I. Bevezető megjegyzések

1 I. Bevezető megjegyzések Rögtön pontosítanom kell e kiadvány címét: jóllehet, a Magyar Tudományos Akadémia 1972-ben hozta létre a Veszprémi Akadémiai Bizottságot (VEAB), annak kebelén belül csak 1975 novemberében jött létre a Kézművesipartörténeti Munkabizottság. A humán tudományok művelőit tömörítő szakmai testületek között az elsők egyike volt. Mindmáig azon ritka területi akadémiai munkabizottságok közé tartozik, amelyek egy-egy tudományterületen nemcsak a régió szakembereit fogják össze, hanem országos hatókörűek. Esetünkben ez abban leli magyarázatát, hogy a VEAB egy már néhány éve létező, és máris figyelemre méltó szakmai teljesít-ményeket felmutató civil szerveződést, egy önkéntes szakmai csoportosulást emelt be a VEAB vezetése a struktúrájába. Bár jogilag az első közös publikációk ugyan még nem kötődnek a VEAB-hoz, azonban mégis indokoltnak tűnik ezekkel együtt visszatekinteni a később kapott névvel, az MTA VEAB Kézművesipartörténeti Munkabizottsága megjelöléssel ismertté vált szakmai közösség múltjára. A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság kezdeményezésére 1971 április 22-én és 23-án az ország egész területéről 33 szakember ült össze Nagyvázsonyban, hogy megvitassák a magyarországi céhkataszter összeállításának és számítógépes feldolgozásának lehetőségét. A tanácskozás másik fő célja az volt, hogy a céhtörténeti kérdésekkel foglalkozó szakemberek megismerjék egymást, kicseréljék gondolataikat, tapasztalataikat, ismertessék kutatási tevékenységüket és munkamódszereiket, s alakítsák ki az eredetileg 1971 őszére tervezett céh- és kézművesipartörténeti szimpózium témavázlatát an-nak érdekében, hogy a magyarországi gazdaságtörténetnek ezen a meglehetősen elhanyagolt területén egységesebb, szervezettebb, összefogottabb és komplex módon alakulhasson ki az adatgyűjtés, feldolgozás és publikálás. Az eszmecsere első napján a résztvevők a céhkataszter adatlapjai kidolgozására egy bizottságot választottak meg. A Nagy Lajosból, Bácskai Verából, Vörös Károlyból, Domokos Ottóból, Kopasz Gáborból, Bodó Sándorból, Bartócz Józsefből, Nagy Lászlóból és Nagybákay Péterből álló testületre hamarosan újabb feladatokat is testáltak. A tanácskozás más-napján többek között felvetődött, hogy meg kell állapítani az ipartörténeti kutatás széles kereteit és célját, ki kell jelölni a pontos határokat, s ezeken belül célszerű meghatározni a kutatás konkrét soron következő témáit, javaslatot kell tenni a kutatási témák időbeli és hely szerint ütemezésére. A kilencfős testület megbízási köre erre is kiterjedt. Amikor 1975 novemberé-ben Éri István elnökletével megalakult a Kézművesipartörténeti Munkabi-zottság, jószerivel ugyanazok alkotják, mint akiket az első tanácskozáson felkértek: Bodó Sándor, Bácskai Vera, Dóka Klára, Domonkos Ottó, Eperjessy Géza, Heckenast Gusztáv, Kiss

2 Mária, Nagy Lajos, Vörös Károly és végül, de nem utolsósorban a fáradhatatlan Nagybákay Péter, mint titkár. A kézművesipartörténet kutatóinak együttmunkálkodása rendszeres szimpóziumokat eredményezett. Hamarosan nemcsak belföldieket, hanem nemzetközi konferenciákat is a munkabizottság szakmai teljesítményére ugyanis a nemzetközi tudományos élet is felfigyelt. A szimpóziumokon elhangzottakat rendszeresen közre is adták. Ebben csak a két utolsó tanácskozás kivétel: a IX. belföldi kézművesipartörténeti szimpózium anyaga előbb csak válogatásban jelenhetett meg. Az akkor kimaradt tanulmányok jelentős része utóbb napvilágot látott a Tanulmányok a kézműipar történetéből c. kötetben, amely voltaképpen az V. nemzetközi szimpózium legtöbb előadását is egy másik tanácskozás anyagával egyetemben publikálta. Az elmúlt három évtized tanácskozásait és közös forrásfeltáró munkáit mintegy 8200 oldalnyi terjedelemben összesen 28 kötet reprezentálja. A 2001. október 29-30-án megrendezésre kerülő Kézművesipartörténeti Szimpóziumot a számvetés jegyében hívtuk össze. Néhány érintkező tudományterület jeles képviselőit felkértük, hogy szaktudományuk szemszögéből értékelje e harminc év termését. Eredetileg az ő felkészülésüket segítendő készült el a Munkabizottság publikációinak a tartalommutatója. Szűk két héttel e konferencia időpontja előtt a Munkabizottság elnöksége azt indítványozta, jó lenne, ha ezt jegyzéket a szimpózium valamennyi résztvevője megkaphatná. E kérésnek tesz eleget szerény kiadványunk. Azzal a reménnyel, hogy hozzájárul ahhoz, hogy számos fontos, de talán kevéssé közismert tanulmányra felhívja a figyelmet. A belföldi szimpóziumok köteteinek leírását arab, a nemzetközi tanácskozásokét római számok jelzik. Mivel a nemzetközi szimpóziumok anyagát nemcsak idegen nyelven, hanem magyarul is publikálták, illetve az V. belföldi tanácskozás előadásaiból egy német kiadó gondozásában válogatás is készült, ezeket a változatokat A, ill. B betűk jelzik. II. Konferencia- és tanulmánykötetek 1.A. Az 1972. szeptember 29-30-i veszprémi kézművesipartörténeti szimpozium vitaanyaga. Veszprém, 1972. augusztus. Veszprém, MTESZ Veszprém Megyei Szervezete, 1972. 112. 001. Bevezetés... 3-6 002. VÖRÖS Károly: Szempontok a kézművesipartörténeti kutatások tárgyának, határainak és főbb részletkérdéseinek a meghatározásához.... 7-10 003. RÓZSA Miklós: A kézművesipartörténeti kutatások kérdései. Vázlat.... 11-14 004. BÁCSKAI Vera: A céhmítosz a várostörténetben.... 15-19

3 005. NAGYBÁKAY Péter: Lehetőségek és feladatok a céhtörténeti kutatásokban.... 21-25 006. RUZSÁS Lajos: A céhek gazdasági szerepe a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet idején Magyarországon (1790-1484)... 27-30 007. DÓKA Klára: Kézműipari szervezetek a polgári forradalom után. 31-37 008. DOMONKOS Ottó: A mesterlegények vándorlásának jelentősége a kultúra közvetítésében (16-19. század)... 39-42 009. EPERJESSY Géza: A horvátországi céhek történetéhez a feudalizmus válsága korában... 43-48 010. BODÓ Sándor: Az észak-magyarországi terület kézművesiparának szerkezete.... 49-52 011. KOPASZ Gábor: Céhek és városigazgatás Pécsett.... 53-59 012. GÖMÖRI János: A középkori kovácsmesterség kutatása.... 61-66 013. K. CSILLÉRY Klára: Magyar bútoripari (faipari)-munkaeszközök és technikák.... 67-70 014. CSAJÁGI Réka: A Veszprém megyei csapó céhlevelek.... 71-76 015. ENDREI Walter: A XVIII. századi posztósmesterek munkarendje és termelékenysége..... 77 016. GYŐRIVÁNYI Sándor: A kötélgyártó és hálókötő kézművesipar technikatörténeti vonatkozásai.... 79-83 017. DÓZSA Katalin: Adatok a ruházati kisipar helyzetéről, ízlésformáló szerepéről a dualizmus korában, kitekintéssel a reformkorig.... 85-89 018. SELMECZI KOVÁCS Attila: A mátrai vízimolnárok munkaszervezeteinek változása a XIX. század végén. (A néprajzi vizsgálat lehetőségei a vízimolnárok életének kutatásában)... 91-93 019. Függelék. A magyarországi céhes iparra vonatkozó 1. sz. adatlapok kitöltésének irányelvei.... 95-96 020. 1. sz. Adatlap a magyarországi céhes iparról (céhenként)... 97-105 021. Útmutató a magyarországi céhes iparra vonatkozó 2. sz. adatlap kitöltéséhez... 107 022. 2. sz. Adatlap a magyarországi céhes iparról (az egyes céhekhez konkrétan nem köthető, nem azonosítható céhiratokról és tárgyakról)... 109-112 1.B. Az 1972. szeptember 29-én és 30-án Veszprémben megtartott Kézművesipartörténeti Szimpózium referátumai és hozzászólásai. Összeállította: NAGYBÁKAY Péter. Veszprém, Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága. 1973. 86. 023. Bevezetés.... 5

4 024. MAKKAI László: A magyarországi ipartörténeti kutatások problémái és feladatai.... 7-11 025. NAGYBÁKAY Péter: A kézművesipartörténeti szimpózium előzményei és célkitűzései... 13-16 I. A kézművesipartörténeti kutatások tárgyának, határainak és főbb szempontjainak meghatározása. 026. VÖRÖS Károly: A kézművesipartörténeti kutatások tárgyának, határainak és főbb szempontjainak meghatározása. Vitaindítás.... 17 027. RÓZSA Miklós: A kézművesipartörténeti kutatás tárgya, időbeli határa és néhány gondolat a kézművesipartörténet forrásaival kapcsolatban... 19-31 028. Hozzászólások (Domonkos Ottó, Eperjessy Géza, Vörös Károly)... 32 II. Az országos céhkataszter eddigi munkálatai és további konkrét feladatai. 029. BARTÓCZ József: Beszámoló az 1971-ben megindított országos céhkataszter összeállítási munkáinak és számítógépes feldolgozásának állásáról és tapasztalatairól.... 33-39 030. EPERJESSY Géza: Hozzászólás... 40-41 031. Hozzászólások (Makkai László, Vörös Károly, Fügedi Erik, Heckenast Gusztáv, Paczolay Gyula, Czigány Béla)... 42-43 III. A kézművesipartörténeti kutatások gazdaság- és társadalomtörténeti vonatkozásai. 032. NAGY Lajos: A kézművesipartörténeti kutatások gazdaság- és társadalomtörténeti vonatkozásai. Vitaindítás.... 45 033. RUZSÁS Lajos: Kiegészítés A céhek gazdasági szerepe a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet idején Magyarországon (1790-1484) c. vitacikkhez.... 47-49 034. KOPASZ Gábor: Hozzászólás.... 51-52 035. DÓKA Klára: Szempontok a céhek és a városigazgatás kapcsolatának elemzéséhez a céhek válságának idején.... 53-54 IV. A kézművesipartörténeti kutatások technikatörténeti vonatkozásai. 036. DOMONKOS Ottó: A kézművesipartörténeti kutatások technikatörténeti vonatkozásai. Vitaindítás... 55-58

5 037. ENDREI Walter: XVIII. századi posztósmesterek munkarendje és termelékenysége (A szimpózium vitaanyagában közzétett vázlat részletes kifejtése)... 59-62 038. DÓKA Klára: A hagyatéki leltárak technikatörténeti elemzése... 63-64 039. WÖLLER István: Hozzászólás.... 65-67 040. Hozzászólások (Incze László, Heckenast Gusztáv, Csajági Réka, Mialkovszky Mária, Halász Béla)..., 68 041. DOMONKOS Ottó: Vitazáró összefoglaló... 69-70 V. A kézművesipartörténeti kutatások közízlést formáló, művészettörténeti vonatkozásai. 042. HOFFMANN Tamás: A kézművesipartörténeti kutatások közízlést formáló, művészettörténeti vonatkozásai. Vitaindító.... 71 043. Hozzászólások (Csilléry Klára, Kresz Mária, Domonkos Ottó, Vörös Károly, Dózsa Katalin)... 71 044. DÓKA Klára: A céhek szerepe a közízlés formálásában és konzerválásában.... 73-75 045. BÁCSKAI Vera: Hozzászólás.... 77-79 046. ÉRI István: Összefoglalás. A szimpóziumon elhangzottak összefoglalása és a magyarországi kézművesipartörténeti kutatások elősegítését célzó további konkrét feladatok.... 81-83 2. A. Az 1973. december 14-én és 15-én Veszprémben megtartott II. Kézművesipartörténeti Szimpózium vitaanyaga. Szerk.: BARTÓCZ József ÉRI István NAGY Lajos NAGYBÁKAY Péter. Veszprém, Veszprémi Akadémiai Bizottság Településtörténeti Szakbizottsága. 1973. 24. 047. BARTÓCZ József ÉRI István NAGY Lajos NAGYBÁKAY Péter: A magyarországi céhes ipar forrásanyagának katasztere. (Bevezetés)... 1-24 2.B. Az 1973. december 14-én és 15-én Veszprémben megtartott II. Kézművesipartörténeti Szimpózium referátumai és hozzászólásai. Összeállította és a bevezetéssel ellátta: NAGYBÁKAY Péter. Veszprém, Veszprémi Akadémiai Bizottság Településtörténeti Szakbizottsága. 1974. 118. 048. NAGYBÁKAY Péter: Bevezetés... 5-8 I. Országos céhkataszter

6 049. BARTÓCZ József: A céhek által adományozott kiváltság levelek Veszprém megyében... 9-21 050. NAGY Lajosné: Következtetési lehetőségek a céhkataszter adataiból egyes céhek korábbi alakulására és a céhszervezetek területi összefüggéseire... 23-26 051. KRESZ Mária: Magyarországi fazekascéhek... 27-45 052. DOMONKOS Ottó: A céhes anyag térképes feldolgozásának tapasztalatai... 47-49 053. BÁCSKAI Vera: A céhkataszter szerepe a további kézművesipari kutatásokban... 51-58 054. Hozzászólások (Veress Éva, Szikossy Ferenc, Földes László, Kopasz Gábor, Füzes Endre, Kaposvári Gyula)... 59-60 II. Mesterségnévszótár 055. Hozzászólások Nagy Lajos mesterségnévszótárához (Kaposvári Gyula, Irena Balata, Milka Mikuska)... 61 III. Kézművesipartörténeti bibliográfia 056. NAGYBÁKAY Péter: Céh- és kézművesipartörténeti szakbibliográfia... 63-70 057. CSORBA Csaba: Hozzászólás a kézművesipartörténeti bibliográfiához... 71-73 058. Hozzászólások (Heckenast Gusztáv, Bodó Sándor, Szabó László, Ungváry Ferencné, Czigány Béla, Lénárt Andor, Mándoki László, Vámos Éva)... 75-76 IV. Kézművesipari műhelykataszter 059. DOMONKOS Ottó: A vidéki múzeumokban őrzött kézművesipari műhelyek katasztere... 77-79 060. Hozzászólások (Kaposvári Gyula)... 81 V. Általános hozzászólások, adatközlések, kutatási beszámolók és javaslatok 061. EPERJESSY Géza hozzászólása... 83-84 062. CZIGÁNY Béla hozzászólása... 85-86 063. SZABOLCSI Hedvig hozzászólása... 87 064. LÉNÁRT Andor: Veszprémi piaci rendszabások 1838-ból... 89-93 065. RÓZSA Miklós: Beszámoló a kapitalizmuskori iparigazgatási jogszabályok rendelkezéseinek áttekintést nyújtó összefoglalására irányuló munkáról... 95-99 066. CSORBA Csaba: A mesterjegyek, polgári címerek kutatása... 101

7 067. BERTA István: A céhbizonyságlevelek városképábrázolásai... 103-104 068. CSORBA Csaba: Javaslat a XVI-XVIII. Századi leltárak és összeírások számítógépes feldolgozására... 105-108 069. VÖRÖS Károly: A céhes viszonyok kutatásának további útjai 109-111 070. ÉRI István: Zárszó... 113-114 3. III. Kézművesipartörténeti Szimpózium referátumai és hozzászólásai. Fertőd, 1976. október 26-27. Összeáll.: NAGYBÁKAY Péter. Veszprém, Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője 1., 1977. 131. 071. NAGYBÁKAY Péter: Bevezetés... 3 072. NAGYBÁKAY Péter: A III. Kézművesipartörténeti Szimpózium előzményei és célkitűzései... 4-6 I. Az országos céhkataszter munkálatairól 073. LUKÁCS Márta: Számítástechnikai vonatkozások és problémák a magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának számítógépes... 7-9 074. Hozzászólások a céhkataszter számítógépes feldolgozásához (Dóka Klára, Rózsa Miklós, Petánovits Katalin)... 9 075. NAGY Lajos: A mesterségnév-szótár továbbfejlesztése... 10 076. Hozzászólások a mesterségnévszótárhoz (Rózsa Miklós, Csilléry Klára, Vörös Károly)... 10 077. DOMONKOS Ottó: Műhelykataszter, műhelyfelszerelések, szerszámkataszter... 11-12 078. LÉTAY Miklós: Hozzászólás a kézművesipari műhely- és szerszámkataszter kérdéséhez... 13-14 079. Hozzászólások a műhely- és szerszámkataszterhez (Csorba Csaba, Tóth Imre, Éri István)... 14 080. NAGYBÁKAY Péter: A céhkataszter kiegészítése a publikált céhlevelekkel... 15-17 081. DÓKA Klára: Az Országos Levéltár iratanyaga a céhkataszter kiegészítésénél... 18-20 082. Nádasdy Lajos: Néhány újabb szempont a céhes kézművesipar írásos és tárgyi forrásanyagának további feltárásához... 21 083. Hozzászólások a céhkataszter kibővítéséhez (Éri István, Domonkos Ottó, Kaposvári Gyula, Csorba Csaba, Rózsa Miklós, Vörös Károly) 084. BARTÓCZ József: A kézműipar kapacitás-számítási problémái... 23-26

8 II. Az árszabások (limitációk) mint az ipar- és gazdaságtörténet forrásanyaga 085. DOMONKOS Ottó: Árszabások feldolgozásának jelentősége... 27-30 086. DÓKA Klára: Az árszabások összegyűjtésének kérdéséhez... 31-32 087. HECKENAST Gusztáv: Szempontok és javaslatok a limitációkataszter elkészítéséhez.... 33-34 088. BARTÓCZ József: A limitációk gyűjtése és feldolgozása.... 35 089. Hozzászólások az árszabások összegyűjtéséhez és feldolgozásához (Dávidházy István, Faragó tamás, Bácskai Vera, Csorba Csaba, Vörös Károly, Kiss Mária, Marosán Lajosné)... 36 III. A szabad királyi városi, mezővárosi és falusi kézművesipar 090. EPERJESSY Géza: Szabad királyi városi céhek.... 37-40 091. ORTUTAY András: Az esztergomi kézművesek gazdasági ereje a XVIII-XIX. században... 41-47 092. SERGŐ Erzsébet: Az 1480-as varasdi céhlevél útja Csornáig... 48-50 093. LENDVAI Anna : A nagykanizsai céhek a XVIII-XIX. században 51-60 094. SIMONNÉ TIGELMANN Ilona: A céhek szerepe Zalaegerszeg mezőváros közéletében a XIX. század első felében... 61-64 095. BODÓ Sándor: Falusi kézművesek Észak-Magyarországon... 65-67 096. FARAGÓ Tamás: Falusi kézművesek egy Buda melletti faluban a 18. században... 68-83 097. Hozzászólások a szabad királyi városi, mezővárosi és falusi kézművesipar kérdéséhez (Bácskai Vera, Bodó Sándor, Kaposvári Gyula, Solymos Ede, G. Vámos Mária, Domonkos Ottó, Vörös Károly, Eperjessy Géza)... 84-85 IV. Beszámolók a kézművesipartörténet-kutatás különböző területeiről 098. DÓKA Klára: A városi levéltárak iratanyagának felhasználása a kézműipari kutatásokban... 86-89 099. RÓZSA Miklós: Céhen kívüli iparok és iparosok az Ideiglenes Iparrendtartás igazgatási rendszerében... 90-117 100. HALÁSZ Margit: Adalékok a magyarországi könyvkötőcéhek történetéhez (Kutatásmódszertani kérdések. Feladatok).. 118-123 101. TÓTH Imre: A zár és a lakatgyártás céhes, kisipari és nagyipari emlékei a Kiscelli Múzeumban és az Elzett gyár gyűjteményében... 124-127

9 102. ÉRI István: Zárszó. A szimpózium eredményei és a kollektíva további munkaprogramja... 128-129 I.A. Internationales Handwerksgeschichtliches Symposium. Veszprém, 20-24. 11. 1978. Red.: SOMKUTI Éva ÉRI István NAGYBÁKAY Péter. Veszprém, Ungarische Akademie der Wissenschaften Veszrémer Akademische Komission. 1979. 453. 103. SOMKUTI Éva ÉRI István NAGYBÁKAY Péter: Vorwort... 5-6 104. NEMECZ Ernő: Eröffnungsrede... 7-11 I. Wanderrouten der Handwerksgesellen und technikgeschichtliche Bedeutung der Gesellenwanderschaften 105. DOMONKOS Ottó: Reiserouten der wandernden Handwerksgesellen und die technisch-historische Bedeutung der Gesellenwanderschaften... 12-30 106. LERNER, Franz: Ungarische Handwerksgesellen in Frankfurt am Main... 31-42 107. OTRUBA, Gustav: Wanderpflicht und Handwerksburschenwege im Spiegel Wiener und niederösterreichischer Zunftarchivalien... 43-49 108. JARITZ, Gerhard: Gesellenwanderung in Niederösterreich um 15. und 16. Jahrhundert unter besonderer Berücksichtigung der Tullner Schuhknechte... 50-61 109. SZABOLCSI Hedvig: Tischler aus Ungarn in den Materialen der Wiener Tischlerinnung... 62-75 110. WÜTHRICH, Lucas: Kundschaften und Wanderbücher als Belege für die Gesellenfahrten... 76-79 111. STOPP, Klaus: Die Erstellung einer Bibliographie der Handwerkskundschaften mit Stadtansichten... 80-82 112. BODÓ Sándor: Ein Töpferzentrum und die Gesellenwanderung... 83-85 113. Erster Themenkreis Diskussionsbeiträge (Beliczay László, Spiesz Anton, Domonkos Ottó)... 86-87

10 II. Zunftgegenstände als historisches Quellenmaterial und internationalre Zusammenhänge zwischen den Zunftinsignien 114. NAGYBÁKAY Péter: Historischer Quellenwert der Zunftgegenstände, internationale Zzusammenhänge zwischen der Zunftzeichen... 88-104 115. ENDREI Walter: Das Siegeln von Tüchern... 105-109 116. PECHSTEIN, Klaus: Zunftaltertümer aus Nürnberg... 110-121 117. WRÓBLEWSKA, Grazyna: Die Zunftgegenstände der grosspolnischen Zünfte... 122-127 118. KAPLINSKI, Küllike: Tallinner Zunftzeichen. Zunftzeichen als Quelle zur Untersuchung der Handwerkskontakte der estnischen Städte... 128-138 119. KAPLINSKI, Küllike:Verbindungen der Talliner Zunftschragen mit den Schragen der dänischen und deutschen Städte... 139-143 120. Zweiter Themenkreis Diskussionsbeiträge (Friderike Prodinger, Nagybákay Péter)... 144-145 III. Späte Zunftorganisationen des ost-mitteleuropäischen Handwerks im 18-19. Jh. und Entwicklungsgang zur Manufaktur bzw. zum kapitalistischen Unternehmen 121. DÓKA Klára: Die späten Zunftsorganisationen des ostmitteleuropäischen Gewerbes und die Übergangsperiode in die Manufaktur, bezihungsweisen das kapitalistische Unternehmen... 146-157 122. SCHEUFLER, Vladimir: Entfaltung der Handwerker in den böhmischen Ländern im Zeitraum des Spätfeudalismus (1750-1860)... 158-167 123. EHMER, Josef: Entwicklungsbedingungen des Handwerks unter dem Einfluss der kapitalistischen Industrialisierung am Beispiel Wiens im 19. Jahrhundert... 168-175 124. SCHÖNE, Bernd: Lausitzer Bandweberei vom Zunfthandwerk zur Manufaktur und zur frühen Fabrik... 176-181 125. BARTÓCZ József: Eindringung des Kapitals und Produktionsstruktur im Zunfthanwerk... 182-188 126. BELICZAY László: Entwicklung des Lebzelter- und Wachszieherhandwerks mit Berücksichtigung des Produktionswandels der Bienenwirtschaft im 19. Jahrhundert... 189-196

11 127. RÓZSA Miklós: Gewerbeorganisationen in Ungarn im Verwaltungssystem der Gewerbeordnung aus dem Jahre 1859... 197-205 128. SCHULTZ, Helga: Handwerk und Zünfte auf dem Lande unter dem Bedingungen der ostelbischen Gutsherrschaft... 206-217 129. FARAGÓ Tamás: Dorfhandwerker im Pilis-Gebirge in der Umgebung von Buda um 1770... 218-230 130. SOMKUTI Éva: Berührungspunkte des Gewerbes und Handels in der Tätigung der Weissgerber von Székesfehérvár im 18-19. Jahrhundert... 231-238 131. T. MÉREY Klára: Entwicklungsweg des Gewerbes in den Donausiedlungen zwischen Paks und Mohács (1828-1876) 239-243 132. LENDVAI Anna: Vergleichende Untersuchung des Handwerks der Marktflecken im Komitat Zala im 18-19. Jahrhundert... 244-255 133. TURNAU, Irena: The Hungarian Knitting in the 18 th Century... 256-262 134. ZLINSZKY STERNEGG G. Mária: Vom Tischlermeister zum Möbelfabrikanten (Die patentierte Möbelfabrik Sebestyén Vogel in Pest)... 263-279 135. J. HALÁSZ Margit: Verbindung der ungarischen Buchhändler zu den Zünften und Manufakturen... 280-285 136. KAPOSVÁRI Gyula: Vom zünftigen Zimmerhandwerk bis zum Sägewerk in Szolnok... 286-287 137. Dritter Themenkreis Diskussionsbeiträge (Domonkos Ottó, Franz Lerner)... 289-291 138. DÓKA Klára: Zusammenfassung der III. Themenkreises... 291-292 IV. Forschungen in der Zunft- und handwerksgeschichte 139. SPIESZ, Anton: Das Zunftwesen des Königreichs Ungarn und sein Platz im Gesamteuropäischen Zunftwesen... 293-307 140. OTRUBA, Gustav: Zur Historiographie von Handwerk und Zunft im Raume der heutigen Republik Österreich... 308-323 141. BRÄUER, Helmut: Innungsordnungen als Quellen für die Erforschung der bürgerlichen Ideologie... 324-335 142. MARKUS, Michal: Die vormaligen zünfte der Hammerschmiede und Fuhrmänner... 336-345 143. ARANY MAGYAR Zsuzsanna: Beitrag zur zauberhaften Manipulierung im Tuchfärben... 346-352 144. BACH, Ivan: Das Quellenarchiv für die Geschichte der Metallhandwerke in Zagreb... 353-359 145. ŠIFTAR, Vanek: Zünfte im Murgebiet (Prekmurje)... 360-382

12 146. ŠERCER, Marija: Ungarische Fachwörter und Ausdrücke in den Urkunden der Zagreber Knopfmacherzünfte... 383-390 147. ERB, Teja: Probleme der Terminologie der Handwerksberufe und ihrer lexikographischen oder systematischen Darstellung am Beispiel des mittel- und neulateinischen Materials... 390-406 148. KAPLINSKI, Küllike: Von den ältesten estnischen Handwerkstermini in den Talliner mittelalterlichen Quellen... 406-408 149. THALLER, Manfred: Probleme der Computerunterstützten Auswertung historischer Quellen (Ein Konzept computerlesbarer Regesten)... 409-419 150. Vierter Themenkreis Diskussionsbeiträge (Franz Lerner, Teja Erb, Spiesz Anton)... 420 151. Signaturkataster ungarländischer Preisregelungen (Liminationen)... 421-426 152. Die Lage der ungarischen Handwerkgeschichtlichen Bibliographie und ihre weiteren Aufgaben... 427-431 153. Vorschlag zur internationalen Zusammenarbeit von Forschern der Handwerksgeschihte... 432-434 154. Diskussion, Beiträge zum Vorschlag bezüglich der Möglichkeiten der weiteren internationalen Zusammenarbeit (Teja Erb, Spiesz Anton, Franz Lerner, Heckenast Gusztáv, Domonkos Ottó, Küllike Kaplinski, Irena Turnau, Vörös Károly, Éri István, Dobrovits Dorottya, Szabolcsi hedvig, Vladimir Scheufler, Helga Schultz)... 435-439 155. RÁNKI, György: Schlusswort... 440-446 I.B. Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém, 1978. november 22-24. Szerk.: ÉRI István BÁCSKAI Vera DÓKA Klára NAGYBÁKAY Péter. Veszprém, Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője 2, 1979. 332. 156. ÉRI István BÁCSKAI Vera DÓKA Klára NAGYBÁKAY Péter: Bevezető... 3-4 157. NEMECZ Ernő: Megnyitó... 8-10

13 I. A kézműves legényvándorlások útvonala és a éegényvándorlások technikatörténeti jelentősége 158. DOMONKOS Ottó: A kézműves legényvándorlások útvonala és a legényvándorlások technikatörténeti jelentősége... 11-21 159. LERNER, Franz: Magyar vándorlegények Frankfurt am Mainban. 22-32 160. OTRUBA, Gustav: Mesterlegények vándorlási kötelezettsége és útvonala a bécsi és alsóausztriai céhiratok alapján... 33-36 161. JARITZ, Gerhard: Legényvándorlás Alsóausztriában a XV-XVI. században, különös tekintettel a Tulln-i vargalegényekre... 37-45 162. SZABOLCSI Hedvig: Magyarországi asztalosok a bécsi Tischler Innung anyagában... 47-62 163. WÜTHRICH, Lucas: Legényfelszabadító levelek a XVIII-XIX. századból a zürichi Landesmuseum gyűjteményéből... 63-65 164. STOPP, Klaus: Városábrázolásos céhbizonyság-levelek bibliográfiája... 67-68 165. BODÓ Sándor: Egy fazekasközpont és a legényvándorlás viszonya... 69-70 166. Hozzászólások (Beliczay László, Spiesz Anton, Domonkos Ottó)... 71 II. A céhek tárgyi emlékei, mint történeti forrásanyag és a céhjelvények nemzetközi összefüggései 167. NAGYBÁKAY Péter: A céhek tárgyi emlékei, mint történeti forrásanyag, a céhjelvények nemzetközi összefüggései... 73-82 168. ENDREI Walter: Posztóáruk ólom pecsételése... 83-86 169. PECHSTEIN, Klaus: Nürnbergi céhtárgyak... 87-93 170. WRÓBLEWSKA, Grazyna: Nagy-lengyelországi céhtárgyak... 94-97 171. KAPLINSKI, Küllike: Tallini céhjelvények. Források az észt városok kézművesipari kapcsolatainak kutatásához... 98-101 172. KAPLINSKI, Küllike: Tallin céhprivilégiumainka kapcsolata a skandináv és német városokkal... 102-103 173. Hozzászólások (Friderike Prodinger, Nagybákay Péter)... 104 III. A közép-kelet-európai kézművesipar késői, 18-19. századi céhszervezetei és az ipari fejlődés átmenete a manufaktúrába, illetve a tőkés vállalkozásokba 174. DÓKA Klára: A közép-kelet-európai kézművesipar késői, XVII-XIX. századi céhes szervezetei és az ipari fejlődés átmenete a manufaktúrába, illetve tőkés vállalkozásokba 105-117 175. SCHEUFLER, Vladimir: A kézművesipar kibontakozása a cseh tartományokban a kései feudalizmus idején (1750-1860) 118-122

14 176. EHMER, Josef: A kézművesipar fejlődési feltételei a kapitalista iparosodás befolyása alatt a XIX. századi Bécsben... 123-126 177. SCHÖNE, Bernd: A lausitzi szalagszövőipar. Kézművesség, manufaktura, korai gyáripar... 127-129 178. BARTÓCZ József: A tőke behatolása és a termelési struktúra a céhes kézművesiparban... 131-134 179. BELICZAY László: A mézeskalácsos-viaszöntő ipar és a méhészek XIX. századi termelési módszerei közti összefüggések... 135-137 180. RÓZSA Miklós: Iparos szervezetek magyarországon az 1859. évi iparrendtartás igazgatási rendszerében... 139-174 181. SCHULTZ, Helga: A falusi kézművesipar és a céhek a kelet-elbai nagybirtokrendszer feltételei között (XVIII-XIX. század) 175-180 182. FARAGÓ Tamás: Falusi iparosok a Pilisben és Buda környékén a XVIII. században... 181-188 183. SOMKUTI Éva: Az ipar és kereskedelem érintkezési pontjai a XVIII-XIX. századi Székesfehérvár féhér-tímár (tobak) iparban... 189-193 184. T. MÉREY Klára: Az iparfejlődés útja a Paks és Mohács közötti Duna-szakasz településeiben (1828-1876)... 195-210 185. LENDVAI Anna: Zalai mezővárosok kézműiparának összehasonlító vizsgálata a XVIII-XIX. században... 211-217 186. TURNAU, Irena: A magyarországi kötő-hurkolóipar története a XVIII. században... 219-222 187. ZLINSZKYNÉ STERNEGG Mária: Asztalosmesterből bútorgyáros (Vogel Sebestyén szabadalmazott pesti bútorgyára)... 223-226 188. J. HALÁSZ Margit: Céhek és manufaktúra kapcsolata és szerepe a könyvterjesztésben... 227-229 189. KAPOSVÁRI Gyula: A szolnok céhes ácsipartól a fűrészmalmokig... 231-232 190. Hozzászólások (Domonkos Ottó, Franz Lerner)... 233-234 191. DÓKA Klára: Összefoglaló a harmadik témakörrel kapcsolatban 234-235 IV. Céh- és kézművesipartörténeti kutatások 192. SPIESZ, Anton: A céhrendszer a magyar királyságban és helye az összeurópai céhrendszerben... 236-243 193. OTRUBA, Gustav: A kézművesipar és a céhek historiográfiájához a jelenlegi Ausztria területén... 244-248 194. BRÄUER, Helmut: Céhszabályzatok, mint a polgári ideológiai kutatások forrásai... 249-256 195. MARKUS, Michal: A hámoros és fuvaros céhekről... 257-261

15 196. ARANYNÉ MAGYAR Zsuzsanna: Adalékok a bűbájos manipulációkra a posztófestésben... 263-267 197. ŠIFTAR, Vanek: Céhek a Muravidéken (Prekmurje)... 269-280 198. BACH, Ivan: A kézműves fémipar forrásarchívuma Zágrábban 281-284 199. ŠERCER, Marija: A zágrábi gombkötőcéh magyar szakkifejezései... 285-288 200. ERB, Teja: A kézműves mesterség elnevezések, szótári vagy rendszeres bemutatásuk problémái, a közép- és újlatin forrásanyag példáján... 289-298 201. KAPLINSKI, Küllike: Észt mesterségelnevezések... 299-300 202. THALLER, Manfred: Történelmi források számítógépes kiértékelésének problémái. Számítógép által olvasható regeszták tervezete)... 301-307 203. Hozzászólások (Franz Lerner, Teja Erb, Spiesz Anton)... 308 204. Tájékoztató a kézművesipari árszabások (limitációk) jelzet kataszterének munkálatairól... 309-313 205. Tájékoztató a kézművesipartörténeti bibliográfiáról... 314-316 206. Javaslat-tervezet a nemzetközi együttműködésről... 317-318 207. Hozzászólások (Teja Erb, Spiesz Anton, Franz Lerner, Heckenast Gusztáv, Domonkos Ottó, Küllike Kaplinski, Irena Turnau, Vörös Károly, Éri István, Dobrovits Dorottya, Szabolcsi hedvig, Vladimir Scheufler, Helga Schultz)... 319-321 208. RÁNKI, György: Zárszó... 322-325 4. IV. Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém, 1980. december 1-2. Szerk.: NAGYBÁKAY Péter. Veszprém, Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának Történelmi Szakbizottsága VEAB Értesítő, 1981. 210. 209. NAGYBÁKAY Péter: Bevezetés... 5 I. Gazdaságtörténet kézművesipartörténet céhtörténet 210. BÁCSKAI Vera: Gazdaságtörténet kézművesipartörténet céhtörténet... 6-10 211. MAKKAI László: Céhek és kereskedő tőkések a XVI. századi Debrecenben (Akadályoztatása miatt el nem hangzott előadásának kivonata)... 11

16 212. VARGA Gyula: Néhány debreceni céhes iparág termelése a XVIII. század végén... 12-15 213. EPERJESSY Géza: Az iparűzők számának megoszlása a reformkori szabad királyi városokban... 16-18 214. LÉNÁRT Andor: Céhenkívüli ipar Egerben a XVIII. században... 19-22 215. DOBROVITS Dorottya: A 18. századi építőcéhek és a nagybirtokos uradalmak kapcsolatai... 23-27 216. KÁLLAY István: Céhesipar és uradalmi igazgatás a XVIII-XIX. században... 28-32 217. TÓTH Zoltán: Bécsi iparosok életviszonyai hagyatéki iratok tükrében (1889-1890)... 33-44 II. Magyarországi árszabások 218. DOMONKOS Ottó: Soproni és Sopron megyei árszabások és a limitációkataszter tanulságai... 45-61 219. LUKÁCS Márta: Az országos árszabás jelzetkataszter számítógépes feldolgozásának módszertani kérdései... 62-63 220. ENDREI Walter: Limitációkban és vectigálokban szereplő textiltermékek azonosítása... 64-68 221. BALOGH István: Megyék és a városok harca a limitációk körül a XVI-XVII. században... 69-73 222. NYAKAS Miklós: A hajdúkerület 1793-as limitációja... 74-77 223. KISS Mária: Vas megyei limitációk a XVI-XIX. században... 78-87 224. SOMKUTI Éva: Fejér megyei és székesfehérvári kézműves árszabások a XVIII. század első felében... 88-104 225. MIHÁLY Ferenc: Magyaróvár mezőváros limitációi... 105-109 226. DÓKA Klára: Limitációk egy mezőváros életében (Szentendre) 110-115 227. NEMES Lajos: Észak-Kelet magyarországi limitációk a XVII-XVIII. században (Néhány szempont a limitációk feldolgozásához különös tekintettel az árak és a bérek vizsgálatára)... 116-118 228. KÁLNICZKY László: A felvidéki vármegyék limitációinak kutatásáról... 115-121 III. Kutatási beszámolók 229. RÓZSA Miklós: Az első magyar általános ipartörvény iparigazgatási rendszere... 122-159 230. KERECSÉNYI Edit: Kézműipar-történeti gyűjtések és kutatások Zala megyében... 160-162 231. ESZES László: A keszthelyi kőfaragó műhely (1750-1850)... 163-167 232. NÁDASDY Lajos: A kemenesaljai vízimalmok... 168-174

17 233. FARAGÓ Tamás: Szeszipari és szeszfogyasztás Buda környékén a 18. században... 175-184 234. KÓCZIÁNNÉ SZENTPÉTERI Erzsébet: A Pest-budai kocsigyártó céhek és szerepük a fogatolt járművek gyártásában... 185-188 235. NÉMETH Gábor: A felső-magyarországi kannagyártó céhek a XVI-XVIII. században... 189-195 236. TÓTH Imre: Adalékok a főváros céhes inasképzéshez a pesti rajziskola megalakulásától a céhek feloszlásáig... 196-200 237. Vita (Balogh István, Eperjessy Géza, Dobrovits Dorottya, Tóth Zoltán, Vörös Károly, Lénárt Andor, Bácskai Vera, Heckenast Gusztáv, Lábadi Imréné, Bodó Sándor, Rózsa Miklós, Nagy Lajos, Domonkos Ottó, Szabolcsi Hedvig, Faragó Tamás, Dóka Klára)... 201-202 238. ÉRI István: Zárszó... 203 II.A. II. Internationales Handwerksgeschichtliches Symposium. Veszprém, 21-26. 8. 1982. Band 1-2. Red.: FÜLEP Zsófia NAGYBÁKAY Péter Somkuti Éva. Veszprém, Ungarische Akademie der Wissenschaften Veszprémer Akademische Komission. 1983. 354, 372. Bd. 1. 239. ÉRI István: Einleitung... 7-9 240. ÉRI István: Introduction... 10-12 241. ÉRI István: Introduction... 13-15 242. MARKÓ László: Eröffnungsrede... 16-18 I. Handwerk und industrielle Revolution A. Im Allgemein 243. MENDELS, Franklin: Sur les rapports entre l artisanat et la révolution industrielle en Flandre... 19-48 244. SCHULTZ, Helga: Die Herkunft der Berliner Handwerker im 18. Jahrhundert... 49-62 245. KOMLOS, John: The Diffusion of Technology into Bohemia during the Phase-Transition (1775-1825)... 63-76 246. KAPLINSKI, Külike: Zur Frage der Entstehung der Manufakturen und der Entwicklung der Industrie in Estland bis zum 20. Jahrhundert... 77-96 247. BÁCSKAI Vera: Wirtschaftliche Rolle und soziale Stelle der städtischen Handwerker im Vormärz in Ungarn... 97-104

18 248. OTRUBA, Gustav: Zunftordnung und Fabriksprivileg. Rechtliche Kontunuität im Industrialisierungsprozess?... 905-118 249. RÓZSA Miklós: Das Verwaltungssystem des zweiten ungarischen allgemeinen Gewerbegesetzes bis zum Ende des 19. Jahrhunderts... 119-128 250. ENDREI Walter: Kampf der Textilzünfte gegen die Innovationen 129-144 251. KERKHOFF-HADER, Bärbel: Vom Handwerk zur Industrie: Bildquellen zum Umbruch in der Textilproduktion... 145-181 252. LERNER, Franz: Positive und negative Folgen der Technik, dargetan am Beispiel der Industrialisierung in Hessen im 19. Jahrhundert... 181-200 253. KALAVSKÝ, Michal: Die Funktion des Handwerks im Leben der Gesellschaft während des Kapitalismus in der Slowakei. 201-213 254. EPERJESSY Géza: Jüdische Handwerker in den ungarischen Städten vor 1848... 215-226 255. BINDER Pál: Der Verfall und die Aufhebung der Zünfte in der Stadt Braşov (Kronstadt)... 227-237 256. L. CSAJÁGI Réka: Craftsmen in Szeged in the 18 th century... 239-248 257. SAUER, Walter: Wiener Grundherrschaftsakten des ausgehenden 18. Jahrhunderts als handwerksgeschichtliche Quelle... 249-264 B) Gesellenbewegungen, Gesellenmigration 258. REININGHAUS, Wilfried: Gesellenvereinigungen als Problem der Kontinunität in der deutschen Sozialgeschichte... 265-272 259. BRÄUER, Helmut: Überlegungen zur Auswertung von Wanderbüchern... 273-282 260. PICKL, Othmar: Bruderschaften, Gesellenverbände und Gesellenordnungen in der Steiermark... 283-292 261. ELKAR, Rainer S.: Die Mühsal der Walz. Selbstzeugnisse wandernder Handwerksgesellen als Quellen für die Sozial- und Bildungsgeschichte des Hadwerks im 19. Jahrhundert... 293-313 262. GRIESSINGER, Andreas: Streikbewegungen im deutschen Baugewerbe an der Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert. Eine vergleichende Analyse... 315-336 263. DÓKA Klára: Ungarländische Gesellenbewegungen und deren internationale Beziehungen (1780-1849)... 337-354 Bd. 2. C) Dorfhandwerk 264. FARAGÓ Tamás: The rural artisan family-, household- and work organization in the 18 th century... 7-28.

19 265. T. MÉREY Klára: Die Äusserungsformen der Krise des Handwerks in einer Agrarregion um die Jahrhundertwende 29-38 266. KETTEMANN, Otto: Ländliches Handwerk in Schleswig- Holstein im 19. Jahrhundert: Projektbericht und erste Ergebnisse... 39-48 267. KOVÁCH Géza: L artisanat dans les villes de la partie occidentale de la Roumanie à la fin du XVIII e et au début du XIX e siècle... 49-52 268. RODEKAMP, Volker: Handwerk in industrieller Welt Beiträge der Lebensgeschichtsforschung für die jüngere Handwerksgeschichte aus volkskundlichen Sicht... 53-65 269. KALESNÝ, František: Die Weingärtnerzünfte im Kleinkarpatischen Weinbaugebiet der Slowakei... 67-82 II. Die Erbe und Zukunft des Handwerks Zunftaltertümer Handwerksgeschichtliche Museologie Beiträge zur Geschichte verschiedener Handwerke 270. STÜRMER, Michael: Höfische Kultur in Alteuropa: ihr Erbe an die Industriewirtschaft... 83-91 271. SZABOLCSI Hedvig: Meisterstück und Markt: Möbeltypenwechsel an der Wende des 18. und 19. Jahrhunderts... 93-116 272. FYOT, Jean-François: Les espaces de l artisanat d art aujourd hui... 117-132 273. TINTO I SALA, Margarita: L artisanat à la ville de Barcelone au Moyen Age... 133-142 274. BARTÓCZ József: Die Regelung der Qualität bei den ungarländischen Zünften... 143-158 275. FINKENSTAEDT, Thomas: Zur Erfassung von Zunftaltertümern, besonderns in Bayern... 159-170 276. AZZOLA, Friedrich-Karl: Kleindenkmale als Quellen ikonographischer Forschungen auf dem Gebiet der historischen Handwerkszeichen... 171-188 277. GÜRTLER, Wolfgang: Zunftaltertümer des Burgenländischen Landesmuseums und ihre Probleme... 189-191 278. CSIFFÁRY Gergely: Zunftfahnen im Museum von Eger (Erlau) 193-202 279. ERB, Teja: Das Bauhandwerk im frühen Mittelalter unter sozialökonomischen Blickwinkel... 203-210 280. STEININGER, Hermann: Zur Geschichte und Entwicklung der Hafnerei in Ostösterreich bis um 1500... 211-218

20 281. VOSSEN, Rüdiger: Traditioneller Keramikhandel in Spanien und Marokko Ansätze zur Bildung von Modellen... 219-256 282. LENTIĆ, Ivo: Die Silberpunzen der Republik Dubrovnik... 257-272 283. BACH, Ivan: Weitere Entwicklung des Quellenarchivs für die Geschichte der Metallhandwerke in Zagreb... 273-274 284. TORANOVÁ, Eva: Ergebnisse der Forschungen im Bereich der Zinngiesserkunst in der Slowakei... 275-278 285. TÓTH Imre: Uhrensammlung des Museums Kiscell aus dem 18-19. Jahrhundert sowie einige ausländische Aspekte der Ersatzteilversorgung... 279-287 286. LUKÁCS László: Beiträge zur Geschichte der Székesfehérvárer Stiefelmacherzunft (Stuhlweißenburg)... 289-308 287. OSTROLUCKÁ, Milena: Beiträge zur Geschichte der Lebkuchenbäckerzunft von Košice (Kaschau)... 309-320 288. NAGYBÁKAY Péter: Handwerksgeschichtliche Forschungen in Ungarn... 321-336 289. LUKÁCS Márta: Anwendung von rechentechnischen Methoden in der handwerksgeschichtlichen Forschungen in Ungarn... 337-342 290. Zusammenfasungen der Vorsitzenden (Heckenast Gusztáv, Bácskai Vera, Domonkos Ottó, Helga Schultz, Thomas Finkenstaedt, Herman Steininger)... 343-358 291. OTRUBA, Gustav: Beitrag... 359-360 292. ÉRI István: Schlussrede... 361-364 II.B. II. Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém, 1982. Augusztus 21-26. 1-2. k. Szerk.: DÓKA Klára ÉRI István NAGYBÁKAY Péter. Veszprém, Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága. 1984. 384, 324. 293. DÓKA Klára ÉRI István NAGYBÁKAY Péter: Bevezetés... 3-9 294. MARKÓ László: Megnyitóbeszéd... 11-12 I. Kézművesség és ipari forradalom A) Általában 295. MENDELS, Franklin: A kézművesség és az ipari forradalom összefüggései Flandriában... 13-44

21 296. SCHULTZ, Helga: Honnan származtak a 18. századi berlini kézművesek?... 45-58 297. KOMLOS, John: A gépesített technológia elterjedése Csehországban az 1775-1825 közötti átmeneti időszakban. 59-70 298. KAPLINSKI, Külike: Adalékok az észtországi manufaktúrák keletkezéséhez és az ipar fejlődéséhez a 20. századig... 71-88 299. BÁCSKAI Vera: A városi kézművesek gazdasági szerepe és társadalmi helyzete a reformkori Magyarországon... 89-95 300. OTRUBA, Gustav: Céhszabályzat és gyári privilégium. Jogfolytonosság az iparosodási folyamatban?... 97-110 301. RÓZSA Miklós: A második magyar általános ipartörvényen alapuló iparigazgatás rendszere a 19. század végéig... 111-190 302. ENDREI Walter: A textilipari céhek harca az innovációk ellen... 191 303. KERKHOFF-HADER, Bärbel: A kézművességtől az iparig: képforrások a textiltermelés forradalmi átalakulásához... 193-228 304. LERNER, Franz: A technikai fejlődés pozitív és negatív következményei Hessen 19. századi iparosodásában... 229-246 305. KALAVSKY, Michal: Milyen szerepet játszott a kézművesség a társadalom életében Szlovákiában a kapitalizmus idején? 247-257 306. EPERJESSY Géza: Zsidó kézművesek az 1848 előtti magyarországi városokban... 259-268 307. BINDER Pál: A céhek hanyatlása és megszűnése Brassóban... 269-278 308. L. CSAJÁGI Réka: Szeged kézművesei a 18. században... 279-286 309. SAUER, Walter: Bécsi földesúri akták a 18. század végéről, mint kézművesipartörténeti források... 287-302 B) Legénymozgalmak, legényvándorlás 310. REININGHAUS, Wilfried: Legényegyletek: kontinuitásprobléma a német társadalomtörténetben... 303-310. 311. BRÄUER, Helmut: Gondolatok a vándorkönyvek forrásértékéről 311-320 312. PICKL, Othmar: Testvéregyesületek, legényszövetségek és legényrendtartások Stájerországban... 321-330 313. ELKAR, Rainer S.: A vándorlás keservei. Vándorlegények eredeti tanúbizonyságai, mint a 19. századi kézművesség társadalom- és művelődéstörténeti forrása... 331-350 314. GRIESSINGER, Andreas: Sztrájkmozgalmak a német építőiparban a 18-19. század fordulóján. Összehasonlító elemzés... 351-370 315. DÓKA Klára: Legénymozgalmak Magyarországon és nemzetközi kapcsolataik (1780-1849)... 371-384 2. kötet

22 C) Falusi kézművesség 316. FARAGÓ Tamás: Falusi kézművesek család-, háztartás- és munkaszervezete a 18. században... 5-24 317. T. MÉREY Klára: A kézműipar válságának megnyilvánulási formái a századfordulón egy mezőgazdasági jellegű régióban... 25-34 318. KETTEMANN, Otto: Falusi kézművesség Schleswig-Holsteinben a 19. században. Kutatási programbeszámoló és az első eredmények... 35-42 319. KOVÁCH Géza: A mezővárosi kézművesség elterjedése a 18. század első felében a Bánság és a Kőrösök vidékén (Románia)... 43-72 320. RODEKAMP, Volker: Kézművesség az iparosított világban. Az élettörténet-kutatás feladatai az újabbkori kézművesipar-kutatás területén néprajzi szempontból... 73-84 321. KALESNÝ, František: Szőlőműves céhek a szlovákiai Kis-Kárpátok bortermő vidékén... 85-98 II. A kézművesség öröksége és jövője Céhtárgyak Kézművesipartörténeti muzeológia Adalékok egyes szakmák történetéhez 322. STÜRMER, Michael: Udvari kultúra a régi Európában, öröksége az iparosított gazdasági életben... 99-108 323. SZABOLCSI Hedvig: Mesterremek és piac. Bútortípusváltás a 18. és 19. század fordulóján... 109-110 324. FYOT, Jean-François: A művészi kézműipar lehetőségei napjainkban... 111-123 325. TINTO I SALA, Margarita: Kézművesség a középkori Barcelónában... 125-134 326. BARTÓCZ József: A minőség szabályozása a magyarországi céheknél... 135-146 327. FINKENSTAEDT, Thomas: A régi céhtárgyak számbavételéről, különös tekintettel Bajorországra... 147-157 328. AZZOLA, Friedrich-Karl: Sírkövek, mint a kézműves mesterségjelvények ikonográfiai kutatásának forrásai... 159-176 329. GÜRTLER, Wolfgang: A Burgenländisches Landesmuseum céhtárgyai és az ezzel kapcsolatos problémák... 177-179 330. CSIFFÁRY Gergely: Céhzászlók az egri múzeumban.... 181-190 331. ERB, Teja: A korai középkor építőiparának szociálökonómiai aspektusai... 191-198

23 332. STEININGER, Hermann: Adalékok a kelet-ausztriai fazekasság történetéhez az 1500-as évekig... 199-205 333. VOSSEN, Rüdiger: Tradicionális kerámiakereskedelem Spanyolországban és Marokkóban. A modellképzés szempontjai... 207-224 334. LENTIĆ, Ivo: A dubrovniki köztársaság ezüstfémjelzései... 225-238 335. BACH, Ivan: A zágrábi fémművesség történeti forrásdokumentációjának további fejlődéséről... 239-240 336. TORANOVÁ, Eva: A művészi ónművesség kutatásának eredményei Szlovákiában... 241-244 337. TÓTH Imre: A Kiscelli Múzeum 18-19. századi óragyűjteménye és az alkatrészellátás néhány külföldi vonatkozása... 245-252 338. LUKÁCS László: Adatok a székesfehérvári csizmadia-céh történetéhez... 253-267 339. OSTROLUCKÁ, Milena: Adalékok a kassai mézeskalácsos céh történetéhez... 269-277 340. NAGYBÁKAY Péter: Kézművesipartörténeti kutatások Magyarországon... 279-292 341. LUKÁCS Márta: Számítástechnikai módszerek alkalmazása a magyarországi kézművesipartörténeti kutatásokban... 293-297 342. Elnöki összefoglalók (Heckenast Gusztáv, Bácskai Vera, Domonkos Ottó, Helga Schultz, Thomas Finkenstaedt, Herman Steininger)... 299-312 343. OTRUBA, Gustav: Hozzászólás... 313-314 344. ÉRI István: Zárszó... 315-3318 5.A. V. Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém, 1984. november 20-21. Szerk.: NAGYBÁKAY Péter NÉMETH Gábor. Veszprém, Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága. 1985. 309. 345. NAGYBÁKAY Péter NÉMETH Gábor: Bevezetés... 5-6 I. Kézművesipar a török hódoltság idején 346. SZAKÁLY Ferenc: Magyar kézművesség a 16. századi hódoltsági mezvárosokban... 7-31 347. HEGYI Klára: Török iparosok a hódoltságban... 32-44 348. HECKENAST Gusztáv: Török hódítás és a felsőmagyarországi vasipar... 45-48

24 II. A kézművesipar újjászerveződése a török alóli felszabadulás után 349. EPERJESSY Géza: Céhesedés a török uralom alól fölszabadult területen... 49-55 350. DÓKA Klára: A budai kézművesség a török kiűzése után... 56-77 351. GÁL Éva: Kézművesség az óbudai uradalom mezővárosaiban a török hódoltság után... 78-92 352. FARAGÓ Tamás: Pilis-Budakörnyék kézművesipara a török uralom után (1686-1730). Forráselemzés... 93-116 353. RÓZSA Miklós: A török alól felszabadult Budán és Pesten megtelepedett cukrászok származási, valamint inas- és legényéveik eltöltésének helye... 117-127 354. TIMAFFY László: Győr kézművesiparának újjáéledése a török megszállás után... 128-133 355. L. CSAJÁGI Réka: A céhek megalakulása Szegeden a 18. század elején... 134-136 356. NEMES Lajos: Eger város kézműiparának újjászerveződése és fejlődése a török kiűzésétől a 18. század közepéig, különös tekintettel a kézművesipar és a szőlőtermesztés kapcsolatára... 137-141 357. PRAZNOVSZKY Mihály: A nógrádi céhes iparról az új kutatások tükrében... 142-152 358. PÁLMÁNY Béla: Adatok a kézművesipari termékek és termények árucseréje történetéhez Nógrád vármegyében a török hódoltság végén és az újratelepítés korszakában (1593-1731)... 153-188 359. DÁVIDHÁZY István: Adalék a Bánáti Határőrkerület és Pancsova céhszabadságához... 189-190 III. Főcéhek és céhfiliák 360. DOMONKOS Ottó: A főcéhek vonzáskörzetei... 191-216 361. NÉMETH Gábor: Céhek és céhfiliációk a Hegyalján a 16-18. században... 217-224 IV. Kutatási beszámolók 362. SZULOVSZKY János: A kisiparok néprajzi rekonstrukciójáról. Gondok és gondolatok... 225-231 363. BURIĆ, Mirko: Az eszéki mészáros céh... 232-234 364. KALESNÝ, František: Kézművesipar és céhszervezetek az észak-szlovákiai Rajec mezővárosban a 16-19. században 235-241 365. SOLYMOS Ede: A magyarországi halászcéhek... 242-252

25 366. KÜRTI Béla: A hatvani takácscéh létének bizonyítékai... 253-259 367. WÖLLER István: Vízimalmok Veszprém megyében... 260-264 368. NÁDASDY Lajos: A pápai molnárcéh vízmesterének szolgálati szabályzata... 265-271 369. TÓTH Imre: Oktató eszközök a budapesti tudományegyetemen a nagyszombati korszaktól 1870-ig... 272-280 370. NAGYBÁKAY Péter: A történelmi Magyarország kézművesipartörténetének kutatottsága a VEAB szimpóziumain... 281-285 371. Hozzászólások Vita Javaslatok Zárszó (Bácskai Vera, Faragó Tamás, Dávidházy István, Gál Éva, Nagybákay Péter, Somkuty Éva, Vörös Károly, Domonkos Ottó, Heckenast Gusztáv, Kiss Mária, Németh Gábor, Rózsa Miklós, Tóth Imre, Szulovszky János, Éri István)... 286-288 372. Zusammenfassungen... 291-309 5.B. Handwerksgeschichte in Ungarn: Vom ausgehenden 16. bis zum frühen 19. Jahrhundert. Hrsg. und. bearb. von Rainer S. ELKAR, unter mitw. Von Péter NAGYBÁKAY, Cornelius NEUTSCH, Rolf HUTHSTEINER. Bochum, Studienverl. Dr. N. Brockmeyer (Mobilität und Normenwandel, Bd. 3.) 1989. 221. 373. Vorwort... 5-6 374. ELKAR, Rainer S.: Ungarn, Türken und das Handwerk Bemerkungen zur ungarischen Geschichte vom 15. Bis 18. Jahrnudert... 7-37 375. BRÄUER, Helmut: Zur ungarischen Handwerkgeschichts-forschung Bemerkungen aus Leipziger Sicht... 38-50 376. NAGYBÁKAY Péter: Umrisse der ungarischen Handwerkgeschichte Ein Bericht über die Symposien des Veszprémer Handwerkgeschichtlichen Arbeitsausschusses... 51-60 377. PÁLMÁNY Béla: Zur gewerblichen und agrarische Produktion im Komitat Nógrád am Ende der Türkenherrschaft und in der Zeit der Neuansiedlung (1593-1731)... 61-97 378. HEGYI Klára: Türkische Handwerker unter der Osmanenherrschaft in Ungarn... 98-114

26 379. EPERJESSY Géza: Die Neuorganisation der Zünfte nach der Zeit der türkischen Herrschaft... 115-124 380. DOMONKOS Ottó: Die Einzugsbereiche der Hauptladen des ungarischen Handwerks... 125-151 381. DÓKA Klára: Handwerk in Buda nach der Türkenherrschaft.. 152-179 382. FARAGÓ Tamás: Hungarian assesments after the Turkish rule 1686-1730 An analysis of sources with special regard of the handicraft of Pilis, Buda, and environs... 180-203 III.A. III. Internationales Handwerksgeschichtliches Symposium. III. International Symposium of Handicraft History. III. Symposium International de l'histoire de l'artisanat. Veszprém, 18-24. 10. 1986. Band/Vol./Tome 1-2. Red.: NAGYBÁKAY Péter NÉMETH Gábor. Veszprém, Ungarische Akademie der Wissenschaften Veszprémer Akademische Komission. 1987. 374, 375. Bd. 1. 383. NAGYBÁKAY Péter NÉMETH Gábor: Einleitung... 9-11 384. NAGYBÁKAY Péter NÉMETH Gábor: Introduction... 12-14 385. NAGYBÁKAY Péter NÉMETH Gábor: Introduction... 15-18 386. SALÁNKI János: Eröffnungsrede... 19-21 I: Das Handwerk und der Handwerker in der Wirtschaft und in der Gesellschaft 387. BRÄUER, Helmut: Bemerkungen zur sozial-ökonomischen Entwicklung des Zunfthandwerks in Sachsen zwischen 1648 und 1763... 23-47 388. FORBERGER, Rudolf: Zum genetischen Zusammenhang zwischen Handwerk und Industrie in Sachsen während der Industriellen Revolution... 49-60 389. FLORÉN, Anders: Artisans and artisans attitudes towards work in the transition to large-scale production-units The exemple of the Swedisch armament industry during the 17 th century... 61-72 390. VERMAUT, Joseph: La question sociale dans les industries de textile en Flandre et au Brabant, principalement aux 16 e -18 e siècles... 73-76 391. KNIERIEM, Michael: Dezentrale Textilmanufakturen im Bergischen Land am Vorabend der Frühindustrialisierung,

27 dargestellt am Beispiel der Firma Caspar Engels Söhne in Wuppertal-Barmen... 77-84. 392. WILSSENS, Marie-Anne: The social and economic relevance of rural industries and handicrafts in the Waasland region in the 18 th century. A standard of living approach... 85-112. 393. WESOLY, Kurt: Die Auswirkungen der sogenannten Preisrevolution im 16. Jahrhundert auf die Handwerkerschaft am Mittelrhein... 113-126. 394. REITH, Reinhold: Strukturen des Arbeitsmarkt im Augsburger Handwerk des 18. Jahrhunderts... 127-141 395. EGGERS, Petra: Hamburger Handwerkslehrlinge der Schuhmacher und Schiffzimmerer Zunft im 18. und 19. Jahrhundert... 143-162 396. KETTEMANN, Otto: Die Bedeutung des Landhandwerks im Modernisierungprozess der Landwirtschaft. Ein Beispiel aus Schleswig-Holstein... 153-166 397. VÁMOS Éva: The Appearence of Women Masters as an Accompanying Phenomenon of the Beginning Disintegration of the Guild System in Hungary... 67-174 398. STEINDL, Herald: Handwerk, errette dich! Meister und Gesellen im Kampf gegen die Gewerbefreiheit im Vormärz und in der Revolution von 1848/49... 175-198 399. KALAVSKÝ, Michael: Die Probleme der gesellschaftlichen Aktivierung der Handwerker nach der Auflösung der Zünfte... 199-208 400. PÁLMÁNY Béla: Jahrmärkte in Ungarn und Siebenbürgen, als Stätte des Verkaufs der Handwerks- und Agrarprodukten (1680-1703)... 209-218 401. DÓKA Klára: Die Umwandlung der Struktur des Handwerks in Pest und Ofen (Buda) unter besonderer Berücksichtigung an die Entwicklung der Industriearbeiterschaft (1780-1870)... 219-247 402. T. MÉREY Klára: Handwerker in Süd-Transdanubien zur Zeit der kapitalistischen Wirtschaftskrisen (Ende 19. Jh., 1929-1933)... 249-262 II. Migration und Mobilität 403. TEIBENBACHER, Peter: Handwerksimmigration in Wien 1350-1600... 263-270