A tojás közös piacszervezése Piaci rendtartások az Európai Unióban sorozat része A Magyar Agrárkamara információs kiadványa Az EU mezőgazdasági jogi szabályozásának napi követését elősegítő, GAK Kht által működtetett EU-Info szolgáltatás felhasználását megkönnyítő segédlet. http://www.eu-info.hu 2004
A tojás közös piacszervezése Célja, a mezőgazdaság termelékenységének növelése, méltányos jövedelem és életszínvonal biztosítása a termelőknek, az agrárpiacok stabilizálása, az élelmiszerellátás biztonságának garantálása és a fogyasztói igények méltányos áron történő kielégítése A tojás piacának közös szervezése az alábbi termékekre terjed ki: Baromfitojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve Emberi fogyasztásra alkalmas egyéb tojás héj nélkül, valamint tojássárgája frissen, szárítva, gőzben vagy vízben főzve, formába öntve, fagyasztva vagy egyéb módon tartósítva, cukor vagy egyéb édesítőszer hozzáadásával vagy anélkül. A kereskedelmi szervezeteket arra ösztönzik, hogy a piacról történő kivonás kivételével a kínálatot próbálják meg a kereslethez igazítani, a termelést, a feldolgozást, az értékesítést jobban szervezzék meg, rövid és hosszú távú előrejelzéseket valamint minőségjavítást célzó intézkedéseket alkalmaznak. A rendtartás hatálya alá tartozó termékekre piaci értékesítési szabályokat bocsátanak ki. Ezek a szabályok különösen a minőségi és súlyosztályokba sorolásra, a csomagolásra, a tárolásra, a szállításra, a jelölésre és a forgalomba hozatalra vonatkoznak. Jogszabályi háttér: 2771/75 EGK rendelet A tojás piaci rendtartása az Európai Unióban A rendtartás célja, termékkör meghatározása A tojásforgalmazás alapelvei, értékesítési szabványok Export visszatérítés Import szabályozás Export visszatérítés Export esetén a világpiaci árak és a Közösség árai közötti különbségeket, amennyiben szükséges, export-visszatérítéssel kiegyenlíthetik. A visszatérítés az egész Közösségre azonos, de rendeltetési területi szerint különbözhet. Exportengedélyt olyan természetes vagy jogi személyek igényelhetnek, akik a kérelmek benyújtásakor igazolják, hogy legalább 12 hónapja a tojáságazatban kereskedelmi
tevékenységet folytatnak. Kiskereskedelmi egységek vagy éttermek, nem nyújthatnak be export kérelmet. A keltető tojás kivételével a tojáságazat minden olyan termékének kiviteléhez melyre exportvisszatérítést igényeltek, szükséges az exportengedély bemutatása, amelyen előre rögzítik az export-visszatérítés összegét. Az engedélyezési kérelmeknek és az engedélyeknek tartalmazniuk kell a termék leírását és az export-visszatérítés bonyolításánál használt mezőgazdasági termékjegyzék szerinti 11 karakterből álló termékkódot. A kérelmeket minden héten szerdától péntekig lehet a hatóságoknak benyújtani, melyeket a beadást követő szerdán adnak ki. A héjas tojás exportengedélye a kibocsátás napjától számított hatodik hónap végéig érvényes. Az exportengedélyek nem átruházhatók. Amennyiben a kérelmezett mennyiséget elutasították vagy csökkentették, a befizetett biztosítékokat vissza kell fizetni. Túlkérelmezés esetén a Bizottság egyszeri százalékos arányt határozhat meg, elutasíthatja azokat a kérelmeket, amelyeket addig még nem hagytak jóvá, maximum öt munkanapra felfüggesztheti az export-engedélyezési kérelmek benyújtását. Jogszabályi háttér: 1371/95 EGK rendelet Import szabályozás Az importszabályozás alapját a július 1- június 30 között meghirdetett vámok jelentik. Számos országgal kétoldalú megállapodások keretében bonyolódik az áruforgalom. A kedvezményes vámtétellel vagy vám nélkül bevihető termékek mennyiségét negyedévente hirdetik meg. A túl alacsony áron érkező termékre pótvámot vetnek ki. Az import engedélyhez kötött tevékenység, melyhez az üzlet komolyságát bizonyítandó biztosítékot kell fizetni. A kiadott engedély az egész Közösség területén érvényes. Az import engedélyeket azok a kereskedők kaphatják meg, akik bizonyítani tudják, hogy legalább 12 hónapja az ágazatban kereskedelmi tevékenységet folytatnak. Jogszabályi háttér: 2771/75 EGK rendelet A tojásra vonatkozó értékesítési szabványok Az Unión belül csak az előírásoknak megfelelő tojás hozható kereskedelmi forgalomba, kivéve a termelési helyről közvetlenül a tojáscsomagolóba, vagy tojáscsomagolóként jóváhagyott nagykereskedőknek és feldolgozási célra jóváhagyott élelmiszeripari
vállalkozásoknak szállított tojás, ahol az osztályozásra és jelölésre vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni. A saját termelésből származó azon tojáson, amit a termelő a helyi piacon értékesít, a minőségi vagy tömeg szerinti osztályozást nem kell feltüntetni A tyúktojást másfajta tojással nem szabad keverni. A termelők a tojást a begyűjtőkön, a tojáscsomagolókon, a piacokon, és az élelmiszeripari vállalkozásokon kívül másnak; az ipari tojást a keltetett tojás kivételével a tojáscsomagolókon és az ipari vállalkozásokon kívül másnak; a keltetett tojást az állati hulladékot feldolgozó üzemeken és ipari vállalkozásokon kívül másnak nem szállíthatják. Csak a tojáscsomagolók osztályozhatják a tojásokat minőségük és tömegük szerint. A tojáscsomagolók beszállítóikról naprakész nyilvántartást vezetnek. A hatóságok az üzem vagy a termelő telephelye és megfelelő műszaki felszereltsége esetén a termelő kérésére megadják az engedélyt a tojások osztályozására és azonosító számot adnak. Az engedély visszavonható. A tojás minőség szerinti osztályozása a következő: A. osztály vagy friss tojás ; B. osztály vagy másodosztályú, illetve tartósított tojás ; C. osztály vagy gyenge minőségű, élelmiszeripari hasznosításra szánt tojás. Az egyes minőségi osztályokra vonatkozó paraméterek meghatározásakor az alábbi kritériumokat kell tekintetbe venni: a héj megjelenése, a tojásfehérje állaga, a légkamra magassága, a tojássárgája megjelenése és rögzítettsége, a foltoktól és/vagy idegen anyagoktól való mentessége, a csírakorong fejlettsége. Az A osztályba sorolt tojást tömeg szerint is osztályozni kell. Az A osztályú tojáson az alábbi megkülönböztető jelölések közül egy vagy több is feltüntethető: a) a csomagolás, vagy az osztályba sorolás dátuma; b) egy vagy több olyan dátum, amely a fogyasztónak további információt ad; c) a minőségi besorolás; d) tömeg szerinti besorolás; e) a tojáscsomagoló száma;
f) a tojáscsomagoló neve vagy üzleti neve; g) kereskedelmi név vagy kereskedelmi jel; h) utalás a baromfitartás típusára; i) utalás a tojás eredetére; j) a termelőlétesítmény kódja. A B. és C. osztályba tartozó tojásokon, a repedt tojások kivételével, a minőségi osztályuknak megfelelő megkülönböztető jelölést kell alkalmazni. A gyűjtőcsomagolásokat szalaggal vagy címkével kell ellátni és ezeken valamint a fogyasztói csomagolásokon jól láthatóan fel kell tüntetni a) a vállalkozás megnevezését, b) a tojáscsomagoló azonosító számát, c) a minőségi és tömegosztályt, d) a csomagolt tojások darabszámát; e) a csomagolás dátumát; f) a hűtésre vagy a tartósítási módra vonatkozó jelölést. Az A osztályba sorolt, szalaggal vagy címkével ellátott fogyasztói csomagolásokon az extra szó használata megengedett, melyet legkésőbb a csomagolást követő hetedik napon el kell távolítani. Unión kívüli országból származó tojás forgalmazását, abban az esetben engedélyezik, ha a gyűjtőcsomagoláson és a fogyasztói kiszerelésen feltüntették a következő információkat: a származási ország, az Unión kívüli ország csomagolóüzemének neve, a minőségi és tömeg szerinti osztály; gyűjtőcsomagolás esetén a becsomagolt tojás tömege kg, darabszámban, a csomagolás dátuma, gyűjtőcsomagolás esetén a küldő neve és címe; Az ellenőrzés során talált, és az előírásoknak nem megfelelő tételek esetén a piaci értékesítés megtiltható. Jogszabályi háttér: 1907/90 EGK rendelet