A titkos örökbefogadás múltja, jelene, jövője The secret adoption in the past, at present, in the future

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék SZAKDOLGOZAT A titkos örökbefogadás múltja, jelene, jövője The secret adoption in the past, at present, in the future Konzulens: Dr. Heinerné dr. Barzó Tímea Egyetemi docens Készítette: Magyari Kinga Jogász szak, levelező tagozat 2013

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Bevezetés... 3 I. Az örökbefogadás történeti áttekintése... 5 1.1 Az örökbefogadás története ókortól a 19. századig...5 1.2 Az első jelentős törvények és az Árvaszék szerepe...8 1.3 A 20. századtól napjainkig... 10 II. Az örökbefogadás szereplői...14 2.1 Az örökbe fogadható gyermek... 14 2.2 A vérszerinti szülő... 18 2.3 Az örökbefogadó szülők... 22 2.3.1 Örökbefogadás a nevelőszülői családokban... 27 2.3.2 Azonos nemű párok örökbefogadása... 27 III. Az örökbefogadás típusai...29 3.1 Örökbefogadás Magyarország területén... 29 3.2 Örökbefogadás Magyarország területén kívül... 30 3.2.1 Örökbefogadási adatbank... 32 IV. A titkos örökbefogadási eljárás...34 4.1. A gondozásba történő kihelyezés... 35 4.2 Az eljárás lefolytatása... 36 V. Az örökbefogadás joghatásai...38 5.1 Az örökbefogadott gyermek jogállása... 38 5.2 Névviselés... 40 5.3 Tájékoztatás a vér szerinti szülők adatairól... 41 VI. Az örökbefogadás megszűnése...43 6.1. Megszűnéssel és felbontással... 43 6.2. Hatálytalanná válással... 49 VII. A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről...52 Összegzés...56 1

Irodalomjegyzék...59 Jogszabályjegyzék...62 Táblázatjegyzék...63 2

Tessék nekem megmondani, mi vagyok én? Örökbefogadott vagy örök befogadott? Melyik szeretnél lenni? kérdezem. Az örökbefogadott. Mert az örök befogadott csak aludni megy oda, cselleng egész nap. /Virág Teréz/ Bevezetés Mindenki ismer szűkebb vagy tágabb környezetében örökbe fogadó szülőket, örökbe fogadott gyermeket vagy felnőtteket. Az örökbefogadás kérdését a közvélemény magánügyként kezeli, sok titok vette és veszi körül, mind a mai napig. 1 A gyámhatóság örökbefogadást engedélyező határozatának jogerőre emelkedése után az örökbe fogadott gyermek szülőt és gyökeret vált. Születését újra anyakönyvezik, vér szerinti szülei adatait törlik születési anyakönyvéből, örökbefogadóit jegyzik be vér szerinti szüleiként. Az örökbe fogadott gyermek születéskor kapott családi neve örökbe fogadó szülei családi nevére változik, utónevet is ők választhatnak neki. A Családjogi Kódex kimondja, hogy az örökbefogadás után a vér szerinti szülőkkel a gyermeknek minden kapcsolata megszakad. 2 Az örökbefogadás a családi élet természetes formája. Sok tekintetben az örökbe fogadott és a vér szerinti gyermek nevelése ugyanazt jelenti. Az örökbe fogadottságnak azonban mégis van egy eltérő minősége, melyet az örökbe fogadott gyermek is érez. Minden örökbe fogadott gyermek foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy róla a vér szerinti szülei lemondtak. Ő valakinek nem kellett. Ezzel pedig nem könnyű szembenézni. Ezek a gyerekek sokat gondolkodnak azon, hogy hasonlítanak-e vagy sem örökbe fogadó szüleikre, fantáziálnak vér szerinti családjukról, esetleges vér szerinti testvéreikről. Kamaszkorukban nagy valószínűséggel mélyebb identitásproblémáik lesznek bizonytalan gyökereik miatt. 1 Szilvási Léna Az örökbefogadásról, másképpen, Esély 1997. 2. szám, 75. oldal 2 Korbuly Ágnes: A vér szerinti szülő reprezentációja mint fantom, örökbefogadó családokban, Család, gyermek, ifjúság 2005. (14. évf.) 3. szám, 13. oldal 3

Eltérő a gyerekek helyzete azokban a családokban, amelyekben az örökbefogadásról lehet, illetve nem lehet beszélni. Ma Magyarországon az örökbefogadást a családok nagy része nemcsak a tágabb környezet, hanem gyakran még az örökbe fogadott gyerek előtt is titokban tartja. Még mindig tabu. A gyerekek nem tudnak szüleikkel nyíltan beszélni, teljesen magukra maradnak kérdéseikkel, nem fejezhetik ki érzelmeiket. 3 Valóban vannak nem kívánt terhességek, gyűlölt magzatok, megölt csecsemők. Azok a nők, akik végső elkeseredésükben ilyet tesznek, szélsőségesen kiszolgáltatott helyzetben vannak. Más nők a terhességük alatt családjuk teljes szeretetét és figyelmét igénylik és kapják meg. Ezek a nők azonban érzelmileg magukra maradtak, nincs mellettük senki, és kétségbeesésüket csak fokozza, hogy a magzat egyre nő, meg fog születni, és ők nem lesznek képesek gondoskodni róla. Vagy azért, mert nagyon szegények, vagy azért, mert családjuk kitaszította őket. A gyermeküket örökbe adó nők közül sokan életük végéig emlékeznek megszült gyermekükre, soha nem múló bűntudatot éreznek, és életük végéig gyötri őket a kétség, mivel nem tudják, él-e, jól van-e a gyerekük. 4 Ma Magyarországon 2 380 000 gyermek él. Ebből 23 000 állami gondozásban. A 23 000 állami gondoskodás alatt álló gyermekből 8700 él nevelőszülőnél. Évi 2-300 gyermeket helyeznek ki nevelőszülőkhöz, ebből 40-50 kerül vissza Intézetbe. A nevelőszülőnél élő gyermekek 5 %-át fogadja örökbe nevelőszülője. A nevelőszülőnél élő gyermekek 1 %-a kerül máshoz örökbefogadásra. Átlagosan 6 évet kell várni a szándék kinyilvánításától az örökbefogadásig. Az örökbefogadásra jelentkezők 97 %-a bizonyul alkalmasnak az örökbefogadásra. Évente átlagosan 120 állami gondozott válik nagykorúvá, és kezdi el az "Életet" úgy, hogy sosem élt családban. 5 3 Szilvási Léna Az örökbefogadásról, másképpen, Esély 1997. 2. szám, 81. oldal 4 Szilvási Léna Az örökbefogadásról, másképpen, Esély 1997. 2. szám, 82. oldal 5 http://adoptalas.uw.hu/links.html 4

I. Az örökbefogadás történeti áttekintése Az örökbefogadás célja, rendeltetése a társadalmi fejlődés során többször változott és nem kizárt az sem, hogy az párhuzamosan több célt is szolgál. 1.1 Az örökbefogadás története ókortól a 19. századig Az ókori népek nagy részénél az elhagyott gyermekek sorsát a célszerűség határozta meg. Jelentős szerepet játszhatott a nemzetségek és a vagyonos családfők közötti harcban, hiszen ha nem volt az örökhagyónak gyermeke, akkor a nemzetség örökölt. A római jog az örökbefogadás két formáját ismerte - az arrogatiot és az adoptiot, azaz vagy egy önjogú személy, vagy valamely családfő hatalma alatt álló személy örökbefogadását amely elsődlegesen azt a célt szolgálta, hogy atyai hatalom, vagyis "patria potestas" keletkezzen. 6 Az arrogatio önjogú örökbefogadásnak számított, mely először a comitia calata előtt, a pontifex maximus közreműködésével történt, ahol az örökbefogadó előadta, hogy koránál vagy betegségénél fogva gyermeke már nem lehetne, és az örökbefogadandó személyről szavazott a népgyűlés. Itt eredetileg csak önjogú, fegyverforgatásra képed férfi volt örökbefogadható, mert csak ilyen személy jelenhetett meg a népgyűlés előtt. A császárkorban császári rescriptummal ment végbe az arrogatio, s ennek során a serdületlenek és a nők is arrogálhatók. Antonius Pius császár úgy rendelkezett, hogy serdületlen önjogú csak úgy arrogálható, ha az örökbefogadó cautióval biztosítja azt, hogy az arrogáltat serdületlensége idején nem bocsátja el az apai hatalma alól, s ha igen, akkor kiadja az örökbefogadottra eső vagyont, illetve törvényes örökségképpen az arrogator vagyonának részét. Iustinianusnál az arrogatio az örökbefogadónak a bíróság előtt tett nyilatkozatával történt. Az arrogatio jogi hatása abban nyilvánult meg, hogy az örökbefogadottat a családgyermek személyi és vagyoni helyzetébe juttatta, manusos házasságban élő feleségével és gyermekeivel, valamint vagyonával együtt. 6 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 32. oldal 5

Az adoptio hatalom alatti személy örökbefogadását jelentette, amely háromszori színleges eladással, s ez után az örökbefogadó által indított színleges perrel ment végbe. Ennek eredményeként a praetor az örökbefogadónak ítélte a gyermeket, mint annak fiát vagy leányát. A jusztiniánuszi korban az adoptio csak akkor eredményezett apai hatalmat, ha az örökbefogadó az örökbefogadott felmenője volt, és eme intézmény neve volt az adoptio plena, ellenkező esetben csak az öröklési jogot biztosította az örökbefogadó után (adoptio minus plena). 7 Örökbefogadási képessége nem volt a herélteknek és a nőknek, akik atyai hatalmat sem szerezhettek. Szülő saját, de házasságon kívül született gyermeket nem adoptálhatta. 8 Kr. u. 530-ban Jusztiniánusz császár átfogóan megreformálta az örökbefogadás szabályait, mely során változatlanul hagyta azt az alapelvet, hogy a nők főszabály szerint nem fogadhatnak örökbe, mindazonáltal különleges lehetőséget nyitott bizonyos, szánandó helyzetben levő nőknek, akik saját vér szerinti gyermekük elvesztése esetén, vigaszból, a császár kegye alapján örökbe fogadhattak egy idegen gyermeket. Ezen adoptio természetesen nem eredményezett patria potestas-t a gyermek felett. 9 Szükséges volt az örökbefogadáshoz az is, hogy az örökbefogadott beleegyezzen, az örökbefogadó legalább 60 éves legyen és gyermektelen. A kánonjog kizárta a papokat is, akiknek kizárt, hogy gyermekük szülessen. 10 Az örökbefogadás döntően vagyoni céljai mellett a nemzetség, majd a család fennmaradásának, a családi név átruházásának eszköze is lett. 11 A Római Birodalom bukása utáni időkben nőtt az elhagyott gyermekek száma, egyre több lelencet hagytak templomlépcsőkön. Ebben az időben az egyház bevezette az ún. obláció gyakorlatát, melynek keretein belül az elhagyott gyermekek a kolostor falai között élhettek. Az obláció jelentette az első lépést az intézményesedés felé, mely 7 Brósz Pólay: Római jog, Tankönyvkiadó, Budapest 1992, 161-162. oldal 8 Fleischner Samu Az örökbefogadás (adoptio) az európai jogrendszerekben, Jogtudományi Közlöny, 1869. (4. évf.) 10. szám, 74. oldal 9 Péter Orsolya Márta A nők által gyakorolt örökbefogadás problémái a római jog és irodalom forrásaiban, Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica 2009., Tomus 27/1, 94. oldal 10 Fleischner Samu Az örökbefogadás (adoptio) az európai jogrendszerekben, Jogtudományi Közlöny, 1869. (4. évf.) 10. szám, 74. oldal 11 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 33. oldal 6

árvaházak magalapításával folytatódott. Ugyanebben az időben megkezdődött a gyermekek családban való elhelyezése. A fiúkat iparosok vehették magukhoz inasként, a lányokat kiházasíthatták az intézmény felügyeletével. Később az árvaházak arra törekedtek, hogy a gyermekeket olyan megegyezések alapján helyezzék el, melyek családtagként való gondozásukat biztosították. Sokan e modell elterjedését tartják az első modern örökbefogadási törvény előzményének, melyet 1851-ben Massachusettsben hoztak. Az örökbefogadás fejlődésének következő állomásához a növekvő Egyesült Államok jutott el. A nagymértékű bevándorlás és az Észak- Dél háború az árvaházak túltelítettségéhez vezetett. Charles Loring Brace, protestáns pap megoldását a Legjobb módszer kolduló és hontalan utcagyerekeinktől való megszabadulásra (1859) írta le, amely elindította az Árva Vonat mozgalmat. A történelem legnagyobb gyermekmigrációja során egy-egy vonat közel 200 ezer gyereket vitt a kelet városaiból a nyugati vidék területeire. A hozzáállás csak a II. világháború és a náci fajelmélet bukása után változott meg. 12 A feudális és kapitalista jogrendben az öröklési szerződésből fejlődött ki az örökbefogadás. Itt a cél az volt, hogy az örökbefogadást ne ismerjék el, azért hogy a vagyon a vérszerinti családban maradjon. 13 Magyarországon az örökbefogadás tartalma és célja jelentős változáson ment keresztül. Az örökbefogadással először Werbőczy Hármaskönyve foglalkozott. Itt még hangsúlyt kap annak vagyonjogi jellege, de emellett teret kaptak olyan szempontok is, mint a fiú utód biztosítása, a család kihalásának megakadályozása, nevek, rangok továbbvitelének lehetősége. Megengedett a kiskorúak és a nagykorúak örökbefogadása. 14 A Tripartitum VIII. valamint a LXVI. címe a következőképpen szabályozzák ezt a jogintézményt: Továbbá, még más módon is lesznek nemesek, ugyanis örökbefogadás útján; midőn tudniillik a főurak vagy nemesek valamelyike egy paraszti állapotú vagy nem nemes személyt örökbe fogad, s javainak örökösévé és a maga jogutódává tesz; s ha azután az örökbefogadáshoz királyi jóváhagyás is járúl, végül pedig a jószágba való törvényszerű igtatás is megtörtént, (mivel az örökbefogadás, éppen úgy, mint a fiúsítás, 12 http://www.prherald.hu/cikk2.php?idc=20101206-180904 13 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 33. oldal 14 Weiss Emilia Az örökbefogadás néhány társadalmi és jogi kérdése, Magyar Tudomány, 1997. 2. szám, 181. oldal 7

a királyi jóváhagyás mellett jószágadomány erejével bír): akkor az a nem nemes, valamint gyermekei is, valóságos nemeseknek tekintetnek. 15 Jegyezzük meg tehát, hogy bármely birtokos emberek vagy más személyek között javaiknak az egyik fél megszakadása esetében a másikra való átszállása felől kötött szerződést, mely tudniillik akár a király jóváhagyásával láttatott el, akár pedig a bevalló személyek többségénél fogva a fönt említett módon megerősűlt, az egyik félnek megszakadása után egy év leforgása alatt (mint mondtam) törvényes igtatással foganatosítani kell. 1. Addig is azonban a túlélő fél az efféle szerződés vagy testvérré fogadás folytán őt megillető öröklési jog erejénél fogva a magtalanul elhalt félnek, neki tudniillik mintegy osztályos atyafiának, jószágait egyszerűen elfoglalni és birtokba venni (hacsak valamely törvényes akadály nem áll ellen) jogosítva van. 2. A szerződés vagy testvérré fogadás pedig abban áll, hogy valaki (kinek törvényes örökösei nincsenek) egy tőle idegen más személyt a maga jószágaiban, engedély mellett örököséül helyettesít. 3. Nyomatékosan mondám, hogy: a kinek törvényes örökösei nincsenek. Mert ha valóságos és törvényes örökösök és utódok élnek, a testvérré-fogadásnak nem lesz helye. De ilyenek nem létében, a testvérré vagy fiúvá fogadott személy nyeri meg azon jószágok örökösödésnek erejét és jogát. 4. Mondottam továbbá, hogy engedély mellett történik a helyettesítés; mivel engedély, vagyis a fejedelem jóváhagyása nélkűl az ily helyettesítés vagy örökbefogadás semmi jogerővel nem bir s nem birhat, hanem a javak háramlása egyenesen a fejedelemre és a szent korona joghatóságára fog nézni és tartozni. A fejedelem jóváhagyása nélkül az örökbe fogadott testvér vagy fiú nem is léphet az olyan jószágok birtokába, és azokat el nem tulajdoníthatja. 16 1.2 Az első jelentős törvények és az Árvaszék szerepe E jogintézmény első, lényegesnek ítélhető jogi dokumentuma az 1877. évi XX. törvénycikk a Gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről, amely kimondta, hogy az 15 Werbőczy István: Tripartitum (A dicsőséges magyar királyság szokásjogának hármaskönyve), Téka Könyvkiadó, Budapest 1990, 71-72. oldal 16 Werbőczy István: Tripartitum (A dicsőséges magyar királyság szokásjogának hármaskönyve), Téka Könyvkiadó, Budapest 1990, 178-179. oldal 8

atyai hatalom átszáll az örökbefogadó szülőre. Külön rendelkezik a Gyámtörvény a nő általi örökbefogadásról: 36. Nő általi örökbefogadás esetében, ha a törvényes atya az atyai hatalmat vagy az anya a törvényes gyámságot fenn nem tartotta, a törvényes és természetes gyámság az örökbefogadó anyát illeti. 20. Az atyai hatalmat gyakorló atya köteles a gyámhatóság jóváhagyását következő esetekben kikérni, ha saját kiskorú gyermeke más által örökbe fogadtatik; 17 A nagykorúak közötti szerződést a gyámhatóság hagyta jóvá. Az örökbefogadási szerződés érvényességéhez az igazságügyi miniszter megerősítésére is szükség volt. A kiskorúak örökbefogadásának két formája volt ismert a szülői felügyeletnek az örökbefogadókra való átszállással járó ún. adoptio plena és a szülői felügyeleti jognak a vér szerinti szülőknél hagyásával járó ún. adoptio minus plena. 18 A főváros gyámhatósági feladatait Budapest Székesfőváros Árvaszéke látta el. Az Árvaszék 1877-ig a tanács keretében működött, ekkor, az egész árva- és gyámügyet új alapokra helyező 1877. évi XX tc. megszületése folytán, függetlenítették tőle. Az Árvaszék feladatai közé tartozott az örökbefogadási szerződések jóváhagyása, a 18. életévüket betöltöttek nagykorúvá nyilvánítása, 20 évesnél fiatalabb kiskorúak házasságkötésének engedélyezése. 19 Az örökbefogadás egy további célja lehet, a házasságon kívül született gyermek törvényesítése, a gyermek családi jogállásának az apa részéről ezen az úton való rendezése. Az örökbefogadás szolgálhatja a családi név továbbvitelét, irányulhat az örökbefogadó állampolgárságának megszerzésére, s lehetnek más céljai is. Ilyen célja lehetett az örökbefogadásnak ingyen munkaerő szerzése, ami adott esetben, különösen a kiskorú örökbefogadott munkaerejének kizsákmányolásához is vezethetett. Már e korban hangsúlyozták mindenütt, ahol kiskorúak örökbe fogadhatóak voltak, hogy az 17 www.1000ev.hu 18 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 35. oldal 19 http://bfl.archivportal.hu/id-1147-gyermekvedelem_es_gyamugy.html 9

örökbefogadásnak a kiskorú érdekét kell szolgálnia, és ezt az örökbefogadási eljárás során vizsgálják. 20 1.3 A 20. századtól napjainkig Jelentős szerepet az örökbefogadás jogintézménye terén az 1953. január 1-jén hatályba lépő Csjt.-nek tulajdoníthatunk (1952. évi IV. törvény A házasságról, a családról és a gyámságról). "Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen és elsősorban olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek. " 21 Kizárta a nagykorú személy örökbefogadásának lehetőségét, akinek az esetében már nem valósulhat meg az örökbefogadás célja a családi nevelés. Megszüntette a nem teljes hatályú (adoptio minus plena) örökbefogadást. 22 A tényleges áttörést a Csjt.-nek az 1960. évi 12. törvényerejű rendelettel való módosítása hozta meg. Az 1960. évi 12. törvényerejű rendelet hatálybalépéséig pedig rokoni kapcsolat csak az örökbefogadó és az örökbefogadott, valamint annak leszármazói között jött létre. Az örökbefogadottnak az örökbefogadó rokonaival tehát nem keletkezett rokoni kapcsolata. A Csjt. 1952. évi szövegével szemben az 1960. évi 12. törvényerejű rendelet teljes rokoni kapcsolatot létesített az örökbefogadott és az örökbefogadó, valamint annak rokonai között abban az esetben, ha az örökbefogadást 1960. május 1. napja után engedélyezték. 23 Az örökbefogadással kapcsolatos társadalmi igények változásai a Csjt. szabályaiban is több változást eredményeztek, így a Csjt. rendelkezéseit 1974-ben, 1986-ban, 1990-ben, 1995-ben és 2002-ben is módosították. Az 1974. évi I. törvény a Házasságról, a családról és a gyámságról használja először a titkos örökbefogadás fogalmát: 20 Dr. Csiky Ottó Dr. Filó Erika Magyar családjog 2. átdolgozott kiadás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2003, 204. oldal 21 Csjt. 46. 22 Dr. Csiky Ottó Dr. Filó Erika Magyar családjog 2. átdolgozott kiadás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2003, 204. oldal 23 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 36. oldal 10

A szülő úgy is adhat hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. Ezt a nyilatkozatot nem lehet visszavonni. A gyermek képviseletéről, illetőleg az örökbefogadás hatálybalépéséig - szükség esetében - intézeti elhelyezéséről a gyámhatóság gondoskodik. Az eljárás ilyen esetben titkos. A szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg. 24 Az 1974. évi módosítás feljogosította a gyámhatóságot arra, hogy a gyermek érdekében az örökbefogadást a szülő hozzájárulása nélkül is engedélyezze. Ezt a Csjt. 1986. évi módosítása kizárta, mert ez a nyilatkozat a szülő legszemélyesebb joga, ettől csak a bíróság foszthatja meg. 25 Az 1990. évi XV. törvény a családjogi törvény módosításáról az 1952. évi IV. törvény 48. -ában további változtatásokat eszközöl. A titkos örökbefogadások körét kibővítette az örökbe fogadhatónak nyilvánítás jogintézményével. Elismeri, hogy a külföldre történő örökbefogadás a családból kiemelt gyermekek számára is csak másodlagos eszköz lehet, ha származási országában nem helyezhető el a helyettesítő családban vagy gyermekintézményben. 26 Az 1995. évi XXXI. törvény ismét módosítja a Csjt.-t. Bekerül a törvényi szabályozásba a külföldről történő örökbefogadás. Továbbá fontos elemként megjelenik, hogy az örökbefogadás nem sértheti sem a kiskorú érdekét, sem a közérdeket. Ezt követően az 1997. november 1-jén hatályba lépő A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) is több vonatkozásban módosította az 1952. évi IV. törvényt. Az örökbefogadásnak a jogszabályban is megfogalmazott két alapvető eleme: 1. A vérségi kapcsolattal azonos értékű kötelék jön létre az örökbefogadó és az örökbefogadott között, annak minden családjogi és öröklési jogi konzekvenciájával együtt. 24 Csjt. 48. (3) 25 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 36. oldal 26 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 37. oldal 11

2. Az örökbefogadott családi nevelésének biztosítása. Az örökbefogadó, az örökbefogadó rokonsága és az örökbefogadott, valamint annak leszármazói között rokoni kapcsolat jön létre, az örökbefogadott az örökbefogadó gyermekének vér szerinti jogállásába lép. Az örökbefogadó az örökbefogadott kiskorúsága alatt szülői felügyeletet gyakorol az azzal járó jogokkal és kötelezettségekkel együtt. Az örökbefogadott gyermek ugyanazon jogokkal és kötelezettségekkel bír, mint a vérszerinti gyermek. Az örökbefogadott az örökbefogadó vérszerinti gyermekével testvéri viszonyba kerül. Az örökbefogadással járó rokoni kapcsolat a vérszerinti gyermekével azonos törvényes öröklési kapcsolatot is létrehoz. A törvény többek között rendelkezik az Országos Család-, és Gyermekvédelmi Intézet felállításáról, melynek számos feladata közül az egyik az örökbefogadást elősegítő országos nyilvántartási rendszer kialakítása és működtetése. További fontos lépésként megjelenik a törvényben a titkos örökbefogadás mellett a nyílt örökbefogadás lehetősége. A Csjt. szabályozásának kiegészítését, tökéletesítését egy olyan világtendencia váltotta ki, amely a jog eszközével szabályozni és biztosítani kívánja a gyermekek jogainak védelmét. E folyamat jelentős állomása volt a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989-ben elfogadott Egyezmény. (Magyarországon kihirdetve az 1991. évi LXIV. törvénnyel). A külföldi örökbefogadások hatékonyabbá tételét a Gyermekek Nemzetközi Örökbefogadásáról szóló 1993-ban létrejött hágai egyezmény szolgálja. 27 A 2002. évi IX. törvény módosítja a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt. A 34. a következő új bekezdéssel egészül ki: Az örökbefogadhatónak nyilvánítás szempontjából [Csjt. 48/A. (1) bek.] nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak a levélírás, telefonhívás, illetve csomagküldés, továbbá az évenkénti egy-két látogatás. A kapcsolattartás formájának és gyakoriságának elbírálása során a gyámhatóságnak mérlegelnie kell a szülő körülményeit is. Az örökbefogadás elsődleges célja ma világviszonylatban az, hogy új családot, új családi otthont és új családi jogállást is biztosítson olyan gyermekeknek, akiknek 27 Dr. Csiky Ottó Dr. Filó Erika Magyar családjog 2. átdolgozott kiadás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2003, 205. oldal 12

nincsenek szüleik, vagy ha vannak, valamilyen oknál fogva nem képesek gyermekeik felnevelésére, vagy nem akarják ezt a feladatot vállalni. 28 28 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 37. oldal 13

II. Az örökbefogadás szereplői 2.1 Az örökbe fogadható gyermek Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet. Kiskorúnak az a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy minősül, aki még nem kötött érvényes házasságot. Nem lehet örökbe fogadni azt a kiskorú személyt, akit már örökbe fogadtak - ide nem értve az örökbe fogadó házastársát - és az örökbefogadása nem szűnt meg. Ha az örökbefogadó meghal, ezt követően már más személy is örökbe fogadhatja a gyermeket és az újabb örökbefogadás gyámhatósági engedélyezésével a korábbi örökbefogadás a törvény erejénél fogva megszűnik. 29 Dr. Deli Judit szerint a gyermek saját családjától csak saját érdekében és törvényben meghatározott esetekben és módon választható el, kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetés miatt nem. Joga van családját pótló helyettesítő védelemhez örökbefogadó család, vagy más családot pótló ellátás formájában. Ennek során tiszteletben kell tartani lelkiismereti- és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására. A gyermeknek joga van a szülő felügyeleti joga megszűnése esetén is származása, vér szerinti családja megismeréséhez. Joga van ahhoz, hogy véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. Joga van ahhoz, hogy jogait minden megkülönböztetés nélkül biztosítsák számára. 30 A Csjt. 46. -a szerint az örökbefogadás a gyermek érdekében jön létre, akinek nevelésre, családi környezetre van szüksége. Az örökbefogadás tehát kifejezetten a gyermek érdekét kell, hogy szolgálja. A Gyermek Jogairól szóló 1989-es New York-i Egyezmény az első átfogó nemzetközi egyezmény, amely a gyermekek jogaival és védelmével foglalkozik. Az Egyezmény 21. cikke előírja, hogy a részes államok gondoskodjanak arról, hogy a gyermek örökbefogadását csak az illetékes hatóságok 29 https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410000/420001/orokbefogadas20091202.html?ugy=orokbef ogfelt20100128.html#topicissue 30 dr. Deli Judit Kinek az érdeke? Az örökbefogadás feltételeivel kapcsolatos szabályozás változásai, Család, gyermek, ifjúság 2006. (15. évf.) 1. szám, 31. oldal 14

engedélyezzék. A szülő hozzájárulása nélkül történő állami tartós nevelésbe vétel, illetve az örökbeadás súlyos beavatkozás a vér szerinti szülők családi életébe. 31 A gyermek érdekét szolgálja, hogy róluk ne nélkülük szülessen döntés az örökbefogadás kérdésében. A Csjt. 1995. évi módosítása óta az örökbefogadáshoz a 14. életévét betöltött gyermek hozzájárulása szükséges. A 14 év alatti, de ítélőképessége birtokában lévő gyermeket is meg kell hallgatni, aki életkorának, értelmi és érzelmi fejlettségének megfelelően képes az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát megérteni. 32 A gyermeknek ismernie és értenie kell saját élettörténetét, mert a származás ismerete fontos az identitás és az önértékelés szempontjából. Fontos, hogy az örökbefogadandó gyermeket is felkészíteni az új családba kerülésre. Nagy jelentősége van az úgynevezett élettörténeti könyvek használatának, amely tartalmazza a születés körülményeit, fényképeket, a nevelésbe vétel okait, körülményeit. 33 Sok esetben találkozik az örökbefogadók motivációja a gyermek érdekével, de sok esetben attól elválik. A legáltalánosabb indokként fogalmazódik meg az, hogy mivel nincs gyerekük, vagy nem lehet több gyermekük, a gyermek utáni vágyukat örökbefogadás útján teljesítsék. Ez találkozik a gyermek érdekével. Alternatívát jelent, amikor az örökbe fogadni szándékozó személyek meghalt gyermekük helyett kívánnak valakit örökbe fogadni. Gyakran azonban a gyermekben a meghalt gyermekük emlékét keresik, ezért indokoltabb elkerülni az ilyen örökbefogadást. Felmerülhet motivációként, hogy nevelőszülőként a nevelésbe vett gyermeket kívánják örökbe fogadni, mely indok is találkozik a gyermek érdekével. Vannak olyan motivációk is, amikor a házastársak a közöttük megromlott kapcsolatot kívánják helyreállítani azzal, hogy örökbefogadott gyermeket hoznak a családba. A gyakorlat azt mutatja, hogy a házasság felbontása után tehernek érzik a gyermeket és nem kívánnak vele kapcsolatot tartani. 31 A családjogi törvény magyarázata KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 771-772. oldal 32 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 42. oldal 33 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 42-43.. oldal 15

Az örökbefogadás indoka lehet az is, ha valaki egyedülállóként vágyik szülői szerepre, vagy ha a saját gyermeküket már felnevelő idősebb házaspár szeretne még gyermekről gondoskodni. Mindkét indok megfelelő a gyermek érdekeinek. Az örökbefogadók reális kívánsága előmozdíthatja a szülő-gyermeki kapcsolat kialakítását. 34 Az örökbefogadott gyermeket illetően különbséget kell tenni a születés után röviddel örökbeadott, vagy esetleg azonnal, nyílt örökbeadással örökbe adott, és az esetleg éveket intézeti ellátásban töltött gyermekek között. A két-három, esetleg több éves intézményes ellátás a patológiás kötődés révén változó személyek, munkarendfüggő személy, attitűdváltozások, az érzelmi befektetés hiánya olyan kóros érzelmi, indulati regulációt hoz létre, amely később megnehezíti az örökbefogadott gyermek számára a saját helyzetével való megbirkózást. Akit szülei elhagytak, intézeti ellátásba kényszerült, stigmát szenved el. A stigmával való birkózás meghaladja a gyermek erejét, oldása az örökbefogadó család feladata. A serdülőkorú örökbefogadott gyermek törvényszerűen érdeklődik múltja, vér szerinti szülei után. 1994-ben örökbefogadó szülő csoportot indítottak el a budapesti Vadaskert Kórházban. A csoportüléseken foglalkoztatta a szülőket a mit, mikor, hogyan kérdése. Az egyik család elmesélte, hogy hitelesen mertek válaszolni a 13 éves örökbefogadott fiuk Hol születtem? kérdésére. Elmondták, hogy Tökölön, egy börtönben, és elmondták mindazt, amit az anyáról tudtak. A fiú később látni akarta a börtönt, hármasban elutaztak és megnézték. Saját beszámolójuk szerint nem volt könnyű egyiküknek sem. Később meglátogatták a csecsemőotthont is, helyreállítva az örökbefogadás előtti és utáni évek törését. A csoportmunka segítségével a szülők jobban kezdték érteni saját magukat és gyermekeiket. A tabuk, titkok felfedésével a családon belüli hiteles kommunikáció létrejött. 35 34 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 43-44.. oldal 35 Kardos Ilona Örökbefogadók és örökbefogadottak, beszámoló egy örökbefogadó szülőcsoportról, Család, gyermek, ifjúság 2002. (11. évf.) 2. szám, 24-26. oldal 16

Megnevezés 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Örökbe fogadásra 989 1078 1140 1338 1354 1114 1184 1469 1656 1708 alkalmas Örökbe fogadható 2764 2764 2394 2369 2321 2327 2161 2036 2191 2003 gyermekek száma ebből fogyatékos 380 548 538 614 691 782 649 3 év alatti 166 156 139 113 10 év feletti 1349 1192 1423 1307 1. táblázat: Gyermekvédelmi statisztikai tájékoztató 2007, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest 2009 A gyermekek életkor, nemek szerinti megoszlása: lány fiú összes 0-1 év közötti 3 6 9 1-2 év közötti 11 16 27 2-3 év közötti 10 14 24 3-4 év közötti 7 6 13 4-5 év közötti 6 5 11 5-6 év közötti 4 5 9 6-7 év közötti 4 5 9 7-8 év közötti 2 2 4 8-9 év közötti 3 3 9-10 év közötti 1 1 10-11 év közötti 1 1 12-13 év közötti 2 1 3 15-16 év közötti 2 2 összes 55 61 116 2. táblázat: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderid=16503 17

Andrási Júlia gyermekvédelmi szakember több éve végez vizsgálatokat az örökbefogadásból gyermekvédelmi gondoskodásba került gyermekek helyzetére vonatkozóan. Az Evangélikus folyóiratban megjelent cikkében esettanulmányok olvashatók. A kiválasztás problémáiról, amikor a gyermeket nem megfelelő helyre fogadják örökbe. Egy esetet szeretnék kiemelni. Emília, egy roma származású kislány, kilenc hónapos korában került örökbe fogadó családjába. Örökbe fogadó apja roma származású volt, örökbe fogadó anyja nem, de közösen döntöttek úgy, hogy nem számít a kislány cigány származása. Hat éves korában a szülei elváltak, és Emília anyjánál nyert elhelyezést. Ettől kezdve apja teljesen eltűnt örökbe fogadott gyermeke életéből. A kislányt 12 éves korában anyja újra intézetbe adta, úgy döntött nem kívánja többé családjában látni őt. A szakértői vizsgálat kiderítette, hogy a kislány nem tudott örökbefogadásának tényéről, több probléma jelentkezett az örökbefogadás után: válás, egyik örökbe fogadó szülő eltűnése, munkanélküliség. Mégis a legjelentősebb az elfogadás. Az örökbe fogadható gyermekek származását nem lehet nyilvántartani. A gyakorlatban viszont a szakemberek nem így gondolják. Roma származású gyermeket olyan örökbe fogadó szülőnek nem szabad ajánlani, aki nem kész cigány kiskorú örökbefogadására, a vegyes házasságok esetében mindenképpen alaposan meg kell vizsgálni mindkét szülő motivációját. 36 Vannak olyan rizikótényezők, amelyek problémássá tehetik az örökbefogadásokat. A gyermek életkora és neme lényegesnek látszik. Mentális vagy komoly testi betegség szintén erősen veszélyeztető tényező. Különösen nehéz a helyzet, ha a betegség csak a gyermek örökbefogadása után alakul ki. 37 2.2 A vérszerinti szülő Az örökbefogadás témakörében kulcsfontosságú lélektani fogalom a veszteség, és annak szerepe az örökbe fogadó családok életében. Veszteséget él át a vér szerinti szülő, mikor örökbe adja gyermekét, veszteség éri a gyermeket, akiről anyja lemond és születése pillanatától, vagy vele való rövidebb-hosszabb, sok esetben megszakított 36 Andrási Júlia Az örökbefogadás, amikor nem végleges sorsrendezés, Evangélikus folyóirat 2011. (17. évf.) 1. szám, 53-54. oldal 37 Andrási Júlia Az örökbefogadás, amikor nem végleges sorsrendezés, Evangélikus folyóirat 2011. (17. évf.) 1. szám, 56. oldal 18

együttléteket követően őt nélkülözni kénytelen, és veszteség éri az örökbe fogadó szülőt is, hogy nem született gyermeke. Az örökbe adó anyákat a felmérések szerint sok esetben előítélet, elutasítás övezi, a megkérdezett örökbefogadók egy része így nyilatkozik a vér szerinti szülőkről: Ilyen tettre nem lehet mentség. Nem is ember az ilyen, aki el tudja dobni gyerekét. Önző dolog nem védekezni. Hol van az ilyen embernek a felelősségtudata. Elképzelhetetlennek tartom, hogy juthat valaki ilyen döntésre. Nem kéne engedni, hogy találkozzon vér szerinti anyjával az örökbe fogadott gyerek, csak összetörné a lelkét. A megkérdezett örökbefogadók másik része megértőbb. Ilyeneket mondanak: Nehéz helyzetben lehetett, hogy meg kellett tennie ezt a lépést. Lehet, hogy intézetben nevelkedett, nem volt hová vinnie gyerekét. Szociális problémái lehettek. Önzetlen volt, hogy kihordta, és nem elvetette a gyermeket. Végül is az örökbeadással gondoskodott gyermekéről. Nem volt, aki segítsen neki a bajban. Valójában az örökbeadók többsége olyan szülő, akinek pszicho szociális helyzete, pszichés állapota, életkora, anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy önmagán kívül másról is gondoskodjon, nem áll mögötte olyan család, amelyhez szükség esetén támogató segítségért fordulhatna. Többen maguk is állami gondoskodásban nőttek fel, nem rendelkeznek a problémák megoldásához szükséges családi mintával, megküzdő stratégiával. 38 Az örökbefogadáshoz főszabályként a gyermek szüleinek hozzájárulása szükséges, és csak kivételes esetekben lehet eltekinteni attól. Ezek a következők: ha a bíróság megszüntette a szülők szülői felügyeletét, ha a gyámhatóság az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbe fogadhatónak nyilvánította, ha a szülő gyermekét inkubátorba helyezte, és hat hétig nem jelentkezik érte, ha a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy cselekvőképtelen 38 Korbuly Ágnes - Más e az örökbe fogadott gyerek a vér szerinti családban nevelkedő társaihoz képest?, Család, gyermek, ifjúság 2006. (15. évf.) 1. szám, 17-18. oldal 19