KERETEGYEZMÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK VÉDELMÉRŐL COUNCIL OF EUROPE CONSEIL DE L EUROPE
Mi a nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezmény? Az 1998. február 1-jén hatályba lépett Keretegyezmény az egyik legátfogóbb dokumentum a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme céljával megalkotott szerződések sorában. Az Egyezmény aláírói kötelezettséget vállalnak arra, hogy a gazdasági, a társadalmi, a politikai és a kulturális élet minden területén elősegítik a kisebbségi helyzetben lévő személyek teljes körű és valódi egyenlőségének megvalósítását, valamint kedvező feltételeket biztosítanak kultúrájuk és önazonosságuk kifejezéséhez, megőrzéséhez és fejlesztéséhez. Miért keretegyezmény a neve? A keret megjelölés a feladatok széles körére utal, amelyek az egyes államokra hárulnak az Egyezmény rendelkezéseinek saját helyzetükhöz való adaptálása során, nemzeti törvényhozásuk, illetve megfelelő kormányzati politikájuk eszközeivel, nem vonva kétségbe ugyanakkor az Egyezmény jogilag kötelező hatályát.
Milyen kötelezettségeket vállalnak az aláíró országok a Keretegyezmény ratifikálásakor? A Keretegyezmény rendelkezései a kérdések széles körét ölelik fel, egyebek közt az alábbiakat: A diszkrimináció tilalma; A tényleges egyenlőség elősegítése; Kedvező körülmények kialakítása a kultúra, a vallás, a nyelv és a hagyományok megőrzéséhez és fejlesztéséhez; A gyülekezés, az egyesülés szabadsága, a szólásszabadság, a gondolati, a lelkiismereti és a vallásszabadság; Hozzáférés a tömegkommunikációs eszközökhöz és azok használata; A nyelvre vonatkozó szabadságok: A kisebbségi nyelv használata a magánérintkezésekben és a közéletben, valamint a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatokban; A családi név kisebbségi nyelven való használata; Magánjellegű tájékoztatások kiírása a kisebbség nyelvén; A helynevek feltüntetése a kisebbség nyelvén; Az oktatás terén: A kisebbség nyelvének elsajátítása és ilyen tannyelvű oktatás; Oktatási intézmények szabad létesítése; Határon átnyúló kapcsolatok; Nemzetközi és határon átnyúló együttműködés; Részvétel a gazdasági, kulturális és társadalmi életben; Részvétel a közéletben; Az erőszakos beolvasztás tilalma.
Mit jelent a nemzeti kisebbség? A nemzeti kisebbség fogalmára nem tartalmaz meghatározást a Keretegyezmény, mivel az Európa Tanács tagországai nem tudtak egyezségre jutni az általános definíció tekintetében. Így a Keretegyezmény minden részese szabadon dönthet arról, hogy területén mely csoportokra vonatkoztatható az Egyezmény. A kiválasztást ugyanakkor jó szándékkal és a nemzetközi jog alapelveivel összhangban kell végrehajtani, a Keretegyezmény 3. paragrafusa rendelkezésének megfelelően. A Keretegyezmény Tanácsadó Bizottsága kiadott véleményeiben ezt a kérdést is vizsgálja. Következetesen hangsúlyozza, hogy az Egyezmény gyakorlati alkalmazása semmiképp sem eredményezhet önkényes vagy jogellenes megkülönböztetést. A Tanácsadó Bizottság a Keretegyezményt nem tekinti a mindent vagy semmit elv eszközének. Ezért az Egyezmény hatálya alá sorolható csoportok megítélésében tételes vizsgálatot alkalmaz, elismerve, hogy az Egyezmény egyes cikkei az alkalmazás szélesebb területét ölelik fel, és ilyen módon több közösségre is vonatkozhatnak. Például a toleranciáról és a kultúrák közötti párbeszédről szóló 6. paragrafus alkalmazási területe bővebb, mint a közhatósági érintkezések nyelvhasználatára vonatkozó 10.2 pont. Így vannak személyek, akik kedvezményezettjei lehetnek bizonyos paragrafusoknak, de nem feltétlenül mindegyiknek.
Miként ellenőrzik, hogy az államok betartják-e az Egyezményt? Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről (KENK) Ellenőrző rendszer Kisebbségi / civil szervezetek megbeszélés Országjelentés a KENK végrehajtásáról Civil szervezetektől kapott egyéb jelentések vagy információk a KENK végrehajtásáról A KENK Tanácsadó Bizottsága (TB) A részes állam által a KENK lefektetett elveinek érvényesítésére hozott intézkedések értékelése Kiegészítő információ kérése az államtól TB delegáció esetleges látogatása az érintett országban Találkozó kormányzati vezetőkkel, parlamenti képviselőkkel, a kisebbségek és a civil szervezetek képviselőivel, az emberi jogi biztosokkal, az emberi jogok érvényesülését és védelmét képviselő nemzeti intézményekkel, stb. Az elkészült véleményt elfogadja a Tanácsadó Bizottság Továbbítás a részes államnak Kisebbségi / civil szervezetek megbeszélés A részes állam észrevételei a TB véleményéről Esetleg: a TB véleményének és a részes állam észrevételeinek előzetes közzététele Miniszteri Bizottság Következtetéseket és ajánlásokat tartalmazó határozatot fogad el a részes államnak címezve a KENK végrehajtásáról A TB véleményének és a részes állam észrevételeinek nyilvánosságra hozatala a Miniszteri Bizottság határozatával együtt Az ellenőrzési eljárás eredményének utókontrollja
Ki felelős az ellenőrzésért? Az ellenőrzést a Miniszteri Bizottság, valamint a független szakértőkből álló Tanácsadó Bizottság végzi. Hogyan szerzik be az ellenőrzéshez szükséges információkat? Az ellenőrzési eljárásban, amely jelentések készítésén alapul, felkérik az egyes államokat az Egyezmény hatályba lépését követő első év végén az első jelentés elkészítésére; ezután szabályos időközönként (öt évenként) vagy a Miniszteri Bizottság kérésére kiegészítő jelentést készítenek. Ha pontos kiegészítő információk beszerzése válik szükségessé, a Tanácsadó Bizottság kérdőívet is küld az államok részére. Az államokról szóló jelentés elkészítését gyakran konzultációk előzik meg a nem kormányzati szervezetekkel, illetve a kisebbségi szövetségekkel, akiket szintén felkérnek párhuzamos jelentések vagy egyéb információk továbbítására. A jelentéseket a Tanácsadó Bizottság vizsgálja meg számos, az államoktól és külső forrásokból beszerzett írásos információt felhasználva. A Tanácsadó Bizottság gyakorlatában szerepelnek az érintett országba való látogatások és találkozók kormányzati vezetőkkel, parlamenti képviselőkkel, a kisebbségek, a civil szervezetek, a szaktestületek képviselőivel, illetve más illetékes személyekkel. Mi történik, amikor a Tanácsadó Bizottság befejezte a felmérést? A Tanácsadó Bizottság az adott államról szóló jelentés vizsgálatát követően véleményt fogad el, amelyet kiegészítő észrevételek lehetőségével továbbít az érintett állam részére. Az eljárásnak ebben a szakaszában az államok szabadon döntenek, nyilvánosságra hozzák-e a Tanácsadó Bizottság véleményét (a legtöbb esetben ezt a megoldást választották). A válasz kidolgozása során a részes állam dönthet úgy is, hogy újabb megbeszéléseket kezdeményez a kisebbségi szövetségekkel és a civil szervezetekkel. Ezek után a Miniszteri Bizottság a Keretegyezmény végrehajtásáról határozatot fogad el, amely következtetéseket és ajánlásokat tartalmaz. A határozatot nyilvánosságra hozzák, hozzácsatolva a részes állam észrevételeit, valamint a Tanácsadó Bizottság véleményét, amennyiben azt korábban nem tették közzé.
Milyen utólagos eljárás következik? A kormányok felhívást kapnak, hogy adjanak rendszeres információt az ellenőrzést követő válaszlépéseikről. A szereplők legváltozatosabb körét bátorítják az utóvizsgálatban való részvételre az Egyezmény tényleges végrehajtása érdekében. Ki dönti el, hogy valaki egy nemzeti kisebbséghez tartozik-e? Mindenki szabadon dönthet arról, kíván-e valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személyként szerepelni. Ugyanakkor önkényesen senki nem vallhatja magát valamely nemzeti kisebbség tagjának. A választásnak objektív kritériumokon, a nyelvhez, a valláshoz és a kultúrához köthető azonosságtudaton kell alapulnia.
Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről Titkárság Emberi Jogok Főigazgatósága Európa Tanács 67075 Strasbourg Cedex Tel.: +33 (0)3 90 21 44 33 Fax: +33 (0)3 90 21 49 18 Honlap: http://www.coe.int/minorities/. minorities.fcnm@coe.int Ezen a honlapon a Keretegyezmény Titkárságának különböző tevékenységeit bemutató legutóbbi információk és dokumentumok találhatók, az alábbi felosztásban: Aktuális információk a Keretegyezmény ellenőrzésének állásáról; Az alapvető jogi szövegek; Az ellenőrzés során kidolgozott jelentések és vélemények: a Miniszteri Bizottság határozatai, a Tanácsadó Bizottság véleményei, valamint az országjelentések; A folyamatban lévő tevékenységek leírása; a Stabilitási Egyezmény programtervei és az újabb kormányközi programok; Csatlakozó honlapok a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelmének témájához. Graphic design: Madani Strasbourg Tel.: +33/(0)3 88 41 14 15 HUN