Könyvviteli alapismeretek
Gazdálkodás Az a céltudatos tevékenység, amely keretében a társadalom erőforrásainak (termelőeszközök, munkaerő) ésszerű felhasználása megvalósul.
Gazdálkodó Az a természetes vagy jogi személy aki (amely) a gazdálkodást végzi, aki a gazdasági folyamatokat szervezi, irányítja
Számviteli törvény szerinti Vállalkozások gazdálkodók Államháztartási szervezetek Egyéb szervezetek Magyar Nemzeti Bank (MNB) Az általuk, illetve természetes személyek által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmények
Vállalkozás Az a termelő és szolgáltató tevékenység, amelyet a gazdálkodók üzletszerűen, saját nevükben és saját kockázatukra, ellenérték fejében, nyereség- vagy vagyonszerzési céllal végeznek. Vállalkozás = vállalkozási tevékenység
Vállalkozó Az a személy vagy szervezet, aki (amely) saját nevében, üzletszerűen, ellenérték fejében, saját kockázatára, nyereségszerzési céllal vállalkozási tevékenységet folytat.
Vállalkozónak minősül továbbá Hitel- és biztosítóintézetek, befektetési és pénzügyi vállalkozások Vízi- és erdőbirtokossági társulatok Európai részvénytársaságok és az európai szövetkezetek Egyesülések és az európai gazdasági egyesülések Szociális és iskolai szövetkezetek Nonprofit gazdasági társaságok Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepe
Üzletszerű tevékenység Az üzleti élet szabályainak, szokásainak megfelelően folytatott vállalkozási tevékenység. Az üzletszerű kifejezés arra irányul, hogy a vállalkozási tevékenység rendszeres, megismétlődő folyamat
Az államháztartás szervezetei Központi költségvetési szervek és annak intézményei Társadalombiztosítási alapok és azok kezelői Elkülönített állami pénzalapok és azok kezelői Helyi önkormányzatok és azok intézményei
Egyéb szervezetek (1): (Sztv. 3. (1) bekezdés 4. pontja lakásszövetkezet társasház társadalmi szervezet, köztestület egyházi jogi személy alapítvány, közalapítvány ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, végrehajtói iroda, közjegyzői iroda Műsorszolgáltatási Alap MRP keretében létrejött szervezet
Egyéb szervezetek (2): (Sztv. 3. (1) bekezdés 4. pontja víziközmű társulat befektetési alap, egyéb alapok tőzsde, az elszámolóház magán nyugdíjpénztár az önkéntes nyugdíjpénztár az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár a közraktár külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.
A Sztv. hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, kivéve ha egyéni cégként bejegyezték az őstermelőre a polgárjogi társaságra az építőközösségre a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére az eva hatálya alá tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre.
Összefoglalás A gazdálkodók nagy tömege vállalkozás (profitorientált) A vállalkozásokon kívüli további szervezetek nonprofit szervezet
Profitorientált és nonprofit szervezetek közötti különbség A vállalkozások saját bevételeikből fedezik ráfordításaikat, költségeiket A nonprofit szervezetek közpénzekből, civilek adományaiból teremtik elő költségeik és ráfordításaik fedezetét Közös jellemző: vagyonkezelésük könyvvezetésük, beszámoló készítésük szabályait a Sztv. rögzíti
A vállalkozási tevékenység főbb sajátosságai számvitel szemszögéből
A vállalkozás tevékenységének célja, kockázata Rövid távú: nyereség elérése, profit realizálása Hosszú távú: vagyon bővítése, a bevitt tőke gyarapítása Kockázati tényező: a siker nem garantált, motiváció a siker és a profit (szolgáltatási színvonal emelése, termék minőség javítása stb.)
A vállalkozási tevékenység megjelenési formája Termék előállítás (anyagi javak gyártása) Szolgáltatás (tevékenység anyagi forma nélkül), jellegzetességei: Társadalmi szükséglet kielégítése Nyújtása és igénybevétele egybeesik Szerteágazó, hatása eltérő
Szolgáltatás alváltozatai Anyagjellegű szolgáltatások vagy termelői szolgáltatások Kereskedelmi szolgáltatás Karbantartás, stb. Nem anyagjellegű szolgáltatások vagy nem termelő szolgáltatások Egészségügyi szolgáltatások Pénzügyi szolgáltatások Oktatási szolgáltatások, stb.
A vállalkozási tevékenység erőforrásigénye Értékesítés P2 Késztermék, szolgáltatás P1 Termelés Beszerzés Munkaerő, termelési eszköz
A vagyon Magán- és jogi személyek által birtokolt szellemi és anyagi javak (dolgok) és a velük kapcsolatos jogok (követelések, kötelezettségek) összessége: anyagi javak: az ember anyagi szükségleteinek kielégítésére alkalmas tárgyak immateriális javak: elvont, nem tárgyiasult dolgok
Vállalkozói vagyon A vállalkozás rendelkezésére álló javak és velük kapcsolatos jogok összessége
Tőke Az a vagyon, amit a tulajdonosa jövedelem megszerzésére használ fel, amelyet azért visz be a vállalkozásba, hogy ott haszonra, nyereségre tegyen szert. A vagyon szélesebb kategória, mint a tőke. A vagyon válhat tőkévé.
A vállalkozási tevékenység sikerességének mérése
Az eredmény-megállapítás módszerei Vagyon-összehasonlításon alapuló módszer Eredménykimutatáson alapuló módszer
A vagyon-összehasonlításon alapuló (közvetlen) módszer Lényege: az eredményt a vállalkozás az üzleti év végi és az üzleti év eleji saját tőkéjének különbözete alapján határozza meg: E=St 2 -St 1 ahol: E: a vállalkozás üzleti évi eredménye St 2 : üzleti év végi saját tőke St 1 : üzleti év eleji saját tőke
Saját tőke fogalma Olyan tőkerész, amelyet a vállalkozás tulajdonosa (tagja) bocsát a vállalkozás rendelkezésére, továbbá amelyet a tulajdonos az éves (adózott) eredményből hagy a vállalkozásában.
Az üzleti évi eredmény lehet: Pozitív (a vállalkozás nyereséges) Negatív (a vállalkozás veszteséges)
Eredménykimutatáson alapuló (közvetett) módszer Lényege: az eredményt a vállalkozás üzleti évi bevételeinek és üzleti évi ráfordításainak különbözeteként állapítja meg: E=B-R E. A vállalkozás üzleti évi eredménye B: a vállalkozás üzleti évi bevételei R: a vállalkozás üzleti évi ráfordításai Az eredmény lehet: nyereség, veszteség
Bevételek a számvitelben Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevétel Pénzügyi műveletek bevételei Rendkívüli bevételek Bevétel: értékesítéshez kapcsolódik Pénzbevétel: pénztárban vagy bankszámlán kimutatott pénzeszköz növekedés
Értékesítés nettó árbevétele Az adott időszak (üzleti év) során értékesített (realizált) vásárolt, illetve saját termelésű készletek és teljesített szolgáltatások általános forgalmi adó nélküli, számlázott ellenértéke
Értékesítés nettó árbevételének tartalma Üzleti évi nettó árbevétel (áfa nélkül) + kapott árkiegészítés + felszámított felár - adott engedmény
Egyéb bevétel Olyan bevételek, amelyek ugyan a rendes vállalkozási tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, de nem képezik részét az értékesítés nettó árbevételének és nem minősülnek sem pénzügyi műveletek bevételének, sem rendkívüli bevételnek
Jellemző egyéb bevételek Káresemény, bírság, kötbér, késedelmi kamat, kapott kártérítés Céltartalék felhasználás (megszüntetés) Értékesített tárgyi eszköz, immateriális jószágért kapott áfa nélküli ellenérték Elszámolt terven felüli értékcsökkenés és elszámolt értékvesztés visszaírt összege
Pénzügyi műveletek bevételei Olyan bevételek, amelyeket a vállalkozás általában a befektetett pénzügyi eszközei, értékpapírjai alapján realizál
Pénzügyi műveletek jellemzőtételei Kapott (járó) osztalék, részesedés Kapott (járó) kamatok, kamatjellegű bevételek Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamnyeresége, stb.
Rendkívüli bevételek Olyan bevételek, amelyek a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, vagyis a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban, függetlenek attól
Jellemző rendkívüli bevételek Gazdasági társaságba bevitt vagyon (apport) létesítő okiratban meghatározott összege Fejlesztési célra kapott támogatás össz. Térítés nélkül átvett eszköz értéke Ajándékként kapott és többletként fellelt eszközök értéke, stb.
Ráfordítások A számvitel gyűjtőfogalomként használja, amely az alábbi kategórákat foglalja magában: a költségeket az egyéb ráfordításokat a pénzügyi műveletek ráfordításait a rendkívüli ráfordításokat
Bevételek, ráfordítások Értékesítés nettó árb. Egyéb bevétel Pü. műv. bevételei Rendkívüli bevétel Költségek Egyéb ráfordítások Pü. műv. ráfordítása Rendkívüli ráfordítás
Mit értünk költség alatt? A költség az adott üzleti év során felhasznált élő- és holtmunka pénzben kifejezett értéke.
Költség és kiadás fogalmi eltérése A költség az adott üzleti év során felhasznált élő- és holtmunka pénzben kifejezett értéke. A kiadás pénztári és banki pénzmozgást (csökkenést), illetve raktárból történő kivételezést jelent.
Egyéb ráfordítás Olyan kifizetések, veszteség jellegű tételek, amelyek ugyan a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, de nem kapcsolódnak az értékesítés vállalkozási nettó árbevételéhez, és nem minősül sem pénzügyi műveletek ráfordításának, sem rendkívüli ráfordításnak
Egyéb ráfordítás jellemzően Káresemény, bírság, kötbér, késedelmi kamat, kártérítés címén fizetett összegek Üzleti évben képzett céltartalék összege Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak nyilvántartási értéke Jövedéki adó összege Terven felüli értékcsökkenés és értékvesztés összege, stb.
Pénzügyi műveletek ráfordítása Olyan ráfordítások, amelyeket általában a vállalkozás befektetett pénzügyi eszközei és hitelei, kölcsönei (tartozásai) után kell megfizetni.
Pénzügyi művelet ráfordítása jellemzően Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztései Fizetendő kamatok, kamatjellegű ráfordítások Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, stb.
Rendkívüli ráfordítás Olyan ráfordítás, amely a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, vagyis a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban (függetlenek attól).
Rendkívüli ráfordítás jellemzően Gazdasági társaságba bevitt vagyon (apport) nyilvántartás szerinti értéke Fejlesztésre véglegesen átadott pénzeszközök összege Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke, stb.
A legelterjedtebb vállalkozási formák Nyílt és zárt részvénytársaság (Nyrt, Zrt) /részvénytőke, alaptőke/ Korlátolt felelősségű társaság (Kft) /törzstőke/ Szövetkezet /szövetkezeti üzletrésztőke és szövetkezeti részjegytőke/ Betéti társaság (Bt) /rendelkezésre bocsátott vagyoni betét/ Közkereseti társaság (Kkt) /rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás/ Állami vállalat /alapítói vagyon/
Jegyzett tőke Rt-nél, Kft-nél, és egyéb cégjegyzésre kötelezett cégnél a cégbíróságon bejegyzett tőke, más vállalkozónál a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok által tartósan rendelkezésre bocsátott, ténylegesen átadott tőke, függetlenül attól, hogy ezt a cégbíróságon bejegyezték vagy sem.
A társaságok jegyzése Az Rt, a Kft, a Bt és a Kkt gazdasági társaságnak minősülnek. Működésük szabályait a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályozza. Ezen törvény alapján készült a létesítő okirat.
A vállalkozások információs rendszere
A számvitel lényege Mire szolgál a számvitel? Mi a számvitel rendeltetése? Milyen szerepet tölt be a számvitel a társadalomban?
A számvitel a tájékoztatásnak, a publicitásnak egyfajta sajátos eszköze.
Miről készül a tájékoztatás, és mi a tartalma? Kiknek szól ez a tájékoztatás, kik a címzettjei? Hogyan valósul meg a számviteli informálás, milyen annak a módszere?
A számviteli tájékoztatás, informálás tartalma A számvitel a gazdálkodók vagyoni viszonyairól, pénzügyi helyzetéről, jövedelemtermelő képességéről nyújt tájékoztatást.
A számviteli tájékoztatás címzettjei: a piac szereplői a hatóságok a vállalati vezetők (menedzserek) az alkalmazottak.
A piac szereplői és azok informálása: Piac szereplői: a tulajdonosok a hitelezők a jövőbeni potenciális befektetők az üzleti partnerek.
A tulajdonosok és információ igényük: Tulajdonosok: azok, akik a vagyonukat vitték be a vállalkozásba azzal a céllal, hogy az ott kigazdálkodott jövedelemből osztalék formájában részesedjenek, vagy vagyonukat ilyen módon gyarapítsák. Információs igényük: a kigazdálkodott jövedelmen milyen arányban osztozkodnak a munkavállalókkal, az állammal, a hitelezőkkel stb. a befektetéseikre mekkora hozadék jut. a befektetésük milyen irányban és milyen mértékben változott.
A hitelezők és információs igényük: A hitelezők azok, akik pénzeszközöket kölcsönöznek a vállalkozásnak. Információs igényük: Olyan információkra kíváncsiak, amelyből következtethető, hogy az átengedett tőkéjüket és azok után járó kamatot képes lesz-e visszafizetni a vállalkozás. milyen a vállalkozás fizetőképessége milyen a vállalkozás jövedelemtermelő képessége, hogyan alakul a tulajdonosok által bevitt tőke összege. stb.
Jövőbeni potenciális befektetők és információs igényük Potenciális befektetők: azok a piaci szereplők, akiknek még nincs befektetésük a vállalkozásban, de van szabad pénzeszközük, és keresik azt a céget és befektetési formát, ahol a befektetésük a legnagyobb hozadékkal kecsegtet. Információs igényük: Megegyezik a tulajdonosok és a hitelezők igényeivel, hiszen vagy tulajdonosokká, vagy hitelezőkké válthatnak.
Az üzleti partnerek és információ igényük Üzleti partnerek: a gazdasági élet azon szereplői akikkel a vállalkozás napi üzleti kapcsolatban áll. Információs igényük: a vállalkozás pénzügyi helyzete a vállalkozás várható fejlődése.
A piaci szereplők információ igényét csak intézményesen lehet biztosítani, ezért van szükség többek között a számvitelre, hogy a gazdasági élet szereplői a nekik szükséges információkat törvényes úton megszerezhessék. A számvitel ilyen értelemben az üzleti élet tisztaságát hivatott biztosítani.
A hatóságok és azok tájékoztatása Hatóságok: a központi költségvetés a társadalombiztosítás helyi önkormányzatok. A vállalkozás köteles adatokat szolgáltatni és az esetek többségében bevallást, elszámolást készíteni.
A hatóságok és azok tájékoztatása A központi költségvetésnek: adókat, illetéket, járulékokat kell befizetni. A központi költségvetést képviselő szervezetek: APEH (Megszűnt) VPOP (Megszűnt) NAV
A hatóságok és azok tájékoztatása A társadalombiztosítási önkormányzat Szervezetei: Egészségbiztosítási önkormányzat Nyugdíjbiztosítási önkormányzat A helyi önkormányzatoknak: helyi adókat illetékeket kell megfizetni.
A hatóságok és azok tájékoztatása A különböző hatóságok tájékoztatásának szabályait adótörvények, a társadalombiztosításról, az államháztartásról szóló törvények Az alap általában a számviteli törvény. írják elő. A piaci szereplőknek és a különböző hatóságoknak a tájékoztatását szolgáló számvitelt a szakma pénzügyi számvitelnek nevezi, melynek feladata a külső információs igények kielégítése.
A vállalkozás vezetőinek tájékoztatása A számvitel elsőrendű, kiemelt feladata, annak ellenére, hogy ezt jogszabályi előírások nem teszik kötelezővé. A számviteli információs rendszert úgy célszerű kialakítani, hogy a külső tájékoztatás mellett jól szolgálja a menedzser információs igényeit is. A számviteli információra szükséges: az ellenőrzéshez, elemzéshez: a gazdálkodás, üzletmenet eredményességének méréséhez, értékeléséhez a döntések kialakításához: megalapozott jó döntések csak úgy hozhatók, ha a korábban lefutott gazdasági folyamatokról is információkkal rendelkeznek A számvitelnek ezt a területét a szakma vezetői számvitelnek nevezi.
A dolgozók, alkalmazottak információs igénye Elsősorban a vállalkozás stabilitása, jövőbeni zavartalan működése érdekli
A tájékoztatás formája, módszere A tájékoztatás legfőbb eszköze a beszámoló, amelyet a vállalkozásnak a számviteli törvényben rögzített szabályok szerint kell elkészíteni és azt a kívülállók számára is rendelkezésre bocsátani.
A számvitel a gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét bemutató információs rendszer
A számviteli információs rendszer főbb jellemzői: a) a gazdálkodó szervezetekben lejátszódó gazdasági folyamatokat megfigyeli, megméri és feljegyzi. b) A számvitel a múltbeli, megtörtént gazdasági eseményeket, folyamatokat figyeli, méri meg és jegyzi fel. c) A számvitel a tájékoztatás és az informálás eszköze. Információhoz juthatnak a számvitel által a gazdasági élet szereplői külső informálás és a vállalkozás vezetői belső informálás. d) A számvitel a vagyonváltozásokat tudatos módon figyeli meg, és sajátos eszközrendszerével dolgozza fel. Már a megfigyelés stádiumában a megbízható, valós tájékoztatást helyezi előtérbe.
A számvitel feladata, rendeltetése a) A tájékoztatás eszköze a számvitel kiemelt szerepe, legfontosabb rendeltetése - külső tájékoztatás a számvitel deklarált feladata - belső tájékoztatás szabályait a vállalkozás a számviteli politikájában rögzíti b) A kommunikáció eszköze a gazdasági élet szereplőinek érintkezésénél biztosítja a közös nyelvet, a gondolatok közös cseréjéhez eszközül szolgál. c) A vagyonvédelem eszköze ez a szerep nem kötelező, de hasznos. A fennmaradásában a megszokás, a beidegződés fontos szerepet játszik.
A számviteli információs rendszer felépítése
A számviteli információs rendszer felépítése Beszámoló Főkönyvi könyvelés Analitikus nyilvántartások Alapnyilvántartás
Beszámoló A vállalkozás működését, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét bemutató írásos jelentés Alátámasztó okmányai: főkönyvi könyvelés (főkönyvi kivonat), leltár Készítője: szakember (mk.könyvelő,kv.) Mérésmódja: értékben (e Ft vagy m Ft) Rendeltetése: valós megbízható kép nyújtása (érdeklődők, gazdasági élet szereplői)
Főkönyvi könyvelés Alátámasztó okmányai: analitikus nyilvántartások feladásai, külső bizonylatok Készítője: főkönyvi könyvelő Mérés módja: értékben (forintban vagy devizában) Rendeltetése: beszámoló alátámasztása, belső információs igényekkielégítése
Analitikus nyilvántartások A vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét érintő változásokról vezetett értékbeli, mennyiségbeli nyilvántartás Alátámasztó okmányai: bizonylatok Készítője: anyagkönyvelő, pénztáros, stb. Mérésmódja: értékben (forintban, devizában), mennyiségben Rendeltetése: időszaki feladások készítése a főkönyvi könyvelés részére Konkrét formái: anyagkönyvelés, bérelszámolás, adatnyilvántartás, szállítók és vevők folyószámlája
Alapnyilvántartások Konkrét formái: raktárkönyv, raktári készletnyilvántartó lap, stb. Alapokmányai: bizonylatok Mérésmódja: mennyiségi Készítője: készletkezelő
Egyes szinteket összekötő kapcsok Beszámoló és főkönyvi könyvelés között: főkönyvi kivonat Főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás között: feladás Analitikus könyvelés és az alapnyilvántartás között: elsődleges bizonylatok egy-egy példánya
Összefoglalva:
A számvitel területei, részei A számvitelnek, mint átfogó fogalomnak, az összetevőit a szakirodalom többféleképpen értelmezi. A számvitel által szolgáltatott információk alapján kétféle számvitelről beszélhetünk: pénzügyi számvitelről, vezetői (menedzser) számvitelről
A pénzügyi számvitel a vállalkozás gazdasági folyamatairól (eseményeiről) készített olyan információs rendszer, amely alapján a piac szereplői a vállalkozásról megbízható valós összképet kapnak. A beszámolóban rögzített információknak megbízhatóaknak, hiteleseknek, hozzáférhetőeknek kell lenni, ezeket a számviteli törvény szavatolja.
A pénzügyi számvitel részterületei: beszámoló és annak valódiságát alátámasztó leltár könyvvezetés és annak valódiságát alátámasztó bizonylati rend könyvvizsgálat a megbízhatóságát garantáló intézmény nyilvánosságra hozatal
Beszámoló a vállalkozók éves működéséről, vagyoni, pénzügyi helyzetéről készített írásos jelentés (dokumentáció). A beszámoló részei Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet
Könyvvezetés (könyvvitel) az a tevékenység, amely során a vállalkozó a vagyoni, a pénzügyi és a jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végén lezárja. Gazdasági esemény: olyan beavatkozás (gazdasági művelet), amely hatására megváltozik a vállalkozó vagyoni és jövedelmi helyzete. Könyvvezetési formák: kettős könyvvitel egyszeres könyvvitel
Kettős könyvvitel: a vállalkozó vagyonáról, vagyonának összetételét alakító gazdasági műveletekről készített olyan nyilvántartás, amely a vagyonban beállt változásokat a főkönyvi számlákon a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, utólagosan is felidézhetően, zárt rendszerben tükrözi. A vagyont kettős vetületben veszi számba. Nélkülözhetetlen eszköztára a főkönyvi számla.
Egyszeres könyvvitel: a vállalkozás pénzeszközeiről, a pénzeszközök állományát alakító gazdasági műveletekről vezetett olyan nyilvántartás, amely a pénzeszközökben beállt változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, felidézhetően, zárt rendszerben mutatja. Megjelenési formája: a pénztárkönyv és a naplófőkönyv.
A kettős és az egyszeres könyvvezetésben meglévő különbségek: 1.) Terjedelmében: a kettős könyvvitel teljes körű, vagyis minden gazdasági műveletet regisztrál az egyszeres könyvvitel csak a pénzmozgásokat jegyzi fel. 2.) Formájában a kettős könyvvitel fontos eszköztára a főkönyvi számla az egyszeres könyvvitel nem használ főkönyvi számlát, eszköztára a pénztárkönyv és a naplófőkönyv.
Vezetői számvitel A vezetői számvitel a vezetői információs rendszer egyik fontos, de nem egyedüli eleme. A vezetői információs rendszer további elemei: piaci információk (marketing) központi szabályozók ismerete technikai-műszaki ismeretek szociológiai ismeretek különböző környezeti faktorok ismerete.
Vezetői számvitel Feladata: a vállalkozáson belüli termelési folyamat teljeskörű megfigyelése. Ennek rendszerét úgy kell kialakítani, hogy illeszkedjen a pénzügyi számvitelhez. Lényege: a vállalkozás vezetői számára elemi érdek olyan információk birtokába jutni, amelyek elősegítik a költségek, ráfordítások észszerű, takarékos felhasználását, illetve a fennálló veszteségforrások napvilágra hozatalát szolgálják, hozzájárulva ezzel a jövedelmező gazdálkodáshoz.
A MÉRLEG 1.) a vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány. 2.) olyan kétoldalú vagyonkimutatás, amely egy naptári időpontra vonatkozóan összevontan, pénzértéken tükrözi a vállalat vagyonát, egyik oldalán az eszközök összetételét, míg másik oldalán az eszközök finanszírozási forrását, eredetét mutatja be.
A mérleg főbb ismérvei (1): a) a vagyoni helyzetet adott időpontban mutatja, ez az időpont mérleg fordulónapja. b) a vállalkozás rendelkezésére álló vagyont kettős vetületben (két megközelítésben) mutatja c) az eszközök és források forint összegének egyeznie kell, mivel egy halmazt részletezünk két ismérv alapján d) a mérlegnek teljes körűnek kell lennie e) a mérleg összevontan a számviteli törvényben előírt sorrendben mutatja be mind az eszközöket, mind a forrásokat, ezért áttekinthető.
A mérleg főbb ismérvei (2): f) a mérleg mérésmódja az érték. Ezer forintban tartalmazza az egyes eszköz és forrás összetevőket. (MFÖ: 100 milliárd az adatokat millió forintban kell megadni) g) hitelesítő okmányai: a leltár és a könyvvezetés. h) a hitelességét a vállalkozás vezetőjének és a könyvvizsgálónak is aláírásával igazolnia kell. i) formáját tekintve két változatban is elkészíthető: 1. lépcsős és 2. kétoldalas változatban. j) mind az eszköz oldalon, mind a forrás oldalon három értékoszlopot tartalmaz, éspedig a tárgyévi, a tárgyévet megelőző évi adatokat, továbbá a lezárt évekre vonatkozó módosításokat ellenőrzés és önellenőrzés címén.
A leltározás az egyes vagyonelemek valóságban meglévő állományának mennyiségi és értékbeni megállapítása. A leltározási tevékenység részei: a számviteli nyilvántartások és a tényleges állapot közötti eltérések, a hiányok és a többletek megállapítása, azok rendezése, hiányok és a többletek rendezése a selejtezendő értékcsökkent eszközök feltárása.
A leltározás módjai: mennyiségi felvétel: amely tényleges megszámlálást, mérést jelent, - olyan vagyonrészeknél lehetséges, amelyek természetes mértékegységben is kifejezhetők. Egyeztetés: az egyes vagyonelemek a főkönyvi számláknak az analitikus részletező nyilvántartásokkal vagy a könyvelés helyességét igazoló egyéb okmányokkal való összehasonlítása, egybevetése.
A leltározás időpontját tekintve lehet: folyamatos: a vagyonrészeket egy meghatározott időtartamon belül legalább egyszer számba kell venni és a fordulónapra pontosítani kell fordulónapi leltározás: előre meghatározott napon minden eszközfajta teljes egészében leltározásra kerül.
A leltár olyan vagyonkimutatás, amely egy időpontra vonatkozóan mennyiségben és értékben mutatja a vállalkozás vagyonát.
A leltár mérleggel megegyező főbb ismérvei: adott időpontra vonatkozik teljeskörű, mindenre kiterjedő a felelős személyeknek aláírással kell igazolni a valódiságot.
A mérlegtől megkülönböztető ismérvei mérésmód: a leltár mennyiségben és értékben is mér felépítés: a leltár kötetlen sorrendben, teljes részletességgel tartalmazza a vagyont
Mérlegfajták (1) 1. Mérleg készítésének célja alapján: - statikus vagyonmérleg. - dinamikus mérleg - organikus mérleg 2. Készítésük gyakorisága alapján: - folyó mérleg - eseti mérlegek - alapító mérleg - felszámolási mérleg - átalakulási mérleg 3. Kiterjedésük szerint - egyedi mérleg - konszern mérleg - nemzetgazdasági mérleg
Mérlegfajták (2) 4. Az információk címzettjei alapján - belső használatra szolgáló mérlegek (intern mérleg) - külső használatra készülő mérleg (extern mérleg) 5. A beszámolási időszakhoz való kapcsolat szerint: - nyitómérleg: amely a beszámolási időszak kezdetén rendelkezésre álló vagyont veszi számba - zárómérleg: amely a beszámolási időszak végén meglévő vagyont mutatja be.
A vállalkozások a mérlegeikben csak a realizált eredményt mutathatják ki. E követelmény érvényesülése a realizációs elv. E szerint eredményt csak akkor lehet kimutatni, ha az előállított terméket a vállalkozás el is adta értékesítette.
A realizált eredmény megjelenési formái pénzforgalmi szemléletű eredmény teljesítés szemléletű eredmény
A mérleg formái a két oldalas változat e változatnál az egyik oldalon (bal) az eszközöket, míg a másik oldalon (jobb) a forrásokat vesszük számba. a lépcsős szerkezet ezt rögzíti a számviteli törvény. E szerint az első blokkban az eszközöket, míg a második blokkban a forrásokat kell kimutatni. A vállalkozó választhat a két változat közül.
A mérleg felépítése az egyes eszközök és források különböző elvek szerint állítható sorrendbe. Ilyen elvek: likviditási, mobilitási, fontossági, stb. A számviteli törvény az EGK 4. számú irányelveit figyelembe vevő sorrendet ír elő a vállalkozóknak. A kötelezően előírt mérlegséma az éves beszámoló esetében három fokozatú tagolást követ. Megkülönböztet: mérlegfőcsoportot mérlegcsoportokat mérlegsorokat, mérlegtételeket
Kétoldalas mérlegséma Eszközök Mérleg,20...hó...nap Források A. Befektetett eszközök B. Forgóeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások D. Saját tőke E. Céltartalékok F. Kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások Eszközök összesen = Források összesen
Lépcsős mérlegséma Eszközök (aktívák) A.) Befektetett eszközök B.) Forgó eszközök C.) Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen Források (passzívák) D.) Saját tőke E.) Céltartalékok F.) Kötelezettségek G.) Passzív időbeli elhatárolások Források összesen
A számvitel szabályozása (1) Külső szabályozás (lehet: nemzetközi vagy hazai) Nemzetközi: IFRS (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványok), IAS (Nemzetközi számviteli szabványok), EU számviteli irányelvei, US GAAP (USA)
A számvitel szabályozása (2) Nemzeti (hazai) szabályozás Törvények, kormányrendeletek Nemzeti számviteli standardok Legfontosabb jogszabály: Számviteli törvény (2000. évi C. törvény)
A számvitel szabályozása (3) Belső szabályozás: olyan előírásokat fogalmaz meg, amelyeket maga a vállalkozás, annak vezetése fogad el. Néhány példa: Beszámoló formája Mérleg formája Eredménykimutatás formája Vásárolt készletek értékelésének módszere Értékcsökkenési leírás módszerei
A számvitel szabályozása (4) A belső szabályozás konkrét formája a vállalkozás számviteli politikájában ölt testet.
A számviteli alapelvek
1. vállalkozás folytatásának elve ELSŐDLEGES ALAPELV 2. teljesség elve 3. valódiság elve 4. óvatosság elve 5. összemérés elve 6. egyedi értékelés elve 7. bruttó elszámolás elve 8. időbeli elhatárolás elve 9. tartalom elsődlegessége a formával szemben elv 10. lényegesség elve 11. költség-haszon összevetésének elve 12. világosság elve 13. folytonosság elve 14 következetesség elve TARTALMI ALAPELVEK KIEGÉSZÍTŐ ALAPELVEK FORMAI ALAPELVEK
Az éves beszámolóban a megbízható, valós kép bemutatásához az előzőeken túlmenően érvényesíteni kell még a következő követelményeket is. hasznosíthatóság elve felhasználókat érdeklő információk semlegesség elve - tárgyilagosság időszerűség elve szöveges információk
A vállalkozás folytatásának elve A számviteli törvény szerint a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. (Szt. 15. (1))
A teljesség elve A számviteli törvény szerint a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre hatással vannak. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál azokat a gazdasági eseményeket is, könyvelni kell, amelyek az adott naptári évre vonatkoznak, és a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté. (Szt. 15. (2))
A valódiság elve A valódiság elve azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésüknek meg kell felelniük a számviteli törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. (Szt. 15. (3))
A világosság elve A világosság elve azt a követelmény fogalmazza meg, hogy a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. (Szt. 15. (4))
A következetesség elve A következetesség azt jelenti, hogy a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. A választott értékelési eljárások csak akkor változtatható meg, ha a számviteli törvény előírja, illetve a körülmények ezt szükségessé teszik. Amennyiben a vállalkozó számviteli politikája változik, úgy azt a kiegészítő mellékletben részletesen kell bemutatni, feltüntetve a változtatás indítékait és hatásait! (Szt. 15. (5))