a tartalomból április Fókuszban 3 6 Új irányban a tűzvédelmi mérnökök Brand new concepts in fire protection engineering Eine neue Richtung für Brandschutzingenieure 8 Nem minden esetben kell 2015. március 5-től alkalmazni az új OTSZ-t The new National Fire Safety Codes and Standards (OTSZ) does not apply to all cases from 5 March 2015 Die neuen Nationalen Brandschutzvorschriften (OTSZ) sollen vom 5 März 2015 doch nicht in allen Fällen angewandt werden Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció 13 Változások a régi OTSZ és az új TvMI között Differences between the former OTSZ and the new Fire Protection Technical Guidelines (TvMI) Unterschiede zwischen den alten OTSZ und den neuen Brandschutztechnischen Richtlinien (TvMI) Építés és tűzbiztonság 16 A homlokzati hőszigetelő rendszerek és az új OTSZ Front elevation heat insulation systems and the new OTSZ Fassadenwärmeisolierungssysteme und die neuen OTSZ 20 Égési gázok toxicitása Toxicity of combustion gases Toxizität von Brandgasen 22 Vastag polisztirol hőszigetelést tartalmazó homlokzati falak tűzterjedése Spreading of fires on front elevations covered with thick polystyrene heat insulation layers Brandausbreitung an Fassadenwänden mit dicken Wärmeisolierungsschichten aus Polystyrol 24 Stöbich tűzvédelmi rendszerek Nemzeti műszaki értékeléssel Fire protection systems from Stöbich with National Technical Assessment (NMÉ) certification Brandschutzsysteme von Stöbich mit Nationalen Technischen Bewertungszertifikat (NMÉ) 28 Füstelvezetés mi változott az új OTSZ-ben Smoke deflection what has changed in the new OTSZ? Rauchableitung was hat sich in den neuen OTSZ geändert? 30 Hő- és füstelvezetés és a szemünk fénye Heat and smoke deflection and our eyesight Wärme- und Rauchableitung und unser Augenlicht 32 Hő- és füstelvezető berendezések csatornahálózatai PROMATECT tűzvédő építőlemezekből Ducts of heat and smoke deflection systems made of PROMATECT fire resistant construction boards Wärme- und Rauchableitungsschächte aus PROMATECT Brandschutzbauplatten Hő- és füstelvezetés, vagy amit akartok Heat and smoke deflection and whatever you wish Wärme- und Rauchableitung, und alles was man sich wünschen kann 11 22 38 Tudomány 38 Energiatárolók, üzemanyag cellák Energy storing materials and fuel cells Energiespeicherung und Kraftstoffzellen
programok fókuszban 4 4 Kiállítások, Tűzoltás konferenciák, és műszaki események mentés 2015. április 15-19. CONSTRUMA, Nemzetközi építőipari szakkiállítás A Hungarotherm, RENEO, CONSTRUMA Kert, OTTHONDesign kiállításokból álló építőipari-otthonteremtési kiállításcsokor Helyszín: Hungexpo/Budapest 1101 Budapest, Albertirsai út 10. 1441 Budapest, pf. 44 Kapcsolat: ( 06 1 263 6000 7 06 2 263 6098 7 hungexpo@hungexpo.hu 2015. június 8-13. Nemzetközi tűz- katasztrófavédelmi mentésügyi és biztonsági szakkiállítás Hannover, Németország Deutsche Messe Messegelände 30521 Hannover ( 0511 89-0 7 0511 89-32626 7 info@messe.de 7 www.interschutz.de Kontaktszemélyek: Corina Sillmen (+49 511 89-31279 7 +49 511 89-32653 Janka Tamchina (+49 511 89-31609 7 +49 511 89-32653 Mara Vikmane (+49 511 89-31016 7 +49 511 89-32694 2015. Október 27-30. A+A 2015 Nemzetközi Személyvédelmi, Munkahelyi biztonsági és Munkaegészségügyi Szakkiállítás és Konferencia Düsseldorf Némtország Messe Düsseldorf GmbH Kapcsolat: Martin-Ulf Koch/ Larissa Browa ( +49(0)-211-45 60-444/ -549 7 +49(0)-211-45 60-8548 Kontaktszemélyek: Anke Seltmann (+49 211 45 60-418 7+49 211 45 60-8540 E-Mail:seltmanna@messe-duesseldorf.de Anja Theiß-Wirth (+49 211/4560-592 7+49 211/4560-8540 7 theissa@messe-duesseldorf.de Informació: Sabrina Krähling 2015. november 10.-13. Biztonság 2015 Nemzetközi Szakvásár és Konferencia (Internationale Fachmeesse Fire, Safety & Security) Zürich/Svájc Messe Zürich Szervező: Exhibit &More AG MediaSec AG Exhibit & More AG Bruggacherstrasse 26 Postfach 185 CH-8117 Fällanden Kontakt: Heinz Satzgeber Daniele Rothe Lea Maurer Andreas Stettler ( +41 44 806 33 99 7 +41 44 806 33 43 7 info@sicherheit-messe.ch
6 hírvilág Röviden Új irányban a tűzvédelmi mérnökök
hírvilág Röviden A Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete (TMKE) a megalakulást követő években, mint a kovász a jó kenyérben, a tűzvédelmi mérnöki tevékenység elismertetésére, a tervezési feladatok feltételeinek kialakítására törekedett. Napjainkra a tűzvédelmi mérnöki tevékenység a Mérnökkamara által elismert tervezői munka lett, az új OTSZ pedig a korszerű mérnöki módszerek irányába tágítja a tervezők mozgásterét, de egyben növekszik a felelősségük is. Ebből adódóan az egyesületi munka új irányba fordult. Szabályozás és gyakorlatorientált ismeretszerzés Egyrészt a korszerű hazai tűzvédelmi szabályozás megteremtésében működtünk közre, azzal, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság partnerként bevonta az egyesületet. Kilenc munkabizottságban dolgoztunk, s aktívan részt vettünk a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek alkotásában is. Másrészt az ismeretátadás különféle módjaival (konferenciák, szakértői fórumok, projektfeldolgozások, előadások) munkánk központi eleme a tűzvédelmi tervezés és a felkészültség megújítása volt. Az egyesület életét a 2014-ben négy kulcsszó köré szerveztük: szakmai párbeszéd, önszerveződés, módszerek és gondolatok cseréje, gyakorlatorientáltság. Mivel valljuk, hogy az igazi megismerés a tapintható, hétköznapi gyakorlatban születik, ezért a tűzvédelmi mérnöki módszereket, a számításokkal, mérnöki megfontolásokkal, az adott épületre szabott megoldásokat konkrét projektekkel kívántuk bemutatni. Az elmúlt évek egyedi épületei után (Futura, MÜPA) minden szakértő napi gyakorlatában előforduló épületeket kerestünk. Egy iskola bővítése és annak tűzvédelmi terve, majd az új OTSZ egyik kihívása a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv készítése volt a mérnökök képzésének súlyponti eleme. Hogyan kell az új követelmények szerint tervezni? Mi változott és hogyan? Hogyan használjuk a teljesítménynyilatkozatot? Hogyan változik a mérnöki felelősség? Miben változik a tervezők feladata a 305/2011 EU rendelettel (CPR) és a 275/2013 (VII. 16.) Kormányrendelettel? Ezekre a kérdésekre kerestük a konkrét válaszokat. Ugyanakkor fontos célunk volt a szakmához kötődők előadásokkal, szakcikkekkel való megszólítása is. Ha a számok nyelvére akarjuk lefordítani, akkor az elmúlt három évben konferenciákon megszólított 8065 fő építész és tűzvédelmi tervező, közreműködő szakember többet, jobbat alkothat a jövő épületeinek biztonságán munkálkodva. Tagjaink 38 cikket, tanulmányt jelentettek meg és 98 előadás anyaga jelent meg a Védelem Onlinen. 2014: vízválasztó a tűzvédelmi tervezésben A közelmúlt és napjaink a tűzvédelem egészét alapjaiban érintő, és gyökeres (pozitív) változásokat hoz. Ezek a változások három kulcskifejzés(-betűszó) köré csoportosíthatók: CPR, OTSZ és TvMI. A CPR (Construction Products Regulation) esetén EU-s jogharmonizációról van szó: minden építész tervezőnek a 275/2013 (VII.16.) kormányrendelet alapján meg kell adni a kiviteli tervben ennek hiányában az engedélyezési tervben a betervezett építési termékek elvárt műszaki teljesítményét. A dokumentációból egyértelműen ki kell tehát derülnie annak, hogy konkrétan milyen terméket, hová építettek be; a tűzvédelmi teljesítményjellemzőknek; valamint részletesen dokumentálni kell az ezeknek való megfelelést. A napokban hatályba lépett OTSZ számos üdvözlendő újítást vezetett be. Ilyen az ún. mérnöki módszer. Ezzel a tűzvédelmi tervezés megszűnik monoton szabálykövetésként működni, és azzá válik, aminek valójában lennie kell: egy gondolkodó, problémamegoldó, tervezői folyamattá. A TvMI (Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek) az elvárt biztonsági szint teljesítéséhez választható különböző műszaki megoldásokat és számítási módszereket fogják tartalmazni. Az új OTSZ ugyanis a konkrét tűzvédelmi követelményeket, illetve az elvárt biztonsági szintet írja le. Segítség, hogy a TvMI egy olyan szakmai tervezési segédlet, megoldásgyűjtemény, amelynek az alkalmazásával az elvárt biztonsági szint teljesíthető. Javasolt, de nem kötelező. Ebben a munkában a TMKE-nek sikerült egyfajta a gyakorlatot segítő szellemi műhely létrehozása, amely a tűzvédelmi mérnöki szakmán belül fórumot biztosított a véleménycseréhez. 7 Nagy Katalin tűzvédelmi szakmérnök, elnök Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete
fókuszban Építés és tűzvédelem 8 Nem minden esetben kell 2015. március 5-től alkalmazni az új OTSZ-t Szerző: Veresné Rauscher Judit, dr. Jámbor Attila Az országos tűzvédelmi szabályzatról kiadott 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (a sokak által csak OTSZ-nek hívott szabályozás) 2015. március 5-ével hatályát veszti és helyébe az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet lép. Érdemes tudni, hogy vannak olyan esetek, amikor 2015. március 5-ét követően is alkalmazható a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet, illetve egyes előírások kötelezően csak hónapokkal később lépnek hatályba. Magyar Közlöny: 2014. évi 166. szám Új jogszabály: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet Hatályát veszti: 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet Hatályos: 2015. március 5., 2015. július 1. 1. Főszabály: 2015. március 5-e után az új OTSZ alkalmazandó Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ 5.0 vagy új OTSZ) 2015. március 5-étől hatályos [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 285. (1) bek.]. A jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a már folyamatban lévő kivitelezések, hatósági eljárások során is az új OTSZ előírásainak megfelelően kell eljárni. Ez alól egyetlen kivétel lehetséges: 2015. március 5-e után indult eljárásokban az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet rendelkezéseinek megfelelően készített tűzvédelmi tervdokumentáció is benyújtható, ha az annak készítésére vonatkozó tervezési szerződést 2014. augusztus 27-e és 2015. március 4-e között kötötték meg [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 286. (1) bek.]. A jogalkotó tehát már a 2015. március 5-e előtt megindított kivitelezések, hatósági eljárások kapcsán is az új OTSZ-t rendeli alkalmazni (természetesen 2015. március 5-e után), és csak a 2014. augusztus 27-e és 2015. március 4-e között megkötött tervezési szerződésekhez kapcsolódóan fogadja el a 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletben foglalt előírásoknak megfelelő tervezést, kivitelezést. Megjegyzem, az talán logikusabb lett volna, ha például a kihirdetés dátuma előtti szerződések tekintetében lett volna engedékenyebb a jogalkotó. A jogszabály kihirdetését követően már megismerhető a szöveg, és így a 2015. március 4-én kelt tervezési szerződés alapján mondjuk 2018. márciusában megkezdődő kivitelezést is a 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletre tekintettel lehet befejezni.
fókuszban Építés és tűzvédelem 2. A tűzjelzés szabályai: 2015. július 1. napjától változnak 2015. július 1-jén hatályát veszti az az előírás, hogy ha a tűzjelzés az állandó felügyeletről, telefonon, szóban történik, akkor az kizárólag a nemzeti segélyhívó számon történhet, és a tűzés hibaátjelzést fogadó központban nyilvántartandó adatokról a jelzésfogadót tájékoztatni kell [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 288. (2) bek., 203. (6) bek.]. Ennek a változásnak az a lényege, hogy addigra 2015. július 1-ig az állandó felügyeleti helyről a tűzjelzést automatikus és felügyelt kapcsolaton keresztül kell továbbítani az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott, a katasztrófavédelmi szerv által felügyelt helyre [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 286. (2) bek., 156. (2) bek.]. 3. Tűzátjelzés határideje: 2015. július 1. Az állandó felügyelet biztosítása mellett, a tűzjelzést automatikus átjelzéssel továbbítani kell az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott, a katasztrófavédelmi szerv által felügyelt helyre a) 30 méter feletti legfelső használati szintű épület, b) fekvőbeteg ellátásra szolgáló intézmény, c) felszín alatti vasútvonal alagútja és állomása esetében [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 286. (2) bek., 156. (1) bek.]. Ha a beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés állandó felügyelete a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a létesítményen kívül kialakított állandó felügyeleti helyre, távfelügyeletre történik, a távfelügyelet köteles a tűzátjelzést az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott, a katasztrófavédelmi szerv által felügyelt helyre elektronikus úton továbbítani. Az új OTSZ szerint ezt a tűzátjelzést 2015. július 1-jéig kell megvalósítani [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 286. (2) bek., 156. (2) bek.]. A tűzátjelzést automatikus és felügyelt kapcsolaton keresztül kell megvalósítani [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 156. (3) bek.]. Ez lényegében azt jelenti, hogy pl. zárlat vagy szakadás esetén az átjelző nem generálhat téves tűzjelzést az állandó felügyeleti helyre vagy távfelügyeletre. Mivel az átjelző berendezés tűzoltó-technikai termék, így tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal kell rendelkeznie [1996. évi XXXI. tv. 4. d); h) pont]. Fontos tudni, hogy a tűzjelzés és az automatikus tűzátjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez. Viszont az automatikus tűzátjelzés fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a jelzésfogadó fenntartóját, a tűzátjelzéshez szükséges berendezés és átviteli út kialakításával, valamint fenntartásával kapcsolatos költségek a felügyelt létesítmény tulajdonosát terhelik [1996. évi XXXI. tv. 7. (7) bek.]. Az előző OTSZ-ben is találhattunk az automatikus átjelzéssel kapcsolatos rendelkezéseket, így a beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés tűzjelzését, az állandó felügyelet mellett, automatikus átjelzéssel kell továbbítani a működési terület szerinti tűzoltóságot riasztó hírközpontba (a továbbiakban: tűzoltósági ügyelet) a) az 50 méter legfelső használati szint feletti lakóépületek, b) a magas közösségi épületek, c) a középmagas ipari/mezőgazdasági termelő/tároló épületek, d) a középmagas szálloda és szállásjellegű épületek, e) a fekvőbeteg ellátást szolgáló épületek, f) a speciális egészségügyi és szociális épületek, g) a többszintes és tömegtartózkodásra szolgáló kulturális és művelődési épületek, h) a 8 méternél magasabb színpaddal rendelkező színházak, i az 10 000 főnél nagyobb befogadóképességű sportcsarnokok, és j) a 8000 m 2 -nél nagyobb alapterületű, vagy három szintnél magasabb kereskedelmi építmény esetén (28/2011. (IX. 6.) BM rend. 139. (1) bek.). Látható, hogy az új OTSZ lényegesen szűkebb körben írja elő az tűzjelzést automatikus átjelzéssel, amelynek az oka valószínűleg: az ingatlan tulajdonosok költségcsökkentése, a téves tűzátjelzésekkel járó tűzoltó egységek felesleges kivonulásának csökkentése, az érintett létesítményekben az állandó biztonsági szolgálat vagy személyzet jelenléte. 4. Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv: csak a 2015. március 5-e után használatba vett építmények esetében kötelező Az új OTSZ egyik újdonsága a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv (TMMK) bevezetése. Az építmény tulajdonosának, társasház esetén a társasháznak az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel (TMMK) kell rendelkeznie a) az 5 szintesnél magasabb lakóépületek, b) az 1000 m 2 -nél nagyobb közösségi épületek, 9
10 fókuszban Építés és tűzvédelem c) az 1000 m 2 -nél nagyobb ipari épületek, d) a 3000 m 2 -nél nagyobb mezőgazdasági épületek, e) a 2000 m 2 -nél nagyobb tárolási épületek vagy f) speciális építménynek minősülő közúti alagút, valamint felszín alatti vasút esetében. A TMMK-ban az építmény tűzvédelmi helyzetét érintő változásokat át kell vezetni, fel kell tüntetni a változást követő 30 napon belül, több tulajdonos esetén a TMMK tartalmáért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek. A TMMK az építmény tartozéka, tulajdonos változásakor, az új tulajdonos részére át kell adni. A tulajdonos köteles az üzemeltető részére a TMMK hozzáférhetőségét biztosítani [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 282. ]. Az új OTSZ kimondja, hogy az építmény használatbavételét követő 60 napon belül kell a TMMK-nak rendelkezésre állnia. A TMMK elkészíttetése és vezetése kizárólag a 2015. március 5. napját követően használatba vett építmények esetében kötelező [54/2014. (XII. 5.) BM rend. 286. (3) bek., 282. (1) bek.]. Amennyiben a témával kapcsolatosan kérdése merülne fel, keresse bizalommal a tűzvédelmi feladatokat ellátó Flamella Kft-t. http://flamella.hu/szolgaltatasok.html Forrás: www.epitesijog.hu https://epitesijog.hu/1730-nem-minden-esetben-kell- 2015-marcius-5tl-alkalmazni-az-uj-otszt Magyarország egyetlen tűzbiztonsági szakfolyóirata
hírvilág Röviden 11 Hibásat venni életveszélyes A szén-monoxid megjelenése észrevehetetlen, hatása halálos. És mivel minden tüzelő, fűtő berendezés, füstgáz-elvezetés és szénhidrogén eltüzelés környezetében megjelenhet, elvben minden magyar állampolgárt elérhet ez a fenyegetettség. Ez pedig megerősíti, mindenkit érinthet, ezért minél többet érdemes beszélni róla. A CO-mérgezések elleni küzdelem stációiról. Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató és Koszorús László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára (úgy is, mint a közdelemben élen járó Országos Tűzmegelőzési Bizottság társalapítója) a média felkérésével tájékoztatta március elején a lakosságot. A főigazgató statisztikai adatokkal vezette be mondandóját: 2012-ben 191, 2013-ban 342, tavaly pedig már 430 a szén-monoxid észlelés miatti riasztások száma. A meredeken felfelé ívelő számok azonban nem feltétlenül a kockázat terjedéséről vallanak, mint inkább arról, hogy szélesedik a lakosságnak az a köre, akik a megfontolt öngondoskodás jelszavával önállóan is védekezni igyekeznek a láthatatlan támadó ellen. 2012-ben ugyanis a riasztási helyszíneknek még csak 17,8 százalékánál találtak háztartási CO-érzékelő műszert, míg 2014-ben a káreseménnyel sújtott helyek 50 százaléka volt már felszerelve érzékelővel. Ebben a változásban a belátás mellett szerepet játszhatott az is, hogy az Országos Tűzmegelőzési Bizottság az elmúlt másfél évben különböző kiadványokkal, a figyelemfelhívó spot filmmel, a Metro járatokon elhelyezett infografikákkal és számos iskolai rendezvényen való részvétellel igyekeztek felhívni a lakosság figyelmét a CO-mérgezés kockázatára, a jelek szerint sikerrel. A főigazgató mondandója zárásaként három plusz egy jó tanácsba sűrítette üzenetét: Annak érdekében, hogy ki-ki biztonságban érezhesse magát otthonában, (1) ne mulassza el rendszeresen ellenőriztetni a kéményeit, ne hagyják ki (2) a tüzelőberendezések, kivált a nyílt égésterű eszközök időszakos felülvizsgálatát, és (3) ne feledkezzenek meg a kielégítő levegő-utánpótlás biztosításáról. A plusz egy javaslat pedig egy garantáltan jól működő, megfelelő helyre telepített CO-érzékelő beszerzésére irányult. Szinte ehhez kapcsolódott Koszorús László helyettes államtitkár helyzetjelentése a CO-érzékelők piaci jelenlétéről. Mivel egy nem megfelelően működő műszer a hamis biztonságérzet sugallatával tragédiákat okozhat, a fogyasztóvédelem tavaly év végén a kereskedelemben kapható CO-érzékelők közül húszat vizsgált meg, vajon megfelelnek-e a velük szemben elvárt követelményeknek. Az eredmény elszomorító, sőt riasztó volt: a húsz vizsgált CO-jelzőből tizenkilenc alkalmatlannak bizonyult. A hivatal piacfelügyeleti tevékenysége keretében folytatja a hibás érzékelők kiszűrését. Idén 42 típust vontak górcső alá. S habár a vizsgálat még folyik, már most tudható, hogy a vizsgálatba bevont típusok háromnegyede ismét nem állta ki a próbát. Ezért a Emlékeztetőül A szén-monoxid (CO) mérgező gáz, ami éghető anyagok tökéletlen égetésekor keletkezik. Ez a gáz színtelen, szagtalan, az emberi érzékszerveknek teljesen láthatatlan, nem lehet felismerni, érzékelni. A szén-monoxid jelenlétére már csak a mérgezés első tüneteiből, a fejfájásból és émelygésből következtethetünk. Ha észrevesszük a figyelmeztető jeleket és nem tévesztjük össze az influenzával, elkerülhetjük a komolyabb mérgezést. Jóval nagyobb a CO-mérgezés veszélye az éjszaka folyamán, amikor képtelenek vagyunk észlelni a tüneteket, vagy ha hirtelen nő meg a szénmonoxid-szint és gyorsan bekövetkezik a rosszullét. A CO-gáz belélegzése tulajdonképpen fulladásos halált okoz. Ugyanis megköti a vérben lévő hemoglobint, amely felelős az oxigén szállításáért. Így a vér oxigénszállító képessége csökken, a szervezet lassan megfullad. Még enyhe mérgezés esetén is hosszú idő, több óra a regenerálódás ideje. A szén-monoxid tökéletlen égéskor keletkezik, vagyis arról kell gondoskodni, hogy tüzelő-fűtőberendezéseink rendben működjenek. Ezek a készülékek mindennapi kényelmünket szolgálják, de mégsem szabad elfeledkezni arról, hogy veszélyforrások is lehetnek. Rendszeres karbantartással, szükség esetén a megfelelő javítással normál működés során ezek az eszközök nem termelnek szén-monoxidot. A szén-monoxid-érzékelő feladata, hogy telepítési helyén érzékelje és megfelelő módon jelezze, ha a szénmonoxid az emberi életre veszélyes koncentrációban és időtartam alatt jelen van.
12 helyettes államtitkár azt javasolta, hogy CO-érzékelőt lehetőleg tüzeléstechnikai boltokban célszerű keresni, érdemes a beszerzésre több időt, figyelmet fordítani, adott esetben pedig akár szakember tanácsát is igénybe venni. További érzékelők forgalmazását tiltotta meg a hatóság Miután a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tavaly 20 vizsgált szén-monoxidérzékelő közül 19-t használatra alkalmatlannak talált, idén ismételten vizsgálta a kereskedelmi forgalomban kapható szén-monoxid érzékelők megfelelőségét. Ennek keretében 10-féle termék mintavételezésre került sor. Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok alapján kiderült, hogy a 10-féle (lásd táblázat) riasztó egyike sem felelt meg a szabvány követelményeknek, mivel azok a meghatározott szén-monoxid koncentrációnál, a megadott időn belül nem jeleztek. (forrás: www.nfh.hu) Teendők szénmonoxid-jelzés esetén Nyissa ki az összes ablakot és ajtót a helyiségben, hogy a mérges gáz kiszellőzhessen! Ahol lehet, azonnal kapcsolja ki a tüzelő berendezést! Hagyja el az épületet, de hagyja nyitva az ajtókat, ablakokat! Addig ne menjen vissza, amíg a riasztás-jelzés meg nem szűnik! Azonnal kérjen orvosi segítséget, ha valakin a szénmonoxid-mérgezés tünetei (fejfájás, szédülés, émelygés, hirtelen fáradtság) jelentkeznek! Addig ne használja újra a tüzelő/fűtő berendezést, amíg a szükséges hozzáértéssel és engedélyekkel rendelkező szakember át nem vizsgálta és meg nem javította az esetleges hibákat! hírvilág Röviden Márka Azonosító jelölés Kivitel Fotó 1. MENTAVILL COE-168; 500002 elemes 2. CO-TECHNIK FXC040 elemes 3. everest ECO-01W elemes 4. KJGE01 hálózati 5. HOME SENTINEL HS-C686L elemes 6. everest ECO-04 elemes 7. Global (csomagoláson); JB-C06 elemes Jabo (terméken) 8. SOMOGYI ELEKTRONIC/ COG 02 hálózati home by somogyi 9. SOMOGYI ELEKTRONIC/ CO 07 LCD elemes home by somogyi 10. Qlight (csomagoláson) 3BC004 elemes
központok Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció 13 Fodor Mihály Változások a régi OTSZ és az új TvMI között Mi változott? A közelmúltban hatályba lépett új OTSZ alapvetően csak a követelményeket, az elvárt biztonsági szintet tartalmazza. Emiatt, mivel a szemlélete eltér a korábbi szabályzatok szemléletétől, helyesebb nem az 5.0 elnevezést, hanem az új OTSZ elnevezést használni. Hogy akkor mi lesz a következő OTSZ neve? Ahogy eddig, lehet továbbra is a belügyi rendelet számára és dátumára hivatkozni. Az új OTSZ március 5-én hatályba lépett. A hatálybalépést követően indult eljárásokban az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011.(IX. 6.) BM rendelet rendelkezéseinek megfelelően készített tűzvédelmi tervdokumentáció is benyújtható, ha az annak készítésére vonatkozó tervezési szerződést a rendelet hatálybalépését megelőző 180 napnál nem korábban kötötték meg. Tehát a10 hónappal ezelőtt megkötött szerződés esetén az ÚJ OTSZ-t kell alkalmazni, a március 4. én megkötött szerződés esetén lehet a régit is!! Vajon milyen logika vezette a jogalkotót és mi lehetett a szándéka? Mikor tekinthető kielégítettnek az OTSZ-ben megfogalmazott követelmény, elvárt biztonsági szint? A választ a tűzvédelmi törvény adja, mely szerint az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szint elérhető: 2015. március 5-én hatályba lépett az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat, közkeletű nevén az OTSZ. Ezt megelőzően egy-egy időszakban a 4/1980 (XI. 25.) BM, 35/1996 (XII. 29.) BM, 9/2008 (XII.29.) ÖTM és a 28/2011 (IX. 6.) BM rendeletekkel kiadott jogszabályok voltak érvényben. Ez az OTSZ sorrendben már az ötödik, ezért gyakran OTSZ 5.0- ként is emlegetik. Ebből a megnevezésből arra is lehetne következtetni, hogy ez a szabályzat a megelőző négy által képviselt vonulatnak a folytatása, azonban ez nem igaz. A korábbi OTSZ-ekre az volt a jellemző, hogy az előírt követelményekkel együtt tartalmazta a követelménynek megfelelő megoldást is. Ebből követezően a szabályzat egyre terjedelmesebbé és egyre nehezebben kezelhetővé vált. tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával, a tűzvédelmi műszaki irányelvekben (TvMI) kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, a tűzvédelmi műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja. Fodor Mihály, okl. villamosmérnök 1985-től dolgozik tűzjelzős (kutatás, fejlesztés, oktatás, gyártás, tervezés, telepítés, karbantartás) területen. 2010-től tevékenységét a családi tulajdonú Prodet Védelemtechnika Kft. keretébe helyezte. A Magyar Mérnöki Kamara Tűzjelző Szakosztály elnökségének és Minősítő Bizottságának tagja. Több jogszabály és a tűzjelzős TvMI kidolgozásában részt vett. A szakma egyik legsúlyosabb egyénisége. A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint megvalósul. Az alkalmazás előtt meg kell győződni arról, hogy jelent-e meg módosítása, helyesbítése, nincs-e visszavonva, a hatályos változatot használjuk-e. A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu) honlapján ingyenesen megtekinthetők és letölthetők, tartalmának módosítása nélkül terjeszthetők, sokszorosíthatók. A TvMI követelményt (kell, szükséges stb. kifejezést) nem tartalmazhat, kizárólag az OTSZ-ben előírt követelmények, az elvárt biztonsági szint kielégítésére adhat információt az alábbi kilenc témakörben: Beépített tűzjelző berendezések* Beépített tűzoltó berendezések Hő és füst elleni védelem Kiürítés* Számítógépes szimuláció* Tűzoltó beavatkozási feltételek
14 központok Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció Tűzterjedés elleni védelem* Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv* Villamos és villámvédelmi berendezések* A 2015 március közepén a csillaggal jelölt irányelvek állnak rendelkezésre. A továbbiakban a teljesség igénye nélkül a tűzjelző berendezésekhez kiadott irányelvet tekintjük át abból a szempontból, hogy mik a legfontosabb változások az előző szabályzathoz képest. Az irányelv (nem biztos, hogy az elnevezés teljesen jó, ui. nem az egyedül helyes irány jelenti, hanem az egyik lehetséges, de célravezető irányt) végigvisz a tervezés, telepítés, üzembe helyezés és használatba vétel metódusán. A használati szabályokra (üzemeltetés, karbantartás, távfelügyelet) nem a TvMI, hanem az OTSZ ad iránymutatást. Tervezés A TvMI tervezetet előkészítő munkacsoport úgy gondolta, hogy a tűzjelző terv a létesítés szakaszának megfelelő tartalommal, a Magyar Mérnöki Kamara letölthető szabályzata alapján készül. Itt jelentős a változás, ui. a régi OTSZ (2015.03.05.) előtt az I. fokú tűzvédelmi hatósághoz benyújtott engedélyezési terv lényegében egy kibővített kiviteli terv volt, aminek a tűzvédelmi hatóság elvárása szerint tartalmazni kellet a teljesítmény-nyilatkozatokat (nem elegendő annak a száma), a tervezett eszközök pontos gyártó és típusmegjelölését. A Kamara tervezési szabályzata szerint a tűzvédelmi hatósághoz benyújtott tűzjelző engedélyezési tervben nem kell megadni a tervezett eszközök gyártó/ típus megjelölését, ebből következően nem kell csatolni a teljesítmény nyilatkozatokat. Azonban a BM OKF honlapján megjelent TvMI már nem tartalmazza a tervezetben még szereplő mondatot: A TJB terve a létesítés szakaszának megfelelő tartalommal, a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzata alapján készül. E szerint jelenleg a tervek tartalmi követelménye nincs szabályozva. Telepítés... jelenleg a tervek tartalmi követelménye nincs szabályozva. A telepítés követelményeit a kiviteli terv tartalmazza. Nagyon fontos odafigyelni az olyan fogalmakra, amelyek szövegkörnyezettől függően mást jelentenek. Új fogalom a kockázati osztályok fogalma, így létezik többek között nagyon alacsony kockázati osztály, alacsony kockázati osztály, közepes kockázati osztály és magas kockázati osztály. A TvMI az 5. szakaszban definiálja az alacsony kockázatú tereket. Ilyen terek lehetnek pl. a vizes helyiségek, egyes aknák, álpadló alatti és álmennyezet fölötti terek. Az itt leírt alacsony kockázatú terek nem az OTSZ 12. (5) szerint definiált alacsony kockázati (AK) osztályú kockázati egységet jelenti. Az előzőek értelmében egy tűzjelzővel ellátott nagyon alacsony kockázati osztályú egységben lehet alacsony kockázati tér, amibe nem szükséges tűzjelző. Egyszerűsödtek a tűzjelzés helyének azonosítására vonatkozó követelmények. Telepítési jegyzék mindig kell. Grafikus megjelenítés (a népszerű LED-es tabló vagy grafikus információs rendszer) akkor kell, ha az automatikus érzékelők és a kézi jelzésadók száma több mint 1000, vagy a védett terület nagyobb mint 10 000 m 2. Az OTSZ-ben nem szabályozott esetekben zónatérkép használata javasolt, de nem kötelező. Az egy érzékelővel védhető terület definíciójában jelentős a változás. Korábban az egy érzékelővel védhető terület volt megadva, m 2 ben. Nem négyzetes lefedettség esetében egy diagramból kiolvasható volt annak a körnek a sugara, amelybe belerajzolt, általános esetben füstérzékelőnél 60 m 2 alapterületű téglalap is megfelelő lefedettséget biztosít. A TvMI-ben csak az egy érzékelővel védhető kör sugara van megadva, általános esetben füstérzékelőre 5,7 m. Kettős függésre is van adat. (Kompromisszummal zárult vita eredménye). Indoklás: jobban követi a fizikát, egyszerűbb. Előnye ennek a módszernek, hogy nem jelent szigorítást, nem zárja ki a VdS 2095 (régi OTSZ) szerinti tervezést. Ha a helyiség, illetve födémrész (gerendák által határolt térrész) kisebbik mérete (szélessége) nem haladja meg a 3 métert, akkor az érzékelők elhelyezése megfelelő, ha az érzékelők közötti legnagyobb vízszintes távolság pontszerű füstérzékelők esetében legfeljebb 15 m, pontszerű hőérzékelők esetében legfeljebb 10 m, két zónától vagy két érzékelőtől való függőségnél füstérzékelők esetében legfeljebb 11 m, hőérzékelők esetében legfeljebb 5 m, pontszerű füstérzékelők esetében tűzvédelmi berendezések (pl. tűzoltó berendezés) működtetése esetén 7,5 m. A befüggesztés meghatározása részletesebb lett, bekerültek a boltíves mennyezetek és a több érzékelő sorral védhető ferde tetők. A TvMI szabályozza az érzékelők oldalfalra szerelését is. Ez az elrendezés akkor jöhet szóba, ha a védendő terület a megengedettnél jóval kisebb, illetve műszaki okok miatt más elrendezésre nincs lehetőség (pl. szállodai szobák, egyes műemlék helyiségek esetén, aknák tetején). A füstérzékelők elhelyezése oldalfalra szerelve megfelelő, ha az érzékelőtől a védett helyiség mennyezetének egyik pontja sincs távolabb, mint 5,7 m, és más megfelelő műszaki megoldás nem valósítható meg. Elképzelhető, hogy az 5,7 m csak több érzékelővel érhető el. Erre vonatkozó szabályozás nincs a TvMI-ben. Lépcsőházak védelme akkor megfelelő, ha érzékelőt helyeznek el a lépcsőház legmagasabb pontján, és felülről számolva minden második érkezési szinten, de legalább függőlegesen 10 méterenként. Vezeték nélküli (rádió-összeköttetésű) tűzjelző rendszerek alkalmazásakor
központok Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció 15 meglévő épületek esetén a tervezéskor, új építés esetén a telepítés megkezdése előtt méréssel ellenőrizik és dokumentálják az eszközök és a központi egység közötti rádiós átviteli út megfelelő jelerősségét. Az elsődleges tűzjelzést fényjelzők alkalmazásával biztosíthatjuk a magas alapzajú területeken, siket és nagyothalló emberek jelenléte esetén, vagy olyan különleges alkalmazások esetén, mint pl. stúdiók, ahol fülhallgatót viselnek, egyes munkahelyeken, ahol a dolgozók zenelejátszót hallgatnak, műtők, ahol a hangjelzés megzavarhatja az ott végzett tevékenységet, vagy szakaszos kiürítés esetén előjelzésként. A fényjelzők tekintetében a vonatkozó műszaki követelményt az MSZ EN 54-23 nemzeti szabvány tartalmazza. Ez a szabvány eltérően a EN54 sorozat más, harmonizált lapjaitól- nem csak termékszabvány, hanem tartalmaz telepítési előírásokat is. A tűzjelző berendezéshez kapcsolódó más rendszer (pl. oltásvezérlő központ) kommunikációjának megvalósítását a közreműködő felek igazolt módon egyeztetik. A kapcsolódó más rendszer működése akkor megfelelő. ha a tűzjelző berendezés és a kapcsolódó rendszer együttműködése során a tűzjelző központ fel- ismeri és a A TvMI módosítása, a műszaki fejlődés lehetőségeinek és követelményeinek átvezetése könnyebben keresztül vihető mint egy jogszabály megváltoztatása. jelzést fogadó rendszeren megjeleníti az összekötő áramkör szakadását, illetve zárlatát. Oltásvezérlő csatlakoztatása akkor megfelelő, ha az előző követelményeken felül az oltásvezérlő megjeleníti a tűzjelző berendezés felől érkező oltásindítás jelzést és megjeleníti a felügyelettel önállóan nem rendelkező oltásvezérlő felől érkező oltás indítását jelző jelzést és az oltóberendezés hibajelzését. A tűzjelzős TvMI a felsoroltakon kívül sok más egyéb követelmény (pl. aspirációs és lángérzékelők alkalmazása) kielégítésére is ad megoldást. A TvMI módosítása, a műszaki fejlődés lehetőségeinek és követelményeinek átvezetése könnyebben keresztül vihető mint egy jogszabály megváltoztatása. A tűzjelzős TvMI nem tartalmaz olyan módszereket és eljárásokat, amivel a hazai és nemzetközi szakmai fórumokat figyelemmel kísérő szakemberek eddig nem találkoztak volna. Várható, hogy szerkezetét, logikáját és nyelvezetét valamint a hozzá kapcsolódó úl OTSZ-t megismerve a szakma népszerű segédeszközévé válik.
épületszerkezetek Építés és tűzbiztonság 16 Kékesy Péter A homlokzati hőszigetelő rendszerek és az új OTSZ 2015. március 5.-én hatályba lépett az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet, azaz az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ). Ennek kapcsán érdemesnek találtuk egy korábbi cikkünk (Homlokzati hőszigetelő rendszerek a rendszergazda szemével) felfrissítését a lényegesebb változások bemutatásával. Mivel idén a hőtechnikai előírások is szigorodtak, ezért folyamatosan számolhatunk a homlokzati hőszigetelő rendszerek iránti kereslet növekedésével. Az alábbi (korántsem teljes) összefoglalót jó szívvel ajánljuk tervezőknek, kivitelezőknek és építtetőknek egyaránt. I. Az új OTSZ fontosabb újdonságai Megszűnt két olyan kategória, melyek elsősorban a tervezők számára voltak ismertek és fontosak. Nem szerepelnek többé az OTSZ-ben a római számokkal megkülönböztetett (I., II., III. IV., V.) tűzállósági fokozatok. Helyettük bevezették a kockázati osztályok fogalmát. A jogszabály megkülönböztet nagyon alacsony (NAK), alacsony (AK), közepes (KK) és magas tűzvédelmi (MK) kockázatokat a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetke-ző kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyeket illetően. Meghatározásuk minden esetben szakember feladata. Ezek ismerete és meghatározása a gyakorlatban is nagyon fontos, hiszen egy adott épület esetében a kockázati osztály meghatározhatja az alkalmazható hőszigetelések anyagát is. A helyiségek és anyagok (tehát nem az épületszerkezetek) tűzveszélyességi osztályának régi kategóriáit (A, B, C, D, E) is felváltotta egy új besorolás, amely robbanásveszélyes, tűzveszélyes és nem tűzveszélyes kategóriákat különböztet meg. Fontos változás, hogy az új OTSZ már nem csak a nyílásos homlokzatokra ad meg követelményeket, hanem a nyílás nélküli homlokzatok (pl. tűzfalak), a lábazatok és az egymás melletti tűzszakaszok csatlakozására is. Részletesebben szerepelnek azok a beépítési helyzetek, melyek esetén csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú rendszer alkalmazható. Ezeknek egy része a kockázati besorolástól függ. További újdonság, hogy az alkalmazott hőszigetelő rendszer tűzvédelmi osztályára vonatkozó megkötés szerepel speciális geometriai kialakítások esetén is (pl. előrenyúló épületrészek alatt, visszaugró épületrészek felett. Az első a TŰZVÉDELMI OSZTÁLY- BA SOROLÁS, ekkor határozzák meg a rendszer tűzvédelmi osztályát. Ez a tulajdonság az OTSZ meghatározása szerint az építőanyagok és épületszerkezetek tűzzel szembeni viselkedésére jellemző kategória. Az építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása tűztechnikai vizsgálatokkal történik. A lehetséges tűzvédelmi osztályok jelölése a nem éghetőktől az éghetők felé haladva: A1, A2, B, C, D, E, F betűkkel történik. A rendszer füstfejlesztését Osztálybasorolás II. A homlokzati hőszigetelő rendszerek minősítése Magyarországon a homlokzati hőszigetelő rendszereket tűzvédelmi szempontból továbbra is kétféle vizsgálaton ellenőrzik. (az egyre kedvezőtlenebb felé haladva) s1, s2, s3 betűkkel; az égvecsepegési tulajdonságokat (az egyre kedvezőtlenebb felé haladva) d0, d1, d2 betűkkel jelölik. A másik vizsgálat a HOMLOKZATI TŰZTERJEDÉS VIZSGÁLAT: ennek eredménye percben fejezi ki azt az
épületszerkezetek Építés és tűzbiztonság 17 időtartamot, aminek eltelte után a rendszer tűzterjedési határállapotba kerül. Ez azt jelenti, hogy ennyi ideig felel meg a hatályos jogszabályokban megkövetelt homlokzati tűzterjedési követelményeknek. A tűzterjedési határérték nagyon fontos fogalom hazánkban, ez határozza meg ugyanis, hogy egy-egy adott rendszer milyen épületmagasságig építhető be. A hatályos OTSZ szerint a homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény az épületek szintszámának függvényében a vonatkozó műszaki követelmény szerinti vizsgálattal igazoltan földszint és legfeljebb 2 további szint esetén Th 15 perc; földszint és legalább 3, legfeljebb 4 további szint esetén Th 30 perc; földszint és 4-nél több további építményszint esetén Th 45 perc. III. A különféle rendszerek és a beépíthetőségükre vonatkozó előírások A hőszigetelő rendszerek vizsgálatainak egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a hőszigetelő anyagok és a belőlük felépített rendszerek tűzvédelmi tulajdonságai nagy mértékben eltérnek egymástól: a hőszigetelő anyag nem egyenlő a Homlokzati tűzterjedés B-s2-d0, míg az ásványgyapotos rendszereké A2-s1-d0. Jól látható, hogy a tűzvédelmi osztály tekintetében az ásványgyapot-rendszer csak eggyel kap jobb besorolást, és az égvecsepegés szempontjából a két rendszer között semmi különbség nincsen. A két rendszer hasonló, de nem egyező tűzvédelmi paraméterei miatt azok alkalmazhatósága között van néhány lényeges különbség. A homlokzati tűzterjedés tekintetében a jelenleg érvényes OTSZ értelmében a polisztirolos rendszerekre minden esetben kell tűzterjedés-vizsgálatot végeztetni, az ásványgyapotos rendszerekre ez nem szükséges amennyiben osztályba sorolási vizsgálattal igazolható a rendszer A1 vagy A2 tűzvédelmi osztálya. A megfelelő minőségű anyagokból készített és előírásszerűen kivitelezett polisztirolos rendszerek esetében a homlokzati tűzterjedés határérték általában 45 perc, de csak maximum középmagas épületek esetében alkalmazhatók. Magas épületeken (a legfelső használati szint +30,00 m-nél magasabban van) csak ásványgyapot szigetelések (A1 vagy A2) építhetők be. A polisztirolos rendszerek amennyiben 10 cm-nél vastagabb szigetelő maggal készülnek kialakításánál az OTSZ által meghatározott módon ásványgyapot-betétes tűzvédelmi sávokat kell képezni a homlokzaton. Ez történhet a valamenynyi nyílás felett kialakított szemöldök képzésével, vagy a teljes homlokzaton körbefutó sáv kialakításával. A tűzvédelmi sávok geometriai kialakításának és alkalmazásának pontos előírásait jelenleg az új OTSZ 25. (4) pontja szabályozza. További különbség a két rendszer alkalmazhatósága között, hogy azon épületnél, amelyre vonatkozóan tűzterjedési határérték-követelmény van, ott a B-E tűzvédelmi osztályú (azaz gyakorlatilag a polisztirol) hőszigetelő maggal rendelkező, vagy a légréses homlokzati burkolati-, bevonati- és egyéb hőszigetelő rendszerek kivitelezésének megkezdését a kivitelezést végzőnek a kivitelezési munka megkezdése előtt legalább 15 nappal a tanúsító szervezet részére be kell jelenteni, melyben fel kell tüntetni az alkalmazott rendszer megfelelőségi igazolásának számát. hőszigetelő rendszerrel. A polisztirol hőszigetelő táblák E tűzvédelmi osztályba tartoznak. A polisztirol égéskésleltető adalékának köszönhetően csak addig ég, amíg a közvetlen lánghatásnak ki van téve, ha a hatás megszűnik, az égés nem folytatódik. Az anyag nem csepeg égve, olvadéka nem gyújt tüzet. Magasabb hőmérséklet hatására elolvad majd elpárolog, de a tüzet nem terjeszti. Az ásványgyapot hőszigetelő táblák tűzvédelmi osztálya A1, ezek az anyagok nem éghetők, önmagukban tűzvédelmi szempontból korlátozás nélkül alkalmazhatók. Bár a két anyag önmagában nagyon eltérő tűzvédelmi tulajdonságokkal rendelkezik, a belőlük felépített hőszigetelő rendszerek azonban hasonlóak. A Baumit Kft. által forgalmazott polisztirolos rendszerek tűzvédelmi osztálya 10 cm-es vastagságig B-s1-d0, efölött IV. A rendszerszemlélet fontossága Az új-, de főleg az utólagos homlokzati hőszigetelések szomorú tapasztalata, hogy a bekerülési költségek csökkentésének szándéka az esetek nagy részében a minőség rovására megy. Ennek leggyakoribb módja az, hogy nem egy teljes hőszigetelő rendszer kerül beépítésre, hanem a hőszigetelés a hozzáférhető legolcsóbb és sokszor legrosszabb minőségű rendszer- Kékesy Péter, okleveles építészmérnök, a Baumit Kft. alkalmazástechnológia- és termékmenedzsere 1994-ben kezdte mérnöki pályafutását az Energiagazdálkodási Intézet Magasépítési Főosztályán beosztott építésztervezőként. Egy év után a PI-Hun Kft.-nél folytatta, már mint önálló építésztervező. 2000-től ThyssenKrupp Építőelemek Kft.-nél mérnök-tanácsadó, értékesítő (trapézlemezek, szendvicspanelek, hűtőtéri ajtók), majd egy újabb terület (alumínium homlokzatburkolati rendszerek) megismerése után 2004-től termékmenedzser a Baumit Kft.-nél.
épületszerkezetek központok Építés és tűzbiztonság 18 elemekből áll össze. Ez azonban nem rendszer! A homlokzati hőszigetelések tűzvédelmi, hőtechnikai és mechanikai vizsgálatai (az ÉME és NMÉ is) minden esetben a teljes rendszerre vonatkoznak, vizsgálattal ellenőrzött paramétereik csak az engedélyükben szereplő és ugyanazon gyártótól ill. forgalmazótól származó rendszerelemek beépítése esetén garantálhatók. Különösen igaz ez a tűzvédelmi tulajdonságokra. Az ÉMI által kiadott ÉME, NME, TMI dokumentumok pontosan meghatározzák, hogy az igazolt tűzvédelmi tulajdonságok mely anyagok beépítése mellett igazak. Amennyiben a felsorolt és engedélyezett rendszerelemek helyett mást építenek be, úgy az így kialakított rendszer tűzvédelmi teljesítménye nem igazolt és nem garantált a felelősség ebben az esetben mindig azé, aki eltér az előírásoktól. V. A kivitelezési előírások és tapasztalatok Az ÉMI dokumentumok (ÉME, NME, TMI) nem csak a felhasználható anyagokat tartalmazzák pontosan és részletesen, de meghatároznak bizonyos csomóponti kialakításokat is. Ezek közül a legfontosabb a nyílások körüli kávák és szemöldökök kialakítása. A csomópontok gondos és előírásszerű kivitelezése ugyanúgy feltétele a megvalósult rendszer tűzvédelmi paramétereinek igazolásához, mint az anyagok használata. Az utóbbi években az ÉMI folyamatosan ellenőrzi az építkezéseket és csak abban az esetben minősíti megfelelőnek azokat, ha az engedélyekben foglalt előírásokat a kivitelező betartotta. Sajnos kevesen tudják, hogy a hazai gyakorlatban oly sokszor előforduló típus-hibák legtöbbje drasztikusan csökkentheti a homlokzati hőszigetelő rendszerek tűzvédelmi teljesítményét és ellenállását! Ezek közt a leggyakoribb a lemezek ragasztásánál előírt pont-perem módszer elmaradása. Ez a rögzítés mivel megkönnyíti a láng bejutását a hőszigetelő lapok mögé súlyos hibának minősül és jelentősen növeli a tűzvédelmi kockázatot. Hasonlóan veszélyes és felelőtlenségből fakadó hiba az előírtnál vékonyabb fedőréteg (ragasztótapasz + vékonyvakolat) alkalmazása, az üvegszövet nem megfelelő vezetése a kávákban, az aláhajtások és átlapolások elmaradása vagy a szükségesnél kevesebb vagy rosszabb minőségű dübelek használata. Ezek a hibák bár a hőszigetelő rendszerek egyéb paramétereit is rontják általában csak akkor derülnek ki, ha baj van. VI. Összegzés A homlokzati hőszigetelő rendszerek tekintetében a hazai szabályozás szigorúbb és részletesebb az európai átlagnál, ezért biztosak lehetünk abban, hogy a tűzbiztonságot és az emberi élet védelmét szolgálják. Az építőipar valamennyi szereplője számára elengedhetetlenül fontos az OTSZ (és annak legújabb változásai), az egyes rendszerek előírásainak és beépítési feltételeinek pontos ismerete és maradéktalan betartása. Ha mindez egészséges rendszerszemlélettel és a megfelelő minőség használatával társul, akkor elmondhatjuk, hogy a mai homlokzati hőszigetelések biztonsággal fogják szolgálni mind a mai, mind a következő generációk komfortérzetét.
épületszerkezetek Építés és tűzbiztonság 20 Kruchina Sándor Égési gázok toxicitása A tanulmány háttere A szakirodalom gyakran említi az égésből származó gázok toxicitását, és általános álláspont az, hogy a műanyagból készült építőanyagok a hagyományos építőanyagokkal összevetve nagyobb kockázatot jelentenek az égés során keletkező mérgező gázok miatt. Tűzesetek során a legtöbb sérülést a gáznemű égési termékek belégzése okozza. A legtöbb, halállal végződő baleset oka füstmérgezés, különösen akkor, amikor a lakók alszanak, és így nem áll módukban kimenekülni az épületből. Az építőipari szakértők és szabályozó szervek egyetértenek abban, hogy az építőiparban a lakosokat fenyegető kockázat csökkenthető a tűz okának és terjedésének megakadályozásával, a menekülési útvonalak megfelelő kialakításával, ami a korszerű épülettervezés alapjául kell szolgáljon (pl. menekülési útvonalak és szakaszokra bontott épületi struktúra kialakítása). További intézkedések, mint például a füstérzékelő berendezések felszerelése, szintén fontos lépést jelentenek a kockázat menedzsment szempontjából. Időről-időre felvetődik a kérdés, hogy a műanyagok égése során keletkező gázok mérgezőbbek-e, mint a hagyományos építőanyagok égése során felszabaduló gázok. Ennek nyomán született meg az a különböző szigetelő anyagokból származó égési gázokat összehasonlító mérési projekt, melynek célja tudományos alapokra helyezni a kérdést megválaszoló szakértői választ. Az EPS és XPS termékek füstgáz toxicitását vizsgáló öszszehasonlító adatok már a 80-as évektől rendelkezésre állnak. Az eredmények azt mutatják, hogy a PS polisztirol habok nem mérgezőbbek, mint a természetes parafa, fa, stb. termékek. A 80-as évek óta az égési gázok tesztelési és elemzési módszerei sokat fejlődtek. Szükségessé vált tehát egy a PShabokat és egyéb nem műanyag szigetelő anyagokat összevető tesztelési program, amelyet Svédországban, az SP Technical Research Institute of Sweden vizsgálati laboratóriumaiban végeztek el. Vizsgálati módszer Nincsen érvényes szabályozás és előírt teszt módszer az építőanyagokból és -termékekből származó égési gázok toxicitásának megállapítására. Az ISO jelenleg is számos teszt módszert értékel, azonban az építőanyagokból és vonatkozó termékekből származó égési termékek toxicitásának mérésére szolgáló, standardizált, kötelező jellegű és szabályozási céllal előírt módszer egyelőre a szállítás területén áll csak rendelkezésre. Ennek oka az, hogy tűz esetén a járművekből és egyéb szállító eszközökből való menekülés sokáig tarthat, vagy sokszor lehetetlennek bizonyul. Ezért a svédországi SP tűzvizsgálati laborokban az EN 45545-2 által meghatározott tesztelési módszert alkalmazták, amelyet a vasúti szállításban résztvevő termékeknél írnak elő. Hasonló módszert ír elő az IMO (Nemzetközi Hajózási Szervezet) a hajón szállított termékek vizsgálatára. Ahogy az EN 45545-2:2013 leírja, a tesztben résztvevő anyagokat az EN ISO 5659-2 teszt kamrában fűtőtölcsér általi sugárzásnak vetették alá. Az anyagokat három teszt körülményben vizsgálták: 25 kw/ m², 25 kw/ m² őrláng nélkül, (további vizsgálat, az EN 45545-2 szerint nem kötelező) és végül az 50 kw/ m² őrláng nélkül. A teszt kezdetétől számított 241. és 480. másodpercben az EN 45545-2:2013 által meghatározott, FTIR technikával a következő mérgező égési gázok koncentrációját elemezték: Anyag Gáz összetevő Mennyiség (ppm) a füstgázban 300 C 400 C 500 C 600 C EPS Szénmonoxid 10 50 500 1.000 Aromás 50 120 520 60 Fa (fenyő) Szénmonoxid 400 6.000 12.000 15.000 Aromás - - - - Fagyapot Szénmonoxid 14.000 24.000 59.000 69.000 Aromás Nyomokban 300 300 1.000 Parafa Szénmonoxid 1.000 3.000 15.000 29.000 Aromás Nyomokban 200 1.000 1.000
épületszerkezetek Építés és tűzbiztonság széndioxid (CO2) szénmonoxid (CO) hidrogén-cianid (HCN) nitrogénoxidok (NOX) kéndioxid (SO2) hidrogén-klorid (HCI) hidrogén-fluorid (HF) hidrogén-bromid (HBr). Ahogyan a vasúti alkalmazásánál, itt is CIT-értékeket (Toxicitás Index, a mérgező komponensek mért koncentrációjának és a megengedett határértékek hányadosának összege) számítottak. Az EN 45545-2 által jelölt gázok elemzésén és kiértékelésén túl további termékeket választottak ki izocianátokra való további tesztelés céljából. A kiválasztási kritérium alapja az volt, hogy a termék tartalmazzon nitrogént, ami az izocianát keletkezésének alapvető feltétele. Az EN 45545-2:2013 nem foglalja magában az izocianátok mérését, így kvantitatív toxicitás-számítás nem volt lehetséges, hiszen limitált azon speciális izocianátok száma, amelyekre már létezik referenciaként használható IDLH-érték. Eredmények 21 Minden tesztet kétszer folytattunk le annak érdekében, hogy az eredmények megbízhatóak és ismételhetőek legyenek. Az első és második számadat az oszlopdiagramon a mért termékek átlag CIT-értékeit mutatják. Néhány minta az egyik tesztben meggyulladt, a másikban azonban nem, így bizonyos eredmények jelentősen eltérhetnek az egyéni tesztértékektől. Vizsgált termékek Minden terméket a tipikus felhasználására jellemző sűrűséggel teszteltek. Az alábbi táblázat (1. Táblázat) részletesen mutatja be a tesztelt termékek adatait. 1. ábra 240 másodpercnél mért CIT-értékek grafikonos összefoglalása Értékelés Termék * minden terméknél az 5 érték átlagát adjuk meg ** közelítő érték 1. táblázat: tesztelt termékek Mért sűrűség* (kg/m³) 1 EPS, fehér, égésgátló nélkül 18.9 21.9 2 EPS, fehér égésgátló nélkül 17.7 19.2 3 EPS, fehér, égésgátlóval 18.4 19.6 4 EPS, szürke, égésgátlóval (2 termék) 20.4 20.9 / 18.7 19.7 5 EPS, szürke,, égésgátlóval (3 termék) 18.3 19.2 / 20.5 21.3 / 20.7-21.9 6 XPS,, égésgátlóval 33.3 34.7 7 XPS, hozzáadott, égésgátlóval 33.9 35.1 8 Cellulóz 64.8 87.7 9 Kőzetgyapot 224 287** 10 Kőzetgyapot Tető hőszigetelésre 157** 11 Kőzetgyapot, Ragasztott homlokzati hőszigetelésre 105** 12 Len 20** 13 Báránygyapjú 26** 14 Fa panel, fenyő 379-449 15 Parafa 141-160 16 Rostlap 12.1 13.5 Bármely anyag égése során keletkező égési gázok mérgezőek, így az épületekben jelentkező tűz a tűz forrásánál és az annak közvetlen közelében lévő helyiségekben gyakran megfékezhetetlennek bizonyul, ami minden esetben megelőzi azt az állapotot, amikor az építésnél felhasznált anyagok hozzájárulnak a tűz terjedéséhez és elősegítik a mérgező gázok képződését. Ez a tény leginkább a hőszigetelő anyagokra igaz, amelyeket jellemzően nem éghető réteggel vonnak be. A legfontosabb megállapítás tehát, hogy az építőanyagok toxicitásának öszszehasonlítása, az építőanyagok összetételének köszönhetően, nem releváns, és lényegtelen kérdés a tűzoltók és lakosok számára. Ennek köszönhetően az építőügyi szabályozó szervek a tűz és füst megfékezésére, valamint a menekülési útvonalak és szakaszokra bontott épületstruktúra kialakítására helyezik a legnagyobb hangsúlyt. Az európai országok egyre inkább jogilag szabályozzák a füstjelző készülékek felszerelését a lakóépületekben.