Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS TUDOMÁNYI KARON ÉRVÉNYES SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (A HALLGATÓI TANULMÁNYI REND ÉS AZ ISMERETEK, KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK, MEGSZERZÉSÉNEK, ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE) FACULTAS 1787 SCIENTIARUM VETERINARIARUM Budapest, 007

T a rtal o mjegyzék Bevezetés... I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 1 A szabályzat hatálya.... A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró személyek és testületek... 5. Hallgatói jogviszony... 7. A képzés struktúrája... 9 5. Intézményi tantárgy-akkreditáció... 11 II. A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK... 1 1. A tanév időbeosztása... 1. A hallgató beiratkozási, bejelentkezési kötelezettsége, a hallgatói jogviszony szünetelése... 1. Tájékoztatás a követelményekről... 17. Részvétel a foglalkozásokon... 19 5. A tanulmányok fenntartása, szüneteltetése... 0 6. Átvétel... 7. Más intézményben szerzett tanulmányi pontok beszámítása, helyettesítő tantárgyak elfogadása... 8. Az egyes képzési szinteken és szakokon megszerzett és összegyűjtött kreditek más képzési szinteken történő elismerése és beszámítása... 5 9. Kedvezményes tanulmányi rend... 5 10. Párhuzamos képzés... 7 11. Vendéghallgatói jogviszony létesítése... 8 1. Felmentés a tanulmányi és vizsgakötelezettség alól... 1. Előnyben részesítési lehetőségek... 1. A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendje... 15. A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elvek... III. AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK ÉS A LECKEKÖNYV ALÁÍRÁSA... 1. A leckekönyv aláírása.... A vizsgaidőszak.... Az ismeretek ellenőrzésének rendje... 5. Az ismeretek ellenőrzésének és értékelésének főbb formái... 8 5. Jegymegajánlás... 0 6. A sikertelen vizsgák javítása... 0 7. A sikeres vizsga javítása... 1 8. A tanulmányi átlageredmény, kreditindex kiszámítása... 1 9. A tantárgyfelvétel megismétlése... 10. A hallgatói jogviszony megszűnése... 11. Tanulmányi vétségek és eljárások... 5 1. A hallgatóval kapcsolatos döntések írásbeli közlése... 6 IV. A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA (ABSZOLUTÓRIUMRA), A SZAKDOLGOZATRA (DIPLOMADOLGOZATRA), A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK... 6 1. Az egyetemi és főiskolai képzés lezárása... 6. A záróvizsga... 7 a) A záróvizsga bizottság 8 b) A szakdolgozat (diplomadolgozat, diplomaterv) 8 c) A záróvizsga általános szabályai 50

d) A sikertelen záróvizsga javítása 5. Az oklevél... 5. Kitüntetéses oklevél... 5 V. VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK... 5 1. Méltányosság gyakorlása... 5. Az oklevél kiadásának elhalasztása... 55. A 006. szeptember 1. előtt megkezdett tanulmányok folytatása... 55. A képzés során fizetendő díjak... 55 5. Záró rendelkezések... 56 FÜGGELÉKEK... 58 1. függelék... 58 Kredit alapfogalmak 58. függelék... 59 A SZIE kreditinformációs rendszere 59. függelék... 61 A SZIE Állatorvos-tudományi Kar állatorvos szak mintatanterve 61 5. függelék... 65 A SZIE Állatorvos-tudományi Kar állatorvosi szak tantárgy moduljai 65 6. függelék... 66 Előtanulmányi feltételek az állatorvos szakon 66 7. függelék... 68 A SZIE Állatorvos-tudományi Kar alkalmazott zoológus szak mintatanterve 68 8. függelék... 71 Előtanulmányi feltételek és tantárgymodulok az alkalmazott zoológus szakon 71 9. függelék... 7 SZIE Állatorvos-tudományi Kar biológia alapképzés (BSc) mintatanterve 7 10. függelék... 79 Előtanulmányi feltételek a Biológia BSc képzésben 79 11. függelék... 81 Szakirány- és modulválasztás, a SZIE ÁOTK Biológus BSc képzésén 81 1. függelék... 8 Irányelvek szakdolgozat készítéséhez a SZIE ÁOTK Biológus BSc képzésén 8

B e vezetés A Szent István Egyetem Szenátusa (a továbbiakban: Szenátus) az Egyetem Hallgatói Önkormányzatával egyetértésben (a továbbiakban: EHÖK), a felsőoktatásról szóló 005. évi CXXXIX. törvény 1. -ában kapott felhatalmazás alapján a Szent István Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) a következőkben határozza meg: I. Á L T A L Á N O S R E N D E L K E Z É S E K 1 A s zab ályzat h a tá lya 1. (1) A Szent István Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szabályzatának hatálya kiterjed az Egyetemen folyó egyetemi és főiskolai képzés, a 005. évi CXXXIX törvény 11. -ában írt alapképzés és mesterképzés, a szakirányú továbbképzés nappali, esti, levelező és távoktatási tagozatain, magyar nyelven tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatók tanulmányi és vizsga ügyeire. A tanulmányi- és vizsgaszabályzatot az Állatorvos-tudományi Kar (továbbiakban ÁOTK) Kari Tanácsa olyan kiegészítésekkel látja el, amelyek csak e Kar hallgatóira érvényesek. A kiegészített szabályzat neve: a SZIE ÁOTK-n érvényes Tanulmányi- és Vizsgaszabályzata (továbbiakban ÁOTK-TVSZ. A kari kiegészítéseket a továbbiakban is dőlt betű jelzi.) () A Szabályzat hatálya - ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik - kiterjed az (1) bekezdés szerinti képzési szinteken, illetve formákban résztvevő külföldi állampolgárságú hallgatókra is. A külföldi hallgatókra vonatkozó esetleges sajátságos szabályokat a Szabályzat mellékleteként, a kari kiegészítésekben kell kiadni. () A Szabályzat hatálya nem terjed ki a felsőfokú szakképzésre, az idegen nyelvű képzésre és a doktori képzésre. Az ezekre, a képzésekre vonatkozó, a hatályos jogszabályok alapján összeállított tanulmányi és vizsgaszabályzatokat a felsőfokú szakképzés és az idegen nyelvű képzés esetében az illetékes kari tanács, a doktori képzés esetében pedig az Egyetemi Doktori Tanács fogadja el. () A felsőfokú szakképzésre, az idegen nyelvű képzésre és a doktori képzésre vonatkozó szabályzatokat, törvényességi felülvizsgálatra meg kell küldeni a rektornak. A felsőfokú szakképzést végző intézetek szabályzat-kiegészítésének törvényességi felülvizsgálatát az illetékes dékán végzi el. (5) A Szabályzat hatálya oktatási és vizsgáztatási ügyekben kiterjed az oktatókra és vizsgáztatókra is. (6) E Szabályzat 1. ()-ben kapott felhatalmazás alapján az ÁOTK Kari Tanácsa az idegen nyelvű képzésben részt vevő külföldi hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire vonatkozóan külön szabályzatot alkotott, amelyet e Szabályzat. számú függelékeként német és angol nyelven tesz közzé.

5. A tanulmán yi és vi z sgaügyekben eljáró személyek és testületek. A Szabályzat rendelkezései szerint eljáró személyek: a dékán és az oktatási dékánhelyettes. a tanulmányi bizottság elnöke, valamint a kreditátviteli bizottság (a továbbiakban kreditbizottság) elnöke. Az ÁOTK-n a Kreditátviteli Bizottság feladatait az Oktatási és Akkreditációs Bizottság (továbbiakban OAB) látja el, ezért ahol a Szabályzat a Kreditátviteli Bizottságot vagy Kreditbizottságot említi azon az ÁOTK-n az OAB-t kell érteni.. (1) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben első fokon az oktatókból és hallgatókból álló kari tanulmányi bizottság (a továbbiakban: tanulmányi bizottság), kredit egyenértékűsítési, kreditátviteli ügyekben a kreditbizottság jár el. () A tanulmányi bizottság elnöke az illetékes dékánhelyettes vagy a kari tanács által választott oktató, tagjai fele részben oktatók, fele részben hallgatók, akiket a kari tanács, illetve a kar Hallgatói Önkormányzata (HÖK) választ meg saját belső szabályzata szerint. A tanulmányi bizottság titkára a Tanulmányi Osztálynak a bizottság elnöke által felkért tagja, aki szavazati jog nélkül vesz részt a bizottság ülésén. A kreditbizottság összetételét a karok saját szabályzat-kiegészítéseikben határozzák meg. () Karonként legalább egy tanulmányi bizottság és egy kreditbizottság működik. A bizottságokban biztosítani kell a tanulmányaikat különféle képzési formákban folytató hallgatók képviseletét. () A tanulmányi és a kreditbizottságok létszámáról, oktató tagjai megválasztásának módjáról az ESZMSZ kari kiegészítése alapján, a kari tanács dönt. (5) A KTB elnöke amennyiben ezt az ügy megkívánja tanácskozási joggal további személyeket is meghívhat. (6) Jelen Szabályzatban nem szereplő tanulmányi- és vizsgaügyekben első fokon szintén a KTB jár el. (7) Az átvételi, a rész- és párhuzamos képzési, a vendéghallgatói, tantárgyak akkreditációs, ill. a kreditegyenértékűsítési és kreditáviteli ügyekben a Kar OAB-ja dönt. A Bizottság összetételéről és tagjainak megválasztásáról az ÁOTK ESZMSZ 67. /b () rendelkezik.. (1) A tanulmányi és a kreditbizottságok maguk határozzák meg ügyrendjüket a következők figyelembevételével: a) a tanulmányi és a kreditbizottság akkor határozatképes, ha oktató és hallgató tagjainak külön-külön is több mint a fele jelen van;

6 b) a tanulmányi és a kreditbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt; c) a tanulmányi és a kreditbizottság az illetékes tantárgyfelelős/tanszékvezető/ szakvezető véleménye alapján dönt a máshol tett vizsgák elfogadásáról és a hozzájuk tartozó kreditszámról; d) a tanulmányi és a kreditbizottság egyes jogköreit - minősített többséggel - elnökére átruházhatja, Az ÁOTK-n a KTB és az OAB az elnökre átruházható döntési jogokat az ügyrendjében határozza meg. e) az elnök az átruházott hatáskörben, a hatáskörileg illetékes tantárgyfelelős / tanszékvezető/szakvezető véleménye alapján dönt; () A tanulmányi és a kreditbizottság elnöke az átruházott hatáskörben hozott döntésekről rendszeresen, félévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja a bizottságot. 5. (1) A tanulmányi és kreditbizottságok, illetőleg a dékán által hozott elsőfokú döntés ellen a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével a hallgató annak kézhezvételétől (tudomására hozásától) számított 15 napon belül, az ESZMSZ. alapján felülbírálati kérelemmel élhet. A felülbírálati kérelmet a tanulmányi, illetve a kreditbizottság döntése ellen az illetékes kari hallgatói felülbírálati bizottsághoz, a dékán döntése ellen pedig az Egyetemi Hallgatói Felülbírálati Bizottsághoz kell benyújtani. () A kari hallgatói felülbírálati bizottság az Egyetem mindegyik karának másodfokú fellebbviteli fóruma. Ez a bizottság 7 tagból áll. Elnöke a KT által két évre választott vezető oktató, aki nem lehet magasabb vezető. Másik oktató tagját (két éves megbízással) és hallgatói tagját (a HÖK javaslata alapján, szintén kétéves megbízással) a dékán bízza meg. Az Egyetemi Hallgatói Felülbírálati Bizottság háromtagú. Elnöke az egyetem vezető oktatója, a másik két tag egy oktató és egy, az EHÖK által javasolt hallgató. Az elnököt és a tagokat két évre a rektor bízza meg. () A bizottságokban a hallgatói képviseletet úgy kell biztosítani, hogy az adott ügy tárgyalásán mindig a fellebbező hallgató képzési szintjének megfelelő hallgató vegyen részt. () A bizottság munkájában nem vehet részt az a személy: - aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta; - aki az elsőfokú eljárásban a határozathozatalban közreműködött, vagy az előző két pontban megjelölt személy Ptk.685. (b) pontja szerinti hozzátartozója, vagy - akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el, - aki az ügy eldöntésében érdekelt. (5) A bizottság ügyrendjét maga alakítja ki. Üléseire az ügyek számától és sürgősségétől függően, de legalább negyedévente egyszer kerül sor. (6) Az eljárás során a vizsgálat eredményeként a bizottság a következő másodfokú döntéseket hozhatja:

7 - az első fokú döntést helyben hagyja; - a kérelmet elutasítja; - a döntés elmulasztóját döntésre utasítja; - az elsőfokú határozatot megváltoztatja; - az elsőfokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt szervezetet vagy személyt új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. (7) A döntést határozatba kell foglalni és meg kell indokolni. Az eljárás során a határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére és az eljárás során a hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató a szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottság ülésén, úgy a személyes meghallgatástól el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni számára, hogy észrevételeit írásban megtehesse. A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára és tartamára, közlésére, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléstől válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató bírósági felülvizsgálatát kérte. A keresetlevél benyújtásáról a hallgatónak az intézményt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell. (9) A hallgató az ESZMSZ. -a szerint az (1) bekezdésben meghatározott felülbírálati bizottságok másodfokú döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított napon belül. A felülvizsgálati kérelemről a keresetlevél egy példányának benyújtásával értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott illetékes felülbírálati bizottság elnökét. (10) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogorvoslatnak nincs helye.. Hallgatói jo gviszony 6. (1) A hallgatói jogviszony keletkezésére, szüneteltetésére és megszűnésére vonatkozó alaprendelkezéseket az ÁOTK-ESZMSZ. -a,. -a,. -a és 5. -a tartalmazza. Jelen Szabályzat rendelkezik arról, hogy a hallgatói jogviszony tanulmányi okból történő szünetelése vagy megszűnése esetén a hallgatót milyen jogok és kötelezettségek illetik meg. () A hallgatói jogviszony folyamatosságáról a tantervek alapján a karok és szakok szabályzat-kiegészítése rendelkezik. () A képzés lehet államilag támogatott vagy költségtérítéses képzés. Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgató képzési hozzájárulásra kötelezhető. H az államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a kar megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak

8 költségtérítéses képzésben folytathatja. A karok saját szabályzat kiegészítésükben az ötven százaléknál magasabb értéket is meghatározhatnak. () Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy a () bekezdésben írt százalékos feltételek nem teljesítése esetén, illetve egyéb okból tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére ilyen irányú kérelem esetén az egyetemen költségtérítéses formában tanulmányokat folytató, kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató léphet. Az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók száma a tanévben az egyes karok államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjedhet. (5) A () bekezdésben említett átsoroláshoz a kérelmét a Kar dékánjához kell benyújtani. Az átsorolás kérdésében a dékán javaslatára a tanulmányi bizottság dönt. A döntés ellen jogorvoslatnak van helye. (6) Az egy személy által igénybevehető állami támogatás idejét a 005. évi CXXXIX. Törvény 55. () bekezdése és 56. () bekezdése határozza meg. (7) Az ÁOTK államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatójává válni kizárólag a felvételi eljárás keretében, felvétellel, vagy más szak, kar, intézmény államilag támogatott képzéséből és az azonos szak költségtérítéses képzéséből a 18. szerinti átvétellel lehet. (8) Az ÁOTK költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatójává válni kizárólag jogszabály alapján, ill. az ÁOTK-n folyó államilag támogatott képzésből vagy felvételi eljárás keretében, felvétellel, vagy más kar, szak, intézmény költségtérítéses képzéséből a 18. szerinti átvétellel lehet. (9) Az államilag támogatott képzésben folyamatos hallgatói jogviszonya lehet annak, aki a beiratkozás után a megfelelő időpontokban rendre eleget tesz a következő feltételeknek: - a beiratkozást követő aktív félév elteltével összesen biológia alapszakon minimum 60, az állatorvos szakon legalább 5 kreditet szerez meg a kötelező és a kötelezően választható tantárgyak teljesítésével; - a mintatantervben az első négy szemeszterre előírt kreditekből az állatorvosképzésben 108 kreditpontot maximum 6 félév alatt, a biológus alapszakon az első szemeszterre előírt kreditekből 60 kreditet maximum 5 félév alatt megszerzi úgy, hogy valamennyi A típusú tantárgy teljesítése mellett, a szemeszterre számított súlyozott kreditátlaga legalább,5; - egy-egy előírt vizsga követelményeinek teljesítéséhez maximum kétszeri tantárgyfelvétel mellett összesen legfeljebb 6 vizsgalehetőséget vesz igénybe; - az állatorvos képzésben a tanterv első szemeszterére előírt kötelező ( A -típusú tantárgyak) vizsgáinak letétele során nem szerez több, mint 10, a biológus alapképzésben az első szemeszter során több, mint 7 elégtelen osztályzatot; - az első szemeszterre előírt testnevelés kritériumfeltételét az első 6 félév alatt teljesíti; - a továbbhaladáshoz szükséges kritériumfeltételeket és a nyári (szemeszteren kívüli) szakmai gyakorlatokat teljesíti; - a felvételkor középfokú C típusú nyelvvizsgával nem rendelkező hallgató a ÁOTK-n folyó nyelvoktatásban részt vesz és az állatorvosképzésben az első 6 félév alatt legalább, a biológus alapképzésben az első félévben legalább félévvégi aláírást megszerez. Amennyiben a hallgató időközben az előírt nyelvvizsga

9 bizonyítványt megszerzi, a továbbiakban mentesül az ebben a bekezdésben előírt követelmények alól. - a 006. szeptember elseje előtt beiratkozott hallgatónak, ha a tantervben rögzített előírásoknak megfelelően valamennyi kötelező (A) és választható (B+C) tantárgy teljesítésével, a diplomadolgozat elkészítésével és megvédésével az előírt 0 kreditpontot maximum 15 félév alatt megszerzi, valamint súlyozott tanulmányi átlaga legalább,5. A 006. szeptemberében és utána az állatorvos szakon tanulmányait megkezdő hallgatók számára a tanulmányi idő 11 félév, amely alatt kreditet kell megszerezni. A tanulmányok során maximum 1 félév lehet államilag támogatott. A biológia BSc-n 180 kreditet kell összegyűjteni, s a 6 szemeszter elvégzéséhez felhasznált félévekből maximum 8 félév lehet államilag támogatott. (10) Annak a hallgatónak, aki a (9) bekezdésben felsorolt feltételeket nem teljesíti a hallgatói jogviszonya elbocsátással megszűnik.. A k ép z és struktú r ája 7. (1) Az egyetemi és főiskolai képzésben, a 005. évi CXXXIX. törvény által bevezetett alapés mesterképzésben, valamint az egységes, osztatlan mesterképzésben, továbbá a szakirányú továbbképzésben az oktatási és kulturális miniszter által kiadott vagy jóváhagyott képzési és kimeneti követelmények tartalmazzák a képzési célt, a képzés időtartamát, a szakképesítés megjelölését, azoknak a tantárgycsoportoknak a felsorolását, amelyek oktatása kötelező, a legkisebb összóraszámot, az alap- és szakképzés, valamint az elméleti és gyakorlati képzés arányát, a heti legmagasabb óraszámot, az esetleges szigorlati, illetve záróvizsga tárgyakból előírt kreditek számát, a kötelező vizsgákat, az előírt szigorlatokat az ismeretek ellenőrzési rendszerét, a szakdolgozat (diplomamunka) követelményeit, a záróvizsga típusát, tantárgyait, eredményeinek kiszámítási módját, a képzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiségét kreditben meghatározva. () A részidős képzésben az adott szakhoz rendelt teljesítendő kreditek száma megegyezik a teljes idejű képzéshez rendelt kreditek számával. () A tantervek a képzési és kimeneti követelmények tartalmi előírásaihoz, az alkalmazott teljesítmény-elismerési rendszerhez igazodva határozzák meg oktatási időszakonkénti bontásban a különböző típusú tantárgyakat, ezek összóraszámát (elméleti és gyakorlati órák szerinti bontásban), valamint a hozzájuk rendelt számonkérést és kreditpontokat. A tantervben meg kell határozni a szakmai gyakorlatok időtartamát, beosztását, az ismeretek ellenőrzésének formáit és időpontját, valamint a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit és a diplomamunkára, szakdolgozatra vonatkozó előírásokat. () A szak tantervének több tantárgyat tartalmazó, egymásra épülő vagy egymással egyenértékű, egymást helyettesítő egysége a tantárgymodul (pl. alapozó modul, szakmai modul, szakirányi modul). A végzettség megszerzésének feltétele a tanterv által meghatározott kötelező tantárgyak teljesítése, és a hallgató joga a tantervben

10 meghatározott szakirányi modulok közötti választás. A szakirányi modulok meghirdetésének feltételeit a karok saját kiegészítésükben határozzák meg. Az ÁOTK-n az állatorvos szakon alapozó, paraklinikai és klinikai modult, az alkalmazott zoológus szakon alapmodult, valamint két szakmodult (a természetvédelmi ökológiai és a kísérletes zoológiai szakmodult), a biológia BSc-n pedig általános társadalom- és természettudományi alapismeretek, szakmai alapozó ismeretek, szakmai törzsanyag és a differenciált szakmai ismeretek modulon belül választható természetvédelmi ökológia, viselkedésbiológia, mikológia és állattartás modult alakítottuk ki. A különböző modulhoz tartozó tantárgyak felsorolását a 5., 8. és 11. függelék tartalmazza. (5) A tantárgy programja meghatározza a tantárgy helyét a mintatantervben, feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, tananyagának rövid leírását - megjelölve az írott tananyagot és formáját -, a képzési idő alatti óraszámát, leírja a tananyag feldolgozási formáinak (előadás, szeminárium, gyakorlat stb.) arányait, a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, a hallgató egyéni munkával megoldható feladatainak típusait, és tematikus felsorolásban tartalmazza a vizsgakövetelményeket. (6) Az Egyetem szakjai kredittanterveinek készítésénél, meglévő tantervei módosításánál a tantárgymodulok arányát a képzési és kimeneti követelményekben előírtak szerint kell meghatározni. E szerint: a tanári modul teljesítéséhez minimum 0 (kétszakos képzés esetén 50) kredit szükséges, a felsőfokú szakképzésben végzett tanulmányokból a főiskolai vagy egyetemi képzésben maximum 60 kredit számítható be. Az Egyetem szakjainak tantervében a tantárgycsoportok arányának meghatározásánál - a szak specialitásai figyelembe véve - ajánlott a következők betartása: a kötelező tárgyak (A) részaránya állatorvos szakon 7%, az egységes, osztatlan mesterképzésben az állatorvos szakon 7%, az alkalmazott zoológus szakon 7%, a biológia BSc-n pedig 58%. a kötelezően választandó tantárgyak (B) részaránya állatorvos szakon 1%, az egységes, osztatlan mesterképzésben az állatorvos szakon 1%, az alkalmazott zoológus szakon 1%, a biológia BSc-n pedig szakiránytól függően 8-1%. a szabadon válaszható tantárgyak (C) részaránya állatorvos szakon %, az egységes, osztatlan mesterképzésben az állatorvos szakon %, az alkalmazott zoológus szakon 5%, a biológia BSc-n pedig 5%. Az A -típusú tantárgyak a képzési célban megfogalmazottak eléréséhez feltétlenül szükséges ismereteket tartalmaznak, azok teljesítése minden hallgatónak kötelező. A B -típusú (kötelezően választható fakultatív) tantárgyak elsősorban a későbbi szakmai specializációt alapozzák meg és közülük annyit kell teljesíteni, mely az állatorvos szakon legalább, az alkalmazott zoológus szakon 5, a biológia alapszakon szakiránytól függően 50-55 kreditpont összegyűjtését eredményezi. A C -típusú (szabadon választható fakultatív) tantárgyak szabadon választhatóak, felvételükkel az állatorvos szakon max. 1, az alkalmazott zoológus szakon 15 ill. biológia alapszakon 9 kreditpont számítható be a képzési követelményként megjelölt összes kreditpontba. (7) A kreditrendszerben a tanterv formája a mintatanterv (., 7. és 9. függelék). A mintatanterv az adott szakon célszerű lehetőséget kínál a hallgató számára, hogy a

11 felsőfokú végzettséghez szükséges tantárgyakat milyen időbeosztásban lehet a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott számú félév alatt elvégezni. A mintatanterv oktatási időszakonkénti bontásban tartalmazza valamennyi: - kötelező és a kötelezően választható tantárgyak kreditpontjait. - a tantárgyak heti (vagy félévi) tanóraszámát (előadás + laboratóriumi/tantermi gyakorlat) és a hozzájuk rendelt krediteket, - az ismeretellenőrzés típusát, - a tantárgy meghirdetésének féléveit (őszi és/vagy tavaszi), - a kritériumkövetelményeket, - a szakirány-választás lehetőségeit és feltételeit, - a diplomamunka (szakdolgozat) teljesítésére vonatkozó előírásokat, - a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit, a záróvizsga tantárgyait, ill. azok kiválasztásának szabályait. (8) A tantervben szereplő kötelező és kötelezően válaszható tantárgyak felvételének szabályát a tantárgyak előtanulmányi rendje, a szak egyes moduljainak választási feltételeit a modul előtanulmányi rendje határozza meg. A SZIE szakjain az előtanulmányi rend kialakításánál tantárgyanként legfeljebb tantárgy adható meg előzetes követelményként. (9) Nem kell teljesíteni a tantervben előírt követelményeket, ha a hallgató azokat korábban már elsajátította és a kari kiegészítésben előírt ( az ÁOTK-n a tantárgyfelvételt követő héten belül) időn belül ezt hitelt érdemlően igazolja és csatolja a tantárgyfelelős oktató egyetértő nyilatkozatát. A munkatapasztalatok alapján teljesített követelmények elismeréséhez szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati számonkérés formájában meg kell bizonyosodni az ismeretek elsajátításáról. 5. In t é z mén yi tan tá r gy-akkreditá c ió 8. (1) A tantárgy a szak tantervének alapegysége, melynek felvételéhez és teljesítéséhez feltételek kötendők. A tantárgy felvételi rendjét a szak előtanulmányi rendje, a teljesítésének feltételét a tantárgyak követelményrendje határozza meg. A tantárgy akkreditációja a tantárgy oktatási programjának jóváhagyása. () Az egyes tantárgyak programjait az oktatásukért felelős karok illetékes bizottságai akkreditálják és a képzésért felelős kar tanácsa fogadja be a szak tantervébe. Az ÁOTK-n a tantárgyak programjait az OAB akkreditálja és a Kari Tanács fogadja be a tantervbe. () A SZIE karai és szakjai kötelesek elfogadni azon tantárgyak kreditjeit, melyet a hallgató olyan intézményben szerzett, mellyel az Egyetem, illetve a kar tanulmányi pontok egyenértékűégére vonatkozó egyezményt kötött. Más, a hallgató által felvenni szándékozott, vagy teljesített tantárgyak elfogadásáról a karok illetékes bizottságai döntenek.

1 I I. A T A N U L M Á N Y O K R A V O N A T K O Z Ó R E N D E L K E Z É S E K 1. A tan é v időb eo sztása 9. (1) Az Egyetemen az oktatás általában tanéves, ezen belül féléves rendszerben folyik. Az őszi félév általában szeptembertől a következő év január végéig, a tavaszi félév pedig februártól június végéig tart. Az alapképzés távoktatási és levelező tagozatain, valamint a szakirányú továbbképzésben a tanév a naptári évet is követheti. A teljes képzési időn belül az oktatási időszakot - beleértve a szorgalmi időszakot, vizsgaidőszakot, a szakmai gyakorlati időt, valamint a téli, és nyári szünetet - a tantervek és a kari tanévi időbeosztások határozzák meg. A tanév időbeosztásában a tanulmányok megkezdése előtt biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjét kialakítsa. () A félévek időbeosztását a karok vezetői határozzák meg a kari hallgatói önkormányzat véleményének figyelembevételével. A kreditrendszer elveire tekintettel az egy kampuszon működő karokon lehetőleg azonos időbeosztás szerint kell oktatni. () A tanévi időbeosztást úgy kell meghatározni, hogy abban a szorgalmi időszak félévenként 1-15 hét legyen. Ettől a kari kiegészítések eltérhetnek Az ÁOTK-n a teljes képzési időt tekintve a szorgalmi időszakok hossza 15 hét (beleértve az ünnepnapokat és a dékáni szüneteket is), kivétel az állatorvos szakon a 10. szemeszter, amely csupán 10-1 oktatási hétből áll. A vizsgaidőszakról, illetőleg a félévközi beszámolási időszakról a még érintett évfolyamok esetében - a kari kiegészítésekben kell rendelkezni. Az ÁOTK-n a vizsgaidőszakok hossza 6 hét. A téli, tavaszi és nyári szünetek együttes hossza minimum 6 hét. A tantárgyakból vizsgát tenni a kedvezményes tanulmányi rend kivételével csak vizsgaidőszakban lehet. () A szünetek együttes hossza legalább 6 hét. A téli és nyári szünetet a tanterv időbeosztásában kell beütemezni. A tavaszi (húsvéti) szünet időpontját a közoktatás tanévi időbeosztását is figyelembe véve kell meghatározni. A felsoroltakhoz a szorgalmi időszakban a dékán a kari hallgatói önkormányzat véleményének meghallgatásával további 6 nap, tanítási szünetet engedélyezhet. Az ÁOTK-n az oktatási idő beosztását a HÖK egyetértésével és a KT jóváhagyásával, tanévenként a dékán határozza meg. Az esetleges félévközi ellenőrzések (zárhelyi dolgozatok, felmérések, részbeszámolók, stb.) időpontját a tantárgyi követelmények tartalmazzák. (5) A tantermi órák időtartama nappali képzés esetén legalább 5 perc, ettől indokolt esetben a kampusz eltérhet a Szenátus egyetértésével. Egyéb oktatási formák esetében a tantermi órák időtartama a kari szabályzat rendelkezése szerint alakul. Minden tanóra után lehetőség szerint szünetet kell tartani, illetve lehetővé kell tenni, hogy a hallgatók a délelőtti és délutáni órák között ebédidőt kapjanak. Amennyiben az oktatás folyamatossága szükségessé teszi, az érintett hallgatói közösséggel egyetértésben a fentiek alól kivétel tehető. (6) A képzés megszervezhető teljes munkaidejű képzésként, részidős képzésként, továbbá távoktatásként. A teljes idejű képzés félévenként legalább háromszáz tanórából áll.

1 (7) A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint kell megszervezni. A nappali képzés heti öt tanítási napból áll. Az oktatást munkanapokon kell megszervezni. Ettől a karok a kari hallgatói önkormányzat egyetértésével eltérhetnek. (8) A részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés. A részidős képzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb öven százaléka lehet. Az esti és a levelező képzést a hallgatók elfoglaltságának figyelembevételével kell megszervezni a munkanapokon, indokolt esetben a heti pihenőnapon. Vasárnapon és ünnepnapon képzés nem szervezhető. (9) A távoktatás szervezésére külön szabályok vonatkoznak. (10) A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatot kell szervezni (005. évi CXXXIX. tv.. (5) bekezdés.). Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben folyó gyakorlati képzés tekintetében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében a hallgatót megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. Az ÁOTK állatorvos szakán 006. szeptembere után tanulmányait megkezdő hallgatók számára bevezetett 11. szemeszter a gyakorlati képzést szolgálja. (11) Ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb összefüggő gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet.. A hallgató b ei ra tk o zá si, b e j el en tk e z ési k ötelezetts ég e, a hal lgatói j o gviszo ny szünetel é se 10. (1) A felvételt nyert hallgató, valamint más intézményből átvételt nyert hallgató köteles a kar vezetője által meghatározott formában és időszakban beiratkozási kötelezettségének eleget tenni. () Valamennyi hallgatói jogra kiterjedő jogviszony a beiratkozással jön létre. A felvett hallgató bármely képzési szinten és tagozaton csak személyesen iratkozhat be. (11) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak a képzési időszak megkezdése előtt az illetékes dékán által meghatározott módon be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. (1) A beiratkozáskor kell az első évesek részére kiállítani, a felsőbb éves hallgatók esetében nyilatkozattételkor érvényesíteni a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokiratot, a diákigazolványt. A diákigazolványra vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet alapján rektori utasítás tartalmazza.

1 (1) A beiratkozást a hallgató előzetesen indokolt kérelmére a dékánhelyettes későbbi időpontra engedélyezheti. A kérelemhez csatolni kell annak indokát tanúsító igazolásokat, illetve a nyilatkozatot. A kérelem teljesítése, a jogszabályi keretek között, feltételekhez köthető. (9) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a nyilatkozatot saját hibájából vagy a hallgatói jogviszonyára vonatkozó tanulmányi, illetve fegyelmi döntés miatt nem teljesíti. A 006. előtt megkezdett egyetemi képzés és az egységes, osztatlan mesterképzés esetén négy félév, főiskolai-, alap- és mesterképzés esetén két félév szünetelés után, - kétszeri előzetes írásbeli figyelmeztetést követően - a hallgatót törölni kell a névsorból. Az első félévre be nem iratkozott hallgató számára a hallgatói jogviszonyról igazolás nem adható ki. (10) Az 1. évf. hallgatók számára a beiratkozás napja a dékán által a tanév időbeosztásában előre kijelölt nap. (11) A bejelentkezett hallgató számára az adott félév aktív, a tanulmányait szüneteltető hallgató számára passzív. Valamennyi hallgatói jogra kiterjedő hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre és a bejelentkezéssel újul meg. A passzív félévben a hallgatói jogviszony a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve szünetel. (1) Az aktív félévek közötti passzív félévek nem veendők figyelembe az első négy szemeszter 6 félév alatti teljesítési kötelezettségénél 11. (1) A hallgató - egyéb adminisztrációs és nyilvántartási feladatok teljesítése mellett hallgatói jogviszonyának minden félévét leckekönyv-megnyitással kezdi. Ennek keretében a NEPTUN hallgatói nyilvántartási rendszeren keresztül, valamint a leckekönyvébe felveszi a mintaterv által felkínált kötelező és választható tantárgyakat. A hallgatók a tantárgyakat az előtanulmányi rendszernek megfelelően vehetik fel. () A hallgató a félév megkezdésekor leckekönyvébe felveszi a tantárgyak nevét, a tárgyfelelős nevét, a tantárgy óraszámát és a kredit értékét. A hallgató a tantárgyakat az előtanulmányi követelmények teljesítése után veheti fel, az ÁOTK-TVSZ 6., 8. és 10. függelékeknek megfelelően. A több féléves tantárgyaknál a továbbtanulás feltétele a tanterv által a megelőző félévre előírt tanulmányi követelmény (gyakorlati jegy, beszámoló, vizsga) eredményes teljesítése. () A karok biztosítani kötelesek, hogy a hallgató a tanulmányai során a szakra előírt kreditek 0%-ával meghaladó, kredit szerzésére alkalmas tantárgy közül választhasson. A hallgató e tanulmányait más szak, kar, intézmény közül is választhatja. Más intézmény tantárgyainak felvétele esetén a. és 5. szerint kell eljárni. () A kar meghirdetni köteles indított szakjai kötelező (A) és a kötelezően választható (B) tantárgyait. A tantárgyak meghirdetéséért a szakot indító kar dékánja a felelős.

15 A vizsgával záruló tantárgyak meghirdethetőek a tanórák megtartásával és anélkül is. A tanórák megtartása nélküli meghirdetés esetén a tantárgyból csak vizsgázni lehet, a félévközi követelmények nem teljesíthetők. Ilyen esetben a tantárgy felvételének előzetes követelménye a tantárgy megelőző félév végi aláírásának megléte az indexben, és a kari nyilvántartó-rendszerben. A gyakorlati jegyre végződő tantárgyak csak a tanórák (kurzusok) megtartásával, indításával hirdethetők meg. (5) A vizsgával záruló kötelező tantárgyakat minden félévben meg kell hirdetni. A mintaterv szerinti aktuális félévükben elegendő számú kurzusuk meghirdetésével, míg a követő félévükben legalább a vizsgázás lehetőségével. A félévközi jegyre végződő kötelező tantárgyakat csak a mintatanterv szerinti aktuális félévükben köteles a kar meghirdetni. (6) A karok a tanszékek javaslata alapján a megelőző félév szorgalmi időszakának vége előtt legalább két héttel közzéteszik a következő félévben a: kurzusok indításával meghirdetendő tantárgyakat, (azok oktatóit, az indításukhoz szükséges minimális és a fogadható jelentkezők maximális számát, az esetleges túljelentkezés esetén a rangsorolási szempontokat, ill. azok követelmény-rendszerét), a csak vizsgával meghirdetendő tantárgyakat. (7) Egy adott kurzuson fogadható hallgatók száma korlátozható a foglalkozást vezető oktató észszerű teherbírása, a rendelkezésre álló taneszközök korlátozott száma, és egyéb objektív okok alapján. (8) A hallgatók joga (a tantervi előírások figyelembevételével) a tantárgyak, az oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett tanórák közötti választás. (9) Ha egy felvett tantárgy kreditjeit a hallgató nem tudta megszerezni az adott félévben, egy későbbi félévben a tantárgyat újra felveheti. Ha a félévközi követelmények megfelelő szintű teljesítését a tanszék aláírással igazolta, a hallgatónak csak vizsgáznia kell a következő félévben. A hallgató kérheti az aláírás megszerzésének újbóli lehetőségét is, ha a tantárgy a tanórákat megtartva kerül meghirdetésre. A tantárgy programjának jelentős változása esetén a tanszéknek a tantárgyi követelményekben jeleznie kell a hallgatóknak, hogy a korábban teljesített félévközi követelmények nem fogadhatók el. Utóbbi két esetben a megszerzett aláírás érvényét veszti, a félévközi követelményeket ismét teljesíteni kell. (10) Az Egyetem karain az állami finanszírozás keretei között hallgatói jogviszonyban lévő hallgató a képzési és kimeneti követelményekben a végzettség megszerzéséhez meghatározott minimális kreditek 10%-ával meghaladó kredit értékű tantárgyat vehet fel. E kreditek elérése után a hallgató csak költségtérítéses formában vehet fel újabb tantárgyat. (11) A vizsgaidőszak lezárása után az illetékes kari hivatal tanulmányi részlege (Tanulmányi Osztály-, csoport-, titkárság stb.) kiszámítja a hallgató félévi tanulmányainak minősítéséül használt kreditet, majd bevezeti a leckekönyvbe és a leckekönyv tárgyfélévi követelmények teljesítésére vonatkozó oldalát/oldalait lezárja. Ennek határidejét a kari kiegészítésekben kell meghatározni és törekedni kell kampuszonként az egységesítésre. Az ÁOTK-n a leckekönyveket a vizsgaidőn túli vizsgaengedéllyel rendelkezők kivételével - július -ig, illetve február 0-ig kell lezárni. (1) Az egyes képzési szintek és tagozatok (szakok, szakirányok) szervezéséért felelős karok a tantervi programokat és ajánlásokat valamennyi első éves hallgató számára megadják. A

16 tantervi programok és ajánlások minden esetben tartalmazzák a tantárgyak sikeres lezárása esetén megszerezhető mennyiségű kreditpontszámok értékét. (1) A kar vezetője az (1) - () bekezdésben foglaltakat a kari követelményrendszerben foglaltak alapján kiegészítheti. (1) A leckekönyv felvételének, illetve leadásának szabályairól a kari kiegészítésekben kell rendelkezni. A leckekönyv okirat, abban javítást annak egyértelmű jelölésével csak a vizsgáztató és a Tanulmányi Osztály ügyintézője végezhet. A Karon a leckekönyv felvételének és leadásának szabályai a következők: - a hallgató a leckekönyvét annak megnyitásakor kapja meg; - a tantárgyak felvételével kapcsolatos változtatások és a tantárgyak leckekönyvbe bejegyzésének időszaka a félév első két hete. - a tantárgyfelvételre a szorgalmi időszak második hetének utolsó napjáig kerülhet sor a Tanulmányi Osztályon. - a leckekönyvbe felvett fakultatív tantárgyat a leckekönyv leadása után törölni csak a szorgalmi időszakban törölt tantárgyanként befizetett szolgáltatási díj mellett lehet. A vizsgaidőszakban tantárgyat töröltetni már nem lehet. A. hét utolsó napja után fakultatív tantárgyat felvenni csak az ETVSZ vonatkozó bekezdésében jelölt esetben lehet. - a leckekönyvet a hallgató a vizsgaidőszak megkezdése előtt 1 héttel veheti fel a Tanulmányi Osztályon, ha a felvétel időpontjáig az esedékes tandíjat, költségtérítést befizette. - a hallgató a leckekönyvbe a vizsgaidőszak alatt köteles valamennyi tanulmányokra vonatkozó értékelést beíratni, a vizsgáztató köteles a jegyet a vizsgaidőszak utolsó napjáig beírni. - a hallgató a leckekönyvét legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napját követő. munkanapig köteles leadni a Tanulmányi Osztályon. Vizsgaidőszakon kívül engedélyezett vizsga (fakultatív tantárgy) esetén a leckekönyvet 1 nappal a vizsga előtt lehet felvenni és legkésőbb a vizsgát követő napon le kell adni. - a leckekönyvnek határidőn túli leadása esetén szolgáltatási díjat kell fizetni. - a vizsgaidőszak lezárását követően azoknál a tantárgyaknál, ahol a hallgató a tantárgyi követelmények teljesítését igazoló aláírást és/vagy vizsgajegyet nem íratta be (nem szerezte meg) NEM TELJESÍTVE feliratú pecsétet ütnek be. 1. (1) Lehetővé kell tenni, hogy a tantárgyak kiválasztásához a hallgatóknak kellő idő álljon rendelkezésükre. Ennek érdekében a felvehető tantárgyakat a vizsgaidőszak megkezdése előtt lehetőleg két héttel meg kell hirdetni és a szorgalmi időszak második hetének utolsó napjáig a tárgyfelvételt le kell zárni. Ezután a hallgatók a kari szabályozástól függően módosíthatják választásukat. Ezt követően az illetékes kari hivatal lezárja a tantárgy felvételt a leckekönyvben. A lezárt indexbe további tárgyfelvételre nincs lehetőség, kivéve, ha a dékán kivételesen engedélyezi félév közben tantárgy meghirdetését. Az ÁOTK-n fakultatív tantárgyat választani és felvenni a kiadott és érvényben lévő fakultatívtantárgy-ismertető alapján lehet. A hallgató fakultatív tantárgyat más felsőoktatási intézményben is felvehet, ennek vizsgaeredménye azonban csak a tantárgy akkreditáltatása után számítható be a tanulmányi átlagba.

17 () 11. () kivételével a hallgató a következő tanulmányi időszakon akkor is folytathatja tanulmányait, ha az előző tanulmányi időszak tantervi követelményeit nem teljesítette. () Az illetékes kari hivatal köteles tájékoztatást adni: a kellő számú jelentkező hiányában nem induló tantárgyakról, azokról a tantárgyakról, amelyekre túljelentkezés miatt nem volt elfogadható valamennyi hallgató jelentkezése, ebben az esetben a tárgyat meghirdető tanszék (intézet) köteles a jelentkezettek rangsorolt listáját és várakozólistáját is közzétenni. () A tantárgy indításához szükséges létszámot a kar határozza meg. ÁOTK-n az adott félévre meghirdetett tantárgyakat a tanszékeknek indítani kell, ha a jelentkezők száma legalább 5 fő. Ennél kevesebb jelentkező esetén a tantárgy indításáról a felelős tanszék dönt. A döntésről minden meghirdetett fakultatív tantárgy vonatkozásában a tanszékeknek (tantárgyfelelősöknek) a Tanulmányi Osztályt írásban értesíteniük kell a szorgalmi időszak harmadik hetének utolsó munkanapjáig. (5) Az ÁOTK-n tantárgyat felvenni a szorgalmi időszak második hetének utolsó munkanapjáig lehet.. Tájék oztatás a k övetel mények r ől 1. (1) A dékánnak/főigazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy a hallgatók a beiratkozáskor, illetve a félév elején, a tantárgyfelvétel időszakában tájékoztatást kapjanak kötelezettségeikről és jogaikról, az órarendről, a félévi tanulmányi követelményekről, a tananyagról, a kötelező és ajánlott irodalomról, az üzemi (termelési) gyakorlatokról, a diploma- és a TDK-munkáról. () Az Egyetem és karai hallgatói információs rendszerben biztosítják, hogy minden hallgatójuk megfelelő információt kapjon az egyetemi kreditrendszerről és annak szabályairól. Az információs anyagot az ECTS (European Credit Transfer System) elveinek megfelelően kell elkészíteni magyar és angol nyelven, segítve vele külföldi hallgatók magyarországi tanulmányait, és magyar hallgatóink külföldi tanulmányainak hazai elismerését. () A tájékoztatás érdekében a hallgató részére az ESZMSZ-t, a tanulmányi és vizsgaszabályzatot, és más, a hallgatókat is érintő fontosabb szabályzatokat, a karok, szakok képzési célját, a követelményeket, a tantervi előírásokat és a kar által meghirdetett tantárgyak programját tartalmazó kivonatokat (összefoglalókat) a dékáni (kari) hivatalokban, a hallgatói önkormányzatoknál, és lehetőség szerint a kari honlapokon, valamint a kampusz, illetve a kar könyvtárában hozzáférhetővé kell tenni. Az ÁOTK-n a tantárgyi követelményeket az oktatási, szervezeti egységek készítik el és jóváhagyásra a dékánhoz terjesztik. A dékán az előterjesztett követelmények jóváhagyásával, ill. megváltoztatásával kapcsolatos döntése előtt kikéri az illetékes hallgatói képviselet véleményét.

18 () Az egyes tantárgyak, illetve gyakorlatok vagy egyéb oktatási formák tartalmára, a tanulmányi és vizsgakövetelményeire stb. vonatkozó ismereteket a felelős tanszéknek a félév első foglalkozásán a kari információs anyagok adta tájékoztatáson túlmenően szóban ismertetnie kell és azt egyidejűleg írásban ki kell függeszteni a tanszéki hirdetőtáblán. Amennyiben a kifüggesztett követelményrendszer eltér az egyetemi, illetve kari tanulmányi és vizsgaszabályzattól és azt a HÖK - a kifüggesztést követő két héten belül - kifogásolja, a hallgatói észrevételt a felelős tanszéknek 8 napon belül orvosolnia kell. A tantárgyi követelményeket meg kell küldeni a dékáni hivataloknak is. A tantárgyi követelményrendszer nem térhet el a Kari Tanács által elfogadott mintatantervektől. (5) A tantárgyi követelményrendszer tartalmazza: a foglalkozásokon való részvétel előírásait; a félévközi ellenőrzések (zárthelyi dolgozatok, beszámolók) számát, követelmé-nyeit és időpontját; a félévközi ellenőrzések távollét miatti pótlásának, valamint a félév aláírásának megtagadását jelentő esetben a kérdéses anyagrész ismételt teljesítésének lehetőségét és feltételeit; a félévvégi (gyakorlati) jegy és vizsgajegy kialakításának módját; azon tan- és segédanyagok jegyzékét, amelyekből a tananyag elsajátítható; a tárgyhoz rendelt kreditpontokat; az előtanulmányi rendet, a félévi aláírás és vizsgára bocsátás feltételeit. A tantárgyi követelményekben kell rögzíteni, ha valamely gyakorlati érdemjeggyel záruló tantárgy félévközi kötelezettségeinek teljesítésére pótlási lehetőség nem biztosítható. (6) Abban az esetben, ha a tanulmányi programban változás állt be, az A -, B -, C - típusú tantárgyak jóváhagyott oktatási programját és követelményrendszerét elektronikus úton - a szorgalmi időszak megkezdése előtt legalább héttel a Tanulmányi Osztálynak is meg kell küldeni. (7) A hallgatók számára beiratkozáskor biztosítani kell a Kar tanévi tájékoztatóját, amely tartalmazza: a választott szak képesítési követelményrendszerét; a tanulmányi- és vizsgaszabályzatot; a tantervi előírásokat; a meghirdetett kötelező és fakultatív tantárgyak programjának kivonatát; a támogatási és díjszabályzatot; a HÖK Szervezeti és Működési Szabályzatát; a TDK-Szabályzatot; az egyetemi vezetők, oktatók és hivatali egységek felsorolását. (8) Valamennyi magyarnyelvű képzésben részt vevő magyar állampolgárságú hallgató számára kötelező egy élő európai uniós ország hivatalos nyelveként szereplő - idegen nyelvből államilag elismert középfokú C szintű, vagy azzal ekvivalens és honosított nyelvvizsga letétele az oklevél kiadásához. E tekintetben C szintű nyelvvizsgának minősül a külön-külön letett középfokú A és B szintű vizsga együttesen. Ennek hiányában a hallgató még sikeres záróvizsga esetén sem veheti át oklevelét.

19 (9) A (8) bekezdés nem vonatkozik arra a hallgatóra, aki a képzésre való felvétel évében legalább a 0. életévét betöltötte, ill., akik a megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 0. életévüket.. Részvétel a f oglalkozásokon 1. (1) Az előadások a képzési folyamat szerves részét képezik, így az Egyetem a hallgatóktól elvárja az azokon való részvételt. Az ismeretek ellenőrzése az előadásokon elhangzott ismeretanyagra is kiterjed. A karok a jogszabályokkal nem ellentétes módon jutalmazhatják az előadáson való rendszeres részvételt. Az ÁOTK-n az előadások látogatása kötelező. Egy hallgatónak tantárgyanként csak három igazolatlan hiányzása lehet félévenként. A hiányzás igazolásának módját a tanszék határozza meg és a félév előtt a tantárgyi követelményrendszerrel együtt hirdeti ki azt. () A gyakorlati foglalkozásokon való részvétel - a tantárgyi követelményrendszer előírásaitól függően - kötelező. Az ezekről való hiányzás megengedhető mértékéről, a mulasztások következményeiről, illetve pótlásának módjáról a kari kiegészítésekben kell rendelkezni. () Az ÁOTK-n a tantervben előírt gyakorlatok, ill. plenáris gyakorlatok látogatása kötelező. () Az ÁOTK-n a gyakorlati foglalkozásokról távolmaradó hallgató féléve (a tantárgyhoz kapcsolódó követelmény teljesítése, a kreditpont megszerzése) csak az elmulasztott gyakorlat pótlása után ismerhető el. Az elmulasztott gyakorlat pótlására a hallgató számára a szorgalmi időszakban lehetőséget kell biztosítani. A gyakorlati foglalkozások összóraszámának %-át meghaladó hiányzás esetén az elmulasztott gyakorlatok pótlása nem engedélyezhető, a hallgató tehát nem szerezheti meg az adott tantárgy kreditpontját. (5) Az ÁOTK-n nem számít hiányzásnak, ha a hallgató valamely tanulmányi hétre előírt gyakorlatot kellő indoklással és tanszéki engedéllyel ugyanazon héten egy másik hallgatói csoport foglalkozásán teljesíti. (6) Az ÁOTK-n a gyakorlat pótlásának rendjét a tantárgy oktatási felelőse, módját a gyakorlatvezető határozza meg az érintett hallgatókkal egyeztetve. A Karon kívüli helyen teljesítendő (ún. külső) gyakorlat pótlási rendjének megállapításához az illetékes gyakorlatvezető javaslata alapján a tanszékvezető jóváhagyása szükséges. 15. (1) A hallgatók - a tantárgyfelelős engedélye alapján - az egyes tantárgyak foglalkozásait a szorgalmi időszak elején meghatározott tanulmányi csoportbeosztástól eltérően is látogathatják, (a NEPTUN-ba történt bejelentkezés alapján), ha ezt a feltételek (pl. férőhely) lehetővé teszik, illetve, ha ez nem akadályozza egyéb tanulmányaik teljesítését. () A tanulmányi munka feltételeit, követelményeit és a felkészülés ellenőrzésének módját az egyes tantárgyak felelős előadói (oktatói) határozzák meg a tanterv alapján. Az

0 ellenőrzésre és a feladatok pótlására vonatkozó szabályokat a tantárgy követelményrendszerében kell meghatározni. () A tantárgy félévi követelményeit úgy kell összeállítani, hogy a tantárgyi követelményekben meghatározott módon, a hallgató elegendő lehetőséget kapjon a vizsgára bocsátás feltételeinek megszerzéséhez. A tantárgyfelelős előadó köteles a zárthelyi dolgozatok pótlására legalább egy időpontot biztosítani, még a szorgalmi időszak utolsó, vagy a vizsgaidőszak első hetében. Az ÁOTK-n a tantárgyi követelményrendszerben előírt zárthelyi dolgozatok eredményét a gyakorlatvezető köteles héten belül közzé tenni és egyúttal lehetővé tenni a betekintést a dolgozatokba. () A szorgalmi időszak során a tantárgyi követelményrendszerben a felkészülés ellenőrzése az illető évfolyam/szak/szakirány esetében napi maximum két, heti maximum 6 alkalommal lehetséges, melynek egyeztetése a HÖK feladata. (5) Ha a hallgató olyan kötelezettségét nem teljesíti, amely a követelményrendszer szerint a vizsgára bocsátás feltétele és a vizsgaidőszakban pótolható, úgy az adott tantárgyból a követelmény teljesítése egy alkalommal, az ismétlő javítóvizsga szolgáltatási díjának megfelelő költségtérítés befizetése mellett megkísérelhető. A követelmények teljesítése esetén a hallgató a 6. -ban leírt számú vizsgalehetőséggel rendelkezik. (6) Ha a félévközi kötelezettségek pótlására a vizsgaidőszakban kerül sor, erre olyan határidőt kell megállapítani, hogy a hallgató még a vizsgaidőszakon belül teljesíthesse vizsgakötelezettségét is. (7) A leckekönyvbe felvett tantárgy félévközi követelményeinek teljesítését a tanszékvezető, ill. a tantárgy előadója aláírásával a szorgalmi időszak utolsó hetében igazolja. Amennyiben a tantárgy követelményének teljesítését aláírás nem igazolja a leckekönyv leadásának határidejéig a tantárgyat a Tanulmányi Osztály NEM TELJESÍTVE bejegyzéssel törli a leckekönyvből. 5. A tanulmán yok f ennta r tá sa, szüneteltetése 16. (1) A hallgatói jogviszony fenntartása az aktív félévre történő bejelentkezéssel jön létre. A hallgató államilag támogatott képzés keretei között a képzési követelményekben meghatározott számú aktív félévre jelentkezhet be. Az állatorvos szakon a 006. szeptember előtt beiratkozott hallgatók esetén 1 félév, a többinél 1, az alkalmazott zoológus szakon 1, a biológia BSc-n 8 félév. () Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, azaz tanulmányait szünetelteti, a hallgatói jogviszony szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alakalommal is élhet hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével.