az akna fölé hajolva végzi, ennek következtében közvetlenül ki van téve az aknából felszálló aeroszolködnek. Ennek ellenére a mérési eredmények, amelyek 5 és 18 ezer KBE/m 3 között ingadoztak, összehasonlítva az egyéb tevékenységekre kapott értékekkel, viszonylag kisebbnek mondhatók. A penészgomba koncentrációja a háttér nagyságrendjébe esett, de az endotoxin-koncentráció jelentősen meghaladta azt. Az aknában levő fekália vödörrel végzett felkeverése jelentősen megnövelte a baktériumszámot (82 E KBE/m 3 ), de a műveletet végző személy nem volt kitéve aeroszolfelhőnek. A munkát végző közvetlenül az akna szélén állt, a levegővétel helye kb. 2 m-rel az akna pereme fölött volt. Coliform baktérium és E. coli egyetlen műveletnél sem volt kimutatható a levegőben. 3. táblázat Az aknanyíláson keresztül nagynyomású vízsugár és egyéb kézi tisztítás együttes alkalmazásakor kapott mérési eredmények Az építjele mény Összes csíraszám KBE/m 3 Coliform baktérium KBE/m 3 E. coli KBE/m 3 Endotoxin EU/m 3 Összes penészgomba KBE/m 3 Aspergillus fumigatus KBE/m 3 A 5 29 <96 <96 B 4 76 C 17 9 <18 <18 D 81 9 1/ <143 14 8 2/ <96 <143 <96 52 366 <366 76 48 635 <635 1/ felkeverés 2/ tisztítás törlőruhával Szivattyúház-tisztítás az aknában tartózkodva A szivattyúház kézi tisztításakor lényegesen nagyobb értékeket mértek (4. táblázat). A vízsugárral végzett mosás előtt a lerakódott szennyeződést kaparóval és seprővel mechanikusan lazították fel. A művelethez tartozott a vízsugárral végzett mosás befejezése után a darabos lerakódás összesöprése és kilapátolása. A tisztítási idő az állomás méretétől és a szennyezettség mértékétől függően 1 3 órát vett igénybe. Két kivétellel az összes csíraszám a 1 5 KBE/m 3 nagyságrendű volt, az endotoxin értékek 224 461EU/m 3 között ingadoztak. Egy alkalommal feltűnően kis értéket találtak. Ez az E létesítménynél egyértelműen a mérés előtt végzett előtisztításra volt visszavezethető. A J létesítménynél az akna kis mélysége miatt olyan nagy volt a fedőnyílás mérete, hogy az erőteljes légáramlást biztosított. A kézi tisztításnál az enterobaktérium-szám 14 171 KBE/m 3 közé esett, coliform baktériumra egy esetben adódott 263 KBE/m 3 érték. Mivel a folyadéktükör fölötti falon és
gépfelületen megtapadó szennyeződés igen jó táptalaj a penészgombák számára, az értékelésnél ezt feltétlenül figyelembe kell venni. A 26 5 KBE/m 3 értékek jóval meghaladják az aknában levő szivattyúház tisztításánál kapott értékeket. 4. táblázat A többféle műveletből álló kézi tisztítás során mért értékek Az építmény jele Összes Enterobaktérium Coliform E. coli Endotoxin Összes csíraszám baktérium penészgomba KBE/m 3 KBE/m 3 KBE/m 3 KBE/m 3 EU/m 3 KBE/m 3 Aspergillus fumigatus KBE/m 3 E 14 7 171 n.m. n.m. n.m. n.m. n.m. E 138 357 <215 <215 224 26 5 <68 F 297 143 222 26 4 <733 G 49 n.m. 263 461 <635 <635 H 221 n.m. <143 <143 n.m. n.m. n.m. I 15 n.m. n.m. n.m. n.m. J 17 1 n.m. n.m. n.m. n.m. n.m. nem mérték Összefoglalóan megállapítható, hogy általában a zárt térben mért értékek magasabbak a szabadban végzett munkánál kapott értékeknél, ami egyértelműen a zárt rendszer következménye. Az alacsonyabb építésű műtárgyaknál vagy a széles aknanyílású szivattyúállomásoknál nem tapasztaltak ilyen problémát. A szivattyúk levegőztetése sem befolyásolta lényegesen a mérési eredményeket (5. táblázat). 5. táblázat A szivattyú levegőztetésekor mért értékek Az építmény jele Összes Enterobaktérium Coliform E. coli Endotoxin Összes csíraszám baktérium penészgomba KBE/m 3 KBE/m 3 KBE/m 3 KBE/m 3 EU/m 3 KBE/m 3 Aspergillus fumigatus KBE/m 3 E 2 12 <1 23 nem mérték nem mérték E 16 7 <357 <215 <215 4 <238 <238 F 28 6 <18 nem mérték nem mérték 95 nem mérték nem mérték Lényegesen nagyobb összbaktériumszámot találtak akkor, amikor a személyzet az aknában tartózkodva végezte a tisztítást. Ebben az esetben a falakat, a padlóburkolatot és a szivattyú felületét nagynyomású vízsugárral tisztították. A darabos szennyeződést ezután lapáttal vagy vödörrel, esetenként tisztítógéppel szállították el a helyszínről. Az összcsíraszám 3,4 x 1 3
KBE/m 3 2,2 x 1 6 KBE/m 3 között ingadozott. Az endotoxinra 346 8 EU/m 3 közötti értékek adódtak. Az enterobaktérium-szám, a coliform és az E.coli az előzőekhez hasonlóan nem volt számottevő. A coliformra két esetben kaptak valamivel a kimutathatósági határ feletti 86 KBE/m 3 értéket. A penészgomba egy esetben adott kiugróan magas értéket 1 5 KBE/m 3 az előbb ismertetett okok miatt. A mérési eredményekből arra lehet következtetni, hogy a terhelés a szennyezettség mértékével, az akna mélységével és az ezzel öszszefüggő kevésbé hatékony levegőztetéssel arányosan nő. Az eredmény a felületi viszonyoktól és a bekötött lakások számától is függ. A nagynyomású vízsugárral végzett tisztításkor sokkal nagyobb értékek adódtak az összes baktériumszámra, mint az utóműveletek során. A tisztítandó térben tartózkodó személy munkavégzés közben benne áll az aeroszolködben. A bejárható duzzasztócsatorna tisztítása A bejárható csatorna falának és padlóburkolatának tisztítását a szivattyúházhoz hasonlóan nagynyomású vízsugárral végzik. A tisztítás kb. 2 órát vesz igénybe. A mért adatok lényegesen kisebbek az előzőeknél, de itt is nagyobb, 45 EU/m 3 endotoxin értéket találtak. Az összcsíraszámra 1 4 KBE/m 3, a penészgombatelepek számára 1 3 KBE/m 3 értékeket kaptak, az enterobaktérium szám, a coliform és az E.coli elhanyagolható volt (7. táblázat). 6. táblázat A szivattyúházban tartózkodva végzett nagynyomású vízsugaras tisztításkor kapott eredmények Az építmény jele Összes Enterobaktérium Coliform E. coli Endotoxin Összes csíraszám baktérium penészgomba KBE/m 3 KBE/m 3 KBE/m 3 KBE/m 3 EU/m 3 KBE/m 3 Aspergillus fumigatus KBE/m 3 E 34 3 <15 nem mérték nem mérték 378 8 33 <12 E 34 3 <3 E 13 <143 8 1 <952 F 38 1 <238 <143 <143 63 15 9 <159 F 24 8 <1 nem mérték nem mérték 648 1 72 <14 66 7 <2 nem mérték nem mérték H 2 22 nem mérték 75 25 7 <136 I 374 nem mérték 263 346 13 8 <227 26 2 nem mérték <18 <18 J 96 2 nem mérték 13 718 272 <272
7. táblázat A duzzasztócsatorna nagynyomású vízsugárral végzett tisztításakor mért értékek Az építmény jele Összes Enterobaktérium Coliform E. coli Endotoxin Összes csíraszám baktérium penészgomba KBE/m 3 KBE/m 3 KBE/m 3 KBE/m 3 EU/m 3 KBE/m 3 Aspergillus fumigatus KBE/m 3 H* 19 4 nem mérték <123 <123 25 272 <136 K 79 28 6 K 23 8 13 3 55 2 8 57 1 5 * csak öblítés <1 <1 <143 <143 <143 <143 <143 nem mérték nem mérték 26 nem mérték nem mérték 22 622 <13 451 471 <12 A coliformra egyetlen esetben mértek kimutathatósági határ körüli értéket. Az alacsony kimutathatósági határ miatt nem sikerült különbséget tenni a levegőből két MD-8 mérőkészülékkel vett minták és a takarítást végző személyen elhelyezett mintavevőből származó minták között. Ezzel szemben a szűrőpapírral vett minták jól mérhető különbséget mutattak a vizsgált mikroorganizmusok között (8. táblázat). Ezek a vizsgálatok is megerősítették azt a korábbi eredményt, hogy a nyitott aknatetővel végzett tisztításnál lényegesen nagyobb a terhelés. Építmény jele D 8. táblázat A szúrópróbák során Petri-csészével vett minták azonosítása enterobaktériumra, coliformra és E.coli-ra A mérés helye aknanyílás közelében Enterobaktérium KBE/lemez Coliform baktérium KBE/lemez E. coli KBE/lemez 9 1 2 H fejmagasságban 194 >25 144 I fejmagasságban >3 >3 185 Hasonló eredményt kaptak a ruházatról vett minták kiértékelésénél. A 9. táblázat világosan mutatja a védőruházat higiéniai megfelelőségének jelentőségét, amely homogén, vízhatlan felülettel érhető el. A munka befejezése után alkalmazott vizes lemosással megakadályozható a mikroorganizmusok átvitele más munkahelyekre.
9. táblázat A munkaruhákról a szivattyúház tisztításakor vett minták mérési eredményei Ruhadarab Időpont Enterobaktérium Coliform KBE/25 cm 2 KBE/25 cm 2 A mintavevő zubbonya (referencia) munkavégzés előtt munkavégzés után Védőruha zubbonya munkavégzés előtt munkavégzés után Védőruha nadrágja munkavégzés előtt munkavégzés után lemosás után 61 73 49 37 E.coli KBE/25 cm 2 Tisztítógéppel végzett csatornatisztítás A nem bejárható csatornaszakaszok tisztítógéppel végzett tisztítása jelentheti a leghosszabb expozíciós időt. Naponta 3, alkalmanként kb. 1 percig tartó tisztítási ciklusra kerül sor. A tisztítógéphez két tartályból álló, összesen 12 85 l űrtartalmú tárolókapacitás tartozik, az egyikben a friss vizet tárolják, a másikba a használt vizet gyűjtik. A mérés a kiszolgáló személyre helyezett mérőműszerrel történt. A mérési pontok a következők voltak: az akna mikrobiológiai szennyezettsége a tisztítási művelet alatt, a kocsirendező irányító fülke, a víztartályok és a vezetőfülke. A tisztítást előtisztítással kezdték, amelynek során a tetőtartó peremet és az aknát mintegy 5 m hosszú csatornaszakasszal együtt a szórófej előretolásával és visszahúzásával átmosták, a művelet végén a mosóvizet kiszivattyúzták. A tisztítás ugyanígy történt, azzal a különbséggel, hogy a szórófejet gyorsabban mozgatták, és a mosófolyadékot folyamatosan szívták el. A mérési eredményekből (1. táblázat) látható, hogy a vezetőfülke terhelése nem volt számottevő, megegyezett a háttérértékekkel. A kocsirendezői munkahelyen valamivel nagyobb volt a terhelés. Az összes baktériumszám vonatkozásában a tényleges mosási fázis expozíciós értékei közel azonosak voltak a nyitott aknatetővel végzett szivattyúháztisztításnál kapott értékekkel, a levegőterhelés a légmozgástól függően 7 x 1 2 5,5 x 1 4 KBE/m 3 között volt. Nagyobb értékeket az alacsonyabb, 1,5 2,5 m mély aknában mértek. A mélyebb aknákban max. 14 x 1 3 KBE/m 3 értékek adódtak. Endotoxinra 6 EU/m 3 értéket kaptak. A penészgomba mérési eredményei a várakozással ellentétben jelentéktelennek mondhatók, nem találtak különbséget az esőcsatorna és a szennyvízcsatorna között. Hasonlóképpen alig volt kimutatható enterobaktérium, Coliform és E.coli. A 26 mintavételből egyetlen esetben mutattak ki 286 KBE/m 3 enterobaktériumot, E.coli-t nem találtak. Coliform baktériumot kilenc esetben mutattak ki, ezek értéke 13 6 86 KBE/m 3 között mozgott, átlagosan 555 KBE/m 3. Az aknában MD-8 mintavevővel vett minták értékei valamennyi mikroorganizmusra negatívnak adódtak.
A tisztítógéppel végzett tisztítás során mért értékek 1. táblázat Munkaterület Szennyvízcsatorna Összcsíraszám Összes penészgomba Endotoxin KBE/m 3 KBE/m 3 EU/m 3 N min max. átlag számtani közép N min. max. N min. max. 19 733 36 7 887 1 28 6 132 9 6 7,8 58,5 Esőcsatorna 7 <119 54 9 714 2 796 n.m. n.m. n.m. n.m. Vezetőfülke 18 <952 5 71 952 1 46 2 286 366 2,64,99 Irányítófülke 6 <952 11 14 <159 2 515 156 2,85 2,36 n.m. nem mérték A ruházatról vett minták értékei a 11. táblázatban találhatók. A mikroorganizmusok száma a használati idő előrehaladtával meredeken nő, és néhány nap után elszennyeződik. Az is kiderült, hogy a vízhatlan védőkesztyű higiéniai szempontból csak akkor jelent védelmet, ha a felvételt alapos kézmosás és fertőtlenítés előzi meg, és ha a szennyezett munkaeszköz időnkénti karbantartását védőkesztyűben végzik. Csatornatisztítás során a munkaruhákról vett minták mérési eredményei 11. táblázat Ruhadarab Referencia a mintavevő munkazubbony ujja Kesztyűkézfelület kívül Kesztyűkézfelület belül Hordási idő napok 5 6 7 5 6 7 Munkanadrág 1 2 3 Pulóver saját munkazubbony 2? Összes csíraszám Enterobaktérium Coliform E.coli KBE/25 cm 2 KBE/25 cm 2 KBE/cm 2 KBE/25 cm 2 25 15 elszennyeződött 35 15 elszennyeződött 6 18 elszennyeződött 65 elszennyeződött 3 1 5 2 1 3 4 27 16 7 7 3 11 elszennyeződött 1 1 38 7 1 68 1 4
Tisztítógéppel és vízszintes lefúvatóval végzett csatornatisztítás A különböző csatornatisztítási módok között szerepelt az aknából az utca szintjére felnyúló vízszintes kivezetés, amelyen keresztül az aknában keletkező aeroszolpermetet oldalt lefúvatják. Az összehasonlíthatóság érdekében lefúvatóval és lefúvató nélkül is végeztek mérést. A baktériumszám meghatározásához a mintát 1 percig gyűjtötték, a penészgomba és endotoxinszint meghatározásához 2 órás mintavételt alkalmaztak. Az eredményeket grafikusan tüntették fel az 1. ábrán, amelyről egyértelműen leolvasható a lefúvató kedvező hatása. Az összcsíraszám megegyezett a háttérértékkel. A 6 KBE/szűrő feletti értékeket a szokásos módon > jellel jelölték. Az endotoxinérték lefúvató használatakor 46,6 EU/m 3 -ről 2,8 EU/m 3 -re csökkent. A penészgomba-koncentráció mindkét esetben megegyezett a háttérértékkel. Értékelés A csatornatisztítást végző személyek egészségkárosodására vonatkozó vizsgálatok a hepatitis A, a leptospira- vagy tetanusz-fertőzésekre vonatkoztak. Megfigyelték a szennyvízzel dolgozó személyek között gyakrabban előforduló Helicobacter pylori eseteket. Ez utóbbi vizsgálatokat a gyomor- és bélrákkal összefüggésben végezték. Az egészségkárosodással kapcsolatos vizsgálatok a közvetlen fertőzések mellett nem foglalkoztak az indirekt úton terjedő fertőzésekkel. A fertőző források között kiemelt szerepet játszik a ruházat, a védőruha és védőkesztyű. A fertőzés a szennyezett ruházattal könynyen átvihető más munkahelyekre is. baktériumszám, KBE/m3 25 2 15 1 5 > 416 138 37 615 349 623 396 horizontális lefúvatóval mért értékek > 229 > 118 > 129 > 1 > 548 > 163 72 horizontális lefúvató nélkül mért értékek > 1. ábra Az összcsíraszám alakulása horizontális lefúvató alkalmazásával és lefúvató nélkül
A csatornatisztításnál képződő biológiai aeroszolokkal folytatott munkákban a vizsgálati körülmények és a vizsgálati módszerek eltértek az itt ismertetett módszerektől. Az eredmények közötti eltérések részben ezzel magyarázhatók. Másutt viszont a munkavégzés közben kapott eredményeket nem közölték, pedig az különösen alkalmas lett volna az összehasonlításra. A földfelszín alatti csatornatisztítás során mért összcsíraszámértékek a hulladékgazdálkodás más bioaeroszollal terhelt területeire kapott vizsgálati eredményekkel összhangban álltak, azzal a megjegyzéssel, hogy a föld alatti munkáknál a terhelés lényegesen nagyobb. A terhelés elsődlegesen a penészgomba-fertőzéssel függ össze, ami gyakori jelenség a hulladékkezelésben. Ugyancsak kevés adat áll rendelkezésre a csatornatisztítás során keletkező endotoxin-szintekről. Ez a fertőzési veszély különösen a bejárható csatornaszakaszokon áll fenn, ahol a 8 EU/m 3 érték jelentősnek mondható. A fertőzés következménye légzőszervi megbetegedés és gyulladásos betegség lehet. Végkövetkeztetések és javaslatok A mérési eredményekből jól látszik, hogy a biológiai anyagok koncentrációja a szivattyúházban a legnagyobb. Ugyanez mondható el a nagynyomású vízsugárral végzett tisztításról, amikor a tisztító személyzet benne áll a finom eloszlású aeroszolködben. Sőt a száraznak nevezett elő- és utótisztításnál is ugyanez a helyzet. A mérési eredmények szerint összcsíraszámra 1 6 KBE/m 3, endotoxinszintre 8 EU/m 3 értékek adódtak, ami nemcsak a kontakt fertőzési veszélyre hívja fel a figyelmet, hanem szükségessé teszi a légi úton terjedő fertőzés elleni védekezést is. A bejárható duzzasztócsatorna mérési eredményei az előző adatokhoz képest kisebbek voltak, aminek fő oka, hogy ezek a csatornaszakaszok kevésbé szennyezettek. A falak szennyeződése csak akkor következik be, ha kiadós esőzés alkalmával a szennyvíz visszaáramlik, ami egyúttal a szennyvizet is hígítja. Erőteljesebb szennyeződést csak a csatorna alján észleltek. Ezen kívül a csatornát két aknán keresztül tisztítják, ami elősegíti a jobb hosszirányú szellőzést. A terhelés még kedvezőbben alakult a szabad térben végzett csatornatisztításnál, különösen endotoxin vonatkozásában, de óvintézkedésekre itt is szükség van. Enterobaktériumra a vártnál alacsonyabb értékeket kaptak a szűrőpapírral végzett mintavételkor. A fekális szennyeződés indikátor mikroorganizmusait, pl. enterobaktériumokat, coliform baktériumokat és E.coli-t alig vagy a kimutathatósági határ közelében sikerült találni, ami a munkakörülmények alapján meglepő eredmény. A jelenségnek két magyarázata lehetséges. Elképzelhető, hogy az érzékeny mikroorganizmusok nem élték túl az alkalmazott mintavételi
körülményeket, de az is lehet, hogy nagyobb részecskékhez tapadva már nem érzékelte a mintavevő. A kihelyezett Petri-csészékből és a munkaruhákról vett minták alapján a felsorolt mikroorganizmusok nagy számára lehet következtetni. Az alkalmazott módszer nagy valószínűséggel nem alkalmas enterobaktérium meghatározásra. A vizsgálati eredményekből egyértelműen kitűnik, hogy a csatornatisztítás egyes munkafázisaiban megfelelő óvintézkedésekkel lehetséges és szükséges a terhelés csökkentése. Mivel a szivattyúház műszaki tervezésénél nem tervezik öntisztító fal vagy folyamatos vízporlasztás bevezetését, a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni a szervezési és személyes óvintézkedéseknek. A TRBA irányelv értelmében a csatornalétesítmények tisztításának megkezdése előtt az alábbi védőfelszereléseket kell alkalmazni: 1. Vízzáró és könnyen tisztítható védőruha kapucnival, szorosan záródó ujjal. 2. Védőcipő vagy -csizma, ami a védőruhák általános követelményei mellett vízálló. 3. Olyan kellő szilárdságú védőkesztyű, amely nedvességgel és biológiai anyagokkal szemben is megfelelő védelmet nyújt. 4. Védősisakkal kombinált arc- és szemvédő. 5. Gázálarc. A 4. és 5. pontban megadott védőeszközöknek kettős követelményt kell kielégíteniük. Egyrészt biztonságos védelmet kell nyújtani a biológiai anyagokkal szemben, másrészt lehetővé kell tenni a gázálarc egyszerű és gyors felvételét veszély esetén. Legalkalmasabbnak a porszűrő betéttel ellátott egyszer használatos, kilégző szeleppel ellátott álarc tűnik. Ez a típus szükség esetén gyorsan eltávolítható, nedvességgel szemben nem érzékeny. A szem és arc védelmére a sisakkal egybeépített arcvédő alkalmazható, esetleg oldalt zárt szemüveg is megfelel. A föld alatti munkáknál kötélbiztosításról is gondoskodni kell. A csatornatisztítás befejezése után a védőruhát friss vízzel alaposan le kell mosni, csak így előzhető meg a kórokozók átvitele más munkahelyekre. A földfelszínen végzett csatornatisztításnál műszaki óvintézkedések is foganatosíthatók. Hatásos védelmet nyújt a horizontális lefúvatóval ellátott tisztítógép, ami jól bevált a nyitott aknatetőn keresztül nagynyomású vízsugárral végzett tisztításnál. Még előnyösebb megoldás lenne, ha a lefúvatót a gépjárműhöz vagy a tömlőhöz fixen rögzítenék. Hatás szempontjából szinte egyenértékű megoldást jelenthet a könnyű, átlátszó aknatető alkalmazása, amelyen keresztül lehetővé válik a mosási folyamat követése. Mindenféleképpen törekedni kell arra, hogy a művelet alatt az akna lefedve maradjon, és a tömlőt távirányítással mozgassák, ami képernyőről követhető. A bioaeroszollal szennyezett munkaruha számos veszélyforrást rejt magában, részben a közvetlen érintkezéssel más munkahelyekre átvitt kórokozók révén. A védőruhákról vett minták azt mutatták, hogy a használati idő
előrehaladtával valamennyi vizsgált mikroorganizmus (enterobaktériumok, coliform és E.coli) koncentrációja nőtt. A gumiból készült védőruházat jó hőszigetelő képessége miatt a mindennapi gyakorlatban, különösen a nyári hónapokban, nem jön szóba. A védőruha kiválasztásánál a szokásos szempontok mellett a higiéniai elvárásokat is mérlegelni kell. Kívánatos lenne a naponkénti védőruhacsere. Csatornatisztításnál semmi esetre sem engedhető meg az utcai ruházat viselése, fekete-fehér öltözőt kell biztosítani. A kéz védelme kiemelt figyelmet érdemel, különösen a kézen előforduló sérülések miatt. A védőkesztyűt vízálló, mechanikai behatásoknak ellenálló és higiéniai védelmet nyújtó anyagból kell készíteni. Bőr erre a célra alkalmatlan. A védőkesztyű felvétele előtt alapos kézmosást és fertőtlenítést kell végezni, ezáltal elkerülhető a kesztyű belsejének elszennyeződése. Ebből a célból minden munkahelyen meleg folyóvízről, szappanadagolóról, egyszer használatos kéztörlőről és fertőtlenítőszerről kell gondoskodni. Ezeken a munkahelyeken tilos az étkezés, ivás és dohányzás. Az étkezési szünetek előtt célszerű a védőruhát levetni, de legalább tiszta kötényt vagy zubbonyt ölteni. Étkezés és dohányzás előtt alapos kézmosás és fertőtlenítés szükséges. A tisztítókocsi vezetőfülkéjét heti rendszerességgel ki kell mosni, a vezetőülésen nem használható üléshuzat, párna. A csatornatisztításkor keletkező biológiai anyagok ellen, amelyek szájon, bőrön és belégzéssel fertőzhetnek, körültekintően megválasztott óvintézkedésekkel és védőruházattal hatásosan lehet védekezni. (Haidekker Borbála) Neumann, H. D.; Buxtrup, M.: Belastungen durch biologische Arbeitsstoffe bei der Kanalreinigung. = Gefahrstoffe Reinhaltung der Luft, 62. k. 9. sz. 22. p. 371 38. Karpinsky, C.; Scheidt-Illig, R. stb.: Untersuchungen zur Infektionsgefährdung bei Tätigkeiten in Abwasserleitungssystemen. =Gefahrstolte Reinhaltung der Luft, 6. k. 1. sz. 2. p. 413 421. Thoon, J.; Kerekes, E.: Health effects among employees in sewage treatment plants. = American Journal of Industrial Medicine, 4. k. 2. sz. 21. p. 17 179.
Röviden. Védőkesztyű vegyszerek ellen: követelmények és védőprofilok A vegyszerek ellen védő kesztyűk nem mindig felelnek meg a gyakorlatban, mivel a mechanikai és hőhatások is befolyásolják a vegyszerek elleni védőhatást. Így akkor is keletkezhet károsodás, ha a kesztyűt a gyártó ajánlásai szerint használják Veszélyes anyagokkal végzett munkánál elengedhetetlen, hogy a védőkesztyű megtartsa anyagi tulajdonságait az alkalmazás egész időtartama alatt. A minimális követelményeket törvényes előírások és szabványok rögzítik. A DIN EN 374-3 a veszélyes vegyi anyagok áthatolási idejét vizsgálja egy védőanyagon keresztül (permeációs vizsgálat). A gyakorlatban azonban a körülmények nem mindig felelnek meg a laboratóriumi viszonyoknak, mivel nem tisztán kémiai folyamatok hatnak a védőanyagra. Nemcsak vegyszer hat a kesztyűre A vegyszerálló védőkesztyűket a következő három legfontosabb anyagkárosító hatás éri: vegyi hatás, mechanikai igénybevétel, hőhatás. A szerves anyagok főleg az anyag duzzadását okozzák, a szervetlen anyagok viszont inkább a polimerek keményedését és irreverzibilis változását okozzák. Kémia és mechanika kölcsönhatása A rendszerint polimerből készült kesztyűket mechanikai hatások is érik, így pl. gyűrődés, nyúlás. A nyúlás csökkenti az anyag vastagságát, és ezáltal a védőhatást. A szervetlen anyagok okozta keményedés szakadásokat eredményezhet, ami a veszélyes anyagok behatolását segíti. A testhőmérséklet is megrövidítheti az áthatolási időt A sugárzó vagy a kontakt hő egyaránt megrövidíti a védőkesztyűk élettartamát. Hosszabb viselésnél a test hőmérséklete is csökkentheti a veszélyes
anyagok áthatolási idejét, így a DIN EN 374-3 szerinti 23 C-os teszthőmérséklet nem tekinthető a gyakorlathoz közelinek. A szabvány másik hiányossága, hogy valamennyi vegyszerre ugyanazt a határértéket adja, 1 µg/cm 2. min permeációs sebességet. Ennek alapján rangsorolni lehet az egyes anyagokat. Ha ezt a határértéket felére lehetne csökkenteni, a kínálat rangsora megváltozna. A kesztyűk újrafelhasználása Ha az áteresztés megtörtént, a veszélyes anyag a polimerben marad. Ekkor a kesztyűt újra kell cserélni, mielőtt a vegyi anyag behatárolása megtörténik. Vizsgálatok igazolják, hogy meghatározott vegyi anyagok és meghatározott védőanyagok esetén lehetőség van a kesztyűk tisztítására, természetesen speciális eljárásokkal. A kesztyűnek tisztítás után az új kesztyű tulajdonságaival kell rendelkeznie. (Arbeitsschutz Aktuell, 22. 1. sz. p. 8 9.)