RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY NAGYKÁLLÓ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP LÉTESÍTÉSE KEOP-7.1.2.0-2008-0094 2009.
RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY NAGYKÁLLÓ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP LÉTESÍTÉSE KEOP-7.1.2.0-2008-0094 NAGYKÁLLÓ, 2009.03.06. Juhász Zoltán polgármester 2
TARTALOMJEGYZÉK 1. Összefoglaló...7 1.1. A megoldandó probléma rövid leírása...7 1.2. A változatok értékelése alapján tett következtetések...9 1.3. A javasolt C változat bemutatása műszaki szempontból...11 1.4. A költség-haszon elemzés eredményeinek összefoglalása...12 1.5. A javasolt C változat megvalósítása, javasolt ütem- és intézkedési terv...14 1.6. Az EMT és az RMT közötti eltérések:...15 2. A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása...18 2.1. A projektgazda bemutatása...18 2.1.1 A pályázó szervezet... 18 2.1.2 Együttműködési formára vonatkozó speciális adatok... 23 2.2. A projektmenedzsment szervezet bemutatása, általános adatai...25 3. Háttér, környezet...29 3.1. Érintett földrajzi terület bemutatása...29 3.1.1. A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek... 29 3.1.2. A terület természeti környezete... 31 3.1.3. Jellemző településszerkezet... 48 3.2. Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása...51 3.2.1. Demográfiai helyzet, tendenciák... 51 3.2.2. Gazdasági jellemzők...57 3.2.3. Társadalmi jellemzők... 63 4. A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése...73 4.1. Helyzetértékelés...73 4.1.1. A terület szennyezettségének feltárása... 90 4.1.2. Szennyvíz mennyisége és minősége... 104 4.2. A fejlesztési szükségszerűség meghatározása, megfogalmazása...107 4.2.1. Jogszabályi, szakpolitikai előírás... 107 4.2.2. Műszaki/gazdasági/társadalmi eredetű szükségszerűség... 110 4.3. Célkitűzések...112 4.4. Indikátorok...115 4.5. Célcsoportok...117 5. A fejlesztés megvalósításának módjai...118 5.1. A projekt nélküli eset 0 változat...118 5.1.1 Műszaki szempontok... 119 3
5.1.2 Gazdasági szempontok... 120 5.1.3 Jogi szempontok... 120 5.1.4 Kockázatok... 120 5.2. A megvalósíthatatlan megoldások kizárása és egyéb okból elvetett változatok kizárásának bemutatása...122 5.3. A, B, C projektváltozatok...124 5.3.1 A változat... 124 5.3.1.1 Műszaki ismertetés... 124 5.3.1.1.1 A tisztítási technológia leírása... 124 5.3.1.1.2 A komposztálási technológia leírása... 126 5.3.1.1.3 Összefoglalás... 129 5.3.1.2 Pénzügyi-gazdasági fenntarthatóság... 131 5.3.1.3 Tulajdonjogi és üzemeltetési viszonyok... 132 5.3.1.4 A várható eredmények, hatások bemutatása... 133 5.3.1.5 Kockázatok... 134 5.3.2 B projektváltozat... 135 5.3.2.1 Műszaki ismertetés... 135 5.3.2.2 Pénzügyi-gazdasági fenntarthatóság... 147 5.3.2.3 Tulajdonjogi és üzemeltetési viszonyok... 149 5.3.2.4 A várható eredmények, hatások bemutatása... 150 5.3.2.5 Kockázatok... 151 5.3.3 C projektváltozat... 153 5.3.3.1 Műszaki ismertetés... 153 5.3.3.2 Pénzügy, gazdasági fenntarthatóság... 162 5.3.3.3 Tulajdonjogi és üzemeltetési viszonyok... 164 5.3.3.4 A várható eredmények, hatások bemutatása... 164 5.3.3.5 Kockázatok... 166 6. A változatok értékelése...168 6.1. Az értékelési módszer bemutatása...168 6.2. A változatok értékelése...171 6.3. A kiválasztott változat tervezett költségvetése...180 7. A kiválasztott változat részletes ismertetése...182 7.1. A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése...182 7.1.1. A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése...182 7.1.1.1. Műtárgyak szerkezeti kialakítása...187 7.1.1.2. Gépészeti berendezések...187 7.1.1.3. Energiaellátás, villamos berendezések...188 7.1.1.4. Üzemeltetés...192 4
7.1.1.5. Karbantartás...193 7.1.1.6. Keletkező szennyvíziszap komposztálása...193 7.1.1.7. A komposztáló rendszer részei...195 7.1.1.8. Fűzfás utótisztító kialakítása...195 7.1.1.9. Szükséges engedélyek...196 7.1.2. Output indikátorok...197 7.2. Intézményi, működtetési, üzemeltetési elemzés...198 7.2.1 Tulajdonjog... 198 7.2.2 Működtetés, üzemeltetés... 199 7.2.2.A... 200 7.2.2.B... 201 7.2.2.C... 202 7.2.2.D... 203 7.2.3 Pályázó gazdálkodási adatai... 207 7.3. Pénzügyi elemzés...207 7.3.1. Módszertan bemutatása... 207 7.3.2. Szennyvízmennyiség várható alakulása... 208 7.3.3. Beruházási költség, pótlás, maradványérték... 213 7.3.4. Üzemelési költségek... 218 7.3.5. Pénzügyi költségek összegzése... 221 7.3.6. Bevételek... 222 7.3.7. Pénzügyi megtérülési mutatók... 231 7.3.8. Finanszírozási hiány számítása... 231 7.3.9. Projekt finanszírozása... 232 7.3.10. Projekt pénzügyi fenntarthatósága... 233 7.4. Közgazdasági költség-haszon elemzés...235 7.4.1. Módszer és feltételezések... 235 7.4.2. Pénzügyi költségek összegzése... 235 7.4.3. Pénzügyi költségek átalakítása gazdasági költségekké... 236 7.4.4. Projekt gazdasági hasznai... 241 7.4.5. Gazdasági megtérülési mutatók... 245 7.5. Érzékenység és kockázatelemzés...246 7.5.1. Érzékenységvizsgálat... 246 7.5.2. Forgatókönyv elemzés... 247 7.5.3. Kockázatelemzés... 248 8. A projekt lebonyolítása...250 8.1. A projekt előkészítettségének bemutatása...250 8.2. Intézkedési terv és ütemtervek a projekt lebonyolítására...250 5
8.2.1 Intézkedési terv... 250 8.2.2 Közbeszerzési terv... 253 8.2.3 Lebonyolítási terv... 256 8.2.4 Kifizetési ütemterv... 258 9. Rövidítések...260 10. A tanulmány mellékletei...262 6
1. Összefoglaló A projekt címe: Nagykálló szennyvíztisztító telep létesítése A projekt megvalósításának tervezett helyszínei: Projektgazda neve: Nagykálló Nagykálló Város Önkormányzata Projektgazda székhelye: 4320 Nagykálló, Somogyi Béla u. 5-7. A 2. fordulós pályázat benyújtásának tervezett időpontja (év, hó) A projekt megvalósítás befejezésének tervezett időpontja (év, hó) Előkészítési költség (Ft)* Várható teljes beruházási költség (Ft)* 2009.09. 2011.04. 44 500 000,- Ft 850 375 000,- Ft * Csak a pályázat keretében elszámolandó költségek, beleértve az önrészt is. 1.1. A megoldandó probléma rövid leírása Nagykálló város és Biri község szennyvizét jelenleg a Nagykálló területén és tulajdonában lévő, nyárfás szennyvízelhelyező telepen kezelik. A jelenlegi szennyvízkezelő környezetkárosító módon üzemel, a 2005-ös környezetállapot vizsgálat alapján a nyárfás tisztítón keresztül a talajba jutó nitrogénterhelés a megengedett érték több mint tízszerese. Nagykálló Város Önkormányzata és Biri Község Önkormányzata a szennyvíz-elvezetésre, tisztítására közösen 1999-ben Nagykálló-Biri Víziközmű Társulatot hozott létre. A szennyvíz elvezető rendszer kiépült, és Biri község szennyvizét a nagykállói szennyvízkezelő nyárfás öntözőtelep befogadta. A szennyvízberuházás 2000. évben készült el a régió területfejlesztési tanács támogatásával. A szennyvízberuházás 1,7 Mrd Ft volt. A Társulat 2007-ben megszűnt. 7
Nagykálló Város Önkormányzata a 4/2007. (II.15.) Önk. rendelet 15. szerint A Nagykálló-Biri Víziközmű Társulat megszűnése következtében átvett hitelállomány kamatát az éves költségvetésbe betervezi és megfizeti (1. melléklet). A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban Felügyelőség) a szennyvíztelepre a 4748-1/2002 sz. határozattal részleges környezetvédelmi felülvizsgálatot rendelt el (2. melléklet). A felülvizsgálat megállapításainak alapján a Felügyelőség kötelezte az önkormányzatot 380-19/2003 sz. határozatával a környezetszennyezés megszüntetésére (380-19/2003 sz. határozat, 3. melléklet), melynek határidejét 2007. október 31-ben határozta meg. A felülvizsgálati határozattal egyidejűleg 2007.10.31-ig a Felügyelőség környezetvédelmi működési engedélyt adott. A szennyvíztisztítót jelenleg üzemeltető, önkormányzati tulajdonú TESZOVÁL Kft. 2005- ben elvégeztette a terület tényfeltárását. A tényfeltárás során elvégzett vizsgálatok, a rendelkezésre álló adatok alapján, illetve figyelembe véve, hogy a Nagykálló ivóvízellátását biztosító vízbázis hidrogeológiai védőövezetének határai a nyárfás szennyvízelhelyező telepet meg sem közelítik, a felügyelőség műszaki beavatkozás elvégzését nem tartotta indokoltnak. A fentiek alapján az 12302-2/2005 sz. határozatában a tényfeltárási záródokumentációt a felügyelőség jóváhagyta. A határozatban a felügyelőség az üzemeltetőt monitoring rendszer működtetésére kötelezte 2011. október 31-ig. Nagykálló Város Önkormányzata a nyárfás szennyvíztisztító telep kiváltására megvalósíthatósági tanulmányt készíttetett, melyben három változatban tartotta lehetségesnek új biológiai szennyvíztisztító létesítését. Az Önkormányzat a megvalósíthatósági tanulmány alapján megterveztette a biológiai szennyvíztisztítót, melyre a felügyelőség 380-19/2003. sz. határozatában vízjogi létesítési engedélyt adott. A szennyvíztisztítót azonban forráshiány miatt nem tudta megvalósítani. A Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 3033-13/2007. számú határozatában a jelenlegi telep üzemeltetési engedélyét a TESZOVÁL Kft. számára meghosszabbította 2010.12.31-ig (3. melléklet). Nagykálló Város Önkormányzata a hatályos kötelezés végrehajtására és a környezetszennyezés megszűntetésére KEOP 1.2.0 pályázatot nyújtott be. 8
A projekt megvalósítására Nagykálló Város Önkormányzata mint projektgazda pályázatában a 0 állapothoz képest három alternatív megoldást mutat be: A = eleveniszapos biológiai tisztítót a tisztított szennyvíz felszíni víz élővízi befogadóba vezetésével; B = eleveniszapos biológiai tisztító összekapcsolva természetközeli utótisztítóval és a tisztított szennyvíz részben élővízi befogadóba vezetésével; C közepes terhelésű eleveniszapos biológiai nitrogén- és foszforeltávolítással a tisztított víz részbeni hasznosítása természetközeli utótisztítóval. Az A, B és C változatok hatósági előírásoknak megfelelő megoldást jelentenek. Az önkormányzat a szükséges egyeztetéseket elvégezte. Mindhárom változat megvalósítása hosszú távra megoldja Nagykálló és Biri települések lakosságának környezetszennyezés nélküli szennyvízkezelését. A három bemutatott változat a talaj és a talajvíz szennyezését, veszélyeztetését megszünteti. A tervezett projektet Nagykálló Város Önkormányzat 100%-ban valósítja meg. A projekt csatornázást nem érint, mivel Biri és Nagykálló rendelkezik szennyvíz csatornával. Jelenleg 1000 m 3 /d szennyvíz elvezetésével - beleértve a szippantott szennyvizet is üzemel a rendszer, a nyárfás tisztító rendszer. Az új szennyvízkezelés kapacitása 1500 m 3 /d lesz. 1.2. A változatok értékelése alapján tett következtetések A pályázati kiírás szerint bemutatott 0 változat, valamint az A, B és C változatok közül az A változat már rendelkezik vízjogi létesítési engedéllyel, amely egy eleveniszapos biológiai tisztító, a tisztított szennyvíz élővízi befogadóba kerül. A változatok értékelése pontozásos rendszerrel, költséghatékonyság elemzéssel történt. A változatok értékelése során megállapítást nyert, hogy mind a három változat, A, B B és C teljesíti az előírt kibocsátási határértéket, viszont a költségek jelenértéke a C változatnál a legkisebb.: A változat: 1.449.538 eft B változat: 1.441.469 eft C változat: 1.436.646 eft A C változat megvalósítása javasolt. 9
Az A változat tervezett beruházás építés költsége nettó 666.870,- eft, a B változat 710.000,- eft, a C változat 689 000,- eft 2008. évi árszinten. Az üzemeltetési költség az A változat esetén 76 800 eft/év, a várható lakossági szolgáltatási díj 145 Ft/m 3 + Áfa. A B változat esetén az üzemeltetés 73 190 eft/év, a várható lakossági szolgáltatási díj 135 Ft/m 3 + Áfa. A C változat esetén az üzemeltetési költség 68 775 eft/év, a szolgáltatási díj 130 Ft/m 3. A három bemutatott változat közül az A változat már rendelkezik vízjogi létesítési engedéllyel, a B és C változat nem. A projektgazda az első forduló sikeres pályázatát követően a C változat szükséges engedélyeztetését lefolytatja, ugyanis az előzetes egyeztetéseket a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel elvégezte, illetve egyeztetett a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósággal valamint a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal (4. melléklet). A projekt elsődleges célját, azt hogy olyan változat kerüljön üzembe állításra, amely biztosítja: A szennyvíztisztító telep vonatkozásában a Környezetvédelmi Felügyelőség, ÁNTSZ, illetve a szakhatóságok által előírt kibocsátási határértékek betartását, illetve. a lehető legjobb műszaki megoldás mellett a legjobb környezetvédelmi eredményt biztosítja a legkedvezőbb munkafeltételekkel és az elérhető legjobb gazdasági hatásfokkal működtethető legyen. a vizsgált változatok közül a C változat megvalósításával lehet elérni. A változatok értékelése teljes mértékben alátámasztja, hogy az agglomerációban jelen projektjavaslat tárgyában felmerült műszaki, gazdasági, jogi és társadalmi szükségszerűséget az C változat megvalósítása tudja biztosítani, ezáltal a kitűzött célok elérhetővé válnak. A kiválasztott C változat a projekt előkészítéssel együtt 30 m Ft tartalékkerettel 850.375 e Ft nettó érték. Nagykálló Város Önkormányzata az eleveniszapos biológiai tisztító és a tisztított víz utókezelésére kiépített természetes tisztítórendszer megvalósítását tűzte ki célul, és 10
pályázik a támogatásra. A gazdasági szempontok, a szolgáltatási díjak és az üzemeltetési költség a C változat esetében a legkedvezőbb. 1.3. A javasolt C változat bemutatása műszaki szempontból A C változat a szennyvizet az eleveniszapos biológiai tisztítást követően természetes tisztítórendszerrel utókezeli, és ezzel csökkenti az élővízi befogadó tápanyag terhelését, valamint a tisztított szennyvizet hasznosítja. A tisztított szennyvíz befogadója a Kállai (VII) főfolyás 20+650 fkm mindhárom változat esetén. A C változatnál lehetőség lesz a Balkányi (VII/3) főfolyás 5+450 fkm-nél történő vízbevezetésre is. A C változat tartalmaz mechanikai tisztítást (előmechanika, gépi rács, zsír- és homokfogó), biológiai tisztítást, fertőtlenítést, iszapkezelést, szippantott szennyvíz fogadást, mennyiségmérést, komposztálást, tisztított szennyvíz utókezelést természetes tisztítórendszerrel (faültetvénnyel) valamint irányítástechnikát. A biológiai tisztító fő műtárgya az egyesített műtárgy. A műtárgyban el van helyezve anaerob medence, anoxikus és levegőztető terek, utóülepítő, iszap recirkuláció, úszóiszap-eltávolító, csurgalékvíz-eltávolító, fertőtlenítő műtárgy, szippantott szennyvíz fogadás. A műtárgyakhoz kapcsolódnak a gépészeti berendezések: a légfúvók, szivattyúk, kotrók, rácsok. Az iszapkezelés iszapsűrítést követő víztelenítés, majd komposztálás. A villamos fogyasztás összteljesítménye 109 kw, a számított egyidejűség kb. 45 kw. A keletkező szennyvíziszapot komposztáló tér felett kiépített könnyűszerkezetes épületben, prizmás technológiával komposztálják. A szennyvíziszapot a technológiai leírás szerint zöld nyesedékkel, esetenként fűz aprítékkal keverik. A prizmákat prizmakeverő géppel kezelik. A tisztított szennyvíz utókezelését, a víz hasznosítását a 40 ha felületű fűz ültetvényen hasznosítják. A tisztított szennyvíz átemelőbe kerül, és a művelési táblák között telepített vízvezetéken kerül a hidránsokhoz. A hidránst és az öntöző dobot flexibilis csatlakozó vezeték köti össze. A táblák kialakítása 240-345 m x 55,8 m, a sorközök szélessége 2,6 m. 6 db öntöző dob betelepítésével naponta 1 tábla beöntözése megoldható. Az öntözött területen tócsásodás nem alakul ki. A tisztított szennyvíz így élővízbe, talajvízbe nem kerül. (A részletes műszaki leírást a 7.1.1 fejezett tartalmazza.) A szennyvíztelep művi biológia és utótisztító fűz ültetvény 47,0549 ha-on létesül. 11
A szennyvízberuházás tulajdonosa, Nagykálló Város Önkormányzata önmagában úgy, hogy fogadja Biri község szennyvizét a már kiépített csatornahálózaton keresztül. A szennyvíztisztító telepet a 100 %-os önkormányzati tulajdonú TESZOVÁL Kft. üzemelteti. 1.4. A költség-haszon elemzés eredményeinek összefoglalása A C változat költség-haszon elemzését, az érzékenység és kockázat elemzését részletesen a 7.3-7.5. fejezetek mutatják be. A pénzügyi elemzés fontos része volt a háztartások teherviselő képességének vizsgálata és a kialakított díjpolitika. A projektekkel szemben elvárás, hogy költség-hatékony módon kerüljenek megvalósításra, továbbá hogy a díj az üzemelési költségek teljes fedezete mellett az amortizációs költségnek is minél nagyobb hányadát fedezze, figyelembe véve a lakosság fizetőképességét is. A díjpolitikában a jövőben is a szennyező fizet elv érvényesítését tartja szem előtt az Önkormányzat. A lakosság és az önkormányzati intézmények esetében a hatósági árnál kedvezőbb díjtételek megállapítása a jövőben is indokolt, és a kalkulációkban is ezzel a feltételezéssel számoltunk. A díjaknak ösztönözni kell a csatornahálózatra történő rákötést, a szippantott szennyvíz díjának továbbra is a mindenkori hatósági díjnál magasabbnak kell lennie. A jövőbeli díjak tervezése az alábbi szempontok alapján történt: - a díjak biztosítsanak fedezetet az üzemelési költségekre, valamint a gépek, technológiai berendezések amortizációs költségére teljes mértékben, és fokozatosan az épületek, építmények amortizációs költségére is ( teljes költségmegtérülés elve ). - biztosítható legyen a projekt pénzügyi fenntarthatósága - a díjak vegyék figyelembe a lakosság fizetőképességét, a víz- és csatornadíjakra fordított havi kiadások lehetőleg ne haladják meg a háztartások havi kiadásainak 4 %-át. - a reáldíj emelés fokozatosan menjen végbe, hogy a lakosság fizetési terheit ne növekedjenek hirtelen nagy mértékben, ami a vízfogyasztás csökkenését váltaná ki. - a szippantott szennyvíz átvételi díja minimum másfélszerese legyen az lakossági csatornadíjnak. A teljes költségmegtérülés elve, valamint a lakosság fizetőképessége közötti egyensúly megtalálása lesz az egyik fő feladata a díjpolitikának. Ennek érdekében a reálkeresetek alakulásának függvényében a díjakat folyamatosan felül kell vizsgálni, és lehetőség szerint a teljes költségmegtérülést biztosító díjak irányába mozdítani. A fizetőképességi vizsgálat során megvizsgáltuk, hogy a havonta fizetendő víz és szennyvízdíj milyen arányban áll a háztartások havi jövedelmével. 12
A fizetőképességi vizsgálat alapján megállapítható, hogy a 3,5 %-os irányadó mértéket a havi víz és szennyvízdíjnak a háztartások havi jövedelméhez viszonyított aránya sehol sem haladja meg (7.14. táblázat), még az alsó jövedelemkategóriában sem. A jelenlegi szennyvízdíjak megduplázását fokozatosan javasoljuk bevezetni a gépészeti berendezések amortizációja függvényében. A projekt megtérülésének bemutatására a nettó jelenérték (NPV), a pénzügyi megtérülési ráta (FNPV/C) és a haszon-költség arány (BCR) került kiszámításra. A tervezett beruházási és működési költségek, valamint a működésből származó bevételek figyelembe vételével a projekt megtérülése támogatás nélkül nem biztosítható. Támogatás nélkül a pénzügyi nettó jelenérték negatív. A finanszírozási hiány kalkulációját a 7.17. táblázat tartalmazza. A finanszírozási hiány mértéke 84,758 %, azaz a beruházásnak ekkora része nem fedezhető a jövőbeni nettó bevételből. A teljes projektköltségre vetítve az EU támogatás aránya 72,04 %, a hazai központi támogatás 12,71 %, míg a saját erő igény 15,25 %. A projekt összes költsége elszámolható költség. A projekt pénzügyi fenntarthatóságát a 7.19. táblázat mutatja. Az első pótlási időszakra természetesen még nem képződik annyi szabad forrás a projekt keretében, hogy abból finanszírozni lehessen a pótlásokat, így hitel felvételére lesz szükség. A későbbi pótlásokra, valamint a hitel törlesztésére és kamatainak fizetésére a későbbi időszak szabad forrásai már elegendőek. A beruházási költség 731 m Ft, a járulékos költség 74,875 m Ft, a fejlesztési költség összesen 805,875 m Ft. Az üzemeltetési költségek közül csak a bérköltségek esetében merül fel a korrekció igénye az esetleges torzítások miatt. A jelen projekt esetében azonban feltételezzük, hogy a bérek megfelelnek a piaci béreknek mind a szakképzett, mind a szakképzetlen munkaerő esetében, így korrekciót nem alkalmaztunk. A személyi jellegű költségekből azonban kiszűrtük a transzfer tételeket. A személyi jellegű költségektől eltekintve a pénzügyi üzemeltetési költségek megfelelnek a gazdasági költségeknek (7.22. táblázat). A gazdasági költségeket összefoglalva a 7.23. táblázat tartalmazza. A projekt számos gazdasági haszonnal jár. Számszerűsíthető a szippantási költség csökkenése és az energiatermelés. 13
Nem számszerűsíthető haszon a talajszennyezés csökkentése, a talajvíz és a felszíni víz terhelés csökkentése, valamint az élővilág számára kedvező élőhely kialakítása. Az érzékenységi vizsgálat alapján megállapítható, hogy: - mind a beruházási költség, mind az üzemelési költség, mind a bevétel 1 %-os változása kritikus az FNPV változása szempontjából - mind a beruházási költség, mind a gazdasági hasznok, mind a diszkontráta megváltozása kritikus az ENPV szempontjából A kockázatelemzést részletesen tartalmazza a 7.5.3 fejezet. 1.5. A javasolt C változat megvalósítása, javasolt ütem- és intézkedési terv A projekt megvalósításra kidolgozásra került az intézkedési terv, mely tartalmazza a közbeszerzés és a megvalósítás ütemezését. Az Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányt (EMT) az önkormányzat 2008. 03. 17-én benyújtotta az első fordulóra. Az előkészítésre megítélt támogatásról megkötött szerződést követően a projektmenedzsment szervezet felállt 2008. 10. 10-én. Elkészült a tervezett területre a talajmechanikai szakvélemény, a megvásárolandó területekre a szennyezettség vizsgálat, valamint a részletes megvalósíthatósági tanulmány 2008. november 15-én. A még el nem végzett előkészítési feladatokat a 8.2. táblázatban foglaltuk össze. A 2. forduló közbeszerzései 2009.11-2010.03 közötti időszakra tervezettek. A projekt kivitelezése 2010.03 2011.04 időszakra tervezett (8.2.3. fejezet) Első forduló projekt indítása A közbeszerzések lebonyolítása első forduló Szerződések kötése első fordulóra RMT jóváhagyása (ksz) Környezetvédelmi engedélyeztetés Műszaki tervezés Ingatlan megvásárlásának befejezése a szükséges eljárásokkal és szerződésekkel 2008. 08. 07. 2009. 03. 30. 2009. 03. 30. 2009. 02. 24. 2009. 07. 15. 2009. 08. 15. 2010. 01. 31. 14
Az első forduló zárójelentés benyújtása A második forduló indítása A második fordulóra pályázat benyújtása és jóváhagyása Támogatási szerződés aláírása Közbeszerzések lefolytatása és szerződéskötések kivitelezésre, mérnöki feladatokra Faültetvény kivitelezése és beüzemelése Biológiai szennyvíztelep kivitelezése Próbaüzem befejezése Vízjogi üzemeltetési engedély Záródokumentáció benyújtása 2009. 12. 15. 2009. 06. 10. 2009. 11. 10. 2010. 01. 10. 2010. 03. 16. 2010. 06. 15. 2010. 09. 15. 2011. 03. 15. 2011. 03. 30. 2011. 04. 30. A kifizetési ütemtervet a 8.2.4. fejezet tartalmazza. 1.6. Az EMT és az RMT közötti eltérések: Tárgy EMT RMT A projekt megvalósítás befejezésének tervezett időpontja (év, hó) 2010. 12. 31. 2011. 04. 30. Előkészítési költség (Ft) 47 000 000 44 500 000 Várható teljes beruházási költség ( C változat) (Ft) 852 875 000 850 375 000 C változat beruházási költsége (e Ft) 684 000 689 000 C változat üzemeltetési költsége (e Ft) 34 100 36 220 15
Tárgy EMT RMT B változat üzemeltetési költsége (e Ft) 34 500 36 220 Várható szolgáltatási díj (Ft/m 3 ) A változat 160 145 B változat 110 135 C változat 105 130 Projektgazda szervezete nem szerepelt szerepel Projekt menedzsment nem történt meg megtörtént nevesítése A menedzsment szervezeti ábra nem szerepelt a kivitelezés a műszaki ellenőr átdolgozva 3.11. fejezet lakosszám (fő) Nagykálló 10 418 10 276 Biri 1 461 1 443 Natura 2000 terület leírása nem szerepelt Natura 2000, SCI-pSCl kiegészítés Natura 2000, SCI-pSCl Településszerkezet leírása részben szerepelt kiegészítve Régészeti terület adathiány miatt nem került bemutatásra kerül, így megjelölése leírásra valószínűleg szükség lesz a régészeti feltárásra 16
Tárgy EMT RMT A vásárolandó terület szennyezettsége, talajmechanikája a leírás nem szerepelt a feltárás, a vizsgálat megtörtént, a leírást az RMT tartalmazza C változat műszaki, technológiai adatai részben volt kidolgozva részletes tervezés történt, leírás kiegészítés, pontosítás Költség-haszon elemzés részletesen nem készült elkészült Eredménymutatók célértékének dátuma Végdátum: 2010.12.31. Végdátum: 2011.04.30. Output indikátorok célértékének dátuma Végdátum: 2010.06.11. Végdátum: 2010.09.15. 17
2. A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása 2.1. A projektgazda bemutatása 2.1.1 A pályázó szervezet A projekt megvalósítója, a projektgazda Nagykálló Város Önkormányzata. A projektgazda a pályázat első fordulójának sikerét követően projekt menedzsmentet állított fel (2008. október 10-én). A projekt menedzsmentet Nagykálló Város Önkormányzat, a jelenlegi üzemeltető TESZOVÁL Kft. (100 % önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság), valamint külső szakértők részvételével szervezte. A projekt menedzsment rendszeres beszámolási kötelezettséggel tartozik a projektgazdának, szükség szerint a képviselő testületnek. A projektgazda, Nagykálló Város Önkormányzatának szervezeti ábráját az 5. mellékletbe csatoltuk. Az önkormányzat rendelkezik ISO 9001 minőségirányítási rendszerrel. A tanúsítványt a 7. melléklet tartalmazza. A projektgazda Nagykálló Város Önkormányzat adatait a projekt adatlap részletesen tartalmazza. Összefoglalóan az alábbiakban mutatjuk be (2.1. táblázat). 2.1. táblázat: A projektgazda adatai Projektgazda megnevezése: Régió: Megye: Nagykálló Város Önkormányzata Észak-Alföld Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Székhely: 4320 Nagykálló, Somogyi Béla u. 5-7. Képviselő: Juhász Zoltán polgármester Telefon: 36 (42) 263 101 Fax: 36 (42) 263 309 E-mail: polgmester@nagykallo.hu A projektgazda Nagykálló Város Önkormányzatának kötelezettsége az Önkormányzati törvény szerint a szennyvízelvezetés és -tisztítás megvalósítása, a szolgáltatás megszervezése és folyamatos biztosítása a település ill. települések lakossága számára. A már biztosított, de környezetszennyező szolgáltatás megszüntetése és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő szolgáltatás kialakítása ugyancsak az önkormányzat feladata. 18
A projektgazda, Nagykálló Város Önkormányzata a KEOP-1.2.0. pályázati felhívás szerint a szennyvízelvezetés és -tisztítás kétfordulós pályázati konstrukcióban megvalósítandó szennyvíztisztító telep létesítés támogatási feltételeinek megfelel, ugyanis: A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósítási Programról való hatályos 25/2002. (II: 27.) Korm. rendelet 1. mellékletében a 10000-15000 LE agglomerációban szerepel. Támogatható cél: a szennyvíztisztító telepek korszerűsítése, legalább biológiai fokozatú tisztítás kiegészítése. Az illetékes felügyelőség kötelezése a környezeti előírásoknak megfelelő szennyvízkezelés kiépítésére, a talaj- és talajvízszennyezés megszüntetésére. Együttműködéssel pályázik Nagykálló Város Önkormányzata Biri Község Önkormányzatával, mivel fogadja Biri Község szennyvizét az új szennyvíztisztító telepen is. A tervezett beruházás a 2. fordulóban meghatározott minimum, 165 millió Ft felett van. A szennyvízkezelés jelenleg nitrát érzékeny területen üzemel, környezetszennyező módon. Szükséges új szennyvíztisztító megépítése. Tekintettel a felügyelőségi kötelezésre az önkormányzat, a projektgazda már 2004-től vizsgálta a szennyvízkezelés korszerűsítésének lehetőségét. Elvégezte a kötelezésre a környezetvédelmi felülvizsgálatot, és az egyik lehetséges megoldásra ( A változat) már vízjogi létesítési engedélyt is kért és kapott a felügyelőségtől. A vízjogi létesítési engedély száma 3328-9/2005. A vízjogi engedély érvényességét a Felügyelőség 8119-10/2008. számú határozatával hosszabbította meg, 2011.09.30-ig, illetve a vízjogi üzemeltetési engedély jogerőre emelkedéséig (6. melléklet). A projektgazda Nagykálló Város Önkormányzata alanya az ÁFÁ-nak, a 2007. évi CXXVII. törvény alapján a víziközmű beruházások ÁFÁ-ja visszaigényelhetősége miatt nettó támogatással számol. Az elszámolásnál az ÁFA nélküli (nettó) összeg kerül figyelembevételre. Nagykálló Város Önkormányzata az eleveniszapos biológiai tisztító és a tisztított víz utókezelésére kiépített természetes tisztítórendszer megvalósítását tűzte ki célul, és pályázik a támogatásra. A gazdasági szempontok, a szolgáltatási díjak és az üzemeltetési költség a C változat esetében a kedvezőbbek. A javasolt C változat engedélyeztetését a 2. forduló pályázat beadására készítteti el. A jelenlegi szolgáltatást és az új létesítménnyel történő szolgáltatást is várhatóan a 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő TESZOVÁL Kft. végzi. 19
A projekt legfontosabb feladata Nagykálló és Biri települések szennyvizének környezetkímélő kezelése és kibocsátása, a talaj, a felszín alatti és felszíni vizek legkisebb terhelése mellett. Nagykálló Város Önkormányzata elkötelezett a fenntartható fejlődés megvalósítása mellett, ezért a fejlesztés mellett az alábbiak szerint: fenntarthatósági terv elkészítése; környezetvédelmi program rendszeres felülvizsgálata; önkormányzati környezetvédelmi alap létrehozása; környezetvédelmi megbízott foglalkoztatása, kinek különös figyelmet kell fordítania a fenntarthatósági feladatokra; továbbra is fenntartja a szervezett rendszeres környezeti teljesítményének értékelését és az auditok számát évi 2 alkalomra növeli; növeli a fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztásban részt vevők számát az össz munkavállalói létszám 50 %-ára (a 60 fős munkavállalói létszámból a jelenlegi 10 munkavállalón túl még 20 munkavállalót részesítenek fenntarthatósággal kapcsolatos képzésben); az elkészített környezetvédelmi jelentéseket, értékeléseket minimum évente kétszer nyilvánosságra hozza több csatornán keresztül; az eszközök, termékek, alapanyagok beszerzésénél előtérbe helyezi a környezeti szempontokat; a kistérségben rendelkezésre álló kapacitásokat, termékek felhasználására hangsúlyt helyez; a projekt végrehajtása során figyelmet fordít a partnerség építésre. elkötelezett a fajlagos vízfelhasználás több mint 5 %-os csökkentésére; elkötelezett a fajlagos energiafelhasználás több mint 5 %-os csökkentésére; figyelmet fordít a kombinált valamint, anyag- és energiatakarékos irodatechnikai készülékek beszerzésére és alkalmazására; előtérbe helyezi az újrahasznosított papír használatát; törekszik a gépkocsi használat csökkentésére; törekszik az ártalmatlanításra kerülő hulladék több mint 5 %-os csökkentésére; elkötelezett a veszélyes hulladékok arányának több mint 5 %-os csökkentésére; évente egy alkalommal környezet-egészségügyi kockázat értékeléseket készít; törekszik többletszolgáltatásokat, kedvezményeket nyújtani a helyi lakosoknak (az érintett célcsoportok az Önkormányzattól 5 %-os kedvezményt kapnak a csatorna rákötési díjból); 20