Miskolci Egyetem Állam - és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék SZAKDOLGOZAT

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam - és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék SZAKDOLGOZAT Örökbefogadás elméleti és gyakorlati kérdései nyílt örökbefogadás esetén Theoretical and practical issues of adoption in the case of open adoption Konzulens: Dr. Heinerné dr. Barzó Tímea Egyetemi docens Készítette: Fegyveres Andrea Jogász szak, levelező tagozat 2018

2 University of Miskolc Faculty of Law Institute of Civilistics Department of Civil Law THESIS Örökbefogadás elméleti és gyakorlati kérdései nyílt örökbefogadás esetén Theoretical and practical issues of adoption in the case of open adoption Advisor: Dr. Heinerné dr. Barzó Tímea Associate Professor Written by: Andrea Fegyveres Law Programme, correspondence training 2018

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Örökbefogadás rövid áttekintése Az örökbefogadás jogszabályi változása Örökbefogadás típusai Örökbefogadás szereplői A gyermek A vérszerinti szülő Az örökbefogadó szülők A nevelőszülő által történő örökbefogadás A nem házaspárként történő örökbefogadás Örökbefogadás alkalmasságának megállapítása Örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító eljárás Az örökbefogadás engedélyezésével kapcsolatos eljárás Nyílt örökbefogadás speciális szabályai Közvetítő szervezetek szerepe Utánkövetés Örökbefogadás joghatásai Gyermek jogállása Gyermek névviselése Örökbefogadás hatása az öröklésre Örökbefogadás hatálytalanná válása, megszűnése, vérségi származáshoz fűződő jog Befejezés Irodalomjegyzék Jogszabályjegyzék... 68

4 1. Bevezetés Az örökbefogadás a világon mindenütt izgalmas és ellentmondásos probléma. A második világháborút követően a jóléti politika, a juttatások, a családgondozás és a házasságon kívüli születés stigmájának fokozatos csökkenése eredményeképpen az anyák szerencsére alig mondanak le megszületett gyerekeikről, másrészt a korszerű fogamzásgátlás széleskörű elterjedésével egyre kevesebb a nem kívánt gyermek. Ugyanakkor sok olyan házaspár, pár, egyedülálló személy van, aki valamilyen okból úgy érzi, sajátjaként szeretne gyermeket nevelni, akkor is, ha nem tud gyermeket nemzeni, világra hozni ő maga, vagy valamely más okból ez nem megoldható. A gyerek utáni vágy részben biológiai, részben nagyon is társadalmi meghatározottságú. Paradox módon a jólét és a fogyasztás kiteljesedésével arányosan csökken a gyerekek száma, és a gyerekszámot az adott kultúra, a népesedési helyzet, illetve az elvárások is nagymértékben alakítják. Magyarországon az örökbefogadásról, az örökbe adható gyerekekről keveset tud a közvélemény, és azt is többnyire tévesen annak ellenére, hogy az örökbefogadás látszólag örökzöld téma. Senki nem hall arról szívesen, hogy ahhoz, hogy örökbe adható gyermekek legyenek, szükség van azokra az anyákra, akik közmegvetés tárgyaként lemondanak a gyerekükről, vagy éppen azért esnek teherbe, hogy másnak megszüljék az örökbe fogadható gyereket. Ha valóban a gyerek szempontjait tekintjük mérvadóknak, akkor kérdés, hogy azt az energiát, amit az örökbefogadás elősegítésére fordítunk, miért nem irányítjuk a megszületett gyerekek szüleinek támogatására, gondozására. Másrészről miközben a gyerekeknek a legjobbat akarjuk, sokan azt vélelmezik, hogy az, hogy valakinek nem születhet saját gyereke, de szeretne egyet, automatikusan alkalmassá teszi őt az örökbefogadásra. A tapasztalat ezzel szemben az, hogy a gyerek utáni gyakran tisztázatlan eredetű és természetű vágy torzítja a személyiséget, de legalábbis teljesen eltakarja azokat a kételyeket, ellenérveket, amelyek segítenének annak felmérésében, hogy mi történik azt követően azon túl, hogy meglesz a kívánt gyerek. Többnyire az örökbefogadók (és környezetük) nincsenek felkészülve arra, hogy milyen nagy a különbség a saját és az örökbefogadott gyerek között. Az örökbefogadás folyamatát a kívülállók túl bonyolultnak, átláthatatlannak kicsit misztikusnak találják, mintha nemcsak az örökbefogadás egyik fajtája, hanem maga az örökbefogadás folyamata is titkos lenne. 2

5 A nyílt örökbefogadás kapcsán az örökbefogadó nemcsak gyermeket kap, de lehetősége van megismerni a gyermek szűkebb és tágabb családját, megismerni azon körülményeket ahonnan jött, tisztába lehet a gyermek által hordozott genetikai adottságokkal. Az örökbeadó szülő megismerheti az örökbefogadó szülőt, tudja hova kerül a gyermeke. Elmondható, hogy az örökbefogadásnak talán ez a leghumánusabb módja, hiszen ahogyan az a fentebb leírtakból is kiderül, mindkét fél számára nehéz döntés születik. Aki örökbe ad sem könnyen hozza meg ezt a számára fájdalmas, de valamilyen okból szükséges döntést, s aki örökbe fogad is átmegy azon a nehéz folyamaton aminek a végén el kell fogadnia, hogy természetes úton nem képes gyermeket világra hozni, se ezen folyamat végén dönt, úgy, hogy más gyermekét kívánja felnevelni sajátjaként. Maga az örökbefogadási eljárás bonyolult. A bonyolultsága egyrészt véd, másrészt akadályoz. Véd - hiszen a gyermek, aki már egyszer kénytelen a legrosszabbat elszenvedni védelemre szorul, s nem mindegy milyen környezetbe, milyen szülőkhöz kerül, ugyanakkor akadályoz is, akadályozza, hogy a gyerek minél előbb családba kerülhessen. Kinek áll érdekében ez a bonyolult eljárás? Kit véd, és miért? Milyen érdekeket szolgál, és ki kell e szolgálnia, ki tudja e szolgálni az örökbefogadási eljárás szereplőinek valamennyi jogos vagy jogosnak vélt érdekét? Statisztikai adatok szerint az örökbe fogadni szándékozók éves szinten 30%-ban nyílt örökbefogadási eljárás során fogadják családjaikba a gyermekeket. A nyílt örökbefogadás megítélése mindig viták sorozatát indítja el, vannak, akik szerint súlyos hiba mások szerint már régóta megérett az elfogadásra. Több tanulmány született a nyílt örökbefogadás előnyeiről. A tanulmányok kiindulópontja, hogy a gyermeknek meg kell ismernie titkát tisztában kell lennie azzal, hogy nem a vér szerinti családjában nevelkedik és a személyiségfejlődése szempontjából fontos tudnia honnan jött. Ahhoz, hogy valaki (akár titkos akár nyílt) örökbefogadó lehessen meg kell szereznie a jogerős határozatot miszerint alkalmas gyermek örökbefogadására. Dolgozatomban magát az örökbefogadási eljárást és ezen belül az örökbefogadás nyílt módját a nyílt örökbefogadást vizsgálom meg részletesebben a hatályos magyar jogszabályok tükrében. 3

6 2. Örökbefogadás rövid áttekintése Mielőtt részletesebben ismertetném az örökbefogadást és azon belül a nyílt örökbefogadásra jellemző szabályozásokat, röviden nézzük át mit jelentett az örökbefogadás a 20. század előtti Magyarországon, némi ókori és római kitekintővel. Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy az örökbefogadás intézménye egyidős a magántulajdonon, a monogám családon, illetve az írásban rögzített jogrendszeren alapuló európai civilizációval. Az ókori görög városállamokból és a római birodalomból éppúgy fennmaradtak az adoptáció emlékei, mint a közép- és újkori keresztény társadalmakból. A modernizáció századi folyamata azonban éles választóvonalat húzott a régen és a ma közé a fogalom tartalmában. Az örökbefogadás tekintetében a különbség a hagyományos és a modern társadalom között leginkább annak céljaiban és motivációjában ragadható meg. 1 Bár a részletek változtak az idők folyamán, az örökbefogadás lényege a polgári kor előtt ugyanaz volt: az egyenes ági leszármazottal nem rendelkezők elsősorban törvényes örökösről kívántak gondoskodni, hogy biztosítsák a család nevének fennmaradását, és rendezzék vagyonuk sorsát a haláluk utáni időre. Az örökbefogadás tehát elsősorban öröklési jellegű szerződés (örökössé fogadás), azaz vagyonjogi, nem pedig családjogi aktus volt a régi jogfelfogás szerint. Az ókori népek nagy részénél az elhagyott gyermekek sorsát a célszerűség határozta meg. Jelentős szerepet játszhatott a nemzetségek és a vagyonos családfők közötti harcban, hiszen ha nem volt az örökhagyónak gyermeke, akkor a nemzetség örökölt. A római jog az örökbefogadás két formáját ismerte - az arrogatiot és az adoptiot, azaz vagy egy önjogú személy, vagy valamely családfő hatalma alatt álló személy örökbefogadását amely elsődlegesen azt a célt szolgálta, hogy atyai hatalom, vagyis "patria potestas" keletkezzen (Utolsó lekérdezés: ) 2 Katonáné Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó, Budapest 1999, 32. o. 4

7 Magyarországon már Werbőczy István 16. század eleji joggyűjteménye, a Hármaskönyv is foglalkozott az örökbefogadás szabályozásával a nemesség magánjogi viszonyai kapcsán. (A gyermekké fogadás mellett egyébként testvérré fogadásról is rendelkezett.) Werbőczy főleg a nemessé válás egyik lehetséges módjaként tárgyalta az örökbefogadást: ha ugyanis nemes nem nemest fogadott örökbe, azt a majdan megöröklendő birtok nemessé tette. Igaz, ehhez királyi megerősítést is kellett szerezni, ugyanúgy, mint ha a család főnemesi (grófi, bárói) címét akarták megmenteni. Magyarországon az örökbefogadás tartalma és célja jelentős változáson ment keresztül. Az örökbefogadással először Werbőczy Hármaskönyve foglalkozott. Itt még hangsúlyt kap annak vagyonjogi jellege, de emellett teret kaptak olyan szempontok is, mint a fiú utód biztosítása, a család kihalásának megakadályozása, nevek, rangok továbbvitelének lehetősége. Megengedett a kiskorúak és a nagykorúak örökbefogadása. 3 Az örökössé fogadás -nak természetesen csak azokban a rétegekben volt értelme, ahol jelentős javakkal rendelkeztek. A nemesi földbirtok az ősiség értelmében valójában a családé, nemzetségé volt, nem az egyéné. Ha valaki gyermektelenül halt meg, akkor azt az atyafiság örökölte, a jog által meghatározott rendben végrendelkezni az örökölt családi birtokról nem lehetett. Az örökbefogadás volt az egyetlen módja, hogy mégis a birtokos személyes akarata érvényesüljön a halál után. Általában persze maga a birtokos is a családjában akarta tartani a birtokot, ezért leggyakrabban a rokonok közül választott örököst: például valamelyik testvére fiát fogadta örökbe. Mivel az örökössé fogadás célja nem a gyerek felnevelésének biztosítása, illetve valamely érzelmi hiányérzet kielégítése volt, így nem kellett, hogy a gyermek árva vagy elhagyott legyen. Sőt, a jogi aktus következtében nem is feltétlenül került át az örökbe fogadó családjába. A magyar jogrend egészen az 1952-es családjogi törvényig ismerte az adoptio minus plenat formulát, azaz a szülői felügyeleti jog átszállása nélküli örökbefogadást. 4 A feudális és kapitalista jogrendben az öröklési szerződésből fejlődött ki az örökbefogadás. Itt a cél az volt, hogy az örökbefogadást ne ismerjék el, azért hogy a vagyon a vérszerinti családban maradjon. Az örökbefogadás döntően vagyoni céljai 3 Weiss Emilia Az örökbefogadás néhány társadalmi és jogi kérdése, Magyar Tudomány, szám, 181. o. 4 (utolsó lekérdezés: ) 5

8 mellett a nemzetség, majd a család fennmaradásának, a családi név átruházásának eszköze is lett. 5 A fogalom mai tartalmától szintén idegen, hogy a majdani örökösként örökbefogadott akár felnőtt is lehetett. Fiú utód nélküli nagybirtokosok a csak fiágon öröklődő birtokokat vagy a lányuk fiúsításával őrizték meg leszármazottaik számára (királyi engedélyt szereztek lányuk öröklésére), vagy örökbe fogadták a vejüket. A birtokos nemesség esetében egyébként nemcsak a rokonság volt ellenérdekelt az örökbefogadással szemben, hanem a királyi kincstár is: törvényes örökös híján ugyanis a birtok arra háramlott volna. Sőt, nem örült az örökös-fogadásnak az egyház sem, mivel a gyermektelenek végrendeletükben gyakran igen bőkezűen hagyatkoztak kegyes célokra. A Tripartitum VIII. valamint a LXVI. címe a következőképpen szabályozzák ezt a jogintézményt: Továbbá, még más módon is lesznek nemesek, ugyanis örökbefogadás útján; midőn tudniillik a főurak vagy nemesek valamelyike egy paraszti állapotú vagy nem nemes személyt örökbe fogad, s javainak örökösévé és a maga jogutódává tesz; s ha azután az örökbefogadáshoz királyi jóváhagyás is járúl, végül pedig a jószágba való törvényszerű igtatás is megtörtént, (mivel az örökbefogadás, éppen úgy, mint a fiúsítás, a királyi jóváhagyás mellett jószágadomány erejével bír): akkor az a nem nemes, valamint gyermekei is, valóságos nemeseknek tekintetnek. 6 Azoknál a társadalmi rétegeknél, ahol a család, illetve a háztartás a termelőmunka kereteként is szolgált parasztok és iparosok a gyermeknek munkaerőként is fontos szerepe volt, s ez a szempont természetesen érvényesült az örökbefogadással kapcsolatban is. Gyermek hiányában ők is elsősorban a közeli rokonság körében kerestek örökbefogadásra alkalmas fiút. Leggyakrabban többgyermekes testvéreiktől választottak egyet, leginkább a legfiatalabbat. Alkalmas rokongyerek híján számításba jöhetett árva, a századfordulótól az állami gyermekmenhelyek alapításától kezdve lelencházi gyerek is. Általában egészen fiatal gyermeket hoztak el a menhelyről, s ha 5 Katonáné Pehr Werbőczy István: Tripartitum (A dicsőséges magyar királyság szokásjogának hármaskönyve), Téka Könyvkiadó, Budapest1990, o. 6

9 megszerették, örökbe is fogadták. Voltak jobb módú családok, ahol a munkáskéz biztosítása céljából 2-3 gyereket is örökbe fogadtak. Különösen gyakori volt az örökbefogadás a belterjes, munkaerő - igényes gazdálkodást folytató falvakban, például a dél-alföldi dohányosoknál és zöldségkertészeknél. A tanyai gazdálkodásban is előnyt jelentette a családbeli több olcsó munkaerő, amely az örökség vagy legalább a kiházasítás reményében szorgalmas munkával gyarapította a családi vagyont. A nagyobb gazdák már az örökbefogadás alkalmával ráírattak a gyerekre valamilyen birtokrészt, a kevésbé tehetősek pedig egy öltözet ruhával vagy kisebb használati tárggyal ajándékozták meg. A nagyobbacska legények esetleg ki is kötötték az örökbefogadás feltételéül, hogy előzőleg földet írassanak rájuk, nehogy hiába essen a munkájuk. A 20. század elejétől a paraszti világban a tehetős gazdáknál akkor is előfordult örökbefogadás, ha voltak gyermekeik. Ilyenkor az örökbefogadott nem egész örökös volt, azaz nem számíthatott egyenlő örökösödésre. Őt munkája fejében fölnevelték, kiházasították és az induláshoz adtak neki valamit a vagyonból is. A parasztság körében csak a teljes jogú örökbefogadást ismerték, azaz a gyermek bekerült a családba, új apja, akinek a nevét, sőt még a ragadványnevét is viselte, a teljes atyai hatalmat gyakorolta felette. Helyzete a családon belül ugyanaz volt, mint a vér szerinti gyermeké. Neve sokfelé örökös gyerek volt, ami utalt az örökbefogadás régebbi tartalmára. 7 Az örökbefogadás egy további célja lehet, a házasságon kívül született gyermek törvényesítése, a gyermek családi jogállásának az apa részéről ezen az úton való rendezése. Az örökbefogadás szolgálhatja a családi név továbbvitelét, irányulhat az örökbefogadó állampolgárságának megszerzésére, s lehetnek más céljai is. Ilyen célja lehetett az örökbefogadásnak ingyen munkaerő szerzése, ami adott esetben, különösen a kiskorú örökbefogadott munkaerejének kizsákmányolásához is vezethetett. Már e korban hangsúlyozták mindenütt, ahol kiskorúak örökbe fogadhatóak voltak, hogy az 7 (utolsó lekérdezés: ) 7

10 örökbefogadásnak a kiskorú érdekét kell szolgálnia, és ezt az örökbefogadási eljárás során vizsgálják Az örökbefogadás jogszabályi változása Az első jelentős törvény hazánkban az évi XX. törvénycikk a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről. E jogi dokumentum kimondta, hogy az atyai hatalom átszáll az örökbefogadó szülőre. A gyámtörvény külön rendelkezett a nő általi örökbefogadásról. A nagykorúak között létrejött szerződést a gyámhatóság hagyta jóvá. Az igazságügyi miniszter megerősítésére is szükség volt az örökbefogadási szerződés érvényességéhez. A kiskorúak örökbefogadásának két formája volt ismert: az adoptio plena a szülői felügyeletnek az örökbefogadókra való átszállása és az adoptio minus plena a szülői felügyeleti jognak a vér szerinti szülőknél hagyása. A főváros gyámhatósági feladatait a Budapest Székesfőváros Árvaszéke látta el. Az árvaszék 1877-ig a tanács keretében működött, majd az XX. tc. megszületésével függetlenítették tőle. Az Árvaszék feladata volt többek között az örökbefogadási szerződések jóváhagyása, a 18. életévüket betöltöttek nagykorúvá nyilvánítása, a 20 évesnél fiatalabb kiskorúak házasságkötésének engedélyezése. Az örökbefogadás jogintézményének terén jelentős változást az évi IV. törvény (a házasságról, családról és a gyámságról) hozott. A Csjt. az örökbefogadás céljának a rokoni és családi kapcsolat létesítését hangsúlyozta az örökbefogadott és az örökbefogadó között illetve családi kapcsolat biztosítását kiskorú személy részére, akinek szülei nem élnek vagy azt megfelelően nevelni nem képesek. Az eddigiekkel ellentétben kizárta a nagykorú személy örökbefogadásának lehetőségét az örökbefogadás céljára hivatkozással, miszerint az örökbefogadás célja a családi nevelés. Áttörést a témában a Csjt évi 12 törvényerejű rendelete hozott. E szerint rokoni kapcsolat jön létre az örökbefogadó rokonai és az örökbefogadott között. Az évi 12 törvényerejű rendelet megszületése előtt rokoni kapcsolat csak az örökbefogadó és az örökbefogadott illetve annak leszármazói között jött létre. 8 Csiky Ottó Filó Erika Magyar családjog 2. átdolgozott kiadás, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., 2003, 204. o. 8

11 Az évi módosítás alapján a gyámhatóság a szülő hozzájárulása nélkül is engedélyezhette a gyermek örökbefogadását. Az évi XV. törvény a családjogi törvénymódosításáról az évi IV. törvény ában további változtatásokat hozott. A titkos örökbefogadások körét kibővítette az örökbe fogadhatónak nyilvánítás jogintézményével. Elismeri, hogy a külföldre történő örökbefogadása családból kiemelt gyermekek számára is csak másodlagos eszköz lehet, ha származási országában nem helyezhető el a helyettesítő családban vagy gyermekintézményben. 9 A Csjt.-t az 1995 évi törvény újból módosította, ezen módosítás alapján a szabályozásba bekerül a külföldről történő örökbefogadás. E mellett még egy fontos elem jelenik meg a szabályozásban: az örökbefogadás nem sértheti sem a kiskorúérdekét sem a közérdeket. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (Gyvt.) szintén több vonatkozásban módosította a Csjt.-t. A módosítás két alapvető eleme, a vérségi kapcsolattal azonos értékű kötelék jön létre az örökbefogadott és az örökbefogadó között, annak minden család és öröklésjogi vonatkozásával együtt. Másrészt, az örökbefogadott családi nevelésének biztosítása kapott nagy hangsúlyt. Az örökbefogadott az örökbefogadó gyermekének vér szerinti jogállásába lép. Az örökbefogadott gyermek így ugyanazokkal a jogokkal bír mint a vér szerinti gyermek. Az örökbefogadott az örökbefogadó vér szerinti gyermekével testvéri viszonyba kerül, erre tekintettel az örökbefogadással járó rokoni kapcsolat a vér szerinti gyermekkel azonos törvényes öröklési kapcsolatot hoz létre. A gyermekek jogainak szabályozását biztosítani kívánó jogalkotás jelentős állomása volt a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban elfogadott 1989-es egyezmény. Magyarországon évi LXIV. törvény hirdette ki. Az örökbefogadhatóság gyorsítása érdekében illetve a sokszor visszaélésre is okot adó kapcsolattartás szabályozására szintén jelentős törvényi szabályozást jelentett e évi IX. törvény módosítása, mely alapján a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló törvény 34..-a a következőkkel egészült ki: 9 Katonáné Pehr 1999, 37. o. 9

12 Az örökbefogadhatónak nyilvánítás szempontjából [Csjt. 48/A. (1)bek.] nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak a levélírás, telefonhívás, illetve csomagküldés, továbbá az évenkénti egy-két látogatás. A kapcsolattartás formájának és gyakoriságának elbírálása során a gyámhatóságnak mérlegelnie kell a szülő körülményeit is. Jelentős változást hozott a évi V. törvény az új Polgári törvénykönyv, mely kihirdetésével új módosításokat hozott az örökbefogadás terén. Az örökbefogadás elsődleges célja ma világviszonylatban az, hogy új családot, új családi otthont és új családi jogállást is biztosítson olyan gyermekeknek, akiknek nincsenek szüleik, vagy ha vannak, valamilyen oknál fogva nem képesek gyermekeik felnevelésére, vagy nem akarják ezt a feladatot vállalni Katonáné Pehr , 37. o. 10

13 3. Örökbefogadás típusai 1. Aszerint, hogy kik között jön létre az örökbefogadás, megkülönböztetünk: Mostohaszülői (a házastárs új házastársa általi) és más, családon belüli ún. rokoni örökbefogadást; "idegen gyermekre" irányuló örökbefogadást. A mostohaszülői és a más, családon belüli, rokoni örökbefogadás sajátossága az "idegen gyermek" örökbefogadásával szemben, hogy az előbbi esetben az örökbefogadott nem kerül idegen családi környezetbe, nem kell ismeretlen családba beilleszkednie. Döntően csecsemőkorú vagy más igen alacsony életkorú gyermekre vonatkozik. A nagyszülői örökbefogadásnak csak a nagyszülő magas életkora lehet az esetleges korlátja Aszerint, hogy a vérszerinti szülő(k) és az örökbefogadó szülő(k) ismerik-e, ismerhetik-e egymást vagy nem, megkülönböztetünk: Titkos örökbefogadást Titkos az örökbefogadás, ha a vér szerinti szülő olyan módon járul hozzá gyermeke örökbefogadásához, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri, vagy ha a szülő hozzájárulására e törvény szerint nincs szükség. A hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek születése előtt is meg lehet tenni. 12 Jelenlegi hatályos jogunk szerint titkos a gyámság alatt álló tartós nevelésbe vett, valamint az örökbefogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelésbe vett gyermek örökbefogadása, ha a szülői felügyeleti jogot a bíróság megszüntette, valamint a vérszerinti szülő gyermeke ismeretlen személy által történő örökbefogadásához hozzájárult. Titkos örökbeadás esetén, ma Magyarországon kizárólag a megyei és fővárosi TEGYESZ-ek járhatnak el. Az örökbefogadó család kiválasztása és a gyermek átadása nekik titkosan, tehát a vérszerinti szülők tudta nélkül történik. Vagyis titkos örökbefogadás esetén a szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg. Titkos örökbefogadás esetén a szülő az örökbefogadásról nem kap értesítést és az örökbefogadásról hozott határozat ellen jogorvoslattal nem élhet. 11 Weiss Emilia o évi V. törvény 11

14 Titkos örökbefogadás esetén a vér szerinti szülő és az örökbefogadó szülő egymás természetes személyazonosító adatairól nem kap tájékoztatást.13 Nyílt örökbefogadást Nyílt az örökbefogadás, ha a vér szerinti szülő meghatározott, általa ismert örökbefogadó tekintetében járul hozzá az örökbefogadáshoz. 14 Nyílt az az örökbefogadás, amelyben a vér szerinti szülő és az örökbe fogadó szülő megismerik egymást, tehát ismerik egymás adatait is, így a vérszerinti szülő tudja, hogy gyermeke az örökbefogadás révén hova kerül. A nyílt örökbeadás mellett döntő szülőknek közvetítőre van szükségük ahhoz, hogy gyermekük számára a megfelelő befogadó családot megtalálják. Ezzel ma Magyarországon hét civil szervezet és a TEGYESZ foglalkozik. 3. Végül aszerint, hogy az örökbefogadással az örökbefogadott csak az örökbefogadó szülőkkel kerül-e jogilag is értékelt rokoni kapcsolatba, vagy az örökbefogadói család egészében nyer családi és öröklési jogokat megkülönböztetünk: Egyszerű örökbefogadást Teljes örökbefogadást Egyszerű az örökbefogadás, ha az örökbefogadott csak az örökbefogadó szülőkkel kerül jogilag is értékelhető rokoni kapcsolatba. Teljes az örökbefogadás abban az esetben, ha az örökbefogadott az örökbefogadói család egészében nyer családi és öröklési jogokat. Az évi 12. törvényerejű rendelet hatálybalépéséig rokoni kapcsolat csak az örökbefogadó és az örökbefogadott, valamint annak leszármazói között jött létre. Az örökbefogadottnak az örökbefogadó rokonaival tehát nem keletkeztetett rokoni kapcsolatot. A Csjt évi szövegével szemben az évi 12. törvényerejű rendelet teljes rokoni kapcsolatot létesített az örökbefogadott és az örökbefogadó, valamint annak rokonai között abban az esetben, ha az örökbefogadást május 1. napja után engedélyezték. Jelenleg hatályos évi V. törvény értelmében az örökbefogadott az örökbefogadó és annak rokonai tekintetében az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. A házastársak közös gyermekének kell tekinteni azt, akit mindkét házastárs együttesen vagy külön örökbefogadott. Közös gyermekké fogadás az is, ha az egyik házastárs a évi V. törvény 4: évi V. törvény 12

15 másik házastárs gyermekét fogadja örökbe. Az örökbefogadás kihat az örökbefogadott leszármazóira. 15 Magyarországon évben 129 gyereket adtak külföldi örökbefogadó családoknak. Egyetlen esztendő alatt több mint negyedével nőtt a külföldi családok által örökbe fogadott magyar gyermekek száma. A hazai titkos örökbefogadások során tavaly már minden harmadik gyerek került külföldre derül ki a Magyar Nemzet által megismert adatokból. A szakember szerint a jelenségnek az az oka, hogy hazánkban mindenki csecsemőt szeretne örökbe fogadni, az óvodások, és főként az iskoláskorúak már szinte senkinek sem kellenek, ahogy a fogyatékkal élő gyermekek sem. Döbbenetesen alakulnak az utóbbi időszakban az örökbefogadási adatok hazánkban. Folyamatosan nő ugyanis azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek csak külföldön találnak családot. A kormányzati portálon szereplő statisztika szerint tavaly a titkos örökbefogadások során összesen 507 gyermeknek sikerült családot találni, közülük azonban 165-en külföldre kerültek. Ez azt jelenti, hogy a titkos örökbefogadások 33 százalékánál a gyermek elhagyja szülőhazáját, tehát minden harmadik örökbe fogadott magyar gyermek másik országban nevelkedik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egyébként ben még csupán 129-en kerültek külföldi családhoz, vagyis egyetlen esztendő alatt több mint negyedével nőtt a külföldi családok által örökbe fogadott gyermekek száma évi V. törvény 4: Forrás: (utolsó letöltés: ) 13

16 Örökbefogadási adatok a külföldre történő örökbefogadás tükrében 17 Év Engedélyezett örökbefogadás Gyermekvédelmi szakellátásban élt Szülő hozzájáruló nyilatkozata alapján engedélyezett Külföldi állampolgár számára engedélyezett Fogyatékossággal élő gyerek Az Egyezmény és az azzal összhangban álló törvényi szabályozás elsődleges célja, hogy a gyermek - amennyiben családban történő nevelkedése csak örökbeadás útján valósítható meg- örökbefogadására Magyarországon kerüljön sor, s csak akkor jöhet szóba a külföldi személy általi örökbefogadás, ha a gyermek belföldön nem adható örökbe. A gyermekvédelmi szakembereknek meg kell győződniük arról, hogy nincs a gyermek családjában vagy közösségében olyan személy, aki hajlandó őt felnevelni. Az elsődleges cél, hogy minden lehetséges szálat meg kell mozgatni, hogy a gyermek saját közösségében, országában maradhasson. Ennek érdekében korlátozza a törvény a gyermek külföldi örökbefogadásának lehetőségét. A korlátozás egyrészt abban nyilvánul meg, hogy a rokoni és házastársi örökbefogadástól eltekintve nem teszi lehetővé a gyermeknek külföldi állampolgár általi nyílt örökbefogadását, másrészt abban, hogy örökbefogadhatónak nyilvánított átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek titkos örökbefogadása is csak abban az esetben lehetséges, ha ezen gyermekek örökbefogadására Magyarországon nem kerülhet sor. A tapasztalatok azt 17 Magyar statisztikai évkönyv 2014, 107.o Forrás: (utolsó letöltés: ) 14

17 mutatják, hogy a külföldi örökbefogadások oka többnyire a gyermek életkora, testi vagy szellemi fogyatékossága, esetleg bőrszíne, ami miatt a magyarországi örökbefogadás lehetősége meghiúsul. ENSZ 1989es Gyermekjogi Egyezménye az első gyermekek jogait átfogóan rendező, széles körben ratifikált egyezmény, amelyet Magyarország 1991-ben illesztettbe jogrendjébe (1991. évi LXIV. törvény). Lefekteti az örökbefogadás jogszabályi kereteit és minimum követelményeit. Örökbefogadás elsősorban nemzetközi örökbefogadás esetén irányadó nemzetközi okirat a Hágai Örökbefogadási Egyezmény (1993), amelyet Magyarország szintén elfogadott (2005. évi LXXX törvény). Kiegészítéseként jött létre az Európa Tanács 1996-os Európai egyezmény a gyermekek jogainak gyakorlásáról, amelyet Magyarország nem ratifikált. 18 A évi LXXX. törvény kihirdette a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, május 29. napján kelt Egyezményt. A törvény keretében a gyermek külföldre történő örökbefogadására akkor van lehetőség, ha azt a gyermek teljes és harmonikus személyiségfejlődése megkívánja, hogy családi környezetben, a boldogság, a szeretet és a megértés légkörében nőjön föl, emlékeztetve, hogy minden államnak elsődleges jelleggel megfelelő intézkedéseket kell hoznia, hogy a gyermek eredeti családjának gondoskodása alatt maradhasson, elismerve, hogy a nemzetközi örökbefogadás az állandó család előnyét kínálhatja egy olyan gyermek számára, akinek nem lehet megfelelő családot találni abban az országban, ahonnan származik, meggyőződve annak szükségességéről, hogy intézkedésekkel kell biztosítani azt, hogy a nemzetközi örökbefogadások a gyermek mindenek feletti érdekeit szolgálják, alapvető jogaik tiszteletben tartásával. 19 A területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknál nyilvántartott örökbe fogadható gyermekek sok esetben fogyatékossággal, tartós betegséggel élnek, vagy egyszerűen csak túlkorosak az örökbe fogadható kisgyermekre vágyók szemében, hiszen közülük minden második gyermek már betöltötte a 10. életévét is. A gyermekek örökbefogadási esélyei nagyban függnek attól, hogy hároméves korukig találnak-e számukra megfelelő 18 (Utolsó lekérdezés: ) évi LXXX. törvény 15

18 örökbe fogadó családot. Mivel azonban az örökbe fogadható kiskorúak között a 3 évesnél fiatalabbak aránya csupán 4 7 százalék között mozog, és minden harmadik örökbefogadásra váró gyermek valamilyen fogyatékossággal él, akik felnevelése adott esetben speciális kezelést igényel (ezáltal felnevelésük költségesebb és megfelelő oktatási és egészségügyi intézmények hiánya miatt nem minden esetben megoldható), sokan nem vállalkoznak ilyen gyermekek vállalására, inkább további éveket várnak a számukra megfelelő kisgyermekre. 20 Az örökbe fogadható kiskorúak egy része nem a szakellátásból kerül örökbe fogadó szülőhöz, hanem egyenesen a kórházból hazavihetik a magára hagyott újszülöttet, de előfordul az is, hogy az egyik vér szerinti szülő új házastársa fogadja örökbe a gyermeket. Az örökbefogadások másik jelentős hányadánál a szülő hozzájáruló nyilatkozata alapján történik meg a jogi eljárás. Minden ötödik örökbe fogadott gyermek külföldi állampolgárokhoz (legnagyobb arányban Olaszországba) kerül Neményi Mária Takács Judit Örökbefogadás és diszkrimináció Magyarországon Esély 2015/2 76. o ben 188 esetben engedélyeztek örökbefogadást külföldi állampolgárok számára (KSH 2013). 16

19 4. Örökbefogadás szereplői 4.1 A gyermek Örökbefogadni csak olyan gyermeket lehet, akinek szülei nem élnek, vagy akit szülei megfelelően nevelni nem képesek. A szülők nevelésre való képtelensége adódhat a szülők hibájából vagy önhibájukon kívül. Abban az esetben, ha a szülők önhibájukon kívül eső okok miatt nem képesek gyermeküket családjukban nevelni a gyermekvédelmi rendszer hivatott segíteni annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet mihamarabb megszűnjön, s a gyermeket a családba mihamarabb vissza lehessen helyezni. Természetesen az örökbefogadás akkor tud megvalósulni, amennyiben ezen segítő folyamat eredménytelen, a gyermek átmeneti nevelésének megszüntetésére nincs remény. Ma Magyarországon ezer gyermek él. Ebből ezer gyermekvédelmi gondoskodásban. Tehát minden századik. A évi KSH adatok alapján az örökbefogadások évben a következőképpen alakultak: A családjukból kiemelt kiskorúak közül évek óta ( viszonylatában) átlagosan 2 ezer gyermeket tartanak nyilván örökbe fogadhatóként. Az örökbefogadásra alkalmas személyek száma ezt a számot soha nem érte el, és az év végén nyilvántartott örökbe fogadható gyermekek számát alig-alig csökkenti az évente lezajló örökbefogadások száma, hiszen szinte ugyanannyi gyermek kerül nyilvántartásba is. A területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknál nyilvántartott örökbe fogadható kisgyermekek sok esetben fogyatékossággal, tartós betegséggel élnek, vagy egyszerűen csak túlkorosok a kisgyermekre vágyók szemében, hiszen közülük minden második gyermek már betöltötte a 10. életévét is. A gyermekek örökbefogadási esélyei nagyban függnek attól, hogy hároméves korukig családra találnak-e. Az örökbe fogadható kiskorúak között a 3 évesnél fiatalabbak aránya 4 7 százalék között mozog. Minden harmadik örökbefogadásra váró gyermek valamilyen fogyatékossággal él. Az ő állapotuk speciális kezelést igényel és magasabb költséget is jelent, így sokan elvetik annak a lehetőségét, hogy ilyen gyermeket vállaljanak. Gondozásukhoz a családi háttér mellett szükség lenne megfelelő oktatási intézményhálózatra is, de ez főleg vidéken megoldatlan. Így az örökbefogadók inkább további éveket várnak a számukra megfelelő kisgyermekre. Az örökbe fogadható kiskorúak egy része nem a szakellátásból kerül örökbefogadó szülőhöz. A kisbabára vágyó családok szerencsés esetben rögtön a 17

20 kórházból hazavihetik a magára maradt újszülöttet, de előfordul az is, hogy az egyik vér szerinti szülő új házastársa fogadja örökbe a gyermeket. Az elmúlt több mint húsz évben az örökbefogadások mintegy felénél fordult elő, hogy az örökbefogadott gyermek szakellátásban élt korábban. Az örökbefogadások másik jelentős hányadánál a szülő hozzájáruló nyilatkozata alapján történt meg a jogi eljárás. Minden ötödik örökbefogadott gyermek külföldi állampolgárokhoz kerül. 22 A KSH 2015 évi adatai alapján: Az engedélyezett örökbefogadások száma összességében keveset változott az elmúlt tíz évben, az évente örökbe fogadható mintegy 2 ezer gyermek közül gyermeket fogadnak örökbe (2014-ben 784-et). Jól látszik, hogy az örökbe fogadható gyerekek száma és az örökbe fogadni kívánók száma között nagy a szakadék. 23 Örökbefogadások száma Év Titkos Nyílt Rokon, házastársi Összesen KSH adatait is a évről: A TEGYESZ által közvetített lezárult 527 örökbefogadások száma Ebből: megyén belül 328 Ebből: más megyében 65 Ebből nemzetközi 134 Ebből: Nyílt Forrás: (utolsó letöltés: )) 23 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (utolsó letöltés: ) 18

21 Az örökbefogadási eljárás kiindulópontja a gyermek. Az eljárás tehát azért indul el, mert a gyermek helyzete indokolja, és nem azért, mert valaki kifejezte azt az óhaját, hogy örökbe szeretne fogadni egy gyermeket. Az utóbbi időben nagyon sokat változott az örökbefogadás körüli felfogás és a gyermek helyzete ebben a folyamatban. Sokáig az örökbefogadás kapcsán abból indultak ki, hogy vannak szülők, akik örökbe szeretnének fogadni s ehhez volt szükség örökbefogadható gyerekre. Mára ez a felfogás megváltozott. Hiszen a gyermek családra vonatkozó igényének és a felnőtt ember gyermek utáni igényének- találkoznia kell ahhoz, hogy az örökbefogadás megtörténhessen. Az a gyermek, akinek örökbefogadásra van szüksége, olyan gyermek, aki komoly nélkülözéseket szenvedett már el. Nélkülözött az anyaméhben, és/vagy nélkülözött megszületése után. Az örökbefogadó család nem növelheti a gyermek különbözőségét és hiányosságait, hanem: Családképet kell nyújtania neki, amiben eddig hiányt szenvedett; Olyan környezetet kell biztosítania, amely elősegíti beilleszkedését; Lehetővé kell tenni számára, hogy megismerhesse történetét. Dr. Deli Judit szerint a gyermek saját családjától csak saját érdekében és törvényben meghatározott esetekben és módon választható el, kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetés miatt nem. Joga van családját pótló helyettesítő védelemhez örökbefogadó család, vagy más családot pótló ellátás formájában. Ennek során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására. A gyermeknek joga van a szülő felügyeleti joga megszűnése esetén is származása, vér szerinti családja megismeréséhez. Joga van ahhoz, hogy véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. Joga van ahhoz, hogy jogait minden megkülönböztetés nélkül biztosítsák számára. 24 mindig a gyermek számára kell keresni a megfelelő örökbefogadó családot és nem a szülőnek keresni az általa elképzelt gyermeket. Ehhez ma még mindig hiányoznak azok a szakmai, szabályok protokollok és a megfelelő felkészítés, szupervízió, hogy az érintett gyámhatósági szakember az országban egységesnek tekinthető szempontok, 24 Deli Judit Kinek az érdeke? Az örökbefogadás feltételeivel kapcsolatos szabályozás változásai, Család, gyermek, ifjúság (15. évf.) 1. szám, 31. o. 19

22 ismeretek és készségek alapján legyen képes döntést hozni, ezért ez gyakran esetleges, ami nem szolgálja a gyermek érdekeit, és jelentősen nehezíti az érintett hatóságok, segítő szakemberek munkáját is. 25 Kiskorúsága alatt a gyermek bármikor örökbefogadható. A statisztikai adatok alapján a csecsemőkorú vagy egészen fiatal (0-3 éves korú) gyermekek örökbefogadása jellemző, az örökbefogadó szülők azt gondolják, ilyen esetben van lehetőség leginkább a mély szülő-gyermek kapcsolat kialakítására. Nyilvántartott örökbefogadható gyerekek száma életkoruk szerint 26 Év Nyilvántartott örökbefogadható gyerekek 3 év alatti év feletti Fogyatékossággal élő Örökbe fogadni olyan gyereket lehet, akinek a szülei nem élnek vagy a szülei Őt megfelelően nevelni nem tudják. Kivételt képez ez alól a házastárs kiskorú gyermekének örökbefogadása. Abban az esetben, ha az örökbefogadó meghal a gyermeket más személy örökbefogadhatja. Ha az örökbefogadott gyermeket az örökbefogadó halála után fogadják örökbe, a korábbi örökbefogadás megszűnik A vérszerinti szülő Nem hihetjük tovább, hogy a gyermekeikről lemondó anyák tényleg elfelejtették őket, tiszta lappal új életet kezdtek, és felszabadultan élnek, mentesen a múlt sötét árnyaitól. 25 A gyermekvédelem Nagy Kézikönyv, Complex Kiadó, Budapest, 2011., 909.o. 26 Magyar statisztikai évkönyv 2014, 107.o Forrás: (utolsó letöltés: ) 20

23 Tudjuk, hogy majd mindegyikük számára a gyerekről való lemondás volt az élet egyik legnagyobb traumája, a vér szerinti anyák több mint fele mondta, hogy utána soha többé nem tudtak visszatérni a rendes kerékvágásba, másnak és távolinak érezték magukat barátaiktól és családjuktól. Különböző vizsgálatok 60 és 85% közöttire tették azok arányát, akik naponta gondolnak a gyermekre, akiről lemondtak, még akár 30 évvel az átadás után is. 27 Az örökbefogadásnak a Ptk.- an megfogalmazott célja az örökbefogadó, annak rokonai és az örökbe fogadott gyermek között rokoni kapcsolat létesítése az örökbefogadott gyermek családban történő nevelkedése érdekében. Örökbe fogadni kiskorú gyermeket lehet. Az örökbeadók többsége olyan szülő, akinek szociális helyzete, pszichés állapota, életkora, anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy önmagán kívül másról is gondoskodjon, nem áll mögötte olyan család, amelyhez szükség esetén támogató segítségért fordulhatna. Többen maguk is gyermekvédelmi gondoskodásban nőttek fel, nem rendelkeznek a problémák megoldásához szükséges családi mintával, megküzdő stratégiával. A szülők nevelésre való képtelensége saját hibájukból, vagy önhibájukon kívül állhat elő. Az olyan szülők esetében, akik önhibájukon kívüli ok miatt nem képesek gyermeküket családjukban nevelni, a gyermekvédelem rendszere igyekszik segítséget nyújtani annak érdekében, hogy mielőbb megszűnjön az a veszélyhelyzet, ami miatt a kiskorúnak a családból történő kiemelése elkerülhetetlenné vált. A szegénység önmagában nem lehet ok arra, hogy a gyermeket elszakítsák vérszerinti szüleitől. Ha a vérszerinti család nem alkalmas arra, hogy biztosítsa a gyermek pszichológiai, testi, értelmi, érzelmi fejlődését, a gyermekvédelmi szervezetek feladata, hogy megfelelő alternatívát keressenek a gyermek számára. A szülőknek felróható okból előállt veszélyhelyzet megszüntetése érdekében a gyermekvédelmi szervek ugyancsak erőfeszítéseket tesznek, azonban bizonyos szülők magatartásukkal ezt elhárítják, aminek következménye, hogy a gyermek átmeneti nevelésének megszüntetésére gyakorlatilag nincs remény. Az ilyen helyzetben lévő kiskorú családban történő 27 Neményi Eszter: Miért nem szóltak előre? A lemondó szülők felkészítéséről Család, Gyermek, Ifjúság (15. évf.) 1 szám o 21

24 nevelkedésének legkedvezőbb formája az örökbefogadás. Ebben az esetben titkos örökbefogadásról beszélünk. Abban az esetben, ha a szülő már a gyermek megszületése előtt dönt annak örökbeadásáról és ezt közvetítő szervezet közreműködésével teszi, nyílt örökbefogadásról beszélünk. Nyílt örökbefogadás történhet a TEGYESZ közreműködésével is abban az esetben, ha a gyermekét örökbeadó és azt örökbefogadó szülő megismerik egymást. Az örökbefogadáshoz főszabályként a gyermek szüleinek hozzájárulása szükséges, és csak kivételes esetekben lehet eltekinteni attól. Az örökbefogadás engedélyezéséhez szükséges a gyermek szülőjének hozzájárulása. 1. Ha a gyermek törvényes képviselője a vér szerinti szülő, akkor a törvényes képviselő nyilatkozata és a szülő hozzájáruló nyilatkozata egybeesik. 2. Ha a gyermek törvényes képviselője nem a vér szerinti szülő, vagy nem mindkét vér szerinti szülő, - hanem gyám, gondnok, egyik szülő- a szülő(k) hozzájárulására a-törvényben meghatározott kivételekkel - akkor is szükség van. A gyermek az örökbefogadással az örökbefogadó szülői felügyelete alá kerül, vérszerinti szüleivel kapcsolata megszakad. A vérszerinti szülőnek tehát joga van ilyen jelentőségű kérdésben véleményt nyilvánítania akkor is, ha nem ő a gyermek törvényes képviselője, ha szülői felügyeleti joga szünetel. A hozzájárulások nagy részét a szülők a gyermek születését követően rövid időn belül teszik meg. Az örökbefogadáshoz szükséges az örökbe fogadni szándékozó személynek, a gyermek törvényes képviselőjének egyező kérelme és a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának a hozzájárulása. Az örökbefogadás engedélyezéséhez szükséges nyilatkozat a gyermekkel való családi kapcsolat megszűnését eredményezi. Ennek a nyilatkozatnak a megtétele pedig a szülő legszemélyesebb joga. A szülői lemondó nyilatkozatot csak gyámhatóság előtt lehet megtenni. 22

25 A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát nem vonhatja vissza (kivéve, amikor a nyilatkozattételre a gyermek születése előtt kerül sor, ilyenkor a gyermek születését követő 6 hétig azt visszavonhatja), és erre őt figyelmeztetni kell. A gyermekről való lemondás nagy veszteség a nők számára. Az esetek nagy többségében a titok megtartásának érdekében a szégyentől való félelem miatt az anyák nem gondolják, nem tudják átgondolni mivel jár a későbbiekben a gyerekükről való lemondás. Azt gondolják, ha minél hamarabb túl lesznek az eseten azt meg nem történté tehetik. Az utóbbi években végzett ez irányú kutatások eredményei azt igazolják, hogy a gyermekeikről lemondó anyák súlyos emocionális problémát szenvednek el. Egy 400 vér szerinti anyára kiterjedő új-zélandi vizsgálat (Langridge, az adatokat idézi Griffith, 5:9) adatai jól mutatják ezt: a megkérdezett 400 nő, aki az örökbeadás idején éves volt, és azóta 5 hónap- 47 év telt el, 70%-a úgy érezte, mások nyomására adta örökbe gyerekét. Jellemzően nagyon tudatlanok voltak a lemondás idején, majdnem 30% próbálta megszakíttatni a terhességet, de már késő volt, több mint 60%- uk pedig nem tudta pontosan, milyen joghatásai vannak annak, amibe beleegyezett. A terhesség ideje alatt 80%-uknak el kellett költöznie otthonából, 35,5%-uk valamiféle intézménybe vonult, amelyet arra szerveztek, hogy ott titokban szülhessenek, és több mint 30%-uk még iskolába járt, ahova legtöbben soha nem tértek vissza a gyerekszülés után. A döntésbe, hogy gyermekük hova kerüljön, gyakorlatilag nem volt beleszólásuk. 96% nem választhatott, hova kerül a gyerek, 94% nem találkozhatott az örökbefogadókkal, 86%-nak semmit nem mondtak róluk, és kevesebb, mint 10%-uk tudja, hol van a gyereke. A lemondás után több mint 80%-uk szenvedett emocionális zavarokban, a hónapokig tartó sírástól az ismételt öngyilkossági kísérletekig. Valamikor az átadás óta eltelt időben csaknem a nők fele megpróbálta megtudni, hol van gyermeke, mint korábban láttuk, csak ötödük járt sikerrel. 65%-uk gyakran gondol gyermekére, és ennél kicsit többen vágynak arra, hogy találkozzanak vele, bármilyen feltételt diktál is. A nők több mint fele nem döntene újra az örökbeadás mellett, ha most, tapasztalataik fényében újra dönthetnének, és csak 4%-uk mondana nemet, ha gyerekük látni kívánná őket. Egy másik vizsgálat tanúsága szerint a vér szerinti anyák csaknem mindegyike elmondta, hogy senki nem figyelmeztette őket a lemondást követő depresszió súlyosságára. (Lifton, 1979,222. old.) Neményi Eszter

26 A kapcsolattartásnak a szülő felróható magatartására visszavezethető hiánya esetén az örökbefogadhatóvá nyilvánítás egy év elteltével lehetséges. Az "alibi" kapcsolattartások kiküszöbölése érdekében szögezi le az évi XXXI. törvény 34. (7) bekezdése: Az örökbefogadhatónak nyilvánítás szempontjából nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak a levélírás, a telefonhívás, a csomagküldés és a gyámhatóság határozatában szabályozottól jelentősen eltérő évenkénti egy-két látogatás Az örökbefogadó szülők Az örökbefogadást rendszerint hosszantartó orvosi vizsgálatok és beavatkozások, lombikbébi-programok előzik meg. A gyermektelenségre jelenleg az orvostudomány sem tudja mindig a választ. Ez pedig oda vezet, hogy a párnak újra kell gondolnia jövőképét, más perspektívát kell találniuk és legfőképpen elfogadniuk azt. Abban az esetben, ha ez az új perspektíva egy gyermek esetleg több gyermek örökbefogadását jelenti, el kell indítaniuk az örökbefogadási eljárásnak nevezett folyamatot. Az örökbefogadó családnak képesnek kell lennie arra, hogy nem vér szerinti gyermeket neveljen, aki sok esetben traumatikus, de legalábbis megterhelő múltal érkezik hozzájuk, amit vagy az anyaméhben vagy csecsemő/gyermekkorában szenvedett el. Abban az esetben, ha a család külföldről fogad örökbe gyereket esetleg más etnikumú gyerek örökbefogadása történik, el kell, fogadja a gyerek más kultúráját, nyelvét, külsejét viselkedését. Jól látható, hogy a gyermek érdeke mellett ahhoz, hogy az örökbefogadás sikeres legyen fontos az örökbefogadó érdekének figyelembe vétele. Az örökbe fogadó szülőkben sok rejtett félelem van a vér szerinti szülő negatív tulajdonságainak öröklődéséről. Ez akadályozza abban őket, hogy teljes elfogadással forduljanak az adoptált gyermek felé. 29 Az örökbefogadásra vállalkozó szülők egy része rendszerint hosszabb ideje várt arra, hogy saját gyermekük szülessen- miután ez nem következett be - ugyancsak hosszabb ideje (3-6 év) várnak örökbe-fogadható gyermekre. Vannak olyan örökbefogadó szülők, akiknek van vérszerinti gyermekük és valamilyen motiváció alapján örökbefogadásra szánják el magukat. 29 Mészáros Krisztina - Sikerek és buktatók az örökbefogadásban, Család, gyermek, ifjúság (15. évf.) 1. szám, 23. o 24

27 Magyarországon körülbelül gyerek örökbe fogadható jogilag. Jó részük számára ez nem jelent tényleges örökbe fogadhatóságot, mivel életkoruk, egészségi, pszichés állapotuk miatt arra nincs, vagy alig van esély. Az örökbefogadáshoz szükséges másik fél, a majdani örökbefogadók 75%-a 3 év alatti, egészséges gyermeket szeretne, 22% 3-10 éves korú gyermeket és 3 % az aki 10 év feletti gyereket is örökbe fogadna. Jelenleg az - KSH, EMMI adatai alapján örökbe fogadható gyermekek 7%-a 3 év alatti, 24% 3-10 éves kor közötti és 69% 10 év feletti. Az adatokból jól látható, hogy nagyon szűk területen találkoznak a lehetőségek az elvárásokkal. Itt említeném meg, hogy az örökbe adható 2000 gyermekből 767 gyerek rendelkezik valamilyen fokú és mértékű fogyatékossággal. Ezen gyerekek közül 2011-ben 16 gyereket fogadtak örökbe. Hatályos jogunk szerint örökbefogadó az a huszonötödik életévét betöltött, cselekvőképes személy lehet, aki a gyermeknél legalább tizenhat évvel, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb, és személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására. Rokoni vagy házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől el kell tekinteni. Közös gyermekként történő örökbefogadás esetén az életkornak és korkülönbségnek az egyik örökbefogadó tekintetében kell fennállnia. Ha testvéreket fogadnak örökbe, az idősebb gyermek életkorát kell alapul venni. Ma Magyarországon nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll, és az, akinek gyermekét nevelésbe vették. Hazánkban együttesen csak házastársak vagy egyedülállók fogadhatnak örökbe, tehát az élettársak közösen nem fogadhatnak örökbe gyermeket. Élettársak esetén csak az egyik fél rendszerint a nő fogad örökbe, de természetesen férfiak is fogadhatnak örökbe. Élettársaknál a TEGYESZ munkatársai fel szokták vetni a házasság lehetőségét, melyet általában megfontolnak a jelentkezők, hiszen alapvetően elmondható, hogy a házastársak örökbefogadását preferálják, a tendencia az, hogy egyedülálló csak akkor fogadhat örökbe, ha a gyereket házaspároknak nem tudják örökbe adni. Másrészt élettársak esetében a környezettanulmányon illetve a gyermekkel történő kapcsolatfelvételen mindkét félnek jelen kell lennie, kivételt ez alól a tanfolyamon való részvétel jelent ahol az élettársnak nem kötelező részt vennie. 25