2015. A köznevelési törvény aktuális változásai Kozák András köznevelési szakértő
A 2014/2015. tanévben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) több alkalommal módosult. Írásunkban a 2015. évi központi költségvetést megalapozó 2014. december 30-án hatályba lépett és a tanügyi igazgatás, valamint a köznevelési intézményekben történő foglalkoztatás normalizálása tekintetében releváns 2015. január 1-jén hatályba lépett törvénymódosításokat tekintjük át a szabályozási háttér és az intézmények életében betöltött szerepük vonatkozásában. 1. 2014. évi CXCIX. törvény Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról A 2015. évi költségvetési évhez kapcsolódóan 2014. december 30-án lépett hatályba a Magyar Közlöny 2014. évi 184. számában kihirdetett, Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi CXCIX. törvény, melynek 85. alcíme (371-375. ) az Nkt. több, valamennyi köznevelési intézményre kiterjedő finanszírozási tárgyú foglalkoztatási normáit módosította. A módosító jogszabályhoz fűzött miniszteri indokolás a törvénymódosítást azzal indokolta, hogy a közszférában az illetménynövelésről a mindenkori költségvetési peremfeltételek között lehet csak dönteni, így szükségessé vált a minimálbér változásához igazodó korábbi a pedagógus előmeneteli rendszer lényegi elemét képező illetményrendszer fix alapilletményre építése, mely biztosítja a pedagógus illetménytáblának és a pótlékalapnak a jelenlegi minimálbér szintjén való rögzítését azzal, hogy az illetményalapot a mindenkori központi költségvetési törvényben meghatározott vetítési alap meghatározott százalékos mértékében határozza meg. Az Nkt. 65. (2) bekezdésének a korábban kihirdetettől eltérő szöveggel történő hatályba léptetés jogtechnikai metódusát követő korrekciója értelmében az Nkt. 95. (3b) bekezdése alapján 2017. szeptember 1-jén alkalmazásra kerülő rendelkezése szerint az illetményalap nem a mindenkori legkisebb munkabér összegéhez, hanem a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alaphoz igazodik. A törvény szóhangzatát idézve, az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap a) középfokú végzettség esetén százhúsz százaléka, b) alapfokozat esetén száznyolcvan százaléka, c) mesterfokozat esetén kétszáz százaléka. Megelőző jogállapot: 94. (4) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy v) 2014. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét rendeletben állapítsa meg. 1 2014. december 30-tól hatályos állapot: 94. (4) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy v) 2014. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a mindenkori költségvetési törvényben rögzített vetítési alap százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét rendeletben állapítsa meg.
Megelőző jogállapot: 97. (20a) 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének a) 118,5 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 157,8 százaléka alapfokozat esetén, c) 172,9 százaléka mesterfokozat esetén. 2014. december 30-tól hatályos állapot: 97. (20a) 2015. január 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap a) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 163,3 százaléka alapfokozat esetén, c) 179,6 százaléka mesterfokozat esetén. Miután Magyarország gazdasági potenciálját meghatározó jövedelemtermelő képességéhez igazodóan összhangban a pedagógus életpályamodellel az illetményrendszer felmenő szisztéma szerint kerül bevezetésre, az Nkt. 65. (2) bekezdésében meghatározott generális szabály szerepét hatályba lépéséig részletszabályok helyettesítik. Részletszabályozó szerepét tölti be a felhatalmazó klauzula alapján [Nkt. 94. (4) bek. v) pontja] a Kormány rendeletalkotása, melynek értelmében a Kormány rendeletben állapítja meg a 2014. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. közötti időszakra az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a mindenkori költségvetési törvényben rögzített vetítési alap százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét. Erről a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épr.) 35. -a rendelkezik: 2015. január 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap a) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 163,3 százaléka alapfokozat esetén, c) 179,6 százaléka mesterfokozat esetén. 2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap a) 119,3 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 168,9 százaléka alapfokozat esetén, c) 186,4 százaléka mesterfokozat esetén. 2016. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap a) 119,6 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 174,5 százaléka alapfokozat esetén, c) 193,2 százaléka mesterfokozat esetén. A 2014/2015. tanév január-augusztus és a 2015/2016. tanév szeptember-december közötti időszaka vonatkozásában az illetményalap számítási alapja a Magyarország központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 61. -a értelmében a 2015. évi naptári évben 2
101 500 Ft (mely megegyezik a 2014. évre megállapított legkisebb kötelező munkabér összegével). Az Nkt. 97. -ának módosított (20a) bekezdése értelmében a 2015. naptári év 2014/2015. tanévre eső hónapjaiban a pedagógus illetményalap az egyes végzettségi szintekhez igazítva a következők szerint alakul: végzettség vetítési alap százalékos arány illetményalap bruttó összege középfokú végzettség 101 500 Ft 118,9 % 120 684 Ft alapfokozat (főiskolai 101 500 Ft 163,3 % 165 750 Ft végzettség) mesterfokozat (egyetemi végzettség) 101 500 Ft 179,6 % 182 294 Ft Az egyes pedagógus fizetési fokozatokhoz tartozó garantált illetmény kiszámításának alapjául a fenti táblázat illetményalap bruttó összege oszlopában szereplő összegek szolgálnak alapul az Nkt. egyébként nem módosított 7. melléklete szerint. Megelőző jogállapot: 88. (4) A költségvetési hozzájárulás összege fedezi a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelőoktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait. A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit külön jogszabály állapítja meg. Nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal. 3 2014. december 30-tól hatályos állapot: 88. (4) A központi költségvetés a 2. (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti fenntartók számára az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben és pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus munkakörben alkalmazottak elismert létszáma, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők jogszabály szerint finanszírozott létszáma alapján átlagbér alapú költségvetési hozzájárulást biztosít a köznevelési feladat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetménye, munkabére és ezek járulékai kifizetéséhez. A 2. (3) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontja szerinti fenntartók esetében a hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. (5) A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit jogszabály állapítja meg. (6) A nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal.
A köznevelés nemzeti közszolgálati feladat, melyet törvényben meghatározottak szerint az óvodai nevelés kivételével az állam köteles ellátni. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az intézményalapítás pluralizmusának elve alapján a feladatellátási kötelezettség címzettjén kívül más is tartson fenn óvodát, iskolát, kollégiumot stb. Ebben az esetben azonban az állam, mint a köznevelési intézményrendszer működtetője köteles ehhez anyagi dotációt biztosítani, melynek mértékét törvény határozza meg. Az Nkt. 88. -ának módosított (4) bekezdése biztosítja, hogy amennyiben a köznevelési intézményt a nemzetiségi önkormányzat vagy egyházi jogi személy tartja fenn, az állam átlagbér alapú költségvetési hozzájárulást biztosít a köznevelési feladat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetménye, munkabére és ezek járulékai kifizetéséhez, melynek számítási alapja az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben és pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus munkakörben alkalmazottak elismert létszáma, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők jogszabály szerint finanszírozott létszáma. Ha a köznevelési intézményt vallási tevékenységet végző szervezet vagy magánfenntartó tartja fenn, a hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A Magyarország központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 42. (1) bekezdésének a) pontja értelmében a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézményben, továbbá pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után járó átlagbéralapú támogatás mértékét az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán köznevelési intézmények fenntartói köznevelési feladatainak és a bevett egyházak hit- és erkölcstan oktatás után járó támogatása címet viselő 8. mellékletben határozta meg a jogalkotó. Az átlagbér alapú támogatás meghatározása intézménytípusonként történik, és összege fedezi a nevelési-oktatási intézményekben, valamint a pedagógiai szakszolgálatokban dolgozó pedagógusok és a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait számított átlagbér formájában. Az átlagbér alapú támogatásnál a vezető pedagógusok és beosztott pedagógusok létszámát az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézmények tanulólétszámához viszonyított tényleges pedagóguslétszám alapján, a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítők létszámát az Épr. 4. mellékletében szereplők szerint a tanulólétszám függvényében intézménytípusonként határozzák meg. Az Nkt. módosítása révén a 88. új (5) és (6) bekezdésekkel egészült ki, melyek keretében konkretizálásra került, hogy a pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit jogszabály állapítja meg, továbbá törvényi szintű deklarációt nyert az a szabály, melynek értelmében a nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön az illetékes kormányhivatallal. A szakképzési megállapodás részletszabályait a Kormány rendeletben határozza meg. 4
A módosító jogszabály miniszteri indokolása az új finanszírozási szisztéma szükségességét azzal támasztotta alá, hogy bár a köznevelési törvény eddig garantálta minden fenntartó számára a pedagógusok és a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatottak béréhez és járulékaihoz szükséges állami hozzájárulást, a vállalkozások és az alapítványok esetében (magánfenntartók) indokolt e garancia oldása, tekintettel arra, hogy e körtől elvárható a nagyobb szerepvállalás a feladat finanszírozásában, hiszen széles körben lehetőségük van tandíjak, térítési díjak megállapítására, ezért célszerű, hogy a mindenkori költségvetés teherbírása függvényében járuljon hozzá az állam a magánintézmények fenntartóinak köznevelési feladatellátásához. 2. 2014. évi LXXII. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról Megelőző jogállapot: 96. (1) A nem köznevelési intézményben a gyermek nevelésegondozása céljából létesített pedagógus-munkakör esetén az ágazati törvény rendelkezései szerint lehet az e törvény szerinti juttatásokat, kedvezményeket alkalmazni. Az egészségügyi intézmény, gyermekgyógyüdülő, büntetés-végrehajtási intézmény, javítóintézet szakmailag önálló nevelési-oktatási intézményegység létesítésével vagy a nevelési-oktatási intézménnyel létesített megállapodás alapján részt vehet a nevelés-oktatás feladataiban. A nevelő-oktató munka a körülményekhez igazodó egyéni fejlesztési és pedagógiai program, valamint egyedi munkarend szerint folyik, a tanév rendjére vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni. 2015. január 1-től hatályos állapot: 96. (1) A nem köznevelési intézményben a gyermek nevelésegondozása céljából létesített pedagógus-munkakör esetén az ágazati törvény rendelkezései szerint lehet az e törvény szerinti juttatásokat, kedvezményeket alkalmazni. Az egészségügyi intézmény, gyermekgyógyüdülő, büntetés-végrehajtási intézet, javítóintézet szakmailag önálló nevelési-oktatási intézményegység létesítésével vagy a nevelési-oktatási intézménnyel létesített megállapodás alapján részt vehet a nevelés-oktatás feladataiban. A nevelő-oktató munka a körülményekhez igazodó egyéni fejlesztési és pedagógiai program, valamint egyedi munkarend szerint folyik, a tanév rendjére vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni. Az Nkt. 96. (1) bekezdése az átmeneti rendelkezések első passzusaként szól a köznevelés ágazati kerettörvénye személyi hatályának nem köznevelési intézményekre történő kiterjesztéséről. Ennek értelmében a törvény által nevesített nem köznevelési intézményekben a gyermek nevelése-gondozása céljából létesített pedagógus-munkakör esetén az ágazati kerettörvény rendelkezései szerint lehet az Nkt. szerinti juttatásokat, kedvezményeket alkalmazni. Ezen intézmények köre: egészségügyi intézmény, 5
gyermekgyógyüdülő, büntetés-végrehajtási intézet, javítóintézet. Nevezett intézmények szakmailag önálló nevelési-oktatási intézményegység létesítésével vagy nevelési-oktatási intézménnyel létesített megállapodás alapján vehetnek részt a nevelésoktatás feladataiban. A Magyar Közlöny 2014/160. számában 2014. november 25-én kihirdetett, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXII. törvény 74. -a az Nkt. által nevesített nem köznevelési intézmények körét érinti egy jogtechnikai jellegű pontosítással, melynek értelmében az előzőekben idézett szabály normaszövegében a büntetés-végrehajtási intézmény helyett büntetés-végrehatási intézetet említ. 3. 2014. évi CV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról Megelőző jogállapot: 4. E törvény alkalmazásában 1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely p) fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelésoktatás, lehet, 15. (4) A fejlesztő nevelésoktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelésoktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba. 2015. január 1-től hatályos állapot: 4. E törvény alkalmazásában 1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely p) fejlesztő nevelés-oktatás, lehet, 15. (4) A fejlesztő nevelésoktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2014. CV. törvény nagy számban tartalmaz olyan jogtechnikai jellegű korrekciókat, melyek szövegpontosítással a jogrendszer koherenciáját erősítik az egységes jogértelmezés jogállami garanciáját szolgálva. E körbe tartozik az Nkt. értelmező klauzulájának [4. ] alapfeladatokról szóló 1. pontjának p) alpontja, ahol az Nkt. 15. (4) bekezdésében foglaltakkal egységben 6
a fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás terminus helyébe fejlesztő nevelés-oktatás kifejezés lépett. A szövegpontosításra a miniszteri indokolás szerint azért volt szükség, mert a fejlesztő nevelés olyan pedagógiai szakszolgálati feladat, amely egy másik alapfeladat részeként már megjelenik, tehát vonatkozó jogszabályhelyeken elegendő a fejlesztő nevelésoktatást feltüntetni. Megelőző jogállapot: 4. E törvény alkalmazásában 1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely s) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, lehet, 4. 25. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, 16. (3) Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel. 2015. január 1-től hatályos állapot: 4. E törvény alkalmazásában 1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely s) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai nevelése, iskolai neveléseoktatása, kollégiumi ellátása, akik az e célra létrehozott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelésioktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban eredményesebben foglalkoztathatóak, lehet, 4. 25. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, 16. (3) Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata. 7
Megelőző jogállapot: 47. (7) Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik. 2015. január 1-től hatályos állapot: 16. (3) bekezdés (folyt.) Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel. 47. (7) Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik. A sajátos nevelési igényű tanulók szegregált, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben történő nevelése-oktatása az ágazati kerettörvény alapfeladati listájában új, szakmailag korrektebb definíciót nyert [Nkt. 4. 1. pont s) alpontja], melynek értelmében az e célcsoportba tartozó, a többségi gyermekekkel, tanulókkal együtt nem foglalkoztatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók gyógypedagógiai ellátása az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás és a kollégiumi ellátás területére kiterjedően az e célra létrehozott gyógypedagógiai valamint a központi idegrendszeri sérültek specifikus ellátását végző konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményekben történik, amennyiben a szakértői vélemény alapján e gyermekek, tanulók ezen oktatásszervezési szisztémában eredményesebben foglalkoztathatók illetve fejleszthetők. Mindez természetesen nem érinti az Nkt. 4. 1. pontjának r) alpontjában szereplő integrált SNI-fejlesztést mint alapfeladatot, mely a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését és iskolai nevelésétoktatását foglalja magába. A sajátos nevelési igényű tanulók meghatározása [Nkt. 4. 25. pont] is változott, azzal a technikai jellegű disztinkcióval, hogy az érzékszervi fogyatékosság pontosításra került a látási, hallási kiegészítéssel. Az érzékszervi fogyatékosság megjelölés tehát a törvény vonatkozásában vagyis jogértelmezési aspektusban közvetlenül csak a hallószerv vagy a látószerv károsodására utal, és nem foglalja magába a kiterjesztő értelmű szaktudományos állásponttal szemben a lelki és a cselekvésbeli tulajdonságok módosulását, valamint azokat 8
a tulajdonságokat sem, amelyek a környezet megítélése szerint együtt járnak az érzékszervi fogyatékossággal. 2015. január 1-től hatályos új normaszöveg: 4. E törvény alkalmazásában 1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely v) utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetése lehet, Megelőző jogállapot: 47. (10) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata. 94. (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy d) a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével és oktatásával, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel kapcsolatos szakértői vélemény elkészítésével összefüggő eljárást, a szakértői bizottság működését, az országos és más szakértői és rehabilitációs tevékenységet, az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezésének és működtetésének részletes szabályait, rendeletben állapítsa meg. 2015. január 1-től hatályos állapot: 47. (10) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata. 94. (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy d) a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével és oktatásával, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel kapcsolatos szakértői vélemény elkészítésével összefüggő eljárást, a szakértői bizottság működését, az országos és más szakértői és rehabilitációs tevékenységet, az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat megszervezésének és működtetésének részletes szabályait, rendeletben állapítsa meg. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátását érinti az Nkt. 4. 1. pontjának új v) alpontja, mely hiánypótló jelleggel immár a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában is nevesíthető alapfeladatként ismeri el az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetését, mellyel koherensen az Nkt. 47. (10) bekezdése és a 94. (1) bekezdésének d) pontja is korrekcióra került. 9
Megelőző jogállapot: 4. 11. intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat, szakmai alapdokumentum 21. (3) bekezdés c) j) pontjában felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéve az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges, 2015. január 1-től hatályos állapot: 4. 11. intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat, szakmai alapdokumentum 21. (3) bekezdés c) j) pontjában felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéve a jogszabályváltozásból eredő módosítást és az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges, Bővült az intézményátszervezés köréből kizárt tartalmi elemek köre a jogszabályváltozásból eredő módosításokkal, melyek a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges vagyont érintő döntésekkel együtt akkor sem eredményeznek intézményátszervezést és nem vonják magukkal az Nkt. 84. -ában normalizált bonyolult processzust, ha azok olyan fenntartói döntésen alapulnak, melyek kimeríti az Nkt. 21. (3) bekezdés c)-j) pontjait. Intézményátszervezésnek így minden nem jogszabályváltozásból eredő olyan fenntartói döntés minősül, amely a szakmai alapdokumentum, alapító okirat következő elemeinek módosulásával jár: a) az intézmény típusa, b) az intézmény feladatellátási helye, ba) székhelye, bc) tagintézménye, bd) telephelye, c) alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése, d) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám, e) iskolatípusonként az évfolyamok száma, f) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezése, g) szakképzés esetén a szakmacsoportok és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezése és azonosító száma, szakközépiskola esetén az ágazatok, h) a feladatellátást szolgáló vagyon, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati joga. A szabályozás logikája (ratio legis) könnyen átlátható. Az intézményátszervezés fogalmát pontosító korrekció azért vette ki a definícióból azokat az esetköröket, amelyek jogszabályváltozás folytán az alapító okirat, szakmai alapdokumentum automatikus módosítását vonják maguk után, mert ezek értelemszerűen nem jelentenek érdemi változást, így ténylegesen intézményátszervezést sem. A módosítás ezzel lehetővé teszi például azt, hogy egy települési önkormányzati rendeleten alapuló utcanévváltozást a fenntartó az intézményátszervezés esetére előírt eljárásrend mellőzésével átvezethessen az alapító okiratban, szakmai alapdokumentumban, jelentős mértékben csökkentve ezzel az adminisztrációs feladatokat. 10
Megelőző jogállapot: 4. 18. működtető: az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz kapcsolódó ingó és ingatlan vagyont üzemelteti, 74. (6) A (4) bekezdés szerinti kötelezettség alól történő mentesülés iránti kérelemmel egyidejűleg a települési önkormányzat igazolja a gazdasági és jövedelemtermelő képességének hiányát, ennek érdekében adatot szolgáltat az érintett köznevelési intézmények működtetési adatairól, amelyek működtetését nem tudja vállalni, továbbá a működtetéshez rendelkezésre álló bevételeiről. Ha az adatszolgáltatás nem vagy csak részben támasztja alá a működtetési képesség hiányát, az állam a települési önkormányzatot hozzájárulás megfizetésére kötelezi. A hozzájárulás megállapítása a helyi önkormányzati képviselők soron következő választása évét követő augusztus 31-ével bezárólag terjedő időszakra havonként azonos összegben történik, a felülvizsgálatra a helyi önkormányzati képviselők soron következő választását követő évben kerül sor. Hozzájárulási kötelezettség megállapítása esetén, annak közlését követő nyolc napos jogvesztő határidőn belül a települési önkormányzat a hozzájárulás feltételei vállalásáról határozatot hoz. A hozzájárulás vállalásának hiányában a települési önkormányzat működtetési kötelezettség alóli mentesülés iránti kérelmét visszavontnak kell tekinteni. 11 2015. január 1-től hatályos állapot: 4. 18. működtető: az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz szükséges tárgyi feltételeket, továbbá a tárgyi feltételek rendelkezésre állásához szükséges személyi és pénzügyi feltételeket az e törvényben meghatározottak szerint biztosítja, 74. (6) A (4) bekezdés szerinti kötelezettség alól történő mentesülés iránti kérelemmel egyidejűleg a települési önkormányzat igazolja a gazdasági és jövedelemtermelő képességének hiányát, ennek érdekében adatot szolgáltat az érintett köznevelési intézmények működtetési adatairól, amelyek működtetését a települési önkormányzat nem tudja vállalni, továbbá a működtetéshez rendelkezésre álló bevételeiről. Amennyiben a települési önkormányzat a mentesülés iránti kérelem benyújtásakor az érintett köznevelési intézményeknek nem működtetője, úgy az érintett intézmények működési adatairól az állami intézményfenntartó központ szolgáltat adatot. Ha az adatszolgáltatás nem vagy csak részben támasztja alá a működtetési képesség hiányát, az állam a települési önkormányzatot hozzájárulás megfizetésére kötelezi. A hozzájárulás megállapítása a helyi önkormányzati képviselők soron következő választása évét követő szeptember 1-je és az azt követő önkormányzati képviselő-választás évét követő augusztus 31-ével bezárólag terjedő időszakra havonként azonos összegben történik, a felülvizsgálatra a helyi önkormányzati képviselők soron következő választását követő évben kerül sor. Hozzájárulási kötelezettség megállapítása esetén, annak közlését követő nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a települési önkormányzat a hozzájárulás feltételei vállalásáról határozatot hoz. A hozzájárulás vállalásának hiányában a települési önkormányzat működtetési kötelezettség alóli mentesülés iránti kérelmét visszavontnak kell tekinteni. Ha az állami intézményfenntartó központ a köznevelési intézmény fenntartói jogát más fenntartónak átadja, a hozzájárulás összegét a fenntartóváltásra vonatkozó döntéstől számított harminc napon belül felül kell vizsgálni.
Megelőző jogállapot: 76. (1) A működtető feladata, hogy a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant az e törvény keretei között kötött szerződésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemeltesse, karbantartsa. A működtető köteles a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni az ingatlan vagyonvédelméről. A működtető köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. Ennek keretében a működtető feladata különösen a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök, taneszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. A működtető feladata működtetni, karbantartani a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket, javítani, karbantartani a tulajdonában lévő taneszközöket, beszerezni a köznevelési közfeladat-ellátáshoz szükséges eszközöket. (3) A működtető feladata a köznevelési intézmény épülete állagának megóvása, az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése már nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben az állami intézményfenntartó központ költségvetésében az erre a célra tervezett keret erejéig az intézményvezető javaslatára, az állami intézményfenntartó központ jóváhagyásával a működtető által beszerzett, külön jogszabályban meghatározott eszközöket, felszereléseket, továbbá a taneszközöket az állam finanszírozza. A működtető az általa működtetett intézménybe járó tanulók lakóhelye szerinti önkormányzattól a működtetéshez hozzájárulást igényelhet. 12 2015. január 1-től hatályos állapot: 76. (1) A működtető köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. A működtető a köznevelési közfeladatellátás céljait szolgáló ingatlant az e törvény keretei között kötött szerződésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemelteti, karbantartja, gondoskodik az állagmegóvásról. Az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése a működtetőnek nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat. A működtető köteles a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni az ingatlan vagyonvédelméről. (3) A működtető feladata a köznevelési közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó helyiségek ide nem értve a kiszolgáló helyiségeket bútorzata, a nevelőmunkát segítő eszközök és taneszközök kivételével a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök és felszerelések, valamint anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. A működtető feladata továbbá a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához jogszabály szerint szükséges technikai berendezések működtetése, javítása, karbantartása, cseréje és a tulajdonában lévő taneszközök, egyéb eszközök és felszerelések karbantartása.
Az Nkt. állami fenntartású köznevelési intézmények vonatkozásában releváns fenntartóiműködtetői feladatellátási kötelezettséget lehatároló szakaszainak módosításai konkretizálták az intézményi fenntartás és működés finanszírozásával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. Az új törvényi definíció [Nkt. 4. 18. pont] a szakmai elvárások és a gyakorlati igények alapján pontosította a működtető települési önkormányzat fogalmát. Ennek értelmében a működtető az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz szükséges tárgyi feltételeket, továbbá a tárgyi feltételek rendelkezésre állásához szükséges személyi és pénzügyi feltételeket a nemzeti köznevelési törvényben meghatározottak szerint biztosítja. Ehhez kapcsolódóan az Nkt. 76. (1) és (3) szakaszának módosítása a működtető által ellátott feladatok köréből kizárta a nevelőmunkát segítő eszközök és a taneszközök finanszírozását. E jogszabályhelyek néhány a normavilágosság elvének megfelelő szövegcserés változtatást is tartalmaztak. Az Nkt. 76. (3) bekezdésének új szövegezésű első mondata kimondja, hogy a működtető feladata a köznevelési közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó helyiségek ide nem értve a kiszolgáló helyiségeket bútorzata, a nevelőmunkát segítő eszközök és taneszközök kivételével a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök és felszerelések, valamint anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. Megjegyezzük, hogy az egyedi működtetői szerződésben az állam, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KLIK) tankerületi egysége és a települési önkormányzat között esetileg meghatározott megállapodás [Nkt. 74. (6a) bekezdés] a szabályozás polgári jogi természetű diszpozitivitása keretében továbbra is tartalmazhat olyan feladatokat mind a fenntartó, mind a működtető számára, amelyeket az Nkt. tételesen nem határoz meg, de csak azzal a feltétellel, hogy az nem lehet jogszabállyal ellentétes. Miután a taneszközellátás finanszírozásáról az Nkt. 76. (3) bekezdése kimondottan rendelkezik, leszögezhető, hogy a 2015. költségvetési évtől kezdődően a taneszközellátás finanszírozása csak állami feladat (KLIK) lehet, azt az egyedi működtetői szerződésben sem lehet a települési önkormányzatokhoz telepíteni. Módosult a gazdasági és jövedelemtermelő képességének elégtelensége miatt köznevelési intézmény működetéséről lemondani nyilatkozó települési önkormányzatokat érintő eljárásrend, melynek értelmében amennyiben a települési önkormányzat a mentesülés iránti kérelem benyújtásakor az érintett köznevelési intézménynek nem működtetője, úgy az érintett intézmény működési adatairól az állami intézményfenntartó központ szolgáltat adatot. Ha az adatszolgáltatás nem vagy csak részben támasztja alá a működtetési képesség hiányát, az állam a települési önkormányzatot hozzájárulás megfizetésére kötelezi, melynek megállapítása új szabály szerint a helyi önkormányzati képviselők soron következő választása évét követő szeptember 1-je és az azt követő önkormányzati képviselő-választás évét követő augusztus 31-ével bezárólag terjedő időszakra havonként azonos összegben történik. Ugyancsak új norma szól arról, hogy ha az állami intézményfenntartó központ a köznevelési intézmény fenntartói jogát más fenntartónak átadja, a hozzájárulás összegét a fenntartóváltásra vonatkozó döntéstől számított harminc napon belül felül kell vizsgálni. 13
A módosításhoz fűzött miniszteri indokolás elvi éllel szögezi le: az, hogy a települési önkormányzatok működtetési kötelezettségének tartalmát egyértelműsítő és egyben szűkítő módosítás értelmében az új taneszközök beszerzéséről már nem a működtető önkormányzatnak, hanem a KLIK-nek kell gondoskodnia, megtakarítást eredményez a működtető önkormányzatoknál. 2015. január 1-től hatályos új normaszöveg: 4. 37. lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló: az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé. 19. (2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás h) a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése. 94. (4) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy x) a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulónak minősülés részletes feltételeit, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások körébe tartozó, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer létrehozását, működtetését, és az ennek keretében történő adatszolgáltatás rendjét, rendeletben állapítsa meg. Megelőző jogállapot: 41. (1) A köznevelési intézmény és a köznevelési feladatot ellátó nem köznevelési intézmény (a továbbiakban: köznevelési feladatokat ellátó intézmény) köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. 2015. január 1-től hatályos állapot: 41. (1) A köznevelési intézmény és a köznevelési feladatot ellátó nem köznevelési intézmény (a továbbiakban: köznevelési feladatokat ellátó intézmény) köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat, valamint a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókról összesített adatokat szolgáltatni. Az Nkt. egyik legfontosabb tartalmi újítása a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmának és az erre épülő komplex jelző és pedagógiai támogató rendszernek új jogintézményként történő meghatározása. Az Nkt. 4. -ának új 37. pontja értelmében lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény 14
alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé. A célcsoportba tartozó tanulók törvényi definíciója két konjunktív feltétel együttes teljesülését igényli: objektív mérce a tanulmányi eredmény, mely a gyenge előrehaladást tükrözi a tanévi tanulmányi átlag vonatkozásában, míg a mérlegelés szubjektív aspektusa mentén értelmezhető a pedagógiai intézkedések alkalmazásának szükségessége, melyhez támpontokat a Kormány ezen tárgykörben magalkotott végrehajtási rendelete ad majd [Nkt. 94. (4) bekezdés új x) pontja]. A jogalkotó a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmának meghatározása egyáltalán az új jogintézmény konstruálása során azokhoz a módosításokhoz kapcsolódik, amelyek célja, hogy elősegítse a korai iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia megvalósításához illeszkedő, az EU 2020 stratégia vonatkozó célkitűzéséhez tett hazai vállalás (a korai iskolaelhagyók arányának 10%-ra történő csökkentése 2020-ra) teljesítését. A törvénymódosítás az iskolai lemorzsolódás és ezzel a korai iskolaelhagyás megelőzését szolgáló beavatkozásokat megalapozó és támogató korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer kiépítésére irányul. Ennek megfelelően egyrészt meghatározza a jelzőrendszer általi adatgyűjtés alanyait jelentő tanulói kör jellemzőit, azaz definiálja, hogy mely tanulók tekintendők iskolai lemorzsolódással veszélyeztetetteknek. A rögzített jellemzők szignifikáns kapcsolatot mutatnak a lemorzsolódáshoz vezető iskolai kudarcokkal. A mutatók a köznevelési intézmény által nyilvántartott tanulói adatokon alapulnak. A jelző- és pedagógiai intézkedésekkel támogató rendszer működtetése részletszabályainak megállapítása végrehajtási rendeletben történik majd, erre vonatkozóan felhatalmazó rendelkezés került beépítésre a törvénybe. Felhívjuk a figyelmet, hogy a lemorzsolódással veszélyeztettet tanuló fogalma nem azonos a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. n) pontjában definiált veszélyeztetettséggel jellemezhető tanulóéval. A Gyvt. szerint a veszélyeztetettség olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében valósul majd meg [Nkt. 19. (2) bekezdés], melynek alapja az a statisztikai adatszolgáltatás lesz, amelyet a nevelési-oktatási intézmények kötelezően fognak szolgáltatni [Nkt. 41. (1) bekezdése], így valamennyi iskolának fel kell készülnie az egyes tanulók vonatkozásában az ezirányú, tanulmányi átlageredményük alapján történő adatainak elemzésére is, melynek ügyviteli rutinijait is ki kell alakítani. Ez egyrészt SZMSZ-ben foglalt munkakörileírás-minták és az annak alapján specifikált egyedi munkaköri leírások, másrészt az intézményi adatkezelési szabályzatnak a korrekcióját igényli, rögzíteni kell 15
ugyanis, hogy az adatgyűjtés és elemzés feladatait ki végzi, s milyen adatkezelési szabályokat kell érvényesíteni. Megelőző jogállapot: 6. (4) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. 2015. január 1-től hatályos állapot: 6. (4) A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, kivéve a) a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és b) azon sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített. Törvénymódosítás érinti a középiskolai érettségi bizonyítvány megszerzésének feltételéül szabott 50 órás közösségi szolgálat elvégzését illetve annak igazolását. Az eddigi szabályozással ellentétben az Nkt. 6. -ának korrigált (4) bekezdése nem az érettségi bizonyítvány kiadásának időpontjához, hanem a középiskola sikeres elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszak első napjához igazítja a közösségi szolgálat elvégzéséről szóló igazolás megszerzésének határidejét, kivéve a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól mentesíteni javasolt sajátos nevelési igényű tanulókat, akik esetében a felmentéshez alakszerű igazgatói határozat is szükséges. A közösségi szolgálat megszervezése a középiskola feladata és az intézmény vezetőjének a felelőssége, melynek keretszabályait az Nkt. 6. (4) bekezdése, részletszabályait a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. -a határozza meg. A közösségi szolgálat, amely a tanuló választása alapján megvalósulhat állami, önkormányzati, civil, illetve nonprofit szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magánszemélynél vagy saját intézményben szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. A közösségi szolgálatról, annak teljesítéséről készített dokumentációt jogszabályban meghatározottak szerint az iskola vezeti, így egyebek között az értékelő naplóba és a tanulói egyéni törzslapra is bejegyzi annak tényét. A fogadó intézmények listája az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján tekinthető meg (http://www.kozossegi.ofi.hu/institutes). 16
Megelőző jogállapot: 7. (2) A köznevelési intézmény több különböző típusú köznevelési intézmény feladatait is elláthatja, valamint nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható e törvényben meghatározott esetben, formában és eljárás megtartásával (a továbbiakban: többcélú intézmény). (5) Köznevelési alapfeladatot a 19. (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel csak az (1) bekezdésben felsorolt köznevelési intézmény láthat el. A vidékfejlesztésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskolában kizárólag az agrárpolitikáért, az élelmiszeriparért, az erdőgazdálkodásért, a halgazdálkodásért, a földügyért és térképészetért, a környezetvédelemért és vízgazdálkodásért, valamint a vadgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések oktathatóak, ezen túli szakképzések indításához az állami köznevelési közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) hozzájárulását ki kell kérni. 2015. január 1-től hatályos állapot: 7. (2) A köznevelési intézmény több különböző típusú köznevelési intézmény feladatait is elláthatja, valamint nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható az e törvényben meghatározott esetben, formában és eljárás megtartásával (a továbbiakban: többcélú intézmény). Nevelésioktatási intézmény elláthatja a konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása pedagógiai szakszolgálati feladatot, jogszabályban meghatározott egyes pedagógiaiszakmai szolgáltatási feladatot, továbbá a gyermekétkeztetés feladatát anélkül is, hogy többcélú intézmény formájában működne. (5) Köznevelési alapfeladatot - a 19. (3) bekezdés a) és c) pontjában foglalt kivétellel - csak az (1) bekezdésben felsorolt köznevelési intézmény láthat el. A vidékfejlesztésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskolában kizárólag az agrárpolitikáért, az élelmiszeriparért, az erdőgazdálkodásért, a halgazdálkodásért, a földügyért és térképészetért, a környezetvédelemért és vízgazdálkodásért, valamint a vadgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések oktathatóak, ezen túli szakképzések indításához az állami köznevelési közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) hozzájárulását ki kell kérni. Az Nkt. 7. (2) bekezdésének módosítása a nevelési-oktatási intézmények által ellátható alapfeladatok körét bővíti olyan szolgáltatásokkal, melyek a korábbi szabályozás értelmében kizárólag a pedagógiai szakszolgálatok illetve pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények feladatellátási körébe tartoztak, s mindezt a többcélú intézménnyé válás nélkül. A jogszabály nevesíti e körben: a konduktív pedagógiai ellátást; a gyógytestnevelést; a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók pedagógiai gondozását; 17
a gyermekétkeztetést és egyes jogszabályban meghatározott pedagógiai szakmai szolgáltatásokat. Az Nkt. 19. (2) bekezdése értelmében a pedagógiai-szakmai szolgáltatások a következők: a pedagógiai értékelés, a szaktanácsadás, tantárgygondozás, a pedagógiai tájékoztatás, a tanügyigazgatási szolgáltatás, a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, tanulótájékoztató, -tanácsadó szolgálat, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése. A módosító jogszabályhoz fűzött miniszteri indokolás egyértelműsíti, hogy gyakorlatilag bármilyen jogszabályban definiált pedagógiai szakmai-szolgáltatási teendőt elláthat a nevelési-oktatási intézmény, ha ehhez a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik, míg a szakszolgálati teendők vonatkozásában csak a konkrétan felsoroltakat. Megelőző jogállapot: 15. (1) A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmény, amely a szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe. (3) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. A fejlesztő nevelés-oktatást az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglaltak alkalmazásával, a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság fejlesztő foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslatának figyelembevételével kell megszervezni. A heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható. 18 2015. január 1-től hatályos állapot: 15. (1) A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelésioktatási intézmény a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmény, amely a szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe. A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolaként működik, ha kizárólag súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeket lát el. (3) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. A fejlesztő nevelés-oktatást az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglaltak alkalmazásával, a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktoróvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor (óvodapedagógus) foglalkoztatásával, a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság fejlesztő foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslatának figyelembevételével kell megszervezni.
Megelőző jogállapot: 15. (3) bekezdés (folyt.) Megszervezésekor e törvénynek a tankötelezettségre, a pedagógiai munka szakaszaira, a Nat-ra és a kerettantervekre, az intézménytípusokra, a tanítási év rendjére, a tanítási, képzési idő rendjére, a tanulói jogviszony létesítésére, a gyermek, tanuló kötelességének teljesítésére és a felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. 2015. január 1-től hatályos állapot: 15. (3) bekezdés (folyt.) A heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható. Megszervezésekor e törvénynek a tankötelezettségre, a pedagógiai munka szakaszaira, a Nat-ra és a kerettantervekre, az intézménytípusokra, a tanítási év rendjére, a tanítási, képzési idő rendjére, a tanulói jogviszony létesítésére, a gyermek, tanuló kötelességének teljesítésére és a felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. Az Nkt. 15. (3) bekezdésében foglalt új meghatározás szerint a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény olyan köznevelési intézmény, amely fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolaként működik, ha kizárólag súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeket lát el. A fejlesztő nevelés-oktatás megszervezésének szabálya kiegészült azzal, hogy azt a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) foglalkoztatásával kell megszervezni, melynek során továbbra is irányadóak a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet szakmai útmutatásai, a szülő igénye, a gyermek állapota és a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság fejlesztő foglalkozások óraszámára vonatkozó javaslata. A módosítás azért vált szükségessé, mert a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeknek az ágazati jogszabályok szerinti ellátása, a fejlesztő felkészítés az Nkt. normái szerint két részre, a fejlesztő nevelésre (5-6 éves kor, szakszolgálati feladat) és a fejlesztő nevelésoktatásra (6-23 éves kor, nevelési-oktatási feladat) vált szét, de az érintett feladatok ellátásához szükséges szakképzettségek megjelenítése csak a fejlesztő nevelésnél történt meg, a fejlesztő nevelés-oktatás esetében nem. Ezt a joghézagot pótolja a szükséges gyógypedagógus és konduktor szakképzettségek megjelenítése, melyek a korábbi törvénymódosítások és az ahhoz kapcsolódó rendeleti szintű jogszabályok foglalkoztatási tárgyú normáiban már átvezetésre kerültek szövegpontosító, jogtechnikai jellegű korrekciók során. 19