Ilyés Bartha Hajnalka A kolozsvári Egyetemi Könyvtár tulajdonában lévő Temesvári Pelbárt- és Laskai Osvát-művek kötéseiről A kolozsvári Egyetemi Könyvtár régi magyar nyomtatványai döntő többségükben az 1859 novemberében alakult Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárának tulajdonában álltak. A gyűjtemény alapjául a két Kemény gróf adománya szolgált, 1 de sokat köszönhetnek más erdélyi főuraknak és kevésbé tehetős, ám nemes lelkű értelmiségieknek is, akiknek névsorát bár korántsem érdemtelen, mégis túl hosszadalmas lenne felsorolni egy ilyen rövid lélegzetű írásban. 2 Az Egyetemi Könyvtár régi magyar könyv anyagával államvizsga-dolgozatom 3 megírása alkalmával találkoztam először, amikor az volt a célom, hogy a 15. és 16. századi nyomtatványokról pontos példánykimutatást készítsek. A könyvészeti leírás mellett foglalkoztam az állomány eredetével, a példányok possessortörténetével és a gyűjtemény tematikai összetételének vizsgálatával. Tanulmányaim folytatása hozzásegített ahhoz, hogy kutatásaimat tovább vigyem, és a feldolgozási szempontokat jelentősen bővítsem. Célszerű volt az időhatárt is kiszélesíteni az 1800-as évekig. Államvizsga-dolgozatomban a kötések történetével csak annyiban foglalkoztam, hogy jelezzem, ha az illető könyv egykorú kötésben található. Ennek fő oka az volt, hogy a kötéstörténeti munkák szinte teljes egészében hiányoznak könyvtárainkból. Ezek nélkül és megfelelő szakmai irányítás hiányában aligha végezhettem volna megfelelő munkát e téren. Mivel budapesti tanulmányaim során lehetőségem nyílt Rozsondai Marianne kötéstörténeti előadásait hallgatni és személyes irányítása alatt dolgozni, amit ez úton is szeretnék megköszönni, elérkezettnek véltem az időt arra, hogy a feldolgozott anyagot a kötéstörténet oldaláról is megközelítsem. A fő hangsúly ezúttal a kötések feldolgozásán van, ezért mellőzöm a részletes címleírást, valamint több olyan szempontot is, amely jelen esetben a témát közvetlenül nem érinti." Tehát közlöm a szerzőt, rövid címleírást; követi ezt a kötet könyvtári jelzete, irodalma és az esetleges bejegyzések. Ezután következik a kötés bemutatása és külön a díszítés részletes leírása; az utóbbi alapján lehetséges a korszakolás, valamint a különböző műhelyekbe való besorolás. Egy adott korszak díszítőmotívumai sok hasonlóságot mutatnak, a pontos meghatározás azonban csak nagyon aprólékos munka során érhető el: a variánsok közül azt kell kiválasztani, amelyik tökéletesen egyezik minden apró kis részletében és mm-ben megadott méretében is. A német gótikus, illetve reneszánsz kötések esetében Ernst Kyriss, Ilse Schunke, Kurt Holter és Konrád Haebler 5 kötéskatalógusait használtam. Amikor ezek elégtelennek bizonyultak, akkor a Guten- 1 Gróf Kemény József a család másik ágából származó gróf Kemény Sámuellel együtt 1841. február 24-én előzetes levélben jelentette be Küküllő vármegye Rendeinek, hogy a következő országgyűlésen fel fogják ajánlani gyűjteményüket a Kolozsvárt alapítandó Nemzeti Múzeum alapjául. 2 Pl. Gróf Gyulai Lajos, Kolosváry Pál szolgabíró, Benkő József stb. Az adományozók teljes névsorát tartalmazó iratot nem találtam, de munkám során külön figyelmet szentelek ennek összeállítására. 3 Bartha Hajnalka: A 15. és 16. századi régi magyar nyomtatványok a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban. Kézirat a Babe -Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkara Magyar Irodalomtudományi Tanszékén, 1995. 4 Feldolgozási módszeremről részletes beszámolót tartottam a kolozsvári Babej-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán a Magyar Irodalomtudományi Tanszék szervezésével 1996 márciusában megtartott Magiszter- és Doktorjelöltek Konferenciáján. 5 Kyriss, Ernst: Verzierte gotische Einbande im altén deutschen Sprachgebiet. Textband 1-3., Tafelband. Stuttgart 1951-1958. - Schunke, Ilse: Die Schwenke-Sammlung gotische Stempel- und Einbanddurchreibungen nach Motiven geordnet und nach Werkstatten bestimmt und Beschrieben. I. Einzelstempel. Berlin 1979. (Beitrage zur Inkunabelkunde. Dritte Folge 7.) - Holter, Kurt: Verzierte Wiener Bucheinbande der Spatgotik und Frührenaissance. = Codices Manuscripti 1977. Sonderheft. - Haebler, Konrád: Rollen- und Plattenstempel des XVI. Jahrhunderts.
A KOLOZSVÁRI EGYETEMI KÖNYVTÁR TULAJDONÁBAN LÉVŐ TEMESVÁRI PELBÁRT- ÉS LASKAI OSVÁT-MÜVEK KÖTÉSEIRŐL241 berg Jahrbuch (Mainz) különböző évfolyamaiban megjelent kötéstanulmányokban közzétett bélyegzőkkel és görgetőkkel próbáltam azonosítani a kiválasztott kötéseket. Akadtak olyan esetek is, amikor a könyvkötőműhely egészen pontos helyét nem sikerült megállapítani, de a motívumok hasonlósága alapján földrajzilag valamennyire lokalizálhattam a kötést. A közeljövőben viszont jelenhet meg olyan tanulmány is a nemzetközi szakirodalomban, amelynek segítségével e kötések problémája is megoldódik. A magyar reneszánsz kötésnél Koroknay Éva 6 műve szolgált alapul az összehasonlításoknál. Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát együttes tárgyalását elsősorban az tette indokolttá, hogy Laskainak mindössze két nyomtatványa szerepel az Egyetemi Könyvtárban, ami túl kevés egy külön csoport felállítására, de nem hagyhatók figyelmen kívül, mert megőrizték eredeti kötésüket. Kiindulva abból, hogy mindkét szerző ferences szerzetes és író volt, ezen túlmenően pedig Laskai Osvát Temesvári Pelbárt tanítványa, és a mester halála után ő volt az, aki befejezte annak utolsó művét, úgy vélem, e csoportosítás megengedhető. Összesen tizenhat Temesvári Pelbárt-könyvet őriznek a könyvtárban, éspedig Pomerium sermonum de sanctis (4 példány), Stellarium (4 példány), Pomerium sermonum de tempore (4 példány), Aureum Rosarium (3 példány), Sermones quadragesimales (1 példány). Rozsondai Marianne Temesvári Pelbárt-tanulmányában 7 megtalálhatjuk a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Régi Könyvek Gyűjteményében előforduló Pelbárt-művek hasonló sorrendbe állítását, amely után megjegyzi: Ezek a számok, bár egyetlen könyvtár állományának vizsgálata folytán lehetnek esetlegesek, valamelyest mégis tükrözik, hogy melyik Pelbárt-mű volt a legnépszerűbb." 8 Azért tartottam fontosnak ezt a részt kiemelni, mert annak ellenére, hogy a kolozsvári Egyetemi Könyvtár tizenhat példánya roppant kevés a Magyar Tudományos Akadémia százhét példányához képest, az arányok hasonlósága a két sorrend esetében megerősíti Rozsondai Marianne feltételezését az egyes művek népszerűségére vonatkozóan. Kissé szomorúan kell szembenéznünk viszont azzal a ténnyel, hogy az említett Pelbártpéldányok közül csupán hat őrizte meg eredeti kötését. Ezek mellé sorakoznak, ahogy már említettem, Laskai Osvát művei: a Biga salutis és a Gemma fidei. Összesen tehát nyolc kötést kellett azonosítani. A kötések tárgyalása során ezeket nem választom el aszerint, hogy mely szerző müve; egyetlen szempontot követek: a stílust, melynek alapján négy csoportot állítottam fel: gótikus, átmeneti a gótikus és a reneszánsz között, német reneszánsz és budai reneszánsz. A többnyire csak vaknyomásos gótikus kötéselyiél még nincsenek lényeges nemzeti különbségek. Az egyesbélyegzők, amelyek a díszítést alkotják, tartalmuk szerint Európa-szerte csaknem azonosak (formailag viszont nagy eltérés mutatkozik, ez pedig a kötés beazonosításának egyik fontos elemét képezi). A most következő két kötés esetében nem sikerült közelebbről meghatározni a bekötés helyét, illetve a várost. Az egyelőre hozzávetőleges meghatározást ebben az esetben mégis örvendetes eredménynek tartom, azért, mert ezek a nyomtatványok nem tartalmaznak possessor bejegyzéseket, melyek hiányában eddig semmilyen információval nem rendelkeztünk a könyv sorsáról, amíg az Egyetemi Könyvtárba jutott. Unter Mitwirkung von Ilse Schunke. Bd. 1-2. Leipzig 1928-1929. (Sammlung bibliothekswissenschafllicher Arbeiten 41 42.) Reprint: Wiesbaden 1968. 6 Koroknay Éva: Magyar reneszánsz könyvkötések. Kolostori és polgári műhelyek. Bp. 1973. (Művészettörténeti Füzetek 6.) 7 Rozsondai Marianne: Temesvári Pelbárt népszerűsége Európában (Miről vallanak a könyvkötések). Magyar Könyvszemle 1984. 300-319. 8 Rozsondai Marianne: i.m. 302.
I. Pelbartus de Thenieswar: Stellarium... Hagenau 1511 MŰHELY
A KOLOZSVÁRI EGYETEMI KÖNYVTÁR TULAJDONÁBAN LÉVŐ TEMESVÁRI PELBÁRT- ÉS LASKAI OSVÁT-MÜVEK KÖTÉSEIRŐL241 II. Pelbartus dethemeswar: Stellarium... Hagenau 1501
240 MŰHELY III. Pelbartus de Themeswar: Pomerium sermonum de sanctis... Hagenau 1515.
A KOLOZSVÁRI EGYETEMI KÖNYVTÁR TULAJDONÁBAN LÉVŐ TEMESVÁRI PELBÁRT- ÉS LASKAI OSVÁT-MÜVEK KÖTÉSEIRŐL 24 1 1. Pelbartus de Themeswar: Aureum Rosarium theologie... Hagenau 1503 Jelzet'. EK. BMV 50 Irodalom-. RMK III. 114. Bejegyzés: latin széljegyzetek. Kötés: vaknyomásos díszítésű fatáblás bőrkötés, elő- és háttáblája eltér, gerince új, oromszegése nincs, öt kettős bordája van, metszése díszítetlen, két kapocs nyoma látszik. A kötés díszítése: az előtábla első keretében Mária írásszalagok láthatók nagyobb rozettákkal váltakozva; a gerinc mentén a bordák végeit kisebb hatszirmú rozetták hangsúlyozzák, a négy sarokban egy-egy cseppidomba foglalt baziliszkusz. A második keret pálcán áthurkolódó gótikus inda egyesbélyegzőiből áll. A harmadik keret, az elsőhöz hasonlóan, nagyobb rozetta és Mária írásszalagok váltakozása; a sarkok metszéspontjaiban is egy-egy nagyobb rozetta van. A középmezőt három nagyméretű, szabad S idomú gótikus levél tölti ki, a sarkok metszéspontjaiban pedig újabb kisméretű rozetta. A háttábla első keretében két-két Mária írásszalag, a négy sarokban négyzetbe foglalt stilizált négyosztatú virág; a bordák végeit itt is a hatszirmú rozetta hangsúlyozza. A második keret megegyezik az előtábla második keretével. A harmadik keret négy oldalán egy-egy Mária írásszalag. A középmezőt két átló osztja meg, az így nyert háromszögben egy-egy S idomú szabad gótikus levél. Azonosítás: közelebbről meg nem határozott, feltehetően osztrák könyvkötő munkája. 2. Pelbartus de Themeswar: Stellarium... Lyon 1509 Jelzet: EK. BMV 152 Irodalom: RMK III. 158. Bejegyzés: nincs. Kötés: vaknyomásos díszítésű bőrkötés, elő- és háttáblája eltér, gerince új, oromszegése van, metszése díszítetlen, közép- és sarokveretek, illetve kapocs nyoma látszik. A kötés díszítése: az előtáblán a középmező vakvonalakkal tagolt tábláját egyetlen keret veszi körül. Rövidebb oldalán fejnél kis méretű gránátalmavirágok sorakoznak, lábnál és a két hosszmenti oldalon a gránátalma szokatlan variánsa található. A középmezőt feles rutaindák töltik ki, benne a keret három oldalán látható gránátalma-motívum ismétlődik. A háttáblát függőleges és vízszintes, valamint két átlós vonal tagolja, az így nyert mezőben egy-egy stilizált gránátalma. A kötést összesen háromféle bélyegző díszíti. Azonosítás: közelebbről meg nem határozott, feltehetően felvidéki könyvkötő munkája. Az előtábla rövidebb oldalán látható gránátalmavirágok a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában RM III F 36a jelzetű nyomtatványon is megtalálhatók. 9 Három olyan kötés következik, amelyek a gótikus és reneszánsz közötti átmeneti stílust képviselik. 10 Itt már az egyesbélyegzők helyett görgetőkkel díszítették a kötéstáblákat. Erre főleg azért volt szükség, mert a nyomtatványok számának rohamos emelkedése mellett a könyvek hagyományos eljárással, egyesbélyegzőkkel való díszítése túl lassúnak bizonyult. A görgetők gótikus elemekből vannak felépítve, de a segítségükkel nyert keretek és középmezők már a reneszánsz kompozíciójának felelnek meg. Az átmeneti stílusra jellemző négy legfontosabb 9 Rozsondai Marianne: i.m. 314. 10 Ezt a megnevezést először Rozsondai Marianne használta, 1. Rozsondai Béláné Kolauch Marianne Hedvig: Művészi kötéstáblák a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában és ezek könyvtörténeti vonatkozásai. Kandidátusi értekezés. Bp. 1985. 77-92.
242 MŰHELY görgető (a virágindás, a vadászjelenetes, a rácsdíszes és az egymásba kapcsolódó ívdíszítményes) mindegyikére találunk példát a következő leírásokban. Ezeket a kötéseket sikerült közelebbről is meghatározni: Ernst Kyriss kötéskatalógusának 11 második táblakötetében ismertetett anonim augsburgi polgári könyvkötőmühelyekből származnak. Egyes díszítőelemek Ilse Schunke munkája 12 alapján is azonosíthatók, ezeket külön feltüntettem. 3. Pelbartus de Themeswar: Stellarium... Hagenau 1511 Jelzet: EK. BMV 85 Irodalom: RMK III. 169. Bejegyzés: Martini Reisneri, 1593. Kötés\ vaknyomásos díszítésű, fatáblás bőrkötés, elő- és háttáblája eltér, gerince eredeti, öt egyszerű borda, metszése díszítetlen, két kapocs nyoma látszik. A kötés díszítése: Az előtáblán fölül bőrbe nyomott fraktúr betűkkel olvasható a mű címe. Az első keretben vadászjelenetes görgető fut körbe, rajta szarvas, kutya, egyszarvú és őz látható indadíszek között. Utána egy üres keret jön, majd a középmező, mely hosszában három részre osztott, és mindegyik rész rácsdíszes görgetővel van díszítve (I. melléklet). A háttábla első kerete díszítetlen, második keretében a már ismertetett vadászjelenetes görgető. A középmezőt két átlós és egy vízszintes vakvonallal díszítették, és az így nyert részeket üresen hagyták. Azonosítás: Kyriss: Tafel 161. Nr. 79. Augsburg. Kyriss e könyvkötőmühely működését 1482-1532 közé helyezi. A vadászjelenetes görgetőt Schunke is számon tartja a Jagd 11 számon; egyben hivatkozik Kyriss 161. táblájára, és az Augsburg Jagdrolle elnevezést is hozzáteszi. 4. Pelbartus de Themeswar: Stellarium... Hagenau 1501 Jelzet: EK. BMV 40 Irodalom: RMK III. 91. Bejegyzés: nincs. Kötés: vaknyomásos díszítésű, fatáblás bőrkötés, elő- és háttáblája eltér, gerince eredeti, rajta három kettős borda látható, metszése díszítetlen, a kapcsoknak csak a nyoma van meg. A kötés díszítése: az előtáblán fölül bőrbe nyomott fraktúr betűkkel a cím olvasható. Az első keretben egymásba kapcsolódó ívdíszítményes görgetőt használtak; belső oldalán egy virágfüzéres mintasor szegélyezi, külső felén pedig stilizált mértani idomokkal van kísérve. A második keretben a virágindás-madaras görgető egy variánsa látható. A harmadik keret U betűre emlékeztető formájának két függőleges részét három-három hatosztatú virág díszíti, vízszintes oldalán pedig egy ilyen virág. A középmezőt hosszában három, egymással párhuzamos rácsdíszes görgető tölti ki (II. melléklet). A háttábla első kerete üres, a második keretben az előtábláról már ismert virágindásmadaras görgetőt találjuk. A harmadik keret megint üres, a középmező pedig megegyezik az előtábla középmezejének díszítésével. Azonosítás: Kyriss: Tafel 175. Nr. 86. Augsburg. E könyvkötőműhely működése 1473-1527 közé esik. Schunke kötéskatalógusában a következő görgetők szerepelnek: a virágindás- 11 Kyriss, Ernst: i.m. 12 Schunke, Ilse: i.m.
A KOLOZSVÁRI EGYETEMI KÖNYVTÁR TULAJDONÁBAN LÉVŐ TEMESVÁRI PELBÁRT- ÉS LASKAI OSVÁT-MÜVEK KÖTÉSEIRŐL241 madaras görgető a Ranke 185 számon (Augsburg Flechtwerk R) és a rácsdíszes görgető a Stabchen 38 számon (Augsburg Flechtwerk R). Mindkét esetben utalást kapunk Kyriss munkájára. 5. Pelbartus de Themeswar: Pomerium sermonum de sanctis... Hagenau 1500 Jelzef. EK. BMV 32 Irodalom: RMK III. 55. Bejegyzés: 1505", 1544", possessor neve kifestve. Kötés: vaknyomásos díszítésű, fatáblás bőrkötés, elő- és háttáblája azonos, gerince eredeti, rajta három egyszerű borda, oromszegése megvan, előtábláján négy sarokveret és két kapocs található, háttábláján két sarokveret nyoma, két kapocs és egy középveret; metszése díszítetlen. A kötés díszítése-, az előtábla első keretében bőrbe nyomott fraktúr betűkkel a mű címe olvasható. A második keretben a virágindás-madaras görgető egyik variánsával találkozunk. A középmezőt vakvonalas rombusz díszíti, amelyet a középmező bal sarkából induló átló metsz el, érdekes mintát alakítván így ki. Azonosítás: Kyriss: Tafel 177. Nr. 87. Augsburg. A virágindás-madaras görgető a Ranke 187 (Augsburg Jagdrolle) számon található meg Schunke munkájában. Természetesen itt is utalást találunk Kyriss 177. táblájára. A reneszánsz könyvkötéseknél minden ország sajátos színt kever a díszítésbe, s ezzel felismerhetővé válik a nemzeti jelleg. A kötéstáblák centrális elrendezésűek, a díszítőelemek függő mintát alkotnak, és tartalmi szempontból is megváltoznak, mind kisebb szerepet juttatván a növényi ornamentikának. A most következő kötés egy kora reneszánsz alkotás lehet, mivel a díszítés felépítése már reneszánsz, ám motívumkincse inkább a gótikához áll közel. 6. Osualdus de Lasko: Gemma fidei... Hagenau 1507 Jelzet: EK. BMV 59 Irodalom: RMK III. 141. Bejegyzés: latin bejegyzések: Conventus Szakolcen; 1660; gróf Mikó Imre nyomtatott ex librise. Kötés: vaknyomásos díszítésű fatáblás bőrkötés, elő- és háttáblája azonos, gerince eredeti, oromszegése megvan, öt kettős bordával, metszése díszítetlen, két kapocs található rajta. A kötés díszítése: a középlemezt két függőleges sáv alkotja, indás-madaras-emberalakos (?) görgetővel. A középlemezt övező keretet egymással szembefordított szabad liliomok díszítik. A következő keret üres, az utolsó keretben pedig valószínűleg a középlemeznél már ismertetett görgető fut körbe (a kötés rossz állapota miatt egészen pontosan nem lehet meghatározni). Azonosítás: közelebbről meg nem határozott, feltehetően osztrák könyvkötő munkája. A német reneszánsz típusú kötések technikailag kifogástalan kivitelezésüek, de például az olasz-francia reneszánszhoz viszonyítva darabosabbak", hiányzik belőlük a könnyedség. Uralkodó díszük a lemez és a görgető, amelyeken többnyire figurális ábrázolás látható: allegorikus alakok, Bibliából vett jelenetek, fejedelmi vagy városi címerek. Megtörténhetik, hogy egyesbélyegzőket is felfedezünk egy-egy ilyen kötésen, de a meghatározás szempontjából ezeknek nincs döntő jelentőségük. A soron következő kötés a német reneszánsznak egy szép alkotása. Leírását kezdem a görgető pontos méretének a megadásával (mm-ben), majd a feliratok pontos közlésével folytatom, a cezúrák jelölésével, a rövidített szöveg feloldása nélkül. A görgetőn látható betűk Konrád
244 MŰHELY Haebler 13 szerint a könyvkötő nevének a kezdőbetűi, az évszám pedig valószínűleg a kötés elkészülésének az időpontja, de jelölheti azt az évszámot is, amikor a könyvkötőt az adott város könyvkötőcéhébe felvették, vagy amikor előbbre lépett a ranglistán, például mester lett. 7. Pelbartus de Themeswar: Pomerium sermonum de sanctis... Hagenau 1515 Jelzet-. EK. BMV 90 Irodalom-. RMK III. 202. Bejegyzés: nincs. Kötés: vaknyomásos díszítésű fatáblás bőrkötés, elő- és háttáblája azonos, gerince eredeti, oromszegése megvan, öt kettős bordával, metszése díszítetlen, két kapocs nyoma látható. A kötés díszítése:, az első két keretben stilizált virágindás görgető fut körbe, az első keskeny, a második pedig szélesebb. A harmadik keretet csavart indafonat és medalionokba foglalt fejek díszítik. A negyedik keretben figurális görgető. Mérete: 167x15 mm; Salvator, mesterjegy, 1560: IHS - Moses : Mos - Paulus, címerpajzs: Paul-Johannes: Johan (III. melléklet). A középlemezt a budai akantuszos-palmettás sor egy nagyon stilizált németes változata díszíti. Azonosítás: Haebler I.: 124-125. N.F. Nicasius Florer, Nürnberg. Rolle 2. Egy budai reneszánsz típusú kötéssel zárom a kötésleírásokat. Ezen kötések problémájára Rozsondai Marianne hívta fel figyelmemet, aki sok éves adatgyűjtésére alapozve megállapította, hogy a Koroknay Éva müvében tárgyalt húsz kötéscsoport semmiképpen nem jelenthet húsz könyvkötőmühelyt. Megítélése szerint nemhogy Budán és Pesten, de az egész országban sem működött ennyi műhely egyidejűleg a XV. század végén és a XVI. század elején. 14 8. Osualdus de Laskó: Biga salutis... Hagenau 1498 Jelzet: EK. BMV 20 Irodalom: RMK III. 39. Bejegyzés: Conventus Szakolcen; Gróf Mikó Imre nyomtatott ex librise. Kötés: vaknyomásos díszítésű fatáblás bőrkötés, elő- és háttáblája azonos, gerince eredeti, rajta három kettős borda látható, metszése díszítetlen, kapcsoknak csak a nyoma látszik. A kötés díszítése: az első keretben akantuszos palmettasor, a második keret üres, a középmezőt pedig kis gránátalmafejek töltik ki. Azonosítás: Koroknay (jegyzék 48, kép 45; jegyzék 287, kép 39; jegyzék 236, kép 48; jegyzék 120, kép 47). A kötést összesen két elem díszíti, ezek pedig két csoportban is megtalálhatók, éspedig a Virginia-kódex csoportjában és a Lányi-kódex csoportjában. Rozsondai Marianne kandidátusi értekezésében 15 már beszél egy rozettabélyegzőről, amely összeköti az említett két csoportot. Jelen esetben viszont a kis gránátalmafejek kötik össze a Virginia-kódex csoportját a Lányi-kódex csoportjával. Tehát a kolozsvári Egyetemi Könyvtár kötete is beállt a bizonyítékok sorába. 13 Haebler, Konrád: i.m. 14 Rozsondai Marianne: Magyarországi gótikus és reneszánsz bőrkötések (Vázlat, a feladatok kijelölése). Ars Hungarica 1989.1. 66. 15 Rozsondai Béláné Kolauch Marianne Hedvig: i.m. 209.
A KOLOZSVÁRI EGYETEMI KÖNYVTÁR TULAJDONÁBAN LÉVŐ TEMESVÁRI PELBÁRT- ÉS LASKAI OSVÁT-MÜVEK KÖTÉSEIRŐL241 A BMV 20 jelzetű könyv díszítése Virginia-kódex Lányi-kódex akantuszos palmetta jegyzék 48, kép 45; jegyzék 287, kép 39; jegyzék 236, kép 48. gránátalmafej jegyzék 287, kép 39. jegyzék 120, kép 47. A régi nyomtatványok ritkasága, növekvő értéke mindinkább szükségessé teszi valamennyi példány pontos számbavételét, bibliográfiai leírását és kötéstörténeti szempontok szerinti feldolgozását. Az eredeti kötések megóvása és szakszerű restaurálása pedig az ecyedíili lehetőségünk lenne arra, hogy e müvelődéstörténetileg oly értékes példányok fennmaradjanak az utókor számára.