,,,,n,;,*ysz rn- R\ G (o 3 3 Érkezett 2015 OKT 13. Az Országgyűlés /2oi5. (....) OGY határozata a mindenki számára szabad internet hozzáférésr ől és ingyenes alapszintű szolgáltatás biztosításáról Az Országgy űlés - az információhoz való alapjog érvényesítése céljából kötelezi a kormányt, hogy 1) az internet alanyi jogon való hazai hozzáférésének biztosításáról nyújtson be törvény t az Országgy űlésnek a 2015. évi őszi ülésszakán, a hazai távközlési szolgáltatókka l folytatott konzultációt követően, a) rendelkezzen arról, hogy 2016 év folyamán vezetékes- vagy vezeték nélkül i hálózaton internet hozzáférési elérhet őségre legyen lehetőség az ország egész területén, megfelel ő szintű sávszélesség biztosításával, törekedve az Európai Digitáli s Menetrendben megfogalmazott ajánlások teljesítéséért, b) intézkedéséket hátároz meg annak érdekében hogy javítsa a kisebb méret ű, alacsonyabb néps űrűségű településeken az internetes adatátviteli lehetőségeket, biztosítva az internet-hozzáférési esélyegyenl őséget, c) intézkedéseket határoz meg a digitális szakadék felszámolása céljából, illetve a digitális analfabétizmus csökkentéséért, d) rendelkezzen egy ingyenes alapszint ű internetszolgáltatás nyújtásának kötelezettségéről, meghatározott mértékű adatforgalom és sávszélesség biztosításával, korábban internetet nem használó -, új felhasználók bevonása érdekében. 2) Ez a határozat a közzétételt követő napon lép hatályba.
INDOKOLÁ S A Fidesz által folytatott internetes konzultáció egy év elteltével eljutott a netadó bevezetésének ötletét ől a kedvezményes alapcsomagig. Egy hónap híján egy évvel ezel őtt nyújtottam be fenti határozati javaslatomat a mindenki által hozzáférhet ő internetről é s ingyenes alapcsomagról. Miután egy év elteltével a Fidesz is eljutott addig, hogy csupán egy lépésnyire vannak a tavalyi javaslatomtól, megérett a helyzet javaslatom újbóli benyújtására. A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint szükségtelen a kedvezményes csoma g rászorultsági alapon történ ő drága, bonyolult és önkényes vizsgálata, ehelyett a mindenk i számára alanyi jogon elérhet ő megoldásokat támogatja. Ma Magyarországon még mindig több millióan nem használnak internetet, miközben az élet számos területén tudná segíteni a boldogulást, és komoly szegénységcsökkent ő hatása lenne. Az ingyen net segítené az oktatást, az álláskeresést, létfontosságú lenne többek között a kisgyerekes anyák és a hátrányos helyzet ű térségekben élők távmunka lehetőségének megteremtésére. Az internetelérést alanyi jognak tartjuk, mert a PM az orbáni, a középkorba visszabukdácsoló politika helyett a jövőt és a tudást támogatja. A javaslat azt is tartalmazza, hogy egy alapcsomag ne csak elérhet ő, hanem ingyenes és szabadon hozzáférhet ő legyen minden magyar háztartás számára vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatokon. Az ingyen internet egy alapcsomagra vonatkozna, meghatározot t adatforgalomig. Javaslatunk alapján bizonyos adatforgalom erejéig az alapszolgáltatás t térítésmentesen elérhet ővé tehetné mindenkinek a szolgáltató, amit az állam a távközlés i különadó meghatározott mértékéig való leírásával ösztönözhetne egyrészt, illetve aho l szükséges, az adatátviteli hálózat kiépítésének, fejlesztésének - pl.: uniós forrásokból való - támogatásával ösztönözhetne. Távközlési szakértők véleménye alapján a 2015-2016-r a rendelkezésre álló vezetékes- és vezetéknélküli hálózatokon biztosítható lehetne a telje s internetes lefedettség és elérés biztosítása. Távközlési-pénzügyi szakmai vélemények alapján kivitelezhet ő, hogy akár félmillió új internetes felhasználó elérésének és bevonásának éves internetszolgáltatási ráfordítás a fedezhető legyen költségvetési szinten nem túl jelentős, a tavaly visszavont internetadóbevétel alig egyharmadából. A javaslat szándéka, hogy a kormány az internetszolgáltatókkal együtt dolgozzák ki, milye n módon válhat hozzáférhet ővé minden magyar háztartás számára az internet 2016-ra vezetéke s illetve vezetéknélküli hálózatokon. Az NMHH lakossági internetezéséről készített 2013-as kutatásának megállapításai i s sürgetővé teszik a beavatkozást az elérhető és szabadon hozzáférhet ő internetszolgáltatás terén. A jelentés megállapítja például, hogy,,...a nagyvárosokban élők közel háromnegyede, a kis településeken él ők valamivel több mint fele internetezik legalább heti gyakorisággal. Az adatátviteli hálózatok kevésbé kiépítettek a kis néps űrűségű területeken, így kisebb a szolgáltató-és csomagválaszték (azaz kisebb az árverseny), és alacsonyabb a z internetkapcsolat elérhető sebessége. Egységnyi sebességért a kis településen él ők többet fizetnek, mint a nagyvárosok lakói, mive l a helyi szolgáltatók tarifái magasabbak. A nagyvárosokhoz viszonyítva magasabb árszínvonal
mindenki számára elérhet ő internet jelent ős lökést adna. A magyar munkaerő mobilitása nagyon alacsony. Számos és egyre több alacsony képzettséget igényl ő munkakör kötődik számítógéphez és az internethez, akár telefonos ügyfélszolgálati, akár adatrögzítési munkákra gondolunk. Az olyan területeken, ahol jelenleg az alap üzleti infrastruktúra és keresle t hiányában nincs munkalehet őség, a távmunka alternatívája lehet a vízgereblyéz ő és megalázó közmunkának. Az otthoni szélessávú internet olyan földrajzi területekre is elviheti a magyar vagy akár külföldi cégek által kínált munkalehet őséget, ahol az jelenleg nem elérhet ő. S akkor még meg sem említettük az szabadon hozzáférhető internetnek a nők munkaerő-piaci elhelyezkedésére gyakorolt kedvező hatását. A b ővülő internethálózat a rugalmas munkaid ős állások elterjedését segítheti, ami a kisgyermekes anyáknak kulcsfontosságú lehet. Növekedne várhatóan a kereslet is, hiszen háztartások sokasága számára válhatna elérhetővé az internetes szolgáltatások garmadája, ezen keresztül is hozzájárulva a gazdaság fejl ődéséhez. A tudásalapú gazdaságban azok tudnak részt venni, akiknek megvan az eszköze ahhoz, hogy a tudás és információ el őállításában és cseréjében részt vegyenek. Az információs társadalo m terjedését jól mutatja egyetlen mutató: a világ egy főre vetített adattárolási kapacitása 1986 - ban kevesebb, mint 1 CD-ROM, 2007-re ez a szám több mint 60 CD-ROM fejenként. Sokan éppen ezért az információ el őállítására és cseréjére épül ő tudásgazdaságban az ipari társadalom utáni korszak hajnalát látják. Nem utolsósorban az internet-hozzáférésnek közvetve komoly szegénységcsökkent ő hatása is van. Ma azokban a régiókban (leginkább Észak-Magyarország és Dél-Alföldön), ahol a legnagyobb a szegénység, ahol a legkevesebb a munkahely, szociális és etnikai gettó k alakultak ki. Ahhoz, hogy ebből a helyzetb ől ki lehessen törni, a világháló eléréséne k kulcsfontosságú szerepe, hiszen például a munkavállaláshoz szükséges információk nag y része ma már az interneten érhető csak el. Természetesen ahhoz, hogy ez itt is megvalósuljon, nagyban hátráltatja az a helyzet, hogy hazánkban a lakosság közel fele digitális analfabéta, ami nem csak a munkaerőpiac, hanem a közösségi kapcsolattartás terén is komoly hátrányt jelent. De ha már a digitális kompetenciáknál tartunk, ne hagyjuk szó nélkül azt sem, hogy hazánk e téren is óriási problémákkal küzd. Itthon a 15 éves tanulók digitális szövegértési teljesítmény e jóval az OECD átlag alatt van, ami azt jelenti, hogy a hazai közoktatás a digitális írástudás é s kompetenciák szempontjából is sokkal rosszabbul teljesít, mint más fejlett országok. S őt, azok, akik csak az iskolákban tudnak internetet használni (mint ahogy sokan vannak ezzel így például Észak-Magyarországon), azoknak a teljesítménye még gyengébb, mint akiknek ottho n is van internet-hozzáférésük. Vagyis hazánkban minél szegényebb egy család, annak gyermekei annál rosszabbul teljesítenek az iskolában, és ezek a gyermekek közül mé g rosszabb teljesítményt nyújtanak azok, akik otthon már nem érik el a világhálót. Mindez ráadásul amellett alakult így, hogy 2001-2009 között a 15-24 éves internethasználók arány a megháromszorozódott. Az Orbán kormány az egyik legrosszabb minőség ű és méltányosságú közoktatási rendszert hozta létre öt év alatt, legalább az internet biztosításával több szegén y gyermek nyerheti el a boldogulás lehetőségét. Egy olyan országban, ahol az emberek jövedelme alacsony, az internet használat terjedését a z ingyenes alapcsomaggal lehet igazán el őmozdítani, mely rövidtávú kedvező hatással járna a távmunka és a részmunka terjedésére, és egy új, tudásalapú gazdaságra épül ő társadalm i modell alapját is lerakná.
A javaslat azt is tartalmazza, hogy egy alapcsomag ne csak elérhet ő, hanem ingyenes és szabadon hozzáférhető legyen minden magyar háztartás számára vezetékes vagy vezeté k nélküli hálózatokon. Az ingyen internet egy alapcsomagra vonatkozna, meghatározot t adatforgalomig. Azaz javaslatunk alapján bizonyos adatforgalom erejéig az alapszolgáltatás t térítésmentesen elérhet ővé tehetné mindenkinek a szolgáltató, amit az állam a távközlési különadó meghatározott mértékéig való leírásával ösztönözhetne egyrészt, illetve aho l szükséges, az adatátviteli hálózat kiépítésének, fejlesztésének - pl. : uniós forrásokból való - támogatásával ösztönözhetne. Távközlési szakértők véleménye alapján a 2015-2016-r a rendelkezésre álló vezetékes- és vezetéknélküli hálózatokon biztosítható lehetne a telje s internetes lefedettség és elérés biztosítása. Távközlési-pénzügyi szakmai vélemények alapján kivitelezhet ő, hogy akár félmillió új internetes felhasználó elérésének és bevonásának éves internetszolgáltatási ráfordítás a fedezhet ő legyen költségvetési szinten nem túl jelent ős, a tavaly visszavont internetadóbevétel alig egyharmadából.
Szabó Tímea Határozati javasla t Kövér László, az Országgy űlés elnöke részér e Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 28. -ának (4) bekezdése alapján A mindenki számára szabad internet hozzáférésr ől és ingyenes alapszintű szolgáltatás biztosításáról " címmel a mellékelt országgy űlési határozati javaslatot kívánom benyújtani. Budapest, 2015. október o6. Tisztelettel :. Szabó Tímea =, w~