Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Eljárásjogi Tanszék A házassági perek és e jogviták rendezésének uniós szabályai Szakdolgozat Készítette: Markovics-Balogh Boglárka Jogász, Levelező tagozatos hallgató Konzulens: Dr Wopera Zsuzsa Egyetemi docens Miskolc 2013
University of Miskolc Faculty of Law Department of Civil Procedure The matrimonial matters and their regulation in the EU-law Dissertation Written: Markovics-Balogh Boglárka Consultant: Dr Wopera Zsuzsa Associate Professor Miskolc 2013
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. A házasság elméleti megközelítése... 4 2.1. A házasság fogalma... 4 2.1.1. A házasságkötés joghatásai... 4 2.1.2. A család fogalma... 5 2.2. Házasságkötés Magyarországon... 5 2.3. Külföldi házasságkötés... 6 2.3.1. Házasságkötés külföldi állampolgárral... 6 2.3.2. Házasságkötés külföldön... 6 2.3.3. A házasság fogalmának változása... 7 3. A házassági perek hatályos magyar szabályozása... 8 3.1. A házassági perek... 8 3.1.1. A házasság létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt indított per... 9 3.1.2. A házasság érvénytelensége és érvényessége iránt indított per... 11 3.1.3. A házasság felbontása iránti per (a bontóper)... 15 3.2. A házassági bontóper részletes szabályai... 18 3.2.1. Hatáskör, illetékesség... 18 3.2.2. Ki indíthat pert?... 19 3.2.3. A keresetlevél... 20 3.2.4. Intézkedés a keresetlevél alapján... 21 3.2.5. Tárgyalás... 21 3.2.6. Ideiglenes intézkedés... 22 3.2.7. Igazolási kérelem... 22 3.2.8. Közös kiskorú gyermek elhelyezése és tartása... 23 3.2.9. Az elsőfokú ítélet jogereje... 23 3.2.10. A házasság megszűnésének következményei... 24 3.2.11. Házassági perrel összekapcsolható perek... 24 4. Határon átnyúló házassági perek szabályozása... 25 4.1. A nemzetközi válások... 25 4.2. Az új Brüsszel II. rendelet szabályai... 27 4.2.1. A házassági ügyek joghatósági kérdéseire vonatkozó rendelkezések... 27 4.2.2. A határozatok elismerése és végrehajtása... 35 4.3. A Róma III. rendelet szabályai: a válásokra alkalmazandó jog meghatározása 38 4.3.1. Alkalmazandó jog fogalma... 38 4.3.2. Előzmény... 38 4.3.3. A Róma III. rendelet alkalmazási köre... 40 4.4. Az 1979. évi 13. törvényerejű rendelet vonatkozó rendelkezései... 45 4.4.1. Az Nmjt. joghatósági szabályai... 45 4.4.2. Külföldi határozatok elismerése és végrehajtása... 46 4.4.3. Az Nmjt. szerint alkalmazandó jog, a Róma III. rendelet és az Nmjt. viszonya egymással... 47 5. Záró gondolatok... 49 6. Irodalomjegyzék... 50 1
Rövidítések jegyzéke AB BH Brüsszel II. rendelet Csjt. EBHT EUMSZ Nmjt. Pp. Pp. Kommentár Róma III. rendelet Új Brüsszel II. rendelet Alkotmánybírósági Határozat Bírósági Határozat A Tanács 1347/2000 EK rendelete (2000. május 29.) a házassági és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról Európai Bírósági Határozatok Tára Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról 1952. évi III. törvény a Polgári Perrendtartásról Kommentár a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényhez A Tanács 1259/2010/EU rendelete a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 2
1. Bevezetés Szakdolgozatom témájául azért választottam a házassági perek uniós szabályozását, mert szerettem volna ezzel a témával részletesen megismerkedni. Amikor végig olvastam a szakirodalmakat, és hozzá kezdtem a szakdolgozat megírásához, azt hittem mindent értek. De hamar rájöttem, hogy ez a téma közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek gondoltam. Nagy kihívást jelentett számomra, és végiggondolván az egészet, úgy gondoltam kezdek mindent elölről. És újra nekiültem a könyveknek, folyóiratoknak, jogszabályoknak, stb Egy ilyen izgalmas téma, mint a házassági perek témája, a legjobb választás volt számomra. Szakdolgozatomat úgy építem fel, hogy kezdem a magyarországi viszonylattal, itt bemutatom a házasság-család fogalmát, a házasságkötést, annak joghatásait, a külföldiek házasságkötését Magyarországon, magyar állampolgárú személyek házasságkötését külföldön, a házassági pereket részletesen tárgyalva, majd áttérek az Európai Uniós szabályozásra, azokra a rendeletekre, amelyek a külföldi elemet tartalmazó házassági pereket szabályozzák. Hazánkhoz hasonlóan, az Európai Unióban is egyre csak növekszik a házasságok felbontásának a száma, amik nemzetközi jogvitákhoz vezettek. Éppen e jogvitáknak köszönhető, hogy olyan rendeleteket alkottak, olyan rendeletek léptek hatályba, amelyek e jogviták megelőzését szolgálják, azaz a kollíziós jog egységesítésének irányába haladunk. Az egyes rendeleteket a könnyebb érthetőség végett joggyakorlatokkal egészítem ki. 3
2. A házasság jogintézményének elméleti megközelítése 2.1. A házasság fogalma Dolgozatom legelején úgy gondolom elengedhetetlen magának a házasság fogalmának a tisztázása. A házasság fogalmát sem Magyarország Alaptörvénye, sem a Családjogi törvény 1 (a továbbiakban: Csjt.) nem határozza meg. A Jogi Lexikon meghatározása szerint a házasság egy férfi és egy nő között a törvényben meghatározott alakszerűségeknek megfelelően létrejött kötelék, amely rendszerint tartós életközösség létesítésére és családalapításra irányul. 2 Az Alaptörvény L cikke szerint Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját. Az Alkotmánybíróság 14/1995. (III.13.) AB határozatában kimondta, hogy a házasság intézménye kultúránkban és jogrendszerünkben hagyományosan egy férfi egy nő életközössége. Hazánkban 1985. október 1. óta a jogszabályok (1984. évi XXXI. Tc.) kizárólag az állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságot ismeri el érvényesnek. 2.1.1. A házasságkötés joghatásai Házassági jogviszony jön létre, szoros személyi, vagyonjogi és nem közösség, melyből kölcsönös jogok és kötelezettségek keletkeznek. A nemi közösség megalapozza a házasságból származó gyermekek családi jogállását. A házastársak között dologi jogi, öröklési jogi és kötelmi jogi jogviszonyok jönnek és jöhetnek létre, a házastársi jogviszonynak komoly jelentősége van az eljárási jogokban. A kiskorú házastárs nagykorúvá válik, feleség dönthet névviseléséről. 1 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 2 Lamm Vanda - Peschka Vilmos: Jogi Lexikon, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1999. 251.old. 4
2.1.2. A család fogalma Az Alaptörvény párhuzamosan beszél a házasság és a család intézményéről. Ez nem véletlen: a házasság a család alapja. E megállapítás miatt kitérek pár gondolat erejéig magára a család fogalmára is. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 16. cikk (3) bekezdése szerint: A család a társadalom természetes és alapvető egysége, és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére. 2.2. Házasságkötés Magyarországon A házasságkötést sok esetben jegyesség előzi meg. Ennek fogalmát azonban a Csjt. nem határozza meg. Nincsenek jogi kritériumai, hogy kik tekinthetők jegyeseknek. A jegyesség a kölcsönös házasságkötési szándékot fejezi ki, e szándék kinyilvánításából azonban nem keletkezik kötelezettség a házasság megkötésére. A jegyesség felbontása nem von maga után jogi következményeket. 3 Házasság akkor jön létre, ha 1) az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében, az erre rendelt hivatalos helyiségben történik, azonban rendkívüli körülmény esetében a házasság az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén kívül is megköthető. Érvénytelen lesz azonban a házasság, ha az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségében jár el, illetve a házasulók nem együttesen voltak jelen a házasságkötésre irányuló kijelentésük megtételekor. 2) A házastársak, a házassági tanúk és az anyakönyvezető, továbbá ha közreműködött a tolmács a házassági anyakönyvi bejegyzést aláírják Anyakönyvvezető lehet a polgármester, a jegyző és az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalának köztisztviselője, aki rendelkezik a jogszabályokban meghatározott képesítési feltételekkel. 4 3 Dr Kőrös András: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007. 20.old. 4 www.csaladesjog.hu/hazassagkotes 5
2.3. Külföldi házasságkötés 2.3.1. Házasságkötés külföldi állampolgárral Ha a házasfelek egyike külföldi állampolgár, a házasság csak akkor érvényes, ha ennek anyagi jogi feltételei mind a magyar jog, mind a külföldi állampolgár államának joga szerint megvannak. Hazánkban ezt az 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 5 (a továbbiakban: Nmjt.) szabályozza. A külföldinek saját állama illetékes szervétől igazolást kell beszereznie, amely bizonyítja, hogy államának joga szerint nincs törvényes akadálya a házasságának. Ezt az igazolást és a többi csatolandó iratot a házasságkötés helye szerinti közigazgatási hivatal vizsgálja meg, majd ezt követően eldönti, hogy a külföldi állampolgársága szerinti ország joga alapján a házasságkötésnek van-e akadálya. A házasságkötés érvényességének alaki kellékeire (anyakönyvvezető, együttes, személyes jelenlét, személyes nyilatkozat, tanúk) a házasságkötés helyén és idején hatályos jog irányadó (tehát a magyar jog). 6 Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek személyes joga szerint nincs akadálya. Az igazolás alól a fővárosi és a megyei kormányhivatal indokolt esetben felmentést adhat. 7 2.3.2. Házasságkötés külföldön Ha magyar állampolgár külföldön kíván házasságot kötni, a területileg illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a magyar jog szerint nincs akadálya. A tanúsítvány kiadását a lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél lehet kérni. Ha magyar állampolgár lakóhelye külföldön van, a tanúsítványt a magyar külképviseleti hatóság állítja ki. Ha mindkét házasuló magyar állampolgár, külföldön a magyar külképviseleti hatóság 5 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról 6 Nmjt. 37. (1)-(4) 7 Nmjt. 38. (1) 6
előtt is köthetnek házasságot, amennyiben a kormány erre a külképviseleti hatóságot felhatalmazta. Az ilyen házasságot Magyarországon kötöttnek kell tekinteni. 8 Ha magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó hontalan külföldön kíván házasságot kötni, a fővárosi és megyei kormányhivatal tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a magyar jog szerint nincs akadálya. 9 2.3.3. A házasság fogalmának változása Korábban a házasság fogalma alatt csak a különnemű párok monogám együttélési formája volt értendő. Jelenleg azonban már öt olyan tagállam van az Európai Unióban, amelyekben az azonos neműek is köthetnek házasságot. A négy nagy tagállam, Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság ugyanakkor a házasság intézményét továbbra is a különnemű párok számára kívánja fenntartani. 10 Az azonos neműek házassága alatt olyan házasságot értünk, amelyet két azonos nemű személy, tehát két nő vagy két férfi köt. 11 8 www.mfa.gov.hu 9 Nmjt. 38. (3) 10 Wopera Zsuzsa: Az európai családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012. 52-53.old. 11 www.wikipedia.hu 7
3. A házassági perek hatályos magyar szabályozása 3.1. A házassági perek A házassági pereket a Polgári Perrendtartásról szóló törvény 12 (a továbbiakban: Pp.) szabályozza, a negyedik részében, a különleges eljárások között. A különleges eljárások cím alatt találkozunk még az apasági, származás megállapítása iránti egyéb perek, a szülői felügyelet megszüntetése iránti perek, a gondnokság alá helyezés iránti perek szabályaival is. Ezeknek a pereknek a megemlítésére azért is tértem ki külön, mert a házassági perek szabálya úgynevezett háttérszabályként minősül az apasági, és a származás megállapítása iránti egyéb perek, a szülői felügyelet megszüntetése iránti per eljárási szabályai mögött. A különleges eljárásokra az általános rész szabályait a különleges eljárásokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A házassági perek gyűjtőkategória, ami többféle pert foglal magában. Házassági peren a házasság érvénytelenítése, továbbá érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt indított pereket, valamint a házassági bontópereket kell érteni. 13 Ezek közül a leggyakoribb a házassági bontóper. A házasságkötések száma Magyarországon kb. 45 ezer házasságkötés. Ma alig több mint feleannyi házasság köttetik, mint az 1980-as években. Ezzel szemben a válások száma dinamikusan emelkedik. De vajon mennyi a házassági bontóperek száma Magyarországon? A statisztikai adatok szerint kb. 24-25 ezer házasság felbontása történik évente Magyarországon. Ezzel a statisztikában hazánk Európában nem a legrosszabb, de nem is a legjobb számokkal bír, mondhatjuk, hogy a középmezőnyben foglal helyet. A házasság felbontásának száma Belgiumban a legmagasabb, ott a házasságok háromnegyede végződik válással. 12 1952. évi III. törvény a Polgári Perrendtartásról 13 Pp. 276. (2). 8
A KSH elérhető legfrissebb adatai: 2001. év: 24.391 2002. év: 25.506 2003. év: 25.046 2004. év: 24.638 2005. év: 24.804 2006. év: 24.869 2007. év: 25.160 2008. év: 25.155 2009. év: 23.820 2010. év: 23.873 2011. év: 23.335 14 De vajon hogy áll a házassági bontóperek száma az Európai Unióban? Ezen adatok begyűjtésére az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) 15 oldalát használtam segítségül. Az uniós adatok alapján a kilencedik legtöbb válás nálunk történik. A csúcstartó Belgium, Csehország és Litvánia, Írországban a legkevesebb a bontások száma. Ebből a sorból kilóg Málta, ahol nem volt lehetséges a házasság felbontása. Vagyis tilos volt egészen 2011-ig. 2011. júliusában a máltai parlament elfogadta a házasság felbontásának bevezetéséről szóló törvényt. 3.1.1. A házasság létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt indított per A házasság létezésének megállapítása iránti per célja annak kimondása, hogy a házasság a szükséges alaki kellékek megtartásával, 16 szabályszerűen jött létre. A házasság létezésének bírói kimondása nem jelenti azt automatikusan, hogy a házasság érvényes is, annak megállapítására újabb keresettel kell fellépni. 17 14 www.ksh.hu 15 http://epp.eurostat.ec.europa.eu 16 A Csjt. 2. (1) bekezdése alapján a házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. 17 Pp. Kommentár 9
A házasság nemlétezésének a megállapítására akkor kerülhet sor, ha hiányoznak az alakszerűségek, feltéve, hogy az adott hiányosságot a törvény nem minősíti érvénytelenségi oknak. A megállapításhoz nincs szükség bírói ítéletre, arra bárki, bármikor hivatkozhat. Nem létező házasság esetében a házasság létre sem jön. A házasság három alaki feltétel együttes megvalósulása esetén jön létre: 1. anyakönyvvezető személyes közreműködése 2. a házasulók személyes jelenléte 3. házasságkötésre irányuló személyesen tett kifejezett és határozott nyilatkozata. Ezen feltételek bármelyikének hiányában nemlétező házasságról beszélünk. Példa: ha Magyarországon kizárólag egyházi úton kötnek meg egy házasságot, az is a nemlétező házasság kategóriájába tartozik. Abban az esetben azonban, ha magyar állampolgár olyan országban köt külföldivel házasságot, ahol az egyházi házasság is elismert, akkor a házasságkötés érvényességének alaki kellékeire a házasságkötés helyén és idején hatályos jog lesz az irányadó. 18 Hatáskör és illetékesség szempontjából az általános illetékességi szabályok az irányadóak, de emellett természetesen megjelenik a vagylagos illetékességi ok és a kizárólagos illetékesség, melyre részletesen ki fogok térni a bontóper tárgyalásánál. (Lásd. 3.2.1) Felperes bármelyik házastárs, az ügyész és az a személy is lehet, akinek jogi érdeke fűződik a házasság nemlétezésének megállapításához. A házasság létezésére, nemlétezésére bárki, határidő nélkül hivatkozhat, mind peres, mind közigazgatási eljárásban, a házasság megszűnése után is meg lehet indítani. A keresetlevélnek az általános szabályokon túlmenően különleges elemeket is tartalmazni kell (Lásd. 3.2.3), azonban ezekben a perekben az anyakönyvi kivonat hiánya miatt az anyakönyvi kivonatot nem kell csatolni. 18 Heinerné Barzó Tímea: Családi Jog, Miskolc, Egyetemi jegyzet, negyedik átdolgozott kiadás, Novotni Alapítványa magánjog fejlesztéséért, 2004. 71.old. 10
A nemlétező házasság semmilyen jogkövetkezménnyel nem bír. A nemlétező házasság nem keletkeztet házassági jogokat és kötelezettségeket. Ezek a személyek olyanok, mint akik élettársi kapcsolatban vannak egymással. Az ítélet jogereje mindenkivel szemben hatályos. 3.1.2. A házasság érvénytelensége és érvényessége iránt indított per A házasság érvényességének megállapítása iránti per annak a kimondására irányul, hogy az érvénytelenségi okok nem állnak fenn. Az érvénytelenítési per célja, hogy a bíróság a törvényben meghatározott okok valamelyikének a fennforgása miatt a házasságot érvénytelennek nyilvánítsa. A Csjt. 7-12. szakaszai taxatíve felsorolják azokat az esetköröket, amikor a házasság létrejött ugyan, de érvénytelen. Érvénytelenségi okok a kettős házasság, egyes rokoni és hozzátartozói kapcsolatok fennállása, cselekvőképesség hiánya, a házasságkötési korhatár el nem érése és egyes alaki hibák. A Csjt. lehetőséget ad az akadályok orvoslására, egyedül a testvérek és az egyenes ági rokonok között létrejött érvénytelen házasság nem orvosolható. Megkülönböztetünk el nem hárítható házassági akadályokat (abszolút házassági akadályok), amelyek esetében a házasság nem köthető meg, alóla felmentés nem adható, illetve elhárítható házassági akadályokat (relatív házassági akadályok) amelyek alól a házasságkötés helye szerint illetékes jegyző adhat felmentést (ekkor tehát a házasság megköthető). 19 Külön csoportba sorolhatjuk az alaki hiba miatti érvénytelenségi szabályokat is. 19 www.csaladesjog.hu/hazassagkötes 11
1. A házasság el nem hárítható akadályai 20 Felmentéssel, engedéllyel el nem hárítható házassági akadályok fennállása esetén az anyakönyvvezető köteles a közreműködést megtagadni. Ilyen akadálynak minősül: a) A fennálló házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat: Fennálló házasság esetén kötött újabb házasság érvénytelen. Ha azonban a korábbi házasság időközben megszűnik vagy érvénytelenné nyilvánítják, az utóbb kötött házasság érvényessé válik. b) Az egyenes ági rokonság: Egyenes ági rokonság azok között a természetes személyek között jön létre, akik közül egyik a másiktól származik. Megkülönböztetünk felmenő egyenes ági rokonokat, ők a szülők, nagyszülők, dédszülők, és megkülönböztetünk lemenő egyenes ági rokonokat, ők a gyermekek, az unokák, dédunokák. Ilyen rokoni kapcsolatot keletkeztet az apaságot megállapító bírói ítélet is. c) Testvéri kapcsolat: Ne köthetnek házasságot a testvérek és a féltestvérek, akiknek legalább egy közös felmenőjük van. d) Cselekvőképtelenség: Érvénytelen annak a házassága, aki a házasság megkötésekor a teljes cselekvőképtelenség állapotában volt, jóllehet ilyen hatályú gondnokság alatt nem állott. (Pl. olyan mértékű ittas vagy bódult állapot, amely cselekvőképtelenséget eredményez.) Az anyakönyvvezető köteles a cselekvőképtelen állapotban álló személy házasságkötésénél való részvételt megtagadni. Ha mégis közreműködik a házasságkötés során, a megkötött házasság törvényes akadály miatt válik érvénytelenné. A házasság érvényes lesz, ha az a házastárs, akinek cselekvőképessége hiányzott, cselekvőképessé válása után a házasságot fennállása alatt helybenhagyja. e) Cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állás: Érvénytelen annak a házassága, aki a házasság megkötésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állott 21 f) Tizenhatodik életév alatti életkor: A házassági korhatár főszabályként a nagykorúság határa, azaz a 18. életév betöltése. A 18. életév betöltése előtt a gyámhatóság előzetes engedélye alapján van lehetőség házasságkötésre. A gyámhatóság a házasságkötésre indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló a 16. életévét betöltötte. A 16. életév betöltése előtt, tekintettel arra, hogy ehhez a gyámhatóság nem adhat engedélyt, nincs lehetőség házasságkötésre. 20 Dr Kőrös András: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007. 46-55.old. 21 Csjt. 9. (1) 12
A gyámhatósági engedéllyel házasságot kötő, 16. életévét betöltő személy egyébként a házasságkötéssel automatikusan nagykorúvá válik. g) Örökbefogadói kapcsolat: Örökbefogadással egyenes ági rokonság jön létre, ebből következően érvénytelen az örökbefogadó és az örökbefogadott egymással kötött házassága. 2. Felmentéssel, engedéllyel elhárítható házassági akadályok a) A testvérnek testvére vérszerinti leszármazójával kötött házassága: Pl. nagybácsiunokahúg. E házassági akadály elhárítható bármelyik házasuló lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője által adott előzetes felmentéssel. Az engedély utólag is megadható. b) Az ún. egyenes ági rokonság: A sógorság a házastársak rokonai között áll fenn. Egyenes ági rokonság létesül a házastársak egyenes ági rokonai között, egyenes ági rokonság áll fenn az após, anyós, a vő, illetve a menny között, valamint egyenes ági rokonság áll fenn a házastárs és házastársa leszármazója között. c) A tizenhatodik és tizennyolcadik év közötti életkor: Elhárul az akadály a tizenhatodik életévét már betöltött, de még nem nagykorú házasuló esetén, ha a gyámhatóság az indokolt házasságkötéshez az előzetes engedélyt megadja. Az engedély nélküli házasság érvénytelen. A házasság érvényessé válik, ha a kiskorú házastárs nagykorúvá válásától számított 6 hónapon belül, a házasság fennállása alatt a házasságot nem támadja meg. 3. Alaki hiba miatti érvénytelenség Be nem tartásuk esetén a házasság, ha érvénytelenül is, de létrejön. - Az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségben való eljárása. - A házasulok együttes jelenlétének hiánya. 22 22 Csjt. 12. 13
Az alaki hiba olyan orvoslása, amely magát a hibát tudná elhárítani, nyilván nem lehetséges. Érvényessé válhat azonban a házasság azzal, ha az érvénytelenítési perre megállapított határidő eredménytelenül telik el. A házasság alakszerűségeinek meg nem tartása miatt csak a házasságkötéstől számított 6 hónap alatt és csak a házasság megszűnéséig lehet érvénytelenítési pert indítani. A házasság érvénytelensége több ponton is eltér a polgári jogi érvénytelenség intézményétől. Nem beszélhetünk külön semmisségről és megtámadhatóságról, az érvénytelenségi okok rendszere ily módon egységes. Csjt. 13. (1) A házasságot csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha azt érvénytelenítési perben hozott bírósági ítélet érvénytelennek nyilvánította. (2) A házasságot érvénytelenné nyilvánító bírósági ítélet mindenkivel szemben hatályos. Az érvénytelenné nyilvánítás szabályait részint a Csjt., részint a Pp. tartalmazza. A Csjt. rendezi azt, hogy ki és milyen időhatárig rendelkezik perindítási jogosultsággal. Csjt. 14. (1) Érvénytelenítési per indítására - az alábbi kivételekkel - bármelyik házastárs, továbbá az ügyész és az is jogosult, akinek a házasság érvénytelenné nyilvánításához jogi érdeke fűződik. (2) Ha az a jogosult, aki a pert megindította, meghal, a perben helyére bármely másik jogosult beléphet. Bírósági ítélet nélkül nem hivatkozhat senki a házasság érvénytelenségére. A házasság érvénytelenítése következtében a házastársak visszanyerik házasságkötési képességüket, mégpedig a keletkezésre visszanyúló (ex tunc) hatállyal. 23 23 Dr Kőrös András: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007. 55-56.old. 14
3.1.3. A házasság felbontása iránti per (a bontóper) A házassági bontóper célja az, hogy a bíróság az érvényesen fennálló házasságot a jövőre nézve megszüntesse. A bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Házasság felbontása iránti pert bármelyik házastárs jogosult kérelmezni, de természetesen a közös kérelem lehetősége is fennáll. 24 A bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy a házasság valóban teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Erre tekintettel a bíróságnak széles körű bizonyítási eljárást kell lefolytatnia. A bizonyítás kétirányú. Vizsgálni kell azt, hogy a házasság felbontásának feltételei fenn állnak e, valamint fel kell tárni azokat az okokat, amik a házasélet megromlásához vezettek. A jogirodalom megkülönbözteti a tényállásos bontópert és az ún. megegyezésen alapuló bontópert. 1. Tényállásos bontóper: Tényállásos bontás esetén a bíróságnak a házasélet megromlásához vezető folyamat egészét fel kell tárnia annak megállapítása érdekében, hogy a házasság véglegesen megromlott-e. Ehhez a bíróság elsősorban az érintett házastársakat hallgatja meg, de ezen túlmenően akár hivatalból is folytathat le bizonyítást (pl. tanúmeghallgatás). Az alperes házastárs távolmaradása nem lehet akadálya sem a bizonyításnak, sem pedig a házasság felbontásának, szemben a megegyezésen alapuló bontással, ahol a felek személyes megjelenése és meghallgatása nélkül a bontás kizárt. 25 A teljes körű bizonyítás alapján folyó tényállásos bontópereknek egyik típusa az, amikor csak a házastársak valamelyikének egyoldalú kérelmére és a másik fél ellenzése mellett folyik az eljárás, míg a másik típusnál ugyan mindkét házastárs egyetért a házasság felbontásával, de a megegyezéses bontás feltételei valamilyen okból mégis hiányoznak (pl. a járulékos kérdésekben nem jutnak egyezségre). 24 Pp. Kommentár 25 BH 1983/120. 15
2. Megegyezésen alapuló bontóper: Megegyezésen alapuló bontás esetén a házastársak által a bíróság felé kinyilvánított, a házasság felbontását célzó közös akarata akkor utal a házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására, ha az végleges elhatározáson alapul, befolyásmentes és egyező. A megegyezésen alapuló bontás lényegében a válás önálló formája, a házastársak bontásra irányuló közös kérelme. 26 Az egyezséggel az alábbi kérdéseket kell rendezni: a) a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, b) a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, c) a házastársi tartás, d) a közös lakás használata, valamint e) - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében. Véglegesnek tekinthető az elhatározás, ha 1. a házastársak a járulékos kérdésekben (a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi eltartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása) megegyeztek és egyezségüket a bíróság is jóváhagyta, vagy ha 2. a házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek, és igazolják továbbá azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását - a gyermek érdekeinek megfelelően - rendezték 27 26 Dr Kőrös András: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007. 78.old. 27 Csjt. 18. (2) 16
A házasság felbontásának 28 szabályozása körében két fontos elvet kell egymástól elkülöníteni. 1. Vétkességi elv: a házasságot akkor lehet felbontani, ha valamelyik házastárs vétkesen megszegte a házasságból eredő kötelezettségét. A bontást csak a vétlen fél kérheti 2. Feldúltsági elv: a bíróságnak a házasságot fel kell bontania, ha a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Az okot nem kell bizonyítani, s a bontást bármelyik fél kérheti. A házasélet teljes és végleges megromlására utal a házastársaknak végleges, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása a házasság felbontására. Az egyező akaratnyilvánítást igazolja, ha a felek az ún. járulékos kérdésekben megegyeztek, vagy hosszabb ideje megszakadt az életközösség közöttük. 29 Az esetek többségében a házasságból közös kiskorú gyermek is származik. Ilyen esetekben természetesen a bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül a kiskorú gyermek érdekeit sem. Egy kiskorú gyermeknek az lenne az érdeke, hogy a szülők együtt maradjanak, és közösen neveljék, ugyanakkor, ha a házasság már menthetetlenné válik, és a felmerült problémákat a szülők nem képesek rendezni, úgy pusztán az a tény, hogy a házasságból közös kiskorú gyermek származik, nem lehet a házasság felbontásának akadálya. Amennyiben a bíróságnak nem sikerül a feleket kibékíteni, és a bíróság megállapítja azt, hogy a házasélet végérvényesen és helyrehozhatatlanul megromlott, a gyermek érdekeit szem előtt tartva a lehető leggyorsabban kell eljárnia, hogy a gyerek lelkileg a lehető legkevesebbet sérüljön. A lélektan megfigyelései szerint a serdülőkorban (13-18 év) a szülők konfliktusa legalább annyi veszélyeztető tényezőt rejt magában, mint a kisebb gyermekek esetében. 30 28 A mindennapi tapasztalat szerint a házasság felbontásának okai: szexuális hűtlenség; házastárs betegsége; tettlegesség; szabadságvesztésre ítélés; különélés; gyermekek érdeke. 29 Heinerné Barzó Tímea: Családi Jog, Miskolc, Egyetemi jegyzet, negyedik átdolgozott kiadás, Novotni Alapítványa magánjog fejlesztéséért, 2004. 82. old. 30 Bognár Gábor Telkes József: A válás lélektana, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1986. 100.old. 17
A házassági per hossza általában a felektől függ. Ha megegyezéses bontás van, akkor ezek a perek általában rövidebbek, ha teljes körű bizonyítás felvételére van szükség, akkor ezek a perek értelemszerűen hosszabbak. A bontóperes eljárás két szakaszra oszlik, a békítésre és az ún. érdemi eljárásra. A békítésre jellemzően az első tárgyaláson kerül sor, tekintettel arra, hogy a felek az első tárgyaláson vannak személyesen együtt jelen. A békítés nem kötelező a bíróság számára, ez mérlegelési jogkörébe tartozik. Amennyiben a békítés eredményre vezetett, akkor a bíróság az eljárást megszünteti. Nincs kötelező békítés és a pert már az első tárgyaláson érdemben kell tárgyalni: a) a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló, b) ismeretlen helyen tartózkodó fél esetében, c) ha a fél bíróság előtti megjelenése elháríthatatlan akadályba ütközik, d) a házasfelek hosszabb ideje tartó különélése és a gyermek elhelyezési és tartási kérdésekben való megegyezése, e) ha a feleknek nincs közös kiskorú gyermeke. 31 3.2. A házassági bontóper részletes szabályai 3.2.1. Hatáskör, illetékesség Hatáskör: A házassági perek az általános szabályok szerint a járásbíróság hatáskörébe tartoznak. Ez a szabály alkalmazandó a házassági perrel együtt indított házassági vagyonjogi perre is. Azonban, ha a házassági vagyonjogi pert nem a házassági perrel együtt indítják, arra már az általános hatásköri szabályok az irányadók. 32 31 Pp. Kommentár 32 Pp. Kommentár 18