ELSZÁMOLÓH Z Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet Felesleges vagyontárgyak hasznosítási és selejtezési szabályzata Hatályos: 2014. április 1. 1
I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A szabályzat a Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet (intézményegységeivel 1 együtt továbbiakban: Elszámolóház), valamint a hozzárendelt költségvetési szervek (továbbiakban: intézmények) felesleges vagyontárgyainak hasznosítására és selejtezésére vonatkozó szabályokat, előírásokat és módszereket foglalja magában. A szabályzat elkészítésének célja, hogy a jogszabályi előírásoknak eleget téve, az Elszámolóház, valamint a hozzárendelt intézmények, Társulások és azok intézményei sajátosságaihoz, adottságaihoz, körülményeihez igazodva meghatározza azokat a szabályokat, módszereket, előírásokat, amelyekkel a felesleges vagyontárgyak hasznosítása és selejtezése szabályos, megfelelően szervezett és ellenőrizhető és egyúttal a tulajdon védelme is biztosított legyen. A Felesleges Vagyontárgyak Hasznosítási és Selejtezési Szabályzata kialakításánál figyelembe vett jogszabályok 2000. évi C. törvény a számvitelről (a továbbiakban: Számv. tv.) 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (a továbbiakban: Áht.) 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (a továbbiakban: Kjt.) 2012 évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (a továbbiakban: Mt.) a 2011. évi CXCVI. törvény A nemzeti vagyonról ( a továbbiakban: Nvtv.) 4/2013. (I.11.) Korm.rendelet az államháztartás számviteléről (a továbbiakban: Áhsz.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (a továbbiakban: Ávr.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól (a továbbiakban: vagyonrendelet). 1. A felesleges vagyontárgyak hasznosítási és selejtezési szabályzatának elkészítéséért, tartalmáért, módosításáért felelős személyek A számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítésért és az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért az Elszámolóház igazgatója felelős. A felesleges vagyontárgyak hasznosítási és selejtezési szabályzat tervezetének elkészítéséért, tartalmáért, a változtatásra vonatkozó javaslattételért, aktualizálásáért az Elszámolóház gazdasági vezetője, jóváhagyásáért az Elszámolóház igazgatója a felelős. 1 tartalmazza Az intézményegységeket a felesleges vagyontárgyak hasznosítási és selejtezési szabályzatának 13. sz. melléklete 2
változás következik be, amely a változtatást szükségessé teszi. A módosítást a módosítási igény felmerülésekor azonnali hatállyal, de legalább a jogszabályban előírt határidőben kell végrehajtani. A Szabályzat módosítására akkor van szükség, ha azt a Számv. tv. és az Áhsz. előírásai indokolják, vagy ha a szabályzat elfogadásakor fennálló körülményekben 2. A felesleges vagyontárgyak hasznosítási és selejtezési szabályzata célja és hatálya Az Elszámolóház, mint gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv számviteli politikájában, úgy rendelkezett, hogy, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatok hatályát kiterjeszti és kötelező érvényűvé teszi a hozzárendelt költségvetési szervek részére. Az Elszámolóház felesleges vagyontárgyak hasznosítási és selejtezési szabályzatának hatálya kiterjed és kötelező az intézményegységek és a hozzárendelt gazdasági szervezettel nem rendelkező intézményekre, Társulásokra, illetve intézményeire (továbbiakban Intézmények) is. A felesleges vagyontárgyak hasznosítási és selejtezési szabályzatot (továbbiakban: szabályzat) az Intézmények keretszabályzatként kell, hogy alkalmazzák, a keretszabályok előírásain belül, azzal összhangban az intézményi sajátosságoknak megfelelően külön a szabályzat kézhezvételét követő 30 napon belül - kialakítják az adott Intézmény felesleges vagyontárgyak hasznosítására és selejtezésére vonatkozó részletesebb előírásokat, úgy, hogy az Elszámolóház szabályzataiban foglalt előírásoktól eltérő, ellentétes rendelkezést az intézményre vonatkozóan nem tartalmazhat. Az intézmények A felesleges vagyontárgyak hasznosítási és selejtezési szabályzatának elkészítéséért, jóváhagyásáért az intézményvezetője a felelős, azzal, hogy az intézmény saját szabályzata elválaszthatatlan részét képezi az Elszámolóház szabályzatának. Fentiek betartását az Elszámolóház ellenőrzi. A szabályzat célja: A hatékonyság javítása érdekében a rendeltetésszerűen nem használható eszközök, valamint a felesleges eszközök feltárása, illetve ezen eszközök használatból történő kivonása, hasznosítása és selejtezése. A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed: Az Elszámolóház, intézményegységek és az intézmények tulajdonában, kezelésében lévő minden olyan eszközre és készletre, melyekről a számlarendben foglaltak szerint mennyiségi és értékbeli, vagy csak mennyiségi nyilvántartást kell vezetni értékhatárra való tekintet nélkül, ideértve a PMJV Önkormányzat és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK) között megkötött Használati szerződés (továbbiakban Használati szerződés) alapján a KLIK részére használatra átadott vagyonelemet is. A szabályzat hatálya nem terjedhet ki a következőkre: az idegen és ideiglenesen átvett vagyontárgyakra, valamint az építménynek nem minősülő ingatlanok (telkek) hasznosítására, 3
az ügyiratok és számviteli bizonylatok selejtezésére, hatósági engedély vagy kötelezvény alapján üzemben, illetve készenlétben tartott (pl.: tűzoltó) berendezésekre, a könyvtárak állományába tartozó könyvekre, folyóiratokra, egyéb információhordozókra. 3. Alapfogalmak, értelmező rendelkezések Rendeltetésszerű használat: a műszaki és jogszabályi előírásoknak megfelelő használat. Használati idő: az időtartam, amíg a termék rendeltetésszerűen használható. 0-ra leírt eszköz fogalma: olyan eszköz, melynek a nettó értéke nulla. Feleslegessé vált vagyontárgyak: A szabályozás alkalmazása szempontjából felesleges vagyontárgyaknak kell tekinteni mindazokat az immateriális javakat, tárgyi eszközöket és készleteket, amelyek az Elszámolóház, az intézmények tevékenységéhez, működéséhez már nem szükségesek, a vagyontárgyak eredeti rendeltetésének már nem felelnek meg, a feladatcsökkenés, átszervezés, megszűnés, vagy egyéb más ok miatt feleslegessé váltak, a Használati szerződés alapján a KLIK ilyen jogcímen az Önkormányzatnak visszaadott. Feleslegesnek tekinthető: a) az az immateriális jószág, tárgyi eszköz, amely: műszakilag, technológiai szempontból vagy erkölcsileg elavult és rendeltetésszerűen nem üzemeltethető, korszerűbb, nagyobb teljesítményű eszközzel kiváltásra kerül, meghibásodás, fizikai elhasználódás miatt nem üzemeltethető, a javítás, felújítás gazdaságtalan vagy megoldhatatlan. b) az a készlet, amely: elhasználódott, kijavítása nem gazdaságos, illetve nem lehetséges, korszerűtlen, az érvényben lévő szabványoktól eltérő, minőségileg nem megfelelő, hibás, sérült, használható, de nincs rá szükség, egy éve nem mozgó és előreláthatóan a következő évben is stagnálni fog, (immobil). Nem szabad feleslegesnek tekinteni a tartalékként tárolt tárgyi eszközöket, készleteket, tűzvédelmi készleteket, felszereléseket. A tűz- és munkavédelmi készletek feleslegessé minősítése az illetékes tűz- és munkavédelmi felelős hatáskörébe tartozik, aki felelős a selejtezésért, s arról külön intézkedik. Tartalékként csak üzemképes, minőségileg megfelelő eszköz illetve készlet tartható. A meghibásodott vagyontárgyakat javítás nélkül tartalékként raktáron tartani, vagy eredeti helyén tartalékként üzemképtelen állapotban tárolni nem szabad. 4
Hasznosítás: a felesleges vagyontárgyak (gépek, felszerelések, járművek, készletek) közül azok, amelyek eredeti formájukban a szabványoknak, műszaki és jogszabályi követelményeknek megfelelően rendeltetésszerűen használhatóak, hasznosíthatók. A hasznosítás módja lehet: értékesítés más gazdálkodó szerv részére, értékesítés magánszemély részére, bérbe adás. Selejtezés: azon felesleges vagyontárgyak selejtezhetők, amelyek rendeltetésszerűen használhatóak, de hasznosításuk a fent módokon nem valósult meg; illetve azok, amelyek nem felelnek meg a szabványoknak, a jogszabályi, műszaki előírásoknak, vagy megrongálódtak, meghibásodtak, és javításuk gazdaságtalan és megoldhatatlan. Selejtezési Bizottság: a felesleges vagyontárgyak hasznosításával, selejtezésével kapcsolatos feladatokat látja el. II. RÉSZLETES FELADATOK A befektetett eszközökkel, készletekkel való célszerű és takarékos gazdálkodás érdekében kötelezető folyamatosan gondoskodni a feladatok ellátása szempontjából feleslegessé vált befektetett eszközök, készletek feltárásáról, hasznosításáról és selejtezéséről. Rendszeresen vizsgálni kell, hogy a kezelésben, használatban lévő vagyontárgyak közül a működés és gazdálkodás szempontjából melyek feleslegesek. Minden esetben törekedni kell a felesleges vagyontárgyak hasznosítására. A selejtezési eljárásra kijelölt eszközök elkülönített tárolásáról, megjelöléséről gondoskodni kell, megakadályozva ezzel a felcserélődés lehetőségét. A felesleges befektetett eszközök, készletek feltárását, hasznosítását, vagy selejtezését úgy kell elvégezni, hogy: a vagyontárgyak felhasználása az intézmény érdeke és vagyonvédelme számára a lehető legelőnyösebb módon történjék, az eszközök állagának, ill. felhasználhatóságának további romlása, vagy esetleges teljes elértéktelenedése elkerülhető legyen, a hasznosítás érdekében minden ésszerű intézkedést meg kell tenni, a feleslegessé vált vagyontárgyak ne kössenek le indokolatlanul pénzügyi forrásokat és raktárkapacitást, ne okozzanak költségeket, az értékesítés során bevétel keletkezzék. 5
1. Feleslegessé vált vagyontárgyak feltárása, bejelentése, engedélyezés A felesleges vagyontárgyak (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) feltárása Az Elszámolóház tekintetében (intézményegységek nélkül) a felesleges eszközök és készletek folyamatos feltárása, illetve a gazdasági vezető részére történő bejelentése a Intézményműködtetési osztályvezető, illetve az általa kijelölt műszaki munkatárs feladata. Az Elszámolóház intézményegységeinek tekintetében a technikai dolgozók által használt (KLIK részére használatra át nem adott eszközök esetében ) eszközök esetében a felesleges eszközök és készletek folyamatos feltárása, illetve az Elszámolóház kincstárnoka részére történő bejelentése az intézményegységekben az Elszámolóház kincstárnoka által kijelölt személy(ek) feladata. A Használati szerződés alapján a KLIK használatára átadott vagyonnal kapcsolatban a selejtezési igény javaslatát a KLIK köteles jegyzékbe foglalni és azt legkésőbb minden év augusztus 31. napig az Elszámolóház részére megküldeni. A jegyzéknek a következőt kell tartalmaznia: sorszám, nyilvántartási szám, az eszköz tárolási helye, az eszköz megnevezése, mennyiségi egysége, mennyisége, selejtezés oka, a használatból való kivonás időpontja, jegyzék készítésének időpontja, a jegyzék összeállításáért felelős aláírása. A selejtezési jegyzék megküldésre kerül a kézhezvételt követően haladéktalanul a KLIK igazgatójának részére a tárgyi eszköz nyilvántartó által előzetes jóváhagyás céljából. A selejtezés lefolytatása és dokumentálása az Elszámolóház feladata. A selejtezést és dokumentálását a Szabályzatban foglalt eljárás renddel egyezően kell végrehajtani. Az intézmények esetében a felesleges eszközök és készletek folyamatos feltárása és az intézmény(egység) vezetője részére történő bejelentése az intézmény erre kijelölt dolgozójának a feladata. A feleslegesnek, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak ítélt eszközökre a javaslatokat legkésőbb a leltározás megkezdése előtt, minden év augusztus 31 napjáig meg kell tenni. Feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének kezdeményezése Az alábbi személyek tehetnek javaslatot, arra, hogy az eszközök feleslegesnek, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak minősüljenek (továbbiakban: selejtezés kezdeményezésére jogosultak): az Elszámolóház tekintetében (intézményegységek nélkül) a Intézményműködtetési Osztályvezető,vagy az általa megjelölt személy, az Elszámolóház intézményegységei tekintetében az Elszámolóház kincstárnoka, valamint az általa kijelölt személyek, mint pl: raktári dolgozó, tűzés munkavédelmi felelelős, személyes használatrakiadot ) az intézmények tekintetében az intézmény(egység) vezetője, 6
A feleslegessé válás okánál a külön kódjegyzékben meghatározott fogalmakat vagy kódszámokat kell beírni. A kódjegyzéket az 1. számú melléklet tartalmaz. A javaslatot jegyzékbe (3/A. és 3/B. számú melléklet) kell foglalni, melynek legalább a következőket kell tartalmaznia: az eszköz megnevezése, leltári szám, gyári szám, nyilvántartási száma, mennyiségi egysége, mennyisége, a feleslegessé válás oka, a használatból való kivonás időpontja, a hasznosítás módjára vonatkozó javaslat, a jegyzék készítésének időpontja, a javaslatot tevő személy aláírása. A hasznosítás módjánál értékesítés vagy selejtezés megjelölést kell alkalmazni. Az Elszámolóház gazdasági vezetője, vagy az általa kijelölt személy, az intézményegységek tekintetében az Elszámolóház kincstárnoka, által összesített javaslati jegyzéket az Elszámolóház és intézményegységei tekintetében az Intézményműködtetési Osztályvezető vagy az általa meghatározott műszaki munkatárs felülvizsgálja, és egyetértés esetén aláírásával hitelesíti. Az intézmények esetében a javaslati jegyzékek összesítésére kijelölt személy által összesített javaslati jegyzéket az intézményvezető által meghatározott személy felülvizsgálja, és egyetértés esetén aláírásával hitelesíti. A felülvizsgálat során a következőket kell elvégezni: ellenőrizni, hogy a feleslegessé válás oka megfelel-e a valóságnak, ha szükséges (olyan vagyontárgyak esetében, amikor a feleslegessé válás megállapítása szakértelmet igényel) szakértő elsősorban belső intézményi körben megfelelő szakértelemmel rendelkező munkatárstól, csak indokolt és jóváhagyott esetben külső szakértő véleményt (írásos feljegyzést) szerez be a feleslegessé válás okának egyértelmű megállapítása érdekében, gondoskodik az eszközök nyilvántartási árának megállapításáról, és annak a jegyzéken történő feltűntetéséről, értékesítés esetén az eladási ár megállapításáról (A felesleges vagyontárgyak eladási árát az adott időpontban rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatokra támaszkodva kell megállapítani.), javaslatokat tenni a hasznosítás módjára. A hasznosítást, illetve a selejtezést a Selejtezési Bizottság javaslata alapján az intézményvezető (Elszámolóház intézményegységei tekintetében is az igazgató) engedélyezi, aláírásával hitelesíti. A Hasznosítási és selejtezési kérelmet záradékkal kell ellátni az alábbiak szerint: A. iktatószámú Hasznosításra, selejtezésre javasolt immateriális javak, tárgyi eszközök jegyzékében szereplő sorszám alatti tételek hasznosítási/ selejtezési eljárását engedélyezem a Selejtezési Bizottság egyetértésével. 7
A. iktatószámú Hasznosításra, selejtezésre javasolt készletek jegyzékében szereplő sorszám alatti tételek hasznosítási / selejtezési eljárását engedélyezem a Selejtezési Bizottság egyetértésével. Az eljárás lefolytatásáig, annak érdekében, hogy a felesleges vagyontárgyak ne legyenek felcserélhetőek a többi vagyontárgyakkal, a Selejtezési Bizottság elnöke gondoskodik azok megjelöléséről, elkülönített tárolásáról és állaguk megóvásáról. Az eszközök hasznosítását, illetve selejtezését a lehető legrövidebb időn belül végre kell hajtani, az engedélyezést követő 15 munkanapon belül. A hasznosítással kapcsolatban számviteli bizonylatot, számlát az Áfa tv. rendelkezéseinek megfelelően kell kiállítani. Kezdeményezés módja és ideje Amennyiben a felesleges vagyontárgyak hasznosítása eredménytelen, kezdeményezni kell a selejtezést a Záradékkal ellátott jegyzékek alapján. A Záradékkal ellátott jegyzéket az Elszámolóház (intézményegységei is) gazdasági vezetőjének, vagy az általa kijelölt személynek, illetve az intézmények esetében az erre kijelölt dolgozója részére kell megküldeni. Leltározással egyidejűleg, illetve a leltározási időszak alatt selejtezés nem folytatható. Ennek betartatásáért az Elszámolóház tekintetében a gazdasági vezető, intézményegységek tekintetében az Elszámolóház kincstárnoka, az intézmények esetében az intézmény vezetője a felelős. 2. A felesleges vagyontárgyak hasznosítása A felesleges vagyontárgyak hasznosítása során, a vagyonrendeletben foglalt eljárásrendnek megfelelően kell eljárni. 1. Gazdálkodó szervek részére térítés ellenében történő átadás 1/ értékhatár feletti vagyontárgyak értékesítése A helyi önkormányzat vagyonrendeletében meghatározott értékhatár feletti vagyont elidegeníteni, a használat, illetve hasznosítás jogát átengedni a vagyonrendeletben meghatározott versenyeztetési eljárás útján lehet. 2./ értékhatár alatti vagyontárgyak értékesítése Az értékhatár alatti vagyontárgyak gazdálkodó szervezet részére történő értékesítéséről az Elszámolóház és intézményegységeinek esetében a Intézményműködtetési Osztályvezető javaslatára az Elszámolóház igazgatója dönt. Az értékhatár alatti vagyontárgyak gazdálkodó szervezet részére történő értékesítéséről az intézmények esetében az erre kijelölt személy javaslatára az intézmény vezetője dönt. Az értékesítés esetében legalább három gazdálkodó 8
szervezetet köteles az Intézményműködtetési Osztályvezetője felkeresni és az értékesítést a legmagasabb árajánlatot tevő részére lehet végrehajtani. A három árajánlat kéréstől igazgatói engedéllyel lehet eltérni. 2. Magánszemélyek részére térítés ellenében történő átadás Az azonos típusú eszközök esetében az 1.000 Ft-ot meghaladó egyedi értékű vagyontárgyak magánszemélyek részére történő értékesítés előtt azt meg kell hirdetni. A hirdetménynek a következőket kell tartalmaznia: az értékesítésre szánt termék megnevezését; a termék elhasználódási szintjére utaló jellemzőket; eladási árat (annak ÁFA tartalmát); az értékesítés helyét; az értékesítés időpontját. A hirdetményt a helyben szokásos módon kell közzétenni. Nem kötelező a meghirdetés, ha az értékesíteni kívánt befektetett eszköz egy darabjának vagy nem darabáru esetében az eladni kívánt mennyiség összességének eladási irányára nem éri el a 1.000 Ft-ot. A felesleges vagyontárgyak értékesítésével kapcsolatban az intézmény sajátmunkatársainak részére a belső levelező rendszeren értesítést kell közzétenni. Az értesítésnek tartalmaznia kell az értékesítés részletes eljárási szabályait és az eljárás során készítendő dokumentumokat. A meghirdetett vagyontárgyak magánszemélyek részére csak a hirdetést követő 5. nap után értékesíthetők. Az intézmények munkatársai a felesleges vagyontárgyak értékesítése tekintetében magánszemélynek minősülnek és az értékesítésnél a szociálisan rászorulók, nehéz körülmények között élők, nagycsaládosok, mozgásukban korlátozottak előnyben részesíthetők. Magánszemélynek történő értékesítés esetén egyenlő ajánlattétel esetén az intézmény dolgozója élvez előnyt. Magánszemély részére értékesített, befektetett eszközt csak a pénzügyi teljesítés után lehet átadni. A felesleges vagyontárgy munkatárs részére történő értékesítése esetén gondoskodni kell arról, hogy az értékesített vagyontárgyat a megvásárló azonnal elszállítsa. A leltározási körzetfelelős biztosítja jelöléssel, vagy más módon, hogy az értékesített vagyontárgy a rendszerbe ne kerülhessen vissza. 9
3. Az ellenérték megállapítása Az eladási árat az Elszámolóháznál (intézményegységek tekintetében is) a gazdasági vezető javaslata alapján, az intézményeknél az erre kijelölt gazdasági dolgozó javaslata alapján az intézmény vezetője állapítja meg. A felesleges és selejtezett vagyontárgyak (tartozékok, hulladék) eladási árát az adott időpontban rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatokra támaszkodva kell meghatározni. Amennyiben az eladási ár meghatározásához megbízható adatok nem állnak rendelkezésre, illetve az adatok beszerzése körülményes, az eladási árat az eszközök beszerzési éve alapján, a következők szerint kell meghatározni: ha a beszerzés 5 évnél régebbi, akkor a beszerzési árának az 5 %-a, ha a beszerzés 5 éven belüli, akkor a beszerzési ár csökkentve a beszerzéstől eltelt évek száma és a beszerzési érték 20%-nak szorzatával. Amennyiben a vagyontárgy a nyilvántartott értéken vagy a megállapított áron nem értékesíthető, az intézmény vezetője feljegyzésben kezdeményezheti a nyilvántartott érték alatt történő értékesítést. 4. Az értékesített, eszköz, készlet dokumentálása Minden értékesített termékről számlát vagy számlával egy tekintet alá eső okiratot kell kiállítani az Áfa tv. előírásainak megfelelően. A vagyontárgyak értékesítése során a fizetés banki átutalással, vagy készpénzzel az engedélyezést követő 15 napon belül történhet. Magánszemélyek részére történő értékesítés esetén kizárólag készpénzben történő fizetés lehetséges. Az értékesítés megtörténtét követően a változást (eszközcsökkentés) át kell vezetni az erre a feladatra kijelölt személynek az analitikus nyilvántartáson, valamint a főkönyvi könyvelés értékesítéssel érintett főkönyvi számláján. 5. Egyes vagyontárgyak hasznosítására vonatkozó külön rendelkezések 1. Irodagépek és számítástechnikai eszközök selejtezése A sokszorosítógépek (fénymásolók stb.) hasznosítása, selejtezése esetén az értékesítést a szerződéses partnernél, szakvállalatnál kell megkísérelni. A selejtezés szakvélemény alapján történhet. A felesleges irodai eszközök, számítástechnikai eszközök, valamint tartozékaik értékesítése, amennyiben a szerződéses partnernél, szakvállalatnál nem lehetséges, úgy történhet magánszemély(ek) felé. Selejtezés végrehajtására írásos szakvélemény alapján kerülhet sor. 10
Amennyiben a vevő valamely alkatrészre, tartozékra nem tart igényt, az eladó ezek értékesítését külön is köteles megkísérelni. Ha az értékesítési kísérlet nem jár eredménnyel, azok kiselejtezhetők. Az adatvédelemről minden esetben gondoskodni kell. Az értékesítés, selejtezés előtt meg kell győződni arról, hogy a gép memóriájából az adatokat törölték e. A számítástechnikai eszközök selejtezése esetén az alkatrész és tartozék készleteket ugyancsak fel kell ajánlani megvételre, sikertelen felajánlás esetén az alkatrészek és tartozékok selejtezhetők. 2. Gépjárművek Az értékesítésre szánt gépjárművet az adott típus forgalmazásával foglalkozó, két egymástól független márkakereskedéssel kell felértékeltetni. 3. Műemlékek védelme A hasznosítást, illetve a selejtezést végzők az eljárás megindítása előtt kötelesek megvizsgálni, hogy a befektetett eszköz nem minősül-e műemléknek, vagy műszaki emléknek. Ha olyan befektetett eszközt minősítenek feleslegesnek, amelynek művelődéstörténeti értéke van, úgy az ezekre vonatkozó rendeletek, utasítások előírásai szerint kell eljárni. 4. Veszélyes hulladéknak minősülő eszközök Környezetvédelmi vagy közegészségügyi érdekből, külön jogszabályok előírásai alapján a keletkező egyes speciális veszélyes hulladékot a speciális gyűjtőhelyre kell szállítani. Ilyen a lejárt szavatosságú gyógyszer, elem, gépkocsi akkumulátor, festékpatron. Elektromos berendezéseket (számítógép, hűtő stb) hulladékgyűjtő udvarba kell szállítani, melyet az Elszámolóház és intézményegységei tekintetében az Intézményműködtetési Osztály szervez. A veszélyes anyagnak, hulladéknak minősülő eszközök, alkatrészek értékesítését, ártalmatlanítását az e jogosítványokkal felruházott szervezet útján kell elvégezni. 6. Befektetett eszközök részleges hasznosítása és selejtezése Ha a használaton kívüli befektetett eszközöknek csak meghatározott része hasznosítható, és ha ez a rész különállóan is befektetett eszközként kezelhető, az alábbiak szerint kell eljárni: a) Meg kell állapítani, hogy a használaton kívüli befektetett eszköz aktivált bruttó értékének hány százalékát teszi ki az aktiválás időpontjában a hasznosítható befektetett eszközrész értéke. Ennek arányában kell kiszámítani a hasznosítható befektetett eszközrészre eső könyvszerinti bruttó értéket, értékcsökkenést és a nettó értéket. A használaton kívüli tárgyi eszköz használhatatlan visszamaradó / selejtezendő / részének bruttó és nettó értékét úgy kell megállapítani, hogy az 11
eredeti használaton kívüli tárgyi eszköz bruttó és nettó értékéből levonásra kerüljön a használható befektetett eszközrész előbbiek szerint megállapított bruttó és nettó értéke. b) Ha a rendelkezésre álló nyilvántartási adatokból az a) pontban említett értékarány megállapítása nem lehetséges, ez esetben a mindenkori árak alapján kell az értékarányokat kialakítani. c) Az értékek kiszámítása után a befektetett eszköz nyilvántartási lapot a szerv állományában maradó befektetett eszköz nyilvántartási lapjával együtt kell megőrizni. A hasznosíthatatlan befektetett eszközrész selejtezését az általános előírások szerint kell végrehajtani és elszámolni. A működéshez már nem szükséges, valamint a kiselejtezett vagyont ingyenesen átruházni csak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. -ban foglaltak, valamint PMJV Közgyűlésének11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet előírásai szerint lehet. A térítés nélküli átadást, mint állománycsökkenést az analitikus és a főkönyvi könyvelésben is az átadást követő két munkanapon belül rögzíteni kell. III. SELEJTEZÉS, MEGSEMMISÍTÉS A vagyontárgyak selejtezését jelen szabályzatban kijelölt Selejtezési Bizottság által szabályszerűen lefolytatott selejtezési eljárás során kell végrehajtani. A feleslegessé vált és értékesítésre nem került vagyontárgyakat - legkésőbb - a tárgyév szeptember 30. napig selejtezni kell, a megjelölt időpont a selejtezés lezárásának végső határideje. Az operatív selejtezési feladatok lebonyolítását a Selejtezési Bizottság végzi (4. sz. melléklet). 1. Selejtezési Bizottság A Selejtezési Bizottság tagjait írásban kell megbízni. A Selejtezési Bizottság elnöke és tagjai az Elszámolóház tekintetében az igazgató, az intézményegységei tekintetében az Elszámolóház intézményegységeiben illetékes kincstárnokának javaslatára az igazgató, az intézmények tekintetében az intézményvezető, írásos megbízása alapján tevékenykednek (5 és 6. sz. melléklet). A Selejtezési Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer köteles selejtezés alá vonni a feltárt nem javítható, vagy nem hasznosítható eszközöket. A Selejtezési Bizottság a felesleges (és nem hasznosítható) vagyontárgyak selejtezését az intézményvezető által záradékolt, és az Elszámolóház (intézményegységek nélkül) tekintetében a gazdasági vezető vagy az általa kijelölt személy, az Elszámolóház intézményegységei tekintetében az Elszámolóház 12
intézményegységeiben illetékes kincstárnok, az intézmények esetében az erre kijelölt személy által összegyűjtött és a Selejtezési Bizottság elnökének átadott jegyzékek alapján köteles elvégezni. A bizottság legalább 3 tagból áll. A tagokat úgy kell kijelölni, hogy a selejtezési munkában nem vehetnek részt az eszköznyilvántartások vezetésével megbízott dolgozók, illetve az eszköz használatáért felelős dolgozók. A Selejtezési Bizottság vezetője és tagjainak tartós távolléte esetére helyettesítésről a megbízónak kell gondoskodnia. A Selejtezési Bizottság megbízatása, az azzal járó jogok és kötelezettségek teljesítése a megbízás visszavonásáig tart. A Selejtezési Bizottság minden tagját, ügyintézőjét az Mt., és a Kjt. előírásai szerinti anyagi és fegyelmi felelősség terheli. A Selejtezési Bizottság elnöke felelős a selejtezési munka megszervezéséért és végrehajtásáért. A Selejtezési Bizottság feladatai általánosságban a következők: selejtezés előkészítése, hasznosítási, selejtezési eljárás lefolytatása, ellenőrzés, dokumentálás, intézkedésre javaslattételi jog (pl. értékesítésre, megsemmisítésre) A feladatokat a Selejtezési Bizottság vezetője a tagok között megoszthatja. A selejtezési eljáráson (jegyzőkönyv felvétele, stb.) a Selejtezési Bizottság vezetője és tagjai közül legalább 2 fő ide értve az érintett területről a Selejtezési Bizottságba jelöltet is köteles részt venni, és a jegyzőkönyvet aláírni. A Selejtezési Bizottság elnöke indokolt esetben a hasznosítási, illetve a selejtezési eljáráshoz belső v. külső szakértő kirendelését is kérheti. A szakértő nem tagja a bizottságnak, ezért önálló jelentést kell készítenie, a Selejtezési Bizottság jegyzőkönyvét nem kell aláírnia. Szakértő alkalmazása esetén, amennyiben a Selejtezési Bizottság elnöke nem ért egyet a szakértői megállapítással, lehetősége van más szakértő igénybevételére. A szakértők egyeztetett véleményét a bizottságnak el kell fogadnia. 2. Selejtezési eljárás lefolytatása A vagyontárgyak selejtezését jelen szabályzatban kijelölt Selejtezési Bizottság által szabályszerűen lefolytatott selejtezési eljárás során kell végrehajtani. A selejtezés a selejtezésre engedélyezett záradékkal ellátott jegyzék alapján kezdődhet meg. A Selejtezési Bizottság az összeállított jegyzékek alapján a selejtezést megelőzően köteles megvizsgálni, hogy: a még használható vagyontárgyak hasznosításával kapcsolatos szükséges és lehetséges intézkedések megtörténtek-e, 13
a selejtezésre előkészített vagyontárgyak köre és mennyisége megegyezik-e a jegyzékben szereplő adatokkal. A selejtezési eljárás előkészítése során az alábbi főbb szempontok szerint kell eljárni: vizsgálni kell, hogy a selejtezésre kerülő vagyontárgyak hasznosításával kapcsolatban az illetékes szervezeti egység e szabályzatban foglaltak szerint járt-e el, rendelkezésre állnak-e az ezt bizonyítandó iratok, meg kell vizsgálni a vagyontárgyak selejtté válásának okait és fel kell tárni, ha az mulasztásra vezethető vissza (pl.: szakszerűtlen üzemeltetés, tartozék, illetve alkatrészhiány, rendeltetésszerű célra alkalmatlan befektetett eszközök aktiválása stb.), fel kell mérni, hogy a selejtezésre kerülő vagyontárgyak milyen tartozékok, tartalék alkatrészek, vagy forgóeszközök tartoznak és gondoskodni kell ezek hasznosításáról, ennek hiányában pedig selejtezésükről, jegyzéket kell készíteni az eszközöknek azon alkatrészeiről, amelyeket a szervezeti egység visszatartani kíván, tételesen egyeztetni kell a selejtezésre kerülő vagyontárgyakat a számviteli nyilvántartásokkal és gondoskodni kell a leltári számok, valamint a gyári számok feltüntetéséről. Selejtezés alá vonni csak meglévő, a helyszínen megtekinthető vagyontárgyat lehet. A Selejtezési Bizottság hiányos / pl. tartozék, alkatrész, vagy más okból hiányos / vagyontárgyat csak a hiány rendezése, illetve a hiány bekövetkezéséért felelős megállapítása után selejtezhet le. 3. Selejtezési jegyzőkönyv elkészítése, jóváhagyása, selejtezés bizonylatolása és számviteli elszámolása 1. Selejtezési jegyzőkönyv elkészítése A selejtezésről jegyzőkönyvet (7. és 8. számú melléklet) kell felvenni, amely a selejtezésről való elszámolás alapbizonylatát képezi. Külön jegyzőkönyveket kell felvenni az immateriális javak, tárgyi eszközök és készletek selejtezése esetében. A jegyzőkönyvekben rögzíteni kell a Selejtezési Bizottság tagjainak végleges javaslatát, amelyet a bizottsági tagok egyetértésük jeléül aláírásukkal igazolnak. A selejtezésen a Selejtezési Bizottság tagjai együttesen kötelesek részt venni, és a selejtezés végrehajtása után az elkészített jegyzőkönyvet aláírni. A selejtezési eljárás során: a selejtezésre kerülő eszközökből hasznosításra alkatrészek, tartozékok kiszerelhetők, a kiselejtezett vagyontárgyakat megfelelő fizikai ráhatással eredeti jellegüktől meg kell fosztani úgy, hogy azok rendeltetésszerű felhasználásra alkalmatlanná váljanak, a kiselejtezendő adathordozókon lévő információkat olvashatatlanná kell tenni. A selejtezés során a bizottságnak javaslatot kell tenni a következőkről: a selejtezett készletet hulladék vagy haszonáron lehet-e értékesíteni, 14
a megsemmisítésre kerülő készletek megsemmisítése milyen eljárással történjen. A tárgyi eszközök selejtezése során visszanyert tartozékokról, alkatrészekről jegyzéket kell készíteni. (9. és 10. számú melléklet) A selejtezési jegyzőkönyvben rögzíteni kell a következőket: a selejtezés időpontját, helyét, a Selejtezési Bizottság elnökének és tagjainak nevét és aláírását, a selejtezésre kerülő eszköz: nyilvántartási számát, megnevezését, mennyiségi egységét és mennyiségét, beszerzési árát, értékcsökkenését, tovább felhasználásra való alkalmasságát, vagy alkalmatlanságát, további felhasználásra alkalmatlan feleslegessé vált vagyontárgy megsemmisítésére történő javaslatot. A jegyzőkönyveket évenkénti sorszámozással kell elkészíteni. A selejtezési jegyzőkönyv valamennyi példányát a Selejtezési Bizottság elnöke haladéktalanul véleményezésre átadja az Elszámolóház intézményegységei esetében az Elszámolóház kincstárnokának, aki a döntés meghozatalára javaslatot tesz az Elszámolóház igazgatója részére. A javaslattal együtt a selejtezési jegyzőkönyvet megküldi az igazgató részére. Ha az intézményvezető a jegyzőkönyvben foglalt javaslatot: jóváhagyja, akkor a Selejtezési Bizottság elnöke intézkedik a hasznosítási eljárás megindításáról, illetve a vagyontárgy selejtezéséről, elutasítja, akkor az eljárás befejezettnek tekintendő. A jegyzőkönyv 2 példányát a Selejtezési Bizottság irattárba kell elhelyezni és a nyilvántartó / iktató / könyv megfelelő rovatába e tényt az intézményvezető indoklásával be kell jegyezni. kiegészítésre visszaadja, akkor a Selejtezési Bizottság elnöke intézkedik az intézményvezető által adott utasítás végrehajtásáról és ehhez a szükséges vizsgálat vagy egyéb feladat teljesítéséről. Ennek teljesítése esetén a jegyzőkönyvhöz csatolt mellékleten, vagy az eredeti jegyzőkönyvvel megegyező sorszámú és példányszámú pótjegyzőkönyvben dokumentálják a kiegészítés eredményét és ezt előterjesztik jóváhagyásra. Az Elszámolóháznál nyilvántartott eszközök esetében mindkét példányt az Elszámolóház gazdasági vezetője részére meg kell küldeni a jegyzőkönyv készültét követő 2 munkanapon belül, majd a számviteli nyilvántartásban történő rögzítést követően 1 példánya a könyvelésen marad, 1 példánya a Selejtezési Bizottságnak vissza kell küldeni. Az Elszámolóház intézményegységeiben, illetve az intézményeknél nyilvántartott kis értékű eszközök és készletek esetében a jegyzőkönyvet 2 példányban kell 15
elkészíteni és megküldeni az Elszámolóház gazdasági vezetője részére a jegyzőkönyv elkészültét követő 2 munkanapon belül, melynek 1 példányt az analitikus nyilvántartónak kell megküldeni, 1 példánya a Selejtezési Bizottságnál marad. Az immateriális javakról, tárgyi eszközökről/készletekről felvett selejtezési jegyzőkönyv a selejtezéssel kapcsolatos állományváltozás bizonylata, mely biztosítja a könyvviteli elszámoláshoz és ellenőrzéshez szükséges adatokat. A hasznosítás, selejtezés összes kimutatását, jegyzőkönyveit, bizonylatait így a hirdetést is a mérleg mellékleteként kell kezelni és megőrizni. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. -a értelmében a megőrzési idő 8 év. A selejtezési jegyzőkönyv valamennyi részét a szükséges részletességgel kell kitölteni, hogy a későbbi ellenőrzés részére is egyértelműen bizonyított legyen a selejtezés szükségessége és megalapozottsága! 2. A selejtezési felelősség megállapítása A selejtezési eljárást ugyanúgy (jelen szabályzat szerint) kell végrehajtani, ha a selejtezési jegyzőkönyv gondatlan kezelést és személyi felelősséget állapít meg. A felelősségre vonással / kártérítéssel kapcsolatos eljárás alapdokumentációja a jóváhagyott selejtezési jegyzőkönyv egyik példánya. A kártérítéssel kapcsolatos eljárást az intézményvezető kezdeményezi. 3. Selejtezés, megsemmisítés alkalmazandó bizonylatai Alkalmazott nyomtatványok Immateriális javak, Tárgyi eszközök selejtezése: B 11-90. Immateriális javak, Tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve,b.11-90. r.sz. (a szabályzat melléklete) B 11-91. r.sz.selejtezett immateriális javak, tárgyi eszközök jegyzéke, B. 11-92.r.sz. Tárgyi eszközök selejtezéséből visszanyert tartozékok, hulladék anyagok jegyzéke, B. 11-97.r.sz Megsemmisítési jegyzőkönyv Készletek selejtezése: B.. 11-93. r.sz.készletek selejtezési, leértékelési jegyzőkönyve, B. 11-94.r.sz. Selejtezett készletek jegyzéke, B.. 11-95. r.sz. Készletek selejtezéséből visszanyert tartozékok, hulladék anyagok jegyzéke, B. 11-96 r.sz. Leértékelt készletek jegyzéke, B.. 11-97.r.sz. Megsemmisítési jegyzőkönyv 4. Selejtezéssel kapcsolatos számviteli feladatok A selejtezés lezárását követően a Selejtezési Bizottság által megküldött jegyzőkönyvek alapján az eszközök értékében, mennyiségében bekövetkezett változásokat a nyilvántartásokon a jegyzőkönyvek átvételét követő 10 napon belül, 16
de legkésőbb a leltározást megelőző 5 munkanapon belül át kell vezetni. Az Elszámolóház által vezetetett nyilvántartásokon történő átvezetés végrehajtásáért az Elszámolóház Számviteli osztályvezetője által kijelölt munkatárs, az Elszámolóház intézményegységei által vezetetett nyilvántartásokon (készletmodulban lévő eszközök esetében) történő átvezetés végrehajtásáért az intézményegység illetékes kincstárnoka felelős, az intézmények által vezetett nyilvántartáson történő átvezetésért az intézmény vezetője felel. Az állományváltozások analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban történő átvezetését az Elszámolóház Számlarendjében foglaltak szerint kell elvégezni. A rögzítést követő 3 munkanapon belül az Elszámolóház intézményegységének kincstárnoka, illetve az intézmény köteles az Elszámolóház Számviteli osztályvezetőjét írásban értesíteni és dokumentummal igazolni, hogy az analitikus nyilvántartásban a selejtezés rögzítésre került. 5. A leselejtezett eszközök tárolása A leselejtezett eszközöket, tartozékokat (hasznosítás, elszállítás, megsemmisítés idejéig) elkülönítetten kell tárolni. A selejt eszközök megsemmisítésének az elvégzése, illetve elszállíttatása az Elszámolóház esetében az Intézményműködtetési osztályvezető, az intézményegységekben a kincstárnok által és az intézmények esetében az intézményvezető által kijelölt dolgozó feladata, melyet a Selejtezési Bizottság elnöke felügyel. 4. Megsemmisítés A leselejtezett vagyontárgyakat a Selejtezési Bizottság tagjainak jelenlétében az átvételt követően meg kell semmisíteni. Ez történhet vágással, darabolással, hegesztéssel és megfestéssel. A megsemmisítésről a 11. számú melléklet szerinti jegyzőkönyvet kell felvenni. A veszélyes hulladékként elszállításra kerülő eszközöket is előtte jellegétől meg kell fosztani. A Selejtezési Bizottság radioaktív anyagok selejtezését nem végezheti. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a bizottság minden tagja aláír. 5. Üzemeltetésre, kezelésre, használatra átadott eszközök selejtezésével kapcsolatos döntési jogkörök Az Üzemeltetésre átadott eszközök selejtezésére csak a tulajdonos hozzájárulásával kerülhet sor. Az üzemeltetésre átadott eszközök esetében az üzemeltető írásban köteles jelezni selejtezési szándékát az üzemeltetésre átadó intézmény részére. A KLIK részére használatra átadott eszközök tekintetében a Használati szerződés alapján a KLIK használatára átadott vagyonnal kapcsolatban a selejtezési igény javaslatát a KLIK köteles jegyzékbe foglalni és azt legkésőbb minden év augusztus 31 az Elszámolóház részére megküldeni. A selejtezési jegyzékben foglalt eszközöket - selejtezési eljárás megkezdését megelőzően - a selejtezési jegyzék megküldését követő 8 munkanapon belül az Elszámolóház Intézményműködtetési 17
osztályának kijelölt munkatársai, vagy amennyiben szükséges, külső szakértő megvizsgálja és írásban javaslatot tesz a selejtezésre, vagy az eszközök további hasznosításának lehetőségére. 6. A selejtezés végrehajtásának ellenőrzése A selejtezési eljárás szabályszerű végrehajtásának ellenőrzéséért az Elszámolóháznál a gazdasági vezető vagy az általa kijelölt személy, az intézményegységeiben az illetékes kincstárnok, az intézményeknél az intézményvezető által kijelölt személy a felelős. Amennyiben az ellenőrzést végző a selejtezés során valamilyen szabálytalanságot észlel, a szabálytalanság megszüntetéséről azonnal köteles intézkedni. 7. Egyéb rendelkezések Egyes vagyontárgyak hasznosítására és selejtezésére vonatkozóan minden esetben figyelembe kell venni a szabályzatban felsorolt előírásokat, különös tekintettel arra, hogy, a fémanyagokat fel kell ajánlani továbbhasznosításra; műemlékek, műemléknek minősülő vagyontárgyak, valamint képzőművészeti alkotások selejtezése és hasznosítása során a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény előírásait figyelembe kell venni; hatósági rendelkezés alapján üzemeltetett vagy kezelt vagyontárgy és eszköz hasznosítása, selejtezése csak a rendelkező hatóság írásbeli engedélye alapján lehetséges; ha a vagyontárgy vagy eszköz felvásárlását, begyűjtését erre a célra létesített állami vállalat, szövetkezet vagy egyéb jogi személy végzi, a hasznosítást ennek útján kell végrehajtani. IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szabályzat 2014.április 1. napján lép hatályba, ettől az időponttól a korábbi ( 2013. augusztus 1.-től hatályos) Felesleges vagyontárgyak hasznosítási és selejtezési szabályzata hatályát veszti. Rendelkezéseit elsőként a hatályba lépést követő selejtezéseknél kell alkalmazni. Pécs, 2014.. Borbás Károly igazgató 18
Mellékletek: 1. számú melléklet: Kódjegyzék a feleslegesség válás okáról 2. számú melléklet: Selejtezés elrendelés 3/A. számú melléklet: Javaslat feleslegessé vált vagyontárgyak (tárgyi eszközök)hasznosítására/selejtezésére 3/B. számú melléklet: Javaslat feleslegessé vált vagyontárgyak (készletek) hasznosítására/selejtezésére 4. számú melléklet: Selejtezési Bizottság 5. számú melléklet: Selejtezési biztosság elnökének megbízása 6. számú melléklet: Selejtezési biztosság tagjának megbízása 7. számú melléklet: Jegyzőkönyv a Selejtezésre leadott eszközök hiányosságairól 8. számú melléklet: Tárgyi eszközök, immateriális javak selejtezési jegyzőkönyve 9. számú melléklet: Készletek selejtezési jegyzőkönyve 10. számú melléklet: Tárgyi eszközök selejtezéséből visszanyert tartozékok, alkatrészek, hulladék-anyagok jegyzéke 11. számú melléklet: A készletek selejtezéséből visszanyert hulladék-anyagok jegyzéke 12. számú melléklet: Megsemmisítési jegyzőkönyv 13. számú melléklet: Az Elszámolóház intézményegységei 19
1. számú melléklet KÓDJEGYZÉK A FELESLEGESSÉ VÁLÁS OKAIRÓL Kódszám Megnevezés 001 Eredeti rendeltetésének nem felel meg 002 Feladatcsökkenés miatt 003 Átszervezés miatt 004 Megszűnés miatt 005 Normát meghaladó készlet 006 Rongálódás miatt 007 Természetes elhasználódás miatt 008 Erkölcsi avulás miatt 009 Szavatossága lejárt 010 Egyéb ok 20