A Puszta. 1/16, pp. 25-31. A TISZA-TÓ MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN ZALAI TAMÁS, HEVES HORTOBÁGY TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET. * A tanulmány eredeti, teljes címe: Összefoglaló jelentés a Tisza-tó madárállományának viszonyairól az / vízimadár vonulási és évi fészkelési szezonjában a Tiszán levonult szennyezési hullámok kapcsán 1. BEVEZETÉS A. évben a Tiszán levonult cianid- és nehézfém-szennyezés kapcsán felmerült a kérdés, hogy ki mutatható-e összefüggés a szennyezés és a területen tartózkodó madárállomány mennyiségi viszonyai között? Ennek eldöntésére egy monitoring felmérés vette kezdetét a Tiszató kijelölt szakaszain eleinte heti, majd havi rendszerességgel. A vonuló madarak monitorozása mellett fel lett mérve az elsősorban hallal táplálkozó, fészkelő madárfajok mennyisége is. Vizsgálati eredményeinket korábbi adatokkal próbáltuk meg összevetni. 2. ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálati terület kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy olyan területeket jelöljünk ki, ahol bármilyen időjárási viszonyok között gátról tudjuk a madarak állományfelmérését végezni. Véleményünk szerint a Tisza-tó erre a legmegfelelőbb helyszín. A felméréseket a heti számláláskor hét közepére időzítettük, míg hóközepinél a 15-ét néhány nap eltéréssel igyekeztünk megközelíteni. A felméréseket nagy nagyítású teleszkóppal végeztük gátról. A fészkelő állomány felmérése az ismert telepek számlálásával történt, fészkelési időben több alkalommal, csónakról.
Mivel a Tisza-tó egésze gátról nem látható be, ezért reprezentatív mintavételezés céljából területeket jelöltünk ki, melyeken minden alkalommal pontos számlálást és faji azonosítást végeztünk. A területi tapasztalatok alapján a tavon négy mintavételi pontot jelöltünk ki, melyek északról délre haladva a következők: Valki-medence: a 33-as közlekedési úttól észekra eső terület Poroszlói-medence: a 33-as és a sarudi csónakkikötő közé eső terület Sarudi-medence: a sarudi csónakkikötő és Tiszanána közötti medence Abádszalóki-öböl: a Tisza-tó keleti nyúlványát képző öblözet Az így kijelölt terület egy nap alatt gépkocsival gátról kényelmesen végigjárható, ill. mivel a gátak zöme aszfaltborítású, esős időben is egy nap alatt elvégezhető a felmérés. A régebbi adatok feldolgozásánál nehézségekbe ütköztünk. Kiderült ugyanis, hogya rendelkezésünkre élló adatok sok esetben esetiek, monitoring-eredményként sok esetben nem értékelhetők. Évekre visszamenőleg csak az Abádszalóki-öbölről állnak rendelkezésünkre többékevésbé megbízható adatsorok. 3. EREDMÉNYEK A vonuló fajok állományeloszlását az / vonulási szezonban havi bontásban az egész Tisza-tóra, míg az évek összehasonlítását csak az Abádszalóki-öbölre vonatkozólag közöljük a fő fajokra. Mint az anyag és módszerben jeleztük, a korábbi évekre vonatkozólag csak az Abádszalókiöbölről vannak megközelítően pontos adataink, de innen is csak az év első három hónapjáról. Így is akadnak azonban üres kockák a táblázatokban, amikor nem történt területbejárás. Nem szerepelnek a részletes összesítésben a gémfélék és a partimadarak, mivel ezek felmérése gátról esetleges, összevetésük nem ad pontos képet. 3.1. Kárókatona (Phalacrocorax carbo) A tó befagyásának időszakát kivéve nagy számban fordul elő a Tisza-tavon. Pontos állomány-felvételezése költési időszakban, illetve a fák leveles időszakában nehézségekbe ütközik. Mivel a faj sokszor csapatosan vadászik és egyes pihenőhelyek nem a tó partján találhatók, előfordul, hogy a ténylegesnél kisebb a becsült állomány. 1. táblázat: Kárókatona mennyiségi viszonyai az Abádszalóki-öbölben az év első három 5 február 2 március 70 február 19 március 60 február 40 március 50
február március 8 25 február 392 március 35 2. táblázat: Kárókatona mennyiségi viszonyai az /-es vízimadárvonulási szeptember 270 október 336 november 500 december 215 25 február 1230 március 365 április 73 3.2. Tőkés réce (Anas platyrhynchos) A tavon a leggyakoribb lúdalkatúak közé tartozik. Egyedszáma olykor meghaladja a többi vízimadár összlétszámát. 3. táblázat: Tőkés réce mennyiségi viszonyai az Abádszalóki-öbölben az év első három 150 február 560 március 675 február 9500 március 6000 9500 február 3700 március 225 250 február 2750 március 5000 350 február 4946
március 25 4. táblázat: Tőkés réce mennyiségi viszonyai az /-es vízimadárvonulási szeptember 120 október 1.273 november 52.100 december 127.500 350 február 30.500 március 40 április 44 3.3. Barátréce (Aythya ferina) Bukórécék közül a legnagyobb mennyiségben előforduló faj. A. év tavaszán rekordmennyiségben észleltük a Tisza-tavon. 5. táblázat: Barátréce mennyiségi viszonyai az Abádszalóki-öbölben az év első három 30 február március 100 február 360 március 80 45 február 97 március 205 15 február 80 március 1793 20 február 4138 március 827 6. táblázat: Barátréce mennyiségi viszonyai az /-es vízimadár vonulási szeptember 0 október 22
november 6053 december 812 25 február 10450 március 1290 április 0 3.4. Kontyos réce (Aythya fuligula) Ezt a fajt, mint általában az itt tárgyalt réceféléket a vártnál nagyobb számban észleltük a területen. 7. táblázat: Kontyos réce mennyiségi viszonyai az Abádszalóki-öbölben az év első három 8 február 35 március 133 február 205 március 100 270 február 418 március 338 18 február 280 március 277 20 február 288 március 280 8. táblázat: Kontyos réce mennyiségi viszonyai az /-es vízimadár vonulási szeptember 0 október 0 november 1434 december 480 25 február 2060 március 2009 április 43
3.5. Kerceréce (Bucephala clangula) 9. táblázat: Kerceréce mennyiségi viszonyai az Abádszalóki-öbölben az év első három 13 február 5 március 108 február 272 március 4 120 február 54 március 24 60 február 185 március 275 265 február 505 március 144 10. táblázat: Kerceréce mennyiségi viszonyai az /-es vízi madárvonulási szeptember 0 október 1 november 72 december 1011 220 február 1035 március 1988 április 0 3.6. Szárcsa 11. táblázat: A szárcsa mennyiségi viszonyai az /-es vízimadár vonulási időszakban az egész Tisza-tavon szeptember 820 október 2386 november 9125 december 5070 70
február 1110 március 820 április 8 4. ÉRTÉKELÉS Mennyiségi eloszlásainkból az alábbi következtetéseket tudtuk leszűrni: A vízimadárállomány és a cianidszennyezés között lényegi összefüggést nem tudtunk kimutatni, a átlagtól nagyobb madártömegek előfordulása két okra vezethető vissza: a tó korai, februári feltöltése eltüntette a jeget, és nagy kiterjedésű, mély vízfelületet hozott létre a madárvonulás kezdeti szakaszában az -es költési szezon jobb fiókaszámot produkált a szaporodási területen, minek következtében megnőtt a vonuló és telelő madarak száma. Szintén nem csökkent a tavon a fészkelő kárókatonák száma. Érdekességként megemlíthető, hogy a kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus) ismét megjelent, mint fészkelő. A nagy kócsag (Egretta alba) és kanalasgém (Platalea leucorodia) fészkelőállomány a Tisza magas vízállása miatt csökkent, mivel a fészkelsi idő kezdetén a nádasok még víz alatt álltak, és az állomány kis része választotta csak a fán való fészkelés lehetőségét. A szürke gém állomány -mely zömben korábban is fán fészkelt- nem csökkent. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A saját megfigyelési adataim mellett Ecsedi Zoltán, Szilágyi Attila, és Nagy Gyula adatait használtam, fel dolgozatom elkészítéséhez, amit ezúton is megköszönök. Köszönöm továbbá a Hortobágy Természetvédelmi Egyesületnek, hogy az anyagi fetételeket biztosította a megfigyelésekhez. SUMMARY After the cianide pollution in the year, there was a question arosen: How can be the connection shown between the pollution and the quantity-relations of the bird populations living in the researched area? Monitoring was started, to be able to answer this question, in the signed regions of the Tisza lake. In the first times the monitoring was weekly, than it became monthly. Besides the monitoring of the migrating birds, the population of those birds which are feeding fishes and breeding in this place were studied. The resoults of the monitoring were compared with the former datas.