Kétféle ismeret van: magunk rendelkezünk a szükséges információval, vagy tudjuk, hogy az hol lelhető fel. Samuel Johnson
Szakmai közösség: eredetiség nem lehet egyedül megalapozni és elkészíteni egy tudományos művet
Minden kutatás egyik kiindulópontja a tudományos kérdés meghatározása, vizsgálata és a témával kapcsolatos könyvtárban található források megkeresése vagyis a háttér-információk megismerése
TÉMAVÁLASZTÁS Jól körülhatárolt Időben is legyen egyértelmű Legyen hozzá megfelelő forrás Érdekes is legyen Valódi kérdésekkel foglalkozzon Ne ragaszkodjunk hozzá mereven Ne vegyük el más témáját Szakmailag kompetens legyen Az ismert és az ismeretlen határán mozogjon Módszert keressünk a kérdéshez és ne fordítva! Érdeklődjenek iránta Ne legyen szoros a verseny
A kommunikáció két irányú hasznosítása: input : szakirodalom feltárása output : szakirodalom közzététele A szakirodalom felkutatása és feldolgozása időben megelőzi (meg kell hogy előzze) a tényleges kutatást, vagyis a szekunderkutatás megelőzi (meg kell hogy előzze) a primerkutatást
TÁJÉKOZÓDÓ, ELŐZETES IRODALOMKUTATÁS Néhány releváns kézikönyv és azok forrásmunkái Néhány fontosabb hazai és külföldi folyóirat friss, releváns közleményei Bibliográfiában vagy referáló folyóiratban a szóba jöhető források gyakoriságának ellenőrzése
Az információk gyűjtésének célja lehet: Konkrét probléma megoldása Egy jól körülhatárolt tágabb terület egyszeri feldolgozása Egy jól körülhatárolt tágabb terület folyamatos feldolgozása
Évente kb. 60 millió oldal szakirodalom jelenik meg: 40-50 ezer tudományos folyóirat és kb. 200 ezer szakkönyv
A FORRÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA TARTALMUK SZERINT Elsődleges: eredeti kutatási beszámoló, felmérés; minden olyan dokumentum, amely nem alapul más leírt forrásokon Másodlagos: ezekre épülő összefoglaló könyv, tankönyv; az elsődleges források magyarázata Harmadlagos: az előbbiekről szóló beszámoló, szemle, bibliográfia
A FORRÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA FORMÁJUK SZERINT Vizuális Auditív Multimédiás [Taktilis (Braille-írás)]
Elsősorban elsődleges forrásokat próbáljunk felkutatni! Általános, elterjedt, elfogadott megállapításokat nem kell forrásokkal alátámasztani!
Általános internetes portálok Magazinok, újságok Nimród Magasles Vadászlap Forest Press Vadászati portálokon Pl.: Vadászati Információs Portál
FORRÁSKRITIKA Cél: hiteles és eredeti források kiválasztása! Nem igaz, hogy ami nyomtatásban megjelent, az hibátlan!
Lektorált folyóiratok pl.: Mammalian Biology Mammalia Wildlife Biology Journal of Mammalogy Wildlife Management Wildlife Monographs
EISZ
WEB OF SCIENCE
Google Scholar
WEB OF SCIENCE az EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás)-en keresztül érhető el a különböző felsőoktatási és tudományos intézetekben Multidisciplináris, bibliográfiai adatbázis (közel 6000 természettudománnyal foglalkozó folyóiratot dolgoz fel Egyéb EISZ-en keresztül elérhető adatbázisok: Science Direct, a Springer és az Akadémiai folyóiratok gyűjteménye
RESEARCHGATE
Könyvek Monográfia Tankönyv Kézikönyv Gyűjtemény Enciklopédia Lexikon Szótár
Évkönyv Konferencia kiadványok Szabványok Szabadalmi leírások Kutatási jelentések Különlenyomatok Disszertációk
Levelezés szakemberekkel Szürke irodalom (nem kerül könyvkereskedelmi forgalomba) Az Internet tudományos oldalai pl.: www.eisz.hu www.scholar.google.hu
A KÖNYVTÁRBAN VALÓ TÁJÉKOZÓDÁSBAN SEGÍTSÉGÜNKRE LEHETNEK: Katalógusok (cédula, online) Bibliográfiák Kézikönyvek Indexek és referáló kiadványok és azok online változatai Könyvtárak tájékoztató programjai Kiadók prospektusai
A témánkhoz kapcsolódó irodalom minél szélesebb körű rögzítése Hagyományos módon Cédulázás Jegyzetelés (aktív, passzív) Számítógéppel Bibliográfiai programok Adatbáziskezelők A gyűjtött dokumentumok nyilvántartása Téma szerint ABC sorrendben
SZAKMAI KOMMUNIKÁCIÓ Hivatkozásjegyzék: a szövegben tételesen is szereplő hivatkozások Felhasznált irodalom (Irodalomjegyzék): minden olyan munka, amelyet a téma kidolgozásánál felhasználtak, akkor is, ha nem volt rá konkrét utalás Bibliográfia: szakmai háttér bemutatása
SZAKMAI KOMMUNIKÁCIÓ A szöveg közben előforduló hivatkozások név- és évszámrendszer vs. számozási rendszer
SZAKMAI KOMMUNIKÁCIÓ A munka végén szereplő hivatkozások rendje: 1. szerző(k) 2. kiadási év 3. cím - alcím 4. kiadás 5. kötet 6. kiadási hely 7. kiadó vagy folyóirat, periodika 8. oldalszám, terjedelem 9. megjegyzés